Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-21 / 222. szám
Í902 SZEPTEMBER 21, VASÁRNAP NÉPLAP A tiszadobi Táncsics felhívása a takarékos takarmányozásra Néphadseregünk életéből Eskü a Szabad Föld termelőcsoportban Az idei nagyméretű aszály következtében szövetkezetünk nem tudta megtermelni növekvő Állatállományunk részére a szükséges takarmánymennyiséget, így a leg. nagyobbfokú takarékossággal biztosítjuk teheneink bő tejelését, jó át- tölelését, lovaink jó erőben való telel telesét, valamint sert és tony őszt é- si és bizlalási tervünk teljesítését. Szálas takarmányunkat a leggondosabban adagolva használjuk fel, a kazlakat beosztottuk liét részre és gondosan ügyelünk arra, hogy egy-egy hónapban ne etessünk többet, mint amit kijelöltünk. Akármilyen eldugott tanya is a Bálint-bokor, mégis eljön onnan a hír a városba, hogy a Bálint-bokor- ban is laknak olyanok, akiknek' legelső kötelessége az állam, a haza iránti kötelesség, még akkor is, ha annak teljesítése nehézségekbe ütközik. Eljön a hír, mert számon- tartják a hazafias tettet, úgy, mint a spekulánsok mesterkedéseit, — a tanyabokrokban is a kommunisták, ük mondják el, hogy mekkora becsületet szerzett a Bálint-bokorban a beadással idősebb Bálint Pál nyotegyermekes, 10 holdas középparaszt. Idősebb Bálint Pál egyik esztendőn se hagyta utoljára az állam Iránti kötelességek teljesítését. Az idén is alig búgott fel a cséplőgép a lakóliáz melletti széles portán, délután nnir az átvevőhelyre szekerezett gabonájával. Az esztendei baromfi beadást 2S.80 kilóba jegyezték Bálint Pál beadási könyvébe. A vételi jegyek meg azt matatják, hogy alig öt kiló híja van az, évi kötelesség teljesítésének. A 480 tojást pedig pontosan beadták már eziesztendőre. Süldőjük nem volt olyan, amit hízóra foghattak volna, hogy az előírás szerinti sertésbeadást teljesítsék. Dehát nem akadály az! Milyen szégyen is lenne, ha idősebb Bálint Pál katonafia megtudná, hogy az „öregek” otthon még a sertésbeadást se teljesítették ! Kern, nem akadály, hogy nincs süldő. Vettek egyet. Van már vagy egy mázsa, nemsokára megüti a mértéket, aztán átadják. Nem sok tengeri termett az id ép, legalábbis nem annyi, mint egy jó esős esztendőn szokott. — de Bálintéinál akkor sem sajnálják a kukoricát a bízótól. Bálint bácsi talán nem is tudná röviden „megindokolni”, mi is buzdítja arra, hogy pontosan, maradék nélkül eleget tegyen a beadásnak. Nem nagyon segítenek neki megfo- , galmazni a választ a népnevelők, akik bizony elég ritkán járnak végig a dűlők mentén. Ha kérdezik, hogy miként élt a múltban, Bálint Pál azt mondja, hogy „munkám után éltem”. Hogy mi van emö- •; gött? Bálint néni, ez a száraz, munkában, hajszában korán megvénült parasztasszony kereken megmond. ja: — Hej, azok, akik dolgoztattak minket! Annyiba se néztek, mint a kutyájukat. Mehettem én hason- csúszva a dűlőn másodmagammal, mikor viseiős voltam! Fúlhattam a sárba, akkor se vettek volna fel a kocsira!... Emberszámba se vették őket. Bá Unt néni szeme könnyel telik meg, ha visszagondol a régebbi időkre, ; Szmolár András, Gyűrjön Mihály kulákoknál voltak napszámosok Vájjon volt-e egyetlen napszámosember is azelőtt, aki eleget ehetett mindig, minden jóval tele volt a kamrája, gyerekestől talpig jó ruhában járt-kelt?! Dehogy volt! Idősebb Bálint Púlék se voltak így. Hogy mijük volt? — Semmink se. —- mondja Bálint Pál, ahogy ott ül a tisztaszo- ba ajtajában a napfény felé fordulva, s szurkos cérnával öltögeti egyik fia vásott csizmáját. És mindjárt elmosolyintja magát mert érzi már a következő kérdést, amire választ kell adnia. S erre a válaszra büszke, nagyon büszke, hlRogyin elvtárs útmutatása alapján üli is megtanultuk, hogy hogyan lehet a szalmát feltárni, azaz emészthetőbbé tenni, küzepesminö- ségü szénaértéknek megfelelővé változtatni. A szalmafeltárásnál G3 darab tehenünknél 1000 mázsa szénát takarítunk meg. Ennek a szénának leg- nagyobbrésze lucerna és lóhere, melyet lisztre darálunk és sertést hizlalunk vele. Ezzel több vágón abrakot takarítunk meg, amit növendékállataink és fejősteheneink takarmányozására használunk. Szövetkezetünkben mintegy 2000 métermázsa szalmát fogunk felszen fény vetődik vele szorgalmára, — megváltozott életére. Ezért válaszol is mindjárt, meg se várja a kérdést. — De van most. Tudja az elv- társ, semmink se volt, mikor megkaptuk a tíz hold juttatott földet. Semmi szerszám, még egy ostor se, amivel a lúbamszárát csapkodhattam volna. Szekeret, ekét, boronát, egy csavarig mindent vettünk azóta, ami egy gazdasághoz kell. — A tojás, a csirke árát úgy ku- porgattuk össze, csakhogy egy pár jószágot vegyünk, — bólogat közbe Bálint néni— Igen, egy pár jószágot. Két lovam van most, egy telién ad szé. pecskén tejet, egy üsző, meg egy borjú van az istállóban. Két kocáin, egy hízóm, egy süldőm, meg hat malacom van. És az asszony se tudná megmondani, hogy hány aprójószág. Tehet száz is. — Defu- tóttá közbe-közbe javítgatásra, építtetésre is. Volt vagy ezer forintba az a kis nyárikonyha, amit felhúztunk nemrég, a házat is újra fedtük, a kis ‘szint is rendbehoztuk vagy félezerért... — Lám csak. Hát azért nem igen sorolhatott volna el ennyi mindent valaha Bálint bácsi, mikor napszámosemberként a „munkája után élt”...?! Bólint, aztán nevet öregesen, mintha leplezni akarná szégyenkezését. Nem, dehogyis cserélné ő fel a mostani életét a rő“ napszámosélettel ! Semmi kincsért nem cserélné! Látszik rajta, örül. hogy az élete változására terelődő szó az igazi válaszhoz segítette. Mondja is már: — Látja, elvtárs, azért igyekszem én’ a beadással. Mert tudom, hogy nemcsak a mi szorgalmunkon tuti lőtt, hogy nem kopár a Bálint- porta. Ha most is az uraké, meg a Ssmolároké lenné az ország, bezzeg Bálint Pál se mondhatná akkor magáról, hogy ember... — Csakhogy... R itt megáll az öreg Bálint, megrázza a fejét nemtetszőn, e mint aki valami fontosat akarna mondani, előbb gondolkodik, méregeti a szót. — Csakhogy nem törődik itt mi felénk, elvtárs, mindenki az igazsággal ... Mert ha én igyekszem r beadással,-ha én elsőnek tartom a kötelességteljesítést a terv irányába, azért, hogy felépüljön mielőbb az a nagy erőmű a Tiszán, amire mindenfelé beszélnek, még mimi- Umk is, — akkor másnak is úgy kellene... Ott van mindjárt Benkó Pál. Ti zennégy holdja van, akár Sztankó Istvánnak. De egyikük se mozgat tn még füle botját se aziránt, hogy teljesítse sertésbeadását. Még csak sertést se tartanak, és arra hivatkozva, váltig mondogatják, hogy .,nincs miből teljesíteni a sertésbeadást”. (Nem úgy. mint idősebb Bálint Pál, aki megvette maga a süldőt, hogy kihizlalhassa beadás ra !) De honnan indul ki vájjon a dolog? Nem is messzire Bálint Pilléktől, a Gyűrjön Jánoséit portájáról. Gyarján Jánost, meg Gyűrjön Mi báty kuiákot mindig egy kalap alatt szokták emlegelni a Bálint bokorban. Nem minden ok nélkül. Gyűrjön János 18 holdas paraszt tűrni, illetve feltakarmányozni. Felhívjuk Szabolcs-Szatmár megye valamennyi szövetkezetét, termelőcsoportját, hogy felhívásunkhoz csatlakozzanak. Vezessék be a széna adagolását, a szalma feltárását, a takarmányok párolását, de nem Utolsósorban a silózást. Mi a 2.670 köbméteres silözási tervünket 20 százalékkal túlteljesítjük. A takarékos takarmánygazdálkodással biztosítjuk a kétéves állat, tenyésztési tervünk maradéktalan teljesítését. Farkas Lajos, Róka Balázs, elnök. állattenyésztő. leánytestvére névrokonához. Gyűljön Mihályhoz ment feleségül. ízig vérig kulákasszony lett belőle. Az urával, az egész kulákcsaláddal együtt — amelybe belenőtt a házassággal — váltig azon töprenkedtek a felszabadulás óta, hogyan is kisebbítsék meg a nép államát. Gyúr. ján Mihály kukák portájáról származik az „öngyilkos disznó" eseté- nek története, s éppen Gyűrjön János leánytestvére, a kulákasszony iili most a börtön-büntetést az „öngyilkos disznó” miatt. (A fekete- vágó Gyurjánné kulákasszony kiegyenesített villát szúrt disznaja tokájába, s az ellenőrzés során azt akarta elhitetni a tanácsbeliekkel, hogy „beleszaladt a disznó a vasvillába”.) Szóval Ilyen díszes rokonsága van az egyik oldalról Gyűrjön Jánosnak. De a másik oldalról se különb. Felesége Szakos érpataki kalaknak a lánya, aki a házassággal tíz hold földdel gyarapította Gyűrjön János mezejét. Gyűrjön János kulák rokonaira hallgat, s Idába írja elő a kormány határozata, hogy a földdel arányban megfelelő számú jószágot kell tartani, Gyűrjön Jánosnak ott, idősebb Bálint Pál szomszédságában, bezzeg 18 holdjára nincs több jószága egy tehénnél, meg egy lónál. S most, a sertésbeadásnál meg arra hivatkozik, hogy „nincs hízóm, hát miből teljesítsem a beadást?!” — Ugyanazt mondják Sztatikáéi:, Benkóék is. Ha meg kijönnek a tanácstól nagyritkán ellenőrizni a tanyára a sertésbeadást megveregetik idősebb Bálint Pál vállát, hogy „derék dolog az igyekezete". De megértő, udvarias mosollyal távoznak a Gyűrjön, meg a Benkó-, Sztankó -portáról is, lia odamondja eléjük a gazda, hogy „hiába jönnek, mertiiisz nincs nekem disznóm a beadásra". Már régen kötelezni kellett volna Gyúr juntái kezdve Bankóig, Sztatikáig a beadást halogató, spekuláló bá- lintbokoriakat arra, hogy vegyék meg a süldőt, ha maguknak nincs s állítsák hízóba, készítsék beadásra. De persze ezt nem tette a várost tanács. (Inkább még most is arra hivatkozik, hogy a lnzóbaállí- tás nem az ő dolga, hanem az Ál- latforgalmi Vállalaté.) Benkó Pál Sztankó István középparasztok a Gyűrjön kulákfamilia „példájára” építve, maguk is úgy gondol kod nak: „lia azoknak nem történik baja a beadás elmulasztása miatt, akkor nekünk se. Minek is igyekezzünk?!” Itt van a tanács munkájának nagy hiányossága, itt van idősebb Bálint Pál keresett igazsága! A nép nagy ügyét, tervét . mindenkinek támogatnia kell ereje, tehetsége szerint. A Bálint Báloknak úgy mint a Sztankó Istvánoknak. S elsősorban azokat kell kötelezni a beadás teljesítésére, akik eddig a cse. lédemberek, a napszámoseraberek nyúzol voltak, s azokat, akik ezekkel a vérszopókkal cimboráinak. Az a tanács pedig, aki nem végez jó munkát az igazság ügyében, a Bá lint Pótok igazsága ügyében, az a munkás-paraszt szövetség roegron- tója, az nem gondol vele, hogy a munkások mellett a dolgozó parasztoknak is részt kell venniük a bőség országának építésében. A tejfehér sűrű köd felemelkedett, llélfgié a szakadozó felhők közül ki-kinéz a nap is a Szabad Föld tszcs, udvarán sürgő-forgó katonákra. Az „üreg” tüzérek a lö vegeket babusgatják, simogatják, tisztítják, hogy a másnapi lövészeten a kiváló és tiszta fegyverrel biztosan küzdliessék le az „ellenséget”. A fiatal katonák a puska fogásokat és a vigyázzmenetet gyakorolják. Készülnek a katona életében legmagasztosabb, felejthetetlen percekre, a katonai esküre. A MI FIAINK A tszcs, tagjai Büszkén, csillogó szerető szemekkel nézik őket. Az asszonyok a szakácsok körül sürög- nek. Lesik azt a pillanatot, amikor segíteni lehet. Pintén József és Alágy Ottó szakácsok hiúba szabadkoznak. Mire észreveszik, a kontier mellett már ott a friss víz. az üsz- szea prí tolt fa. A kardosabb asszonyok még a fortyogó ételt Is meg kóstolják, bogy „hazai” ízt adjanak az ebédnek, áfások a kultúrtermet (ami mozihelyiség is) takaríiják, rendezgetik. György, — korára nézve már nyugodtan lehet bácsinak is nevez ni, — mindig ott van a katonák körül. A kiképzés szüneteiben, odamegy a csoportban beszélgetőkhöz, s mindjárt ő viszi a szót. HARCOLUNK A MÉGTÜBB TERMÉSÉRT — Bizony, régen a felszabadulás előtt nyomorúság.volt az élet... — így kezdi és elmondja a nyári és téli idők gyötrelmeit, a néliány- fiHéres napszámot, a puliszkán- élést. — Ma meg... — mutat körül a nagy udvarban — ... a gőréban van még kukorica bőven. Jó kövérre hízhatnak a disznók. Azt a három vetőgépet, az ekekapákat, boronákat meg az ekéket már úgy vettük a ősoport jövedelméből. Van közöttünk, aki már tehenet, más pedig borjúcskát is vett. Pedig még csak két éve, hogy . összefogtunk, közösen dolgozunk. Ügy beszél, mintha mindez természetes lenne. Pedig nem jó a termőföld itt, nehéz megművelni. De a csoport harcol a föld megjavításáért, a még több termésért. — Tíz hold 1 — ennyivel szaporodott az elmúlt évben szántóterületünk, — mondja Sági bácsi. VAN MIT MEGVÉDENI! A katonák sem fukarok a szóval Rovok István traktorista volt otthon, Zalában, Balogh Zoltán és Tóth László honvédek pedig tszcs- tagok. Arról beszélnek most, itt a 1952 szeptember 18-tól október l-ig rendezik meg az ország vidéki filmszínházaiban a Megyei Filmhetet. A két hét alatt számos kiváló új és már korábban nagy sikert aratott filmalkotás kerül műsorra, amelyek még jobban megszerettetik á közönséggel a haladó filmművészetet. A Megyei Filmhéten mutatják be a volgai sztyeppe egyik kis falujában játszódó, a szovjet orvosok munkáját megelevenítő, magyarra szinkroni- *ált., színes szovjet filmalkotást, a „Falusi orvos“-t, melynek címszerepét a Szovjet Film "ünnepén nálunk járt Grigorij Bjelov, Sztálin-díjas színész alakítja. A film főszerepében az ugyancsak Sztálin-díjas Tamara Maka rovat látjuk. A kínai filmgyártás hatalmas alkotását, az 1951. évi Nemzetközi Filmverseny Béke-díjas filmjét: az ,,Acélkatonák“-at most játssza a nyíregyházi Béke-filmszínház. A film 1946-ban játszódik, mikor a Kuomintang hadsereg orvul támadt a békés lakosságra, de a néphadsereg kemény ellenállásába ütközött. A néphadsereg hősi harcának egy epizódját örökíti meg három bátor harcos küzdelmeinek ábrázolásával. A Megyei Filmhetek műsorában a már régebben nagy sikert aratott filmek közül az „Egy életen át‘‘-ot vetítik magyarra szinkronizált változatban. A „B. ügy” a csehszlovák filmgyártás egyik üj alkotása. A' II. világháború befejezése után Csehszlovákia kis íulubait, hogyan változott meg az élet, hogyan lett szebb, gazdagabb, amikor a Párt és Rákosi elvtárs szavát követve, termelőszövetkezetet alakítottak. A katonák és a falusiak beszédéből az a mély meggyőződés sugárzik : ezt a szabad és egyre szépülő, gazdagodó új életet, ha kell, foggal és körömmel, fegyverrel is megvédelmezik. Van mit megvédeni! Délután bárom órakor kürt harsán. Pattogó vezényszavai; hangzanak. A katonák puskával tisztelegnek a dolgozók adományozta csapatzászlónak, amit tisztek, tiszt- helyet tések és honvédek, feszes vi- gyázzmenetben visznek el tíz esküre kész fiatal katonák előtt. K. politikai tiszt elvtárs beszél az esküről. Tóth Lászlónak, Angyal Lászlónak és a többi honvédnek az őket néző dolgozó parasztokról, a távoli otthon jut esziikbe. Ügy mosolyognak ők is, mint a szülők, az édesapák és az édesanyák gyermekeikre. . , . BECSÜLETTÉ!, ÉLEK ÉS HALOK , . . Felhangzanak az eskü szaval: — Én ... Molnár István ... Balogh Zoltán .. . Tóth László ... — mondják torokban dobogó szívvel, ünnepélyesen, a fiatal katonák, — a dolgozó magyar nép fia, esküszöm... hogy hazámat, a Magyar Népköztársaságot minden külső, és belső ellenség ellen életem feláldozásával is megvédem. Az ellenséggel soha a legkisebb egyetértésbe nem bocsátkozom, ellene mindenkor, mindenütt bátran és férfiasán harcolok. Zászlóinkat szabadság- harcos elődeink példáin lelkesülve, győzelemre viszem ... Békében és háborúban egyaránt népünk igaz fiához méltó módon viselkedem, becsülettel élek és Italok .. . . .. Ha pedig a törvényeket megsértem, •skümet megszegem, sújtson a Népköztársaság törvénye és dolgozó népünk megvetése! NE FELEJTSÉTEK ESKÜTÖKET! Eldördülnek az ágyúk díszlövése:. A Szabad Föld tszcs, tagjai, asz- szonyak, férfiak és gyermekek bpl- dogan és büszkén nézik a felsorakozott egy légeket, A órák, Balogh, Tóth, Angyal honvédek és mind valamennyien, az eskiittévök azt olvashatták ki ezekből a csillogó szemekből: ne felejtsétek el soha azt, amire itt előttünk megeskmiietek. Tanuljátok meg jól a fegyverforgatást, őrizzétek éberen a mi szép és békés életünk' S egyes vidékein fasiszta banditák, banderisták garázdálkodtak: Kettegésben tartották a környéket, a céljuk az volt, hogy végigrabolva Csehszlovákiát, N’v u gat-Németországban egyesülnek az amerikai imperialista hadsereggel. Az államvédelmi szervek és a honvédség a lakossággal közösen felszámolták a banderistákat. A Megyei Filmhét új, színes szovjet rajzfilmje, a mulatságos „Karácsonyi éj“ Gogolj, a nagy orosz író elbeszélése nyomán készült. A lent felsorolt filmeken kívül műsoron maradnak az eddig bemutatott filmek is, mint a szinkronizált Puskás ember és Viharos alkonyat, a koreai filmek közül az Ifjú sasok, a csehszlovák filmgyártás Fiatalok, Sötétség, A nép művésze című filmjei, a német filmek közül az Eladó lány, Késik a vonat, Eső után napsütés. A haladó olasz filmgyártást a Hősök tavasza képviseli. Megyénkben a filmpropagandisták versenyben dolgoznak a Megyei Filmhét sikeréért. Az eddigiek során különösen szép eredményt, ért el Derae- cserben Barar József, ides Magda, Szanyi Erzsébet. Fehérgyarmaton Nagy Gedeon. Nagykállóban Vastag Julia, Keinecsén Korpái Mária, Ib- rányban özvegy Bereuepiné, Mátészalkán a Fém- és Faipari dolgozók kisipari szövetkezetének filmpropagandistája. A’ Megyei Filmhét sikere jelentő? mértékben hozzájárul nagy tervtel- adataink megvalósításához. A nyíregyházi városi tanácsnak nagyobb gondot kell fordítania a tanyahnkrokban folyó begyűjtési munkára A ßilint-bokorban a beadás teljesítése helyett felrúgják a törvényt Megyei filmhetek
