Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-08 / 236. szám
AZ MDP SZABÓ LCS-SZAT MA R MEGY El PARTB1Z OT T SAG A NA K LAPJA ? V11 r. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 OKTÓBER S, SZERDA A felelőtlenség-, a nemtörődömség honosodott meg' a csengeri járási tanácsnál, ezért kullog hátúi a járás az őszi munkák, a takarmánykészltés, az állattenyésztés területén Uj munkasikerekkel köszöntik Szabolcs-Szatmór dofgozői a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusát! A nyíregyházi vasutasok elhatározták, hogy hat nappal korábban fejezik he a negyedik negyedév tervét A nyíregyházi vasutasok forró lelkesedéssel köszöntik a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusát, a nagy szovjet népet és Sztálin elvtársat. Forró kössöotéist küldenek az új pályaudvarért, az új, kényelmesen berendezett laktanya, épületért, azért a sok-sok gazdag tapasztalatért, amellyel a szovjet vasutasok, Panyin elvtársók segítették és segítik nagyszerű ötéves te-viink végrehajtását. S mi lenne szebb köszöntés, mint a jobb munka, a szocializmus építésének meggyorsítása! Ezért fogalmazták meg így a nyíregyházi vasutas dolgozók a Sztálin elvtársnak küldött táviratukat: Drága Sztálin elvtárs! A nagy Szovjetunió dicsőséges Bolsevik Pártjának XIX. kongresszusa alkalmából, mi, a nyíregyházi vasútállomás dől gőzéi soha el nem múló hálával gondolunk a liós Szovjetunióra, mert részünkre is elhozta a szabadságot. A XIX. pártkongresszus tiszteletére vállaljuk, hogy negyedik negyedévi tervünket most, az őszi csúcsforgalom, idején hat nappal korábban befejezzük.” Hasonló szellemben küldtek táviratot a nyírbátori műmalom dolgozói is: „Mi. a nyírbátori mű- malom dolgozói a XIX. kongresszus alkalmával harcos üdvözletünket küldjük Sztálin elvliirsnuk. Ebből az alkalomból évi tervünk túlteljesítésére teszünk fogadalmat. Ezzel is erősítjük a Szovjetunió vezette nagy béketábort!” Oros dolgozó parasztjai a beadással ünnepük a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusát A csengeri járás, termelőszövetkezeti járás. Termelőszövetkezeteinek, csoportjainak mindenben élen kellene járni, azonban az őszi munkákkal elmaradt megyében is hátul kullog a csengeri termelőszövetkezeti járás. A hiba legelsősorban ott van, hogy a felelőtlenség, a nemtörődömség honosodott meg a csengeri járási tanácsnál. A járási tanács mezőgazdasági osztálya az őszi betakarítás és a vetések tervét még most sem készítette el (!), sőt a tervkészítéshez csak most fogtak hozzá (!), holott a vetéssel és a betakarítással is már jól előre kellett volna haladni a járásban! Nem mérték fel a csengeri járásban, hogy a vetési és betakarítási munkákhoz mennyi gépierő, igaerő és kézierő szükséges. A mezőgazda- sági osztály munkáját nem is lehet munkának nevezni akkor, amikor a járás termelőszövetkezetei és uernielőcsoportjai még az évi vetéstervüket sem ismerik! A szövetkezeti gazdaságokban a tavalyi vetéstervek szerint — találomra végzik tíz őszi vetést! Nem is lehel hát csodálkozni azon, hogy a járás például az ősziárpa vetési tervét •18 (!) százalékra teljesítette október Üafölltkán. holott az ösziárpa vetési batárideje a minisztertanács határozata szerint már szeptember húszadikán lejárt. A járási tanács mitsem törődik azzal, hogyan folyik a harc a járás területén a jövőévi termésért. A járási tanács ellenőrző munkája teljesen megszűnt. Szervei nem működnek. A járási mezőgazdasági állandó bizottság március óta nem dolgozik, ugyancsak nem működ- uek a községi állandó bizottságok sím. Verseny mozgalom nincs a járásban, a versennyel senki sem törődik. Nein tudni, milyen siker'szállt a csengeri járásban azoknak a fejébe, akik feladata éppen az lenni?, hogy a járást irányítsák, harcát vezessék a bő termésért. A tyukodi gépállomás traktorosai egyszerűen előliántós eke nélkül végzik a mélyszántást, s azt mondják: az öcska Szégyenteljesen elmaradt a sertésbegy üjtéssel Szaibolcs-Szatmár. Megyénk harmadik negyedévi sertésbegyüjtési tervét mindösz- sze 55.2 százalékosan teljesítette. A sertésbegyiijtés egyik legfőbb akadálya az az opportunizmus, amely községi tanácsainknál megnyilvánul a beadást szabotáló kuli- kokkal szemben. Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi ülésén Horváth elvtárs rámutatott: a tanácsok súlyos opportunizmusa elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a kulákok terheit, beadását a dolgozó parasztokra hárítják át. A sertésbegyiijtés terén számos ilyen esettel lehet találkozni megyénkben, amelyek jelenlétét szemléltetően bizonyítja ez a szám : a sertésbe- adást a dolgozó parasztok 99.8 százalékosan, a kulákok pedig csak 50.3 százalékosan teljesítették! A nyíregyházi járásban például a dolgozó parasztok csaknem teljesítetekéket nem használják, csak ájjal dolgoznak majd, ha kapnak. A csahold gépállomás húrom erőgép? a császlói „Petőfi” tsz.-beu 24 óra hosszat állt üzemanyaghiány miatt. A ^jánki és csahold gépállomások egyszerűen nem adtak agro- nómust a járási tanács mezőgazdasági osztályának ahhoz, hogy segítsenek felmérni a takarmány-készleteket. De hosszan lehetne sorolni azokat a súlyos hibákat, fogyatékosságokat, amelyek a csengeri járásban mind fellelhetők. A betakarítás jóformán meg sem kezdődött a járásban. De az őszi munka mellett a ta'karmánymennyiség növelésével, az állattenyésztő munkával sem foglalkoznak megfelelően a járás vezetői. A járási tanács mezőgazdasági osztályának eszeágában sincs foglalkozni azzal, hogy nagymennyiségű silótakarmány legyen mindenütt a jószágállomány téli takarmányozására. A 22.00b köbméteres silózás tervét mindössze 1200 köbméter siló elkészítésével „teljesítette” a járás. A silógödröket legtöbb helyen még ki sem ásták! Kálvin és Malárik állattenyésztési előadóknak kisebb gondjuk is nagyobb annál a járási tanácson, hogy a silózás fontos kérdésével foglalkozzanak. • Súlyos fogyatékosságok akadályozzák a csengeri járásban a munkát. A járás vezetői, elsősorban a járási pártbizottság tartozik felelősséggel mindezért. De nem tudni, hogy a megyei tanács illetékes szervei hogyan végezték a csengeri járásban ellenőrző munkájukat, ha mindezekre csak most derül fény, akkor, amikor már súlyos mulasztásokat kell pótolni?! A begyűjtésben is a leghátsók közé húzzák a fogyatékosságok a csengeri járást — mintahogy erre a Néplap egyik legutóbbi cikke is rámutatott. Gyökeres változások szükségesek ahhoz, hogy a csengeri termelőszövetkezeti járás eredményeket tudjon felmutatni a legrövidebb időn belül. A járás kommunistái felelősek azért, hogy ezek az eredmények megszülessenek! 29.2 százalékát adták be sertésből annak, amennyi a kulákok beadási kötelezettsége! A tanácsok opportunizmusa, a kulákokkal való lagymatag bánásmód a sertésbegyüjtés legfőbb akadálya! A többi közt Tiszaeszláron a tanács példás . módon járt el a beadást szabotáló kulákokkal szemben. Leleplezte Farkas Ferenc ku- lákot, akinek már az év első feléljen 330 kiló sertést kellett volna beadnia, de a beadást elszabotálta. A tanács engedélyével felszedte burgonyáját, betakarította napraforgóját, de a beadást nem teljesítette. A szabotáló kulákot « nép bírósága másfélévi börtönre, 2.000 forint pénzbüntetésre, 2.000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. A tiszaeszlári példával járjanak el tanácsaink a beadást elszabotáló kulákok ellen. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának tiszteletére Oros község dolgozó parasztjai a begyűjtés teljesítését tűzték ki célul. Szómbaton, eltérően a korábbi, napoktól egymást érték a szekerek a begyűjtő helyen. Délután 5 órakor már a századik dolgozó paraszt teljesítette aznap kukoricabeadását. Már meggyujtották a vilanyt, amikor Toldi Sándor 8 holdas dolgozó paraszt 380 kiló kukoricával odaállított. Ezek után 53 kilóval maradt adós, de egy fél óra sem telt bele és még két zsákkal hozott. Egymásután jöttek a szekerek, pedig sötét miatt már alig leheElvtársak! A párt XVIII. kongresszusa óta eltelt időszak bővelkedett világtörténelmi jelentőségű eseményekben. A világgazdasági helyzet általános képét mostanában a fejlődés két irányvonala jellemzi. Az egyik: a békegazdaság szakadatlan fellendülésének vonala a Szovjetunióban és a népi demokráciákban ; ez a gazdaság nem ismer válságokat, s fejlődése a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja. Ez a gazdaság biztosítja a néptömegek életszínvonalának rendszeres emelését és a munkaerő teljes foglalkoztatottságát. Ezt a gazdaságot a demokratikus tábor • országainak baráti gazdasági együttműködése jellemzi. A másik vonal a kapitalizmus gazdasági irányvonala. A kapitalizmus termelőerői egyhelyben topognak ; ez