Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-05 / 234. szám

4 NÉPLAP 1952 OKXöBKi; VASABNAI PARTÉPÍTÉS 1 gépállomás! pártszervezetek feladatai az őszi munkák idejéu Á mezőgazdaság szocialista építése egész dolgozó népünk élőit álló nagyjelentőségű feladat. A dol­gozó parasztság százezreit kell át­vezetni az elmaradott kisüzemi gazdálkodásról az új termelési módra, a korszerű nagyüzemi tár­sas gazdálkodásra. Gépállomásainknak, gépállomási pártszervezeteinknek fontos szere pük van ebben a munkában. Tevé­kenységük nemcsak a mezőgazda- sági munkák jó végzésére irányul, hanem a termelőszövetkezeteknek, a dolgozó parasztságnak nyújtott politikai, szervezési és agrotechni­kai segítségben is. Mindez együtt­véve beszédesen bizonyítja a dol­gozó parasztság előtt a nagyüzemi gazdálkodás fölényét és elősegítette szövetkezeti mozgalmunk rohamos erősöflését. Nagy feladatok várrak a továb­biakban is a gépállomásokon vég­zett pártpolitikai munkára. Meg kell teremteni a gépállomások és termelőszövetkezetek közti szoros kapcsolatot és mindkét részről gon­doskodni kell a szerződéses kötele zettségek pontos betartásáról. Erő­síteni kell a. politikai nevelő és agi- tációs munkát, mozgósítani kell a dolgozókat a tervek maradéktalan teljesítésére és túlteljesítésére, a párt. és kormányhatározatok vég­rehajtására. A minisztertanács határozatában megjelölt időpontig be kell fejezni az őszi munkálatokat és ez nem kis feladatot jelent. Erős munka vár a ..béke tankjainak” harcosaira. Már kezdetben jelentkeztek a száraz Időjárás nehézségei, az el­lenség pedig félrevezető 'mesterke­déseivel igyekezett elütni a dolgo­zó népet attól a többletterméstől, amelyet a gépi talajmunka ered ményez. Pártszervezeteink, népne­velőink viszont sok harci tapaszta­lattal erősödtek a nyári munkák, aratás, cséplés, begyűjtés során, amelyeket felhasználhatnak a mos­tani munkában is. Mindenki teljesítse minden nap a tervet. Legfontosabb agiitációs feladat most a napi, egyéni, brigád és gép­állomást terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére mozgósítani. Az őszi tervet minden gépállomáson felbontották, azonban egyes gépál­lomásokon, például Nagydoboson, elmaradtak az egyéni és napi ter­vek készítésével. Az ilyen helye­ken elsősorban a politikai helyet­tesnek kell megsürgetni a hiba ki­javítását. A gépállomások dolgozói az előttük álló őszi feladatokat csak a munkaverseny kiszélesítésé­vel képesek megoldani. A pártszer­vezetek népnevelőire komoly fel­adat fiárul ezen a téren: el kell érniök, hogy a gépállomások egyet­len dolgozója se maradjon kívül a versenymozgalmon. Sztálin elvtárs a munkaversenyt a dolgozók forra­dalmi önkritikájának nevezi. ön­kritikának, amely elsöpri a régit és széles utat nyit az új, haladó módszerek számára. Mi tehát a feladat, hogy ezt az önkritikát gépállomásainkon minél forradalmibbá tegyük? Mindenek­előtt tudni kell, hogy a verseny- gazdája a MEDOSz. A MEDOSz. verseny-szervező munkáját kell a gépállomás pártszervezetének alátá­masztani, a dolgozókat a vállalá­sok teljesítésére, illetve túlteljesí­tésére mozgósítani. Széles körben ismertetni az elért eredményeket, népszerűsíteni az élenjárókat, azok múdszereit, segíteni, bírálni a le­maradókat. Az őszi munka idején legfontosabb az egyéni agitáció. Pártunk Központi Vezetőségének június 27-i ülése pontos útmutatást ad errevonatkozólag. Az agitáció legfontosabb feladatait Horváth Márton elvtárs így foglalta össze: „1. Agitációnk céljává a felaján­lások válogatás nélküli gyűjtése he­lyeit a vállalások teljesítését kell tenni. 