Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-21 / 222. szám
NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER 18, CSÜTÖRTÖK A szatmárcsekei állami gazdaságban az eddig javított SÖO holdon Q mándi „Új élet“ termelöcsopor! ez első a tej-, tejes- és baromfibegyiijtési versenyben 16 mázsa a búzatermés átlaga Talajjavítási bemutató Fehérgyarmaton Szeptember 10-én a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád termelő- szövetkezetben a Talajjavító Vállalat, valamint megyénk mezőgazdasági szakemberei és a termelőcso- portok küldöttei talajjiavítási bemutatóra gyűltek össze. A bemutató részvevői megtanulhatták a javítás minden mozzanatát, libben a termelőszövetkezetben a savanyú talaj mészlszappiil való javítását mutatták be a. Talajjavító Vállalat szakemberei. Végigvezették a megjelenteket az előkészítés munkájától egészen addig, míg vetni lehet a javított talajba. Megtanulhatták a részvevők, hogy a savanyútalajok javításához a meszezés- sel egyidőben az istállót rágyát hogyan kell leszántani (15 centiméternél mélyebbre soha nem szabad bekeverni a trágyát). Az így leszántott talajra kerül a mész, mely lehet 80 mázsától 4—500 mázsáig terjedő mennyiség holdanklnt, attól függően, hogy a talaj mennyire mészszegény (ezt vegyészek állapítják meg). Az egyenletesen szétteregetett javítóanyagot tárcsával, vagy nehéz boronával dolgozzuk a talajba 5—7 centi mélyen. Az így előkészített talajba következhet a vetés. A talajjavítás új honfoglalás A bemutató után előadások következtek. A szakemberek részletesen ismertették a talajjavítás szükségességét, valamint annak lebonyolítását és termésfokozó hatását. Bevezetőül a Talajjavító Vállalat igazgatója, d)\ Hegedűs István töb bek között azt mondta: „A talajjavítás új honfoglalás.” A megjavított talajjal mintha megnöveltük volna termőterületünket. Magyar- országon egymillió hold szikes és •közel négymillió hold savanyú talaj vár javításra. Az első ötéves tervünkben 100.000 hold beteg talajt fogunk megjavítani, meggyógyítani. Gerő elvtárs az ötéves terv előterjesztésekor úgy jellemezte a százezer hold javítását, hogy ez a terület lesz az, ahol mi is megismerjük a nagyüzemi talajjavítást és megvetjük az alapját a további sokkal nagyobbméretü gépi talaj- javításnak. A százezer hokiról, ha csak egy-két mázsás terméstöbbletet veszünk le búzából, akkor is több, mint tízmillió forinttal gazdagítjuk évenkint népgazdaságunkat. Meszezés használ a szatmári savanyútalajnak Albert 'Nándor vegyész a Tisza— Szamos—Túr vidékének talaját ismertette előadásában. Ennek a vidéknek a talaja fiatal öntés-talaj, túlnyomórészt erősen kötött savanyú-talaj. Kisebb foltokban találhatók csak lúgos kémhatású szikesek. A mindent megtenné, jól művelhető talaj vegyileg megliatározr va a közömbös kómhatású talaj. A talajjavításoknak az a célja, hogy ilyen közömbös talajokat nyerjünk. Ezeket a szatmári talajokat mészszel lehet javítani, mivel a mész a saviakat közömbösíti. Általában a savanyútalajokból sem, mint növényi tápanyag hiányzik a mész, hanem a megfelelő talajszerkezet és a talajélet kialakulásához nincs elegendő mész. A bevitt mész a talaj kötöttségét csökkenti, a talajt porhanyóbbá, a talajéletet tevékenyebbé teszi, a tápanyagok oldását és szervesanyagok bomlását elősegíti. A meszezés hatása Jaruszov szovjet tudós szerint a meszezés a savanyútalajon nemcsak fokozza a növények termését, hanem a ffifélék talajszerkezetjavító hatását is elősegíti. A mész- iszap mintegy ragasztóanyagként szerepel, a szétfolyó, szétesett morzsákat újra nagyo-bh morzsákká ragasztja össze, így a víz és légjár- batúság, valamint a baktériumi élet újra megjavul a talajban. A meszezés után vetésforgónkban olyan növényeket Is termelhetünk, — amellett, hogy az eddigiek gazdagabban teremnek —, amit idáig nem termeltünk, mert nem volt meg az életlehetőségük. A javított talaj további kezelése Galgóczy Miklós főagronémus a talajéletről, az egészséges és beteg talajt ismertető jelenségekről be Szélt. A beteg talajon, ha sikerült is azt a napot kifognunk, amikor valamelyest megfelelő magágyat készítettünk növényeinknek, ezt a sikerünket az első kiadósabb zápor már el is rontotta. A talajmorzsák a felszínen Összefolynak és erős „páncélréteget” alkotnak. Alulról, ahol a szántatlan réteggel érintkezik a felső talaj, — részben saját súlya, részben a víz hatására — szintén megkezdődik az összetömő- dés, mert nincs élet, nincs ruganyosság a beteg talajban. Az ilyen talajon rosszul kelnek a . vélemények, a későbbiekben pedig akadályozva van a gyökerük a szabad terjeszkedésiben, így lényegesen kisebb területről kénytelen a táplálékot felvenni, mint egy jószerkezetű talajban. A gyök-gumósok növekedését szinte megakadályozza - az ilyen talaj. Ennek oka a humuszszegénység, a silány baktériumi élet és a mész hiánya. Ezeknek a talajoknak a gyógyítása azonban a mész bevitelével és a vele együtt való trágyázással nincs megoldva, mert hál- az ilyen talajokon a talaj- javítás folyamán létrejött a jó ta- ■lajszerkszet, ez azonban olyan, mint a vendég, addig érzi jól magát, míg kedvébe járunk. A javított talajt továbbra is rendszeresen keli trágyáznunk szervestrágyával és igen nagyjelentőségű ezeken a talajokon a Viljdmss által kikísérletezett és nálunk is bevált füvesvetésforgók alkalmazása. A beteg talajok javítása után nemcsak a termésük hozamában mutatkozik meg a jövedelem-többlet, hanem igen megszívlelendő dolog az a tény, hogy a javított talajok műveléséhez általában 45 százalékkal kevesebb vonóerő szűk- séges. ■ A talajjavítás tapasztalatai a szatmárcsekei állami gazdaságban A talajjavítás gyakorlati hasznáról a szatmárcsekei állami gazdaság főagronómusa, Krigler Gusztáv számolt be. A gazdadaság cserháti üzemegysége hétszázholdas, melyből eddig 500 holdat javítottak meg meszezéssel. Ez a hétszáz hold olyan terület volt még néhány évvel ezelőtt is, amíg az állami gazdaság kezelésbe nem vette, hogy csak a vadkacsák érezték jól rajta magukat, míg a víz ki nem száradt, utána pedig a gaz, gyom verte fel, de termést nem hozott. A javítatlan részét még most is úgy hívják, hogy „pillanat-föld”, mert ma még nem lehet szántani, holnap Igen, de holnapután már , későn van. Ez megszűnt a javított részeken, Az MSzT. nyíregyházi szervezete ismeretterjesztő előadásokat laid a szovjet mezőgazdaságról, az agrotechnikáról a nyíregyházi tanyabokrokban, szövetkezetekben. Ma délután öt órai kezdettel 1 Vcstsik Vilmos, Kossuth-díjas tudományos kutató, az MSzT. városi elnöke tart előadást a sóstóhegy! Vörös Csillag termelőszövetkezetben. Az előadáson ’•észtvesznek a környékbeli szövetkezetek dolgozói is. — Ugyancsak öt órakor lesz előadás n Sá gvári termelőszövetkezeti csoszinte akkor lehet „rámenni”, amikor az ember akar, tavasszal már zöldéi benne az árpa vagy zab, amikor még a javítatlan talajon áll a víz. Ez a víz a talaj morzsátlan- Sííga, rossz szerkezete miatt nem tud a talajba jutni. Míg a nap melege és a szél cl nem párologtatja, mindig ott csillog a talajon. A gaz- űaság 1950-ben kezdte meg a talaj javítását. Az egyik 3 holdas tábla, melyre 150 mázsa mésziszapot terítettek 1050-ben, a jelenlegi aszályos esztendőben is 10 mázsás búzatermést adott. Egy mellette levő tábla, melyet szintén 1050-ben törtek fel, de nem meszeztek, csak rendes mezőgazdasági művelésbe fogták, tavaszbúzából 3 mázsás termést adott, öszibúzából a mesze- zetlen talajok hét mázsánál többet nem adtak. Ezek szerint a javított talaj több, mint kétszeresét hozta a javítatlan talajba vetett őszibúzának, a tavaszi búzának pedig ötszörösét termette. A csomotaháti rét néven ismert területen, amit szintén 1950-ben meszeztek, liol- űankint 16.90 mázsa elsőosztályú szénát arattak, míg a javítatlan területek birkalegelőnek sem igen felelnek meg. Ugyancsak a csomotaháti rét táblájában zabot termeltek, ami 13.70 mázsás átlagot hozott ebben az esztendőben. 1953-ban 500 hold savanyútalaj javítására kap hitelt a megye A bemutató, valamint az ered mónyek ismertetése után a termelőcsoportok küldötteinek igen meg változott a véleménye a talajjavításról. Eddig legtöbb tennelőcso- portban, ha meghallották, hogy hol- dankint 100—150, vagy még ennél is több mázsa mésziszapot kell a talajba bedolgozni, egyenesen visz- szamondták a talajjavítási kölcsönt, melyet az állam hosszú lejáratra ad. Most, amikor meghallották, hogy a szatmárcsekei állami gazdaságban milyen eredményeket értek el ezzel a módszerrel, szinte egymásután jelentkeztek, hogy ők is javítani akarnak, például a gyurei Béke termelőcsoport elnöke is felszólalásában arról érdeklődött, hogy hol kell elkezdeni a talajjavítást, milyen szervhez kell folyamodni. Jövő évben Szabolcs-Szatmár megyében 500 hold savanyútalaj javítására kapnak hitelt a termelőszövetkezetek. Az utóbbi kót-három év alatt már több termelőszövetkezet bekapcsolódott ebbe a talajjavítási akcióba, többek között ezóvban végeznek javítást a fehérgyarmati Győzhetet- len Brigádban, a gulácsi Kossuthban a penyigei Bajcsy Zsilinszky- ben és még egy sor termelccso- pórtban. A megyei tanácselnök helyettese. Molnár Jenő felhívta a termelőcsoportok figyelmét a rejtett tartalékok feltárására és vájjon van-e jobban hasznosítható rejtett tartalék, mint a talajjavítás, rossz, terméketlen talajainkat hosszúlejáratú állami kölcsönnel megjavítani, termését feleannyi munkaerővel kétszeresére emelni? portban, ahol Súszta elvtárs, a Szovjetunióban járt magyar pa- rasztküldöttség egyik tagja beszél. Mindkét helyen vetítettképes műsor kíséri az előadást. Este hét órai kezdettel a felsö- baduri iskolában, lesz előadás, melyen résztvesznek a Cugos I.. II. dolgozói is. Az előadás után hangosfilmet mutatnak be. Hétfőn a Varga-bokorban rendeznek előadást. Ezen vesznek részt a János, és Antnl-bokori dolgozó parasztok is. A tejet, tojást és baromfit begyűjtő állami vállalatok országszerte jutalmazzák azokat a termelőszövetkezeteket, termelőcsoporto- kat és községi felvásárlókat, akik élenjárnak a tej, tojás és baromfi begyűjtésében, illetve jó munkával segítik elő a begyűjtési sikerek megszületését. A második negyedévi versenyt nemrégiben értékelte a Tej-, Tojás- és Baromfibegyüjtő Vállalat és mérlegre tette, hogy melyik termelőszövetkezet, termelőcsoport, illetve melyik községi átvevő, felvásárló végezte a legjobb munkát az állam iránti kötelezettségek teljesítése terén. Az értékelés szerint a második negyedévben a legjobb kötelesség- . teljesítők a mándi Vj Élet termelő- csoport tagjai voltak, akik vándorzászlót és SOO forint pénzjutalmat kaptak jó munkájukért. A terme- lőcsoport elnöke a jutalom átvételekor a termelőcsoport dolgozó parasztjai nevében fogadalmat tett arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának ünnepére is megőrzik elsőségüket. A tej-, tojás- és baromfibegyüj- tésl versenyben második helyre került a baktalórántházi Úttörő termelőcsoport, amely 500 forint pénzjutalmat kapott az állam iránti kötelezettségek jó teljesítéséért. A párt és a kormány határozata valamennyi termelőszövet kezeli paraszt és egyéni gazda kötelességévé teszi, hogy a szálas- és szemes- takarmánykészletet jófajta silótakarmánnyal bővítsék, egészítsék ki, i'lymódon gondoskodjanak a jószágállomány szaporasága és hozama növekedéséhez szükséges takar- mánymisinnyiségről. A járások közt folyó takarmánytermelési, silózúsi versenyben első helyet foglalt el már az elmúlt héten a nyírbátori járás. Amint a megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentette, ezen a hétén is megtartotta elsőségét a silózás munkájában. A járás termelőszövetkezetei példát mutatnak a takarmánykészlet növelésében. — Az elmúlt héten is utolsó volt, most sem szerzett magának jobb helyet a baktai járás. Bár az elmúlt héten a baktai járás vezetői községi tanácselnökei váltig Ígérgették, hogy megjavítják a községekben a slló- zás munkáját, mégsem történt Mi, tisaadobi úttörők látjuk, hogy állattenyésztésünk tervét a takarmányhiányok ellenére úgy tudjuk teljesíteni, lm minden pót- anyagot összegyűjtünk, ami takarmányozásra alkalmas. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállaljuk, hogy fejenkint az alábbi mennyiségű takarmány- pótlékot gyűjtjük be és adjuk át a helyi Táncsics termelőszövetkezetnek november elsejéig: akác-, fűz és nyírfalombot fejenként 2 kg-ot, összesen 440 kilogrammot gyűjtünk össze a fák rongálása nélkül, napraforgólevelet négy kilogrammot, összesen SS0 kilót, akácmagot hüvellyel 25 dekát, összesen 55 kilót, tölgymakkot 5 kilót, összesen 1100 kilót, napraforgótányért 5 kilót, összesen 1100 kilét. Versenyre hívjuk a megye valaA nagyecseűl Förűs Csillag termelőszövetkezet dolgozó parasztjai a harmadik helyre kerültek. Jutalmul 300 forintot kaptak az átvevő vállalattól. A nagyeesedi Vörös Csilláig termelőszövetkezet küldötte a 300 forintos jutalom átvételekor elmondotta, hogy tejbegy iljt ősben jó eredményeiket a fejlett módszerek bevezetésével érték el. Tanulmányozzák a szovjet állattenyésztők tapasztalatait, bevezették az egyedi takarmányozást és a háromszori fejőst, így könnyűszerrel teljesítik az emelkedő tejhozamból az állam iránti kötelezetI*egeket. A párt és a kormány most megjelent határozatának útmutatásaival most még jobb munkát fognak végezni az. állatfarmokon. A községi begyűjtők közül Erdélyi László biidszenitmihályi tojbe- gyiijtő lett az első, aki a községet, körülvevő tanyákon párosversenyt szervezett a tejet beadó dolgozó parasztok közt, jó felvilágosítással segítette elő. hogy minden dolgozó paraszt idejében és jól teljest tie tejbeadását. A vállalat 420 forintos pénzjutalomban részesítette, s átadta neki a begyűjtési minisztérium vándorzászlaját. Második lett Bihari Búza fehér- gyarmati begyűjtő, aki 350 forint pénzjutalmat kapott. Harmadik lett a versenyben Füliip László nyíregyházi baromfifelvásárló, akit 250 forintos pénzjutalommal dicsértek meg jó munkájáért. egyéb, az üres beszédnél. A baktai járásban nem gondoskodtak még eddig megfelelőképp a sllótakar- mánykészlet növeléséről. A mátészalkai járásban megjavult az utóbbi napokban a silózás munkája, a járás a negyedik helyről második helyre került. . Ugyancsak előre került az utolsó előtti helyről a hetedik helyre a nagy-káliéi járás. A járások sorrendje a legfrissebb jelentések szerint a silótakannány- készítési versenyben: 1. nyírbátori, 2. mátészalkai, 3. kemecsei, , 4. nyíregyházi, 5. tiszalöki, 6. kjs- várdai, 7. nagykállói, 8. vásároson menyi járás, 9. Nyíregyháza város, 10. csengeri járás, 11. fehérgyarmati, 12. baktai járás A községi tanácsoknak, földmü- vesszövietkezeteknek, nem utolsó sorban a pártszervezeteknek legyen fő gondjuk a silótakarmányok készítésére, a párt és a kormány takarmánytermelési határozatának végrehajtására. •mennyi úttörőcsapatát, a tiszalöki pajtásokat pedig párosversenyre hívjuk. Tiszadob, 1952 szept. 20. Az úttörőcsapat nevében: File Katalin és Szabó László, csapatta nácselnökük. * Hasonló versenyfelhívás érkezett a nyírbátori Táncsics Mihály úttörőcsapattól, amelynek tagjai a községükben összes fellelhető falevél begyűjtését vállalták és ük is versenyre hívják a megye valamennyi úttörőjét. A versenyértékelést a megyei úttörő-titkárra bízzák. Azt is vállalják, a gyűjtést úgy végzik, hogy az nem megy a tanulás rovására. Az úttörők nevében Feres Árpád csapattanáes-elnök és Baracsi Gyula csapatvezető írta alá a felhívást. Ismeretterjesztő előadásokat tart az MSzT a szovjet mezőgazdaságról a nyíregyházi tanyaboli rokkan A baktai járá« vezetői tartsák be adott szavukat, segítsék eld a takarniánysilózás munkáját II tiszaMi és nyírbátori úttörők felhívása a takarmányellátás megjavítására 4
