Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-05 / 234. szám

NÍPLAP 5 1Ü52 Cií’i'w— — Megyénk ipari üzemeinek, vállalatainak dolgozói újabb hatalmas munkasikerekkel, fogadalmaik valóraváltásával ünnepük az SZKP XIX. kongresszusát Vállalásaik valóraváltásával iid- vözlik a nyíregyházi Lakatosüzem dolgozói a SZKP XIX. kongresz- .gzusát Bodor kovács-brigádja, amelynek tagjai 1953 október ló i tervének ezév október ő re való be­fejezését fogadta, tegnap teljesítet­ték vállalásukat. Ugyancsak teljesí­tette a tegnapi napon fogadalmát a MartinovSzki-brigád is. amely évi tervének befejezését tűzte ki célul. Fogadalmaik valóraváltásával ün­nepük a XIX. pártkongresszust az tizem többi brigádjai Is. Túlteljesí­tették fogadalmukat a hulladék- anyagok felhasználása terén. 7Ü kiló hulladékkal többet dolgoztak be, mint amennyire fogadalmat tettek ! Szavukat betartották a Megye- vili. dolgozói is. Az évi pénzügyi tervük befejezésére tettek válla­lást. A pártkongresszus előtt két nappal büszkén jelentették: „foga­dalmunkat valóraváltottnk”. Ugyan­csak fogadalmukhoz híven teljesí­tették a faluvillamosítási tervük befejezésére tett fogadalmukat. E héten fejezték be Szamosa ngyalos, Szamostatárfalva belső villamosí­tási munkálatait és az ezévre elő­írt cse(göldi villamosítási tervet. Tegnap már az 1953. évi tervfel­adatok megoldásán dolgoztak. Hasonló munkagyőzelmekről ad­nak hírt megyénk többi üzemei, vállalatai is. A vállalások teljesíté­sével egy id «íven születnek azok az újabb fogadalmak, amelyeket az SZKP XIX. kongresszusának megnyitása tiszteletére tesznek a megye dolgozói. A demecseri ipar­telepek lakatos-, esztergályos- és asztalosműhelyének dolgozói 1000— 1000 forint értékű anyagmegta,há­rítást fogadtak. Ezt a használt-, hulladékanyagok újrafelhasználásá­val kívánják elérni. Újabb versenyt indított a keményítőgyár és szárító- üzemrész 3—3 brigádja az SZKP XIX. kongresszusa Uszteletére „A telep legjobb brigádja” címért. Lelkes!)angú vállalást tettek a szabadságbokori építkezés dolgozói a tegnapi napon. Fogadalmuk töb­bek között: a 2. számú épületét de­cember 21-én adják át a tervezett december 31. helyett. Ugyancsak hasonló értékes vállalások hangzot­tak el tegnap az eletói építkezés dolgozói részéről. Az útfenntartó Vállalatnál a kál- iósemjsni útépítés dolgozói megfo­gadták: az 1952 re tervezett fö d munkát december 1-re befejezik. A mátészalkai útépítők elhatározták: az útépítést december 31. helyett november 30-ra befejezik. Tisztasági, minőségi versenyre keltek a tegnapi nappal a tejüzem dolgozói. Évi tervük 20 százalékos túlteljesítését fogadták a Lakatos­üzemben. A lelkes fogadalomtétel- ből nem maradtak ki vasutasaink sem. A nyíregyházi MÁV.-forgalom dolgozói negyedik negyedévi ter­vük 6 nappal előbbi befejezését, az élüzem fűtőhöz dolgozói évi szállí­tási tervük december 1-re való be­fejezését fogadták meg. Hasonló értékes vállalások születtek a teg napi napon megyénk többi üzemé­ben is, amelyek teljesítéséért már tegnap harcbaindultak dolgozóink! NEMZETKÖZI SZEMLE Kelet népei a békéért Pekingben, a Kínai Népköztársa­ság fővárosában csütörtökön meg­nyílt az ázsiai és csendesóceáni or­szágok békeértekezlete. Az értekezlet megnyitásakor az