Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-24 / 198. szám
1052 AUGUSZTUS 24. VASÁRNAP NÉPLAP Tervük túlteljesítésével készülnek az „Építők napjára44 a garázsépítkezés dolgozói Iogatásához. De megkérdezte még,' hogy a keverék győzik-e majd? — ígérik és én bízok Is bennük. Most megjavítják a gépet, nem lesz állás sem, akkor pedig a 140—150 keverést naponta megcsinálják. Köziben a lakatosok a javítással végeztek, a gép megindult. Baraki István meg a brigádjához sietett. Ott örömmel! újságolta, hogy a gyalult deszka meglesz és hogy a gépet is jól megjavították, tehát semmi akadálya a napi 120 négyzetméter betonozásának. A Reha-brigáá tagjai is örömmel látták, hogy a gép most már valóban jó. Nemi fogja őket akadályozni a munkában és megdöuthetiik a csütörtökön elért 147 keveréses rekordot, amivel elősegítik a llaraki- brigád számára, hogy 120 négyzet- métert betonozzon. Mert bizony saégyelték volna magukat, ha őmiattuk nem tudnák teljesíteni vállalásukat Barakiék. A nyíregyházi garázsépítésnél szégyen az, ha valaki miatt szenved kárt a másik. Ezért szervezték meg a brigádvezetők értekezletét, ahol minden eset ben megbeszélik a munkamenetét, azt, hogy egy-egy mimikát mikorra kell befejezni például az ácsoknak, hogy a kőművesek időre megkapják utánuk a munkaterületet, ahol ma ga.s teljesítményt érhetnek el. A brigádok jó összedolgozásához műszakiak jó munkája is szűkre ges. Balog Lajos építésvezető, Ferenci János munkavezető állandóan a munkahelyen tartózkodik és helyes intézkedéseikkel segtik a munkamenet meggyorsítását. Gondjuk van a jó anyagellátásra és a mun- 1; a verseny szervezésére. Igen jó munkát végez a pártszervezet, népnevelők agitáclós munkájuk során a dolgozók emlékezetéiben tartják a múltat. Azt a múltat, amikor Baraki András bármennyire is szeretett volna ipari munkás lenni, nem lehetett. Még inaskorában visszazavarta öt az akkori kőmüve. sek nyomorúsága a tanyára gazdasági cselédnek (s ott sem talált emberi megélhetést). Csak a felszabadulás után érhette el célját, lehetett ipari munkás. Hasonló jó munkát végez az építés műhely bizottsága is. A munka- verseny szervezésével, a dolgozók érdekvédelmével és a balesetelhári- iás jó megszervezésével előrelendíti a tervek túlteljesítését Mindezeknek a munkáknak az eredménye az, hogy a munkahely elmaradását (tavasszal 50 százalékos lemaradás volt) utolérte és dekádról dekádra szebb eredményeket ér el A július havi tervét például 264 százalékra teljesítette. Az augusztusi I. dekádban 140, míg a II dekádban 147 százalékos a tervteljesítés. Most ivedig a III. dekádban, ami egyúttal az „építők de- kádja” is, még biztatóbbak, szebbel az eredmények. Azonban hiba volt ezidáig, amire ma már rájöttek vezetők, hogy a vállalások ellenőrzésével nem törődtek, űg'y gondol ták, hogy a vállalást mindenki teljesíti, ininek azt ellenőrizni? _ A vállalásokat tartalmazó könyvben csupán a brigádod vállalása v vezetve, de ni nos a teljesítés. Az igaz, hogy nem lehet találni olyan brigádot, amely a gai-áZsépitkczés- nél ne teljesítette volna vállalását, azonban a vállalások teljesítésének jobb ellenőrzése még fokozottabb lendületű munkára, jobb eredi» nyék elérésére ösztönözte volna dolgozókat. Ezt a hibát is észrevették a vezetők és a hétfői naptól már a vállalások fokozottabb ellenőrzésével, a verseny nyilvánosságú val segítik elő a munkahely még jobb eredményeinek elérését. Korai vetéssel alapozzák meg a jövő évi bö termést a nyirpazonyi Gerö tsz-ben Kölcsey intelmei az ifjúsághoz Kölcsey Ferenc, n mieyar reformkor nagy költője ezelőtt 114 esztendővel, 1838 .augusztus 24-én halt meg Szatmarcsc-kén, ahol ma is nyugszik. Halála előtt négy esztendővel irta a Paraine- pist (buzdítás, intelem) — unoka, öecschez, Kölcsey Kajmánhoz, aki később a szabadságharcban Komárom falainál esett el. Révai elvtárs ígv ír erről a Parainesis- röl: ..A Paruinesis Kö'cseynek ez a filozófiai végrendelete, 'szinte egyetlen lángoló hitvallás a humanizmus mellett... Hazafiságá- nak ... leglényegesebb vonása: az általános emberivel való szoros kapcsolata, a humanista patriotizmus problémája" Kölcsey szavai ma is élő. lángoló fáklyaként lelkesítik fiataljainkat, dolgozóinkat! Az alábbi részletek a Parainc- sisből valók: „Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat: egyesített erőknek pe dig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges. Mit ér egy csepp víz? De milliomonként egyesült cseppek megdöbbentő erőt fejtenek ki. Ez egyszerű, mindennapi példa tudtedra adhatja: mily becses az egyesület!’’ tiö-brigád tagja, — a rézgálic már biztosítva van és minden szem Inlza . vetőmagot nedves csáváz ássál készítünk elő. A brigád tagjai valamennyien tisztába vannak a vetőin agtlsztítás és csávázás jelentőségével, tudják, hogy a tisztitaflan vetőmaggal maguknak ártanak, el- ’ gyomosodik a föld és kevesebb lesz 1 a termés, a tisztított vetőmagból 1 pedig 100—150 kilóval is több termés válható holdamként. Amit ki- 1 tisztít a szelektor, mázsánként az a néhány kiló tört szem és gyom- mag nem vész kárba, mert a-brak- ' nak fel lehet használni, tehát a tisztításnak csak előnye van. * A ta-1 ajelőkészltésre terelődik a beszéd és a Ráma-brigád tagjai, különösen Ktllmár József elvtárs, újra csak a gépállomásra panasz ködnek. Meg sem látogatják a fiatal traktorosokat, pedig felférne a jótanács, a segítség. Míg Nagykálló- hoz tartoztunk, — mondja Kilimdr elvtárs, — még a gyűléseinken ii mindig itt voltak a gépáüomáslak. Meg tudtuk tárgyalni, ha valam sérelmünk volt, a nyírtétiek azonban szinte kerülnek miniket. — A traktorok állnak, a lovaknak kell szántani — mondja Barna elvtárs — mert a vetés nem késhet. Több mint 400 hold földet kell vetés alá szántani a Gerö termelű- szövetkezstben. Vetés előtt a talajnak meg kell egy kicsit ülepedni is, tehát igen sürgős a szántás, mert szeptember harmincadl-káig csak egy jó hónap van, akkora pedig be kell fejezni a rozs vetését. — Korai vetés addig tízszer is sikerül, míg a kései egyszer — mondja Sin ka elvfárs —- meg korai vetéshez kevesebb vetőmag: is kell. A korai vetés jobban bokrosodik, illetve még ősszel van ideje a bokrosodéihoz, míg a kései vetés csak tavasszal kezd bokrosodul. A kései vetés sokkal érzékenyebb az erős téllel szemben is, a fagykárok általában a kései vetéseikben vannak. A kései vetésnek kinyúlik az érési ideje a forró júliusi napokra, amiből az következik, hogy legtöbb esetben aszott, szaladt szemű a kései vetésből származó termés. Az eddigi munkálatokban egész nyáron az én brigádom volt az első — dicsekszik Barna elvtárs — reméljük a vetésben is megtartjuk az elsőséget. — A minőséget is megnyerjük fogadkozik Sinka elvtárs. Sinka elvtárs nem mondja el. hogy miért bízik ennyire, de később kiderül: az ő brigádjuk már rég megkezdte az istállótrágya kihordását Is, Ha soványabb talajba kerül őszi kalászos és van istálló- trágya, fontos, hogy adjunk alája de ha. tavasz-ifik aSA szánjuk a trágyát, akkor is most van a hordás és alászántás ideje. A nyár végén leszántott istállótrágya bomlásához megvan a kellő hőfok, hogy átalakuljon, a növényeknek fel vehetővé váljon. A Barna-brigád ha iparkodik és a traktorosokkal kellően összedolgoznak, nemcsak a szőve; kezet ükben lehet az első brigád, de a megyében is. Hétfőn még nem sok brigád fog elvetni 30 hold rozsot, mint amennyit a Barna brigád akar. A kötelességtelj «ütés „bátor szivet tesze.ii fel, de bátor szivet szerénységgel s bölcs előnéaéssel párosítva. Szerénytelen bátorság szemtelenséggé lesz, s bátorság előm’zés nélkül oktalan vakmerőséget szül. Bátor szívet, mint minden más erényt, magad szerezhetsz magadnak. Ki tanult ismerni, s ismeret által szeretni szépet, jót, nemest és valót; az kétségkívül minden ezekkel ellenkezőt utálni fog: s e szeretet és utálat győzhetetlen erővel munkál szívére. A különben félénk, erőtlen anyag lángba, vízbe rohan gyermekéért, kit szeret; a félénk, erőtlen hölgy tört taszít saját szivébe; hogy megmenekedjék üldözőjétől, kit utál; s ha e két hatalmas indulat gyenge kebelbe önthet bátorságot: mi leszen még, ha az erős azokat saját-aivá teszi? A gyengének bátorsága pillanatnyi tárnádat, mely kétségbe s veszélybe sújt; az erőseké pedig elveken alapuló léleksajátsággá leszen, mely nyugalmas alakokat vehet fel magára, s mégis lángerővel törekszik szaba- ditás c-s szabadulás felé egyformán ... Bátorság kell nemcsak a I i pillanatnyi szükségben, hanem a|- szükség bármily hosszú tartósságában Is: ezért bátorság, türelem és állandóság nélkül kevés beccsel bír.. „Törekedjél ismeretekre.,. korunk sok ismeretet kíván... Ki •sak társasági mulatságokban ihajt ragyogni, vagy éppen tudatla- nők által akarja magát bámultatni az könnyű módon elérheti célját de értelmesek'öl megvettetik. Hogy dologhoz értők előtt méltólag telepítess, hogy ismereteid mind magadra, mind másokra jótevőleg has fisnak: hosszt!, fájdalmas munkát kell elszánva lenned. Mert alapo és egyszersmind sokoldalú tudó mányi szerezni felette nehéz. Sok olvasás, még több gondolkozás, sok egybehasonlítás, még több gyakorlás, s fogyhatatlan béketűrés és állandóság az, ami itt megkívánta tik Ne gondold, mintha a tanulás csak bizonyos időkhöz, az ifjúság éveihez köttetnék. Ifjúkorunk oly szűk, s. oly sokféle tanulmányokkal elfoglalt, hogy gyors e-lfolyása alatt erős alapon épült tudományra jutni csaknem lehetetlen. Boldog ifjú ki annyira mehetett, hogy keblébe a tudomány Iránti szeretet állandó lag felgerjedt... Ki szüntelen előbbre nem törekszik, az hátra marad ... Tudományt a munkás élet tel egybekötni: ez a feladás, mire i köztársaság férfiúnak törekedni sell... Ismereteket szerezni, hogy izok a sokaságra átplántálva, köz- világos ideákból ' '‘-'aL syiijtani, melynél az egy üt t- élok előítéleteik- sötétségéből kiléphessenek, régi és új, idegen és sa- l.it tapasztalást egyesíteni, hogy a néiüomeg előtt vezérelv gyanánt ra- * grogjának; szóval minden isrnerera l £?: ^!lbsígetre 8 kívánat»!- ín, a jeLenlet nemesitűsére s -i ir> rendő előkészítésére fordítani s » lehetségig életbe hozni.” A legnagyobb és legszebb tanítása azonban Kölcscynek: a forró hazaszeretet. így ír erről: „.. minden áldozat kicsiny azokhoz kőpest, miket a hazának kívánni inga van. Mindent, amit élted folyta alatt arcod izzadúsában gyűjtőitől; nnnetent, amit lángoló szerelemmel fűztél magadhoz, javaidat, kincseidet, házad népét és saját létedet naponként és pillanatonként érette fel kell szentelned. Mert Hűld meg- e szóban : haza, foglaltatik az emberi szerelet és óhajtás tárgyainak egesz nemzetnek mindenéért csele elet első örömeit izleléd, föld, mellnek gyümölcse feltáplált, szülőid, hitvesed, gyermekeid, barátaid, rokonaid s polgártársaid: egytől eg.vig csak egészítő részel annak Hány embert láttam én, ki mc-- yult háza üszkei közé éltét veszé- _ezve rohant, hogy némely hit. any eszközöket kiragadjon? S nem sokkal természetes-e ily valamit a hazaért, azaz mindnyájunknak, az egesz nemzetnek mindenéért cselekednünk?... Kinek szívében a háti. az száműzöttnek tekintheti magát mindenholt s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.” Kölcsey hazaszeretetétől elválaszt hatatlan szabudságszeretete, amely: „... mindenek felett oly hazakról értetik, hol az egyes polgárnak a közdolgok folyásába tekinteni joga s kötelessége van. Mert jog és kötelesség egymástól soha el nem választható...” Kölcsey ellensége volt u kozrno- poHtizmusnak, a hazátlan világpolgár!osságnak. „... Soha nem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hordozhatna i rántok keblében? Leonidas csak ‘"Pártáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért balhatott meg." Am akt azt gondolja, hogy Kölcsey korlátolt nacionalista leit volna, az téved Egy pillanatra sem volt hűtlen az emberiséghez, a humanizushoz. A kozmopolitizmus elleni intelmeit éppen ezekkel a sorokkal vezeti l>e: „Szeretni az emberiséget: ez mini den ^ nemes szívnek elengedhetetlen feltétele.” Azután pedig ezt mondja: „örömeid és keserveid közt szünetlen szeretettel viseltessél az emberiséghez, melynek kebeléből az erény magva! még solia ki nem száradtak.” Fogadd meg Kölcsey intelmeit f „Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férfikar napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úgy fogod érez. hot ni, mint kell. Hazaszeretet egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek, de sok kívántatik, míg annak tiszta birtokába juthatunk... Fáradj a hazáért, s ne ten,magadért. így M je. szén okod panaszkodni. Ki magáért fárad, gyakran csalatkozik; ki lel-" ke erejét^ hazájának szenteli, annak tettei előbb-utőbö sikerrel koronáztatnak meg, s a siker felől az em beriség elismert haladása biztosít.” As első ünnepi könyvhét kultúrforradalmunk újabb diadalmas állomása les% Az ünnepi könyvhét során kiváló A könyv, az irodalom iránti érdeklődés hatalmas megnövekedése időszerűvé tette, hogy ebben az évben méltóan ünnepeljük meg hazánkban az új irodalom ünnepét. A szeptember 6. és 14. között megrendezendő első ünnepi könyvhétnek különösen nagy jelentőséget ad az, hogy megindulása egybeesik a nagy realista regényíró, Móricz Zsigmondi halálának 10. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekkel. írók és előadó művészek mutatjái be haladó irodalmunk legjavát ss ország dolgozóinak. A központi elő adásokon kívül több, mint 400 fa luban, közel 500 üzemben lesz-«el vita-esték, előadások arról, hog; mit jelent életünk,hen a könyv, a- irodalom. A betonke.verőgép egyenletesen j fcűgott, a Reha betonozó brigád tag- I jal gyors mozdulatokkal rakták a ke verőbe a kavicsot, hozzá a cementéit ós engedték a vizet, majd mikor a gép kiöntötte a kész betont, kezdték élőiről. Kppen akkor, amikor Rcha Mihály brigádvezető arra gondolt, hogy „na talán már semmi baj nem lesz a géppel” niakacsolta meg magát a keverő és megállt. Aznap éppen ötödször szakadt meg ti lánc. „Na, állhatunk megint egy félórát, míg megcsinálják a géjiet” •— gondolta Reha Mihály és bizony bosszankodva adta ki az utasítást brigádja tagjainak, hogy a géphez már közel lévő betonkavlcsot lapátolják el az útból addig. A brigád- tagok hozzá is láttak a lapátoláshoz, a műhelyből kijött lakatosok 1 K-dig a gép megjavításához, ügy határoztak, hogy nittszeggel fogják össze a megszakadt láncot, ami ugyan valamivel több klót igényel, de biztosabb. Közben persze a betonozok mellett, a betont terítő kőműveseknek is meg kellett állniuk. Baraki András brigádvezető is a betoukeverőgéphez sietett, de a lakatosok megnyugtattak, bogy ,.pár pere múlva kész a gép és ezután el sem fog romlani”. Baraki András akikor Patai István ács brigádvezetőhöz sietett, — Nyolc gyalult, síma deszkára volna szükségem — mondta neki tudnál adni? >— Attól függ, minek kell? — volt a válasz — mert minden centi anyagot megnéznek: hova tesznek. - — A betonozáshoz kell. Ha megkapom, vállalom, hogy naponként 120 négyzetméter betonozásával végzünk... — Máris csinálom akkor —- volt Patai István gyors felelete és valóban hozzá is kezdett a deszkák vá— Még mindig nem érkezett meg i a szelektor? — kérdi Szabó elv- I társ, a szövetkezet elnöke a tanyá- 1 ban ácsorgó Gál István traktoros- * lói. Ez pénteken délelőtt 10 óra tájban volt. A traktoros legyintéssel intézte el, amivel azt jelképez- ‘ te, hogy nem jön még az délre sem, — megszokhatták volna már a- nyírtéti gépállomástól, hogy milyen „pontosak”. (A szelektoron kívül az .is késlelteti még a vetést, hogy a gépállomás rosszul javított traktorokat küldött a termelőszövetkezetbe. Pénteken délelőtt is állt mind a három traktor.) A vetőmagtísztítás -már igen a körmére égett a szövetkezetnek, mert hétfőn kezdik a vetést és egyetlen mázsa mag sincs kitisztítva a 300 holdba való rozsból és a 25 hold ősziárpa vetőmagjából. — Szép rozsunk termett, — mondja kicsit higgadtabban Szabó elvtárs, — de mégsincs 98 százalékos tisztaságú, amilyet a miniszter- tanács a vetőmagnak előír, — tisztítanunk mindenképpen kell. A jő vetőmag biztosításáról nemcsak a minisztertanács határozatából tudnak, hanem egész közeli tapasztalataik Is vannak, amint Barna Mihály, az egyik szántóföldi bri- gádvezető mondja. „Egész évben meglátszott, hogy ki vetett jó magot, vagy rosszat, de különösen meglátszott csépiéikor!” A GerC termelőszövetkezetben is sokféle vetés volt, sok gazda vetett a múl. őszön, de a táblás vetésben is volt inba, mert a mag egyrésze csávázatlanul került a földbe és bizony lieleeseít az üszög. — Jövőre már nem lesz üszkös, — szól közbe Sinka József, n Bar-
