Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-04 / 233. szám
2 NÉPLAP 1952 OKTÓBER 4. SZOMBAT „4 marxizmus-leninizmus elméletének hatalmas gazdagítása66 •• Ünnepi gyűlés Bukarestben a Romén Népköztársaság fegyveres erőinek napja alkalmából r{Folgtatds as 1. oldalról) Sztálin elvtárs a tudonány kimagasló képviselője, a kommunizmus lángeszű építője óriási figyelmet szentel a kommunizmus első fázisáról annak második fázisára való áttérés törvényszerűségei tisztázásának. A kommunizmus tudó- many os megiii.1 tarozásáról szólva, rámutat arra, hogy a lenini formu- lá„A .kommunizmus frjjyenlő szovjet hatalom, plusz az egész ország villamosítása” — az egyetlen he- lyes formula. Sztálin elvtárs megalapozta a szocializmusból a Kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit. Ez újabb kimagasló gazdagítása a tudományos kommunizmus elméletének. Ahhoz, hogy e kikészítsük a kommunizmusba vr1iő valóságos, nem pedig- • deklaratív áttérést, három alapvető előze tes feltételt kell meg- valósítani — mondja Sztálin elvtárs. Elosori'->an szilárdan biztosítani k®.11 p.í egész társadalmi termelés Dánielen növekedését, elsősorban a termelési eszközök termelésének növekedésével, ami nélkül lehetetlen a bővített újratermelés megvalósítása. Másodsorban a kolhozok és ennélfogva az egész társadalom számára előnyös, fokozatos átmenetek útján a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon, színvonalára kell emelni, s az áruforgalmat szintén fokozatos átmenetek útján a termékcsere rendszerével helyettesíteni. Harmadszor ei kell érni a társadalom olyan kulturális fejlődését, amely a társadalom minden tagjának biztosítaná fizikai és szellemi képességeinek mindenoldalú fejlődését, hogy a társadalom tagjainak lehetősége legyen olyan műveltség megszerzésére, amely elegendő ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljék, hogy szabadon választhassa meg foglalkozását és a fennálló munkamegosztás folytán egész életére ne legyen egy valamely foglalkozáshoz kötve. Csak ha mindezek az előzetes feltételek együttesen megvalósulnak, akkor történhetik meg a gyökeres áttérés egyik gazdaságról — a szocializmus gazdaságáról — a másik, magasabb gazdaságra, a kommunizmus gazdaságára. Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióiban” című müvében egyben a mai .kapitalizmus legfontosabb problémáinak is mélyreható marxista elemzését adta. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a kapitalizmus alapvető gazdasági Berlin, (ADN). Csujkov hadseregtábornok, a németországi szovjet ellenőrző bizottság elnöke Donelly amerikai főbiztoshoz levelet inté- sett. ■ — Tudomásunkra Jutott, hogy Berlin amerikai, angol és francia övezetének területén számos kém- és kártevőközpont működik és törvénybeütköző aknamunkát végeznek a Kémet Demokratikus Köztársaság és Berlin keleti övezete ellen — hangzik a többi között a levél. Az utóbbi Időben Berliniben, Drezdában, Lipcsében, Halléban, Potsdamban és más városokban bírósági tárgyalások folytak terrorista és kártevő bandák ügyében, melyeknek tagjait a Kémet Demokratikus Köztársaság és Berlin keleti övezete területén tartóztatták le, bűncselekményeik végrehajtása közben. Ezeken a tárgyalásokon kiderült, hogy ezek a bandák nyugat-berlini kém- és kártevőközpontoktól kapták a megbízatást, az utasításokat, a bűntetteik végrehajtásához szükséges anyagi eszközöket és a díjazást. Ezek a központok képmutató fedőnevekkel álcázzák magukat, mint például „embertelenség ellen küzdő harci csoport’’, „szabad jogászok vizsgálóbizotteátörvényének főbb vonásai és követelményei „a maximális tőkésprofit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba döntése írtján, más országok, különösen az elmaradt országok népeinek leigázása és rendszeres kirablása útján, végül pedig háborúk és a nemzetgazdaság inilitarizálása útján, amelyeket a maximális profit biztosítására használnak fel.” Sztálin elvtárs megmutatta a kapitalizmus általános válságának kiéleződését mai szakaszában, hangsúlyozza, hogy a második világháború és annak. gazdasági következményei legfontosabb gazdasági eredményének azt kell tekinteni, hogy az egységes és mindent átfogó