Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-25 / 225. szám
A haza javára, a magad hasznára: jegyezz Békekölcsönt! Vili. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM ARA 50 FILLER 1952. SZEPTEMBER 25, CSÜTÖRTÖK A haza javára, a magad hasznára jegye%% Békekölcsönt! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívással fordult a inai napon a magyar néphez: ..Magyar dolgozók! Építsétek a nép országát! Yéújétek a magyar függetlenséget, oltalmazzátok a békét: jegyezzetek Békekölcsönt!” Nép- köztársaságunk kormánya a III. Békekölcsönt 1300 millió forint értékben bocsátotta ki. A felhívás arra is rámutat: ,, Dolgozóink saját tapasztalataikból tudják, hogy a kölcsönjegyzés gyümölcsöző befektetés, melynek minden fillérje visszatérül és bőségesen kamatozik az ország és az egyes dolgozók javára.” Sztálinvá- ros, az Inotai Erőmű, a diósgyőri nagykohó, a Tiszalöki Erőmű országának népe nagyon jól tudja azt, hogy ebben az országban az állam érdeke s az egyén érdeke szorosan összefonódik, a kettő elválaszthatatlan. Ez az állam a nép állama, amelyben a legfőbb érték a dolgozó ember. Népünk kormányát nem az a cél vezeti, hogy Imperialista háborúkba ölje a pénzt, nem az a célja, hogy földbirtokos és tőkés kizsákmányolok pénzeszsákjait hizlalja. Népünk kormányának min. deii tettét az a cél vezérli, hogy ebben a hazában a dolgozók egyre jobban és szebben éljenek, hogy a dolgozók számára megmaradjon a békés építő munka lehetősége. Ezen az úton haladhatunk és haladunk, anert a szovjet emberek elhozták számunkra a szabadságot s ezzel együtt a felemelkedés lehetőségét. Nézzünk bármerre megyénkben! •Szabolc8-Szatanárban, ahol a legtöbb volt a grófi kastély, ahol a legtöbbet pusztított a fehér halál, a tüűőbaj, ahol a legszaporábö volt a csecsemőhalál, ott ma évről-évre javul az élet a ma már hasonlítani sem lehet a régit az újhoz. A vá- sárosnaményi járás, a hajdani beregi nyomorország eddig mintegy 32 millió forint beruházást kapott. Évszázadok alatt nem kapott eny- ínyit ez a járás! A Horthy-rendszer minden évben átlag 60 millió forintot fordított beruházásokra az egész ország területén. Mi öt év alatt 85 milliárd forintot ruházunk be. A 85 milliárd forint beruházásához a Horthy-uraknak 5 év helyett 211 évre lett volna szükségük. El lehet képzelni, hogy a vásárosnaményi járásban, az ország egyik legelmaradottabb járásában 300 év is kellett volna ahhoz a Horthy-uraknak, hogy anyuját ruházzanak be, mint ml az ötéves terv első három évében! Két híd épült ebben a járásban. Vásá- rosnamény szülőotthont, egészségházat kapott. A járásban három helyen, Gulácson, Tisza- szalkán és Nagyvarsányban van gépállomás. Kutak, népkönyvtárak, kultúrházak és iskolák, beton gyalogjárók és új fasorok, fürdők és villanyvilágítás: mind-mind arról beszélnek inegyeszerte, hogy kölcsönadott forintjainkat százszorosán visszakapjuk! Az ötéves terv eredményei visz- szatükröződnek dolgozóink életében, a családok felemelkedésében. Eülep Sándorné, nyíxbátori dolgozó parasztasszony jellemző példáját mondja el ennek: „A Hortliy- í-endszerben volt nyolc hold földünk, örököltem én és a férjem. — Mindent elvitt a bank ... Úgy ma. radtunk. mint az ujjam. Se ruha. se föld, se pénz, csak hét éhes gyermek. Férjem munkanélküli lett... És a népi demokráciában . .. még a középparaszti életnél is jo-bb életünk lett." A felszabaduláskor kapott nyolc hold földdel együtt beléptek a termelőszövetkezeti csoportba. „Szinte el sem tudom mondani, hogy mennyivel jobb lett az életünk — mondta Fülepné. — Talán elmondják helyettem a számok. Férjemnek 210 munkaegysége van eddig. Ez jelent készpénzben két és féle'zer forintot, közel 13 mázsa kenyérgabonát, sok minden más mellett. Egyik fiam Budapesten dolgozik, ezer forintot kei-es havonta, . a másik fiamnak szintén ennyi a kei'esete. Két lányom állami gazdaságban dolgozik. 