Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

NÉPLAP 7 1952 SZEPTEMBER 7, VA„: László-tanyán „iij barázda“ néven teneiicsoport alakult A Nyíregyháza, Nagykálló, üji'e- hértó közötti háromszög jellegzetes nyírségi vidék. Sűrűn váltogatják egymást a homokdombok, völgyek, amelyet a düllőutakat szegélyező akáéfasorok szakítanak meg. Csak­hogy itt a föld nem sárga futóho­mok, hanem barna kötött, amely az itt lakók szerint az egyik legjobb termőtalaj. S valóban, a szemet hosz- szúszárú, haragoseölcl színű tengerik, 37-épen kikelt másod vetések gyönyör­ködtetik. E háromszög közepetáján, a homok­buckák ölén fekszik László-tanya, el­bújva a települést övező fásban. Ez a vidék régen a városé volt. A város a földet kiadta a kulaltoknak, földbirtokosoknak olcsó bérletben. — Azok aztán továbbadták a szegény nincstelen parasztoknak felébe. Ezek­ből a parasztokból tevődik össze az it­teni tanya világ, ilyenekből áll László- tanya népe is. Tülekedtek a félééért, aztán látá.stól-vakulái?ig görnyedtek, a gazdának ezenkívül mindenféle munkát végeztek, nehogy kicseppen- .jenek a másik esztendőben a földből, így váltakozott az évek hosszú sora a felszabadulásig László-tanyán. A kizsákmányolás kettős volt. A város lehúzta a hasznot a bérlőjétül, aki­nek ezt valahol be kellett hozni, így a felesek fizettek meg mindenért. A világot megrendítő e&eményekből na­gyon kévéé jutott el a László-t&nyáig. A háború megbolygatta egy kicsit az itteni népeket, mondták is: ,,Már megint nem nyugszanak az urak, s ennek is a szegényember issza meg a levjt.‘‘ Lehat mint meg változhat at- lanba, belenyugodtak. Az első meg­rendítő erejű élmény a felszabaduló?, a, földoztáe volt. Az urak öröknek hitt hatalma megrendült és kártyavár­ként omlott össze. A parasztok elő­ször nem nagyon hitték, hogy a föld most már az övéké teljesen. Jóné- hány hét kellett ahhoz/ hogy 'meg­értsék. De akkor aztán úgy nekifog­tak a dolognak, hogy valósággal égett a kezük alatt a munka. S így pergett le megint néhány esztendő. A tanya népe szorgalmasan dolgozgatott, a beadásukat mindig, maradék nélkül teljesítették, mert erre igen kényesek. Mintahogy Nagy Kálmán mondj«-: „Mi kimondhatatla­nul hálásak vagyunk Pártunknak, államunknak, hogy szabad emberekké tett benünket, éppen ezért a beadás teljesítése, úgy érezzük, a legelemibb kötelességünk.“ S a teljesítés nem is esett nehezükre, hisz a föld jó, ők meg megtanultak gazdálkodni. (Való­színű ezétt hanyagolta el eddig a nagykállói pártszervezet ezt a részt-, s nem küldött ki ide népnevelőket.) Az országot átformáló nagy ese­mények hullámaiból csak apró fod- rccskák érkeztek el a Láezló-tan'yára. Pontosan addig, míg a szomszédban meg nem alakult a nagykállói Vörö^ Zászló a. osászárszállási Uj Alkot­mány termelőcsoportok. Ez nagyon meglepte a László-ta-ny arakat. Csoportot alakítottak?! Erre az eseményre eszükbe jutott minden olyan rossz hír, amelyet a szovjet kolhozokról hallottak. Folyt a beszéd a osajkarendszerről, meg a minden­féle közösről. Ilyen körülmények kö­zött igazán nem csoda, ha meglepőd­tek azon, hogy mégis vannak olya­nok, akik ezt követik és csoportot alakítanak. S nyomot hagyott ez az emberekben. Különösen azután, hogy a László-tanyáról is egyszercsak négy ember szó nélkül belépett a Vörös Zászlóba. Most már nem sz-apulták annyira a termelőcsoportot, bár azok a meginduláskor, bizony nem a leg­jobban dolgoztak. Sokszor