2. A teljesítés nyilvántartása és a folyamatos ellenőrzés míg könnyítése céljából az egyéni vál­lalások alapja általában a teljesft- ményszázalék legyen, a helyi köve­telményeknek megfelelően kibővít­ve a minőség, takarékosság, a mun­kafegyelem megszilárdítására vo­natkozó vállalásokkal.” A gépállomások pártszervezeté­nek fontos feladata, hogy népneve­lők segítségével felébressze a dol­gozókban saját felelősségük tuda­tát, megmutassa az általuk végzett munka jelentőségét, a terv teljesí­tése szempontjából. Gondoskodni kell arról, hogy az elért eredmé­nyeket állandóan ismertessék. Érez­ze a traktorista, hegy jól végzett munkájáért megbecsülik. Sok trak- torista, a gépállomások sok-sok dolgozója kapott már jutalmat, magas kitüntetést. Megyénk gépál­lomásai is büszkék lehetnek arra. hogy az elmúlt héten 22 kiváló traMoristánkat tüntettek ki szta­hanovista jelvénnyel, illetve okle­véllel. A felvilágosító munka, jelentős része a most következő ielőszókban a brigádszállásokon történik. Éppen ezért a gépállomás pártszervezetének arra kell töre­kednie, hogy a brigádszállásokon eleven, pezsgő élet, színvonalas po­litikai munka folyjon, A brigád- szállás általában egy- összeforrott kollektíva pihenőhelye és itt igen sok lehetőség van a politikai mun­kára. Elsősorban az szükséges, hogy minden brigádszálláson le­gyen népnevelő, aki a dolgozókat állandóan tájékoztatja a bel- és külpolitikai eseményekről, az egész gépállomás munkájáról, a verseny eredményeiről, az új munkamódsze­rekről, kiugró teljesítményekről, vagy szégyenteljes lemaradásokról. A brigádszálláson folyó jó poli­tikai munka feltétele, hogy a dol­gozók jól érezzék ott magukat. — Ezért a népnevelőnek gondosan kell ügyelni a szállás tisztaságára,, a dolgozók ellátására is. A jól felsze. relt munkásszálláson a népnevelő gondoskodjon arról, hogy ne hiá­nyozzon a verseny tábla és az ál­landóan a legfrissebb eredménye­ket mutassa. Készítsenek faliújsá­got, mely visszatükrözi a brigád munkáját, adjanak ki röplapokat, melyek hírül adják a sikereket és ostorozzák a hibákat. Tartsanak a szállásokon rendszeresen brigádér­tekezletet, melyre a hozzájuk tar­tozó termelőszövetkezetek növény­termelő brigádjainak vezetőjét és tagjait is meghívják. Ezáltal meg­szilárdítják kapcsolataikat a szö­vetkezettel, kicserélhetik egymás tapasztalatait, megbírálhatják egy­más munkáját. A gépállomás pártszervezete har­coljon az új agrotechnikai eljárások elterjesztéséért. A jól végzett őszi munkáért a főid, a jövő esztendőben gazdagon fizet. Éppen ezért kell a gépállomás vala mennyi dolgozójának az űj agro technikai eljárások terjesztőivé vál­ni. Megyénk egyes gépállomásai még idegenkednek az előbántó; eke alkalmazásától és ezáltal elide­genítik ettől a termelőszövetkezete két is. Már az eddigi tapasztalatok is bizonyítják, hogy azokon a föl­deken, amelyeket az elmúlt ősszel előhántós ekével szántottuk fel, jó val több gabona termett, mint az egyszerű mélyszántott földeken. Az előhántós ekével való talajművelői előnye, hogy elsősorban megbontja a talaj lir,j szálé kövességét, növeli víztároló képességét. Az előhántó használatának gyomirtás szem pontjából is hatalmas jelentősége van. Az egyszerű mélyszántás