Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-26 / 226. szám
r 1952 SZEPTEMBER. 26, PÉNTEK ' ■-< - 'NÉPLAP - Büdszentmihályon is példát mutatnak a kommunisták és a vezetők A büdszentiuihályi gépállomás párttitkára, Sári Gábor elvtárs 1.500 forintot jegyzett, Szojka Bajos elvtárs DISZ-titkér pedig 1.000 forintot. Mind a ketten megállják a termelő munkában is a helyüket. Török Mihály traktorista, aki tervét eddig 159 százalékra teljesítette. SOO forintot jegyzett. Felesége 400 forintot. L. Nagy Balázsné traktoros 700 forintot jegyzett. A gépállomás jegyzési átlaga tegnap délutáni adatok szerint 703 forint. A büdszentmihályi állami gazdaságban Kiss János brigádvezető 1.000 forintot jegyzett. 800 forint a fizetése. Jegyzése után népnevelő munkára indult és délután három éráig 39.400 forintot jegyeztetett dolgozó, társaival. Kiss elvtárs brigádja silózási tervét 154 százalékra teljesítette. Az állami gazdaság- dolgozóinak átlagos jegyzése tegnap délután 575 forint volt. A gazdaság edjdig minden vetését keresztsoro- san végezte. Ugyancsak jó eredményei vannak az építkezés terén. — Több mint egymillió sajátégetésű téglát készítettek ebben az évben, 'melyből 200 ezer darabot át is adtak más állami gazdaságoknak, ők pedig építettek két darab 100 férőhelyes tehénistállót, egy 50 férőhelyes lóistállót és egy 50 kecces sertésfiaztatót. Ezeknek az eredményeknek a láttán jegyzett Szabó Lajosné is, az üzemi konyha szakácsa 1.000 forintot. A büdszentmihályi téglagyár dolgozói szintén bebizonyították bé- keszeretetüket azzal is, hogy átlagosan 520 forintot jegyeztek. — A téglagyár dolgozói termelési tervüket is példamutatóan teljesítik. A büdszentmihályi termelőcsoportok között a "Munka” akar lenni az első. Vezetői, I-ethe Sándor elvtárs az elnök 1.000 forintot jegy zett, Pethe László elvtárs, a párttitkár 800 forintot. A tiszaeszlári pedagógusok közii példamutatóan jegyzett Bernáth Hona tanyai tanítónő, aki 1.000 forinttal járult hozzá békénk ruegvé déséhez. Bernáth Ilona a felszabadulás után lett tanítónő, s forint jaival is hozzájárul ahhoz, hogy több iskola épüljön, még több dolgozó gyermeke tanulhasson. A kemecsei szövetkezeti járás DISZ-fiataljai élenjárnak A kemecsei állami gazdaságban a DlSZ-fiatalok példamutatón jegyeztek. Volt kit követniük, a DISZ- títkár Szikszai Gyula 1000 forintot jegyzett. Tóth Margit DISZ-fiatal, aki 140 százalékos teljesítésével a munkában is élenjár, amikor lejegyzett, népnevelő munkára indult és délután 3 óráig 63.000 forintot jegyeztetett munkatársaival. Ugyancsak kimagasló, eredményről adhatunk hírt a nyírtéti gépállomásról, ahol Szappan Mihály DISZ.-titkár 1500 forintot jegyzett. Példáját követve, a. többi fiatal is lelkesen jegyzett. — így a tegnap délután jegyzési átlag a gépállomáson 739 forint volt. A nagyhalászi gépállomás DI H/,.- titkára, Budaházi Gyula 1000 fo rintot jegyzett. A gépállomás dolgozóinak átlagos jegyzése: 665 forint. A ermelőcsoportok között a sé- nyői termelőcsoportok járnak az élen, A Kossuth tagjai tegnap délután 5 óráig 27 ezer forintot jegyeztek. A Béke tennelőcsoportban a jegyzési álag 229 forint. Az őszi vetésben mindkét csoport 70 százaléknál tart. Jó eredményt értek még el a vasmegyeri Micsurin tagjai, akiknek jegyzési átlaguk 212 forint. Kotesz Károlv művezető: A minisztertanács rendelete nx államhölcsönökröl, nz állam kötelezettségeiről és a kötvénytulajdonosok kedvezményeiről A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa rendeletet hozott az államkölcsönökről, az állam kötelezettségeiről és a kötvénytulajdonosok kedvezményeiről. A rendelet kimondja, hogy az államkölcsön kibocsátásának és visszafizetésének feltételeit a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a minisztertanács állapítja meg. A kölcsön nyereménykötvények és kamatozó kötvények alakjában kerülhet kibocsátásra. Az államkölcsönt jegyzők a jegyzett összeget készpénzben kötelesek megfizetni. Azok a kölcsön-' jegyzők, akik részére a kölcsön- kibocsátási feltételek erre lehetőséget nyújtanak, a feltételek szerint részletekben is törleszthetik a jegyzett összeget. A rendelet megállapítja, hogy az államkölcsönök sorsolása nyilvános és a kölcsönjegyzök ellenőrizhetik a sorsolás lebonyolítását. Az ellenőrzési jog biztosítására a pénzügyminiszter a dolgozók legjobbjaiból sorsolási bizottságot nevez ki. A rendelet értelmében biztosítani kell, hogy a kölcsönjegyzök a kötvények sorsolásáról és annak eredményéről tájékoztatást kapjanak. A helyi tanácsoknál, illetve azokkal együttműködve, minden üzemnél, vállalatnál, hivatalnál, intézménynél sorsolási tanácsadószolgálatot kell szervezni. Az állam kötelezettségeivel kapcsolatban megállapítja a renáele.'. hogy az állam köteles a kifizetett kötvényeket az Országos Takarék- pénztár útján kiszolgáltatni a köl- csönjegyzőknek, köteles biztosítani, hogy a kölcsönjegyzök valamennyi kötvénye résztvegyen a sorsolásokban. A kötvények névértékét a kölcsön feltételei szerint kell visszafizetni. Az állam a kötvény bemutatójának köteles kifizetni a sorsolás eredménye alapján neki járó nyereményösszeget, ha sonlóképpen köteles kifizetni a kamatozó kötvények kamatszelvényei ellenében az esedékessé váló kamatokat. A kölcsönjegyzök kedvezményeiről szólva, a rendelet kimondja, hogy az államkölcsön-kötvények, azok nyereményei és kamatai méh tesek minden adó és minden illeték alól, kivéve a nyeremény illetéket. A kötvények névértékűk erejéig a fennálló szabályok szerint ügyleti biztosítékként elfogadhatók. Az eredeti jegyzésű államkölcsön-kötvé. nyeket sem köztartozás, sem polgári, jogi tartozás kiegyenlítésére vagy biztosítására lefoglalni, azokra zálog, vagy megtartási jogot szerezni nem lehet. Ez a mentes ség az ügyleti biztosíték céljára szolgáló, valamint az Országos Takarékpénztárnak kölcsön fedezetére átadott kötvényekre nem terjed ki. Az Országos Takarékpénztár meghatározott feltételek mellett a köl- csönjegyző részére kölcsönt folyósíthat a fedezetül átadott kötvények névértékének harminc százalékáig. Az államkölcsönökkel kapcsolatos munkálatok lebonyolítása az Országos Takarékpénztár feladata. A nyilvántartás,, kezelés és visszafizetés rendjét a pénzügyminiszter szabályozza. A jegyzéseknek a lakóterületen való megszervezése és lebonyolítása a helyi tanácsok feladata. A munkaviszonyban álló dolgozók kölcsönjegyzésének megszervezéséről és lebonyolításáról, a jegyzett összeg nyilvántartásáról és egyéb, ezzel kapcsolatos feladatok - végrehajtásáról a munkáltató gondoskodik. A kölcsönjegyzö a kifizetett kötvényt a kölcsön kibocsátását követő harmadik naptári év végéig igényelheti. Az 1945. évi január hó 1. napja után kibocsátott államköl- csön-kötvényeken alapuló jogok a kölcsön lejáratának időpontját követő három év alatt elévülnek. A kötvények bírói megsemmisítése iránt indított eljárásban a hirdetményi határidő egy év. A* eddigi jegyzések közül most jegyeztem a legtöbbet NÉPNEVELŐK TANÁCSKOZÁSA VISNYIK JÓZSEF elvtárs sztahanovista, a Magasépítési Vállalat népnevelője saját fiatalkoráról beszélt a hozzá beosztott tanulóbrigádnak. Édesapja — beszélte — búzát adott a mesternek, hogy fiát felvegye tanulónak. „Ellátást”,, „ruhát” kapott ugyan a mestertől, de csak a léccel és azt nem köszönte meg. Hároméves tanulóideje alatt viszont nem tanult annyit, mint most a fiatalok félév alatt. Nem is álmodtak arról, hogy így foglalkozzanak velük, mint ahogy most a tanulókkal foglalkoznak. A hozzá beosztott fiatalok félévig tanultak Mohácson, most hetes-nyolcas brigádokban tanulnak egy-egy oktató vezetésével. Tiszta szállást, kitűnő elhelyezést, kosztot. fizetést kapnak, úgy hogy el sem tudják képzelni, milyen volt a régi tanulóélet. A fiatal tanulók megértteték, hogy mivel tartoznak a dolgozó népünk államának. Veres Antal, Harda Tibor és a többi ifjúmunkás 300, 200 forintot adnak kölcsön a nép államának. * Kotesz Károly mint szakmunkás kezdte a munkáját a Nyíregyházi Lakatosüzemben, majd később bri- gáüvezető és oktató lett. Jó szakmunkásokat nevelt, akik megállják a helyüket a termelésben. Jó munkája után háromhónapos művezető iskolára: küldte a Párt, s cut ári mint művezető dolgozott az üzemben. Most mint technikus végzi a munkáját. — 195Ó-ben költözött be Nyíregyházán vett új lakásába Uj fehértóról. Azóta már épített egyszobás lakásához még egy másik szobát, kamarát. Szépen fejlődik a házatája és boldog élete van a családjának. Leányát, a IV. osztályos kis Gabriellát is technikusnak, vagy mérnöknek szánja. Kbtesz Károly az ötéves tervköl- esön jegyzésnél 400, az első békekölcsönnél 700, a második békekölcsönnél ^00 és a harmadik békekölcsön jegyzésnél pedig 1.000 forintot jegyzett. — „Negyedszer jegyzek és adom kölcsön a pénzemet jó szívvel az államunknak — mondta a jegyzésnél —, hogy még szebb és boldogabb A tarcali kőbánya legtöbb dolgozója már otthon, a rádión keresztül megtudta a III. Békekölcsön kötvényeinek kibocsájtását. Sokan egyenest az irodához mentek reggel, hogy még munka kezdete előtt lejegyezzék forintjaikat. A többiek a munkahelyen amikor meghallották, hogy már vannak, akik jegyeznek, csatlakoztak a már lejegyzőkhöz. László Béla gépészt, aki 1500 forintot jegyzett, mindjárt követte Nagy András robbantó, szintén 1500 forintos jegyzéssel. Majd a többiek: Szászak József 1200, Jánosi Lajos szintén 1200 forintot írt alá a jegyzési ívre. Yincze Lajos, Tóth Bertalan túrósok előbb soon—1000 forintot jegyeztek, majd életet biztosítson a dolgozók számára és ezt az életet, a békés építőmunkát meg is védhessük!" Kotesz Károly még csak gondolni sem szeret a múltra, arra az időre, amikor még csak annyi pénze sem volt, hogy a. szállásdíját ki tudja fizetni, és sok más munkanélküli társával a ligetben töltötte az éjszakáját a hűvös őszi időben is. Azóta már megváltozott az élete és megbecsült dolgozója a demokráciának. Kotesz Károly 1000 forintját az üzem kibővítésére is adja. Az üzem fejlesztéséhez most kezdik a felvonulási munkát. Mosdó, öltöző, kul- túrház és egy szerelőcsarnok építését kezdik meg. 1949 ótá az üzem gépi berendezése több mint 30 százalékkal növekedett. Hangoshíradót kaptak. Az üzemben minden munkavállaló új munkaruhát kapott díjtalanul. Kotesz Károly és a többi dolgozó békekölcsön jegyzéséből még szebbé teszik és' nagyobbá fejlesztik az üzemet és boldogabb életet biztosítanak a dolgozók számára. mikor meghallották, hogy Szaszák József, Jánosi Lajos jegyzett összegét, ők is megtoldottak jegyzésüket 200— 200 forinttal. Nem akartak elmaradni tőlük. Kovács Zoltán is kétszer jegyzett. A kőbánya vagonkirakóinak jegyzési átlaga 1000 forint, míg a bányászok 800 forintos átlagjegy7zést értek el. ELŐADÁS A REPÜLÉSRŐL A Magyar Repüld Szövetség Vezetősége értesíti Nyíregyháza város dolgozóit, hogy f. hó 26-án, pénteken este 7 órai kezdettel a József Attila kulúrotthon nagytermében, a Repülés Előadó Iroda rendezésében, előadást tart a „Repülésről általában'“ cím mel, melyre mindenkit szeretettel meghív. Belépés díjtalan. Előadás clntt 4e c7Ünetéhen kultúrműsor NÉMETH JÁNOS elvtárs nagyhalász! 4 holdas dolgozó paraszt mielőtt elindult a rábízott családokhoz, előbb saját maga is lejegyzett. Bátran mutathatta azután a kérdezőknek: 600 forint állt a jegyzési igazolásán. Elsőnek ónodi Balázs 4 holdas dolgozó parasztot látogatta meg, akinek 8 tagú családja van. Németh János beszélt az ország hatalmas építkezéseiről és arről: hogyan változott meg szemük láttára a község. Beszélt arról, hogy a múltban a nagyhalász! kendergyárban csak 77 ember dolgozott és scrkszá- zan lézengtek munka nélkül a faluban, akiknek sem földjük, sem munkalehetőségük nem volt. Most n gyár sokszáz munkáscsalád megél- hetíteét biztosítja. Már eddig több, mint kétmillió forintot ruháztak he a gyár továbbfejlesztésére. Ónodi Balázs 200 forintot jegy zett, de még hozzáfűzle: „Én a múltban cseléd voltam és tudom, hogy uiilyeu keserves életet éltem családommal együtt. A kupakoknak egy csupor aludttejért dolgoztam egész nap és örültünk, ha egy kis harmados földet kaptunk a homokon és részesaratóknak felfogadtak.” I-ÁTKOHA község pártszervezete szemléltető agitációval mutatja be a község fejlődését, a dolgozó parasztok megváltozott életét. Például egy rajzot készítettek, amelyen bemutatják két gróf cselédjének lakását. 8—10 család élt összezsúfolva, egy pitvaron. A rajz másik- része a felszabadult emberek, a volt cselédek új házsorait mutatja be. A% egyik új utcán 40, a másikon 23 szép, egészséges ház áll, a volt cselédek lakóházai. Egy másik rajzon egy kulák ház látható, kulák gyerek siet az iskolába és a náluk dolgozó cseléd gyermekei rongyos ruhában, meztelen lábbal nézik a kulákok gyerekeit. Mellé van írva: ,.1938, a’ községből 9 kulák gyerek járt az iskolába, 2 jegyzőnek, 1 papnak készült közülük.” Mellette a rajz 1952-ről beszél. A dolgozó parasztok gyermekei sietnek iskolába. Ezt a feliratot találjuk mellette: 1952-ben 36 dolgozó paraszt gyermeke, tanul felsőbb iskolában. Ebből 5 egyetemi hallgató. A rajzokat a földművésszövetkezet kirakatában helyezték el. A pátroliai népnevelők versenyre hívták ki a régi versenytársat: Vaja dolgozóit i A tarcali kőbánya vagonkirakói 1000 forintos átlagjegyzést értek el Élenjárók aj orosi „Uj Világ” tszcs, tagja. Amikor a csoport népnevelői ismertetlek vele a Harmadik Békekölcsönjegyzés jelentőségét, 1000 forintot írt a neve mellé. Tavaly még esek 200 forint békekölcsönt jegyzett. Azóta saját életén keresztül tapasztalta, hogyan térül vissza kölcsönadóit pénze. Csopoitjük azóta .'i'J darab anyakocát, JtS darab fejőstehenet kapóit a nép államától. Haját erejükből három pár lovat, két csikót vettek. 36 férőhelyes sertésfiaztatót, 36 méteres dohány, imjtát_ magtárt, lakóházat építettek. Kenyérgabonából 2 és fél kilót, árpából Ö0 dekát osztanak ki egy m a n kaegységre. „A múlt rendszer nyomorúságát saját bőrömön keresztül tapasztaltam. Szüleim a sárospataki Pré■ poscsák-f éle uradalomban cselcdes- kedtek. 10-en voltunk testvérek s már 12 éves koromtól dolgozni jártam az uraság földjére. Mostani szép életemet azzal köszönöm meg a pártnak, hogy becsülettel kiveszem részem a békekölcsön jegyzésből.” Malisz József azonban tovább harcol a b ék e köles ön je g y : c s sikeréért. Felment a községi pártszervezetbe. kérte Kovács István párttitkár elvtársat, hogy osszák be öt is népnevelő munkára. Úgy tervezte, hogy békekölcsönjegyzési igazoló lapját, magával viszi és saját példáján keresztül is lelkesíti a dolgozó parasztoka t. A nyírmadai gépállomáson csütörtökön reggel békekölcsönjegy. zéssel kezdték a napot. Tatár Péter, a gépállomás párttitkára taggyűlésen ismertette a tagokkal a békekölcsönjegyzés jelentőségét, ö maga 800 forint fizetése mellett 1000 forín. töt irt a jegyzési ívre a neve után. Jó példát mutattak a gépállomás többi vezetői is. — Szita József politikai helyettes 1.400 forint, Kovács János igazgató ugyancsak 1400 .orintot jegyzett. Pásztor Imre népnevelő azzal bizonyította be, hogy szavai eg.yeznek tetteivel, hogy 726 forintos fizetése mellett 1200 forintot irt a neve után. Újvári László bri- gáciiczető és népnevelő, Nagy József népnevelő ezer-ezer forintot jegyeztek. A gépállomás dolgozói — mint mindenben — itt is követték a párttagokat és a vezetőket. Király János sztahanovistajelölt traktoros 10 tagú családja mellett 600 forintot, fia külön 500 forintot jegyzett. Becsületes munkát végeznek, jól keresnek, nem okoz gondot a nagy család eltartása. Legidősebb fia is a gépállomáson dolgozik már, az is Jól keres. A ÉÁpállomáson 5 dolgozó kivételével már a kora reggeli órákban mindenki jegyzett 640 forintos átlaggal. öt traktoros messze volt a gépállomás központjától, s igy nem tudott bejönni. A népnevelők természetesen hozzájuk is kimennek. Nyíregyházi mozik műsora BÉKE-FILMSZrNHAZ: fél 5, fél 7, fél 9 órakor: RICO LETTÓ. Világhírű olasz film. DÓZSA-M LM SZÍNHÁZ: 4. 6. 8 órakor: DÉRYNÉ. Látványos zenés film. a magyar színsznő életéről. 3 ■naamBUl