világpiac szétesett. Ez meghatározza a világ kapitalista rendszere általános válságának további elmélyülését. A kapitalizmus táborával szembenálló. egységes, hatalmas szocialista tábor kialakulása arra vezetett, hogy az egységes, mindent átfogó világpiac szétesett, két párhuzamos világpiac alakult ki, amelyek szintén szembenállnak egymással. Emellett az Amerikai Egyesült Államok és Anglia, Francia- országgal együtt, a Szovjetunió, Kín,a és az európai népi demokratikus országok gazdasági blokádját célzó politikájával akarata ellenére elősegítette az új párhuzamos világpiac kialakulását és megerősödését. A szocialista tábor országai gazdaságilag összefogtak és megteremtették a gazdasági együttműködést és a kölcsönös segítséget. A hatalmas szocialista tábor kialakulása azt jelenti, hogy ennek következtében a főbb kapitalista országok lehetőségei a világ erőforrásainak kiaknázására nem növekednek, hanem csökkennek, majd, hogy a világ árupiacának feltételei ezen országok számára rosszabbodni fognak, hogy ezekben az országokban az üzemek kapacitásának kihasználása csökkenni fog. Mindez azt jelenti, hogy noha a kapitalizmus fejlődésének ciklikus jellege meg is marad, a termelés növekedése a fő kapitalista országokban az összezsugorodott alapon fog végbemenni, mert a termelés volumene ezekben az országokban csökkenni fog. A kapitalizmus világrendszere — állapítja meg Sztálin elvtárs — mindenoldalú válságot él át, amely mind a gazdaságra, mind a politikára kiterjed. Ennek az az oka, hogy egyre fokozódik a kapitalizmus gazdasági világrendszerének bomlása és növekszik a kapitalizga”, „keleti politikai menekültek szövetsége”, „keresztény demokrata unió keleti irodája”, a „Telegraf című lap szerkesztősége”, stb. — A vádlottak és a tanúk vallomásából kitűnik, hegy ezeknek a szervezeteknek fő célja bűncselekmények végrehajtása, amelyekkel alá akarják aknázná a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági életét és békés építő munkáját, megkárosítani a köztársaság lakosságát. Csujkov ezután egész sor, az utóbbi időben elkövetett bűntettet sorolt fel, majd pontosan megnevezte, kik tartoznak egy-egy bandához és mi a feladatuk. • — A bírósági tárgyalásokon a vádlottak és tanuk vallomása bebizonyította, hogy a bűnszervezeteket az amerikai kémszolgálat irányítja és látja el pénzzel. Ezenkívül szoros kapcsolatot tartanak fenn a brit és a francia kém- szolgálattal is. így például Kaiser vádlott a berlini bírósági tárgyaláson a nyilvánosság előtt azt vallotta, hogy az „embertelenség ellen küzdő harci csoport” Tillich által vezetett osztálya, amely a Német Demokratikus Köztársaság területén végrehajtandó szabotálá- sokat szervezi, havonta 20.000 múrmustól elszakadt országok •— a Szovjetunió ereje, Kínáé és más népi demokratikus államoké. A kapitalizmus meggyengülése még jobban elmélyíti annak belső ellentételt, kiélezi a harcot az imperialista rablók között. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy kádereink felvértezése a társadalom gazdasági fejlődési törvényeinek ismeretével a párt egyik legfontosabb feladata. Ezzel kapcsolatban óriási jelentőségre tesz szeri a politikai gazdaságtan marxista tankönyvének elkészítése. „A tankönyvre — írja Sztálin elvtárs — nemcsak a mi szovjet ifjúságunknak van szüksége. Különösen szükségük van reá a világ kommunistáinak és azoknak az embereknek, akik a kommunistákkal éreznek. Külföldi barátaink tudni akarják, hogyan szakadtunk ki a kapitalista rabságból, hogy alakítottuk át. az ország . gazdaságát a szocializmus Szellemében, hogyan kötöttünk barátságot a parasztsággal, hogyan értük el azt, hogy a mi nemrégiben még Szegény és gyenge országunk, gazdag és hatalmas országgá változott, mit jelentenek a kolhozok, miért van az, hogy a termelési eszközök társadalmasítása ellenére nem semmisítjük meg az árutermelést, a pénzt, a kereskedelmet és így tovább. Ők tudni akarják mindezt és még sok mást, éspedig nem pusztán kivánesiság- ból, hanem azért, hogy tanuljanak tőlünk és saját országuk érdekében felhasználják ' tapasztalatainkat. Ezért egy jó marxista politikai gazdaságtan! tankönyv megjelenésének nemcsak belpolitikai, hanem