a gazdaság a kapitalizmus egyre mélyülő általános válságának és a folytonosan ismétlődő gazdasági válságoknak harapófogójában vergődik. Ez a gazdaság militari- zálásának, a háborús célokat szolgáló termelési ágak egyoldalú fejlesztésének, az országok közti kon- kurrenciának és egyes országok mások által való leigázásának irányvonala. Az itt vázolt helyzet azért alakult ki, mert ez a gazdatett kivenni, hogy kik iiinek rajta. Vida Miklós 2 holdas dolgozó paraszt targoncán hozta a kukoricával telt zsákokat. Nem volt otthon a szekér, de nem akart elmaradni a beadással, így hát ezt a módját választotta a szállításnak. özv. Horváth Lajospé és Bárányai Györgyné egy szeferen ketten szálitják a beadásra szánt terményt. Igyekeznek, hogy még egyszer fordulhassanak, még ma teljesíteni akarjak a beadásit. Orosz lllésné kerékpáron tol egy zsák kukoricát. Az apósának ennyi hiányzott még a beadásból, ők sem akarnak tartozni. ság nem a társadalom érdekeit szolgálja, hanem a kapitalisták maximális profitjának biztosítását, az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba döntése útjáD, más országok — különösen az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül pedig háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján. Malenkov elvtárs összehasonlítja a Szovjetunió és a kapitalista országok termelésének fejlődését, rámutat a népi demokratikus országok eredményeire és a világpiac szétesésére, majd rátér az amerikai imperializmus gazdasági politikájának jellemzésére. Az Amerikai Egyesült Államok megszedte magát a háborún," az amerikai milliárdosok megszilárdították gazdasági hadállásaikat. Az Egyesült Államoknak azonban nem sikerült elérnie célját, nem sikerült megteremtenie az amerikai tőke uralmát a világpiacon. Az Egyesült Államok azt gondolta, hogy Németország és Japán harc- képtelenné tétele után négyszere- sére-ötszörösére emelheti termelését. Azonban mindössze kétszereAztá.n újabb és újabb szekér árnyéka rajzolódik ki. Az órák telnek, de a szekerek nem akarnak szűnni. Mert úgy van az. hogy akt megy hazafelé, kérdik tőle: „Veszik még?” És a felelet rá: „Még akkor vették, mikor ott voltam.” így aztán késő éjszaka fejeződött be a kukorica átvétel. így volt ez a burgonya átvételi helyen isi Oros község dolgozói a kongresz- szus tiszteletére, maradék nélkül becsületesén' akarják teljesíteni a haza iránti kötelezettségüket, a burgonya és a kukorica ben dúst sőre emelte termelését, most pedig lefelé csúszik a gazdasági válságba. Tény, hogy az Egyesült Államokban most legalább hárommillió teljesen munkanélküli és még több részleges munkanélküli van. A munkások tömegsztrájkjai még bonyolultabbá teszik az Egyesült Államok milliárdosainak helyzetét. Azért van ez így, mert az Egyesült Államok ipara az • Egyesült Államok uralkodó köreinek hibájából, elvesztette olyan piacait, mint a Szovjetunió. Kína, az európai népi demokráciák. Az amerikai imperializmus most nemcsak a népek nemzetközi ki- zsákmányolója és leigázója, hanem olyan erő is, amely bomlasztja a többi kapitalista ország gazdasági éleiét. Az Egyesült Államok monopoltőkéje kihasználta versenytársainak gyengülését és a háború után meghódította a kapitalista világpiac jelentékeny részét. Az Egyesült Államok monopoltőkéje szétrombolja a kapitalista országok között történelmileg kialakult sokoldalú gazdasági -kapcsolatokat és ezeket az említett országok és az Egyesült Államok egyoldalú kapcsolataival helyettesíti. Az amerikai monopóliumok a . legarcátlanabb dömpinggel erőszakolják ki exportjukat, ugyanakkor kirekesztik belső piacukról a külföldi árukat. Ennek következtében a magas árak fojtogatják az amerikai népet. Az amerikai monopóliumok egyre inkább megbontják a kapitalista világpiacot. Az amerikai imperializmus le(Folytalds a 2. oldalon.) Másfélévi börtönre ítéltek egy sertésbeadást szabotáló eszlári kulákot ték tervüket, a kulákok pedig csak 1.4 kapitalista világrendszer további gyengülése és a kapitalista országok gazdasági helyzete jggy Wíláq proletár iái tgtjesnt/efek / ^ t ’ > Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt G. M. Malenkov elvtársnak, az SZK(b)P KB titkárának előadói beszéde 1. A Szovjetunió nemzetközi helyzete A második világháború alapjaiban rendítette meg sok nép és állam életét, s megváltoztatta a világ arculatát.
