Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-19 / 246. szám
AI MDP SZÄBOLCS-SZÄT MA R MEGYE 1 PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA > Vili. ÉVFOLYAM. 246. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 19.12 OKTÓBER 39, VASÁRNAP Az SZKP XIX. kongresszusa: a népek békeharcának iránytű je Szavakkal nem leket kifejezni azt a hatalmas érdeklődést, amivel a világ népei várták, és csaknem két héten át figyelemmel kísérték napjaink nagy eseményét, a Szovjetunió dicsőséges Kommunista Pártjának XIX. kongresszusát, a kéke, a demokrácia, a szocializmus élharcosainak, zászlóvivőinek nagy aná^skozását. Negyvennégy népi demokratikus és tőkés ország kommunista és munkáspártja küldte el képviselőit Moszkvába, hogy tolmácsolják Sztálin elvtársnak, a kongresszusnak népük forró üdvözletét. Kötetek telnének meg azokkal az üdvözlésekkel, amelyeket a kongresszus kapott táviratokban, levelekben a világ legtávolabbi pontjairól is; azokkal a lelkes, hálatelt köszöntésekkel, amelyeket felszabadult emberek, népi demokratikus országok dolgozói küldtek, közölve nagyszerű fogadalmaikat is tervük túlteljesítésére, a termelési határidők megrövidítésére. A népek, amelyek gyűlölik elnyomóikat, s a békéért harcolnak — új útmutatásokat vártak ettől a kongresszustól további küzdelmei k- hez. Azt várták, hogy a kongresz- szus tisztázza a békeharc problémáit, s iránymutatósai új győzelemhez segítsék őket. Egyrt+etr becsületes ember, egyet- leu békeharcos sem csalatkozott: a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa a uéi>ek béke- luircának iránytűje lett. Azzá tették Sztálin elvtárs és a legközelebbi munkatársainak beszédei, a számtalan hozzászólás.- Reflektorként világított rá a kongresszus a két világ arculatára. Arra, hogy általános a felvirágzás a béke országaiban. A Szovjetunió 1929 óta i izenháromszorosára fokozta ipari termelését, bár a fasizmus elleni háború 8—9 évvel visszavetette az ipar fejlődését, a népi demokratikus országokban pedig a háború előttinek 200—500 százalékára emelkedett a termelés. A Szovjetunióban 1947 óta öt alkalommal csökkentették az élelmiszerek és közszükségleti cikkek árát, s ez egymagában is nagymértékben emelte a szovjet nép életszínvonalát. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban nincs értékesítési nehézség, bár szakadatlanul nő a termelés, nincsenek válságok — mert nincs kapitalizmus. A másik oldalra, a tőkés világra pedig mindennek az ellenkezője jellemző: a gazdasági válság, a munkanélküliség, a dolgozó tömegek elnyomotodása, az értékesítés súlyos és megoldhatatlan problémái. Jellemző az, hogy kiéleződnek a tőkés társadalom összes ellentétei: elszánt harcot vív a tőkések ellen a munkásosztály, fellángolnak az imperialisták gyarmatain a szabadságharcok, s fokozódnak a tőkések, a tőkés hatalmak egymás közti ellentétei is. Sztálin elvtárs mutatott rá a kongresszuson, hogy a kommunista pártok világszerte olyan burzsoázia ellen vezetik a harcot, amely elvesztette kapcsolatait a tömegekkel, amely hazafiatlan, amely „dollárodért áruba bocsátja a nemzet jogait és függetlenségét”; olyan burzsoázia ellen, amely a maga teljességében hátat fordított a demokráciának, a fasizmus eszközeivel próbálja elfojtani a dolgozó tömegek, a népek követeléseit, béke- és szabadságküzdelmét. Az amerikai imperializmus nemcsak az Egyesült Államokban próbálja elfojtani a nép megmozdulásait, de az „amerikai életforma” megvalósítására tör minden országban. Koreát lerombolta, városait felégette, lakóinak százezreit