Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-26 / 226. szám

r 1952 SZEPTEMBER. 26, PÉNTEK ' ■-< - 'NÉPLAP - ­Büdszentmihályon is példát mutatnak a kommunisták és a vezetők A büdszentiuihályi gépállomás párttitkára, Sári Gábor elvtárs 1.500 forintot jegyzett, Szojka Ba­jos elvtárs DISZ-titkér pedig 1.000 forintot. Mind a ketten megállják a termelő munkában is a helyüket. Török Mihály traktorista, aki ter­vét eddig 159 százalékra teljesítet­te. SOO forintot jegyzett. Felesége 400 forintot. L. Nagy Balázsné traktoros 700 forintot jegyzett. A gépállomás jegyzési átlaga tegnap délutáni adatok szerint 703 forint. A büdszentmihályi állami gazda­ságban Kiss János brigádvezető 1.000 forintot jegyzett. 800 forint a fizetése. Jegyzése után népnevelő munkára indult és délután három éráig 39.400 forintot jegyeztetett dolgozó, társaival. Kiss elvtárs bri­gádja silózási tervét 154 százalékra teljesítette. Az állami gazdaság- dolgozóinak átlagos jegyzése tegnap délután 575 forint volt. A gazdaság edjdig minden vetését keresztsoro- san végezte. Ugyancsak jó eredmé­nyei vannak az építkezés terén. — Több mint egymillió sajátégetésű téglát készítettek ebben az évben, 'melyből 200 ezer darabot át is ad­tak más állami gazdaságoknak, ők pedig építettek két darab 100 férő­helyes tehénistállót, egy 50 férő­helyes lóistállót és egy 50 kecces sertésfiaztatót. Ezeknek az eredmé­nyeknek a láttán jegyzett Szabó Lajosné is, az üzemi konyha sza­kácsa 1.000 forintot. A büdszentmihályi téglagyár dolgozói szintén bebizonyították bé- keszeretetüket azzal is, hogy átla­gosan 520 forintot jegyeztek. — A téglagyár dolgozói termelési tervü­ket is példamutatóan teljesítik. A büdszentmihályi termelőcsopor­tok között a "Munka” akar lenni az első. Vezetői, I-ethe Sándor elv­társ az elnök 1.000 forintot jegy zett, Pethe László elvtárs, a párt­titkár 800 forintot. A tiszaeszlári pedagógusok közii példamutatóan jegyzett Bernáth Hona tanyai tanítónő, aki 1.000 fo­rinttal járult hozzá békénk ruegvé déséhez. Bernáth Ilona a felszaba­dulás után lett tanítónő, s forint jaival is hozzájárul ahhoz, hogy több iskola épüljön, még több dol­gozó gyermeke tanulhasson. A kemecsei szövetkezeti járás DISZ-fiataljai élenjárnak A kemecsei állami gazdaságban a DlSZ-fiatalok példamutatón jegyez­tek. Volt kit követniük, a DISZ- títkár Szikszai Gyula 1000 forintot jegyzett. Tóth Margit DISZ-fiatal, aki 140 százalékos teljesítésével a munkában is élenjár, amikor le­jegyzett, népnevelő munkára indult és délután 3 óráig 63.000 forintot jegyeztetett munkatársaival. Ugyan­csak kimagasló, eredményről adha­tunk hírt a nyírtéti gépállomásról, ahol Szappan Mihály DISZ.-titkár 1500 forintot jegyzett. Példáját követve, a. többi fiatal is lelkesen jegyzett. — így a tegnap délután jegyzési átlag a gépállomáson 739 forint volt. A nagyhalászi gépállomás DI H/,.- titkára, Budaházi Gyula 1000 fo rintot jegyzett. A gépállomás dol­gozóinak átlagos jegyzése: 665 fo­rint. A ermelőcsoportok között a sé- nyői termelőcsoportok járnak az élen, A Kossuth tagjai tegnap dél­után 5 óráig 27 ezer forintot je­gyeztek. A Béke tennelőcsoportban a jegyzési álag 229 forint. Az őszi vetésben mindkét csoport 70 szá­zaléknál tart. Jó eredményt értek még el a vasmegyeri Micsurin tag­jai, akiknek jegyzési átlaguk 212 forint. Kotesz Károlv művezető: A minisztertanács rendelete nx államhölcsönökröl, nz állam kötelezett­ségeiről és a kötvénytulajdonosok kedvezményeiről A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa rendeletet hozott az államkölcsönökről, az állam köte­lezettségeiről és a kötvénytulajdo­nosok kedvezményeiről. A rendelet kimondja, hogy az államkölcsön kibocsátásának és visszafizetésének feltételeit a pénzügyminiszter elő­terjesztése alapján a miniszterta­nács állapítja meg. A kölcsön nye­reménykötvények és kamatozó köt­vények alakjában kerülhet kibocsá­tásra. Az államkölcsönt jegyzők a jegyzett összeget készpénzben kö­telesek megfizetni. Azok a kölcsön-' jegyzők, akik részére a kölcsön- kibocsátási feltételek erre lehetősé­get nyújtanak, a feltételek szerint részletekben is törleszthetik a jegy­zett összeget. A rendelet megállapítja, hogy az államkölcsönök sorsolása nyilvános és a kölcsönjegyzök ellenőrizhetik a sorsolás lebonyolítását. Az ellen­őrzési jog biztosítására a pénzügy­miniszter a dolgozók legjobbjaiból sorsolási bizottságot nevez ki. A rendelet értelmében biztosítani kell, hogy a kölcsönjegyzök a kötvények sorsolásáról és annak eredményé­ről tájékoztatást kapjanak. A helyi tanácsoknál, illetve azokkal együtt­működve, minden üzemnél, válla­latnál, hivatalnál, intézménynél sorsolási tanácsadószolgálatot kell szervezni. Az állam kötelezettségeivel kap­csolatban megállapítja a renáele.'. hogy az állam köteles a kifizetett kötvényeket az Országos Takarék- pénztár útján kiszolgáltatni a köl- csönjegyzőknek, köteles biztosítani, hogy a kölcsönjegyzök valamennyi kötvénye résztvegyen a sorsolások­ban. A kötvények névértékét a köl­csön feltételei szerint kell vissza­fizetni. Az állam a kötvény bemu­tatójának köteles kifizetni a sorso­lás eredménye alapján neki járó nyereményösszeget, ha sonlóképpen köteles kifizetni a kamatozó köt­vények kamatszelvényei ellenében az esedékessé váló kamatokat. A kölcsönjegyzök kedvezményei­ről szólva, a rendelet kimondja, hogy az államkölcsön-kötvények, azok nyereményei és kamatai méh tesek minden adó és minden illeték alól, kivéve a nyeremény illetéket. A kötvények névértékűk erejéig a fennálló szabályok szerint ügyleti biztosítékként elfogadhatók. Az ere­deti jegyzésű államkölcsön-kötvé. nyeket sem köztartozás, sem polgá­ri, jogi tartozás kiegyenlítésére vagy biztosítására lefoglalni, azok­ra zálog, vagy megtartási jogot szerezni nem lehet. Ez a mentes ség az ügyleti biztosíték céljára szolgáló, valamint az Országos Ta­karékpénztárnak kölcsön fedezetére átadott kötvényekre nem terjed ki. Az Országos Takarékpénztár meg­határozott feltételek mellett a köl- csönjegyző részére kölcsönt folyó­síthat a fedezetül átadott kötvé­nyek névértékének harminc száza­lékáig. Az államkölcsönökkel kapcsola­tos munkálatok lebonyolítása az Országos Takarékpénztár feladata. A nyilvántartás,, kezelés és vissza­fizetés rendjét a pénzügyminiszter szabályozza. A jegyzéseknek a la­kóterületen való megszervezése és lebonyolítása a helyi tanácsok fel­adata. A munkaviszonyban álló dolgozók kölcsönjegyzésének meg­szervezéséről és lebonyolításáról, a jegyzett összeg nyilvántartásáról és egyéb, ezzel kapcsolatos fel­adatok - végrehajtásáról a munkál­tató gondoskodik. A kölcsönjegyzö a kifizetett köt­vényt a kölcsön kibocsátását köve­tő harmadik naptári év végéig igé­nyelheti. Az 1945. évi január hó 1. napja után kibocsátott államköl- csön-kötvényeken alapuló jogok a kölcsön lejáratának időpontját kö­vető három év alatt elévülnek. A kötvények bírói megsemmisítése iránt indított eljárásban a hirdet­ményi határidő egy év. A* eddigi jegyzések közül most jegyeztem a legtöbbet NÉPNEVELŐK TANÁCSKOZÁSA VISNYIK JÓZSEF elvtárs sztahanovista, a Magasépítési Vállalat népnevelője saját fiatalkoráról beszélt a hozzá beosztott tanulóbrigád­nak. Édesapja — beszélte — búzát adott a mesternek, hogy fiát fel­vegye tanulónak. „Ellátást”,, „ruhát” kapott ugyan a mestertől, de csak a léccel és azt nem köszönte meg. Hároméves tanulóideje alatt viszont nem tanult annyit, mint most a fiatalok félév alatt. Nem is álmodtak arról, hogy így foglalkozzanak velük, mint ahogy most a tanulókkal foglalkoznak. A hozzá beosztott fiatalok félévig tanultak Mohácson, most hetes-nyolcas brigádokban tanulnak egy-egy oktató vezetésével. Tiszta szállást, kitűnő elhelyezést, kosztot. fizetést kapnak, úgy hogy el sem tudják képzelni, milyen volt a régi tanulóélet. A fiatal tanulók megértteték, hogy mivel tartoznak a dolgozó né­pünk államának. Veres Antal, Harda Tibor és a többi ifjúmunkás 300, 200 forintot adnak kölcsön a nép államának. * Kotesz Károly mint szakmunkás kezdte a munkáját a Nyíregyházi Lakatosüzemben, majd később bri- gáüvezető és oktató lett. Jó szak­munkásokat nevelt, akik megállják a helyüket a termelésben. Jó munkája után háromhónapos művezető iskolá­ra: küldte a Párt, s cut ári mint mű­vezető dolgozott az üzemben. Most mint technikus végzi a munkáját. — 195Ó-ben költözött be Nyíregyházán vett új lakásába Uj fehértóról. Azóta már épített egyszobás lakásához még egy másik szobát, kamarát. Szépen fejlődik a házatája és boldog élete van a családjának. Leányát, a IV. osztályos kis Gabriellát is technikus­nak, vagy mérnöknek szánja. Kbtesz Károly az ötéves tervköl- esön jegyzésnél 400, az első békeköl­csönnél 700, a második békekölcsön­nél ^00 és a harmadik békekölcsön jegyzésnél pedig 1.000 forintot jegy­zett. — „Negyedszer jegyzek és adom kölcsön a pénzemet jó szívvel az ál­lamunknak — mondta a jegyzésnél —, hogy még szebb és boldogabb A tarcali kőbánya legtöbb dolgo­zója már otthon, a rádión keresztül megtudta a III. Békekölcsön kötvé­nyeinek kibocsájtását. Sokan egyenest az irodához mentek reggel, hogy még munka kezdete előtt lejegyezzék fo­rintjaikat. A többiek a munkahelyen amikor meghallották, hogy már van­nak, akik jegyeznek, csatlakoztak a már lejegyzőkhöz. László Béla gé­pészt, aki 1500 forintot jegyzett, mindjárt követte Nagy András rob­bantó, szintén 1500 forintos jegyzés­sel. Majd a többiek: Szászak József 1200, Jánosi Lajos szintén 1200 fo­rintot írt alá a jegyzési ívre. Yincze Lajos, Tóth Bertalan túrósok előbb soon—1000 forintot jegyeztek, majd életet biztosítson a dolgozók számára és ezt az életet, a békés építőmun­kát meg is védhessük!" Kotesz Károly még csak gondolni sem szeret a múltra, arra az időre, amikor még csak annyi pénze sem volt, hogy a. szállásdíját ki tudja fizetni, és sok más munkanélküli társával a ligetben töltötte az éj­szakáját a hűvös őszi időben is. Azóta már megváltozott az élete és megbecsült dolgozója a demokráciá­nak. Kotesz Károly 1000 forintját az üzem kibővítésére is adja. Az üzem fejlesztéséhez most kezdik a fel­vonulási munkát. Mosdó, öltöző, kul- túrház és egy szerelőcsarnok építését kezdik meg. 1949 ótá az üzem gépi berendezése több mint 30 százalék­kal növekedett. Hangoshíradót kap­tak. Az üzemben minden munkavál­laló új munkaruhát kapott díjtala­nul. Kotesz Károly és a többi dolgo­zó békekölcsön jegyzéséből még szeb­bé teszik és' nagyobbá fejlesztik az üzemet és boldogabb életet biztosíta­nak a dolgozók számára. mikor meghallották, hogy Szaszák Jó­zsef, Jánosi Lajos jegyzett összegét, ők is megtoldottak jegyzésüket 200— 200 forinttal. Nem akartak elmaradni tőlük. Kovács Zoltán is kétszer jegy­zett. A kőbánya vagonkirakóinak jegyzési átlaga 1000 forint, míg a bá­nyászok 800 forintos átlagjegy7zést értek el. ELŐADÁS A REPÜLÉSRŐL A Magyar Repüld Szövetség Veze­tősége értesíti Nyíregyháza város dol­gozóit, hogy f. hó 26-án, pénteken este 7 órai kezdettel a József Attila kulúrotthon nagytermében, a Repülés Előadó Iroda rendezésében, előadást tart a „Repülésről általában'“ cím mel, melyre mindenkit szeretettel meghív. Belépés díjtalan. Előadás clntt 4e c7Ünetéhen kultúrműsor NÉMETH JÁNOS elvtárs nagy­halász! 4 holdas dolgozó paraszt mielőtt elindult a rábízott csalá­dokhoz, előbb saját maga is lejegy­zett. Bátran mutathatta azután a kérdezőknek: 600 forint állt a jegyzési igazolásán. Elsőnek ónodi Balázs 4 holdas dolgozó parasztot látogatta meg, akinek 8 tagú családja van. Né­meth János beszélt az ország hatal­mas építkezéseiről és arről: hogyan változott meg szemük láttára a község. Beszélt arról, hogy a múlt­ban a nagyhalász! kendergyárban csak 77 ember dolgozott és scrkszá- zan lézengtek munka nélkül a falu­ban, akiknek sem földjük, sem munkalehetőségük nem volt. Most n gyár sokszáz munkáscsalád megél- hetíteét biztosítja. Már eddig több, mint kétmillió forintot ruháztak he a gyár továbbfejlesztésére. Ónodi Balázs 200 forintot jegy zett, de még hozzáfűzle: „Én a múltban cseléd voltam és tudom, hogy uiilyeu keserves életet éltem családommal együtt. A kupa­koknak egy csupor aludttejért dol­goztam egész nap és örültünk, ha egy kis harmados földet kaptunk a homokon és részesaratóknak fel­fogadtak.” I-ÁTKOHA község pártszervezete szemléltető agitációval mutatja be a község fejlődését, a dolgozó parasztok megváltozott életét. Pél­dául egy rajzot készítettek, amelyen bemutatják két gróf cselédjének lakását. 8—10 család élt összezsúfolva, egy pitvaron. A rajz másik- része a felszabadult emberek, a volt cselédek új házsorait mutatja be. A% egyik új utcán 40, a másikon 23 szép, egészséges ház áll, a volt cselédek lakóházai. Egy másik rajzon egy kulák ház látható, kulák gyerek siet az iskolába és a náluk dolgozó cseléd gyermekei rongyos ruhában, meztelen lábbal nézik a kulákok gyerekeit. Mellé van írva: ,.1938, a’ községből 9 kulák gyerek járt az iskolába, 2 jegyzőnek, 1 papnak készült közülük.” Mellette a