megesett, hogy cgy-egy darab földjük gázosán ma radt. De megbolygatta a tanya életét még a gépállomás, megalakulása is. Igen sok ottani dolgozó parasztnak ment a gyermeke a gépállomásra dol­gozni. A vaeparipa huszárjainak — így nevezték a traktoristákat — el­beszéléséből kezdték megismerni a termelőszövetkezet életét, mert a traktorosok aztán nem is kérették magukat, eljártak a, házaiéhoz s be­széltek a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. így kezdett a szövetkezet eezméjo szinte észrevétlenül helyet szprítan! magának a László-tanyán. Az idei esztendőben aztán nagyot fordult a világ. A tanya mellett lévő termelő­szövetkezetek már szépen kivirágoz- tak. tagjaiknak szép jövedelmük van. A László-tanya is tovább fejlődött. A traktoros családoknál, mint Boros Fereneéknél, Nagy Kálmánéknál meg­jelent a telepeorádió. Nagykállóból is sűrűbben kezdtek kijárni a ta­nyára. Az emberek számolgatni kezd­tek, hogyan jönnek ki jobban. A Vörös Zászlóból ott járt népnevelők elmondták, mit várnak ebben az év­ben munkaegységenkint. óvatos szá­mítások szerint egy munkaegységre esik 11.80 forint, öt- kiló kenyérga­bona, három kiló tenger!, egy kiló árpa, négy kiló lucerna, öt kiló bur­gonya és még sok más. A Vörös Zászló egy tagjának például, Juhász Jánosnak, aki negyed macával dolgo­zik a ezövetkesetben, idáig 1200 munkaegysége van, Kovács József, aki egyedül dolgozik a szövetkezet­ben és kevés hijján ötszáz munka­egysége van. De nem volt bekötve a Láezló-ta- nyaiak szeme Bem. Mert akármilyen jó gazdák is, az ő tengerijük bizony elbújhat a császárszállási Uj Alkot­mányé mellett. Most már a szemek a tekintélyes gazdák: Nagy Kálmán, Boroe Ferenc felé fordultak. Vájjon ők mit cselekednek? Boros Ferenc 13 hold földet kapott a felszabadulás­kor 8 ebből a földből jól megél. Egyik fia katonatiszt, a másik kettő trak­torista. Boros Ferenc sokáig mérle­gelte a dolgot, csütörtökön délután aztán döntött, aláírta a belépési nyi­latkozatot. Később, amikor megkér­dezték tőle, miért lépett a szövetke­zetbe, ezt válaszolta: „Én idáig is jól éltem, de ezután még sokkal jobban akarok élni.“ Csütörtökön estére gyűlést hirdet­tek a László-tanyán. A tanya minden lakosa megjelent. Vincze elvtárs a járási tanáostól, ismertette a szövet­kezet alapszabályát. Az emberek fi­gyelemmel hallgatták, majd kérdések özöne röpködöt a levegőben: „Meny­nyit kell dolgozni, hogy kiteljen egy munkaegység? Mi lesz az állatokkal? A családtagok dolgozhatnak-e? A vá­laszok nem találtak ellenvetésre. Csend lett. Várakozóan tekintettek egymásra. Egy kis idő múlva Nagy Kálmán 16 holdas középparaszt elő­relépett, s megragadta a tollat. .. Ezen az estén 17 családdal termelő- csoport alakult a László-tanyán. Az új élet szikrája a László-tanyán is kipattant s az új élet tüze lassan itt is elharapózik. A tanyában lévő egyénileg dolgozó parasztokhoz az új szövetkezeti parasztok járnak el be­szélgetésre. De látogatják az új be­lépőket is, mert az ember az egyik napról a másikra nem válik új em­berré. Különösen a>z asszonyok között végeznek felvilágosító munkát, akik közül többen még félnek az új élet­től. Majoros Józsefné miután férje belépett a csoportba el-el sírta ma­gát. Azonban ez nem minden csa­ládnál van így. Nagy Kálmánéknál egész más a hangulat. Amikor Nagy Kálmán este hazament és elmondta az újságot, a nagyobbik lánya meg­kérdezte: „Mi is dolgozhatunk a csoportban?