Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-24 / 198. szám

NÉPLAP 10*2 AUGUSZTUS 24. VASÁRNAP 41 Sokat láttak, tapasztaltak a fenyeslitkei Fürst Sándor tsz. látogatói A tf&alöki járás dolg'oaó paraszt­jai az elmúlt vasárnap meglátogatták a, fényeslitkei Fürst Sándor termelő­szövetkezetet, hogy tapasztalataikat sa­ját területükön hasznosítsák. A ter- melőceoportok tagjain kívül egyéni­leg gazdálkodók is részt vettek a lá­togatáson. A vendégek alig néztek szét a tsz. portáján, .Varga Ferenc azonnal megjegyezte: „milyen hatal­masat fejlődött a tsz. egy év alat. A regi rendetlenség eltűnt és virágzó gazdaság kezd kialakulni. Itt igazán öröm dolgozni.“ Megjavult a munka a Fürst Sán­dor tsz-ben tavaly óta. A jó vezetés s a tagok lelkes munkája meghozta az eredményt. A tsz. élete története bontakozott ki Olajos Ernő elvtárs beszámolójából, amikor 1949-ben 13 család 25 tagja megalakította a fé­nyeslitkei homokterületen 65 hold szántón, 25 hold gyümölcsösön és 4 hold szőlőn a tszcs-t. Igaerő nem volt. Állami segítséggel haladtak előre. S raa már maguknak mondhatnak 309 hold szántót, 131 hold gyümölcsöst, 9 hold szőlőt. Az állatállomány: 18 ló, 4 csikó, 20 tehén, 18 növendék­marha, 210 sertés (ebből 41 anya­koca) ée 250 baromfi. Terven felül 4 férőhelyes tehénistáilót saját ere­jükből építettek fel, elkészült a 100 köbméteres betonsiló, a 40 férőhelyes kocafiaztató 100 férőhelyes koca«za- badszállás és a tehéntörzs részére a nyári szabadszállás építkezése szintén befejezést nyert. Hogy milyenek a terméseredmények, arról sem feled­kezik el beszámolni Olajos elv-tar?. A kedvezőtlen időjárás ellenére az át­lagtermés a múltévihez képest sokkal magasabb. Búzából 10.40 mázsás, rozéból 14 mázsás átlagtermés volt, de az őszi és a tavaezi árpa is felül­múlta a tavalyit. A burgonyatermés eléri az 50—60 mázsás átlagot, a dohánytermés holdanként 10 mázsát ígér. A gyümölcstermésből meg 40— 50 vagont tudnának megrakni. Ezeket az eredményeket az élenjáró szovjet agrotechnika alkalmazásával, a pót- beporzással, heterozis-kukoricával, a gépesítéssel és a műtrágyával, de nem utolsó sorban a tagság lelkes munkájával érték el. Az állam iránti kötelezett eéget mindenből 100 száza, lókra teljesítették. Eddig tartott a beszámoló s a ven­dégek most már izgatottan várták, hogy amit itt hallottak, - a valóság­ban is megláthassák. S kint a földe­ken tűnt ki, hogy Olajos elvtárs na­gyon keveset mondott. A vendégek csodálva nézték a két méter magas szabolcsi dohányt, a két-három csö­vet egy-egy kukoricaszáron s a kü­lönböző területeken felhúzott burgo­nya-tövek is elárulták, hogy nem is a legszebbeket vitték a kiállításra. Elragadtatva álltak meg a küldöt­tek a bő termést hozó fák mellett. Drága kincs ez a tsz-nek. A gyümölcs- termelő brigád nagy gonddal kezeli. Tisztaság és szépség mutatja mun­kájukat. 11 ízben permetezték már meg a gyümölcsöst. Nagy segítséget nyújt ebben a munkában a ts»z. mo­toros permetezőgépe, mely 20 ember munkáját végzi el. Megtekintették a küldöttek az épít. kezéaeket is, majd a belső majorsá­got, az állatokat és a- mesterséges megtermékenyítésből született kiscsi- kót. A küldöttek a látogatás után meg­vitatták a tapasztaltakat. Egymás­után szólaltak fel Csikós Ferenc ti- szalöki egyéni paraszt, Bállá István, a tiszaeszlári I .típusú tszcs, elnöke, Papp 'Gábor, Varga Ferenc tiszaesz- lári dolgozó parasztok. Mindegyikük elismerte, hogy ilyen eredményeket csak a nagyüzemi gazdálkodásban le­het elérni, s hazamenve erősíteni fog­ják a község termelőszövetkezetét, — Mezei Ferenc büdszentmihályi dolgozó paraszt pedig bejelentette, hogy belép a termelőszövetkezetbe. Oláh László Megyei Tanáé2, Nyíregyháza. \agy gondot kell fordítani a görögdinnye szedésére, minősítésére és szállítására Számos termelő kötött szerződést görögdinnye-termelésre megyénkben a Mezőker Vállalattal. Most érke­zett el a dinnyeszüret ideje, s ép­pen azért, szükséges a dinnye sze­désével, minősítésével és szállítá­sával kapcsolatosan néhány ta­náccsal szolgálni, mert a szabolcs- szatmári görögdinnye nemcsak & helyi piacok, a városi piacok fon­tos cikke, hanem exportáru is. -Vagy mennyiségű görögdinnye ke­rül a legjavából külföldre, ame­lyért aztán iparunk számára fon­tos nyersanyagokat kapunk. Hogyan végezhetik el szaksze­rűen a termelők a görögdinnye sze­déséi'; Kora reggel kell mun­kához látni, s leszedni az érett dinnyéket a felmelegedés előtt. Az érettség megállapítása nagy gyakorlatot, körültekintést, l->lkiismeretességet kíván. Számos dinnyetermelő bizonyára rendelke­zik már jó tapasztalatokkal, megfi­gyelték az egyes dlnnyefajtáknál áss érettségi fok jellegzetességét, pél­dául a színét, ham vakságát, fényét, alakját, valamint a kopogtatásnál a hangját. Éppen e megfigyelésből alakul ki az a gyakorlat, amelyet követni helyes, hogyha nem akar a termelő értéktelen, koraérett, vagy megromlott dinnyét piacra adui. • * i Az országban többfajta és több­féle színű dinnye terem, azonban Szabolcs-Szat marban csak kétféle fajta jöhet számításba. A korai, világoszöld színű, élénkpiros húsú és a mnrsovszki fajta, amely sötét­kezdtük meg rendszeresen a külön­böző ismeretterjesztő (természettu­dományi, irodalmi és történelmi) előadások szervezését és tartását. Az eddig megtartott előadásokon a község dolgozói nagy érdeklődést tanúsítottak. Az 1932—53. oktatási évben is rendszeresíteni fogjuk az ismeret terjesztő előadásokat. Az előadásokat ügy fogjuk megszervez­ni, hogy az előadás tárgyköréről jóelőre értesítjük az előadót, hogy minél több ideje legyen felkészülni az előadásra, ezenkívül hasonló tárgyú kultúrműsort is szervezünk. Az Irodalmi előadásokra a kísérő- műsort az általános iskola irodalmi szakköre fogja adni, a természettu­dományi előadáshoz a DfSz., míg a zöld, húsa aprómagú, élénkpiros. Milyen a dinnyék minősítése? Első osztályú a dinnye, ha vilá­goszöld színű, legalább három ki­lós. száz százalékosan érett, nem apadt, nincs rajta ragya, rágás, napégetés, fenésedés — és szabá­lyos növésű. Másodcpztúlyú a dinnye, ha világoszöld színű leg­alább két kilós, teljesen érett, nem ragyás, rágás-mentes, nincs rajta napégetés, fenésedés — és esetleg kissé szabálytalan növésű. A görögdinnyét szállításig min­den esetben hűvös helyen kell tar­tani. S bár a dinnye szállításra nem igényes, mégis kézzel kell va­gonba rakni. — A dinnyénél kü­lönöskép gyakran hallani azt a mondást, hogy ,,nem mind arany, ami fénylik”. Mert a dinnyével is úgy van. Nem mind jó dinnye, ’amelyiknek szép piros, érettnek látszó a bele. Minden termelő tud­ja, minden átvevőnek tudnia kell, hogy a dinnyénél utánérés nincs, azt teljes éréskor kell leszedni. Igaz, szint kap a dinnye, ha még teljés érés előtt is szedték le. De rossz lesz az íze! És rossz lesz az íze annak a dinnyének is, amelyet indacsavarással ravaszul, „mester­ségesen” érleltek meg, vagy lesze­dés után két-három napig „utän- érléltek”. Éppen ezért kell a dinnye átvételénél fokozottan ügyelni arra, hogy természetesen és nem „mes­terségesen’’ érett dinnyék kerülje­nek piacra. A Mezőker Vállalat gyiimölés- osztálya. történelmi előadásokhoz főként az ének és irodalmi szakkör közössége. Az oktatási és népművelési- állandó bizottságunk előadói körét is meg­szervezzük és minden előadás után értékelést fogunk tartani a jó ta­pasztalatok állandósítására és a hibák, hiányosságok megszünteté­sére. Az előadói kör tagjai közé bevonjuk az általános iskola ma­gyar, történelem és természettudo­mány-szakos tanárát és a népműve­lési ügyvezetőt. Tervünk szerint a VII—VIII. osztályos úttörőket és tanulókat is bevonjuk a hallgatók táborába., hogy már fiatalon sze­ressék meg a tudományos ismerete­ket, Úttörő “pajtások! Vegyetek részt valamennyien a mákgubó gyűjtésében ! A mákgubó gyógyszeriparunk érté­kes nyersanyaga. Minden dolgozó pa­rasztnak egyenesen hazafias köteles­sége a termelt mák gubóját átadni a községben lévő föl dmüvessfzövetke­zetnek, vagy a termény forgalmi vál­lalat telepének. Elősegíti ezzel, hogy gyógyszeriparunk még több gyógy­szert termeljen' a legfőbb érték: az ember egészségének védelmére. — Már az elmúlt esztendőben is lelkes verseny alakult ki a mákgubó begyűj­tésben a földmű vessző vetkezetek közt — de elsősorban az úttörők közt, akik a mákgubóbeg'yüjtés sikerét a legjobb munkával segítettek elő. — Számos föddművesszövetkezetben, mint az ibrányiban is Kovács Pál, a tar- paiban Varga Ignác, a tyukodiban Nagy Imre, kiváló munkát végeztek, jutalmat is kaptak az eredményes gubógyüjtésért. De jutalmat kaptak az élenjáró úttörők is, akiket most ismét nemes versenybe szólít a mák­gubó-gyűjtés: Úttörő pajtások! Fogjatok össze csapatonként, őrsönként, g keljetek mákgubógyüjtési versenyre. Menjetek öl a dolgozó parasztokhoz, beszéljetek nekik arról, hogy milyen fontos nyersanyagot tartalmaz a mákgubó. Szedjétek össze a gubókat a dolgozó parasztok beleegyezésével udvaraikon. Ti hatvan fillért fizettek érte az át­adónak kilónként. S ha beviszitek a szövetkezetbe, 68 fillért kaptok a gubó kilójáért! (De mielőtt beviszi­tek, taposással törjétek össze, hogy minél nagyobb mennyiség férjen a raktárba.) Ne feledjétek el, mily nemes fel­adat ez számotokra. Ugyan akkor ju­talmat is kaptok. Mert-, amint tavaly, az idén is 40.000 forint az élenjáró gubógyüjtők jutalma, földművesezö- vetkezeteké. terményforgalmi válla­lati telepeké és úttörőke egyaránt. Kérdezzétek csak meg a tavalyi élenjárókat! Biró Zsuzsa Jármiban, Imre Lajos Kocsordon, Kozma József Nagyecseden és -még sok lelkes úttörő a megye „.más községeiben — teljes úttörőfelszerelést kapott. Vagy több úttörőcsapat, mint a kán törj ánosi, géberjéni, liodászi is, magas pénzju­talomban részesült! Előre hát. a versenyre, pajtások! Gyüjtsetek minél több mákgubót! Terményforgyilmi Vállalat. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZ TÉRI UM az ország 13 járásúban építi ki a közeljövőben az egészség- szolgálatot Ezek között van Sza­bol cs-Szalmár megyéből a ki*svárda 1 járás. ' Ismeretterjesztő előadások Magyon Községünkben ebben az évben Ml ÚJSÁG A MEGYÉBEN? Kettős ünnepet ültünk augusztus 20-án gépállomásunkon, ünnepeltük Alkotmányunk harmadik évfordu­lóját és azt, hogy gépállomásunk első lett az országban. Nagyon bol­dog vagyok, hogy. elsők lettünk, s. hogy ehhez az eredményhez én is. hozzájárultam. Igaz, hogy meg is dolgoztunk érte. Csak nappal tud­tunk csépelni, mert lámpát nem tudtunk felszerelni a gépre. Míg a többi gépek éjjel is dolgoztak, ne­künk állni keltett. De alig pitymal- lott, már taipon voltunk és egész késő estig dolgoztunk megállás nél­kül. Megérte, 13.000 forint jutalmat kaptunk s olyan címet, mellyel csak mi büszkélkedhetünk: az or­szág első gépállomása a cséplésben a »agykallói. (Máté Mária, Xaay- kálló, Gépállomás.) Vasvári Károlyné elvtársnő, az encsencsi Ifjúság tsz. levelezője be­számol arról, hogy az elmúlt vasár­nap a nyíregyházi járás egyéni gaz­dái és a tszcs-k tagjai látogatták meg szövetkezetüket. A küldöttek nagy figyelemmel szemlélték az egy és fél—két méter magas dehány- tövefcet és a 80—90 centis dohány­leveleket, az egészségesen fejlett mákgubót és a szép burgonyát. Cso­dálkozva szemlélték a negyedkilós hagymákat, melyekből mutatót is vittek haza. . A kemeosei járásban— írja le­velében Szentesi Erzsébet _a nagy nyári munkákat kultúragitáciőval is segítettük. Csasztuskúk és kul- tűrelőadásck serkentették jobb munkára a dolgozókat. Tiszarád községben 30—40 tagit köszöntő bri­gád üdvözölte az élenjáró tszes- tagokat és egyéni dolgozó parasz­tokat. Sényőn a kultúibrigád tag­jai versenyzászlót készítettek, me­lyet a cséplés élenjáróinak adtak. Hiányosság volt azonban, hogy ál­talában csak a dicséiettel foglal­koztak a kultúragitáeiós brigádok, a rosszul dolgozókat, a hátuTkullo- gókat nem pellengérezték ki. Csorba Béla, a nyírtéti gépállo­más vezető mezőgazdásza írja, hogy a gépállomás körzetéhez tartozó termelőcsoportok 1160 holdon vé­gezték el az őszi kalászosoknál a póíbeporaást A székely! terme.ő- csoportban 450 holdon háromszor* végezték el a pótbeporzást. Ered­ménye : 95 kilóval több termés hol - dánként. Iá. Majoros János, az újfehértói Vörös Csillag levelezője, arról szá­mol be levelében, hogy milyen épít­kezésekkel erősítették tsz-üket. Épí­tettek 170 férőhelyes flaztatót, ke­rékgyártó és kovácsműhelyt, 1000. férőhelyes baromfiólat, 10 fiókos, dohánypajtát. A kultűrhelyiségben egy irodát építettek az elnöknek és, külön egyet a könyvelőnek és most építenek egy 170 férőhelyes tehén- istállót. „Szerezz még egy olvasót" — mozgalom A könyv az egyik legfontosabb nevelőeszköz, amely elősegíti ' né­pünk öntudatának fejlődését, a ha­zaszeretet ‘elmélyítését. A könyv elősegíti azt, hogy ötéves tervünket minél előbb befejezzük, előslgiti, hogy népünk eredményesen" harcol­jon a tartós békéért. Népi demokrá­ciánk nagy lehetőséget ad ahhoz, hogy dolgozóink olvashassanak. A nyíregyházi városi könyvtárnak ma már több, mint hatezer kötet köny­ve van: tudományos, ismeretter­jesztő és szépirodalmi művek. A könyvtárosokra az a nagy felelősség hárul, hogy minél több dolgozó ke­zébe juttassák el a könyvet. A nyíregyházi városi könyvtár vezetését nemrégen vettem át. Ak­koriban nem kaptam tiszta képet sem a könyvtár állományáról, sem az olvasók számáról. A munkát úgyszólván elölről kellett kezdeni. Az első időbeu 694 olvasónk volt. Arra gondoltam, hogy nem várhat­juk tétlenül az olvasókat, hanem hozzá kell látnunk az olvasó-mozga­lom kiszélesítéséhez. így indítottuk el „Szerezz még egy olvasót” jel­szóval mozgalmunkat. Az eredmény rövidesen jelentkezett. Alig egy hó­nap elteltével az olvasók száma többezerre növekedett. Az eredményt egyrészt azzal ér­tük el, hogy minden egyes olvasóval beszélgettünk a kölcsönzés ideje alatt a könyvekről. Megkérdeztük az olvasók véleményét, mennyiben segítette elő munkájukat a könyv, s ugyanakkor felhívtuk a figyelmét mozgalmunkra. Megkértük: szerez­zen még egy olvasót. A könyvtár- látogatók megértették célunkat és nem is egy, hanem rendszerint több olvasót szereztek. Kirilla Erzsébet, a nyíregyházi járási tanács dolgo­zója, már 10 új olvasót hozott könyvtárunkba. Miholecz Éva, Vizi József szintén több olvasót szerez­tek. Az úttörő pajtásokkal külön foglalkoztunk és megkértük őket arra: hozzák el szüleiket, rokonai­kat. Szinte felejthetetlenek voltak azok a jelenetek, amikor egy-egy úttörő-pajtás ragyogó arccal jött be a könyvtárba édesanyjával és örömmel ujságolta: „Elhoztam az édesanyámat, ő is szeretne könyvet olvasni”. Mozgalmunkra plakátokon is fel­hívtuk a figyelmet. Egyben ver­senyt szerveztünk a rendszeres könyvtárlátogatók között: ki szerez több olvasót. Megígértük, hogy a legjobb eredményt elérők közölt jutalmat osztunk ki. Olvasóink tü­relmetlenül várják már a díjkiosz­tást, amelyet ünnepélyes keretek között a szeptemberi könyvünnepe­ken rendezünk meg. A verseny új lendületet adott mozgalmunknak. Ssalontai Imre, a vendéglátóipar dolgozója elhatározta például, hogy a vállalat valamennyi dolgozóját aktív olvasóvá neveli. Szabó Ta­más, Bakó Judit, Dienes Barna út­törő-pajtások már komoly eredmé­nyeket értek el új olvasók szerve­zésével. Ügy dolgozunk, hogy a mozga­lom kiszélesítése eredményeként sokezer nyíregyházi munkás, sok­ezer dolgozó legyen könyvtárunk rendszeres látogatója. Munkánkat annak tudatában végezzük, hogy elősegítjük a szocialista haza fel­építését. SOMOGYI JOLAX, a nyíregyházi városi könyvtár vezetője. A pártvezetés és a DISZ ni unka fának erőforrása címen tartja előadását Urbán Szabó Béla eÍvtárs hétfőn este 6 órakor a Pártoktatús Házában. A K. V. jú­nius 27—28-i ülése különös súllyal foglalkozott döntő feladatunkkal, az ifjúság közti munkával.- Ebliez ad új segítséget most az előadás, melynek meghallgatására felhívjuk az alapszervezetek párttltkárainak, DISz-titkároknak és vezetőségi 1a- gokn a k 1’i gyei mét. ALBERT A ATAL, 1 lágy.

Next

/
Thumbnails
Contents