Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-26 / 226. szám
4 NÉPLAP 1932 SZEPTEMBER 20, PÍ:X i Ahol a hús, a zsír „terem46 Látogatás a 11 millió forintos beruházásból épült nyírmadai Meg keli ragadnunk minden tanulási lehetőségei Ä nyírmadai vasútállomás ás a betonút között egy 28 holdas területen fekszik megyénk egyik legszebb és legnagyobb méretű hizlaldája. Mint annyi sok más alkotás az országban, ez is az ötéves terv szülöttje. Tizenegy millió forintos beruházással épült ez a modern hizlalda, mely tübbmillló kiló hússal járul hozzá évente, hogy üzleteinkben bőségesen, jegy nélkül árulhassák a különféle húskészítményeket. Ebbe az üzembe mielőtt belép a látogató, nem elégséges csak az igazolványát felmutatni, hanem a kapuban lévő fertőtlenítő vizbe is be kell mártani cipőjét, nehogy valami fertőző betegségnek a baeillusát bevigye a sokezer darabból álló hízóáUomány közé. Ahogy elhagyjuk az emeletes irodaépületet annyi keskeny vágányt lát az ember, hogy azt gondolná, valami rendező- pályaudvarra lépett. Nehezen tud választani a látogató, hogy először a sertésvárosba’’ menjen-e, vagy a hétemeletes magtárt és annak különleges berendezését nézze meg. A ,.TAKARMÁNYGYAU" A telepen ezt a hatalmas épületet csak egyszerűen magtárnak nevezik, de ugyanúgy nevezhetnék ,,takarmánygyárnak” is, mert elég nagy is ahhoz, hogy gyárnak nevezzék, azontúl pedig minden munkát gépek végeznek, az emberek csak irányítják a gépeket. Amikor a telepre bevezetett iparvágányra befut egy szemestakarmú&nyal megrakott vagon, 20—23 perc alatt a vágány mellett lévő garatba ötulesz- tik a rakományt, ahonnan kanalas íelvouókészülék a hetedik emeletre továbbítja. Mire a hetedik emeleten elhelyezett elosztó gumiszulagra kerül a termény, addig tisztítási folyamaton is keresztülmegy, A gumiszalagra jutott terményt aztán JRaffai Ferenc magi úrvezető irányítja: ha arra kíváncsi, hogy megvan-e a súly, amit a feladó állomás mérlegelt, azt is könnyen megtudja, egy gombnyomás és az automatamérleg már is mutatja, hogy mennyi termény érkezett a raktárba. Ha olyan termény érkezett, amit később fognak felhasználni, azt a tetszése szerinti emeletre irányíthatja Itaffai Ferenc tárolásra. Amikor olyan termény érkezik, amit rövidesen etetni fognak, ha meg van darálva, akkor sertéshizlaldában a keverőberendezés tartályaiba ereszti, a szemesterményt pedig az ötödik emeleten lévő kalapácsos darálók felé irányítja. Mindehhez a terménymozgatáshoz egyetlen lapátoló vagy zsákoló munkásra sincs szükség, csupán a gumiszulag fölött elhelyezett terelőszerkezetet állítják afölé a nyílás fölé, ahova éppen a takarmányt akarják juttatni. A negyedik emeleten a tartályok alatt gurulómérlegek vannak. Ezek segítségével állítják össze a különböző takarmánykeverékeket. A harmadik emeleten hatalmas üstökben (henzékben) főzik a burgonyát. Egy-egy ilyen üstbe 30—40 mázsa burgonya kerül egyszerre. A főttburgonyát 4 légkörnyomással átnyomatják a tartályokba. A TAKARMÁNY SZÁLLÍTÁST a szállásmesterek a harmadik emeletről irányítják diszpécser-rendszerrel. Hangosbemoudóval vannak összekötve a> szállítókocsikat irányító brigádvezetőkkel, akik a földszinten várják a szállásvezetők utasításait. A szállásvezető bemondja a hangosbeszélőbe, hogy melyik brigád milyen számú levezetőcső alá állítsa a kocsijait és hányas típusú takarmányt kap (jelenleg is 8-féle takarmánykeveréket etetnek a hízás előrehaladottságának megfelelően. Mást kap az első hónapja hízóba állított sertés és mást a hatodik hónapban lévő.) Amikor előállt a takarmányszállító kocsi az előírt levezető alá. a l>ri- gádvezető visszajelenti, hogy ..kész” — „jöhet a keverék”. Megkezdődik a kocsik rakodása, ami szintén csak annyiból áll, hogy elhúzzák az elzáró reteszt és a kimért takarmány ömlik a kocsikba, de az első emeleten közben a levezetőbe a szükséges vízmennyiség is beomlik, így kész nedves keverék hull a kocsikba. Röviden megírva: minden közvetlen kézimunka nélkül így készül el a napi tübbszáz mázsa takarmánykeverék. Jelenleg még működőben van az Ideiglenes takar- mányelőkészítő is mert még egyes részeken apróbb szerelések vannak. Az Ideiglenes takarmány- előkészítő is akkora, hogy a megye legtöbb malma megirigyelné a teljesítőképességét. Amikor elindul az első „szerelvény” takarmány az egyes számú „utcába” vezető sínen, akkor a brigádok tagjai felsorakoznak az „utca’’ szélén, hogy a sertéseik számára lekapcsolhassák a takarmányt szállító kocsikat. Az etetési Időt jelző gong hangjára az első „utca” sertései „felsírnak”, de csak az elsők, annyira tudják már a sertések a „rendet” hogy a további utcák sertései már csuk a kocsik zörgésére ébrednek. A takarmány szétosztása a vályúkba az egyetlen mozzanat ami kézzel történik az összes takarmányozási munkákban. A „SERTÉSVÁROSBAN” a megszokott „házsorok” helyett a középső részen, mondhatnánk a „főtéren” különleges alakú ketrecek, akiok sorakoznak. Itt történik a beérkezett sertések falkúsílása, ami azt jelenti, hogy korra, súlyra és fajta szerint csoportosítják a sertéseket. Itt van az állatorvosok „rendelője” js, itt oltanak és ivar- talanítanak. A beteggyanús, vagy vemhesen érkezett sertéseket egy külön „utcában”, a „betegek utcájában” helyezik el, ahol megfelelő kezelésben részesülnek. ,.A város utcáin” nemcsak tukar- rnányos szerelvényeket lehet látni, hanem a trágyaszállítő csillék is ugyancsak gyakran járnak. Naponkint több vagon elsőrendű trágya gyűlik össze a telepen, Az iparvágányra futó nagyvagonokba a trágyát ugyancsak gépierővel rakják be. AZ ÜZEM DOLGOZÓI jó munkájukkal meg is hálálják ezt a nagy segítséget, melyet a gépek formájában a munkásosztálytól kaptak. Augusztus havi tervüket Is 107,0 százalékra teljesítették. A brigádok is versenyeznek. Az elmúlt hónapban első a Táncsics- brlgúd volt. Tervét 110,0 százalékra teljesítette, ezenbelül takarmúnyér- tébesítési tervét 115,8 százalékra, ráhízlalási tervét 105,8 százalékra teljesít otto, a megengedő: t ”0 .helyett csak 13 volt a kényszervágott sertések száma. Amint Kanda Ferenc hizlalás! vezető elmondja, terveiket a következő hónapokban még jobb százalékkal fogják teljesíteni, mert a szovjet tapasztalatokat szélesebb körijén alkalmazzák. A szovjet szakirodalom javaslatára eddig is etettek már élesztőt a sertésekkel, de október elsejétől már élesztősítik, azaz clőrekészített kovásszal erjesztik a takarmányt. A hizlalda versenytársa a pestmegyei pilisi hizlalda. Jelenleg a versenyzászló a nyírmadaiak birtokában van. Tartsák is meg a zászlót, amire büszke minden dolgozó! Mit kapott az ötéves tervtől Ór község Őr község a Horthy-fasizmus Ideje alatt egy eldugott, nyomorúságban élő kis foltocska volt. Volt egy bekötőútja, hároon-négy boltja és kocsmája. Kulturális téren híven tükrözte a rendszer elmaradottságát. Az elemi Iskolában két tanító és a református pap „tanították” « gyermekeket, ami abban állt, hogy a kis iskolásgyermekeket dolgoztatták. A pap udvarát kellett takarítani, veteményes kertjét gyomlálni. Mindössze két tanteremben folyt a tanítás, ami megnehezítette úgy a tanítók, mint a gyermekek munkáját. Az elöljáróság épületében lietenkint egyszer jelent meg a vajai körjegyzőség, de csak azért, hogy a nyomorúságosán élő paraszttól behajtsa a rá kivetett súlyos adót. Orvoshoz Nyírmadáru kellett menni, ami több, mint 15 kilométerre van a községtől. Ha hirtelen beteg lett valaki, amíg az orvost elérték, meg Is halhatott. — A községben egy rádió volt, a Hangya-szövetkezet kocsmájában, de ott is csak azért, hogy több ember forduljon meg benne és hagyja ott verejtékkel keresett pénzét. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott az élet ebben a kis faluban is. A földművesszövetkezet boltja tömve van áruval, s nagy a forgalom az üzletben. Megváltozott a kulturális élet is. Hat tanterme van az általános iskolának és még az ötéves terv folyamán új iskolát is építenek. Napköziotthont szintén kapott a község. Az anyák a legnagyobb nyári munkák idején nyugodtan hagyhatják gyermekeiket a napköziben, mert vigyáznak rájuk. Szakképzett óvónő gondoskodik tanításukról. Naponta háromszor kapnak itt enni. Az ötéves tprv folyamán kultúrliázat és orvosi rendelőt kapott a község, ahol kétszer lietenkint van rendelés. A szomszéd községben, Vaján egészségház is van, ahová sok őri dolgozó is ellátogat. A tanácsházán ma már nem népnyúzók ülnek, hanem a nép köréből kikerült dolgozó parasztok vezetik a község ügyeit. Több, mint tíz helyen szólal meg reggelenkint a rádió és húsznál több fiatal folytatja tanulmányait középiskolákban. Az ötéves terv keretén belül kigyulladt a villany is a községben, melyet hosszú évtizedek óta hiúba várt a múlt rendszertől dolgozó parasztságunk. Sok fiatal dolgozik községünkből gépállomásokon és ezeknek nagyrésze már szakképzett felelős vezető. A község dolgozóinak egy része a nagyüzemi gazdálkodást választotta és a Petőfi termelőszövetkezetben dolgozik. Ezek a dolgozók jó mezőgazdasági munkával, a beadás minél előbbi teljesítésével harcolnak a terv sikeréért. Ezért a sok mindenért, melyet községünk kapott már eddig is az ötéves tervtől, nem elég csak a hála. Ehhez még szükség van a dolgozók áldozatvállalására is. S az őri dolgozó parasztok most a kölcsön jegyzés során fogják bebizonyítani, hogy nem méltatlanul kapták az ajándékokat. TAMÁSI SÁNDOR, őr. A Magyar Népköztársaság minden polgára számára biztosítja a művelődéshez való jogot. Alkotmányunk szavai az életben valósulnak meg. Művelődéshez való „jog” a múltban is volt. Azonban csak a tőkések, földbirtokosok, krlákok gyermekei tudtak élni vele, mert a joghoz csak ezeknek volt „tehetségük” — a magyar dolgozó nép könnyel és vérrel összekuporgatott filléreiből. A munkások és dolgozó parasztok gyermekei előtt az iskolák kapui nagyon ritkán tároltak ki. Én is az elemi iskolát kitűnő ered ménnyel fejeztem be, de továbbtanulni — szüleim szegénysége miatt — nem tudtam. A Szovjetunió hős Vörös Hadserege hozta meg számomra is a fel- szabadulást. 1940-ban az Apagyon megnyílt dolgozók esti iskolájában elsők közt jelentkeztem. Hiszen legfőbb vágyam teljesült: a továbbtanulás. Nappal dolgoztam s este jártam iskolába. Kezdetben nehéz volt. A könyveket a mezőre is kivittem és amikor csak egy kis szabadidőm is volt, — tanultam, készültem estére. Nagy szorgalommal, erős akarattal le tudtam küzdeni a kezdeti nehézségeket. Később már könnyebben ment a tanulás. Nem egészen két év alatt jó eredménnyel fejeztem be mind a négy osztályt. Az ott tanultaknak hasznát vettem s veszem mind a maga. subbfokú iskolákon, mind a gyakorlati munkában. Eredetileg nekem is csak az esti iskola elvégzése volt a cC’lom. Azonban ma inár nyitva állanak a dolgozó nép fiai előtt a legmagasabb iskolák is. jó munkám eredményeként a párt azt a megtisztelő feladatot bízta rám, hogy ősztől a Szovjetunióban tanuljak s hogy az egyetem elvégzése után a világ leghaladóbb tudomá. nyával felvértezve, építsem a szocializmust. Dolgozók, fiataloki Ragadjatok meg minden tanulási lehetőséget! iratkozzatok be az esti iskolákba, tanuljatok és legyetek harcos építői a szocialista Magyarországnak! II DG L DCS MIKLÓS, s: o i •jetiim 161 iili jós//. Szabó Péter pátrohai ktzépparaszt új éiete A község élenjáró dolgozó parasztjai között találjuk Jl. Szabó Péter középparasztot. Beadási kötelezettségének az, elsők között tesz eleget. Tojás- és haromfibeadású- nak már egész évre eleget tett, elsők között van a kenyérgabona-, a burgonyabeadásban is. A második békekölcsön-jegyzésnél is az elsők között jegyzett, hogy forintjaival is hozzájáruljon a terv győzelméhez, a béke erősítéséhez. Nem maradna az államnak adósa semmivel. Tudja, ml a kötelessége és annak eleget is tesz. — Azt is tudja, hogy tűiért, ö volt talán a legboldogabb, amikor egy este kigyúltak a villanykörték és ragyogó fényben úszott a község. Ott volt családjával együtt, ami. kor a moziban az első filmet vetí- Iellök, mikor a szépen rendbelm- zott, kibővített iskolákba gyermekeiket kísérték. Sok volna elsorolni mindazt, amit a község n felszabadulás óta kapott. Büszké'k is arra H. Szabó Péterek, hogy forintjaikkal ők is hozzájárultak az új gyárakhoz, erőmüvekhez, az új Sztálin- város építéséhez és mindahhoz, ami a terv nyomán .épül, megvalósul hazánkban. II. Szabii Péterek a Horthy- fasiszta-urnlora kezdetén is közép- parasztok voltak. Keserves napok, keserves évek hosszú sora tanúskodik a dolgozók akkori „életéről”. — 29-ben kerültem össze a férjemmel, 8 hold földünk volt, — idézi lassan Szabóné. — örültem, hogy van földünk, szép házunk, gazdasági felszerelésünk, jószágunk. Én is hoztam a házhoz szép stafé- rungot. A férjem látva boldogságom, nem merte megmondani, hogy korábban közel 3.000 pengőt vett fel a bankból, testvéreinek kielégítésére. Akkor tudta meg csak, amikor jött a felszólítás 'a fizetésre. Minden hónapban nagy összeget kellett a banknak fizetni. — Ügy tudták nyúzni az embert. ' folytatja kis idő múltán. — A kamat, a kamat; a váltó meg a váltó, ezekkel bajlódott az ember még álmában is. így volt ez a Horthy-Casizmus évtizedeiben, a földbirtokosok és tőkések uralma alatt. Horthy eladta a népet, az urak bitorolták az országot, üldözték n haza Igaz védelmezőit, nyúzták, sanyargatták a dolgozó népet. Minden kis házban ott lappangott a kétségbeesés, az aggodalom, vájjon nem perdül-e meg a dőli holnap vagy holnap után. nem veszik-e el az utolsó menedéket, a családi .házat, vagy lesz-e kenyér holnap. Az örökös aggodalom, kétségbeesés szántott mély barázdákat a dolgozók, köz tttk II. Szabó Péter és felesége arcán is. Nehezen talál szavakat Szabóné, hogy a múlt borzalmairól beszélőn tovább. — Mindenünket a kamat emésztett meg. A férjem fuvarozott éjjelnappal, hogy csak valahogy kifizessük azt az átkozott kamatot. El kellett adui a tehenet, az utolsó ruhát magunkról. Zokogó hangon mondta tovább, hogy egyszer már a párnákra, dunnákra került a sor. Amikor pedig már nem volt mit eladni, a földből adtak el. Nem választhattuk mást Szabóéi. Azt nem. akarták, hogy a házat lebontsák fejük felől. Sokat kiment Szabóné az eladóit földre, amikor senki sem látta és sírt, zokogott, könnyel áztatta ring rögeit. Később az egyik gyereket kellett mégoperáltatni. El kellett adni megint egy darab földet. A nyomornak, szenvedésnek a felszabadulás vételt véget. Jött a. földosztás. A párt földet adott //. Szabii Pétéi éknek is. Új életet kezdtek. Gyarapodtak. Az udvarra kutat, új szekeret csináltattak, tinó kát, tehenet, sertéseket vásároltak. Most Is három süldőt foglak be hízóba. Egyet beadásra, kettőt a család részére hizlalnak. Lassan újra meleg dunyha került a gyerekekre, párna fejük alá, szép búzakenyér kezükbe. — Olyan boldog vagyok, — mondotta Szabóné, — amikor a gyerekek összedugják a fejüket és arról beszélgetnek, melyik mi akar lenni. A hatodikos tanárnőnek készül. A nagyobbik mérnök lesz. Mindegyik tervez... Tehetik. Senki sem akadályozza meg őket, n szegénység nem állja útjukat többé. Tanulhatnak, boldogabb emberek lesznek. . Szabóné arcún újra végiggurult két könny, do ez már az új élet, az öröm könnye. A jövőt látja kibontakozni gyermekei eiölt. Tudják is Jl. Szabóik, hogy. mi a kötelességük. hogy gyermekeik terve, és az egész dolgozó nép nagyszerű tervi'! valóra váljanak. Szabó Péter igen szorgalmas ember, szereli a földel, szereti hazáját, szereti a dolgozó népet. Ezért Igyekszik egyre többet termelni. Mindig az elsők közt teljesíti beadási kötelezettségét is. Már több, mint egy hónapja, amikor felszedte a megért burgonyát. Az első volt, kiválogatni a legszebb gumókat. Nyolc mázsát lett a szekérre és vitte az állomásra, a munkások számára, akik az új gyárakat, erőmüveket ópitik, ruhát, szerszámokat készítenek a falu számára, jó fegyvereket békénk őrzőinek. Igyekezett is Szabó Péter a vetéssel. Míg Szabóné az új életről be szél, férje veti az új kenyér magját. Szerdán elvetette a rozsot, ma a búzát is magágyba teszi. így köszöntöttek H. Szabó Péterekre a békekölcsön-jegyzés napjai, amikor újra alkalma van dolgozó népünknek kifejezni ■ háláját új, szép életéért.
