Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

NÉPLAP 1052 SZEPTEMBER 7, VASÁRNAP ELMELETÍ TAMCSADO A Párt vezetése a DISZ erejének, szilárdságának forrása Az egységes, független, békeszerető demokratikus Németországért Lenin és Sztálin, a munkásosz­tály nagy vezérei mindig arra ta­nították a kommunistákat, hogy fordítsanak különös gondot az if­júság között folytatott munkára, az ifjúság nevelésére, Lenin és Sztálin arra is rámu­tatott, hogy a kapitalizmus meg­döntése után a proletárdiktatúra idején, miikor napirendre keriil az új szocialista világ felépítése, még jobban megnövekszik az ifjú nem zetlék szerepe és jelentősége. „Az ifjúsági szövetség különös jelentőségre tett szert a proletár- diktatúra megszilárdítása' után a proletariátus széleskörű kulturális és nevelőmunkájának időszakában" — mondotta Sztálin elv társ. X. Nagy tanítóink útmutatásai szel­lemében hozta létre, segítette és nevelte a Bolsevik Párt a Kornszo- raolt, a szovjet ifjúság hatalmas harcos szervezetét. A Komszomol minden sikerének és eredményének forrása a párt vezetése. Pártunk a bolsevik példát kö­vetve, mindig egyik legdöntőbb fel­adatának tartotta az ifjúság kö­zött végzett munkát. A Kommunis­ták Magyarországi Pártja már 19184>an, szinte azonnal megala­kulása után. hozzálátott az Ifjú­munkások szervezéséhez. Rákosi elvtárs 1919-ben részt vett a KIMSz. kongresszusán és fontos- útmutatásokat adott munkájához. Az ellenforradalmi rendszer évei­ben pártunk legjobb . vezetőit bízta meg a KIMSz. irányításával. Miután a Szovjet Hadsereg fel­szabadította hazánkat, pártiunk győzelmes harcot vívott a realkciő különböző osztagai ellen és ezzel megmentette az ifjúságot az elzül- léstől, perspektívátlanságtól, a két­ségbeeséstől. A dolgozó nép hatal­mának megteremtése, a proletár- diktatúra megsziilárdításfc után pártunk napirendre tűzte a Kom- szomolhoz hasonló, tartalmában kommunista ifjúság! szövetség megteremtését. Pártunk és Rákosi clvtärs vezetésével született és erő­södött pártunk ifjúsági szervezete: <t Dolgozó Ifjúság Szövetsége. Rá­kosi elvtárs beszédeiben éss taná­csaiban, ivó" tank vezetőszervei ha­tározataikban fetbecsüihetetlen se­gítséget és iránymutatást adtak és adnak a DíSz. munkájúihoz. Olyan történelmi jelentőségű útmutatások irányítják a DISz. munkáját, mint Iiáleosi elvtárs beszéde a DISz. ala­kuló kongresszusához és a Köz­ponti Vezetőség 1952. június 28-i határozata a párt munkájáról a* ifjúság között, — amelyek bosszú évekre megszabják az ifjúsági szö­vetség feladatait, munkájának irá­nyát. „A DISz. százezres tömegei — mondotta Farkas elvtárs — legye­nek büszkét: arra, hogy az új ma­gyar nemzedék harcát■ és munká­ját, az új szocialista világ felépí­tését olya-n kipróbált vezérkar irá­nyítja, mint a. mi harcedzett nagy Pártunk, a Magifar Dolgozók Párt­ja.” IX. A dolgozókat a forradalmi harc­ban és a szocialista építésben a munkásosztály és a dolgozó nép él­csapata, a kommunisták pártja ve­zeti. A párt a munkásosztály har­ci vezérkara. De nem a párt a munkásosztály egyetlen szervezete. A munkásoeátálynaik még számos más szervezete van, amelyek szük­ségesek ahhoz, hogy harcát győze­lemre vigye. A kúüönbözö- tömeg- szervezetek közös irányvonalát oswk a párt vezetése biztosíthatja. Sztálin eftvtárs meghatározta a. munkáeoestót-ly küKúiböző szerveze­teinek sajátosB&gaitt, működési te­rületükéi. alapvető feladataikat. — Az ifjúsági szövetséget a követke­zőképpen jellemzi: „Ez a munkás- és parasztit jóság iömegszervezete, nem pártjetáegű. de a párthoz csatlakozó szervezet. Feladata, hagy segítse a pártot, az