csak oldalra fordítja a gyomnövényeket, az előhántó viszont lemetszve a barázda fenekére fordítja a talaj felső rétegét, a gyomnövények gyü- kérzetét is elpusztítja, úgyhogy azok nem tudnak újra kihajtani. Megyénk területén eleinte ide­genkedtek termelőesoportjaink a keresztsoros vetéstől. Az idei ter­més tapasztalataival sikerült bebi­zonyítani a termelőesoportok tag­ságának jórésze előtt a keresztso- ros vetés előnyét. Gélállomásaink dolgozói nagy lelkesedéssel készül­nek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának, no­vember 7-nek méltó megünneplé­sére. Ezt a lelkes lendületet még inkább fokozta a SZKP XIX. kongresszusának összehívása, a kongresszus' napirendjének meg­ismerése. A kommunizmust építő ötéves terv irányelvei saját jövőn? két vetítik elénk és ez nagyban fokozza a dolgozók felelősségérze­tét. A módosított szervezeti sza­bályzat-tervezet pedig a gépállomá­sok kommunistáinak helytállását, felelöseégérzetét, áldoza t készségé t mélyíti el. Most pártszervezeteink feladata, hogy ezeknek az ünnepi napoknak, a november 7-re való készülődésnek méltó kifejezőjeként szervezzék, lelkesítsék a dolgozókat i még jubb munkára, a tervek tel­jesítésére, a. munkaidő, a gépek tel­jes kihasználására. Gépállomásaink pártszervezetei és népnevelői előtt nagy föladatok állnak tehát az őszi munka idején. Az ellenség ugyan jövőesztendei kenyerünk ellen tör, a népnevelők ne hátráljanak meg azonban egy" pillanatra se a nehézségek előtt. Fokozzák szívósan saját politikai szakmai tudásukat és edződjenek még keményebbre a „béke tankjai­nak” harcosai. Az ötéves, terv teljesítésének egyik igen fontos poron óján küz­denek most, az őszi kenyércsata él­harcosai. Dolgozó népünk, az egész béketábor azt várja tőlünk, hogy szilárdan álljak meg ,n helyünket és időben, jól végezzük el az őszi munkálatokat. GEDÖ IMRE, a, gépállomásai: megyei köz­pontjának polit. oszt.-vezetője. Saját hibáinkból tanultuk meg, hogy mennyire fontos a politikai oktatás a tszcs-ben Arról szeretnék néhány szót írni, hogy mennyire fontos a termelő­szövetkezeti csoportokban a politi­kai oktató munka. Saját hibáink­ból jöttünk mi erre rá. Bizony a nyár folyamán akadt még olyan esoporttag is, mint Béni István, akt a kuláklioz ment el dolgozni, ahelyett, hogy a csoportnak segí­tett volna. Sz. Tóth Ferenc sem szakította meg kapcsolatait a ku- lákokkal. Mindez onnan ered. hogy egyes csoporttagok nem látják vi­lágosan: a kulákok a szövetkeze­tek halálos ellenségei, mert ők a régi kizsákmányoló világot szeret­nék visszahozni az amerikai impe­rialisták fegyverei segítségével. Ke­vés gondot fordítottunk az elmúlt oktatási évben a politikai nevelő munkára. Ha a pártvezetőség lelki- ismeretesebben kezelte volna az oktatást, akkor ilyen esetek nem fordultak volna elő, mint Béni Ist­ván, Sz. Tóth Ferenc esete. Most a párt vezetőség úgy határozott, hogy a tavalyi hibákból okulva, az idén sokkal nagyobb gondot fordít az oktatási munkára. Minden igyeke­zetével azon lesz a párt vezetőség, minden propagandista, hogy a cso­port tagjaiból elmélettel jól fel­fegyverzett, harcos, helytálló, meg­alkuvástól mentes kádereket nevel­jen. BökönySzegi Bertalan kéki „Ej útakon járó” tszcs ELSŐ TALÁLKOZÁS A SZOVJET EMBEREKKEL-i röpgyülés reggel hétkor roll. Trencscni elvtárs, a sörei.