Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-24 / 198. szám

I NÉPLAP 1952 AUGUSZTUS 24, VASÁRNAP. NEMZETKÖZI SZEMLE K ül politikai,Jegyzetek A jugoszláv ifjúság harca a Tiíó-klilik ellen A jugoszláv ifjúság egyre jobban nyugtalanítja a Tito—Rankovics klikket. A jugoszláv hatalombitor­lók azt hitték, hogy a jugoszláv ifjúság követni fogja véres útjukat és azt remélték, hogy félre tudják vezetni a jugoszláv ifjúságot. Ennek azonban éppen az ellenkezője tör­tént, a jugoszláv ifjúság ellenállá­sa állandóan fokozódik a belgrádi rendszer éllen. Ennek az ellenállásnak egyik for­mája a nyílt bojkott az úgyneve­zett Narodna Omladina nevű ifjú­sági szervezettel szemben. A jugo­szláv. ifjúság rendszeresen távol­marad a Narodna Omladina gyűlé­seitől, összejöveteleitől és így en­nek a .szervezetnek semmi befolyá­sa nincs az ifjúságra. Bármennyi­re is igyekszik az Omladina című lap, az ifjúsági szervezet lapja el­titkolni ezt a tényt, időnként mégis kénytélen beismeréseket tenni. így például az újság nemrég azt írta, hogy „Pomoradje járás községeiben igen sok ifjú él, de ritkán találkoz­nak, mert nincs szervezet, amely összefogná a? ifjúságot”. A lap természetesen nem vallja be, hogy mi ennek az oka. A jugo­szláv ifjúság lapja már régen Tito —Rankovics eszköze lett és hangos szóval propagálja az „amerikai életformát”. A jugoszláv ifjúság szabotálja a részvételt az úgynevezett „kulcs- építkezéseknél”, amely alatt straté­giai és katonai építkezéseket kell érteni. Ilyen objektum például a szevojnőt hadianyaggyár, ilyenek Hzrvetozarevo erőművel amelyek a Vlaszina, Növi Vonodol és Yuzeniea községekben lévő hadiüzemeket lát­ják el vlllamosárammal. Minden terror és megfélemlítés! kísérlet ellenéire a másodéves or­vostanhallgatóknak csupáu 2 száza­lékát sikerült mozgósítani ezekre a liadi'munkálatokra. A ljubljanai munkásnegyedben levő gimnáziu­mok diákjai közül egy sem akadt, aki vállalta volna ezt a munkát. Illegális szervezetének vezetése alatt a jugoszláv ifjúság nyílt har­cot is folytat Tito—Rankovics rend­szere ellen. A hivatalos Tanjug hírszolgálati iroda nemrég közölte, hogy a belgrádi megyei bíróság 4 egyetemi hallgató ellen hozott íté­letet, akik a „Tájékoztató Iroda cél­jainak szolgálatúban” szervezetet létesítettek.. A diákokat héttől ki­lenc évig terjedő börtönnel sújtot­ták. A 7!iío-banda megrettenve ettől az álla,póttól, új propaganda-akciót kezdett. Hogy ennek a kérdésnek a ti IÓN rák milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak, bizonyítja, liogy maga Rankovics írt erről a témá­ról cikket a Borba című lapban. Ez azt bizonyítja, hogy a helyzet ko­molyra fordult és ez igen nagy félelmet kelt a belgrádi vezetőkben. A ti tóisták rettegnek, mert a ju­goszláv ifjúság napról napra tevé­kenyebben kapcsolódik be a jugo­szláv nép felszabadításáért folyta­tott harcba. A jenkik „demokráciája“ Dél-Koreában A délkoreai Jondon kerület Szar.- cslion körzeti székhelyén szokatlan gyűlésre került sor. Valamennyi részvevőt fegyveres fenyegetéssel űzték ide. A gyűlést körülvevő ka­tonák és rendőrök puska- és gép­pisztoly csörömpölése közei>etfe kel­lett dicsői te niök az augusztus 5-re kitűzött úgynevezett elnök válasz lú­gokat és aláírni azt a levelet, amelyben feltétlen támogatást Ígér­nek Li Szin Jlíaw-nak. Ugyanilyen megrendezett jelenetekre került sor Koszán és Okcshon kerületek fal­vaiban. A nép „akaratnyilvánítása” min­denütt hasonló módon folyt és ez volt hi Szin Man terve. Amikor meggyőződött arról, hogy még az úgynevezett délkoreai nemzetgyűlés képviselői között sein kapja meg a kellő támogatást, elhatározta, hogy „általános szavazás” alapján bizto­sítja megválasztatását. Az úgynevezett „választások” minden részletét a „megszálló tri­umvirátus” dolgozta ki, — Muccio amerikai követ, Clark amerikai fő- parancsnok és van Fleet, a Koreá­ban tartózkodó 8. amerikai hadse­reg parancsnoka. Mindent megtet­tek, liogy az amerikai titkosszolgá­lat régi ügynökét ismét a bábelnöki pozícióba juttassák Mint ismeretes, Li Szia Man az amerikai megszálló' hadsereg kötelékében érkezett 1945- ben Koreába. Valójában semmiféle választási hadjárat nem volt. Csupán néhány nappal a választások előtt enged­ték meg, forma kedvéért, néhány úgynevezett ellenzéki elnök- és al- elr.ök-jelölt előterjesztését. Amint a párizsi rádió tudósítója megjegyzi, Szöulban nem vol-t érezhető a vá­lasztások közeledése, a házak falán nem volt semmiféle plakát. Li Szin Man legjobban a guimibotiban és a rendőri revolverben bizakodott, amelyek az ő győzelmét voltak hi­vatva biztosítani a választásokon. _ A délkoreai csapatok és rend­őrt erők teljes fegyverzetben őriz­ték ma a délkoreai választási kör­zeteket, _ közölte a tokiói rádió. Nemcsak őrizték a körzeteket, ha­nem erőszakkal hajszolták oda a választókat és kényszerítették arra, hogy Li Szín Man-ra szavazzanak. Az amerikai megszáll óknak, a hamisított délkoreai választások szervezőinek minden okuk megvan arra, hogy elégedetten dörzsöljék tenyerüket. Ugyanakkor azonban, amikor biztosították szuronyaikkal az egész Korea leggyűlöítebb embe­rének, Li Szín Man nak „győzel­mét”, szemléltető leckét adtak a délkoreaí lakosságnak az amerikai demokrácia gyakorlati megvalósítá­sáról. ■ , FÉNY A HEGYEKBŐL, „ A Román Népköztársaságban a villamosítás kérdése a népi demo­kratikus rendszer egyik legfonto­sabb feladata. álhit ahogyan Gheorghc Ghooryhiu Bej elvtárs, a Román Munkáspárt főtitkára a párt Központi Vezetőségének 3950 október 26-i ülésén kiemelte: „Or­szágunk villamosítása a legsürge­tőbb és legjelentősebb feladatként jelentkezik”. A villamoserőművek 1950. évi helyzetéről szólva Oh. Gheorghiu- Dcj elvtárs rámutatott az említett napon elhangzott jelentésében arra hogy mindössze 600.000 Kw. villa- mosanergla volt felhasználható és az ország lakosságának több mint 70 százaléka olyan helységekben élt, melyekbe nem volt bevezetve a villanyáraim. Ez a helyzet valójában kímélet­len vádirat a letűnt rendszer ellen, amely a dolgozók legelemibb igé­nyeivel és szükségleteivel sem tö­rődött. A Román Népköztársaság villa­mosítási tervét tízéves időszakra dolgozták ki. amely beleilleszkedik az ország első két ötéves tervébe és az első erőmüvek már meg is kezd­ték a termelést. A bicazi, moroeni hatalmas vízi- erőművek felépítése rövid időn be­lül fel fogja számolni a múlt sú­lyos örökségét. A különféle erőmüvek építő mun­katelepeinek munkásai és techniku­sai a fejlett szovjet munkamódsze­rek alkalmazásával megtisztelő fel­adatuknak tekintik, hogy minél gyorsabban befejezzék az építkezé­seket és minél több villamosener­giát szolgáltassanak, ami oly rend­kívüli mértékben szükséges a szo­cializmus építéséhez a Román Nép- köztársaságban. Moroeni környékén hosszú évszá­zadokon át zord pusztaság uralko­dott. A sziklás és a hepehupás ta­laj. amelyen még egy barázdányit sem lehetett megművelni, s különö­sen pedig a lalomita-folyó szeszé­lyes vize, amely majdnem minden évben kiöntött medréből, — sivárrá tette ezt a vidéket, az emberek messzire elkerülték ezt a völgyet. Egyetlenegy üt sem szelte át ezt a területet, csupán néhány ösvény ve­zetett felfelé a folyó mentén, majd ezek is láthatatlanokká váltak. Ma a dolgozók akaratából, a né­pi demokratikus rendszer akaratá­ból az lalomita.folyó ezen völgyé­ben épül a Román Népköztársaság villamosítási tervének egyik legna­gyobb villamos vízierőműve. Mélyen a víz medrébe . ékelődve, az erdő szívében emelkedik a ma­gasba a vizd űzz ászt ógát fehér és tömör fala. A gátépítés! munkála­tok befejezés előtt állanak. A lalomita-folyó vize egyelőre régi útját folytatja s a gát egyik nyí­lásán folyik át. Ha majd azonban a völgyben épülő üzem elkészül, ez a nyílás lezárul s a folyó vize más úton indul el, melyet c-mberl kezek szabtak ki számúra. Az építők méterről méterre egy hosszú, majdnem öt kilométeres alagutat vágtak a hegyben, amely a víziduzzasztó gátnál kezdődik és levezet egészen az erőműig. Ez a munka egyáltalán nem volt köny- nyű. A bányászok kemény munká­val áthatoltak a hegység kemény szikláján, legyőzték az alagutat el­árasztó talajvizet, megbirkóztak az­zal a nyomással, amely néha gyufa- szálakként döntötte össze az alag­utat feltámasztó oszlopokat. A hegység szívében egy tíz méter magas termet építettek: egy óriási medencét, amelyben egy valóságos földalatti tó kap helyet. Ebből a hatalmas medencéből fog kiözönle- ni a víz egy szilárd vezetéken át közvetlenül a turbinákhoz, amelyek mozgásba hozzák a vízlerőmü mo­torjait. A „feszített vezeték” épít­kezése maga is merész munka, a néhányszáz méter hosszú fémveze­téket a hegy mélyében kell felvonni. V Amikor az ember az építők mun­kamódszereiről érdeklődik, szinte valamennyien a szovjet technikáról beszélnek. A munkatelepen a különféle ké­szülékek és munkaeszközök egész sora találkozik, amelyek még né­hány évvel ezelőtt Romániában tel­jesen Ismeretlenek voltak. Az alag- útban pl. szovjet sajtoló készülékek működnek. Villanyfény mellett négy munkacsoport irányítja ezeket a gépeket, amelyek majdnem hat atmoszférás nyomással, egy cement és víz keverékét szórják az alagút falatra. Ennek nyomán az alagút fala gránitszilárdságúvá válik, hosz- szú évszázadokig eltart. Az építőik ez év tavaszán hozzá­láttak a villamosvízlerőmű tömör alapjainak lefektetéséhez. Rövid idő múlva, egy őszi napon az első turbinák megkezdik működésüket... A Prahova völgyének kőolajme­zőin ma még gőzhajtásos erővel folynak a kőolajfúrási munkálatok, de a közeljövőben, amikor a ialo- mitai villamoserőmű elkészül, szám­talan kőolajkút földfúró berendezé­sét villamoserő fogja hajtani. T'j fények fognak felcsillanni a koolaj- kuta.k erdeiben, a kőolajipari mun­kások otthonaiban, a Román Nép- köztársaság városaiban és falvaiban. A praihoval bányákban villamos- erővel hajtott bonyolult bányagépek I fogják a szénrétegeket feltárni, villanyfény fog kigyulladni a kol­lektív gazdaságokban. Villanyvona­tok fognak közlekedni C'ampina és Sztállnvdros (Brassó) között. Mindez élő valósággá válik a kö­zeljövőben. Mindez szorosan hozzá­kapcsolódik a moroeni építkezések­hez, a villamosítási terv számtalan nagyszerű építkezéséhez. Az amerikai „tudomány" dzsungeléiban \ 7"ictor Húgó ,.Nevető ember" című regényében olyan gengszterbandü- ról írt, amelynek tagjai eltorzították a gyerekeket, majd eladták őket cirkupztulaj (Ionosoknak és vásári mutatványosoknak. Ha Victor Hágó napjainkban élne, az emberi egyéniség olyan kigúnyolásának tanúja lenne, amelyhez képest a regényben szereplő história gyermektréfának lát­szik. Elég volna megismerkednie nélíány amerikai ,.tudós" munkájává«!, akik az emberi nem „tökéletesítésén" törik a. fejüket. Egyikük a chicagói Ralph Gerard. Nézzük csak mit ír „tudományos felfedezéseiről" a „Science Digest“ 1952. júniusi szúrná: „Dr. Ralph F. Gerard chicagói fiziológus kijelentette, hogy a tudó­sok a jövőben luboiatóriumi viszonyok között megtermékenyíthetik epe. eiálisan összeválogatott Szülök ivarsejtjeit és a mesterséges kémiai közeg­ben nevelt emberi embriót átültethetik az átvevő anya mellébe.. A folyóirat közölte, hogy ezek a kísérletek már futószalagon foly­nak, majd így folytatta: „Ezek a kísérletek szükségképen számos részproblémát vetnek fel .. . Először, felvetődik a kérdés, törekedjiink-e a rendelésre készülő emberek teljes egyöntetűségére vagy jobb különböző kasztok létrehozására dol­gozni." Maga Gerard, a folyóirat tanúsága szerint, a második út híve. Üd­vözölné, ha a kémcsövekben különböző rendeltetésű embriókat nevelné­nek. Mondjuk például az, amerikai életformával megelégedett, engedelmes, élő robotembereket, mellettük természetesen „szuperembereket" is, akik az előbbiek vezetésére hivatottak ... Kurt Stern, a kaliforniai egyetem állattan-professzora a „Scientific American" című folyóiratban pontosan ilyen reményeket fűz ehhez a — szavai szerint — ,,lángeezü tervhez." „Ha a biológusok megtanulják kémcsőben kinevelni az embert, — írja —, forradailmopííhatják az emberi gondolkodást, a magánéletet és a társadalmi szervezetet." Kurt Stem nem titkolja, liogy e szörnyű terv logikailag Weißmann és Morgan hírhedt öröklődési tanából következik, amely a faji gyűlölkö­dést és a kizsákmányolást hivatott megmagyarázni. „A magasabb társadalmi rétegekhez tartozó gyermekek szellemi fejlő­désének átlagos mutatószámai össze hasonlíthatatlanul magasabbak, mint ugyanezek a mutatószámok a.z alsó rendű csoportoknál, — hirdeti Stern. Ennek okát a „kedvezőtlen génekben" kell keresni, amelyek lehúzzák „a társadalom alaesonyabbrendü osztályait". Stern ebből a merőben hazug és tudományellene? „tézisből" az alábbi következtetett vonja le: „Igen kívánatos kizárni a „rossz" génekkel rendelkező emberek sza- porodásának lehetőségét". Mint ismeretes ,az ilyesfajta „elméleti" megállapítások gyakorati meg­valósításával foglalkoztak már Hinder SS-lcgényei és foglalkoznak ma a kocsedói hóhérok. Mindez csupán az előjáték volt és az ,,örökléstani" kísérletek soroza­tára most már a laboratóriumi „embergyártásnak" kell rátenni a koro­nát. Az amerikai „tudósok" utra-ranzista ..elgondolásai" és kísérletei min- ‘den igazi tudósban felháborodást és undort váltanak ki. Rcmy Coliin hí­res francia orvostudót», több tudományos egyesület tagja írja a „Con­cours Medical" című fotyóiratban: Ugyanolyan veszélyes, mint bűnös irányzatról van szó... Az emberi faj mesterséges kiválasztásáról van szó az uralkodó faj javára-, amelynek képviselői farizeusok módjára az emberiség javáról való gondoskodásnak nevezik a dzsungelek törvényének meghonosítását". Ez az elrettentő példa megmutatja, milsren gaztetteket pzerveznek az emberiség ellen az amerikai reakciós tudomány dzsungéléiben. Jól dolgozik a kemecsei járás szabadságharcos aktívája A Központ! Vezetőség űtmutatá-. sai nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Magyar Szabadság­harcos Szövetség munkája is fellen­düljön. Nem viselhetjük méltatla­nul azt a szót szövetségünk nevé­ben, hogy „szabadságharcos”. Az a feladatunk, hogy hazáját, népét szerető, azért minden áldozatra kész ifjúságot neveljünk s kellő­képpen fel is készítsük őket a ha­za védelmére. Nagy példaképünk, a szovjet szabadságharcosok útján keli haladnunk. Az egyes járások jó szabadság harcos munkája elsősorban azon mú­lik, hogy a járás szabadságharcos vezetőszerve, a járási ukíívncsoport hogyan dolgozik. Példának lehet ál­lítani a kemecsei járás aktíváját. Az aktíva-csoport rendszeresen, minden héten ülésezik s ezen az liléteken megbeszélik a feladato­kat. Igen nagyjelentőségű volt a Központi Vezetőség ülése után tar­tott értekezletük. Ezen résztvett a Járási Pártbizottság képviselője, Madarász elvtárs is. Madarász elvtárs rávilágított a helyi felada­tokra: a járás területén még sok dolgozó parasztfiatal nem tagja az MSzHSz-nek. Ki kell adni a jel­szót: „Lépj be az MSzHSz. soraiba, vegyél részt a kiképzéseken!” A szövetség feladata, hogy elmé­lyítse a haza iránti szeretetet, amely elválaszthatatlan a Szovjet­unió és a Párt iránti szeretettől. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha a szövetség munkájában, gya­korlati tevékenységében valóban résztvesznek a fiatalok. Nagy Tibor elvtárs, az aktívacsoport elnöke ar­ról beszélt, hogy mennyire szeretik a fiatalok a technikai sportot. Le­hetőséget kell nyújtani számukra, hogy résztvegyenek a moíoroskörük, rádióskörök, lövészkörök munkájá­ban. Kertész Jenöné arra hívtu fel a figyelmet, hogy a lányok köré­ben n legnagyobb érdeklődést a rá­dióskörök munkája váltotta ki. Va­lósággal rajonganak a lányok a rá­dióskörök megalakításáért. Az aktívacsoport értekezlete még arra is felhívta a figyelmet: az ifjúság legnagyobb tömegszervezete a DISz. Az MSzHSz. csak akkor tud jó munkát kifejteni, ha szoro­san együtthalad a DISz-szel s az­zal összhangban végzi munkáját. A kemecsei alrtívacsoport érte­kezlete óta már hetek teltek el. S ez az idő bebizonyította: nemcsak ígérgetnek, hanem cselekszenek is. A megye járásai között az élre ke­rültek. Különösen eredményes, hogy a termelőszövetkezeti csoportok­ban, mint a telektanyai Vörös Csil­lag- ban életerős, jó szövetségi alap-,, szervezetet hoztak létre s látnak el feladatokkal. A telektanyai Vörös Csillag termelőszövetkezetben a nagy munkák ellenére is rendszeres gyakorlati munka folyik. Az aktíva­csoport helyesen magyarázta meg a szabadságharcosoknak: éppen a ne­hézségek közepette, a legnagyobb feladatok megoldásában edződnek a jó hazafiak, a jó békeharcosok s ép­pen a legnagyobb munkában kell megmutatni a helytállást. A keme­csei járási aktívacsoport jó mun­kája serkentsen minden szabolcs- szatmári szabadságharcost. ÁROS JÓZSEF, megyei nevelési feleid*

Next

/
Thumbnails
Contents