Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-19 / 195. szám

NÉPLAP 1952 AUGUSZTUS 19, KEDD 2 Végezzék el minél többen a mezőgazdasági szaktanfolyamokat A mezőgaadaság szocialista át. alakítása megköveteli azt, hegy nagyszabású, szakmailag is képzett káderekkel rendelkezzünk.. Az el­múlt évek tapasztalatai azt biao- nyítjáik, hogy azokon a gépállomá­sokon, ahol képzett vezetők, brigád- vezetők, aigTonómusok, traktorosok, kombájóoaofe vannak, ott sokkal magasabbak a termelési eredmé­nyek. Az új agrotechnikához zoo- tech »Likashoz hozzáértőembereik kel. lenek, akik azt a gyakorlati életben alkalanazni tudják. Garat Vera az encsemcsii gépállomás traiatortetája háromhóiniapos Iskolát végzett, —az idei cséplésnél 40 vagon terményt gépelt el, tervét ezidálg 150 száza­lékra teljesítette. A tiszadobi Tán­csics termelőszövetkezet állatte­nyésztője, Bóka Balázs bevezette a háromszori fejőst, egyedi takarmá­nyozást, e ma már van olyan te­hetne, amelyik napi 31.0 liter tejet ®d. Ezt a tehenet két esztendeig nem tudták fejni rúgás miatt. Ezek az eredmények airra kötelezik a terme­lőszövetkezeti csoportok elnökeit, gépállomás! igazgatókat, hogy lel­kiismeretesen lássanak hozzá az iskolára küldendő káderek kiválo­gatásához. Küldjenek kádereket az öthónapos állattanyéssstésd, növény­termesztési iskolákra, az állatorvosi szatksegédlképzői iskolára (amely szeptember 8-án kezdődik) vagy t rak toros-kombá j n vezető-képző is­kolára. A járási tanácsok mezőgaz­dasági vezetőinek legyen egyik fő feladata: ellenőrizni a káderek ki­válogatását. A legjobbakat küldjék el az is­kolákra, hogy azok tanuljanak, fej­lődjenek és iskoláraküldésüket ki­tüntetésnek érezzék. Érezzék azt, hogy felelősek megbízóiknak, a szö­vetkezeti tagoknak: hazatértükkor hozzá kell látniuk ahhoz, hogy több és nemesebb állatot adjanak a kö­zösséginek.. Népünk elvárja az Isko­lák elvégzőitől, hogy alkalmazzák az új agrotechnikát, sikeresen ve­zessék be a szovjet tapasztalatok alapján az új zootechnikai eljáráso­kat. Traktorosaink tekintsék kitün­tetésnek azt, hogy olyan Iskoláin tanulhatnak, ahol a szovjet trokto- risták és kombájnvezetők az élen­járó szovjet tapasztalatokat sajá­títhatják el, Vezetőjük fordítsanak gondot arra, hogy a dolgozó nőket kellő arányban küldjék az iskolák­ra, elsősorban az állattenyésztési tanfolyamokra. El kell érnünk azt, hogy az áMíattenyésztést, amely kimondottan női munka, mindenütt túlsúlyban nők irányítsák és vé­gezzék. A vezetők támogassák és bátorít­sák az élenjáró dolgozókat, hogy azok tanuljanak. Amint Sztálin elv­társ mondatta: „Meg kell értetni, hogy a mi jelenlegi viszonyaink kö­zött minden a káderek tői függ, ha jó és nagyszámú kádereink lesznek az iparban, mezőgazdaiságban, köz­lekedésben, a hadseregben, orszá­gunk legyőzhetetlen lesz. Ha ilyen kádereink nem lesznek, mind a két lábunkra sántítani fogunk. Mi azt alkarjuk, hogy hazánk viruljon, hogy mezőgazdaságunk egyre in­kább hasonlítsák a Szovjetunió nagyüzemi mezőgazdaságúihoz. Azt akarjuk, hogy minél többet és job­bat termeljünk drága hazánknak. Ezt csiak akkor tudjuk elérni, ha megfelelő számú kiváló mezőgazda- sági'szakembert képezünk ki. Nem egyszerűen hivatali, bürokratikus feladat a tanfolyamokra küldendők kijelölése. Széleskörű felvilágosító munkával kell megértetni a dolgo­zókkal a tanulás jelentőségét. Az ellenség nem alszik és megpróbálja megakadályozni a fiatalok tanulá­sát. A tyukodi gépállomáson maga a körzeti mezőgazdász, Zombori Zoltán és Halmik Károly tervelőadó próbálta meggátolni a káderek is­kolára való jelentkezését. A csaro- dal Bástya termelőszövetkezeti cső portiban a volt csendőrfőtörzsőrmes­ter a könyvelő. — Mindenáron gá­tolja azt, hogy a csoport új könyve­lőt képezzen ki. Le kell leplezni az ellenséges mesterkedéseiket! Érjük el azt, hogy minél többén jelentkez­zenek a tanfolyamokra, minél töb­ben végezzék el azt sikeresen. Kozma Ferenc A garázsépítkezés dolgozói 1 noppoi előbb fejezik be 119. dekádtervOke! így köszöntik Rákosi elvtársat A nyíregyházi garázsépítkezósnél a dolgozók röpgyűlést tartottak Rákosi elvtárs miniszer tan ács elnö­kévé választása alkalmából. Az izzó lelfcesedésű röpgyülés résztve­vői elhatározták, hogy munkájuk további javításával fejezik ki örömüket. A Reba, Patai, Sulek, Szabó és a többi brigád tagjai, akik mindannyian teljesítették alkotmá­nyi vállalásukat, újabb fogadalom­ként vállalták, hogy az Építők Napjának tiszteletére csatlakoz­nak a ligettanyáink kezdeményezé­séhez és augusztus 20-tól. békemű­szakot tartanak.. Egy nappal ha­marabb fejezik be a III. dekád ter­vét.. Fogadalmukat és Rákosi elv­társihoz szóló jókívánságaikat levél­ben fogalmazták meg és küldték el Rákosi elvtársinak. Pál in csór Ferenc december 2I-re befejezi 1953 első leiévi tervét A záhonyi átrakó dolgozói jóval fogadalmuk határideje előtt teljesí­tették alkotmányi vállalásaikat. A Perka darusbrigád évi tervét befe­jezte. Most a darus-brigád egyik tagja, l’alincsár Ferenc újabb érté­kes vállalást tett. Nem kevesebbet határozott el, minthogy december 21-re, Sztálin elvtárs születésnap­jáig befejezi 1953 első félévének ter­vét. A Tiszáméul! Yízműépílő záhonyi munkahelyét A beadási kötelezettség teljesítésével köszöntik az Alkotmány ünnepét a mándokiak a múlt héten még a „kapun belüli munkanélküliség'’ jellemezte, holott munkáiban nem volt hiány- Csupán az volt a baj, hogy a dolgozók nem kaptak munkatervet »apóikra fel­bontva és így nem tudták mit dol­gozzanak folyamatosan. Most a ve­zetőség meglátta a hibák forrását — amire a Néplap augusztus IC-i cikke is rámutatott — a munkák előre való utalványozásának hiá­nyát. Elkészítették minden brigád számára a munkatervet és megha­tározták a:z elkészítési idejét. A bri­gádok így nemcsak folyamatos munkával vannak biztosítva, de le­hetővé vált, hogy minden munka idejének megrövidítésére vállaláso­kat is tegyenek. így tették meg vál­lalásukat a Parrag ácsbrigád tag­jai : a fejgerenda zsaluzási mun­kálatait két nappal a tervezetnél hamarabb befejezik. Ugyan-est vál­lalta Pécsik segédmunkás betonozó­brigádja is. Vasárnap est§ van. Mándokon gyűlést tartanak. Nincs egyetlen dolgozó család sem, ahonnan ott ne volna egy-két személy. Mindenkit érdekel az, hogy vájjon teljesí­tette-e már a község a tervét. Kü­lönösen az utcafelelősök, népneve­lők, azok várják nehezen, melyikük nevét említik a mikrofonban. Me­leg nyári szellő simogatja végig az arcokat. Egyszeresük megszólal a mikrofon. Ismertetik az elért eredményt és a legjobban teljesítő dolgozók nevét. Első Vass Lajos, aki 212 százalékra teljesítette ter­ménybeadását. De nemcsak ő telje­sítette, hanem az egész utca, me­lyet a dolgozó nép Vass gondjaira bízott. Utána Radóczi István ne­vét említették — ö is felülteljesí­tett 200 százalékon. Emellett még több dolgozó paraszt nevét mond­ták az élenjárók soraiban. Yass és Radóczi ott voltak a jelenlévők között. Boldog mosoly suhant vé­gig arcukon, várták, hogy a gyű­lésnek vége legyen, mindketten ha­zafelé igyekeztek. Igyekeztek meg­osztani örömüket a család többi tagjával. Vass Lajos így szólt fe­leségéhez ; — Na, asszony, most jól kibáu- tak ám velem. — Miért? — kérdi ijedten a fe­lesége. De amint a férfira nézett, rögtön meglátta, hogy annak öröm, mosoly ült az arcán. i — Kiáltották a nevem a mikro­fonban! ‘ I Vassné arca kipirult: „Mi lettünk az elsők a faluban?” | — Mi! — Vass az ablakban lévő piros versenyzászlőra néz. ,Ei a zászló a tavalyi begyűjtésre emlé­kezteti Vass Lajost. Tavaly is 5 volt az első, azért kapott ilyen szép emléket a falu dolgozóitól. Nincs a körzetben egyetlen egy hátralé­kos sem. Mindannyian azon igye4 köziek, hogy méltóképpen megün­nepeljék augusztus 20-át, hogy ak­korára megkapják a szabadpiacot. De nemcsak ez az utca, hanem az egész község teljesítette tervét augusztus 10-re. A terménybegyüj- tés mellett nem maradtak le a többi munkával sem, takarmány- beadásukat 167.7 százalékra, ba­romfi-beadásukat pedig 113.5 száza­lékra teljesítették. Vassné kezével megsimogatja a rádiót. Valamikor nem hitte volna, hogy az ő házában rádió szóljon. Hisz annakidején, mikor a férje napszámos volt, ő csak mástól hal­lotta azt, hogy Forgács „grófnak” rádiója is van. Dehogy merte vol­na akkor gondolni is azt, hogy majd neki is lesz! — És most van. Benn a gerendán felakasztott. 'csizma ragyog a villanyfényben, mintha csak mutogatná magát a szekrénybe akasztott csikóbundá- nak. Vassné nem tud nyugodni. To­vább érdeklődik férjétől. „Csak a te nevedet említették?’’ — Nem. Nemcsak az enyémet — válaszolja a férje. — Az egész falu teljesítette tervét! — Innen az újtelepről mondták-? valakinek a nevét? ' — Mondták A Radóczi szom­szédét. Radócziék nem messze laknak Vasséktól. A lámpafény idevilágít Vassék udvarára. Még itt is fenn van a család apraja-nagyja. Közö­sen örülnek a kitüntetésnek. Hogy­ne örülnének, hisz őt életében elő­ször tapsolták meg. Valamikor, mi­kor cseléd volt, még annyiba se tekintette az úr, hogy a köszönését fogadja, most meg ünnepelte az egész falu. Radóczi csillogó szem­mel beszéli et azt a családjának. Beszél, beszél, de tekintete sokszor megakad az asztalon lévő fehér búzakenyéren, amely olyan, mint a kalács. Szinte kínálja magát. Mintha csak mondaná. „Egyél be­lőlem, egy falatot”. Radóczinó kö­veti férje tekintetét. Nem éhes, da nem tudja megállani, vág egy pár harapást a fehér kenyérből. Ilyen szép kenyeret esznek a fel- szabadulás óta. Valamikor még a kalács sem volt Ilyen. Éjt-nappait eggyétéve dolgoztak, a kommeneió- ba a terménynek csak a rosszát kapták — csirását, meg a dohosát. Ebből aztán akár milyen ügyes is volt a gnzdasszony, ne:m lehetett jó kenyeret sütni. Mindig