üli gép­állomás politikai vezetője beszéli először. Elmondta a Bolsevik Vári XIX. kongresszusának hatalmas jelentőségét és azt,, hogy mit jelent ez a magyar dolgozók számára. Lelkes, izzóhangú beszéd volt ez. .1 hallgatókat magával ragadia és civillé abba az országba, ahol mái a kommunizmust építik. Maguk előtt látták a Lcnin-csatorna men ten húzódó, dús termést ringató táblákat,, a gyárakat, amelyek ont­ják magukból a vasat, az acélt, az ekszkarátört, amely hatalmas acél- szájával harapja ki a föld köbmé­tereit, az új csatorna helyéről, vagy éppen egy felhőkarcoló alapzatának ásásánál. Szinte érzik a villany- traktorok nyomában hasadt baráz­dák, a friss föld szagát, az ezernyi hektárokat elborító űj erdőt: virá­gainak bódiló illatát. És tekintetük elölt kibontakozik a Szovjetunió új képe is. Az ötödik sztálini öt éves terv végrehajtása utáni Szov­jetunió. De látják azokat az embe veket is, akik c gigászi munkának élharcosai, hősei — a kommunistá­kat. És még világosabb képet kap­nak ezekről az emberekről az új szervezeti szabályzói-tervezet meg. ismerése után. AZ EMBEREKET valami is- mérettem érzés hatja át, fel lobog bennük a vágy, hogy a■ ma­guk országát is ilyennek tudhassák. Most Magyar János, a Kossuth traktoros-brigád vezetője emelkedik szólásra : — „Én a brigádom nevében a XIX. pártkongresszus tiszteletére vállalom, hogy évi tervünket okló ber 10-re befejezzük. — Most vár egy kicsit, majd, csendesen folytat- ja: — Engedjék meg az eh'ldrsak, hogy elmondjam, mikor szerettem meg a szovjet embereket. Magyar János szavai nyomán kibontakozik étele egyik legnagyobb eseménye: .első találkozás a szov­jet emberekkel... JtfEGYVENNÉG Y októberében 1" sötét, esős napok váltogatták egymást. Az emberek egy része re­ménytelenül dagasztolia a felezőit dülöutak sarát. „Minek is a ter­mést betakarítani, hisz úgyis vége mindennek!” — gondolták és na­gyot sóhajtottak cgy-cgy ágyú dör­renésére, De a Kazár-bokorban is, mint mindenfelé, voltak emberek, ■akik jártukban keltiikben, a szan- rchúzolt kalap alól örömteli szem­mel figyelték a nácihordák kapko­dását (s gyors pakolását. Ezek az emberek, minél közelebbről hozta a szél a fegyverek zaját, annál vidá­mabban hallgatták ezt, s egyre sű­rűbben tekiiitgettek kelet felé. As döbln fajtához tartozott a Magyar-család is. Bár Hcnzscl András, a halmosbokori új Élet ter­melőcsoport mostani titkára, akkor­tájt sűrűn megfordult Magyarék mii s beszélt az eljövendő új, szebb életről. Magyarék, amikor Hen- zsel ott volt, talán hittek is neki. Annál is inkább, mert igaz ember­nek ismerték, aki az uraknak is megmondja a maga véleményét, (A z akkori időkben hetenkint kel­lett- neki a csend-őrségen jelentkez­ni.) Henzsel András hangját azon­ban elnyomták az akkori idők fa­siszta propagandájának őrült rikol- tozásai. Magyarék valóban nem tudták, mi lesz. Annyira nem hittek a fasiszták szavának. bogii elmene­kültek volna, sőt a két gyerek, Já­nos, meg a bátyja, már néhány hét óla minden napot a kis földbe ásott bunkerban töltöttek el, amelyben a víz hol bokáig ért, hol feljebb, — aszerint, hogy mennyi eső esett, A két fiú bujkált, mert a leventékkel menni kellett volna Németországba, .» ehhez semmi kedvük nem volt. Hiszen hátha- igaz lesz Hcnzscl András mondása: jobb világ lesz, a dolgos ember a maga■ ura lehet, s földet adnak a parasztnak. Szóval igy leltek a napok, — bi- r,"",atanságban. If IY ESTE aztán megtörtént a " nagy esemény. *4. fiúk ezen a napon hamarabb