lemészárolta, legendáshírű békeharcosokat gyilkolt meg Koreában, a megszállók terrorjától szenved Japán, Nyugat-Németor- szág, Ausztria népe. A „világ zsan- dárja” dicstelen címét vívta ki magának az amerikai imperializmus, s céljai, módszerei oly gyűlöletesek a népek előtt, hogy méltán vívják ki a leghatározottabb ellenállást, a népek béke- és szabadságküzdelmének fokozódását. A Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusa arra figyelmezteti a világ népeit, mindennél fontosabb a következetes diarc a békéért, s ebből a célból egyesíteni kell mindazokat az erőket, amelyek érdekeltek a háború megakadályozásában. A kongresszus útmutatásai a biztonság érzését keltették a népekben, beléjük oltották a hitet, az eltökéltséget, hogy megnyerjék az élet csatáját. Malenkov elvtárs szavait öt világrész visszhangozta: a háború és béke tábora közötti jelenlegi erőviszony teljesen reálissá teszi azt a kilátást, hogy győzelmet -arai a bébe Ugye. Reális a kilátás, mert százmilliók tartoznak a béketáborhoz, mert az igazsága mellett ereje Is van a béke megvédéséhez. És reális a kilátás elsősorban azért, mert olyan nagy hatalom vezeti a bakeküzdelmet, mint a Szovjetunió. A Szovjetunió, amely „nem ijed meg a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől”, mert „vannak tapasztalatai az agresszorok elleni harcban, s rég megtanulta, hogyan kell ütni őket". A Szovjetunió ma a legszilárdabb gazdasági és kato-1 nai erő, s ez az erő még egyre növekszik. Éppen a XIX. pártkongresszus rajzolta fel a kommunizmus építésének nagyszerű körvonalait, s új ötéves tervének megvalósításához határtalan lelkesedéssel adta szavazatát a kongresszus, a párt, az ország minden dolgozója. A boldogság érzése tölti el a népi demokratikus országok dolgozóit, ha arra gondolnak, hogy Sztálin elvtárs a világ forradalmi és munkás- mozgalmának új rohambrigádjaiként említette ezeket az országokat. Nagyszerű feladat ezekhez a rohambrigádokhoz tartozni: a Szovjetunió példáján építeni a szocializ- j must, tanulni mestereinktől, Idő-1 sebb testvéreinktől, a szovjet em-! berektől. Nagyszerű feladat: segí-1 teni a Szovjetunió és a világ népeinek békeharcát, ami elsősorban a mi békénk megőrzését, napfényes jövőnk biztosítását jelenti. Mirólun'k is volt szó a kongreszr szuson de nemcsak akkor, ha országunk nevét említették. Ha a kongresszus szónoka a mai Szovjetunióról beszélt, mi a holnap Magyarországára gondoltunk, a holnapi Szovjetunió pedig Magyarország távolabbi még szebb, még boldogabb jövőjét rajzolja elénk. Nagy erőt jelent 'erre gondolni. Mint Rákosi elvtárs mondta: „Népünk megérti, hogy a Szovjetunió gazdasági, kulturális erősödése és további felemelkedése egyben hatalmas ösztönzés a szocializmust építő országok, köztük hazánk fejlődésében és további új erőt kölcsönöz az imperialista háborús gyújtogatok ellen küzdő béketábornak’’. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az ötéves népgazdasági terv harmadik éve harmadik negyedének végrehajtásáról A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedését 1952 harmadik negyedélten a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1952 harmadik negyedévi teljes termelési tervét 100,1 százalékra, ezen belül a nehézipar 98.3 százalékra, a könnyűipar 100,9 százalékra, az élelmiszeripar 105,2 százalékra teljesítette. A gyáripar 1952 harmadik negyedében 24,3 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül a nehézipar termelése 31 százalékkal, a könnyűiparé 10,9 százalékkal, az élelmiszeriparé 32,6 százalékkal emelkedett. A nehéziparon belül az emelkedés a bányászatnál 36,5 százalék, a kohászatnál 21,2 százalék, gépgyártásnál 34,2 százalék, az építő- anyagiparnál 15,5 százalék, a köny- nyüiparon belül a textiliparnál 7,1 százalék, a ruházati iparnál 14,1 százalék. A helyi iparhoz tartozó állami vállalatok termelése egy év alatt 103,1 százalékkal emelkedett. Az egyes minisztériumokhoz tartozó ipar vállal ajok 1952 Jtaonadik negyedévi termelési tervüket a kö- vetkezőfréppen tel jesítették: 1952 III. negyedéin terv- Minisztérium teljesítés %-a Bánya és energiaügyi minisztérium 102-2 Kohó- és gépipari minisztérium 99-6 Kózépgépipari minisztérium 82.8 Könnyűipari minisztórium 101.1 Élelmiszeripari minisztérium 105.2 Épitőanyagipari minisztérium 103.2 Építésügyi minisztérium iparvállalatai 111.7 Közlekedésügyi minisztérium iparvállalatai 106.5 Helyi ipar minisztériuma 102.9 A kisipari termelőszövetkezetek negyedévi termelési tervüket 108,8 százalékra teljesítették, a múlt év harmadik negyedéhez képest a termelés több mint kétszeresére emelkedett. .* A fontosabb iparcikkek termelése 1952 harmadik negyedévében 1051 liarmadik negyedévéhez képest a következőképpen alakult: 1952. III. negyedévi termelés, az 1951, III. negyedévi termelés százalékában: Cikk megnevezése szén 129 villamosenergia 120.2 acél 112.7 vasöntvény 126.2 hengerelt rudaoél 139.9 hengerelt idomacél 120.5 esztergagépek 124.7 vasúti teherkocsi 128 tehergépkocsi 145 dieselmotor / 82.4 gépolaj és motorolaj 128-9 tehergépkesi-abronesköpeny 147.6 tégla 124.2 mész 118.2 cement m motorkerékpár 122.4 kerékpár 120.9 rádiúvevőkészii! 145.5 varrögép 118.5 pamutszövet 103-9 selyemszövet 103.9 len. és kénderszövet 107.4 börcipö 1103 liszt 105.4 nyershús, zsír és zsirszalonna 154 édesipari készítmények 128.4 cigaretta 117.2 Terven felül a harmadik negyedévben jelentős mennyiségű vasércet, mangánércet, kovácsolt acélt, gépolajat, petróleumot, öntöttüveget, égetett téglát, motorkerékpárt, kerékpárt, varrógépet, rádiómfisorve- vőt gyártottak. A tervvel szemben lemaradás van a szén, martin- és elektroacél, hengerelt acél, marónátron, kénsav, foszformütrágya, égetett cserép, csizma, munkaruha, napraforgóolaj termelésében. Az ipari minisztériumok közül azok, amelyek termelési és termelékenységi tervük teljesítésében elmaradtak. ugyancsak elmaradtak önköltségesükkéntéei tervük teljesítésében is. Mezőgazdaság A harmadik negyedévben a gabona betakarítás munkálatait a mező- gazdaság a múlt évinél gyorsabban hajtotta végre. Jelentős szerepe volt ebben a betakarítási munkák gépesítésének: a gépállomások és állami gazdaságok több mint kétszer akkora területen arattak géppel, mint a múlt évben. A gabonáién)űek ezévi termése a májusi fagykár és az aszályos időjárás következtében alacsonyabb volt, mint' a múlt évben. Erőteljesen fejlődött a mezőgazdaság szogkdista szektora. A ter- rnel őszővawfc zetek szántóterülete 1952 szeptember 30-án 42 százalékkal, a családok .száma 32 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. A szövetkezetek területénél és a családok számánál nagyobb mérvű emelkedés arra mutat, hogy az újonnan belépők között egyre több a középparaszt. A szövetkezetek állatállománya egy év alatt 123 százalékkal emelkedett, ezen belül a sertésállomány növekedése 165 százalék. Az állatállo-! mány erőteljesebb emelkedése mel- j lett az állatsűrüség a szövetkeze-1 tekben még mindig nem érte el az országos átlagot. A állami gazdaságok szántóterülete 1952 szeptember végén 37,5 százalékkal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Az