“ «> Nagy Kálmán nevetve válaszolt: Hogyne, kocsié leszel, jó lesz? Az idősebbik lány nem érkezett válaszolni, mert a kisebbik közbe szólt: —• Az ón Ieezék! Teljesítettük sertésbeadási kötelezettségünket Sertésbeadási kötelezettségünket az 1952—53-as gazdasági évre már teljesítettük. Ezzel hozzájárultunk hogy községünk eleget tegyen adott szavának. Vaja nagy békegyűlésen ígérte meg: határidő előtt teljesíti állammal szembeni kötelességét. Az ígéretet tettnek kell követnie. Ne künk decemberre Irányozták elő a luzottsertés beadását s mégis, mi­kor a tanács felszólított bennün­ket a korábbi teljesítésre, eleget tettünk kötelezettségünknek. Fér­jem szegyei nő. ha az utolsók len­nénik a beadásban. Azért tanács­tag és a földművesszövetkezet igazgatósági tagja, mert példát mutat a község dolgozó paraszt­jainak mind a termelésben, mind a beadás teljesítésében. Erre büszke vagyok. Hattagú családot tart e' és hét hold földben gazdálkodik, mégis élenjáró dolgozó paraszt­ként ismerik a községben. A ke­nyérgabonából 3 26 százalékra tel­jesítette államunkkal szembeni kö­telezettségét. A harmadik negyed­évi tojás- és baromfibeadási kötele­zettséget pedig én teljesítettem kö­zel 100 százalékig. Nem maradunk adósai államunknak, mert ez külö­nösen az én szégyenem lenne. A burgonyabaadást még nem tel­jesítettük, mert szedetlen a nyári burgonyánk. Rövidesen felszedjük és beadási kötelezettségünknek ele­get teszünk. Ebben is az élenjárók közt akarunk lenni. Hadd olvassák nevünket a „Dicsérő táblán”: ,.I. Tóth Miklós burgonyaibeadácát be­csületesen teljesítette!” P. TÓTH MIKLÓSIÉ, Vaja. Sőrekút szövetkezeti község lett Az elmúlt napokban egyre több községből adhattuk a nagy győ­zelem hírét, a dolgozó parasztok 00—95 százaléka a szövetkezeti utat választotta. Most a nyíregy­házi járásban is született egy újabb termelőszövetkezeti község: Sőré­kéi t. Az utóbbi- három nap alatt 117 család lépett a szövetkezeti gazdál­kodás útjára Sőrekúton. Az elhatá­rozás régóta érlelődik már a sőre- kútiakban. Ott volt évek óta a sze­mük előtt a híres varjúlaposi Győ­zelem és a bedőbokori Szabad Nép. Látták a múlt évben a hatvan má­zsás tengeritermést, a többszáz má­zsát adó cukorrépát a Győzelem és a Szabad Nép termelőszövetkeze­tekben. Az idén újra csak azt lát­hatták, hogy a szövetkezeti földe­ken az aszály, ellenére is gazdag termést takarítanak be. A Szabad Nép gyönyörű állatállománya, az építkezések mind a nagyüzemű gaz­dálkodás előnyeit hirdetik. A Dankó-bokorban 37 család Előre néven egyes típusú iemielő- csoportot alakított. A többi újbelépő a meglévő III. típusú tennelöcso- portokba lépett. A púposhaimi, a Uózsaszőlői ré­szen lakó egyénileg dolgozó parasz­tok latolgatják, hogy egyes típusú csoportot alakítsanak-e, vagy hár­masba lépjenek. Megkezdődött a gyapot szüret bér első napjaiban. A büdszenlmi- liályi VIT termelőcsoportban je­lent meg Szabolcsban az első „fe­hér arany”. Már meg- is kezdték a gyapot szedését. A késő tavaszi fagyok ellenére és a sok borúlátó jósnak a „Szabolcs megye hideg a gyapotnak” érve el­lenére is majdnem a déli megyék­kel egyidöben nálunk is kipattan­tak az első gyapotgubók szeptem­Eddig 117 község és 224 termelőcsoport kapta meg a szabadpiaci értékesítés jogát Termelőcsoportok: Pap II. Kon­gresszus, Demecser Dimitrov és Úttörő, Császló Petőfi, Csegöld Bajcsy-Zsilinszky és Rákosi, Cseu- gersima Petőfi, Oros Béke és Nyír- pazony Gerö. Szeptember