emberiség több, mint felét képviselő, negyvennél több országból össze­gyűlt 39S békeküldött foglalt he­lyet a teremben. A Szovjetunió, Kína, Japán, Korea, India, az Egyesült Államok, Burma, Viet­nam, Ausztrália, Venezuela és más ázsiai és csendesóceáni országok, népek küldöttei adtak találkozót egymásnak a pekingi nyok-emcletes, újonnan épült bókehotelben. Ez az értekezlet az egész emberi­ség előtt álló legnagyobb kérdést, a béke kérdését vitatja meg. Egyre kevesebb lesz ma már a világon azoknak a száma, akik csak akkor értik meg, hogy a béke veszélyben van, amikor a bombák már a fejük felett hullanak. — Az ázsiai és csendesóceáni országok népei szá­mára a háború még közvetíts' nebb, még súlyosabb fenyegetés: a béke megőrzése számukra élet­halál kérdése. Hiszen több, mint két éve már, hogy amerikai tankok gázolják le a koreai föld vetéseit, több, mint két éve már, hogy ame­rikai barbárok rombolják és pusz­títják a békés koreai városokat, s egy idő óta baktériumfegyverekkel gyilkolják a lakosságot. Hét éve már, hogy a francia gyarmatosítók az amerikai imperialisták támoga­tásával kegyetlen háborút folytat­nak a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Négy éve már, hogy az angol imperielásták véres rablóháborúba kezdtek a független­ségért harcoló maláji nép ellen. Az ázsiai és csendesóceáni orszá­gok népei számára mindennél ele­venebb valóság tehát a háború fe­nyegetése, mindennél előbbrevaló a béke megvédése, A kínai és ausztrá­liai, a. fülöpszigeíeki és indiai, a ceyloni és chilei anyák nem alhat- nak addig nyugodtan, amíg az ag- resszorok nőket, gyermekeket kí­noznak halálra és öinek meg Ko­reában, Vietnamban és Malájföl­dön. Ugyanakkor az ázsiai és csendes- óceáni országok népei közelről lát­hatják, hogyan készül fel az ame­rikai imperializmus a távolkeleti háború kiterjesztésére, hogyan tá­masztja fel ez az imperializmus a japáni mili tarizmust és hogyan hoz létre új agresszív tömböket. Az ázsiai és csendesóceáni orszá­gok népei azonban nemcsak ezt lát­ják. Látják azt is, hogy az impe­rialisták nem tudnak erőt venni a szabadságukért és függetlensé­gükért küzdő népeken. Az ázsiai és csendesóoeáni országok népei látják a nagy kínai nép államának erősödését, látják a kínai nép győ­zelmes harcának eredményeit. Ezek az eredmények, ezek a történelmi győzelmek - bátorságot, lelkesedést adnak, követendő példát nyújtanak a nemzeti függetlenségükért küzdő ázsiai és csendesóceáni népek szá­mára. Ilyen helyzetben és ilyen körül­mények között ült össze ez az 1.600 millió embert képviselő értekezlet, hogy megvitassa az ázsiai és csen- dasóceáni országok békéjének, nem­zeti függetlenségének kérdéseit. A pekingi értekezlet részvevői nagy és nemes munkájukban maguk mö­gött tudják a világ valamennyi be­csületes, békeszerető emberét. Az angol munkáspárt konferenciája Szeptember 29-én nyílt meg az Angol Munkáspárt évi konferenciá­ja. A konferencián 1.224 küldött vett részt, a munkáspárt 570 helyi szervezete és 70 szakszervezet kép­viseletében. Ez volt az első munkáspárti kon­ferencia azóta, hogy újból a kon­zervatív párt van kormányon An­gliában. Egyben ez volt a háború óta a legviharosabb munkáspárti konferencia, amelyen minden eddi- vcinél élesebben nyilvánult meg, hogy a munkáspárti tömegeknek j\ elegük van a kormány háborús "politikáját kiszolgáló Attlee—Mor- l isson-féle politikából. Az angol tömegek lassú, de egyre nagyobb erővel érezhető hangulat- változása kifejezésre jutott már a konferencia elé benyújtott határo­zati javaslatok nagy számában. 