rajz 1952-ről beszél. A dolgozó parasztok gyermekei sietnek iskolába. Ezt a feliratot találjuk mel­lette: 1952-ben 36 dolgozó paraszt gyermeke, tanul felsőbb iskolában. Ebből 5 egyetemi hallgató. A rajzokat a földművésszövetkezet kirakatában helyezték el. A pátroliai népnevelők versenyre hívták ki a régi versenytársat: Vaja dolgozóit i A tarcali kőbánya vagonkirakói 1000 forintos átlagjegyzést értek el Élenjárók aj orosi „Uj Világ” tszcs, tagja. Amikor a csoport népnevelői ismer­tetlek vele a Harmadik Békeköl­csönjegyzés jelentőségét, 1000 fo­rintot írt a neve mellé. Tavaly még esek 200 forint békekölcsönt jegy­zett. Azóta saját életén keresztül tapasztalta, hogyan térül vissza kölcsönadóit pénze. Csopoitjük az­óta .'i'J darab anyakocát, JtS darab fejőstehenet kapóit a nép államá­tól. Haját erejükből három pár lo­vat, két csikót vettek. 36 férőhelyes sertésfiaztatót, 36 méteres dohány, imjtát_ magtárt, lakóházat építet­tek. Kenyérgabonából 2 és fél kilót, árpából Ö0 dekát osztanak ki egy m a n kaegységre. „A múlt rendszer nyomorúságát saját bőrömön keresztül tapasztal­tam. Szüleim a sárospataki Pré■ poscsák-f éle uradalomban cselcdes- kedtek. 10-en voltunk testvérek s már 12 éves koromtól dolgozni jár­tam az uraság földjére. Mostani szép életemet azzal köszönöm meg a pártnak, hogy becsülettel kive­szem részem a békekölcsön jegyzés­ből.” Malisz József azonban tovább harcol a b ék e köles ön je g y : c s sike­réért. Felment a községi pártszer­vezetbe. kérte Kovács István párttitkár elvtársat, hogy osszák be öt is népnevelő munkára. Úgy tervezte, hogy békekölcsönjegyzési igazoló lapját, magával viszi és sa­ját példáján keresztül is lelkesíti a dolgozó parasztoka t. A nyírmadai gépállomáson csütörtökön reggel békekölcsönjegy. zéssel kezdték a napot. Tatár Pé­ter, a gépállomás párttitkára taggyű­lésen ismertette a tagokkal a béke­kölcsönjegyzés jelentőségét, ö maga 800 forint fizetése mellett 1000 forín. töt irt a jegyzési ívre a neve után. Jó példát mutattak a gépállomás többi vezetői is. — Szita József politikai helyettes 1.400 forint, Ko­vács János igazgató ugyancsak 1400 .orintot jegyzett. Pásztor Imre népne­velő azzal bizonyította be, hogy sza­vai eg.yeznek tetteivel, hogy 726 fo­rintos fizetése mellett 1200 forintot irt a neve után. Újvári László bri- gáciiczető és népnevelő, Nagy József népnevelő ezer-ezer forintot jegyez­tek. A gépállomás dolgozói — mint mindenben — itt is követték a párt­tagokat és a vezetőket. Király János sztahanovistajelölt traktoros 10 tagú családja mellett 600 forintot, fia kü­lön 500 forintot jegyzett. Becsületes munkát végeznek, jól keresnek, nem okoz gondot a nagy család eltartása. Legidősebb fia is a gépállomáson dolgozik már, az is Jól keres. A ÉÁpállomáson 5 dolgozó kivéte­lével már a kora reggeli órákban mindenki jegyzett 640 forintos átlag­gal. öt traktoros messze volt a gép­állomás központjától, s igy nem tu­dott bejönni. A népnevelők természe­tesen hozzájuk is kimennek. Nyíregyházi mozik műsora BÉKE-FILMSZrNHAZ: fél 5, fél 7, fél 9 órakor: RICO LETTÓ. Világhírű olasz film. DÓZSA-M LM SZÍNHÁZ: 4. 6. 8 órakor: DÉRYNÉ. Lát­ványos zenés film. a magyar színsznő életéről. 3 ■naamBUl

Next

/
Thumbnails
Contents