Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-10 / 187. szám
IS NÉPLAP 1952 AUGUSZTUS 10, VASAKNAK H53H PARTÉ PÉTÉ S Szakadatlanul erősítsük a tömegekkel való kapcsolatot „A népfk és az államok sorsát _ mondotta, Sztálin, elvtárs, — nem egyedül a vezérele döntik el, hanem elsősorban és főleg a milliós dolgozók tömegei. A munkások és parasztok, akik minden zaj és lárma nélkül építik a gyárakat, bányákat és vasutakat, kolhozokat és szovho- zolcat, akik az élet összes javait létrehozzák, az egész világot táplálják és ruházzák — ezek az új élet igazi hősei és alkotói.” Hatónkban a szocializmus felépítése, a szebb, boldogabb élet megteremtése tehát elsősorban és döntően a dolgozók tömegein múlik. A munkások, a dolgozó parasztok ezreire, a néphez hű értelmiségiekre vár az a munka, amelynek elvégzésivel egy sziebb, boldogabb, gazdagabb hazát teremthetünk. — l’ártBziervezetemk feladata az, hegyezzél a hatalmas alkotóerejű tö- üteggel állandó és szoros kapcsolatban legyen, hogy ismerje munkáját, problémáit, egész életét. Csak a tömegekkel való legszorosabb kapcsolattal, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásával képesek pártszervezeteink feladatukat megoldani. Az a pártszervezet, amelyik a tömegek, a dolgozók nélkül aliarja munkáját végezni, az eredménytelenül, minden siker nélkül dolgo zik. Ha pártszervezeteink nem ismerik fel időben a tömegekre valló * támaszkodás fontosságát, szükségességét, úgy beleesnek abba a hibába, hogy az elmaradt tömegek uszályába keTülive, maguk is elmaradnak, nem lesznek képesek a veze tést kezükben tartani, helyesen irá nyitanl. Althoz, hogy ötéves tervünket maradéktalanul tudjuk teljesíteni hogy a szocializmus ügyét mielőbb diadalra vigyük, ahhoz szükséges, hogy pártszervezeteink minden nap beszéljenek a dolgozókkal. A pártszervezet tagjai, a népn< Itelők rtttaL magyarázzák meg a párt- és kormányhatározatokat. Ismertessék a dolgozók jogait, de ismertessék a Párt, az állam iránti kötelezettségűiket is. Ah hoz, hogy a ránkváró feladatokat minden téren maradéktalanul végre tudjuk hajítani, eleven, élő vezetésre van-szükség. Nem tud eredményes munkát végezni az a vezető aki a tömegektől elszakadva, az irodából, az Íróasztal mellől akar irányítani. Vezetőinknek a tömegek között, a tömegekkel együtt kell élni. Figyelembe kell venni, s csiak így tudja figyelembe venni — azt a hatalmas átalakulást, változást. aiml dolgozö népünkben a felszabadulás után végbement. — Pártfezervezeteinik vezetőinek észre kell venni, hogy éppen emiatt a ! változás miatt, fejlődés miatt dolgozók aktivitása, igénye, a dolgozók érzékenysége megnőtt munkánk fogyatékosságaival szemben Dolgozóink ma már sokkal nagyobb követelményeket támasztanak a vezetőik elé, mint eddig bármikor .Munkásosztályunk mellett hatalmas fejlődésen ment keresztül dolgozó . parasztságunk is. Olvasottabb, kulturáltabb, műveltebb lett, amit magával hozott megváltozott, jobb életkörülménye. De nem elég ezt . pusztán megállapítani, helytelen lenne egyszerűen megállapítani dolgozóink könyveket, újságokat olvasnak ma már, tanulmányozzák a . .rondeleteket, nekünk nincs már fel adatunk. Dolgozóink joggal elvár jók vezetőiktől, hogy problémáikra, .. választ adjanak. Pártszerve zeteink feladata az. hogy megmagyarázzák a dolgozóknak, miért, milyen céllal hozta ezt, vagy azt a határozatot Pártunk és kormányunk. Tízszer, húszszor is meg kell magyarázni ezeket a rendeleíe- ket, határozatokat, mindaddig, amíg -valamennyi dolgozónk nem látja világosan: mit jelent az ő számára mit jelent valamennyiünk számára Éppen azért, mert a tömegek igé ■ nye megnőtt a vezetéssel szemben ügyelnünk kell arra, hogy ne bürokratikus, ne paplrosvezeíés legyen mint az megyénk több községében is tapasztalható. A DISz. szervezeteinkben mutatkozó hiányosságok, fogyatékosságok nem egy esetben annak tudhatok be, hogy a párt- szervezeteink nem ismerték az ifjúság problémáit, nem éltek közöttük, nem adtak közvetlen támogatást, segítséget fiataljainknak. Hogy pártszervezetetek a meglévő hiányosságokat ki tudják küszöbölni, szívós, kitartó felvilágosító munkára van szükség. Megyénk, egy as járások, községek begyűjtési eredményei azt bizonyítják, hogy pártszervezeteink nem fordítanak elég gondot a tömegek felvilágosítására, nevelésére. Az első félévi hegyűj ié- si eredmények után most az önelé ültség jelei mutatkoznak. Rákosi elvtárs az 1950 február 10-i beszédében arra figyelmeztet bennünket: „Alwl elharapódzik az önelégültség, az elbizakodottság, az a szellem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is, hogy nincs szükségünk a dolgozó tömegek támogatására ott rögtön meglazul és később elvesz a Párt és a tömegek egészsó ges kapcsolata, Pártunk elszigetelődik a dolgozó néptől.” Alihoz, hogy további feladatainkat eredményesen tudjuk végreihnj tani, fel kell számolni a pár)szervezeteinknél mutatkozó önelégült«' get, szorosabbra kell vonni a dolgozó tömegekkel való kapcsolatot. Nem elég azonban csak felvilágosító munkát végezni, fel kell karolni a tömegek kezdeményezéseit is.. Láthattuk, milyen hatalmas eredményeket hozott megyénkben is az, hogy Pozsonyi elvtárs átvette a Sztaíiamov-módszert s azt párt- szervezeteink felkarolták, kiszélesítették, hatalmas tömegmozgalommá tették. FalVainkban, ahol pártszervezeteink felkarol ják a dolgozó parasztok kezdeményezéseit, ott ered mények születnek. Példa erre a győrtielekl pártszervezet munkája A dolgozó parasztok elhatározása, kezdeményezése volt a begyűjtési terv mielőbbi teljesítése, amit a pártszervezet nemcsak egyszerűen tudomásul vett. Állandóan, naponta beszéltek erről az Ígéretről a gyór- telebi népnevelőik, figyelemmel kísérték külön-külön minden ember munkáját, segítették az ígéret va- lóraváltásat. Csak így. a dolgozókkal való legszorosabb kapcsolat eredményezhette Gyűrtelek elsősé gét. A tapasztalat azt mutatja hogy bármely alulról induló kezdeményezés akkor jár eredménnyel lia. figyelmet tanúsítanak iránta ha ki tudják elemezni a jelenséget, ha értékelni tudják a tényeket. Csakis az a pártszervezet áll feladatai magaslatán, amely a törne gek kezdeményező készségével párhuzamosan maga is mindenütt kezdeményez és kereszt üt viszi a: újításokat. A pártbizottságoknál állandóan az egyszerű munkások; Legyen a vencseílői DISZ-szervezet is harcos rohamcsapata a szocialista építésnek parasztok gyakorlati tevékenységére kell támaszkodnia, figyelmes tanulmányozás tárgyává keil tenni javaslataikat és ugyancsak az ő feladata az, hogy mindaz, ami értékes, íj gyakorlatban is megvalósuljon. A kezdeményező készség, mint az új iránti rokonsizenv egyik kifejezője, elválaszthatatlan jellem vonása a kommunistáknak. Létrejötte és fejlődése az eleven, gyakorlati tevékenységhez kapcsolódik, támasza a tömegekkel fenntartott szoros kapcsolatnak. A mindennapos munkában kifejezésre jutó kezdeményezőkészség a kommunisták azon törekvését testesíti meg, hogy fáradhatatlanul törjenek előre, hogy a mát nagyobbá és jobbá varázsolják, mint amilyen a tegnap volt, hogy a holnapot jobbá, mint a mát. Emlékezzünk Nyilcoldjcva „Az aratás” cfmü regényének annak a részletére, amikor Andrej, a kerületi pártbizottság titkára gyűlésit hír össze a gépállomáson a tervtől jesífcés megvitatására. Fi szookij, a gépállomás agronómusa szerint a terv teljesítése lehetetlen, a párfctitkár igy foglalja össze a gyűlést: „Viszockij elvtárs szerint a terv, amit ProharcsenJcö javasolt, alkalmas Kőbánban, de nem alkalmas Ugrenyben. Viszockij úgy véli, hogy én ezt a tervet azért védem, mert nem ismerem a helyi viszo- nyolcat. Igaz, nem tanulmányoztam még eléggé a, területet, az itteni körülményeket és lehetőségeket, de mégsem Viszockij elvtársnál fogok ezek felől tájékozódni. Inkább majd a loihoztagok, agronömusok, Irak- toristák, kombájnvezetők, mu nlcá- sok sokezres közösségénél kérdezősködöm. őket kérdezem meg!... Ma ön arról beszélt, hogy a mi tervünk megvalósíthatatlan. Viszont a traktoristák, kombájnvezelök és munkások az itt elhangzott beszédeikben arra kötelezték magukat, hogy túlteljesítik ezt a tervet. £n őnekik hiszek és nem önnek!” Hatalmas erőt jelent a dolgozó tömegek lelkese- dése, a szocializmus felépítése utáni vágya. Ez az erő építette fel világ első szocialista hajlékát, nagy Szovjetuniót. Ez az erő építi a kommunizmust, a sztálingrádi kujbisevi erőmüveket, — ez ásta meg a Lenin-esatoirnát. Hegyeket mozdít, megváltoztat j a az éghajlatot, emberek sorsát formálja ez az erö.! Ez építi hazánkban Sztáünvá- rost, a Tiszalöki Erőmüvet, ez viszi győzelemre a gatbonaltegyüjtés nagy csatáját. És ez az erő megtartja az egyszerű emberek szántára a békét szerte a világon! Az nevezheti csak magát kommunista vezetőnek, a nép vezetőjének, -aki elválaszthatatlanul egybeforrt édesanyjával, dolgozó néppel! _ LÉVAINÉ — A szamossxegi tanács nem tartatja be a törvényt — sok a hátralékos,'szabotálnak a kulákok Szamosszegen a kulákok egy része még a múlt hónapban elcsépelt és még mindig sok a hátralékos közöttük. Dicnes József július 23-án csépelt, 25C kg. búzával tartozik, Dienes Balázs július 30-án csépelt, 628 kg. búzával tartozik. Füep Menyhért 22-én csépelt — 141 kg. búzával tartozik, Bodó Péter 181 kg. búzával tartozik, Bodó Endre pedig 222 kg. búzával, 590 kg. zabbal és 590 kg. árpával van bátraié'-ban. A felsőbb szervek ellenőrzésük folyamán megállapították, hogy augusztus 6-án egyetlen kuiáknak sem emelték még fel a kötelezettségét. A dolgozó parasztok látják a -kulákok garázdálkodását, a tanács jmegalkuváeát, — mégis nagyobbik «részük becsületesen eleget tesz kötelezet tségének. De közülük néhányat szintén megtévesztett a k illák- :|gitáció és nem teljesítik kötelezettségeiket. A szamosszegi tanács dolgozóinak be kell tartani a törvényt, mert megalkuvással nem a szabadpiacot váró dolgozó parasztoknak segítenek, hanem a fe- ketézésre váró kulákoknak. (MT. sajtócsoport.) Venesellőnél, alig párszáz méterre a községtől, füzes bokrokkal övezve folyik a kanyargós Tisza. A Balsa felől vezető útról letérve nem messze a Tisza partjától vidám, jókedvű fiatalok hangos kacagása ragadja meg az arrajárók figyelmét. Nem kevesebb, mint 35 —40 vencseltiő fiatal szórakozik itt a folyó hüs vízében. A nyári vakáción lévő diákfiatalokon kívül számos dolgozó parasztfiatal tölti itt napjait. Akik ezeket a jókedvű fiatalokat látják, első pillanatra azt gondolnák, hogy Vencsel-lőn a Dl tízszer vezet betölti feladatát. Rövid beszélgetés u-tán azonban meggyőződik az ember arról, hogy komoly hiányosság van még Vencsellőn a szervezeti élet ős az ifjúság nevelése terén. Míg a községben van 3—400 fiatal, addig a DlSz-szerve- zet taglétszáma mindössze hatvan. De eask a tagok is legnagyobb részben csak papíron léteznek. Szervezeti életet alig 15—20 fiatal él. Ez következik abból is, hogy egyes fiatalok csak véleményt mondanak a DISz szervezetről, de segítséget egyáltalán nem adnak annak megerősítéséhez. Ezek közé tartozik Kovács Ilona, a községi pártszervezet titkárának a leánya is, aki párttag. Kovács Ilona még el sem olvasta Fai-kas Mihály elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédét. Úgy vélekedik a DISz-szervezetről: minek menjek én oda, hisz ott úgysincs'szervezeti élet, nincs sportfelszerelésük. Nem is lehet ezeket a fiatalokat megnevelni — véli Kovács Ilona. Hasonló a véleménye Déváid Irénnek is, aki egy 6 holdas kisparaszt leánya. Snáver Margit középiskolai tanuló szintén azon zúgolódik, hogy államunk nem,’biztosít számukra egyszerre mindenféle sportfelszerelést. De vájjon adott-e Sváner Margit segítséget a vencseílői DISz szervezetnek ahhoz, hogy megerősödjön? Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem adott, mert még egy esetben sem kereste fei az' ifjúsági szervezetet nyári vakációja idején. De nemcsak Sváner Margitról mondhatjuk el ezt, hanem arról a közel 30 fiatalról még rajta kívül, akiknek államunk biztosította a továbbtanulás lehetőségét. Ezeknek a fi ataloknalc legnagyobb része olyan gyermek, akiknek szülei régen a földbirtokosok és kulákok földjén robotoltak. Más most ezeknek a fiataloknak az élete! Nem kell már 12—13 éves korukban robotolni, szüleiknek meg van arra is a lehetőségük, hogy taníttassák gyermekeiket. Azért, hogy ezek a fiatalok nem végeznek munkát, elsősorban szervezet vezetősége a felelős. A taggyűléseket nem tartják meg' rendszeresen, de vezetőségi ülésre sem emlékeznek maguk sem: mikor tartottak. Türki elvtárs, a DISz- szervezet titkára arra hivatkozik, hogy a vezetőségi tagok neon jönnek el a vezetőségi ülésre és ő rrírt- ga sem ér rá, mivel baromfifelyá1* sárló. '• A DISz-szervezet nem kéri ki' T' községi pártbizottság véleményét5 egyes feladatok megoldásához és’ - így történhetett meg, hogy Krar'z' Józsefet a pártszervezet tudta Séf-' kiil választották meg a fiatalok' szervezőtitkárnak. Bátyja Mufti# Andrásné: a falu leggazdagabb: ku-í lakjának lányát vette el féleségűi' Mudriék most a sógor útján végzité romboló munkájukat a szervezet- ben! Azért, hogy Kracz Józsefet a DISz-szervezet vezetőségébe választották, elsősorban a járási DÍSz- bizottság a felelős. Ez a példa figyelmeztetően hívja fel a janist* bizottság figyelmét, hogy nagyobb figyelemmel nézzék meg á ataiok családi körülményeit, .Júj- előtt a vezetőségbe beválasztanák őket. Táborsski József, a D-Iífs JB munkatársa erről úgy vélekedik, hogy ebben a községben van egy DISz JB tag és azért adtak kevés segítséget Vencsel'.ő község DISz-szervezetének. Sürgősen, változtatnia kell a járási DlSz-blzoti- ságnak ezen a helytelen véleményén és haladéktalanul segítséget keil, hogy adjanak a vencseílői szervezetnek ahhoz: ne csak a szó; rakozásban és a sportban lássál a DISz-szervezet feladatát a fiatalok, hanem a termelő munkában is állják meg helyüket a Komszomöl fiatalokhoz hasorilóan! Farkas elvtárs szavaival élve J „Nekünk szükséges, hogy a Dlíjz falusi szervezetei továbbra is foglalkozzanak kultúr- és spori-tevé- kenységektkel. De a pártnak , a. falun nem ifjúsági egyletekre, hahisau harcos ifjúsági szervezetekre van szüksége. Olyan DISz-szervezetéUre, amelyek a Part vezetése alatt falun az ifjúság döntő többségét szocialista szellemben nevelik és az ifjúságot a falu szocialista átalakítása telkes rohamcsapatává fejlesztik.” A vencseílői DISz-szervezet, vezetősége és tagsága Farkas elvtó i:s ezen megállapítása nyomda nevelje a vencseílői fiatalokat is harcos, helytálló fiatalokká. Ezen feladatok végrehajtásához kérjék a községi pártbizottság és a pártszervezetek segítségét. Suszter János, a megyei. DlSzbizottSág parasztifjú-felelőse. Rakamaz teljesítette kötelezettségét — megkapta a szabadpiacot Székely Sándor járási miniszteri meghatalmazott írja: Itakamaz dolgozói beadási tervüket búzából 122, rozsból 106, takarmánygabonából pedig 102 százalékra teljesítették. Elsőnek, példamutatóan a termelőcsoport teljesítette kötelezettségét, azonban az egyéniek miatt sem kellett a községnek szégyenkezni. — Jellemző, hogy egyetlen elszámoltatásra sem került sor. A szabotálni próbáló Mákokat a pártszervezet irá' nyitásával a dolgozó parasztok leleplezték. A pártszervezet vezetésével a tömegszervezetek bóteutcákat szerveztek, melyek versenyben álltak egymással. Jó munkát végeztek a tanács dolgozói is, különösen Pécsik 'elvtárs vb. elnök és Csekk elv- társ vb. titkár, akik naponként értékelték az utcák és cséplőgépe teljesítését, így a verseny valóban! emelője, segtője lett a begyűjtési munkáknak. Rakamazon nemcsak a gabona- beadással iparkodtak, a baromfi- beadásukat 126, szarvasmarha beadásukat 102, tojásbeadásukat szintén 102 százalékra teljesítették a dolgozó parasztok. A gabonafélék értékesítésre szabadpiacot kapott Rakamaz, Nyírszöllős és a tiszanagyfalusi Táncsics tszcs. Újabb községek, termelőcsoportok jelentették, hogy teljesítették beadási kötelezettségüket . A Miegyel Pártbizottságnak táv-, iratilag jelentette a nyírvasvári tanács, hogy a község dolgozót az Alkotmány ünnepére tett vállalásukat agusztus hatodikára 102 százalékban teljesítették, — 14 nappal hamarabb, mint vállalták. A gebei Uj Élét tiermelőcsoport szintén táviratilag jelentette, hogy beadásának és tartozásának eleget tett, valamint a további kötelezettségek teljesítésére tettek vállalást. A szamoskéri Uj Élet termelő- csoport távirata arról Is beszámol, hogy 9 nap alatt 40 vagon terményt csépeltek el és a kenyérgabona teljesítése mellett zabból, árpából és szénából is teljesítettók: beadásukat. Geszteréd és Biti termelőszövetkezeti község szintén jelenteibe a csóplés befejezését és aj beadás teljesítését.