felmentek, mert a német katonák lassan eltünedez­tek s János bátyja egész nap láza­san ült a hideg, nedves bunkerben. Amikor bejöttek, csak beleesett az ágyba, s olt feküdt., mint egy földet adnak a parasztnak. Egyszer valósággal lángolt a les- te, máskor meg úgy íeszkctctt, Kegy csak úgy nyiszorgoH alatta a"re- zoga ágy. A házban a homály kezdte cila- karul a szegényes holmikat, mikor Magyarokhoz belépett egy szovjet katona. Magastermctii, csököpcnycs harcos, nyugodt hangon köszöntötte a házbelieket: — Zdrabsztvujtyél... A karok mintegy vezényszóra, megadóan a magasba lendültek. — Xem kell felni, — szólt biztatón a szovjet katona szeles mosollyal, tört magyarsággal. — Kein bán­tunk mi! Hosszú csend után a házigazdá­nak jött meg először a szara. Mi­vel a Uf-C8 háborúban volt Orosz­országban, eléggé jól beszélte az orosz nyelvei. A szovjet katona hűlt $ bészél- geini kezdett. Kikérdczgette őket. hogyan éltek, s aztán beszélt arról az ciciről, nini a Szovjetunióban van. Majd biztatta őket: náluk is más világ lesz ezután. As ügy felöl ekkor nyögések, majd kiabálás hallatszott: „Már itt vannak... szaladjunk...” S a fiú minden áron le akart ugrani az ágyiVl, az anyja tartótig, vissza. Lázálma volt, félrebeszélt. Tahin éppen arról álmodott, hogy a néme­tek felfedezték őket cs vinni akar­ják. A SZOVJET KATONA fclüg­-és- rott és odament az ágyhoz: — Beteg? — kérdezte, s feleletet sem- várva, vetette te a köpenyét. — Orvos vagyok, megvizsgálom. — A háziak akkor látták, hogy négy aranycsillag van a vállpánt, ján, A szovjet orvos pedig tüzelésen meg vizsgálta- a beteget, majd. ntasi- tásoka-l, adott: „Most még nincs ■semmi baj, csak erős megfázás, azonban ■vigyázni kell, nehogy tüdő­gyulladás legyen belőle. Vizcsruhát leéli rá rakni. S ebből a-z orvosság­ból beadni neki, — veit elő egy do- bozká t oldalláskájóból. Ezután ismét leült a balog melle, az érvelését tapogatta. A fiú lassan magúhoz tért. Ahogy clködöéudöll szeme kitisztult, először értelmetle­nül, majd megriadva meredt a fö­ldje hajló katonára. Az apja nyugtatta meg: — Ne félj, most már ne félj. .« Az orvos hirtelen felállt és azt mondta, mindjár jön. Ezzel eltűnt az ajtó mögött. Az egész család sokáig, megha­tódva nézett utána. — Talán vissza se jón, — manch- la János. •.. Vájjon mind ilyenf Hiszen akkor ezek egész másol:, mint ahogy nekünk lefestették. Úgylátszik, tőlük csak az urak­nak kell félni. És hogy elbeszélget a magunkfajta- emberekkel is, pe­dig tiszt. 8 Magyar Jánosnak eszébe jut MürföUli, a 10 holdas „gazda”, aki­nél cselédeskedlek. Hogyan beszélt az velük, nem nézte őket embernek, bár az magukfajta, paraszt. Hát még az urald... Az orvos visszatért. Kezében egy bcföttesüvegel s az apának kezdett magyarázni. Egy üveg mézet ho­zott a betegnek, — mert az jót lesz neki, Az apa, a fia unszolására később megkérdezte: — A szüleinek mi a foglalkozása, hol dolgoznak? A szovjet orvos egy pillanatig csodálkozva nézett rá: — Kolhozparasztok 'Tudjatok, elvtársak, ez 1 volt az első eset, amikor megismertem és megszerettem < a szovjet embereket. Mindjárt látszott, hogy ők csak jót akarnak nekünk. 8 ezt azóta hányszor, de hányszor tapasztaltuk! Hát ezért ünneplem én, meg minden dolgozó hálateli szívvel és jó munkával a XIX. párt­kongresszust, — fejezte be Magyar János brigádvezető. AFRA ISTVÁN.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents