Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-10 / 187. szám
Äff 'ATGTTSTTUS' lO, VÄSÄRNXP NÉPLAP A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1952 évi őszi növénytermelési munkák végrehajtásáról — a rizs és seprőcitok aratását,' vailaimtnit a másodnövényként termelt szálastakarmányok kaszálását és a dohány visszamaradt szárrészeinek betakarítását október 20-ig, — a takarbányrépa, cikória, nyári ültetésit burgonya, másodvetésű kukorica, napraforgó, pótvetésű dohány és ricinus szárrészelnek betakarítását az érés ütemének megfelelően, de legkésőbb november 5-ig, — a gyapot szedését a kovadás megindulásától kezdve folyamatosan, de legkésőbb november 10-ig, — a cukorrépa szedését és a földről való lehordását a megyei tanács végrehajtóbizottsága és a cukorgyár átvételi ütemterve alapján, de legkésőbb november 10-ig e] kell végezni, — a szőlő szüretelését és a téli gyümölcsök leszedését az érésnek' megfelelően, folyamatosan, de legkésőbb november 20-ig. 2. A termés mennyiségének és minőségének emelése, valamint az állattenyésztés fokozott takarmányellátásának biztosítása érdekében a kukorica szár részeinek, a csatamádénak, leveles cukor-répafejnek, a be nem szárítható szálasta- karmányoknak (pillangósvirágú takarmánynövények, savanyú füvek) és minden takarmányértéket képviselő mezőgazdasági hulladékamyag- nak a betakarítását, Illetve besilózását a liatakarítást követően folyamatosan, de legkésőbb nyolc n*>,- pon belül el kell végezni. 3. A betakarításnál törekedni keli a gépi erő teljes kihasználására és a betakarítás új módszereinek minél nagyobb területen való alkalmazására. Ezért: a termelőszövetkezetek és állami gazadságok a rizs aratását nagyobbrészt kévekötő aratógépekkel és kombájnokkal, az alacsony növésű napraforgó aratását és csépi ősét lehetőleg kom- bájnnal, í a burgonya és cukorrépa szedését kiemelő ekefejekkel, ezek hiányában mélyen járatott, kormányle- mez nélküli eketestek alkalmazásával és a cukorrépa fejelés ,Tarai o- semko-féle módszerének alkalmazásával, a gyapot zöldgubó szedését gubó- szedö gépekkel, a kukoricaszár silózását silógépekkel, a gyapot betakarítását a gyapotszedés mesterei tapasztalatainak alapján kétkezes gyapotszedéssel végezzék el. II. Trágyázás 1. A temelőszöveífkazeték (csoportok, az állami gazdaságok és az egyéni termelők az ősz folyamán szántóterületüknek lehetőleg egyötödét trágyázzák meg. Ezért az elmúlt évben megmaradt, valamint a folyó évben termelt, illetőleg fel nem használt, összes istállótrágya kihordását nyomban a betakarítás befejezése után kezdjék meg és szeptember 30-ig fejezzék be. A kihordott istálló trágyát úgy használják fel, hogy az érett istállótrágyát a kihordás napján elterítve, lehetőleg azonnal, de legkésőbb két napon belül alászántsák, a nem kellően érett istállótrágyát pedig szarvasba rakva, érleljék és legkésőbb az őszi mélyszántással szántsák alá. 2. A rendelkezésre álló istálló- trágyát elsősorban a kukorica, cukorrépa, burgonya, őszi takarmánykeverékek trágyázására kell felhasználni. 3. A műtrágyáik szakszerű alkalmazásának biztosítása érdekében a műtrágyákat elsősorban a szerződéssel termeit ipari növények, zöldségfélék és az őszi gabonák alá keli felhasználni. A t Iszövetkezetek és állami gaz. ....gok fokozott mértékben alkalmazzák a vetésekhez a házilag készített szervestrágyával szemcsézett foszfor- műtrágyát. III. Vetőszántás, vetőmag- előkészítés, vetés 1. Az őszi vetések jó minőségben és időben való elvégzése érdekében rögmentes, ’ülepedett, beérett vetőágyat kell biztosítani és a talaj állapotának megfelelő mélységű szántást kell alkalmazni az alábbiak szem előtt tartásával: a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — elsősorban előhántó- ekével — az elmúlt évben végzett mélyszántás mélységéig, de lehetőleg 20 cm. mélyen, az egyéni, termelők az elmúlt évben végzett mélyszántás mélységéig, de lehetőleg 18 cm. mélyen végezzék az őszi vetések alá a vetőszántást, A szántás elvégzése után a rögmentes, ülepedett vetőágy biztosítása érdekében fogast és hengert kell alkalmazni, vetés előtt a vetés: mélységéig kultivátorozást kell végezni. A vetőszántást minél korábban úgy kell elvégezni, hogy a vetés1 előtt lehetőleg harminc nappal, de legalább 15 nappal befejeződjék. A jövő évi aratás munkájának megkönnyítése érdekében barázdamentes, sima táblák kialakítását kell biztosítani. 2. Az őszi vetéseket minél korábban, de legkésőbb az alábbi országos végső határidőikig kell végrehajtani : Szeptember 10-ig: nyári keverék- takarmány, repce, bíborhere, szeptember 20-ig: ősziárpa, lucerna, szeptember 30-ig: őszi keverékta- karmány, rozs, október 20-ig: ősstibúza, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihiar, Szolnok,1 Báes, Kiskun, Fejér, Tolna, Baranya, Somogy és Pest megye ceglédi, dabasi, monori, nagykőtai, ráckevei járásában, Október 25-ig: őszdbúza Zala, Vas. Győr, Sopron, Veszprém, Komárom, Nógrád, Heves, Borsod, Szabolcs megyékben és Pest megye aszódi, budai, gödöllői, szentendrei, szobi, váci járásaiban. 3. A termésterület egyenletesebb kihasználása a jobb fényelosztás és a megdőlési veszély . csökkentése, ezek által a terméshozam növelése érdekében a multévi jó tapasztalatok felhasználásával a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban alkalmazzák a kereszt- soros vetést is. 4. Az őszibúza, rozs és ősziárpa vetőmagot legalább kilencvennyolc százalékra kell kitisztítani. 5. Az őszíbúza és az őszi árpa vetőmagot vetés előtt üszögfertőzés ellen lúgosánnal vagy rézgáliccal kell csávázni. .« IV' őszi mélyszántás 1. A talaj mélyművelésére való áttérést a jómtaőségü őszi mélyszántással kell biztosítani. Az őszi mélyszántást a tavasszal elvetésre kerülő növények alá a betakarítási munkák után haladéktalanul meg kell kezdeni. Nem kell felszántani azokat a szikes és futóhomokos területeket, amelyek őszi mélyszántásának kötelezettsége alól a járási tanács végrehajtóbizottsága egyénienként felmentést ad. 2. A jó minőségű munka elvégzése érdekében: az őszi mélyszántást a termelőszövetkezetek (csoportok) és az állami gazdaságok kizárólag traktorral, az egyénileg termelők pedig lehetőleg traktorral végezzék 22—25 cm. mélyen, a fogattal végzett mélyszántást 20—25 cm. (a gyümölcsösökben 15 cm.) mélyen végezzék, az őszi mélyszántásnál a gépállomások és az állami gazdaságok az összes rendelkezésre álló elö- hántos ekéket kötelesek — elsősorban a gyapot és egyéb ipari növények, valamiint a zöldségfélék talajának mélyszántásánál munkába állítani. 3. Az őszi mélyszántást minél korábban, de legkésőbb az alábbi országosan megállapított végső határidőkig be kell fejezni: október 15-ig a gyapot alá, október 31-ig az összes egyéb ipari növények alá, november 20-ig a többi tavaszi vetésű növények alá. Az ősszel be nem vetett állami tartalófcter öleteket, parlag területeket és feltörésre kerülő legelők őszi mélyszántását november 30-ig kell elvégezni. Végül a gyümölcsösökben, vala-' mint a közíesművelésü növények alá a fagyok előtt, de legkésőbb december 13-ig kell a mélyszánt ári elvégezni. V. Az ő§zi uörénytermelési munkák végrehajtásának biztosítása 1. Az 1952—53. évben az őszi kenyérgabona (búza, rozs) termelése az alábbiak szerint kötelező: a) a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kenyérgabona- vetési kötelezettségét tervük határozza meg; ti) az egyénileg termelők szántóterületükön .1952—53. évben megyénként az alábbi mértékben kötelesek kenyérgabonát termelni: Budapest főváros területén 20 százalék, Baranya, Győr, Sopron, Komárom, Tolna, Vas, Szaibolcs-Szatmár, Heves, Nógrád megyékben 36 százalék, Somogy, Békés, Borsod-Abauj- Zemplén megyékben 38 százalék, Csongrád, Hajdú-Bihar, Fejér, Veszprém, Zala megyékben 40 százalék, Bilfcs-Kiskun. Fest, Szolnok megyékben 42 százalék. 2. Az őszi növénytermelési munkák sikeres végrehajtása érdekében a mezőgazdasági szakmai propaganda-munkát ki kell szélesíteni. — Ezért a földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere gondoskodjanak arról, hogy az őszi munkák legfontosabb agrotechnikai eljárásainak ismertetésére az írásos és a szóbeli propaganda minden eszközét használják fel és a propagandamunkába vonják be a kutatóintézetek és oktatási intézmények dolgozóit, s| különösen biztosítsák az élenjárói tapasztalatok felhasználását. 3. Az őszi növénytermelési munkák végrehajtására a megyei, járási és községi tanácsoknak, valamint a termelőszövetkezeteknek', gépállomásoknak és állami gazdaságoknak ütemtervet keli készíteniük. A megyei, járási és községi terveket a tanács végrehajtó bizottságai, a termelőszövetkezetek, állami: gazdaságok és gépállomások őszt munkatervét közgyűlésen, illetve üzemi értekezleten a tagok, illetve dolgozók bevonásával tárgyalják meg és hagyják jóvá. 4. Az őszi növénytermelési munkák sikeres végrehajtásának feltétele a széleskörű versenymozgalom. A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere, a DISz., MEDOSz. és az MNDSz. segítségével mozclif- sák elő a mezőgazdaság dolgozóinak a versenymozgalmát. Segítsék elő, hogy már az első ősz-i növény- termelési munkák megkezdésekor éves versenyszerződéseket kössenek az őszi növénytermelési munkák határidőben és a fejlett módszerele alkalmazásával történő végrehajtásra, ennék révén a nagyobb tef-j més elérésére. A dolgozók által tett. versenyvállalásokat, azok eredményeinek népszerűsítését a propa-j sanda minden eszközével a legszélesebb kürökbeu tudatosítani égi terjeszteni -kell. 5. Az e határozatban megállapí-' lőtt feladatok végrehajtását a ho- 'lyi tanácsok helyes tervkészítéssel, a munkák folyamatos ellenőrzésével és a szakmai propaganda széleskörű felhasználásával biztosítsák. A határozatban foglalt kötelező előírások, illetve a mezőgazdasági munkákra vonatkozó egyéb érvényes rendelkezések megszegése vagy kijátszása esetén pedig gondoskodjanak a jogszabályokban megállapított büntető rendelkezések alkalmazásával megfelelő felel ős- ségrevonásról. Jó eredményeket hoz az encsencsi Itjúság tsz-ben is a szovjet agrotechnika Szövetkezetünk, az encsencsi Ifjúság tsz. 3.200 hold földön gazdálkodik. Állandóan tanulnak a szovjet szovhozoktól, kolhozoktól. Idősebb testvéreink módszereivel Indítottunk harcot a magasabb terméshozamért. Kukoricánk 90 százalékát, napraforgónk 35 százalékát négyzetesen vetettük tavasszal. Komposzttal kevert fészekműtrágyázást 50 hold kukoricánál, 125 hold burgonyánál, és 45 hold napraforgónál alkalmaztunk. A kapások 65 százalékún komposzt nélkül fószekműtrágyáz- tunk, s szórt műtrágyázást alkalmaztunk mindenütt a kapásföldeken, ahol fészekműt rágvázásaa nem volt lehetőség. őszi vetéseinket tavasszal kétszer fejtrágyázrtuk pétisóval. Korán tavasszal, március végén holdanként 30 kiló pétisót, majd április végén újabb 20 kiló pétisót adtunk a földnek. Bozsvetéseinken 100 százalékosan elvégeztük a pótbeporzást. A májusi fagyoktól kárt szenvedett kukoricát és burgonyát holdanként 20 kiló pétisóval fej trágyáztuk. — Ugyancsak fe,jtrágyáztuk a takarmányrépát is. A hűvös, fagyos idők elmúltával az időjárás miatt elmaradt luccrnavetéseket is holdanként 30 kiló pé-isóval szórtuk meg. A növényápolást az agrotechnikai • útmutatások szerint végeztük. Most a szövetkezet valamennyi tagja látja, azok is, akik úgy vélekedtek először, hogy „kár erőlködni”: dolgozni mégiscsak érdemes volt, érdemes volt betartani az agrotechnika, a tudomány útmutatásait. A kapások jól állták a fagyot és őszi kalászosaink is igencsak meghálálták a kétszeri fejtrágyázást. ^ A mostani időjárás, a rossz talaj és a parcellaföldek hátrányos viszonyai között is igen jó termést takarítottunk be. 52 holdon a szerződésesen, vetőmagnak vetett Pet- kusi (kisvardai) nemesített rozs 101 múzsán felül fizetett holdanként. AJ rozs pótbeporzásának eredménye,! hogy ablakos rozskalászunik _,| mondhatni — nem is volt! Az új, 1952—53-as gazdasági évben még nagyobb mértékben vesz»; szűk igénybe a mezőgazdasagtudo. rnány segítségét a magasabb ter-j méshozamért vívott harcunkban. —<i Kapcsolatot teremtettünk TFc-sísib] Vilmos Kossuth-díjas ■ tudományos; kutatóval, a homoki termelés ala-; pos ismerőjével, aki helyszíni szemlét tartott nálunk és elkészíti számunkra vetésforgó-terveinket. Azi elgondolásunk az, hogy minden brigád kap állandó kezdésre egy 280 —320 holdas vetésforgót. Általában a hat táblából álló homoki vetésforgók különféle, már alkalmazott változatait állítjuk be szövetkezetünk homokján, a talaj és domborzati viszonyoknak megfelelő növé-í nyekkel és talajerővisszapótlással.. De gondoltunk két vetésforgó ke-; rétében a szovjet füves vetésforgói bevezetésére is. — Már folynak a! felmérési munkák, folyik a tábláid kialakítása, a nyári és koraőszi ta-j lajmunka és a vetés már az új vetésforgók alapján kezdődik meg. Elterveztük egy kimondottan kísérleti üzemegység felállítását isj Itt egy 300 holdas területen különféle növénytermesztési kísérletek' folynak majd. hogy a homokra legmegfelelőbb agrotechnikát, műtrágyázást, növényfajokat megismerj jük. Széleskörű szakoktatási programot dolgoztunk ki a következő tél-1 re. A szakoktatásban nemcsak ni mi szövetkezetünk, de a szomszédos szövetkezetek tagjai is részt-1 vesznek majd. Elméletileg és gyakorlatilag felkészülten, a szovjeöj tudósok, kolhozparasztok útmutatásai alapján indulunk újabb harcokba. újabb győzelmekért. Legyőzzük a szabolcsi homokot,; jó, bőven termő földdé tesszük, sn gazdaggá szövetkezetünket! BEMARD GÉZA, az cncsciicsi „Ifjúság'' tsz. agronömusa. 3 1953. évi népgazdasági tervünk (fokozott követelményeket állít mezőgazdasági termelésünk elé. Az 1953. évi növénytermelési terv teljesítésének és túl teljesít ésének legelső feltétele az 1952. évi őszi betakarítás szántás és vetés kellő időben és az eddigieknél jobb miuő- iségben való elvégzése. Ezerben a növénytermelésben már értünk el jelentős eredményket az alapvető agrotechnikai eljárások általános alkalmazása terén. Emellett különösen az élenjáró termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok már számottevő területen alkalmaztak új, fejlett agrotechnikai módszereket és ezelk bevezetésével, az ezóvi nem minden tekintetben kedvező időjárás mellett is jelentősen növelni tudták terméseredményüket. Növénytermelésünk az elért eredmények ellenére is még elmarad a rendelkezésre álló lehetőségek mögött, mind az alapvető agrotechnikai eljárások végrehajtásában, mind a fejlett, új termelési módszereik alkalmazásában, mind a rendelkezésre álló mezőgazdasági gépek kihasználásában. Mindezekben még hatalmas, kiaknázatlan tartalékaink vannak. Áz 1953. évi termelésben további .eredményeket kell elérni a növény- termelésben és már az őszi munkák elvégzésével meg kell teremteni a nagyobb termés legfontosabb előfeltételeit. Figyelembe véve az ez évi időjárási viszonyokat, biztosítani kell a gabonafélék őszi vetésének minél korábbi végrehajtását, -az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani minden rendelkezésre álló trágya telihasználására, a trágyázás és az őszi mélyszántás minőségére, valamint a rendelkezésre álló gépi erő teljes (kihasználására és a gépi munka minőségének megjavítására. I 1 Ezért a minisztertanács az 1953. évi növénytermelési terv teljesítése érdekében az 1952 évi őszi munkáik időszakára az alábbi határozatot hozza; I. , Betakarítás 1, A termés veszteségmentes és jó minőségben való betakarítása érdekében a termelőszövetkezetek, továbbá az állami gazadságok, kísérleti és tangazdaságok (továbbiakban: állami gazdaság) és az egyénileg termelők a betakarítást az alábbi határidőkig kötelesek befejezni : a) Békés, Csongrád, Hajdu-Biliar, Szolnok, Búcs-Kiskun, Fejér, Tolnia, Baranya, Somogy megyékben és Pest megye ceglédi, dabasi, monori, nagykátai ős ráckevei járásaiban I i i . — a fővetésű napraforgó, burgonya, kukorica aratását, szedését, illetőleg törését szeptember 20-ig kell végrehajtani, — a learatott napraforgó kóróját és a kukorica szárát az aratás, illetőleg a törés .után haladéktalanul, de legkésőbb október 5-ig le kell taakrítani a földről. b) Zala, Vas, Győr-Sopro.n, Vesz. prém, Komárom, Nógrád, Heves, Borsod és Szabolcs megyékben, valamint Pest megye aszódi, budai, gödöllői, szentendrei, szobi, váci járásaiban — a fővetésű napraforgó, burgonya, kukorica aratását, szedését, illetőleg törését szeptember 30-ig be kell tejárad, — a learatott napraforgó kóróját és a kufcoricaszárat az aratás, illetőleg a törés után haladéktalanul, dia legkésőbb október 15-ig le kell takarítani a földről. c) Az egész ország területén az alábbi növények betakarítását a következő időponig kell befejezni: — a rostkiender, a bab és borsó aratását augusz 1-ig, — a hagyma ét, a fővetésü dohány törését, cérna és maghere, szójabab inus aratását szeptember 30 — a magnak kender, muhar és köles ' a másodvetésű takarmán '.ók aratását október 10-ig,