424 határozati javaslatot küldtek be a különböző szervezetek. Ennyi ja­vaslat még soha egyetlen munkás­párti konferenciára nem érkezett. E javaslatok közül 68 foglalkozott külpolitikai kérdésekkel és a GS javaslat közül 67 ilyen, vagy olyan formában, de támadta a kormány és a munkáspárt hivatalos politi­káját. 44 határozati javaslat érke­zett be a fegyverkezés kérdésében. És e 44 javaslat közül 43 a fegy­verkezési politika megváltoztatását, a fegyverkezés csökkentését köve­telte. A küldöttek sora állt fel ezen a konferencián, hogy az angol nép igazi hangját megszólaltatva, a Churchill-féle konzervatív kormány megbuktatását, a munkanélküliség elleni küzdelmet, a kelet—nyugat közötti kereskedelmet, a koreai há­ború megszüntetését, Nyugat-Né- metország és Japán felfegyverzésé­nek felszámolásét, a háborús poli­tika megváltoztatását és végül az Egyesült Államoktól való függés megszüntetését követelje. A küldöttek kemény és bátor har­cot folytattak javaslataik elfogadta­tása érdekében. A munkáspárti ve­zetőség semmiféle fenyegetése, rá­galmazása, gyanusítgatása nem riasztotta el a helyi szervezetek és a baloldali vezetés alatt álló szak- szervezetek küldötteit, akik ezen a konferencián vívták a háború befe­jezése óta legnagyobb harcukat. A hangulatváltozás további fok­mérője az Amerika-ellenes hangu­lat hatalmas arányú erősödése. Végül megnyilatkozott ez a han­gulatváltozás a végrehajtó bizottság új tagjainak megválasztásánál is. A helyi szervezetek hét tagot vá­lasztanak a párt 27 tagú végre- h.a j főbizottságé ha. Ebből ha t a® úgynevezett Bevon-csoport tagjai­ból került ki. viszont nem került tje a végrel)ajtóbizotteág tagjai közé a jobboldal olyan hírhedt képviee- i lője, mint például Morrison, a hi­vatalos munkáspárt tulajdonkép­peni vezetője. Ez a szavazás á konferencia egyik legfontosabb eseménye volt. Bár Bevan és követőinek baloldali- sága csak demagógia és az egyéni ambíciók kielégítésén kívül azt a célt szolgálja, hogy megakadályoz­za a munkáspárti tömegek erőtel­jes balrafordulását, hogy megaka­dályozna a munkáspárti tömegek­nek a Kommunista Párt felé való fordulását, — mindez nem változtat azon a tényen, hogy a Bcvan-ao- port azért kapott sok szavazatot ezen a konferencián, mert szavai­ban azokat a javaslatokat pártfo­golta, melyek a tömegek előtt nép­szerűek. Bevárták azért kaptak sok szavazatot, mert követeitek az Anglia gazdasági életét tönkretevő fegyverkezési terhek csökkentését, a kelet és nyugat közötti kereske­delem növelését, a független angol külpolitika megteremtését, a mun­kanélküliség elleni harcot és a to­vábbi államosításokat. Bcvanél; sikere azt jelenti tehát, hogy a munkáspárt tagjainak tömeg* el­vetette a Mo irtson—Attlee-féle jobboldali politikát és haladóbb irányú politikát sürget. Az angol munkáspárt konferen­ciájának vitái és szavazásai súlyos csapást mértek az Attlec—Morri- •son-féle munkásáruló politikára. Ezen a tényen az sem