negyedikétől az aláb­bi községek és termelőcsoportok kapták meg a szabadpiaci értéke­sítés jogát: Községek: Csengersíma, Pap, Nyírcsaholy, Nagydobos és Számos- szeg. A burgonya beadásban a fehérgyarmati járás halad az élen Silózással tegyük gazdaságossá a takarmányozást A silózás a; takarékos takarmá­nyozás alapja. Silözással a szá­razság folytán a zöldtaia:- máhyo- zásban beálló hiányokat, a meg- nlegszakadó zoldfutclszalag hézagait pótolhatjuk ki, valamint télire íz­letes takarmányt tárolhatunk álla­taink számára. Silózással értékte­len, nem ízletes takarmányokat hasznosíthatunk s ezáltal tetemes mennyiségű szénát, abrakot taka­ríthatunk meg. Az erjesztett takarmány könnyen emészthető, rágásához kevesebb erő szükséges. Az állatok tartása ifi olcsóbb silótakarmánnyal. MIT LEHET SILÓZNI? Besiilózliatjuk a kukoricássá,rat, a meddő kukoricát, répafejet, ré- palevelet, répaszeletet, tököt, tök- - szárat, dinnyét, parudicsoniszáírat, burgonyasaárajt, napraforgó-tányért, kukorica- és napraforgó-csalamádét és.* mindenféle zöldtakarmányt, zsenge nádat, sást, káposztalevelet, az állat egészségére nem ártalmas mindenféle gyomot, dudvát törek- kel, pelyvával és szecskázott szal­mával vegyesen. Ajánlatos még a faleveleket is összegyűjteni és kü­lönböző taka rm án y félékkel besi- lóznt. HOGYAN SILOZZUNK? A silózásn&k folyamatosnak kell lennie és a 30—50 centiméteres rétegenikint letapadással a takar­mányból ki kell szorítanunk a le­vegőt, mert különben aa úgyneve­zett vajsaivas erjedés lép föl és ez­által a takarmány tönkremegy. A siiózás folyamatosságának biz­tosítása végett gondosfeodai keil üzemképes sUótölfőgépről, elegendő üzemanyagról, hozzáértő gondos kezelőkről, s nem szabad elfelejte­ni, hogy a silóhoz annyi takar­mányt készítsünk elő, hogy folya­matosan süóznassunk. Ha száraz a kukoricaszár, vagy a csalamádé, akkor locsolni kell 2 százalékos só- üldatfcal, vagy nyoUcsEorosára hígí­tott méla szó:; vízzzel, vagy pedig nedves répa szeletet kell közé ke­verni. FELADATOK: Biztosítani kell, hogy a kukori- easzárnak legalább 80 százalékát besilóazék a termelők és a fcicsé- pelt inapraforgótányórt szintén si- lózás útján hasznosítsák. Most kell lekaszálni a gazzal felvert gyümöl­csöst, kerteket és egyéb szántóföldi területeket Ezt sással, sarjával, meddő kukoricaszárral, napraforgó- tányérral együtt főiekkel, pejvá- val keverten kell besilózni. Ipar­kodni kell, különben a gyomokat a dér megcsípi, eifösodnak, megvé­nülnek és a tápláló anyagok visz- szahúzódnak a gyökerébe. A sertések részére készítsünk értékesebb t a k a r n tó n y f él ék ből — sarjú, lucerna, silókukorica, tök — speciális stlótakarntónyt. Ezzel a sertések takarmányozását olcsóbbá tehetjük, tetemes aibrafcmegtakarí- tá®t érhetünk el. Ilymódon gazdák kodnak az állami gazdaságok, a petneháai, gyulatamyai és nyírma- dai. Termelőszövetkezeti csoport­jaink közül egyre több készít kü­lön silötakacmányt a. sertések ré­szére: a nagyecsedi körös Csillag, a beregsurányl Dózsa, a nagy var­sányi Szabadság, a nyírmeggyesi Szabad Föld. Az utóbbi 90 köbmé­ter silótakarmányt készített serté­sei számára. Jó eredményt ért el még a silózásban a kocsordi Tán­csics, a szabolcsi Szabadság, a be­dőbokori Szabad Nép, a buji Tán csics, a vencseHői Szabadsdg-cso- portok. A legjobb eredményt eddig a nyíregyházi járás érte el. Állami gazdaságok, gépállomások agrooómusai, járási és megyei tanácsok, kísérleti