Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-12 / 240. szám

1032 OKTÓBER 12, VASÁRNAP NÉPLAP ;s A XIX. pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szol gátló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez (Folytatás a 2. oldalról.) vízgazdálkodási építkezéseket mrgy- »,• unyiségű ekszkavátorral, talaj- uyesővel, talajmaróval és egyéb gé­pekkel látták el. Az öntözőrendszerek szerteágazó hálózata — egybekapcsolva a mező- védő erdők telepítésével, a helyes vetésforgókkal és az élenjáró egyéb agronómiái módszerekkel — bázist ad a földművelés erőteljes fejlődé­sének hazánk oiyan uagykiterje- désü területén, ahol a legutóbbi időkig a vízhiány és a gyakori forró, száraz szelek miatt nem maradt állandó a mezőgazdasági növények terméshozama, az állatte­nyésztés pedig megsinylette a ta­karmány- és vízhiányt. Jelentős helyet szentel a beszá­moló az állattenyésztés fejlesztése irányelveinek. Ahhoz, hogy a szarvasmarhaállományt az egész mezőgazdaságban 18—20 százalék­kal, a juhállományt 00—62 száza­lékkal, a sertésállományt 45—50 százalékkal emelni tudják, biztosí- lani kell az állat helyes tartását és takarmányozását. Az új jiéves tervben nagy és fe­lelősségteljes feladat áll a gép- és traktorállomások előtt, mint olyan nagy állami vállalatok előtt, ame­lyek már most az egész növényter­mesztési mtmka több mint kéthar­madát végzik el a kolhozokban. Biztosítani kell a gép- és traktor­állomások munkájának további ja­vítását, ki kell bővíteni a nagy fi­zikai erőt igénylő munkák gépesíté­sére irányuló tevékenységüket, a kolhoztermelés minden területén, s fokozni kell a gép- és traktor-állo­mások felelősségét a mezőgazdasági növények terméshozamára és az állattenyésztés hozamára vonatkozó tervek teljesítéséért. A jelenlegi öt­éves terv folyamán be kell fejezni a kolhozokban a növénytermesztő munkák gépesítését, széles körben ki kell fejleszteni a nagy fizikai erőt igénylő munkák gépesítését az át lattenyésztésben, konyhakertészet- Ireri, gyümölcskertészetben, mező- gazdasági tennelvények szállításá­ban és rakodásában, mocsarassá vált területek lecsapolásában és újabb területek termékennyé téte­lében. A gép- és traktorállomások trak­torállományának teljesítőképessége öt év alatt körülbelül másfélszere­sére növekszik, különösen gyorsan fejlődik a mezőgazdasági növény­fajták sorküzi műveléséhez szüksé­ges gépeket vontató traktorok tel­jesítőképessége. 195ő-re a kolhozok földjein dolgozó traktorállomások teljesítőképessége a vetésterület minden száz hektárjára számítva 70 százalékkal növekszik 1940-hez viszonyítva és 30 százalékkal 1950- hez viszonyítva. Ezenkívül a mező- gazdaságban megnövekszik a teher­gépkocsik, állandó gépek és egyéb gépezetek állománya. Tervbevettük, hogy a mezőgazdaság nagymennyi­ségű új, tökéletesebb ekét, kultivá- tort, vetőgépet, gyapotszedőgépet, cukorrépaszedőkombájnt, szénabeta­karítógépet, takarmáuy silózógépet, villamos juhnyíró- és villamos fejő­gépet, valamint más mezőgazdasági gépeket kap. A gép- és traktorállo­mások, szovhozok és kolhozok fel­adata, hogy jelentős mértékben megjavítsák ennek a technikának a kihasználását. Az ötödik ötéves tervben ki kell bővíteni a mezőgazdaságban a vil­lamosenergia alkalmazását. Egyik lägfontosabb feladat: tökéletes szer­kezetű villamostraktorokat és vil­lamosenergiával meghajtott mező- gazdasági gépeket készíteni és be­vezetni a mezőgazdaságba. E gépek­nek az olcsó villamosenergia fel- használásával kell dolgozniok, külö­nösen a nagy vízierőművek vidé­kén. Az ötéves terv újabb feladatokat ír elő a földművelés és állatte­nyésztés további fellendítésére vo­natkozóan, Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása megköveteli a kol­hozok további megerősítését; a kol­hozok vezető kádereinek helyes ki­választását és elosztását, valamint c káderek továbbképzését. Biztosítani kell a kolhozvagyou növekedését a közösségi gazdaság mindenoldalú fejlesztése, a föld­művelés és állattenyésztés ágazatai­nak helyes összekapcsolása, a mun­katermelékenység jelentős emelése, a munkaszervezés és a bérezés ja­vítása, valamint a mezőgazdasági veszteségek lehető legnagyobhmérvű csökkentése révén. Növekedik a kolhozok jövedelme, több jut az oszthatatlan alapba, ami lehetővé teszi a kolhozokban az építkezés nagyszabású fejlesztését olymódon, hogy a beruházások elsősorban a közösségi gazdaság fejlesztését szol­gálják — gazdasági épületek, állat­tartáshoz szükséges helyiségek, öntöző- és levezető-csatornák, víz­tárolók építését, a földek megtisz­títását a bozóttól, mezővédő erdő­sávok ültetését, kolhozvillanytele- pek. és egyéb építmények létesíté­sét. * Az ötödik ötéves tervben az állam nagy összegeket ruház be a mező- gazdaságba : az állami beruházások volumene a negyedik ötéves tervhez képest körülbelül 2,1-szeresére emel­kedik, a vízgazdálkodási építkezé­sekre fordított beruházások pedig négy szeresd U re emelkednek. Azok a nagy feladatok, amelye­ket az új ötéves terv állít a mező- gazdaság elé, azt követelik, hogy a mezőgazdasági minisztériumok, a helyi párt- és szovjeíszervek jelen­tősen javítsák a mezőgazdaság ve­zetését. A mezőgazdaságnak nyúj­tott nagy állami segítségre támasz­kodva széleskörűen fel kell hasz­nálni a földművelés és az állatte­nyésztés össztermelése és áruterme­lése növelésének meglévő jelentős tartalékait és arra kell törekedni, hogy minden kolhoz, minden szűr­höz és minden gép* és traktorállo­más teljesítse az állami lervet. 3. Az ötödik ötéves terv feladatai az áruforgalom, a közlekedés és a hirtovábbítás területén Az ötödik ötéves terv előirány­zatai, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésének alapján, az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmának öt év alatt körülbelül 70 százalékkal való növelését írják elő. Előírják, hogy jelentősen növel­jék a lakosságnak eladott legfonto­sabb élelmiszer- és iparcikkek, va­lamint a kulturális és háztartási szükségleti cikkek mennyiségét. így 1955-ben a lakosságnak körülbelül 90 százalékkal több húsárut, 70 százalékkal több halfélét, 70 száza­lékkal több állati zsiradékot, két- szerannyi sajtkészítményt és két- szerannyi cukrot adjanak el, mint 1950-ben. A terv előírja továbbá, hogy jelentősen több iparcikket ad­janak el: pamut-, gyapjú-, selyem- és lenauyagot körülbelül 70 száza­lékkal, ruházati cikkeket 80 száza­lékkal, lábbelit 80 százalékkal töb­bel, kötöttárut 2,2-szer annyit ad­janak el. Kulturális és háztartási szükségleti cikkekből a következő mennyiségben kell többet eladni: bútort körülbelül hávomszorannyit, vas- és fémedényeket két és félszer- annyit, varrógépet 2.4-szer annyit, kerékpárt 3,5-szer annyit, rádió- és televíziós vevőkészüléket kétszer annyit, órát 2,2 szer annyit, háztar­tási jégszekrényt, mosógépet és por­szívót jónóhányszor annyit, mint 1950-iben. Egyúttal előírják az ét­kezők, vendéglők, teázók hálózatá­nak kibővítését és a közétkeztetési vállalatok forgalmának körülbelül S0 százalékkal való növelését, a vá­laszték jelentős javításával egyide­jűleg. A fogyasztók ellátásának további megjavítása érdekelten előírják a kiskereskedelmi hálózat, mindenek­előtt az élelmiszereket, ruházati cikkeket, lábbelit, szöveteket, bú­tort, edényt, háztartási cikkeket, kulturális szükségleti cikkeket, építőanyagokat árusító szaküzletek hálózatának kibővítését és az élel­miszerüzletek, étkezdék, vendéglők és raktárak felszerelését hűtőbe­rendezésekkel és a legkorszerűbb berendezési tárgyakkal. Az ipari és mezőgazdasági ter­melésnek. valamint az áruforgalom­nak az új ötéves tervben előírt nö­vekedése megköveteli a közlekedés jelentős mértékű fejlesztését. A beszámoló a továbbiakban rá­mutat, hogy a közlekedés minden fajtájának áruforgalmát öt év alatt kb. 40 százalékkal kell emelni. I. Az ötödik ötéves terv feladatai a nép anyagi jólétének, egészségvédelmének fokozása és kulturális színvonalának további emelése terén A beszámoló megállapítja, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelme üt év alatt legalább 00 százalékkal növekszik és a többi között a kö­vetkezőket mondja: A szocialista termelés tervbevelt növelése és a munka termelékeny­ségének fokozása biztosítja a nem­zeti jövedelem jelentékeny gyara­podását és a nép anyagi jólétének további emelkedését. A Szovjetunió nemzeti jövedelme öt év alatt leg­alább 00 százalékkal növekszik, ami biztosítja a munkások, alkalmazot­tak és i>arasztok jövedelmének to­vábbi jelentős emelkedését. A termelés növekedésének és a termelékenység emelkedésének, va­lamint a kulturális építés terén végrehajtásra kerülő feladatoknak megfelelően, tervbe kell vennünk a népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak számá­nak mintegy 15 százalékkal való növelését 1955-re, 1950-hez képest. Az új ötéves terv idején folytat­juk a közszükségleti cikkek kiske­reskedelmi árának további csökken­tését. Az árak következetes csök­kentése a legfőbb eszköz a munká­sok és alkalmazottak reálbérének és a parasztok jövedelmének- rend­szeres emelésére. A munkások és alkalmazottak reálbére — a kiskereskedelmi árak csökkentését is számításba véve — öt év alatt legalább 35- százalékkal emelkedik. A munkások és alkalma­zottak társadalombiztosítására for­dított állami előirányzatokat 1950 tiez viszonyítva mintegy 30 száza­lékkal emeljük az ötéves terv fo­lyamán. , A kolhozparasztok által végzett munka termelékenységének emelke­dése, a kolhoztermelés növekedése, a földművelés és állattenyésztés termelékenységnek emelkedése biz­tosítja a kolhozparasztok péuzbeni és természetbeni jövedelmének — pénzben kifejezve — legalább 40 százalékos növelését. A munkások és alkalmazottak lakásviszonyainak további meg­javítása céljából az ötödik ötéves terv idején jelentős új lakásépítő programmot kell végrehajtanunk. E célból a városokban és munkás­lakótelepeken lakásépítkezésre for­dított beruházásokat, az előző öt­éves tervhez kettest, mintegy két­szeresére emeljük. A városokban és munkáslakótelepeken csupán állami építkezések útján mintegy 105 mil­lió négyzetméter új lakóteret szán­dékozunk a lakosság rendelkezésére bocsátani. Ezenkívül egyéni lakóházépítkezé­sek is folynak majd, állami hitelek segítségével és a lakosság saját megtakarított pénzén. Emellett szem előtt kell tartani, hogy az előző ötéves tervhez képest — ami­kor széles méretekben folyt a szét­rombolt lakások helyreállítása — a mostani ötéves terv idején csak új, sokkal kiválóbb minőségű és ké nyelmesebb lakások épülnek. A nagy lakásépítkezési programra megvalósításával egyidejűleg széles­körű intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy még jobb közszol­gáltatást biztosítsunk a lakosság­nak. Kiborítjuk a vízvezeték- és a csatornahálózatot, a távfűtés és a gázszolgáltatás hálózatát, fejleszt­jük a városi közlekedést és foly­tatjuk a városrendezést a városok­ban és a munkás! a köteleiteken. Komoly feladatokat kell az ötö­dik ötéves tervben megvalósítanunk i lakosság egészségvédelmének te­rén. Tervbevettük a kórházak, ren­delőintézetek. szülőotthonok, szana- óriumok, üdülök, napköziolthonok és óvodák hálózatának további ki- szélesítését. A kórházi ágyak szá­mát legalább 20 százalékkal, a sza­natóriumok férőhelyeit körülbelül 15 százalékkal, az üdülőkét 30 szá­zalékkal. a csecsemőotthonokét 20 -zúzalékkal, a napköziotthonokét 40 százalékkal növeljük. Biztosít­juk a kórházak, rendelőintézetek, szanatóriumok fokozott ellátását a legkorszerűbb gyógyászati berende­zésekkel és emeljük az intézmények munkájának színvonalát. Az orvo­sok számát az országban öt év alatt legalább 25 százalékkal növel­jük, ezenkívül fokozottabban gon­doskodunk az orvosok szakképzett­ségének tökéletesítéséről. Biztosítjuk a testnevelés és a sport további fejlődését. A dolgozók anyagi jólétének fo­kozásával egyidejűleg biztosítanunk keld a szocialista kultúra további fejlődését. Azt a feladatot tűztük ki, hogy az ötéves terv végéig a köztársaságok fővárosaiban, váro­saiban, a területi, határterületi és nagyobb ipari központokban befe­jeztük az áttérést a hétosztályos oktatásról az általános középfokú (tízosztályos) oktatásra, ezenkívül megteremtjük annak feltételeit, hogy a következő ötéves tervben minden városban és faluban telje­sen megvalósíthassuk az általános középfokú (tízosztályos) oktatást. Ezután Szaburov elvtárs részlete­sen felsorolja a közoktatás, tudo­mányos oktatás és a szakmunkás- képzés terv-feladatait, majd így folytatja: A lakosság növekvő kulturális igényeinek lehető legjobb kielégí­tése céljából az ötödik ötéves terv­ben biztosítani kelt a film és a te­levízió, a könyvtárak, kiültök és a sajtó fejlődését. Ki kell bővíteni a filmszínházak hálózatát és öt év alatt körülbelül 2.5 százalékkal gya­rapítani kell a moziberendezések számát, fokozni keil a filmgyártást, különösen a színes filmekét. Az öt év folyamán legalább 30 száza­lékkal kell, hogy növekedjék a könyvtárak hálózata, a kluboké 15 százalékkal, s emellett meg kell ja­vítani közönségszolgálatukat. Terv­bevették a szépirodalmi és tudomá­nyos kiadványok, tankönyvek, fo­lyóiratok és napilapok példányszá­mának jeleniősmérvü növelését, a nyomdaipar fejlesztését, a nyomdai munkák és a könyvek kivitelezése m ín őségének meg j a v i t ás á t. Az egészségvédelem és közokta­tás tervbevett fejlesztésének meg­felelően a tudományos és kulturális ismeretterjesztő intézmények az öt­éves terv idején az előző ötéves tervhez képest 50 százalékkal eme­lik az. e célra fordított beruházá­sok összegét. Ezek az új ötéves terv legfonto- ‘sabb feladatai a népgazdaság terü­letén, vada mi nt a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelé­se terén. Ezek a feladatok arról ta­núskodnak. hogy a szovjet gazda­ság fejlődése valóban gigantikus lépésekkel halad előre. Ismeretes, hogy az első bárom sztálini ötéves terv — pontosabban a Nagy Hon­védő Háborút megelőző békés épí­tés 13 éve — a termelés grandió­zus növekedésének időszaka volt. Sztálin elvtárs ezt az. időszakot jel­lemezve rámutatott arra, hogy ..a termelés ilyen hallattan növekedé­sét lehetetten úrin tekinteni, mint az ország egyszerű és szokásos fej­lődését az elmaradott Ságból a hala­dás felé. 77: ugrás volt, amellyel hazánk elmaradott országból élen­járó országgá, agrárországból ipari országgá lett". Ma a Szovjetunió a szocialista termelés fokozásának