változtat, hogy a jobboldali vezetőségnek a reakciós szakszervezetek támogatá­sával nagyon sok kérdésben sike­rült akaratát rákén y szer í te n ie a konferenciára. A baloldali javasla­tokra leadott kétmillió körül mozgó szavazatok a munkáspárti tömegek hareosságának növekedését és a baloldal befolyásának erősödését bizonyítják. fl Szovjetunió kormányának jegyzéke az Egyesült Államok kormányához A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere október 3-án fo­gadta Mc Svveeney-t, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjét és átadta neki a következő jegyzéket: ,.A Szovjetunió külügyminiszté­riuma az Amerikai Egyesült Álla­mok kormányának tudomására hozza a következőket: Mint ismeretes, Kennan úr — az Egyesült Államok nagykövete a Szovjet unióban — szeptember 19-én a Berlin mellett lévő tempelhofi repülőtéren a nyugatberllni sajtó képviselői és amerikai tudósítók előtt nyilatkozatot tett. Nyilatkoza­tában a Szovjetunióval szemben olyan rágalmazó ellenséges kiroha­násokra ragadtatta magát, amelyek durván megsériik a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. — Kennan úr ebben a nyilatkozatá­ban. amelyet több nyugatnémet lap közölt, össze merészelte hasonlítani a Moszkvában lévő amerikaiak helyzetét azzal a helyzettel, amely­ben ő állítólag 1941-ben élt, amikor a nácik Németországban internál­ták. Kennan úr kijelentette: „hogy­ha a .nácik megengedték volna, hogy az utcán közlekedjünk anél­kül, hogy jogunk lenne beszélgetni bármelyik némettel, ez pontosan olyan helyzet lett volna, amilyen körülmények között most Moszkvá ban kell élnünk.” Kennan úrnak e® a nyilatkozata teljesen hazug és a Szovjetunióval szemben ellenséges. A Szovjet kormány a kifejtet­tekre való tekintettel szükségesnek tartja kijelenteni, hogy Kennan urat nemkívánatos személynek — persona non grata-nak — tekinti cs ragaszkodik Kennan úr haladékta­lan vissza hívásához az Amerikai Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövete posztjáról.” Me Sweeney ideiglenes ügyvivő a jegyzék átvétele után kijelentette. hogy a jegyzéket haladéktalanul el­juttatja az Egyesült Államok kor­mányához. * Féktelen dühöt vált ki az impe­rialisták táborában a. béke fron í minden győzelme. Fogukat csikor­gatva- gyalázzák, böcmértik a bé­ke, a szocializmus, a demokrácia országait. Arra- számítana!;, hogy valahol is meghallgatásra találnak fizek a rágalmak, valahol is árthat­nak a béke országai nagy népsze­rűségének. Most, amikor a világ népeinek ér de klódé set öl kísérve a Szovjet- unió népei a Kommunista Pártkon­gresszusára készültek, — arra a kongresszusra, amelynek feladata többek közt meghatározni az ötö­dik ötéves terv irányelveit — az FgyesüU Államok moszkvai nagy­követe ..jónak látta’’ ti tszéli módon rágalmazni a Szovjetuniót, a szov­jet demokráciát, csakhogy a szor- jetellenes hazug propaganda szak­emberei világgá kürtőül essék a „szenzációs hírt”. Az, amitől Kennan beszélt, csak az amerikai nagykövet úr agyában, és a- hozzá hasonló gonosz kopo­nyákban telezik. A „szovjeifasiz- mus” meséjét cáfolni sem kelt, eléggé megcáfolták már ugyanan­nak az országnak, az Egyesült Ál­lamoknak a Szovjetunióban járt polgárai, fájl júliusában az ameri­kai szakszervezeti küldöttek megír­ták jelentésükben, hogyan beszél­gettek, cl a szovjet munkásokkal, diákokkal, s az ő szét vük szerint: „bármerre utaztunk is, mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a szovjet emberek melegen óhajtják az ame- íikai néppel való barett Ságot." Éppen elég ,.ok” er Kennan Ut­es megbízói számúra ahhoz, hogy a, rágatma-k özönét zúdítsák a Szov­jetunióm, ahhoz, hogy uszítson a Szovjetunió ellen. De nem büntetés nélkül! Az ázsiai és csendesóceáni békeérfekezlet- október 3-i délutáni ülése Az ázsiai és csendeséceáni béke­értekezlet péntek délutáni ülésén Togo Kameda (Japán) részletes be­számolót tartott a japán helyzetről. „Mi .japánok — mondotta — a többi ázsiai és csendeséceáni nép pel együtt elszántan szembehelyez­kedünk a sanfranciscoi különbcke- szerzödéssel és az a meggyőződé­sünk, hogy a nemzetközi megálla­podásokkal összhangban álló va­lódi mindenoldalú békeszerződést kell kötni Japánnal. Határozottan követeljük, hogy egyetlen külföldi katona -se maradjon Japán földön, egyetlen külföldi hatalom se birto­koljon támaszpontokat hazánk te­rületén. Határozottan követeljük a békés élethez, a függetlenséghez, a demokráciához és a szabadsághoz való jogot.” Ezután Victor James lelkész (Ausz­trália) felszólalásában rámutatott, hogy a Japánnal kötött különbéke- szerződés, az ausztráliai—újzélan- di—amerikai paktum és az ameri­kai—fUlönszigeti szerződés a há­rom legfőbb láncszeme a Csendes­óceán térségében tervezett háború­nak. Ennek a tervnek lőpillére Ja­pán és ezért a független, demokra­tikus és békesaerető Japán létreho­zásáért folyó küzdelem diadala ka­tasztrofális lenne az amerikai kor­mány csendesóceáni háborús ter­veire. Ha Szer Ja, a koreai küldöttség vezetője megjelölte a koreai há­ború befejezéséhez vezető gyakor­lati lépéseket: 1. Követelni kell a két fél őrize­tében lévő összes hadifoglyok haza- telepítését és a koreai fegyver­szünet mielőbbi megkötését. 2. Követelni kell a bakteriológiai hadviselés. valamint a békés polgári lakosság terrorbombázd- sának megbélyegzését és hala­déktalan megszüntetését és a fele­lősök háborús bűnösként való meg­büntetését. 3. Követelni kell, hogy a koreai fegyverszünet megkötése után az összes külföldi csapatokat — beleértve a kínai népi önkénte­seket — vonják vissza Koreából, hogy a koreai nép maga oldhassa meg belső problémáit. Madrasz lakossága határtalan lelkesedéssel fogadta a szovjet nép képviselőit Á' Szovjetunió Szakszervezetei­nek Központi Tanácsa küldöttségé­nek, valamint az „Usakov tenger­nagy” és „Karaganda” szovjet gő­zösnek madraszi tartózkodása al­kalmat adott az indiai és a szovjet nép közötti őszinte rokonszenv és barátság kifejezésére. A helyi ha­tóságok, az indiai Vöröskereszt egyesület és a társadalmi szerveze­tek képviselői meleg fogadtatásban részesítették a Szovjetunió Szak­szervezeteinek Központi Tanácsa küldöttségét. Madrasz kikötőjében a szovjet szakszervezeti küldöttség és a szov­jet tengerészek tiszteletére népgyü- lé.s volt. Madrasz lakossága a gyű­lés után ezeket a jelszavakat kiál­totta a szovjet szakszervezeti kül­döttség és a szovjet tengerészek felé: „Éljen az indiai—szovjet ba­rátság!” — „Éljen az indiai nép barátja, a nagy Sztálin!”

Next

/
Thumbnails
Contents