ifjú nemzedék szoetelisia szeMemii név elésében.. Fiadat tartalékokat ad a proletariátus valamennyi többi :; ni egezervezete számára a, kor­ányzás minden ágában.’' Az ifjúsági szövetség tehát a párt segítője, mert elsősorban raj­ta keresztül kell megvalósulnia az ifjú nemzedék kommunista nevelé­sének, ez pedig a párt egyik nagy- fontosságú feladata a proletárdik­tatúráiban. Az ifjúsági szövetség a párt tartaléka is, a párt utáftt pótlásának, olyan új, ifjú erőknek kimeríthetetlen forrása, melyek szüntelenül áramlanak az állami, gazdasági, kulturális és tudomá­nyos munka területeire, a hadse­regbe. Ezekkel az alapvető feladatokkal bízta meg a párt ifjúsági szövetsé­gét, ebben van az ifjúsági szövet­ség szerepének és jelentőségének lényege. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy az ifjúsági szövetség formai tag pártonkívüli, dg tartalmában kommunista; szervezőt, amely csak akkor képes betölteni szerepét, és megoldani feladatait, ha munkájá­ban szüntelenül érvényesül a párt vezetése, ha egész munkája értel­mének és céljának a párt .politiká­jának végrehajtását tekinti. Pártunk Központi Vezetősége a DISz. megalakulása idején a DISz első kongresszusához írt levelében megmagyarázta az ifjúsági szövet­ség tagjainak és vezetőinek, ho­gyan keli érvényesiíteniök a DISz. munkájában a pártvezetés sztálini elvét: „Véssétek mélyen emlékezetetek­be, hogy az ifjúsági szövetség sike­res munkájának, a reá, háruló fel­adatok eredményes végrehajtásá­nak legfőbb záloga a szövetségen betűi a. Párt vezetésé-ivek biztosítá­sa,, a marxi-lenini tanítások követ­kezetes alkalmazása. Tömörítsét ek az ifjúság széles tömegeit szorosan a párt köré, tanítsátok az ifjúsá­got a párt iránti rendíthetetlen hű­ségre és odaadásra, neveljétek az ifjúságot a párt legáldozatkészebb, leglelkesebb segítőjévé, az ifjúság legjobbjait pedig párttagokká.” E világos és félreérthetetlen út­mutatás ellenére tért hódított a DISz. funkcionáriusai között az a nézet, amely a pártvezetésből csak a párttal való szervezeti kapcsola­tot látja és nem érti meg, hogy a .pártvezetés a DISz. munkájának- alaptörvénye, célja és értelme. Pár­tunk Központi Vezetőségének jú­nius 28-i ülésén Farkas elvtárs fel­hívta figyelmünket erre a hibás nézetre, aláhúzta és új oldalról világította meg a Központi Vezető­ség levelének útmutatásait a párt vezetéséről. Pártvezetés alatt az ifjúsági szövetségben azt értjük __ mondotta Farkas elvtárs: „ ... hogy a DISz. egész munká­ját a párt politikájának, szelleme hassa át, azt, hogy a DISz. szer­vezeteiben, vezetőiben és tagjaiban kiolthatátlamil éljen az a tudat, hogy ifjúságunk csak akkor jár helyes úton és csak elvkor tudja helyesen szolgálni a nép, a szocia­lizmus, a béke megvédésének ügyét, ha tüzön-vizen át követi nagy Pár­tunkat és népünk vezérét, a mi szeretett Rákosi elvtársunkat.” Pártunk Központi Vezetőségének június 28-i határozata konkrét út­mutatást adott a DISz-szervezetek számára arravonatkozóan, hogyan kell a jelenlegi helyzetben, munká­júkban a pártvezetést érvényesíte­niük, a párt politikájának szelle­mében dolgozni. Csak néhányat, a legfontosabbak a t említsük meg ezek közül: Az üzemi DISz-szervezetek akkor mondhatják el mágnásról, liogy Fúrtunk politikájúinak végrehajtói, ha eredményesen dolgoznak azért, hogy az ifjúság a, termelésben a rohamesapiat szer-epét töltse be, példamutató legyen a munkaifegye­lemben és élenjárjon a korszerű munkamódszerek elsajátításában. A falvak DISz-szervezeteinek tevéke­nyen kell segíteniük a meaőgazdu- ság szocialista átalaibításádák munkáját, arra kell törekedniük, hogy az ifjúság élenjárjon a''■szo­cialista mezőgazdaságért folytatott harcban. Ezt a feladatot azonban csak az a DISz-szervezet teljesít­heti, amely a falu becsületes, dol­gozó parasztifj óságának többségé! egyesíti soraiban. Minden. DISz- szervezetben az alapvető feladat az ifjúság szocialista szellemben való nevelése: úgy kell nevelni az ifjúságot, hogy élen járjon a Párt politikájának végrehajtásáért foly­tatott harcban, tanúsítson ébersé­get és..szálljon szembe kérlelhetet­lenül az ellenséggel, a kuliákokkal, a klerikális reakcióval, a szociál­demokráciával, gyűlölje az impe­rialista háborús gyújtogatókat és készüljön öntudatosan arra, hogy a haza fegyveres védelmében is megállja a helyét. III. Az ifjúsági szövetség pártvezeté­se sokkal több, mint a'párt és a DISz. közötti szervezeti kapcsolat, de az ifjúsági szövetség közvetlen, szervezeti irányítása nélkül, melyet a pártbizottságok és szervezetek gyakoroltnak, nem lehet megvalósí­tani a pártvezetést a szövetségben. Pártunk szervezeti szabályzata külön fejezetben állapítja meg: „A DISz. a MDP. ifjúsági tö­megszervezete, a párt aktív segítő­je a szocializmus építésénél:, az if­júság nevelésének minden terüle­tén, A DISz. munkáját a Párt irá­nyúja. A DISz-bizottmgok és szer­vezetek munkáját a megfelelő párt- bizottságok, illetőleg helyi pártszer­vezetek irányítják, segítik.” Miért szükséges, hogy a pártbi­zottságok és szervezetek — az if­júsági szövetség szervezeti önálló­ságának trszteletbentartása mellett — közvetlenül vezessék a DISz-t? Azért, inert a pártbizottságok és pártszervezetek mindennapos irá­nyítása és ellenőrzése biztosítja, hogy a DISz. valóban a párt poli­tikájának szellemében dolgozzon. Ilyen vezetés nélkül nem képzel­hető el, hogy az ifjúsági szövetség helyesen hajtsa végre a párt politi­káját.- Másrészről a DISz. vezetői fia­talok, tehát szükségképpen kevés gyakorlattal rendelkeznek a szer­vezeti vezetés, a ne ve] őrmi oka te­rén, A párt közvetlen vezetése mó­dot nyújt arra, hogy a tapasztalt pártiunkcionáriusot megtanítsák a DESzeveaefőket és aktivistákat a veeetés kommunista módszerére, segítsenek levetkőzni a DISz. mun- ikwmódSBerében megmutatkozó bü­rokratizmust. A pártszervezetek­nek nem a DISz. helyett kell dob- gosniolc, hanem a DISz. vezetőinek és aktivistáinak nevelésével fokoz­nátok kell az ifjúsági vezetők önálló munkára való képességét, fejleszte­niük kell kezdeményező készségü­ket. Farkas elvtáirs a K. V. június 28-i ülésén tartott beszámolójában elemezte a pártszervezetek és bi­zottságok munkáját, a DISz. vezeté­sében és támogatásában. A fejlő­dés, az elért eredmények kiemelé­se mellett rámutatott arra, hogy az ifjúsági szövetség vezetése nem vált a pártszervezetek munkájúnak szerves részévé és még gyakran kampányszerűen folyik. A pártszervezetek és bizottságok munkájának másik hiányossága, hogy csak általánosságban vezetik a DISz-t. Farkas elvtárs rámuta­tott arra, hogy a pártvezetésnek konkrétnak kell lennie: rendszere­sen meg kell vizsgálni a DISz. munkájának fontos részterületeit (pl. a termelés, a politikai oktatás, a tszcs, vagy a tanulóifjúság kö­zött végzett munkát) rendszeresen kell ellenőrizni, hogyan hajtja vég­re a DISz. a hozott határozatokat és- e munka során tüzetesen meg kell ismerkedni a DI-Sz. in-unkájá­val. A pártvezetés cél jának és lénye­gének tudatosítása az ifjúság kö­zött hatalmas erőforr-ás a szocializ­mus építésében és a béke védelmé­ben, mert az ifjúság forradalmi ereje és lelkesedése csak a párt vezetésével bontakozhat ki. A párt állít az ifjúság elé olyan célokat, olyan esaményeket, amelyekért ér­demes élni, dolgozni, harcolni, és ha kell, meghalni is. KIS TAMÁS, a DISz. KV. ágit, prop. oszt. munkai ár sa. A Szovejtunió kormánya augusz­tus 23-án megküldte válaszjegyzé­két az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának a német kérdésben 1952 július 10-én hozzá intézett jegyzékére. A második világháború befejezé­sekor. 1945-ben a Szovjetunió áz Amerikai Egyesült - Államok, Anglia és Franciaország kormányai határozatot hoztak arról, hogy lét­rehozzak a Demokratikus Németor­szágot. Kötelezték magukat, liogy megszabadítják Európát a német imperializmus veszélyétől, egyszer- smindenkorra kiirtják a náciz­must, s lehetetlenné teszik, hogy e fene vad mégegyszer felüsse fejét Európában. A Szovjetunió azóta is híven tartja magát a postdami határo­zatokhoz. A mai Német Demokrati­kus Köztársaság területén mara­déktalanul végrehajtotta azokat a rendszabályokat, amelyekre a potsdami rendszabályok kötelezték. A Szovjetunió mindent megtett an­nak érdekében is, liogy létrejöhes­sen a független és demokratikus Németország ós hogy Németország területének időleges széttagolása mielőbb megszűnjék. A nyugati hatalmak nem Így jártak el. Hét esztendő óta maka­csul halogatják a német kérdés megoldását, elszabotálják a potsda­mi határozatok végrehajtását . és semiriibe veszik Németország és a német nép ügyét. Ezért van, hogy a nyugati hatal­mak elsősorban Amerika mesterke­dései eredményeképpen mai napig sem szűnt meg Németország szét­tagoltsága és ma a világ népei ag­gódva nézik a német kérdés alaku­lását. Ez év tavaszán a Szovjetunió megküldte a nyugati hatalmaknak a német békeszerződés általa elké­szített tervezetét. A Szovjetunió e tervezet elkészítésénél figyelembe vette a potsdami határozatokat, a német nép érdekeit és a béke köve­telményeit. A tervezet messzeme­nően figyelembe vette a német nép nemzeti érzését és jogos -igényét a függetlenségre. A Szovjetunió a bé­keszerződés tervezetének átnyújtó - sakor javasolta, hogy a négy hata­lom üljön össze és tárgyalja meg a német béeksze-ződés megkötésének kérdését. Amerikáinak és csatlósainak azon­ban nincs ínyére a békeszerződés megkötése. Hallani sem akarni; arról, mert egy egységes demokra­tikus Németország létrejötte ve­szélyezteti háborús céljaikat. Ezért ez év tavasza óíóa szakadatlan jegyzékváltással halogatják a kér­dés elintézését, újabb és újabb ki­búvókat és kifogásokat keresnek, csakhogy ne kelljen leülniük a tárgy aJóasztalhoz. Az a jegyzék, amelyre a Szov­jetunió most átnyújtotta ,a vála­szát, tele van az imperialisták ha­zug frázisaival, valósággal csöpög a békeszeretettől. A Szovjetunió vá- laszjegyzöke azonban lerántja a leplet az imperialisták valódi szán­dékairól. Az Egyesült Államok és csatló saik azt állítják, hogy lehetővé akarják tenni Németország csatla­kozását a „Szabad népek családjá­hoz”. Azt hazudjék, hogy meg akar­ják adni Németországnak a „szük­séges cselekvési szabadságot”. A Szovjetunió jegyzéke megállapítja : A bonni különszerződés tartalma kibékíthetetlen ellentétben van ezekkel az áll í iátokkal. Mint a bonni különszerződés szövegéiből] ki­tűnik, a ltárom nyugati hatalom teljesen fenntartotta a maga szá­mára az íigynevezett „különleges jogokat”, Németország nemzetközi helyzetének sajátosságaival it^o- kolva ezt. Ezek a különleges jogok az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia és Franciaország kormá­nyainak korlátlan lehetőséget nyúj­tanak, hogy csapatokat tarthassa­nak Nyugat-Németország területén, valamint, hogy tetszésszerinti idő pontban rendkívüli állapotot vezet­hessenek be