700—700 forint a keresetük. Egyik lányom tanácstitkár Piricsén ...” Ilyen történetet minden munkás, dolgozó paraszt, íiiinden dolgozó el tudna mondani saját életéről. Minden dolgozó regényoldalakra menően tudna beszélni arról a nyomorúságos életről, amelyre a Horthy-rendszer kárhoztatta a népet. S minden dolgozó hőskölteméuyekre menően tudna beszélni, lelkendezni arról az új életről, amely szocializmust építő hazánkban bontogatja virágait, hogy dús gyümölcsöt érleljen a szocialista haza polgárainak! Amikor népünk kölcsönt jegyez, akkor az ötéves tervet segíti, közelebb hozza a szocializmust. Amikor valaki kölcsönt ad az ötéves terv megvalósításához, saját élete további felvirágoztatásához járul hozzá ! A most kibocsátott államkölcsön is a „Békekölcsön” nevet viseli. Ez a név foglalja össze legjobban a kölcsön felhasználásának céljait! ötéves tervünk béketerv, annak minden létesítménye a béke nagy ügyét szolgálja. Békés alkotó munkánk felett pedig néphadseregünk őrködik — Dózsa, Kossuth, Rákosi elvtárs hadserege! Szent határainkat őrző néphadseregünket éppen azért erősítjük, mert nem akarunk az impei-ialista fenevadak kénye- kedvére kiszolgáltatott préda lenni. Aki kölcsönt jegyez, az tettekkel bizonyítja be, hogy a béke szent ügye mellett áll, s gyűlöli a háborús uszítókat. S nem lehet elfelednünk: az ed digi tapasztalatok arról is meggyőzték dolgozó népünket, hogy mostani kölcsöneink nemcsak jellegükben, céljukban különböznek a régi rendszer úri államkölcsöneitől, hanem abban is, hogy most a dolgozók maradéktalanul, sőt nyereménnyel tetézve visszakapják forintjaikat. Horváth Ferenc nyíregyházi ifjúmunkás, 50.000 forintos nyerő, Vincze .lózsef papi tízezer- forintos nyerő és még sokan mások tanúskodnak arról, hogy aki köL csont jegyez, az házába fogadja a szerencsét is. A kölcsönjegyzés a legjobb formája az egyéni takarékoskodásnak! Már csak ezért is érdemes kölcsönt jegyezni. Dolgozó népünket áthatja a nemes lelkesedés lángja a kormány felhívása nyomán. Milliók járulnak ma a kölcsönjegyzési asztalokhoz s újabb tettekkel szavaznak az ötéves tervre, az alkotó békére! A kölcsönjegyzés újabb tanúbizonysága lesz annak a megbonthatatlan egységnek, amellyel a magyar dolgozó nép a párt, Rákosi elvtárs mögött felsorakozik a szocializmus mielőbbi felépítésére, a tartós béke biztosítására! A lagjar Aépköxtái^aüá^ iHiiiisxtcrlaiKÍcsának felhívása a Harmadik Békekölcsön jegyzésére biztosító agrotechnikai eljárások. Megindult az aszály elleni küzdelem. Dolgozó népünk lelkes, szorgalmas munkájának eredményei mutatják, hogy független, szabaxl hazánk felemelkedéséért érdemes dolgozni és ha kell, áldozni is. Népgazdaságunk nagy feladatainak megoldását népünk nemcsak a munk-a frontján vitte győzelemre, de egyéni megtakarításaival, állam, kölcsön jegyzésével és túljegyzésével is. Dolgozóink saját tapasztalataikból tudják, hogy a kölcsönjegy- zés gyümölcsöző befektetés, melynek minden fillérje visszatérni és bőségesen kamatozik az ország és az egyes dolgozók javára. Az a lelkesedés. amellyel dolgozóink túljegyezték a kibocsátott kölcsönöket, bizonyítja, hogy népünk hazafias kötelességének tartja a szocializmus építésének meggyorsítását, hazánk erejének növelését. Az ötéves xerv megvalósítására kölcsönzött, milliárdok népünk egységes fellépését fejezik ki a béke ügyének megvédése mellett. A Békekölcsön a békés «építést: a béke ügyét szolgálja. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elhatározta a Harmadik Békekölcsön kibocsii’ás<< 1952 október 1-én, 1.300 millió forint összegben, nyereménykötvények formájában, A kölcsönt minden köt- véuyjegyző 15 év alatt maradéktalanul visszakapja. A nyex-eményeket félévenként sorsolják. Minden alkalommal kisorsolnak 1 darab 100.00<1 forintos főnyereményt, ezenkívül jelentékeny számú 50.000 forintos, 25.000 forintos és számos kisebh-nagyobb nyereményt. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Harmadik Békekölcsön kibocsátása alkalmából felhívja dolgozó népünket, hogy hazánk minden becsületes, hű fia. városban és falun, erejéhez képest vegye ki részét a jegyzésből. A nép államának kölcsönzött minden forint egy-egy tégla a szocializmus építéséhez. Magyar dolgozók! Építsétek a nép országát! Védjetek a magyar függetlenséget, oltalmazzátok a békét : jegyezzetek Békekölcsönt! Budapest, 1952 szeptember 25-én. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. MAGYARORSZÁG DOLGOZÓ NÉPÉHEZ! Népünk sikei-esen valósítja meg ötéves tervünket. A szocializmus építésének minden területén elért eredményeink mutatják, milyen kimeríthetetlen teremtő erő van felszabadult dolgozóink munkájában. Elmaradott agrár-ipari oSzágból fejlett ipari országgá váltunk, a magyar kultúra és a tudomány fel- virágzott, emelkedett népünk élet- színvonala. A szocializmus építésének eddigi eredményéiből kibontakozik népünk ragyogó jövője, amely felé a Szovjetunió példája mutatja az utat. ötéves tervünk eredményeiből is kimagaslanak azok a sikerek, amelyeket a Sztálin Vasmű, a budapesti földalatti gyorsvasát, Komló bányaváros, az inotai November 7. Erőmű, a Tiszalöki Vízmű, a néhány hónap alatt hősies munkával elkészült diósgyőri nagykohó építésében elértünk. Ezek a nagy alkotások nemzetünk büszkeségei, amelyek újabb munkahőstettekre ösztönzik dolgozóinkat. Gyorsan fejlődnek állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink, új üzemek, gyárak, iskolák, napközi otthonok kezdik meg munkájukat. Egyre több gép könnyíti a munkát mező- gazdaságunkban is, mindjobban meghonosodnak a nagyobb termést A Harmadik Békekölcsön kibocsátási feltételei A Harmadik Békekölcsön ezer- háromszáz millió forint összegben, százmillió forintos osztályokban kerül kibocsátásra. Túljegyzés esetén további osztályok bocsáthatók ki. Egy-egy osztály húszezer sorozatból s minden sox-ozat ötven kötvényből áll. A kötvények 100 Ft névértékű nyereménykötvények. Kibocsátásra kerülnek fél kötvények is 50 Ft névértékben, , továbbá 200 és 500 Ft-os összevont kötvények. Ez utóbbiak két, illetve öt kötvénynek felelnek meg és kettő, illetve öt nyereményre jogosítanak. A készpénzre jegyezhető legkisebb összeg 100 Ft. A Harmadik Békekölcsön 15 év alatt kerül visszafizetésre. A nyereményeket 1953 decemberétől kezdve félévenként, minden év- június és december havában sorsolják ki. Minden százmilliós osztályra félévenként két db. ötvenezer forintos, négy darab 25.000 Ft-ös, 10' db 10.000 Ft-os, 30 db ötezer forintos és 11.001 db ezer, 500 és 200 forintos nyeremény esik. Ezenkívül minden sorsolás alkalmából az egész kölcsönösszeg után egy százezer forintos főnyereményt is kisorsolnak. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények visszafizetése 1058-tól 1968 ig félévenként tartandó sorsolások útján történik. Ezen idő alatt minden kötvénytulajdonos maradéktalanul visszakapja az államnak kölcsönadott pénzét. A nyeremény formájában kifizetésre kerülő összeg a 20 százalékos nyereményillelék levonása után évi öt százalékos kamatnak felel meg. A munkavállalói viszonyban álló dolgozók, a nyugdíjasok, valamint a kisipari szövetkezetek tagjai az általuk jegyzett Harmadik Békekölcsönt tíz hónap alatt, részletekben fizethetik be. Más kötvényjegyzők készpénzben, legkésőbb 1952 november 15-ig fizethetik be a jegyzett összeget. A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagjai részére a befizetési határidő 1952 december 31. A kötvényeket a kölcsönjegyzők a jegyzett összeg Ixefizetése után kapják meg.
