Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-24 / 198. szám
I NÉPLAP 1952 AUGUSZTUS 24, VASÁRNAP. NEMZETKÖZI SZEMLE K ül politikai,Jegyzetek A jugoszláv ifjúság harca a Tiíó-klilik ellen A jugoszláv ifjúság egyre jobban nyugtalanítja a Tito—Rankovics klikket. A jugoszláv hatalombitorlók azt hitték, hogy a jugoszláv ifjúság követni fogja véres útjukat és azt remélték, hogy félre tudják vezetni a jugoszláv ifjúságot. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt, a jugoszláv ifjúság ellenállása állandóan fokozódik a belgrádi rendszer éllen. Ennek az ellenállásnak egyik formája a nyílt bojkott az úgynevezett Narodna Omladina nevű ifjúsági szervezettel szemben. A jugoszláv. ifjúság rendszeresen távolmarad a Narodna Omladina gyűléseitől, összejöveteleitől és így ennek a .szervezetnek semmi befolyása nincs az ifjúságra. Bármennyire is igyekszik az Omladina című lap, az ifjúsági szervezet lapja eltitkolni ezt a tényt, időnként mégis kénytélen beismeréseket tenni. így például az újság nemrég azt írta, hogy „Pomoradje járás községeiben igen sok ifjú él, de ritkán találkoznak, mert nincs szervezet, amely összefogná a? ifjúságot”. A lap természetesen nem vallja be, hogy mi ennek az oka. A jugoszláv ifjúság lapja már régen Tito —Rankovics eszköze lett és hangos szóval propagálja az „amerikai életformát”. A jugoszláv ifjúság szabotálja a részvételt az úgynevezett „kulcs- építkezéseknél”, amely alatt stratégiai és katonai építkezéseket kell érteni. Ilyen objektum például a szevojnőt hadianyaggyár, ilyenek Hzrvetozarevo erőművel amelyek a Vlaszina, Növi Vonodol és Yuzeniea községekben lévő hadiüzemeket látják el vlllamosárammal. Minden terror és megfélemlítés! kísérlet ellenéire a másodéves orvostanhallgatóknak csupáu 2 százalékát sikerült mozgósítani ezekre a liadi'munkálatokra. A ljubljanai munkásnegyedben levő gimnáziumok diákjai közül egy sem akadt, aki vállalta volna ezt a munkát. Illegális szervezetének vezetése alatt a jugoszláv ifjúság nyílt harcot is folytat Tito—Rankovics rendszere ellen. A hivatalos Tanjug hírszolgálati iroda nemrég közölte, hogy a belgrádi megyei bíróság 4 egyetemi hallgató ellen hozott ítéletet, akik a „Tájékoztató Iroda céljainak szolgálatúban” szervezetet létesítettek.. A diákokat héttől kilenc évig terjedő börtönnel sújtották. A 7!iío-banda megrettenve ettől az álla,póttól, új propaganda-akciót kezdett. Hogy ennek a kérdésnek a ti IÓN rák milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak, bizonyítja, liogy maga Rankovics írt erről a témáról cikket a Borba című lapban. Ez azt bizonyítja, hogy a helyzet komolyra fordult és ez igen nagy félelmet kelt a belgrádi vezetőkben. A ti tóisták rettegnek, mert a jugoszláv ifjúság napról napra tevékenyebben kapcsolódik be a jugoszláv nép felszabadításáért folytatott harcba. A jenkik „demokráciája“ Dél-Koreában A délkoreai Jondon kerület Szar.