még nagyobb lehetőségeivel rendelkezik. Ha ösz- szebasonlítjuk az új ötéves terv fel­adatait a termelés növekedése te­rén azokkal a tényleges eredmé­nyekkel. amelyeket a népgazdaság fejlődése az első három ötéves terv — azaz, 13 év — alatt elért, azt látjuk, hogy az ötödik ötéves terv- számos fontos termékfajta terme­lésének növekedésében eléri, egyes termékfajták tekintetében ped:g túl is szárnyalja a háború előtti három ötévé« terv összesített ered menyeit. így a nyersvais, ásvány­olaj, viílamosenergia, pamutszüve- lek és egyéb fontos termékek ter­melésének az, ötödik ötéves tervben előirányzott növekedése .leienfősen túlsz,árnyalja az említett termékek termelésének a háború előtti bá­rom ötéves terv folyamán (1027- ­28-tól 1940-ig) elért növekedését. Az új ötéves terv biztosítja vala­mennyi szövetségi köztársaság gaz­dasagának és kultúrájának további fejlődését. Az, ötödik ötéves terv nagyszerúen kifejezi a Szovjetunió népeinek egyre szilárduló barátsá­gát. közös törekvését egyazon cél — a kommunista társadalom felépí­tés«, valamint a Szovjetunió gaz­dasági erejének mindenirányú meg­szilárdítása felé. Ez, az erő hazánk valamennyi néi>e ragyogó fejlődésé­nek rendíthetetlen alapja. Az új ötéves terv teljesítését nem lehet a véletlenre bízva meg­valósítani. A terv teljesítése a munkásoktól, parasztoktól és értel­miségiektől komoly erőfeszítést, ak­tív alkotómunkát követel, egyben megköveteli a hatalmas beruházási Programm megvalósítását is. A népgazdasági beruházás volt mindig és marad ezután is a kom­munista párt által kitűzött, fontos távlati gazdasági feladatok megol­dásának alapvető módszere, a nép­gazdasági ágak fejlesztési ütemének és irányának egyik fontos megha­tározó tényezője. Tervbe vettük, hogy 1951-től 1955 ig az állami beruházások ter­jedelmét körülbelül 90 százalékkal, a beruházási célokat szolgáló álla­mi kiutalások összegét pedig 60 százalékkal növeljük a negyedik ötéves tervhez viszonyítva. A meny­nyivel a beruházások a pénzügyi előirányzatot meghaladják, azt az összeget a munka termelékenységé-® nek növelése, az általános üzemi költségek csökkentése, az építőanya­gok és a berendezések árának le­szállítása útján elért megfelelő ön- köl í ségcsökken 1 éssel bi ztosítj u k. A népgazdasági beruházások elő­írt tervének teljesítése érdekében mozgósítani kell a belső tartaléko­kat és a szocialista felhalmozás forrásait a népgazdaság minden ágában. E feladat sikeres megoldásának feltételei: a munka termelékenysé­gének növelése, a termelési és for­galmi költségcsökkentési tervek tel­jesítése, a gazdaságosság követel­ményeinek érvényesítése és megfe­lelő takarékossági rendszer megho­nosítása a gazdasági építés minden területén. Az ötéves tervidőszak alatt a munka termelékenységét az ipar­ban körülbelül 50 százalékkal, az építkezésben 55 százalékkal, a me­zőgazdaságban 40 százalékkal kell emelnünk. Az ötödik ötéves tervben lényegé­ben befejeződik majd a nehéz — s nagy munkaigényű munkák gépesí­tése, az ipar villamosítási színvo­nallá pedig 1955-ben, az 1950. évi. hez képest. 70 százalékkal maga­sabb, vagyis az 1940. évinek 2.6-sze- rese lesz. A munka gépesítésének és villamosításának széleskörű fej­lesztésére különlegesen kedvező fel­tételek vannak a Szovjetunió szó etatista termelésében, nmelv nem ismeri a muri ka nélküliséget. A Szovjetunióban a gépek társadalmi munkát takarítanak meg és egyben megkönnyítik a munkások raunká ját. Előirányoztuk, hogy öt esztendő alatt körülbelül 25 százalékká’ (Folytatása a ). oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents