Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

NÉPLAP Í052 SZEPTEMBER 14, VÁG.' r:nM»Mn»niwnBi A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az áüottenyssztés és a takarmánytermelés fejlesztéséről az 1852—54. években Több, mint kétmillió forinttal növeli jövedelmét a sáribesnyői felhíváshoz csatlakozó balkónyi álicmi gazdaság \(Folytatás a S. oldalról.) ritkult részt fűmagkeverékkel ves­sék felül. A Jegelőkön minden év tavaszán szervezzék meg a szakaszos legel­tetést. b) A felületi javítás mellett meg kell kezdeni a rétek, legelők gyöke­res megjavítását. 1952 őszén a te­rület 15 százalékán, 1953 őszén pe­dig újabb lő százalékán, a gyöke rés megjavításra kijelölt réteknek, iiletve legelőknek évente egy nyol­cad részét fel kell törni és kétéves szántóföldi használat után pillan­gós évelő növények és pázsitfűfélék keverékével újra kell vetni, 1951-ig 1052-höz viszonyítva két­szeresére kell növelni a fümagter- melő vetések területét. 3. A fejlődő állatállomány részé­ve különös gonddal kell a takar­mány tartalékok gazdaságos felhasz­nálását megszervezni. «> Minden termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság, hizlalda és sertéste­nyésztő gazdaság, valamint egyéni­leg dolgozó paraszt használja fel takarmányozásra az összes erre a célra alkalmas melléktermékeket és anyagokat. b) Széles körben el kell terjesz­teni a takarmányok adózását: 1951-hez viszonyítva 1952 őszén 50, : 953-ban 85 és 1954-ben 128 szá­zalékkal több sllótakarmúnyt kell készíteni. c) El kell terjeszteni széles kör­ben azokat az élenjáró módszere­ket, amelyek segítségével az érték­telen takarmányokat feltárás útján értékes takarmányokká lehet átala­kítani. Elsősorban meg kell szer­vezni a szalmafeltárást fahamus kezelés, meszezés, pácolás, gyors silózús útján. d) A földművelésügyi miniszté­rium, az állami gazdaságok és er­dők minisztériuma, valamint a be­gyűjtési minisztérium fordítsanak nagy gondot arra, hogy a termelő- szövetkezetekben, az állami gazda­ságokban és a hizlaldákban a ta­karmánykészletekkel takarékosan gazdálkodjanak. e) A hulladékanyagok jobb fel- használása érdekében a különböző üzemeknél, vállalatoknál sertéshíz- lalást kell szervezni. f) A termelőszövetkezetek a kö­zös állatállomány, valamint a ház­táji állatállomány takarmányszük ségletét feltétlenül maguk termel­jék meg. V. Az állattenyésztés és a takar- íuáuytermelés fejlesztése érdekében jelentősen meg kell javítani a szak­mai propagandát, valamint a me­zőgazdasági tudományos intézetek munkáját. 1. Az állattenyésztői munka mi­nőségének megjavításához szüksé­ges szakmai ismeretek tömeges el­terjesztése érdekében a következő intézkedések szükségesek: a) Az agrártudományi egyetem állattenyésztési és állatorvosi ka­rain, valamint a mezőgazdasági akadémián fordítsanak nagy gondol a fejlett állattenyésztési módszerek gyakorlatának oktatására. b) A legjobb állattenyésztési dolgozókat öthónapos brigádvezető- tanfolyarnon kell tovább képezni. c) A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők A „TASZSZ” tudósítója azzal a kéréssel fordult Szolovjevhez, a Szovjetunió Központi Szakszerve­zeti Tanácsának titkárához, ismer­tesse, hogyan áll a szovjet szak- szervezetek által Madrasz állam (India) éhező lakosságának nyúj­tott segítség ügye. Szolovjev elmondta, hogy a SZLvSZT elnöksége határozatot ho­zott Andhra tartomány éhező la-' '• vs.igának megsegítéséről. A ateovr ; szakszervezetek elhatározták, hogy tízezer tonna búzát, Ötezer :ofina rizst, ötszázezer doboz kon­denzált tejet és kétszázötvenezer minisztere az állattenyésztési dolgo­zók részére szervezzen hároméves téli esti üzemi állattehyésztési tan­folyamokat. d) A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere írja elő, hogy a külön­böző állattenyésztést és állategész­ségügyi munkakörök betöltéséhez milyen szakképzettség szükséges. e) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdőit minisztere az eddiginél na­gyobb számban adjon ki szakköny­veket. 1) A földművelésügyi miniszter szervezze meg, hogy az agrártudo­mányi egyetem, valamint az állat- tenyésztési technikumok és tudo­mányos intézetek az állattenyésztés és a takarmánytermelés élenjáró dolgozóinak rendszeresen tartsanak szakmai előadásokat. V) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere és a helyi taná­csok segítsék elő, hogy az állatte­nyésztési dolgozók, brigádok és far­mok között kiszélesedjék a szocia­lista munkaverseny. A 2. pont az állattenyésztői tu­dományos munka színvonalának emelése, valamint eredményességé­nek fokozása érdekében ír elő kü­lönböző tennivalókat. így többek között kimondja, hogy a földműve­lésügyi miniszter 1954. év végéig a magyaróvár!, keszthelyi, debreceni és szarvasi tudományos Intézetek­ben is szervezze meg az állatte­nyésztési kutató munkát. VI. Az állattenyésztés 1952—54, évi tervének sikeres végrehajtása, az állattenyésztés fejlesztése érdeké­ben 1052-höz viszonyítva 1953 ban 24, 1934-ben pedig 49 százalékkal több beruházást kell végrehajtani. 1. A beruházások segítségével biztosítani kell, hogy az állami gazdaságokban 1953-ban a növekvő állatállomány elhelyezéséhez szük­séges épületek felépüljenek. 1954- ben már meg kell kezdeni az álla­mi gazdaságok régi állattenyész­tési épületeinek korszerűsítését is. 2. Az állattenyésztési célokat szol- gáló épületek építésénél és terve­zésénél fordítsanak nagy gondot az anyagtakarékosságra, töreked­jenek minél egyszerűbb megoldá­sokra. VII. Az állattenyésztési terv végrehaj­tásának elősegítése érdekében meg kell erősíteni az állattenyésztést irányító szervezetet. Az állattenyésztés fejlesztési fel­adatainak gyors megvalósítása ér­dekében meg kell javítani az állat­orvosok munkáját, s általában az állategészségügyi rendszabályok al­kalmazását. * Az állattenyésztés fejlesztése nagy feladatokat ró a mezőgazdaság min­den dolgozójára. Megköveteli az állattenyésztés fejlesztése érde­kében az eddig fel nem hasv.nált összes lehetőségek és tartalékok ki­aknázását. Az állattenyésztés fej­lesztése legyen egész dolgozó pa­rasztságunk, egész dolgozó népünk egyik legfontosabb ügyé, ötéves tervünk sikeres megvalósításában. indiai rúpiát küldenek az éhezők­nek. Az élelmiszert szállító szovjet ha­jók jelenleg útban Vannak India felé. A Szovjetunió népeinek baráti segítségét mély hálával fogadta India lakossága, Ay. Andhra tarto­mány éhező lakossága megsegítésé­re alakított egyesült bizottság vá- lnsztáviratblin a következőket mondja: „Andhra tartomány éhező lakossága nevében szívből jövő hó Iánkat fejezzük ki az önök nagy­lelkű segítségéért és lelkesítő üze­netéért.’ Állami gazdaságainkban, amelyek egyre inkább a szocialista mező- gazdaság mintablrtokalvá válnak, lelkes harci rendbe sorakoznak a dolgozók a sáribesnyőiek felhívása nyomán. A baikányi állami gazdaság dol­gozói is csatlakoztak a sáribos nyőíek felhívásához, s a gazdaság jövedelmének kőtmilllónyi forinttal való növelését adják a TisznlÖki Erőmű, s a többi nagy tervalkotás építéséhez. A gazdaság szdtubs dol­gozójának és vezetőjének aláírásá­val levelet küldtek Káltosi Mátyás elvtársnak fogadalmukról. Ebben a levélben megírják, hogy az esztendő első felében 207.000 forintos veszteséggel zárt a, gazda­ság, holott számos lehetőség lett volna arra, hogy csökkentsék az önköltséget, növeljék a termelést. Megfogadták most Káltosi elvtárs­nak: mindent elkövetnek azért, hogy a lehetőségek teljes kihasznű lásával túlteljesítsék terveikét. Ennek érdekében határozták el, hogy a sertéstenyésztésnél például 1O0 anyakocájuk után az eddigi 5,5-ös szaporulati átlagot 6,5-re érni­ük fel, ez pedig nem jelent mást, mint 200 nutlucos többletszaporU- iutót, A 200 malacból 158 darabot még ebben az évben 14 kilós átlag súllyal le fognak választani, s 44 szopósmalacot nevelnek fel. E ter­vük valóraváltása 21.000 forinttal növeli a gazdaság jövedelmét. A sertéstelepen folyó jó munka ered­ménye, hogy a helyes takarmányo­zás következtében u kocák erőálla­pota megfelel a vállalás teljesítő séhez, amelyet még azzal is bizto­sítanak, hogy kellő mennyiségű ta­karmányról is gondoskodnak. A gazdaság állattenyésztői meg­felelő sertésszállásról gondoskod­ván, terven felül ütvén darab elő- hasú kocát fogadnak és újabb 210 malac felnevelésével 25.000 forint­tal tovább növelik a gazdaság be­vételét. A baikányi állami gazdaság idei A Ul n y o g m atoles I ak hnzafisága a begyűjtési számok tükrében szárazon a következőképpen hangzik: búzirbc- adás 111 százalék, rozs 158, árpa 128, egészesztendei tojásbeadás 96 százalék, harmadik negyedévi sertés- beadás 116 százalék, vágóinarhabe- aclits 98 százalék, a burgonyabeadits 105 százalék. Minden idegen megkérdezi: hogyan érték el ezt a «ép eredményt? Papp elvtárs, a parttitkúr és Szabó elvtárs, a tanácselnök röviden így szoktak válaszolni: „Hát dolgozgat­tunk egy kicsit/' Csille további nóga­tásra árulják el, hogy hogyan. — A kulákok burgoiiyabeadá5>át előre vettük *-**'' kezdi Szabó elvtárs. Egy részével még augusztusban be- aduttilk a burgonyát, de szeptember első hetében valamennyinek teljesí­teni kellett . a tervet. — És a dolgozó parasztok? —- A szokásos népnevelő értekezle­ten beszéltünk a burgonyabegyiijlés­ről mondja Papp elvtárs, a párt­titkár. — De azt láttuk, hQgy ez kevés. Összehívtunk egy rendkívüli népnevelő értekezletet, itt újra rész­leteiben ismertettük a kapások be- gyüjépét. A népnévelőpárok mellé be­osztottunk egy-egy begyűjtési állandó bizottsági tagot; akinél megvolt, hogy kinek mennyi az előírása. —^ A középparaoztGldioz pedig, ahol 15—20 mafcea volt a beadás, mi men­tünk el a párttitkár elvtárssal -— mondja Szabó elvtár?. Addig naponta egy—másfél vagon jött be, ez után a népnevelőértekezlet után pedig há­rom nap alatt 8 vagon burgonya gyűlt össze. Csupán ennyi volt az ei’edinény titka? Nem. Ez egy fóIito3 része az eredményhez vezető útnak, de valójá­ban hétévi népnevelő nitinku. hét év eredményei késztették a tunyogmatol- esiakat ette a szép tettre. Hét év, kötelessége, hogy 2000 liízotísertést adjon az államnak. Azonban hizlal­dájuk befogadóképessége csak 000 darabos, s még hétszerre is csak 1200 sertést tudnak m/ghízlalni. Az állami gazdaság dolgozói elhatá­rozták, hogy terven felül egy 000 és egy 400 férőhelyes hizlaldát épí­tenek saját, bontásból származó anyagokból. A 000 férőhelyes hiz­laldát már fej is építették. így lehetővé válik, hogy az új hizlal­dákban hétszerre újabb kétezer ser­tést hizlaljanak meg, s a tervet 2000 helyett 3200 hizcttsertésse. teljesítsék. Ez elhatározás magvaló­sításával 2400 mázsa sertéshússal lermelnek többet az idén, amelynek nem kevesebb, mint 1,032.000 í‘o rint az értéke. De arra is gondoltak, hogy a ser téslü/Jalás in cgnü vekedésé vei megnő az hizlaldádból származó értékes trágya mennyisége is. 100 Vagon, 2f).0uU forintot élő trágyá­val több kerülhet felhasználásra JLviszámítoÜák, ha ezt a trágya- mennyis éget a Szervest lágy agy llj tő Vállalattól megvásárolja::, 93,009 forintot kell érte fizetniük. Tehát a seriésúiízlalás bevezetésével ol csábbun jönnek ki a szervei!rágyá- zúsnál, 43.000 forintot meg tudnak takarítani. Ugyanakkor további megtakarí­tást érnek el azzal, hogy a 000 és 400 férőhelyes hizlaldákat saját .fejükből építették, illetve építik. Az épületek újonnan való előúlli itísa 150.000 forintba került volna, a gazdaság pedig házilag 22.000 forintért végzi el,, s ezzel is jelen tős megtakarítást érnek el. Az állattenyésztésnél a továbbiak­ban még a tehenészetben érnek el komoly eredményeket. A gazdaság dolgozóinak fogadalma, bogy a 82 literes istállóátlagot 9,5 literre, a fejési átlagot pedig 10 literről 12 literre emelik fel. Ennek érdeké­ben kétszeresen teljesítik a silózás tervét, a kiváló egyedeknél bevezx: tik a négyszeri íejést, s megszlln­amióta hazájuk van a tunyogmatol- csi dolgozóknak is. A fcrencjózeífi időkre emlékeztet­nek a 70 éves Madarasi István sza­vai, aki úgy jellemzi röviden azt a kort: ,,Kutya egy világ volt az mi­ránk. “ — Én mindig negyvennyolcas pár­ti voltam —- mondja Pista bácsi. — Kossuth zászlaja alatt a szabad­ságért ment harcba negyvennyolcban a sok tunyogmatoiesi szegényember. Az én szépapám is ott esett el Er­délyben. Szeretettel ^emlékszik Ma­darast bácsi hős szépapjára, s gyű­lölettel azokra a választásokra, ami­kor Ck Kossuth ssúzlnja miatt csend- őrgolyót kaptak. 1912-ben ők. a ki­sebb gazdák a 48-as párt emberei voltak, a mostani ládákon, vagy azok apjai pedig n kormány emberei, — Akkor Ityés Üylila bíró, meg a most Is élő Tisza Perem: kulákok voltak a kormánypártink. A választás délelőtt­jén, ahogy jöttek ki a templomból, a kormánypárt állt az út jobboldalán, a 48-as párt meg a baloldalon. Ma­daras! Istvánnak az apja tartotta a Kosmth-zászlót. Amikor Tisza- látta, hogy a 48-asok többen lesznek, szólt megfizetett emberének, hogy menjen át a 43-aeokhoz és húzza át Mada­rasat zászlóstól együtt. Erre lett nagy dulakodás. A csendőrök pedig csak erre vártak, ráfogták, hogy áz ellen­zékiek részegek és elkezdtek lőni. A Madarasi fiúk nein nézhették, hogy apjuk körül szftldos a eíendőrgolyő, rárontottak a csendőrükre, de egyi­kükét combon lőtték, a másikat pe­dig karddal verték le. Hónapok te'- telf bele, mire a Madarasi-esalád ki­gyógyult a esendő rejtette sebekből. Amikor felgyógyulok, új 7 a elvertél: öltét és becsukták. (A csendőröket az­tán elhelyezték, nehogy a nép bosz- szút tudjon rajtuk állni.) így „győ­zött“ a kormánypárt. .. rén eddig előfordult hiányosságo­kat. Ugyanakkor a gazdaság leg­jobb tehenészeinek, Veress Károly ital: és Tóth Györgynek jó tapasz- -ulatuit általánosítják. Ók maguk vállalták, hogy átadják tapasztala­taikat, meg.unítják társaikat is arra, hogyan érjenek el jó ered­ményeket. Veress Károly 9 tehén­ről 14.787 