Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-24 / 198. szám

1052 AUGUSZTUS 24. VASÁRNAP NÉPLAP Tervük túlteljesítésével készülnek az „Építők napjára44 a garázsépítkezés dolgozói Iogatásához. De megkérdezte még,' hogy a keverék győzik-e majd? — ígérik és én bízok Is bennük. Most megjavítják a gépet, nem lesz állás sem, akkor pedig a 140—150 keverést naponta megcsi­nálják. Köziben a lakatosok a javítással végeztek, a gép megindult. Baraki István meg a brigádjához sietett. Ott örömmel! újságolta, hogy a gyalult deszka meglesz és hogy a gépet is jól megjavították, tehát semmi akadálya a napi 120 négy­zetméter betonozásának. A Reha-brigáá tagjai is örömmel látták, hogy a gép most már való­ban jó. Nemi fogja őket akadályoz­ni a munkában és megdöuthetiik a csütörtökön elért 147 keveréses re­kordot, amivel elősegítik a llaraki- brigád számára, hogy 120 négyzet- métert betonozzon. Mert bizony saégyelték volna magukat, ha őmiattuk nem tudnák teljesíteni vállalásukat Barakiék. A nyíregy­házi garázsépítésnél szégyen az, ha valaki miatt szenved kárt a másik. Ezért szervezték meg a brigádveze­tők értekezletét, ahol minden eset ben megbeszélik a munkamenetét, azt, hogy egy-egy mimikát mikorra kell befejezni például az ácsoknak, hogy a kőművesek időre megkapják utánuk a munkaterületet, ahol ma ga.s teljesítményt érhetnek el. A brigádok jó összedolgozásához műszakiak jó munkája is szűkre ges. Balog Lajos építésvezető, Fe­renci János munkavezető állandóan a munkahelyen tartózkodik és he­lyes intézkedéseikkel segtik a mun­kamenet meggyorsítását. Gondjuk van a jó anyagellátásra és a mun- 1; a verseny szervezésére. Igen jó munkát végez a pártszervezet, népnevelők agitáclós munkájuk so­rán a dolgozók emlékezetéiben tart­ják a múltat. Azt a múltat, ami­kor Baraki András bármennyire is szeretett volna ipari munkás lenni, nem lehetett. Még inaskorában visszazavarta öt az akkori kőmüve. sek nyomorúsága a tanyára gaz­dasági cselédnek (s ott sem talált emberi megélhetést). Csak a felsza­badulás után érhette el célját, le­hetett ipari munkás. Hasonló jó munkát végez az épí­tés műhely bizottsága is. A munka- verseny szervezésével, a dolgozók érdekvédelmével és a balesetelhári- iás jó megszervezésével előrelendí­ti a tervek túlteljesítését Mind­ezeknek a munkáknak az eredmé­nye az, hogy a munkahely elmara­dását (tavasszal 50 százalékos le­maradás volt) utolérte és dekádról dekádra szebb eredményeket ér el A július havi tervét például 264 százalékra teljesítette. Az augusz­tusi I. dekádban 140, míg a II dekádban 147 százalékos a tervtel­jesítés. Most ivedig a III. dekád­ban, ami egyúttal az „építők de- kádja” is, még biztatóbbak, szebbel az eredmények. Azonban hiba volt ezidáig, amire ma már rájöttek vezetők, hogy a vállalások ellenőr­zésével nem törődtek, űg'y gondol ták, hogy a vállalást mindenki tel­jesíti, ininek azt ellenőrizni? _ A vállalásokat tartalmazó könyvben csupán a brigádod vállalása v vezetve, de ni nos a teljesítés. Az igaz, hogy nem lehet találni olyan brigádot, amely a gai-áZsépitkczés- nél ne teljesítette volna vállalását, azonban a vállalások teljesítésének jobb ellenőrzése még fokozottabb lendületű munkára, jobb eredi» nyék elérésére ösztönözte volna dolgozókat. Ezt a hibát is észrevet­ték a vezetők és a hétfői naptól már a vállalások fokozottabb ellen­őrzésével, a verseny nyilvánosságú val segítik elő a munkahely még jobb eredményeinek elérését. Korai vetéssel alapozzák meg a jövő évi bö termést a nyirpazonyi Gerö tsz-ben Kölcsey intelmei az ifjúsághoz Kölcsey Ferenc, n mieyar re­formkor nagy költője ezelőtt 114 esztendővel, 1838 .augusztus 24-én halt meg Szatmarcsc-kén, ahol ma is nyugszik. Halála előtt négy esztendővel irta a Paraine- pist (buzdítás, intelem) — unoka, öecschez, Kölcsey Kajmánhoz, aki később a szabadságharcban Ko­márom falainál esett el. Révai elvtárs ígv ír erről a Parainesis- röl: ..A Paruinesis Kö'cseynek ez a filozófiai végrendelete, 'szinte egyetlen lángoló hitvallás a hu­manizmus mellett... Hazafiságá- nak ... leglényegesebb vonása: az általános emberivel való szo­ros kapcsolata, a humanista pat­riotizmus problémája" Kölcsey szavai ma is élő. lángoló fáklya­ként lelkesítik fiataljainkat, dol­gozóinkat! Az alábbi részletek a Parainc- sisből valók: „Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat: egyesített erőknek pe dig a lehetetlennek látszó is gyak­ran lehetséges. Mit ér egy csepp víz? De milliomonként egyesült cseppek megdöbbentő erőt fejtenek ki. Ez egyszerű, mindennapi példa tudtedra adhatja: mily becses az egyesület!’’ tiö-brigád tagja, — a rézgálic már biztosítva van és minden szem Inlza . vetőmagot nedves csáváz ássál ké­szítünk elő. A brigád tagjai vala­mennyien tisztába vannak a vető­in agtlsztítás és csávázás jelentősé­gével, tudják, hogy a tisztitaflan vetőmaggal maguknak ártanak, el- ’ gyomosodik a föld és kevesebb lesz 1 a termés, a tisztított vetőmagból 1 pedig 100—150 kilóval is több ter­més válható holdamként. Amit ki- 1 tisztít a szelektor, mázsánként az a néhány kiló tört szem és gyom- mag nem vész kárba, mert a-brak- ' nak fel lehet használni, tehát a tisztításnak csak előnye van. * A ta-1 ajelőkészltésre terelődik a beszéd és a Ráma-brigád tagjai, különösen Ktllmár József elvtárs, újra csak a gépállomásra panasz ködnek. Meg sem látogatják a fiatal trak­torosokat, pedig felférne a jó­tanács, a segítség. Míg Nagykálló- hoz tartoztunk, — mondja Kilimdr elvtárs, — még a gyűléseinken ii mindig itt voltak a gépáüomáslak. Meg tudtuk tárgyalni, ha valam sérelmünk volt, a nyírtétiek azon­ban szinte kerülnek miniket. — A traktorok állnak, a lovak­nak kell szántani — mondja Barna elvtárs — mert a vetés nem kés­het. Több mint 400 hold földet kell vetés alá szántani a Gerö termelű- szövetkezstben. Vetés előtt a talaj­nak meg kell egy kicsit ülepedni is, tehát igen sürgős a szántás, mert szeptember harmincadl-káig csak egy jó hónap van, akkora pe­dig be kell fejezni a rozs vetését. — Korai vetés addig tízszer is sikerül, míg a kései egyszer — mondja Sin ka elvfárs —- meg korai vetéshez kevesebb vetőmag: is kell. A korai vetés jobban bokrosodik, illetve még ősszel van ideje a bok­rosodéihoz, míg a kései vetés csak tavasszal kezd bokrosodul. A kései vetés sokkal érzékenyebb az erős téllel szemben is, a fagykárok álta­lában a kései vetéseikben vannak. A kései vetésnek kinyúlik az érési ideje a forró júliusi napokra, ami­ből az következik, hogy legtöbb esetben aszott, szaladt szemű a kései vetésből származó termés. Az eddigi munkálatokban egész nyáron az én brigádom volt az első — dicsekszik Barna elvtárs — re­méljük a vetésben is megtartjuk az elsőséget. — A minőséget is megnyerjük fogadkozik Sinka elvtárs. Sinka elvtárs nem mondja el. hogy miért bízik ennyire, de ké­sőbb kiderül: az ő brigádjuk már rég megkezdte az istállótrágya ki­hordását Is, Ha soványabb talajba kerül őszi kalászos és van istálló- trágya, fontos, hogy adjunk alája de ha. tavasz-ifik aSA szánjuk a trágyát, akkor is most van a hor­dás és alászántás ideje. A nyár végén leszántott istállótrágya bom­lásához megvan a kellő hőfok, hogy átalakuljon, a növényeknek fel vehetővé váljon. A Barna-brigád ha iparkodik és a traktorosokkal kellően összedol­goznak, nemcsak a szőve; kezet ük­ben lehet az első brigád, de a me­gyében is. Hétfőn még nem sok brigád fog elvetni 30 hold rozsot, mint amennyit a Barna brigád akar. A kötelességtelj «ütés „bátor szi­vet tesze.ii fel, de bátor szivet sze­rénységgel s bölcs előnéaéssel páro­sítva. Szerénytelen bátorság szem­telenséggé lesz, s bátorság előm’zés nélkül oktalan vakmerőséget szül. Bátor szívet, mint minden más erényt, magad szerezhetsz magad­nak. Ki tanult ismerni, s ismeret által szeretni szépet, jót, nemest és valót; az kétségkívül minden ezek­kel ellenkezőt utálni fog: s e sze­retet és utálat győzhetetlen erővel munkál szívére. A különben félénk, erőtlen anyag lángba, vízbe rohan gyermekéért, kit szeret; a félénk, erőtlen hölgy tört taszít saját szi­vébe; hogy megmenekedjék üldöző­jétől, kit utál; s ha e két hatalmas indulat gyenge kebelbe önthet bá­torságot: mi leszen még, ha az erős azokat saját-aivá teszi? A gyen­gének bátorsága pillanatnyi tárná­dat, mely kétségbe s veszélybe sújt; az erőseké pedig elveken alapuló léleksajátsággá leszen, mely nyu­galmas alakokat vehet fel magára, s mégis lángerővel törekszik szaba- ditás c-s szabadulás felé egyfor­mán ... Bátorság kell nemcsak a I i pillanatnyi szükségben, hanem a|- szükség bármily hosszú tartósságá­ban Is: ezért bátorság, türelem és állandóság nélkül kevés beccsel bír.. „Törekedjél ismeretekre.,. ko­runk sok ismeretet kíván... Ki •sak társasági mulatságokban ihajt ragyogni, vagy éppen tudatla- nők által akarja magát bámultatni az könnyű módon elérheti célját de értelmesek'öl megvettetik. Hogy dologhoz értők előtt méltólag tel­epítess, hogy ismereteid mind ma­gadra, mind másokra jótevőleg has fisnak: hosszt!, fájdalmas munkát kell elszánva lenned. Mert alapo és egyszersmind sokoldalú tudó mányi szerezni felette nehéz. Sok olvasás, még több gondolkozás, sok egybehasonlítás, még több gyakor­lás, s fogyhatatlan béketűrés és ál­landóság az, ami itt megkívánta tik Ne gondold, mintha a tanulás csak bizonyos időkhöz, az ifjúság éveihez köttetnék. Ifjúkorunk oly szűk, s. oly sokféle tanulmányokkal elfoglalt, hogy gyors e-lfolyása alatt erős alapon épült tudományra jutni csaknem lehetetlen. Boldog ifjú ki annyira mehetett, hogy keblébe a tudomány Iránti szeretet állandó lag felgerjedt... Ki szüntelen előbbre nem törekszik, az hátra ma­rad ... Tudományt a munkás élet tel egybekötni: ez a feladás, mire i köztársaság férfiúnak törekedni sell... Ismereteket szerezni, hogy izok a sokaságra átplántálva, köz- világos ideákból ' '‘-'aL syiijtani, melynél az egy üt t- élok előítéleteik- sötétségéből kilép­hessenek, régi és új, idegen és sa- l.it tapasztalást egyesíteni, hogy a néiüomeg előtt vezérelv gyanánt ra- * grogjának; szóval minden isrnere­ra l £?: ^!lbsígetre 8 kívánat»!- ín, a jeLenlet nemesitűsére s -i ir> rendő előkészítésére fordítani s » lehetségig életbe hozni.” A legnagyobb és legszebb tanítá­sa azonban Kölcscynek: a forró hazaszeretet. így ír erről: „.. min­den áldozat kicsiny azokhoz kő­pest, miket a hazának kívánni in­ga van. Mindent, amit élted folyta alatt arcod izzadúsában gyűjtőitől; nnnetent, amit lángoló szerelemmel fűztél magadhoz, javaidat, kincsei­det, házad népét és saját létedet naponként és pillanatonként érette fel kell szentelned. Mert Hűld meg- e szóban : haza, foglaltatik az em­beri szerelet és óhajtás tárgyainak egesz nemzetnek mindenéért csele elet első örömeit izleléd, föld, mell­nek gyümölcse feltáplált, szülőid, hitvesed, gyermekeid, barátaid, ro­konaid s polgártársaid: egytől eg.vig csak egészítő részel annak Hány embert láttam én, ki mc-- yult háza üszkei közé éltét veszé- _ezve rohant, hogy némely hit. any eszközöket kiragadjon? S nem sokkal természetes-e ily valamit a hazaért, azaz mindnyájunknak, az egesz nemzetnek mindenéért csele­kednünk?... Kinek szívében a há­ti. az száműzöttnek tekintheti magát mindenholt s lelkében üres­ség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.” Kölcsey hazaszeretetétől elvá­laszt hatatlan szabudságszeretete, amely: „... mindenek felett oly ha­zakról értetik, hol az egyes pol­gárnak a közdolgok folyásába te­kinteni joga s kötelessége van. Mert jog és kötelesség egymástól soha el nem választható...” Kölcsey ellensége volt u kozrno- poHtizmusnak, a hazátlan világpol­gár!osságnak. „... Soha nem tud­tam megérteni: kik azok, kik ma­gokat világpolgároknak nevezik? Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni akar­ván, forró szenvedelmet hordozhat­na i rántok keblében? Leonidas csak ‘"Pártáért, Regulus csak egy Rómá­ért, Zrínyi csak egy Magyarország­ért balhatott meg." Am akt azt gondolja, hogy Kölcsey korlátolt nacionalista leit volna, az téved Egy pillanatra sem volt hűtlen az emberiséghez, a humanizushoz. A kozmopolitizmus elleni intelmeit éppen ezekkel a sorokkal vezeti l>e: „Szeretni az emberiséget: ez mini den ^ nemes szívnek elengedhetetlen feltétele.” Azután pedig ezt mond­ja: „örömeid és keserveid közt szünetlen szeretettel viseltessél az emberiséghez, melynek kebeléből az erény magva! még solia ki nem szá­radtak.” Fogadd meg Kölcsey intelmeit f „Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férfikar napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úgy fogod érez. hot ni, mint kell. Hazaszeretet egyike a kebel tiszteletre legmél­tóbb szenvedelmeinek, de sok kí­vántatik, míg annak tiszta birtoká­ba juthatunk... Fáradj a hazá­ért, s ne ten,magadért. így M je. szén okod panaszkodni. Ki magáért fárad, gyakran csalatkozik; ki lel-" ke erejét^ hazájának szenteli, annak tettei előbb-utőbö sikerrel koronáz­tatnak meg, s a siker felől az em beriség elismert haladása biztosít.” As első ünnepi könyvhét kultúrforradalmunk újabb diadalmas állomása les% Az ünnepi könyvhét során kiváló A könyv, az irodalom iránti ér­deklődés hatalmas megnövekedése időszerűvé tette, hogy ebben az év­ben méltóan ünnepeljük meg ha­zánkban az új irodalom ünnepét. A szeptember 6. és 14. között meg­rendezendő első ünnepi könyvhét­nek különösen nagy jelentőséget ad az, hogy megindulása egybeesik a nagy realista regényíró, Móricz Zsigmondi halálának 10. évforduló­jával kapcsolatos ünnepségekkel. írók és előadó művészek mutatjái be haladó irodalmunk legjavát ss ország dolgozóinak. A központi elő adásokon kívül több, mint 400 fa luban, közel 500 üzemben lesz-«el vita-esték, előadások arról, hog; mit jelent életünk,hen a könyv, a- irodalom. A betonke.verőgép egyenletesen j fcűgott, a Reha betonozó brigád tag- I jal gyors mozdulatokkal rakták a ke verőbe a kavicsot, hozzá a cemen­téit ós engedték a vizet, majd mi­kor a gép kiöntötte a kész betont, kezdték élőiről. Kppen akkor, ami­kor Rcha Mihály brigádvezető arra gondolt, hogy „na talán már semmi baj nem lesz a géppel” niakacsolta meg magát a keverő és megállt. Aznap éppen ötödször szakadt meg ti lánc. „Na, állhatunk megint egy félórát, míg megcsinálják a géjiet” •— gondolta Reha Mihály és bizony bosszankodva adta ki az utasítást brigádja tagjainak, hogy a géphez már közel lévő betonkavlcsot lapá­tolják el az útból addig. A brigád- tagok hozzá is láttak a lapátolás­hoz, a műhelyből kijött lakatosok 1 K-dig a gép megjavításához, ügy határoztak, hogy nittszeggel fog­ják össze a megszakadt láncot, ami ugyan valamivel több klót igé­nyel, de biztosabb. Közben persze a betonozok mellett, a betont terítő kőműveseknek is meg kellett áll­niuk. Baraki András brigádvezető is a betoukeverőgéphez sietett, de a lakatosok megnyugtattak, bogy ,.pár pere múlva kész a gép és ez­után el sem fog romlani”. Baraki András akikor Patai István ács brigádvezetőhöz sietett, — Nyolc gyalult, síma deszkára volna szükségem — mondta neki tudnál adni? >— Attól függ, minek kell? — volt a válasz — mert minden centi anyagot megnéznek: hova tesz­nek. - ­— A betonozáshoz kell. Ha meg­kapom, vállalom, hogy naponként 120 négyzetméter betonozásával végzünk... — Máris csinálom akkor —- volt Patai István gyors felelete és való­ban hozzá is kezdett a deszkák vá­— Még mindig nem érkezett meg i a szelektor? — kérdi Szabó elv- I társ, a szövetkezet elnöke a tanyá- 1 ban ácsorgó Gál István traktoros- * lói. Ez pénteken délelőtt 10 óra tájban volt. A traktoros legyintés­sel intézte el, amivel azt jelképez- ‘ te, hogy nem jön még az délre sem, — megszokhatták volna már a- nyírtéti gépállomástól, hogy milyen „pontosak”. (A szelektoron kívül az .is késlelteti még a vetést, hogy a gépállomás rosszul javított trakto­rokat küldött a termelőszövetkezet­be. Pénteken délelőtt is állt mind a három traktor.) A vetőmagtísztítás -már igen a körmére égett a szövetkezetnek, mert hétfőn kezdik a vetést és egyetlen mázsa mag sincs kitisztít­va a 300 holdba való rozsból és a 25 hold ősziárpa vetőmagjából. — Szép rozsunk termett, — mondja kicsit higgadtabban Szabó elvtárs, — de mégsincs 98 százalé­kos tisztaságú, amilyet a miniszter- tanács a vetőmagnak előír, — tisz­títanunk mindenképpen kell. A jő vetőmag biztosításáról nem­csak a minisztertanács határozatá­ból tudnak, hanem egész közeli ta­pasztalataik Is vannak, amint Bar­na Mihály, az egyik szántóföldi bri- gádvezető mondja. „Egész évben meglátszott, hogy ki vetett jó ma­got, vagy rosszat, de különösen meglátszott csépiéikor!” A GerC termelőszövetkezetben is sokféle vetés volt, sok gazda vetett a múl. őszön, de a táblás vetésben is volt inba, mert a mag egyrésze csává­zatlanul került a földbe és bizony lieleeseít az üszög. — Jövőre már nem lesz üszkös, — szól közbe Sinka József, n Bar-

Next

/
Thumbnails
Contents