Nyugat-Németorszáigban és kezükbe ragadhassák a teljha­talmat. A Szovjetunió jegyzéke rámutat arra is, hogy „már az egységes Németország megteremtésének le­hetősége is függ attól, hogy a há­rom nyugati hatalom feltétlenül fenntartja mindazokat az előjogo­kat, amelyeket a „Bonni” egyez­mény körülír és amelyen megfoszi- ják Németországot állami függe1- lenségétől és önállóságától. Jellemző az imperialisták maga­tartására az a halogató mesterke­dés, amelyet a németországi sza­badválasztások úgynevezett előfel­tételeinek megvizsgálása körül foly­tatnak. A nyugati hatalmak min­denáron egy ENSZ-bizottságga 1 akarják megvizsgáltatni azt, hogy megvannak-e a szabad össznémet választások előfeltételei Németor­szágban. A Szovjetunió így vála­szol a nyugati hatalmak e mester­kedéseire : A németországi vizsgá­lat elvégzésére kijelölendő nemzet­közi bizottságra vonatkozó javaslat és az a tény, hogy Németorszá­got vizsgálat tárgyává kívánják tenni, nem tekinthető egyébnek, mint a német nemzet megsértésé­nek. Ilyen javaslatot csak azok tehetnek, akik elfelejtik, hogy Né­metország több mint száz eszten­dőn át parlamentáris rendszerbeji élt, ott általános választásokat tar­tottak, szervezett politikai pártok működtek és hogy Németországgal szemben lehat nem szabad olyan követelményeket támasztani, ami­lyeneket általában elmaradott or­szágokkal szemben támasztanak. Ami a németországi általános választások megtartásának feltéte­leit vizsgáló bizottság összetételét illeti, a legtúrayilagosabb ilyen bi­zottság az volna, amelyet a négy hatalom hozzájárulásával, németek alakítanának németekből,' mondjuk a Német Demokratikus Köztársa­ság Népi Kamarájának és a nyu- gatnémetorszáigi szövetségi gyűlés­nek képviselőiből.” A Szovjetunió kormánya • ismét megmutatja, hogy haladéktalanul létre akarja hozni az egységes, füg­getlen, békeszerető, demokratikus Németországot. Később ez év októ­berében hívják össze a négy hata­lom képviselőinek tanácskozását ps ott vitassák meg a német, békeszer­ződés előkészítését, az össznépiét kormány megalakítását, a szabad össznémet választások megtartásért és a választások megtartásának előfeltételeit megvizsgáló bizottság összetételét, funkcióit és felhatal­mazását. Ez félreérthetetlen, világos és őszinte javaslat, amelynek vissza­utasítása ismét leleplezi az impe­rialistákat mint a béke ellenségeit. ■Tói tudja ezt a német nép és a vi­lág egész békeszerető népe! A Né­met Demokratikus Köztársaság kormánya a hét végén kiadott nyi­latkozatában leszögezte, hogy az egész német nép egyöntetűen támo­gatja a Szovjetunió jegyzékében fogialt javaslatokat és mindent megtesz e javaslatok valóraváltása érdekében. Az imperialisták táborában za­vart és aggodalmat keltett az ríj szovjet jegyzék. Az angol burzsoá „Times” aggódva irta, hogy a jegyzék „erős benyomást gyakorol majd minden német polgárra, főleg a Berliniekre, mivel a javaslatot az egészséges gohdoíat diktálta, hogy Németország és Berlin ne le­gyen többé vita tárgya.” A New-York Herald aggodalmá­ban egyenesen odáig megy, hogy kifecsegi miért olyan fontos az Im­perialisták számára a német egy­ség elszabotálása: „A Szovjetunió javaslata a négyhatalmi tárgyalá­sokról — írja —, az európai vé­delmi közösségről szóló egyezmé­nyek megvalósításának elodázásá­hoz vezetne és ellentéteket kelthet­ne a közösségbe tartozó országok között.” A békének, a népek függetlensé­gének és a német népnek érdekei azonban a szovjet javaslatok elfo­gadását követelik. A német nép és a világ népeinek harca ki is fogj i vívni e javasatok elfogadását.

Next

/
Thumbnails
Contents