liter tejet fejt egy fél év alatt, 409 liter tejet kapott pré­miumként. Tóth György 12 tehén­ről 28.151 litert fejt egy fél óv Matt, 56Ü liter tejet kapott jutái­mul. Az ő segítségük is jelentősen elő fogja mozdítani, hogy a gazda­ság tenenészetében 14.7 90 literrel több tejet fejjenek, amelynek 12.009 forint az értéke. Ezzel előmozdít­ják azt, hogy a tej önköltségi árát az eddigi literenkénti 2.01 forintról 1.85 forintra szállítsák le. A gazdaság a hiaómarha hizla­lás! tervet is kétszeresen fogja tel­jesíteni, s 42 mázsa hússal többet adnak az államnak, amely 31,000 forint többletjövedelmet fog jelen­teni. A gazdaság dolgozói a növény- -ermeiés területen a gumipitypanj; és a dohány földjein 97,000 lufiul értékű többlettermést érnek el, A gazdaság gépcsoportjának foga­dalma, liögy az őszi szántás-vetést a minisztertanács litározirtábuu elő­irt határidő előtt 10 nappal, az őszi mélyszántást pedig 15 nappal előbb végzik el. Kiküszöbölik az idegtű ingatok alkalmazását, egy Ford- gyártmányú traktort gumikerekek­nél látnak el és vontatóként fogják használni. Ugyanakkor házilag vég­zik el húrom traktor generálja vitá­sát és tízámís, eddig hulladékba dobott anyagot hasznúinak fel u gépek javításánál, s a kovácsmű­helyben is. Mindent együttvéve, a gazdaság dolgozóinak fogadalma, hogy az állattenyésztés, a növénytermelés területén összesen kétmillió 85 ezer forinttal növelik a gazdaság bévé­Száz év kellett majdnem, mire győ. zott a Szabadság. Most már van hantja Madarasi Istvánnak is, ino.vt élhet szabadon azon a földön, amiért már 48-ban őse. Veres László elesett. A szovjet kato­nák adták viosza a Ko-suth-zászlók­kal együtt a szabadságunkat Is. amire oly féltőén vigyáznak néphad­seregünk katonái. Ezt a szabadságot, ezt a hazát, Kossuth örökét szereti Madarasi István is, amikor mindén kötelezettségének pontosan eleget tesz. Ami idáig esedékes volt, min­dent beadott. Büszkén hívja hátra a scríésóthoz a látogatót, nézze már meg, hány kilós lehet az a malac, ami a beadásba készül. A „malac“ már olyan 110—120 kilós. Egyformán szereti ezt a hazát az öreg, a fiatal. Ott van Kádi Sándor 19 holdas közc'ppafaszt, akt a Horthy Jóvilágba::“ nem tudott az ötről a hatra menni, most meg 1945 óta egy teljesen új tanyát épített, de nem akármilyet, a ház kőalapon van, szép istálló, c-iír mind cserepes, ltádi Sán­dornak 5 apró gyereke van, do jut mindre bőven ruha, van mit aprítani a tejbe. líéuli Sándor nemrég lett Pártunk tagjelöltje, népnevelő mun­kát végez és az egyes típusú ter­melőcsoport tágja. Kukorica, napra­forgó kivételével minden beadását teljesítette. A burgonyabeadás teljesí­tése Után azonnal népnevelő munkára indult. Nem kellett senkihez sem két­szer mennie, mindenki megértett? szavából, hogy mi a kötelessége. ltádi Sándor a napokban zsebébe tette az újságot is és azzal indult el. Ilitekén mutogatta, hogy 18-íín meg­kezdik a Második Békekölcsön sorso- hisát is. Azt is elmondja, hogy ne- 1:1 összes jegyzése 1000 forint volt, amiből eddig már 200-ut kihúztak, de a szép új tanyája, meg az öt gyettnek boldog jövője ezresekben sem fejezhető ki. fi Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsa titkárának nyilatkozata a Madrasz éhező népének nyújtott segítségről tetik az egyedi takarmányozás te­telelt. 4 lunyogmaíolcsi dolgozó parasztok liazaszerelele: Egészévi burgou^abeadáMukat két lsét salait 105 százalékra teijesííellék •a

Next

/
Thumbnails
Contents