Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-10 / 187. szám
n E r L ä t 1902 AUGUSZTUS 19, YA&AJtlNAF A szabolcs-szaímári parasztküldöttség látogatásénak első napja a turkevei „Vörös Csillag" termelőszövetkezetben (Munkatársunk jelenti Túrkevé- ről:) — Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy azok között lehetünk, akik meglátogatták az országszerte híres turkevei „Vörös Csillag termelőszövetkezetet, iuuely az ország leghíresebb szövetkezetei közé tartozik, .— Ezt mondotta Győré Jézsef elvtárs MDF megyei titkár Szolnok inegye határún, amikor válaszolt Juhász Imréné elvtársik), szolnok- onegyel tanácselnök üdvözlésére a szaibolcsszatmármtgyel parasztkül- döttség nevében. Tegnap; szobaion reggel Turkeve termelőszövetkezeti városba érkezett 155 szabolcsmegyei egyéni dolgozó paraszt, mintegy 20 termelőszövetkezeti küldött, hogy kétnapos tanulmányúton meggyőződhessenek arról: milyen is az élet egy igazi fejlett szövetkezeti nagyüzemben. A küldöttség abba a hatalmas szövetkezeti gazdaságba érkezett meg, amely 19 19 tavasza óta 7.400 holdas óriási gazdasággá nőtt, jj az elmúlt esztendőben már 1L és íól milliós évi jövedelmet ért el. . Lovas Lajos elvtárs, Kossuth-dí- jas tsz.-elnök irányításával hétmii liókétszázezer forint értékre növelte közös vagyonát. Olyan élményekben bővelkedő, eseménydús volt a tanulmányút első napja, amelyet soha uom fog elfelejteni Konez György, györtele- ki dolgozó paraszt, aki az élenjáró község valamennyi dolgozó parasztjának szemével néz meg mindent, — ónodi András biidszentmihályi dolgozó paraszt, akinek a termését eo- ronkvül csépelték el par ászt társai, csakhogy nyugodtan eljöhessen Turkevére és vigye haza a gazdag szövetkezeti életről szerzett tapasztalatokat. Olyan gazdag, virágzó termelőszövetkezetet láttak a szabolcs-szatmármegyei küldöttek, amelynek látása már az első estén nem egy dolgozó parasztot késztetett arra, hogy ezt mondja: amint hazamegyek belépek az otthoni szövetkezetbe. Bodnár Ferenc 8 lioldas dombra- dl dolgozó paraszt is a küldöttség tagja. Azt mondja: néhány nappal ezelőtt nyilatkozott arról, hogy helyesnek tartja a szövetkezeti gazdálkodást. Nagy kedve vau a községben a „Vörös Csillag” tszcs, ta jai közé belépni. A turkevei termelőszövetkezetben tett látogatás első napjának estéjén üzeni haza Ágoston Kálmán középpra színak, Ba-lla Sándorné és még sok egyéni gazdának, hogy most győződött meg igazán arról, milyen helyesen határozott a szövetkezetbe való belépésről: „Meglátták látogató dolgozó paraszt társaim, mire képesek a kör.üs munkára szövetkezett dolgozóik. Azok. akik valaha 200 kiütik és egy 10.000 holdas káptalani birtok cselédei, nincstelenjei voltak, óriási rizs földeket láttunk olyan területen, amely nem régein még csak 2_3 mázsa búzát1 termett. Most 700 hold rtzsföldről 4 milliós jövedelmet várnak ebben az esztendőben. Valóságos sertés- városban járunk, ahol csak anyakoca 477 darab van. Gyönyörű száz férőhelyes istállóban látjuk, amiut vlüiamosfejőgóppel fejik a teheneket. Láttuk, hogy a teheneknek még két száz-száz férőhelyes istállót építenek és két olyan óriási se-rtés- fiaztatót, melybe ötverv-ötven kee- cest tesznek. El sem lehet mondani nagy gazdagságukat, — üzeni Bodnár Ferenc. — Magam beszéltem Lévai Károly szövetkezeti taggal, aki tavaly 86 mázsa búzát, 17 mázsa árpát, 61 mázsa tengerit, 170 kg. rizst, 7 mázsa burgonyát, 190 kg. cukrot, mákot, hagymát ósmét 34.000 ft-ot vitt haza családjának.” Azt üzeni dolgozó paraszt társainak : „Én most belépek a szövetkezetbe és minthogy már beszéltem is erről, kövessék a példámat, mert a szövetkezet a mi boldog, gondtalan életünket jelenti”. Halhat Ferenc- né, eperjeske! dolgozó parasztasz szony férjének és társainak üzeni akik most azt szervezik, hogy az első típusról áttérjenek a hármas típusú működésre: „Mielőbb valósítsák meg a tervet. Az egyes típusban nincs olyan mód hatalmas jövedelmet biztosító állattenyésztésre, mint a hármas típusúban. Itt lactam, milyen milliomos hasznot hozott a turkevei Vörös Csillag állattenyésztése. Új módszereket vezettek be: a mesterséges borjúuevelést, juhállományukat a Szovjetuniótól kapott kaukázusi koeck segítségével mesterségesen növelik. A sertés- cs marhaliizlalásra új módszereket vezettek be eredményesen. Nálunk is óriási lehetőségeket nyit meg az álhittenyösztésiben a 111. típusú szövetkezet.” (Járni József, nyíregyházi, felsősimái k'izépparaszt. üzeni: „Mai Iá tagatásoui során meggyőződtem arról, hogy a dolgozó parasztok igazi boldogulása csak szövetkezetben lehetséges, azért elhatározom, hogy bazainenve, belépek a termelőszövetkezeti csoportba.” ónodi András, Mészáros Sándor büdszerutmihályi középparasztokat új termelőszövetkezeti c-söport alakításának; kérdése foglalkoztatja számos szaboles-szatmármegyei küldött beszél a jövőről, úgy, mint saját ügyéről. A turkevei látogatás során saját szemükkel győződnek meg arról, hogy a dolgozó parasztok gyarapodásának egyetlen útja a nagyüzemi gazdálkodás. A titóista párt — a jugoszláv nép esküdt ellensége A Pod Zastavom Memacionaliz- «ta-ban, a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapjában M. Vrcelj a titóista párttal foglalkozik:. A titóista párt összetétele, szervezeti felépítése, ideológiája, ]Klinikája és programja szerint: hitleii- (Jestaipo elveiken alapuló fasiszta forradalomellenes párt. Tulajdonképpeni irányítója: Rankovies UDB-je. A titóista! párt vezetősége a nép legádázabb ellenségeiből, angol-amerikai kémekből, provokátorokból,, árulókból tevődik össze, mintahegy ez már többízben — a Rajk-, a Trajcso Kosztcv-perben és máS| esetekben _ bebizonyosodott. A fasiszta párt főnöke: Joszir. Broz Titó, — kémtevékenységéért j a Gestapo már a harmincas években pénzelte. 1936-tól az Intelligence Servicéinek dolgozott. A második világháború előtt mindkét imperialista, kémszolgálat ügyDöke, csalások révén becsempészte magút a jugoszláv kommunista pórt vezetőségébe. I A titóista pártban megtalálható!;' a kulákok, a városi kapitalistái;, usztasák, osetmikek. Ti'tóék pártja a dolgozók kizsákmányolásának tulajdonképpeni szervezője. A gyáraikban, az Üzemekben a pártszervezetek védik a kapitalisták és a külföldi monopolisták érdekeit. A falusi pártszervezetek, — amelyek szoros kapcsolatban állanak a fasiszta hatóságokkal — a kulákok érdekelt védik. A jugoszláv hazafiaik szemében a titópárt tagjának lenni annyit jelent, mint a nép ellenségének lenni. A titóista pártból sorra lépnek ki mindazok a becsületes párttagok, akiket eleinte félrevezetett a titóista demagógia a „szocializmus építéséről”. Horvátországban ezév első felében 4.600 tag lépett ki a pártiból. Ti tóék a burzsoázia érdekében az „osztálybékót” prédikálják, sovinizmust és háborús pszichózist szítanak. A kommunista név fitóék pártjában csak álarcul szolgál, A párizsi rádió közli, hogy Irak ENSz-kiildötte hivatalosan felkérte az ENSz főtitkárát, tűzzék az E N S Zr közgyűlésének napirendjére Francia-Marokkó kérdését. Irak képviselője azzal Indokolta kérését, hogy Franciaország megszegte Ma rokkómak tett ígéretét a közigazgatás reformjával kapcsolatban. éj Jonny Smithnek > 1) az amerikai halálgj/drosoknak 2,1 a Koreába hajszolt amerikai katonáknak NEMZETKÖZI SZEMLE Az amerikai-angol ellenietek kiéleződése a Közel- és Távolkeleten Nagy érdeklődést keltő események zajlottak le az elmúlt hetekben a Közel- és Középkeleten: Egyiptomban Nagib pasa megbuktatta a királyt, Iránban pedig az amerikai imperialisták által támogatott Kávám esz Szultáné miniszterelnököt buktatta meg a nép. Mindezek az események, mind pedig az imperialista hatalmak honolului értekezlete éles fényt vetett az imperialisták — különösen az angolok és amerikaiak — ellentétének kiéleződésére. Egyiptomban egyre világosabban bontakoznak ki az elmúlt hetekben történt államcsíny körvonalai, s megvilágosodik annak háttere is.— Ma már nem kétséges, hogy Nagib tábornok az amerikai imperialisták érdekében hajtotta végre ezt a „fordulatot” az „angol érdekeltségű” Egyiptomban. A történteket eléggé tisztázza az, hogy míg az angol sajtó mély hallgatással fogadta Nagib katonai puccsát, addig az amerikai sajtó a legmelegebb hangon üdvözölte az egyiptomi eseményeket. Ugyancsak lerántja a leplet az amerikai terjeszkedési politikáról az a tény is, hogy az államcsíny után hatalomra került kormány az Egyiptomba történő tőkebehatolások megkönnyítésére módosította a részvénytársaságokról szóló törvényt. A 'módosítás szerint a külföldi tőke részaránya ezentúl 51 százalékra emelkedhető; Világos, hogy ez a döntés szélesre tárja a kaput az amerikai tőke bt hatolása előtt. Mindez persze még csak „félmegoldás” volna, ami az amerikai Imperialisták étvágyát nem elégíti ki. Nemcsak gazdaságilag akarnak angol „szövetségeseik” pozícióiba ülni Egyiptomban, de katonailag is igájuk alá kívánják hajtani Egyiptomot. Tudvalevő, hogy az egyiptomi nép a nemzeti burzsoázia egy részével együtt az angol katonaság kivonását követelik a SzUezl-csatorna övezetéből. Az ame ri ka i imperial is tűk „helyeslik’’ ezt a lépést —- természetesen azzal a feltétellel - ha az angolok helyét az „atlanti haderő” váltaná fel, ami egyet jelentene az amerikai uralommal. Az egyiptomi események világosan bizonyítják, hogyan válik mind elkeseredettebbé az amerikai és angol imperialisták marakodása és a Wall-Street miként akarja a legyöngült „brit oroszlánt” ebből az övezetből is kiszorítani. Egyre inkább számolótok kell azonban azzal hogy az egyiptomi nép is számottevő erő és nem nézi tétlenül, hogy országával haza árulók kupeck-edjenek. Éppen ezért az amerikai imperializmus egyiptomi ügynökiéi az államcsínyt különböző demagóg nacionalista intézkedések ködével vették körül: szemérmetlenül szónokolnak a „közéleti tisztaságról”, eltörlik a „pasa” és „bég” címeket, mintha ez velamit is enyhítene az egyiptomi nép helyzetén. Az .Intézkedések” célja: a nép figyelmének elterelése a döntő kérdésről, arról, hogy az új kormány az eddigi angol kizsákmányolás helyett az amerikai kizsákmányolást részesíti „előnyben”, és arról, hogy az új kormány elképzelése szerint az egyiptomi népnek nyilván „kedvesebb”, ha fiainak esetleg nem angol parancsnokság, hanem amerikai parancsnokság alatt kell életüket feláldozniol; az imperialisták által tervezett agresz- szív háborúban. Az Imperialisták tehát kénytelenek számolni a nép erejével. Az egyiptomi eseményekkel majdcsak egyidőbeu kísérletezett állajicsíny- nyel az amerikai imperializmus Iránban is, azonban súlyos kudarccal végződött a manőver s bebizonyította a nép, hogy keresztiillát a legbonyolultabb imperialista szövevényeken Is, s készemül arra, hogy elsöpörje a puccskísérleteket. Ez az oka anruik, hogy az egyiptomi eseményekkel kapcsolatban is felbukkant az amerikai sajtóban az „aggódás” hangja: „Nem lehet tudni, mi lesz a dolog folytatása” — írta a Washington Post. Az amerikai-angol imperializmus egyre élesedő ellentéte, az amerikai imperializmusnak az angol pozíciók ellen intézelt könyörtelen támadása szemléletesen mutatkozik meg az úgynevezett „csendesóosúni tanács’’ Honoluluban folyó ülésén is. A „csendesóceáni tanácsot” 1951. szeptemberében alakította az Egyesült Államok, Ausztrália és Uj- Zéland — természetesen amerikai kezdeményezésre. Ez a szövetség ahhoz az agresszív tömbrendszerhoz tartozik, amellyel a Egyesült Államok uralkodó körei az egész világot be szeretnék hálózni. A honolului tanácskozások célja kettős: az amerikaiak egyrészt ki akarják bővíteni ezt a háborús blokkot és abba más ázsiai és csendesúcráni országokat, így elsősorban Japánt is b:) akarják vonni, ugyanakkor azonban angol „szövetségeseik” rovására uralkodó helyzetet akarnak teremteni maguknak a Csendes-óceánon és Délkelet-Ázslában. A tanácskozásoknak ez az angol- ellenes éle az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt: Angliát meg sa hívták az ülésre. A képmutató tartózkodásáról hírhedt angol sajtó fieljajdulása bizonyítja a legjobban, hogy az ütés fájó pontot ériptett. A konzervatív, különben tiizöu-vi- zen keresztül a Wall-Street politikáját támogató Daily Mail „Anglia a leghátulsó padban” című vezércikkében így siránkozik: „A brit nemzetközösség országai védelmének legnagyobb súlyát Anglia viseli. Ennélfogva föltét-Ian jogunk van- kü* vetel-ni, hogy mint egyenrangú társak vegyünk részt a nemzetkozeis- séghez tartozó országok bármely védelmi intézkedésében’’. Ausztrália és Uj-Zéland követelte, hogy - legalább angol megfigyelő legyen az értekezleten, az Egyesült Államok azonban ellenezte ezt... ”A Csendes-óceáni szerződés olyan kerítés — folytatja a lap —, amely Ausztráliát és Dj-Zélandot teljesen körülzárja és tőlünk elválasztja. Ez a nemzetközösségi ■ országok egységének megtörése és ezt egyáltaiáu nem szeretjük. Mindem ízünkben érezzük, hogy ez nem jó dolog.” Ez nem egyetlen lapnak á keserű elszólása. A Manchester Guardian melbournei tudósítója arról ír, hogy egyes ausztráliai lapok úgy értékelik a honolului értekezletet : „Angliának befogták a száját Honoluluiban.” Az angol lap tudósítója a továbbiakban az ausztráliai közvéleménynek az amerikaiak által támogatott Japán megerősödése miatt érzett félelméről ír, majd így folytatja: „Ausztrália attól Is fél, hogy az a szerep, amit a honolului tanácskozáson rákényszerítettek, úgy is magyarázható, hogy elárulta Angliá t. .. Azt is fölteszik, hogy az Egyesült Államok meggyőzheti Ausztráliát, támogassa Japán nyilatkozatát arról hogy az csatlakozik a colomból tervhez. Ausztráliában úgy vélik hogy ez elfogadhatatlan lenne az angol cégek számára, mert azok félnek, hogy Japán a tervet arra használná fel, hogy behatoljon az ázsiai piacokra Anglia kárára.” Az eddigi nyugati sajtó jelentések túl azon, hogy fölfedik a Távolkelettel kapcsolatos egyre mélyülő angol-amerikai ellentéteket, arra mutatnak, hogy a csendesóoeátii tömb „kiszélesítése” egyelőre nem történt meg. Az amerikai imperialistáknak a csendesóeeáni agresszív szövetséggel kapcsolatos mesterkedései terén döntő akadályt jelent ugyanis a nemzeti fölszabadító mozgalmak erősödése az ázsiai országokban. Az ázsiai országok nem akarnak belépni a támadó csendesóeeáni tömbbe. Az angol-amerikai imperialisták ellentél'<fllg~,fj kiéleződése olyan történeti szedés következik be tehát, a aiag-jy izásra kiszemelt népei rici bókeharca eddig dg nem ’ vonalra emelkedik. Pctneit dóban leküzdhete t k’a'a w in f rape rial istáknak a ry't°Affhoí és függetlensége igresszív tervei el 1 I ellensége ,a kommunizmusnak, • f fejezi be cikkét M. Vrcelj. mert ez a párt a földkerekség bá r- mely egyéb pártjánál dühödtebb A marokkói kérdés napirendre tűzéséi kéri Irak