egyben nagy nemzetközi jelentősége is van.” Sztálin elvtársnak ,,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban’’ című müve a legmagasabb szakaszt -jelenti a marxista- leninista politikai gazdaságtan fejlődésében. Ennek a műnek megjelenése rendkívül nagy esemény a párt és a szovjet nép eszmei életében. A mű valóban történelmi jelentőségű. A sztálini mü óriási befolyást gyakorol az élenjáró szovjet tudomány fejlődésére, segíti kádereinket, hogy mélyebben megismerjék a társadalmi fejlődés törvényeit, nagy szerepet játszik a külföldi kommunista és munkáspártok eszmei felvértezésében. Pártunk megvalósítva mindazt, amit Sztálin elvtárs lángeszűén felvázolt, vezeti a szovjet népet a kommunizmus győzelme felé. kát kap amerikai forrásból. Ezután a hadseregtábornok közli a Nyugat- Berlin, különösen pedig az amerikai övezet területén működő legnagyobb kém- és kártevöközpontok pontos címét. — A felsorolt tények arról tanúskodnak — hangsúlyozza Csujkov elvtárs, hogy az amerikai, a brit és a francia megszálló hatalom támogatja Nyugat-Beriinben ezt a bűnöző tevékenységet, amelynek célja megkárosítani a Német Demokratikus Köztársaság és Berlin keleti övezete lakosságát, aláaknázni gazdasági életét. A Berlinben működő amerikai, brit és francia hatóságok ezzel az eljárással durván megszegik a négyhatalmi egyezményben vállalt kötelezettségeiket. — Nyomatékosan követelem, hogy azonnal zárják be mindazokat a kém-, kártevő- és terrorközpontokat, amelyek Berlin amerikai, brit és francia övezetében működnek. szüntessék be a Német Demokratikus Köztársaság és Berlin keleti övezete elleni irányuló bűnöző tevékenységüket — fejeződik be a levél. Csujkov hadseregtábornok azonos szövegű levelet intézett az angol és a francia főbiztoshoz is. Bukarest, (TASZSZ). Október 2-án. Bukarestben a néphadsereg színházában Boclnaras hadseregtábornok. a Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének elnöklete alatt a fegyveres erők napja alkalmából ünnepi gyűlést tartottak a román főváros legjobb dolgozóinak és a helyőrség képviselőinek részvételével. A gyűlésen részt- vettek a Román Munkáspárt vezetői, a kormány és a diplomáciai testület tagjai. Peking. (Uj Kína). Az ázsiai és csendesóceáni békeérlekezlet október 2-i, első ülésén Liu Ning-i,. a békeértekezlet előkészítő bizottságának főtitkára a többi között ezeket mondotta : „Az értekezlet résztvevői különböző országokból gyűltek egybe, különböző népeket, társadalmi rétegeket és különböző, nt- vatású embereket képviselnek. Ez a legékesszólóbb bizonyítéka annak hogy értekezletünk igen széles tömegeket képvisel és hogy Ázsia, valamint a Csendesóceán térségének népei szívügyüknek tekintik a béke megvédéséért vívott harcot.” Ezután az elnökség javaslatára, a . jelenlévők egyhangúlag választották meg az értekezlet főtitkárává Liun Ning-it, főtitkárhelyettesévé pedig Romés Csari-dra-t (India), Togo Kameda-t (Japánt, V. M. Kozsevnyikovot (Szovjetunió), Olga Foblete asszonyt (Chile), Louis "VV. IVheaton-t (Egyesült Államok), Sz. Hai-t (Pakisztán) és Zsun Szung Un-t (Korea). Ezután a csütörtöki ülés elnökeinek megválasztására került • sor. majd Szun Csin-lin asszony mondta el megnyitó beszédét. Ezt követően Peng Csen, Peking polgármestere, n kínai küldöttség helyettes vezetője üdvözölte az értekezletet, reking lakosai és a kínai nép nevében. Mao Ce-tung elvtárs, elnök, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bizottsága nevében üdvözlő táviratot intézett az értekezlethez. A távirat szövege a következő: „Az ázsiai és csendesóceáni országok békeértekezietének összehívása hatalmas mértékben hozzájárul a béke védelméhez, az ázsiai és csendesóceáni térség és az egész világ népeinek együttesen vállalt nagy feladatához. Teljes sikert kívánok az értekezlet munkájához.” Hirosi Minami a japán küldöttség helyettes vezetője kijelentette': „hét esztendeje szenvedi a japán nép az agresszív háborúk következményeit, hét esztendeje él megszállás alatt, tehát szíve mélyéből sóvárog a béke után.” „Meggyőződésem — hangsúlyozta végül, — hogy ez a pekingi értekezlet igazi békeértekezlet. Ezért itt terjesztem elő a japán népnek azt a