állatállomány növekedése több mint kétszerese a terület növekedésének. Emelkedett az állati termékek termelése is. A sertés- é« szarvasmarliahízlalás termelése élősúlyban kifejezve a harmadik negyedévben háromszor akkora volt, mint egy évvel azelőtt. A tejtermelés — és tehénállomány 46,4 százalékos emelkedése mellett — 73,8 százalékkal több, mint 1951 harmadik negyedévében. Az őszi szántási és vetési munkálatok lényegesen gyorsabban haladnak, mint a múlt évben. A minisztertanács által előírt határidőkhöz képest azonban lemaradás mutatkozik. Közlekedés A vasúti teherforgalom a múlt év azonos negyedéhez képest 32.6 százalékkal emelkedett. A víziközlekedés teherforgalma 4.1 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában. Gépkocsin 43,2 százalékkal szállítottak többet, mint 1951 harmadik negyedévében, A városi közúti villamosvasutak személyforgalma egy év alatt 2‘.6 százalékkal, a városi autobuszköz- lekedésé 24,4 százalékkal, a távolsági autobuszküzlekedésé 16,2 százalékkal emelkedett. Áru íorga I o m 1952 harmadik negyedében vágósertésből 109.000 darabbal, malacból S.OOO darabbal, süldőből 81.000 darabbal, baromfiból 131 vagonnal, hagymából ezer vagonnal, tejből 47 millió literrel volt több a begyűjtött mennyiség, mint 1951 hasonló időszakában. A negyedévi begyűjtési tervet vágómarhából 111,7 százalékra, baromfiból 112,7 százalékra, tejből 105,3 százalékra, étkezési burgonyából 147,5 százalékra, takarmánygabonából 106,8 százalékra, borból 276.3 százalékra teljesítették. Emelkedett a negyedévben a piacra felhozott termékek mennyisége é* csökkentek az árak. Budapesten a negyedév végén az őstermelők által piacra hozott zsír ára 52 százalékkal, az olajé 60 százalékkal, a szalonnáé 49 százalékkal, a hízott libáé 39 százalékkal, a csirkéé 33 százalékkal, a hagymáé 43 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt. A zöldségfélék ára a tavalyinál rosszabb termék folytán áltelábauíShneliodett. A harmadik negyedévben a kiskereskedelem 65,6 százalékkal több zsírt, 6,4 százalékkal több cukrot, 13,1 százalékkal több bőrcipőt, 58,3 százalékkal több rádiót 23 százalékkal több tűzhelyt, 61,5 százalékkal több sport- és játékárut, 33 százalékkal több bútort adott el, mint a múlt év azonos időszakában. Munkások és alkalmazottak számának emelkedése, a munka termelékenységének alakulása Az év harmadik negyedében a munkások és alkalmazottak száma a népgazdaság valamennyi ágába,! emelkedett. A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt 98.000-rel nőtt. Ezen belül a nők létszámának emelkedése 22.000. Az 1952 harmadik negyedévi munkahét-alap a gyáriparban — nem számítva az 1951 december 1-i béremelést — 18,3 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év harmadik negyedében. Emelkedett a gyáriparban és az építőiparban a munka termelékenysége. Az iparban az egy főre eső .ermelés 11,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő Időszakában. Az emelkedés a bányászatban 16,1 százalék, a kohászatban 12 százalék, a gépgyártásban 1S,S százalék, a textilipari:: n 2,9 százalék. Beruházások 1952 harmadik negyedében a beruházásokra folyósított összeg 20,9 százalékkal volt több, mint 1951 hasonló időszakában. A negyedév íolyamáu üzembe helyezték többek között a diósgyőri kohászati üzemek új trióbugahen- gersorát, a Rákosi Mátyás Művek acélhengerdéjének új bugasorát, a pécsi bőrgyár krómozó épületét, a Kelet magyarországi Közraktárak tárházát. Átadták rendeltetésének a (Folylalds a S. oldalon.) Oiíáa proletárjai t/jr/enlffefcli / /■ \ INK E l^i IN^