szalon­nája volt a kenyérnek. Erről az időről azonban sokan beszélhetnének még mások is a fa­luban! S arról is: mit adott az Alkotmány. Becsületbeli dolog hát teljesíteni a törvény szavát, a be­adási kötelezettséget — így tartják a mándokiak. Papp Júlia, Holnap nyílik meg a tervkiállítás Augusztus 20-án reggel fél kilenc órakor nyitják meg a megyei terv- kiiálHtást. A megnyitó beszédet Fábián Lajos elvtárs, a megyei ta­nács VB titkára tartja. Utána fe­le jthetetlm, gaisdag látványban lesz része azoknak a dolgozóknak, akik résztvesznek a kiállítás ünnepségén. Festményekben, modellekben, fény­képekben láthatják majd 5 éves ter­vünk gazdag ajándékainak egyré- szét. A kis modellek közt, mely mind egy-nagy nagyobb művet áb­rázol, ott láthatjuk a ktevúrdai gép­állomás csarnok-színét, a nyíregy­házi új húsüzem, a titszalöki ke­nyérgyár, a mátészalkai uezo-da, a nyíregyházi ipari tanulóott-hon mc- Uelljeit. Mezőgazdaságunk hatalmas fejlő­dését is bemutatjuk ezen a kiállítá­son. Dolgozó parasztjaink, tszcs, tagjaink láthatják majd, mennyit gazdagodtak egyes csoportjaink, állalmi gazdaságaink a felszabadu­lás óta eltelt pár év alatt. A saat- márcsekei állami gazdaság juhte- nyészete is megérdemli, ho-gy fény- képfelvétellel mutassuk be a juhál­lományt. A megyében ők nyírták a legtöbb gyapjút cgy-rgy juhról, az­tán meg szaporulatban is szép ered­ményt értek el ~~ 221 anyától 280 bárányt A nyírlugosi állami gazda­ság újfajta kísérlete sem minden­napi még megyénkben: a futóho- moikon létesített csill&gfürtlegelő. — Ezenfelül sokasok látványosság lesz, mely érdekelni* fogja dolgozó pa­raszti ainfsat. Az Ipar terem többek közt a büdczentmihályl Alkaloida, a nyírbogdúnyi Ásványolajipari; Vállalat, a nyíregyházi dohányfer­mentáló és-még egy jó pár üzem termelése kerül bemutatásra képek­ben. Láthatják majd dolgozóink nem­csak egy községnek vagy városnak az egyre emelkedő egészségvédel­mét, a gyermekhalandóság érről- évre való csökkenését, hanem az egész megyéjét is... Mivel értük el ezt? A sok újonnan épült egészség- házzal, a jobb életmóddal és az egy­re javuló orvosi kezeléssel elsősor­ban. Míg 1938-ban az újszülött cse­csemők 17 százaléka halt meg, ad­dig 1951 bein csak 9 százaléka. A tszcs., gazdálkodás előnyeit egy- egy tszcs, család életén keresztül is bemutat ják a kiállításon. A kiállítás zár ók épén a tiszalök! erőművet és fejlődő öntözéses gaz­dálkodásunkat, a fásítást, a villa­mosítást láthatjuk. Az eső és a körtnenet Miután az óvatos nyíregyházi katholikus papok felszerelték a templomtoronyra, a, villámhárítót, nehogy az isten véletlenül saját há­zába lőjje tüzes nyilait, beszereztek egy barométert is. Sokak előtt az első pillanatban érthetetlennek Hint fel ez a dolog. Nem■ kell azonban csodálkozni. Valamennyi újságolvasó ember emlékezik, hogy annak idején, a Orősz-per vádlottjainak kihal'gatá- sakor az egyik vádlott, Szabó Sán­dor íjászló pálosrendi pap ff kővet­kezőket mondotta: „A fatimai áj­tatosság a. rendnek 30 ezer forint tiszta jövedelmet hozott, egyben pe­dig alkalmat adott arra, hogy a valló$ örvo alatt demokráciacllencs tüntetéseket rendezzünk. Az egész fatimai djtatossdgnál mi „csodá­ról” beszéltünk, pedig tulajdonkép­pen annyi történt, hogy a portugá­liai Fatimában 1917 május 13-a után két kislány és egy kisfiú arról beszéltek, hogy ők „csodát” láttak. Erre a hiszékeny emberek tömegei nyomultak minden hónap 13-án a gyermekek által megjelölt helyre. Az emberek látták a három gyer­meket, azonkívül egy alkalommal, október 13-án egy napfogyatkozást. Mindennek dacára, mink ezt hasz- náltuk fel arra, hogy bizonyos ha­szonlesésből ilyen, ájtatosságokat rendezzünk, azonkívül pedig a mi felfogásunknak megfelelő demokrá- ciáellencs hangulatot keltsünk.’’ A tárgyalást vezető elnök meg­kérdezte: „Egyszóval becsapták a híveketf” , Szabé) Sándor László: Be. Ezek a vallomások méltán kellet­ték fel gyanújukat még azoknak az egyszerű hívőknek is, akik eddig hittek az úgynevezett „csodákban". Például abban, hogy a villámokat valami istenség küldi le kilőtt nyi­lából és hogy az esőt valamiféle szent önti le a földre. Vasárnap Nyíregyházán ezek az egy­szerű hívők aztán végkép ki­ábrándulhattak az ilyen képzelő­désből. — Nem is beszélünk ar­ról, hogy a száraz, vagy esős időt előre jelző barometer ott lóg a, papi rezidenciákban, — Elég csak beletekinteni a vasárnap reggeli lapokban megjelent időjárásjelcnté- sekbe, amelyek előre leszögeztél:; záporesök várhatók. Ezt délben ff rádió időjárásjelentése is megerő­sítette. Persze, az óvatosság, azt óvatosság. Mindaddig. amíg Záhony felől nem gyülekeztek sötét fcllcgcls a körűimet nem kezdődőit meg. 4z-, tán annál inkább! S középen a pap hangos kiáltásokkal követette az égi szentektől az csőt. És íme: „csodák, csodája’’, annak ellenére, hogy a, reggeli újságok megírták „záporeső lesz”, annak ellenére”, hogy a ba­rométer mutatója is záporesőt jel­zett — elkezdett-esni az eső....’ Alihoz, nincsen műszerünk, hogy megállapítsuk: az „esöcsotla” hány forintot jövedelmezett az „esőcsi­náló" papoknak, azt azonban min­den különösebb műszer nélkül a leg­egyszerűbb hívő is megállapíthattaj egy kis csalásért nem mennek ff szomszédba a „tisztelendő urék”. Különvonaf ok indulnak augusztus 20-án Mátészalkára az Ünnepi Vásárra A MÁV igazgatósa}* a nagyfokú ér­deklődésre való tekintettel az alábbi külön von a tokát állította be 20-ra a Mátészalkára utazó vásárlátogatók kényelmének biztosítására: I. Nyíregyházáról indul 5-10 óra-* kor B akt alór ántli áz o, Váeárosnamény* meny áillo-másokon át Mátészalkára érekezik 9.12-kor. Vissza indul ás Mátészalkáról 22.45 ó r a kor V á s á rosn am én y—B a k t aló r án t - háza állomásokon át Nyíregyházára, érkezik 21-én 2.45 órakor. II. Nyíregyházáról indul 6.00 óra­kor Nag.ykálló—Nyírbátor feló Ó9 Mátészalkára érkezik 8.42 órakor. Visszainduló^ Mátészalkáról 23.00 órakor Nyírbátor—Nagyká'lló álló. másokon át Nyíregyházára érkeeik 21-én 1.13 órakor. ^ Fenti különvonafcokon a »érietek és az összes kedvezményes jegyek érvé­nyesek. Itt hívjuk fel a Vásár iránt érdek- üődők figyelmét, hogy Mátészalkára utazók réseére a MÁV alábbi társas- utazási kedvezményeket engedélyezte: 8 saemély után 20 százaléíkos 25 személy után 33 százalékos 100 személy után 40 százalékos kedvezményt. A különvonatokkal, valamint a ked^ vezményekkel kapcsolatos felvilágosí. tás az IBUSZ Menetjegyirodájánál kapható (Bákócíi-u. 1).

Next

/
Thumbnails
Contents