követelését, hogy a sanfran- ciskoi szerződés helyett kössenek Japánnal a problémák békés megoldásának szellemén alapuló új békeszerződést.” Tokió, (TASZSZ). Október 1-én tartották meg Japánban a parlamenti választásokat. Az uralmon lévő liberális párt még a választási hadjárat megkezdése előtt és annak folyamán is egész sor olyan Intézkedést hozott, amellyel igyekezett megzavarni a demokratikus erők részvételét a választásokon. Megváltoztatták a választási törvényt, így többek között 50.000 yenről 100.000 re emelték a jelöltek lajstromozásánál megfizetendő biztosítékot. A Kommunista Párt rovására megváltoztatott választási törvény korlátozta a sajtóköz’ések szabadságát. A burzsoá lapok az egész választási hadjárat során tele voltak a demokratikus jelöltek és a mel- j leltük agitáló személyek letartózta- I tusáról szóló hírekkel. Hosszantartó ünnepléssel J. V. Sztálin elvtársat választották meg a gyűlés tiszteletbeli elnökévé. A íiszíeletbeli elnökségbe beválasztották még az SZK(b)P Központi Bizottságát, valamint a Ro-mán Munkáspárt Központi Bizottságát, Gheorghiu Dej elvtárs vezetésével. Leontin Salajan altábornagy, -Aa fegyveres erők miniszterének lie- lyettese mondott ünnepi beszédet. Szajfudin 'Kicsiér, az indiai; küldöttség vezetője az Indiai Oráz|gÓ3 Béketanács elnöke elmondotta, hogy az indiai békemozgalom és;a különböző népi szervezetek, azért küldtek Pekingbe a legszélesebb rétegeket képviselő nagylétszámú küldöttséget, mert India népe őrijei fontosságot tulajdonit ennek ,áz értekezletnek. „Elszánt elhatározásunk —..jelentette ki Pír Szuhab Mánkí, ..a pakisztáni küldöttség vezetője,Jjögy megvédjük a békét. A békét ném lehet csupán vágyakozással elérni, küldetésünk sikere érdekében . ng.g kell találnunk a hathatós eszközöket és közös munkával meg kell teremteni a szükséges feltételeket,” A brazíliai békemozgalom és -a brazíliai küldöttség nevében Abel Chermont, a brazíliai békeharcóSék mozgalmának elnöke ismertette Brazília népének egyre erősödő békemozgalmát. ' . , A .Szakszervezeti Világszövetség ázsiai és ausztrál—ázsiai összekötő irodája nevében E. Thornton' ;űa többi között ezeket mondotta: -j-.-:, „"Itt Ázsiában, ahol most , is. háború folyik, a béke és a háború'nem elvont fogalmak, hanem 'égető napi kérdések. Koreában. Malájföldön és Vietnamban az embereket meggyilkolják, az otthonokat .feldúlják.,,és a gyárakat elpusztítják. A munká. sok ebből láthatják, hogy a 'hókéért folytatott harc e’főrendü ’kötelességük, amelyért felelősséggel tartoznak saját maguknak és családjuknak.” Canon Maynard pap, ausztráliai küldött kijelentette: „Senki séta szolgálhatja semmivel hazáját- jobban, mint .azzal, ha hű marad az igazsághoz és a joghoz. Ha visszatérek Ausztráliába, arra fogok törekedni. hogy hűen számoljak be a látottakról és tapasztaltakról;-”: \ A megnyitó ülés utolsó pontjaként elfogadták az értekezlet, következő napirendjét. 1. Általános jelentés. 2. A japán kérdés. 3. A koreai kérdés. 4. Kulturális kapcsolatok. 5. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése. 6. A nemzeti függetlenség kérdése. 7. A nők és gyermekek jólétének védelme, S. öthatalmi1 békeegyezmény megkötésének kérdése. 9. Jelenté® - a Közel- és Középkelet békemozgalmáról. 10. Az értekezlet nyilatkoza? tai és határozatai. 11. Egyéb ügyek. Az értekezlet pénteken folytatja tárgyalásait. .. A polgári pártok jelöltjei a külföldi tőkét képviselő nagyvállalatoktól nagyösszegű pénzbeli támogatást kaptak. Előzetes jelentések szerint az alsóházban a liberális párt szerzett többséget. A megválasztottak közül 136 el-' len korábban tisztogatási eljárás folyt, vagyis a japán agresszióban való részvételük miatt el voltak tiltva a közéleti szerepléstől. ' A Kommunista Párt e mesterkedések ellenére is S22.540 szavazatot kapott a választások során.- A Kommunista Pá;rt az antidemokratikus választási törvény és a je-. lőttjei ellen alkalmazott terror következtében nem kapott helyet a képviselőházban. Csujkov hadseregtábornok a nyugatberlini kémközpontok azonnali feloszlatását követeli Az ázsiai és cseiidesóceáni békeértekezlet október 2-i ülése Csalás és terror a japán választásokon