- cslion körzeti székhelyén szokatlan gyűlésre került sor. Valamennyi részvevőt fegyveres fenyegetéssel űzték ide. A gyűlést körülvevő katonák és rendőrök puska- és géppisztoly csörömpölése közei>etfe kellett dicsői te niök az augusztus 5-re kitűzött úgynevezett elnök válasz lúgokat és aláírni azt a levelet, amelyben feltétlen támogatást Ígérnek Li Szin Jlíaw-nak. Ugyanilyen megrendezett jelenetekre került sor Koszán és Okcshon kerületek falvaiban. A nép „akaratnyilvánítása” mindenütt hasonló módon folyt és ez volt hi Szin Man terve. Amikor meggyőződött arról, hogy még az úgynevezett délkoreai nemzetgyűlés képviselői között sein kapja meg a kellő támogatást, elhatározta, hogy „általános szavazás” alapján biztosítja megválasztatását. Az úgynevezett „választások” minden részletét a „megszálló triumvirátus” dolgozta ki, — Muccio amerikai követ, Clark amerikai fő- parancsnok és van Fleet, a Koreában tartózkodó 8. amerikai hadsereg parancsnoka. Mindent megtettek, liogy az amerikai titkosszolgálat régi ügynökét ismét a bábelnöki pozícióba juttassák Mint ismeretes, Li Szia Man az amerikai megszálló' hadsereg kötelékében érkezett 1945- ben Koreába. Valójában semmiféle választási hadjárat nem volt. Csupán néhány nappal a választások előtt engedték meg, forma kedvéért, néhány úgynevezett ellenzéki elnök- és al- elr.ök-jelölt előterjesztését. Amint a párizsi rádió tudósítója megjegyzi, Szöulban nem vol-t érezhető a választások közeledése, a házak falán nem volt semmiféle plakát. Li Szin Man legjobban a guimibotiban és a rendőri revolverben bizakodott, amelyek az ő győzelmét voltak hivatva biztosítani a választásokon. _ A délkoreai csapatok és rendőrt erők teljes fegyverzetben őrizték ma a délkoreai választási körzeteket, _ közölte a tokiói rádió. Nemcsak őrizték a körzeteket, hanem erőszakkal hajszolták oda a választókat és kényszerítették arra, hogy Li Szín Man-ra szavazzanak. Az amerikai megszáll óknak, a hamisított délkoreai választások szervezőinek minden okuk megvan arra, hogy elégedetten dörzsöljék tenyerüket. Ugyanakkor azonban, amikor biztosították szuronyaikkal az egész Korea leggyűlöítebb emberének, Li Szín Man nak „győzelmét”, szemléltető leckét adtak a délkoreaí lakosságnak az amerikai demokrácia gyakorlati megvalósításáról. ■ , FÉNY A HEGYEKBŐL, „ A Román Népköztársaságban a villamosítás kérdése a népi demokratikus rendszer egyik legfontosabb feladata. álhit ahogyan Gheorghc Ghooryhiu Bej elvtárs, a Román Munkáspárt főtitkára a párt Központi Vezetőségének 3950 október 26-i ülésén kiemelte: „Országunk villamosítása a legsürgetőbb és legjelentősebb feladatként jelentkezik”. A villamoserőművek 1950. évi helyzetéről szólva Oh. Gheorghiu- Dcj elvtárs rámutatott az említett napon elhangzott jelentésében arra hogy mindössze 600.000 Kw. villa- mosanergla volt felhasználható és az ország lakosságának több mint 70 százaléka olyan helységekben élt, melyekbe nem volt bevezetve a villanyáraim. Ez a helyzet valójában kíméletlen vádirat a letűnt rendszer ellen, amely a dolgozók legelemibb igényeivel és szükségleteivel sem törődött. A Román Népköztársaság villamosítási tervét tízéves időszakra dolgozták ki. amely beleilleszkedik az ország első két ötéves tervébe és az első erőmüvek már meg is kezdték a termelést. A bicazi, moroeni hatalmas vízi- erőművek felépítése rövid időn belül fel fogja számolni a múlt súlyos örökségét. A különféle erőmüvek építő munkatelepeinek munkásai és technikusai a fejlett szovjet munkamódszerek alkalmazásával megtisztelő feladatuknak tekintik, hogy minél gyorsabban befejezzék az építkezéseket és minél több villamosenergiát szolgáltassanak, ami oly rendkívüli mértékben szükséges a szocializmus építéséhez a Román Nép- köztársaságban. Moroeni környékén hosszú évszázadokon át zord pusztaság uralkodott. A sziklás és a hepehupás talaj. amelyen még egy barázdányit sem lehetett megművelni, s különösen pedig a lalomita-folyó szeszélyes vize, amely majdnem minden évben kiöntött medréből, — sivárrá tette ezt a vidéket, az emberek messzire elkerülték ezt a völgyet. Egyetlenegy üt sem szelte át ezt a területet, csupán néhány ösvény vezetett felfelé a folyó mentén, majd ezek is láthatatlanokká váltak. Ma a dolgozók akaratából, a népi demokratikus rendszer akaratából az lalomita.folyó ezen völgyében épül a Román Népköztársaság villamosítási tervének egyik legnagyobb villamos vízierőműve. Mélyen a víz medrébe . ékelődve, az erdő szívében emelkedik a magasba a vizd űzz ászt ógát fehér és tömör fala. A gátépítés! munkálatok befejezés előtt állanak. A lalomita-folyó vize egyelőre régi útját folytatja s a gát egyik nyílásán folyik át. Ha majd azonban a völgyben épülő üzem elkészül, ez a nyílás lezárul s a folyó vize más úton indul el, melyet c-mberl kezek szabtak ki számúra. Az építők méterről méterre egy hosszú, majdnem öt kilométeres alagutat vágtak a hegyben, amely a víziduzzasztó gátnál kezdődik és levezet egészen az erőműig. Ez a munka egyáltalán nem volt köny- nyű. A bányászok kemény munkával áthatoltak a hegység kemény szikláján, legyőzték az alagutat elárasztó talajvizet, megbirkóztak azzal a nyomással, amely néha gyufa- szálakként döntötte össze az alagutat feltámasztó oszlopokat. A hegység szívében egy tíz méter magas termet építettek: egy óriási medencét, amelyben egy valóságos földalatti tó kap helyet. Ebből a hatalmas medencéből fog kiözönle- ni a víz egy szilárd vezetéken át közvetlenül a turbinákhoz, amelyek mozgásba hozzák a vízlerőmü motorjait. A „feszített vezeték” építkezése maga is merész munka, a néhányszáz méter hosszú fémvezetéket a hegy mélyében kell felvonni. V Amikor az ember az építők munkamódszereiről érdeklődik, szinte valamennyien a szovjet technikáról beszélnek. A munkatelepen a különféle készülékek és munkaeszközök egész sora találkozik, amelyek még néhány évvel ezelőtt Romániában teljesen Ismeretlenek voltak. Az alag- útban pl. szovjet sajtoló készülékek működnek. Villanyfény mellett négy munkacsoport irányítja ezeket a gépeket, amelyek majdnem hat atmoszférás nyomással, egy cement és víz keverékét szórják az alagút falatra. Ennek nyomán az alagút fala gránitszilárdságúvá válik, hosz- szú évszázadokig eltart. Az építőik ez év tavaszán hozzáláttak a villamosvízlerőmű tömör alapjainak lefektetéséhez. Rövid idő múlva, egy őszi napon az első turbinák megkezdik működésüket... A Prahova völgyének kőolajmezőin ma még gőzhajtásos erővel folynak a kőolajfúrási munkálatok, de a közeljövőben, amikor a ialo- mitai villamoserőmű elkészül, számtalan kőolajkút földfúró berendezését villamoserő fogja hajtani. T'j fények fognak felcsillanni a koolaj- kuta.k erdeiben, a kőolajipari munkások otthonaiban, a Román Nép- köztársaság városaiban és falvaiban. A praihoval bányákban villamos- erővel hajtott bonyolult bányagépek I fogják a szénrétegeket feltárni, villanyfény fog kigyulladni a kollektív gazdaságokban. Villanyvonatok fognak közlekedni C'ampina és Sztállnvdros (Brassó) között. Mindez élő valósággá válik a közeljövőben. Mindez szorosan hozzákapcsolódik a moroeni építkezésekhez, a villamosítási terv számtalan nagyszerű építkezéséhez. Az amerikai „tudomány" dzsungeléiban \ 7"ictor Húgó ,.Nevető ember" című regényében olyan gengszterbandü- ról írt, amelynek tagjai eltorzították a gyerekeket, majd eladták őket cirkupztulaj (Ionosoknak és vásári mutatványosoknak. Ha Victor Hágó napjainkban élne, az emberi egyéniség olyan kigúnyolásának tanúja lenne, amelyhez képest a regényben szereplő história gyermektréfának látszik. Elég volna megismerkednie nélíány amerikai ,.tudós" munkájává«!, akik az emberi nem „tökéletesítésén" törik a. fejüket. Egyikük a chicagói Ralph Gerard. Nézzük csak mit ír „tudományos felfedezéseiről" a „Science Digest“ 1952. júniusi szúrná: „Dr. Ralph F. Gerard chicagói fiziológus kijelentette, hogy a tudósok a jövőben luboiatóriumi viszonyok között megtermékenyíthetik epe. eiálisan összeválogatott Szülök ivarsejtjeit és a mesterséges kémiai közegben nevelt emberi embriót átültethetik az átvevő anya mellébe.. A folyóirat közölte, hogy ezek a kísérletek már futószalagon folynak, majd így folytatta: „Ezek a kísérletek szükségképen számos részproblémát vetnek fel .. . Először, felvetődik a kérdés, törekedjiink-e a rendelésre készülő emberek teljes egyöntetűségére vagy jobb különböző kasztok létrehozására dolgozni." Maga Gerard, a folyóirat tanúsága szerint, a második út híve. Üdvözölné, ha a kémcsövekben különböző rendeltetésű embriókat nevelnének. Mondjuk például az, amerikai életformával megelégedett, engedelmes, élő robotembereket, mellettük természetesen „szuperembereket" is, akik az előbbiek vezetésére hivatottak ... Kurt Stern, a kaliforniai egyetem állattan-professzora a „Scientific American" című folyóiratban pontosan ilyen reményeket fűz ehhez a — szavai szerint — ,,lángeezü tervhez." „Ha a biológusok megtanulják kémcsőben kinevelni az embert, — írja —, forradailmopííhatják az emberi gondolkodást, a magánéletet és a társadalmi szervezetet." Kurt Stem nem titkolja, liogy e szörnyű terv logikailag Weißmann és Morgan hírhedt öröklődési tanából következik, amely a faji gyűlölködést és a kizsákmányolást hivatott megmagyarázni. „A magasabb társadalmi rétegekhez tartozó gyermekek szellemi fejlődésének átlagos mutatószámai össze hasonlíthatatlanul magasabbak, mint ugyanezek a mutatószámok a.z alsó rendű csoportoknál, — hirdeti Stern. Ennek okát a „kedvezőtlen génekben" kell keresni, amelyek lehúzzák „a társadalom alaesonyabbrendü osztályait". Stern ebből a merőben hazug és tudományellene? „tézisből" az alábbi következtetett vonja le: „Igen kívánatos kizárni a „rossz" génekkel rendelkező emberek sza- porodásának lehetőségét". Mint ismeretes ,az ilyesfajta „elméleti" megállapítások gyakorati megvalósításával foglalkoztak már Hinder SS-lcgényei és foglalkoznak ma a kocsedói hóhérok. Mindez csupán az előjáték volt és az ,,örökléstani" kísérletek sorozatára most már a laboratóriumi „embergyártásnak" kell rátenni a koronát. Az amerikai „tudósok" utra-ranzista ..elgondolásai" és kísérletei min- ‘den igazi tudósban felháborodást és undort váltanak ki. Rcmy Coliin híres francia orvostudót», több tudományos egyesület tagja írja a „Concours Medical" című fotyóiratban: Ugyanolyan veszélyes, mint bűnös irányzatról van szó... Az emberi faj mesterséges kiválasztásáról van szó az uralkodó faj javára-, amelynek képviselői farizeusok módjára az emberiség javáról való gondoskodásnak nevezik a dzsungelek törvényének meghonosítását". Ez az elrettentő példa megmutatja, milsren gaztetteket pzerveznek az emberiség ellen az amerikai reakciós tudomány dzsungéléiben. Jól dolgozik a kemecsei járás szabadságharcos aktívája A Központ! Vezetőség űtmutatá-. sai nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Magyar Szabadságharcos Szövetség munkája is fellendüljön. Nem viselhetjük méltatlanul azt a szót szövetségünk nevében, hogy „szabadságharcos”. Az a feladatunk, hogy hazáját, népét szerető, azért minden áldozatra kész ifjúságot neveljünk s kellőképpen fel is készítsük őket a haza védelmére. Nagy példaképünk, a szovjet szabadságharcosok útján keli haladnunk. Az egyes járások jó szabadság harcos munkája elsősorban azon múlik, hogy a járás szabadságharcos vezetőszerve, a járási ukíívncsoport hogyan dolgozik. Példának lehet állítani a kemecsei járás aktíváját. Az aktíva-csoport rendszeresen, minden héten ülésezik s ezen az liléteken megbeszélik a feladatokat. Igen nagyjelentőségű volt a Központi Vezetőség ülése után tartott értekezletük. Ezen résztvett a Járási Pártbizottság képviselője, Madarász elvtárs is. Madarász elvtárs rávilágított a helyi feladatokra: a járás területén még sok dolgozó parasztfiatal nem tagja az MSzHSz-nek. Ki kell adni a jelszót: „Lépj be az MSzHSz. soraiba, vegyél részt a kiképzéseken!” A szövetség feladata, hogy elmélyítse a haza iránti szeretetet, amely elválaszthatatlan a Szovjetunió és a Párt iránti szeretettől. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha a szövetség munkájában, gyakorlati tevékenységében valóban résztvesznek a fiatalok. Nagy Tibor elvtárs, az aktívacsoport elnöke arról beszélt, hogy mennyire szeretik a fiatalok a technikai sportot. Lehetőséget kell nyújtani számukra, hogy résztvegyenek a moíoroskörük, rádióskörök, lövészkörök munkájában. Kertész Jenöné arra hívtu fel a figyelmet, hogy a lányok körében n legnagyobb érdeklődést a rádióskörök munkája váltotta ki. Valósággal rajonganak a lányok a rádióskörök megalakításáért. Az aktívacsoport értekezlete még arra is felhívta a figyelmet: az ifjúság legnagyobb tömegszervezete a DISz. Az MSzHSz. csak akkor tud jó munkát kifejteni, ha szorosan együtthalad a DISz-szel s azzal összhangban végzi munkáját. A kemecsei alrtívacsoport értekezlete óta már hetek teltek el. S ez az idő bebizonyította: nemcsak ígérgetnek, hanem cselekszenek is. A megye járásai között az élre kerültek. Különösen eredményes, hogy a termelőszövetkezeti csoportokban, mint a telektanyai Vörös Csillag- ban életerős, jó szövetségi alap-,, szervezetet hoztak létre s látnak el feladatokkal. A telektanyai Vörös Csillag termelőszövetkezetben a nagy munkák ellenére is rendszeres gyakorlati munka folyik. Az aktívacsoport helyesen magyarázta meg a szabadságharcosoknak: éppen a nehézségek közepette, a legnagyobb feladatok megoldásában edződnek a jó hazafiak, a jó békeharcosok s éppen a legnagyobb munkában kell megmutatni a helytállást. A kemecsei járási aktívacsoport jó munkája serkentsen minden szabolcs- szatmári szabadságharcost. ÁROS JÓZSEF, megyei nevelési feleid*