gaz­daságok szakemberei, a tenaelö- csoportotk agronómusaivai és bri­gádvezetőivel együttműködve biz­tosítsák a silózásra alkalmas ta­karmány- és hulladéka,nyag silózá­sát. Akik takarmányt, gyomot, vagy kertészeti hulladékot hagynak kinn a szántóföldön, azok húst, zsírt, tejet pazarolnak. Mindenütt gondoskodni kell a meglévő silógödrök kitakarításáról, kijavításáról és a még szükséges silógödör megadásáról. A kormány­zat biztosítja a silójavítás költsé­geit, építési költségeit a községek, csoportok részére. Az egyre gyara­podó, minőségileg is javuló állat- állomány gazdaságos eltartásához elengedhetetlen a silózás. A ter­melőcsoportok mutassanak jó példát a ollózás terén, az eredmény búsá- san megmutatkozik majd az állat­tartás jövedelmében. PAI’P TIVADAR, megyei takarmánygazdálko­dási előadó. A megyei versenybizottság a ga- bonabegyüjtésiben továbbra is a nyírbátori járásnak ítélte oda a begyűjtési elsőséget jelentő. Megyei Pártbizottság vándorzászlaját. A második helyezést jelentő Megyei Tanács vándorzászlaját Nyíregy­háza város őrzi a jövő héten is. A 3. baktalórántháai járás, 4. má­tészalkai, 5. nyíregyházi, 6. nagy­kállói, 7. a kiisvárdai, 8 vásáro-sna- ményi, 9. csengett, 10 tiszailöki, 11. fehérgyarmati és 12. a kemeosei já­rás. A Megyei Pártbizottság vándor- zászlaját Tunyogmatolcs község kapja meg a begyűjtésben végzett jó munkájáért: kenyérgabonából egésizévi tervét 109 százalékra tel­jesítette, a burgonyabegyüjtésban pedig 57.5 százaiéira haladtak elő­re, a harmadik negyedévi sertésbe- * gyűjtési tervüket pedig már túltel­1. A fe-hérgyannati járás, 2. a vásárosnaményi, 3. a nyíregyházi, 4. a kisvárdai, 5. a baktalóránt- házi, 6. a nagykállói, 7. a mátészal­kai, 8. a cséngeri, 9. a nyírbátori, 10. a kemecsei, 11 a tiszalöki já­rás, 12. Nyíregyháza város. Sertésbegyiij résben élenjár a ti­szalöki járás, második a fehérgyar mati és harmadik a mátészalkai, hátul kullognak a nyírbátori, nagy­kállói és baktalórántházi járások. Az őszi munkáik végzésében ál­lami gazdaságok közül továbbra is a nyírbogdányi gazdaság halad az élen. A vetőszántást eddig 260 hol­jesítették. A második község Tisza- eszlár, tervét gabonából 119 száza­lékra teljesítette, burgonyabeadásá- naik pedig 15 százalékban tett ele­get, így jogos a megyei tanács ván­dorzászlajának elnyerésére. Jó eredményt ért még el Deinecser úgy a gabona, mint a burgonyabe­gy iij tésban. Termelőcsoportok versenyében csak a gabonabeadást értékelte a versenybizottság, így a Megyei Pártbizottság verseny zászló j á t az orosi Aranykalász érdemelte ki továbbra is a 327 százalékos terv- teljesítéssel. Második a csengeri Lenin 219. százalékos, harmadik a nyírlugosi Sztálin 203 százalékos teljesítéssel. A begyűjtésben hátul kullogó községek továbbra is: Bököny, Ura és Fülesd. dón végezték el, műtrágyázást ve­tés alá 230 holdon. Istállótrágyát 80 holdra hordtak ki. Negyedikéig elvetettek 143 hold rozsot és 84 hold szöszös keveréket. A jarovi- zált burgonyájukat harmadszor megkapálták. Második a nyírmadai gazdaság, ahol vetőszántást 210 holdon vé­geztek. Trágyázást 170 holdon vé­geztek. Lucernát vetettek 70 hob don, ősziárpát 100 holdon, szöszös bükkönyt 50 holdon. Az őszi munkálatok, végzésében jó eredményt ért még el a dombrádi és balkán.vi gazdaság. A burgenyabegyüjtésben a járások között a következő sorrend alakult ki:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents