Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-08 / 185. szám

Mai számunkból: PÁRTMUNRA az IFJÚSÁG KÖ­ZÖTT NYIRLUGOSON (2. old.) — FORRÓ SZERETETTEL FO­GADTA BUDAPEST DOLGOZÓ NÉPE OLIMPIAI BAJNOKAIN­KAT (3. old.) — HAJDUMEGYEI PARASZTOK TANULMÁNYÚTJA SZABOLCS-SZATMÁRBAN (4. o.) ÜV'HT. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1952 AUGUSZTUS 8, PÉNTEK A dolgoxóh egészségéért Háromesztaadős Alkotmányunk Staondja: „A Magyar Népköztár­saság védi a dolgozók egészségét...” Érmek a pontnak a megvalósulása jut kifejezésre aljban a határozat­tam, amit fi minisztertanács és a Szakszervezeték Országos Tanácsa a® elmúlt napokban hozott az üze­mi balesetek elhárításáról. Ez a határozat is mutatja, hogy a mi Alkotmányunk nemcsak kinyilat­koztatja, hanem rendeletek, törvé­nyek egész sorával biztosítja a szo­cialista alkotó ember védelmét. De ezt mutatja a létesítmények hosz- szú sora is, amik most ötéves ter­vünkben készülnek vagy készültek -el azzal a céllal, hogy dolgozó né­pünk egészségét védjék. Vájjon lehet-e ilyen törvények­ről, rendeleteikről' és létesítmények építéséről beszélni a kapitalista or­szágokban, ahol a dolgozók jcgfosz- tottságban. élnek, ahol a tőkések egyetlen célja: minél nagyobb pro­fitot, nyereséget kisajtolni a mun­kásból! Nem lehet. A tömeges balesetek, megbetege­dések, amik naponta veszik el az imperialista országok dolgozóinak munkaerejét, — mutatják, hogy a tőkések, a kizsákmányolok egyál­talán nem törődnek dolgozóik egészségével, biztonságával. Hogy is törődnének, mikor az pénzbe ke­rül, amikor azt a pénzt ők saját zsebükbe rakhatják, fegyverek gyártásába fektethetik, amitől még nagyobb hasznot várnak! „Nincs pénzük” az imperialista országok tőkéseinek munkásvédetemre, mert azt a háború előkészítésére és dő­zsölésre fordítják. Számít is nekik a munkások életei? Az elpusztul­tak helyére másokát állítanak be a munkanélküliek egyre növekvő seregéből. Mennyivel más a helyzet a kom­munizmust építő Szovjetunióban és a szocializmust é-pítő népi demokrá­ciákban: Nálunk legfőbb érték az ember! Pártunk, kormányunk min­den intézkedését ez a gondolat hat­ja át. Ezért költenek nálunk min­den évben hatalmas összegeket egészségvédelemre, munkavédelem­re, üzembiztonsági berendezésekre. Az ötéves tervben épülő üzemeink korszerű egészségvédő, balesetelhá- rító berendezésékkel, dolgozóink életéről való figyelmes gondosság­gal készülnek. Régi üzemeink szin­tén számtalan munkabiztonsági be­rendezéssel bővültek. Gyáraink je­lentős összeget kapnak a védelmi berendezések fejlesztésére. Vannak azonban olyan gazdasági és szakszervezeti vezetői?, akik a dolgozó ember egészsége, biztonsága feletti gondoskodásról megfeledkez­nek. Ezeknek a vezetőknek mondta figyelmeztetésül Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség ülé­sén : „Az az igazgató, aki az Ü. B. és gyakran a pártszervezet hallga­tólagos jóváhagyásával elsősorban a munkások biztonságát szolgáló ki-adásokon taka-réko-dkcdik, az pa­zarol a dolgozók életével és egész, ségével és nem méltó afra, hogy a proletárdiktatúra idején igazgató legyen”. Az ilyen jelenségek elleni harc minden kommunista, minden szakszervezeti, műszaki vezető kö­telessége. Nem szabad megtűrni olyan helyzetet, amelyben a leg- csekéiyebb mértékben is veszélyez­tetve van dolgozóink egészsége testi épsége. Ehhez a küzdelemhez ad segítséget a minisztertanács és a SzOT. határozata az üzemi bal­esetek elhárításáról. Ez a határozat pontosan, félreérthetetlenül meg­szabja úgy az álla,ml szerveik, mint a szakszervezetek feladatait. Ki­mondja: A vállal-atigazgatók és általában az állami szervek felada­ta az üzemekben a balesetek meg­előzésének megszervezése; az óvó- rendiszabályők végrehajtása, a mun­kavédelmi felszerelések és azok használatának biztosítása : a bal­esetekért felelős, valamint az elő­írt rendszabályokat megszegő sze­mélyek felelősségretvonúsa; a bal­esetek pontos bejelentése; a bal­eset-elhárítás oktatásának megszer­vezése. Tehát világosan megmond­ja a határozat, hogy a vállalatok vezetőinek kötelessége gondoskodni védőszemüvegről, a villamosvezeté- kek gondos burkolásáról és mind annak elhárításáról, ami veszélyez­tetheti dolgozóink egészségét és balesetet idézhet elő. Dolgozóinknak pedig .kötelessé­gük használtai is a baiesetelhárftö, egészségvéd'5 eszközöket; nem úgy, mint azt a ki-svárdai Vulkán esz­tergályosai tették ezidáig. Az ilyen dolgozók felelősségrevonAsa is az igazgató kötelessége. Nagy feladat elé állítja azonban a határozat a szakszervezeteket is. Harcoljanak a legkisebb hibái? el­len is azokkal a jogokkal, amiket a határozat, nyújt számukra. Moz­gósítsák a határozat maradéktalan betartásának érdekében a bizalmia­kat és ne tűrjék, hogy a munkavé­delemre kiadott pénz felhasználat­lanul heverjen és ezáltal veszélyez­tetve legyen a dolgozók egészsége. A munkavédelmi felügyelők és fő­felügyelők legyenek a dolgozók egészségének éber őrei és mindén erejükkel foganatosítsák a min-lsz- tertanács és a SzOT. határozatá­ban előirt rendszabályokat a dol­gozók egészségvédelmének érdeké­ben. Szépek ezek a feladatok, amiket a minisztertanács és a SzOT. ha­tározata állít a vállalatok, a szak- szervezetek vezetői elé. Szépei? azért, mert a szocializmust építő do-lgozó népünk egészségéről, mun­kaképességének megőrzéséről gon­doskodik, mert kifejezésre juttat­ja : nálunk a legfőbb értél? az em­ber. Ez a határo-zat is elősegíti a szocializmus mielőbbi megvalósulá­sát, mert a többtermelés, a tervek mielőbbi befejezése nem választ­ható el az egészségvédelemtől. A szocializmus mielőbbi felépítése függ az egyes emberek, egyes üze­mel? jó munkájától. A jó munka pedig függ a körülményektől és a dolgozók .egészségétől. Ezt kell érezniük a vállalatok és szakszer­vezetek vezetőinek és ezzel a tu­dattal kell érvényt szerezniük a minisztertanács és a SzOT. hatá­rozatának. A cséplés meggyorsításával a begyűjtési vándorzászló megőrzéséért! A sőrekuti és a nag'ykállói gépállomás teljesítette eséplési tervét Az Alkotmány ünnepének tiszte- évfordulójára. Zomborszki elvtars letére a megye gépállomásainak vállalta például, hogy augusztus dolgozói fogadalmat tettek, hogy a: minisztertanács határozatában elő-1 írt határidő előtt teljesítik a csép- lési tervet. Ezzel járulnak hozzá a gyors begyűjtés sikeréhez és ahhoz, hogy megyénk meg tudja őrizni a begyűjtési minisztérium vándor- zászlaját. E vállalás végrehajtása érdeké­ben legtöbbet a dózsapúsztál gép- állomás vezetői és traktorosai tet­tek. A talajmunkák tervét 115. a cséplési tervet pedig 100.2 száza­lékra teljesítették. Az eredmény elsősorban a jó po­litikai munkának köszönhető, ame­lyet a gépállomás pártszervezete végzett úgy a gépállomáson, mint a termelőszövetkezetekben. A párt- szervezet tagjai jó példával jártak elől a munkában. Zomborszki elv­társ 1070-es gépével 22 nap alatt 34 vagon terményt csépelt el, ezzel szemben a terve 20 vagon volt, Tomasovszki elvtárs ugyanilyen géppel 19 nap alatt 31 vagon ter­ményt csépelt el. De a jók közt le­helne felsorolni liiindüU párttagot: Zajácz Jánost,, M lkaik ó Jánost, Lu­kács Lászlót és a többieket. Ebben a munkában nagy segítsé­ge volt a Pártnak a DlSZ-szerve- zef. Maga ,a DISZ-titkár, Lukács László elvtárs már teljesítette úgy a cséplés, mint a talajra unka ter­vét. A traktoristák között lelkes műm kaverseny folyik és sok falajánlás született az Alkotmány harmadik 20-ig 40 vagon terményt csépel el. Amint a jelek mutatják, ezt túl is fogja szárnyalni. A talajmunka és a cséplési terv sikeres teljesítéséhez nagyban hoz­zájárult még a jó műszaki munka. A dózsapusztai gépállomáson alig volt a nyár folyamán gépállás mű­szaki hiba miatt. Ez annak köszön­hető, hogy a javítási munkálatokat igen lelkiismeretesen végezték a gépállomáson. És ezek mellett jól előkészítették a munkákat a gép­állomás körzetéhez tartozó termelő- szövetkezeteknél. A gépállomás és a termelőszövetkezet brigádvezetői még a munkák megkezdése előtt megbeszélték a feladatokat: melyik munkát mikor, hol és milyen gép­pel kezdik. A terveket jól össze­hangolták. Ennek eredménye pél­dául, hogy az aratás végeztével a tarlónak 80 százaléka már le volt szántva. A dózsapusztai gépállomás trak­torosai őrzik most a Megyei Párt­bizottság legjobb gépállomásának járó vándorzászlaját. A gépállomá­son úgy dolgoznak, hogy ezt a zászlót meg tudiá'k őrizni és a cséplés minél előbbi befejezésével akarnak hozzájárulni, hogy me­gyénk ismét elsőnek 'kerüljön ki az országos begyűjtési versenyből. Egy későbbi jelentés szerint a nagykállói gépállomás dolgozói is teljesítették cséplési tervüket. A ta- lajmunikák tervét idáig 106 száza­lékra hajtották végre. A községi tanácstagok rossz példája hátráltat ja a gabonabegyiijtést \ábrádon Nábrád községben a cséplést mégj a múlt hónap 2ő-én befejeztél? s aj mai napig még 12 dolgozó paraszt nem teljesítette gabonabeadási kö­telezettségét. A községi tanács, bár a rendelet értelmében öt százalék­kal felemelte beadásukat, a 48 óra elteltével nem tartották meg a hely­színi elszámoltatást. Egyrészt azért, mert az elszámoltató bizottságban nem volt hajlandó részt venni sem a tanácselnök, sem a helyettese, sem pedig a tanácstitkár. A köz­ségi tanács vezetői félnek attól, hogy „népszerűtlenek” lesznek. Per­sze az Ilyen magatartás „népszerű”, de csak a kuiákok és annak a 12 dolgozó parasztnak a körében, akik nem teljesítették beadásukat. Elfe­lejtik a községi tanács vezetői, hogy míg 61? a „népszerűséget’’ hajhász- szák, közben elvesztik a falu becsü­letes dolgozó parasztjainak a bizal­mát, akik a cséplőgéptől teljesítet­tél? állam iránti kötelezettségeiket. Pedig ezek vannak a túlsúlyban. A 150 gazda között, akik elcsépeltek, 138 becsülettel teljesítette beadá­sát. De nemcsak a „népszerűség” miatt nem tud megalakulni az el­számoltató bizottság. Mert ha meg­lenne, akkor a munkáját legelső­sorban Katona Ferenc elnökhelyet­tesnél k«lene kezdenie, aki maga is hátralékban van. De ugyancsak nem teljesítettél? beadásukat Szabó Lajos, a begyűjtési állandó bizott­ság tagja. Pásztor Lajos és Szabó Gáborné tanácstagok. Vájjon mit vár az ilyen tanács a dolgozó pa­rasztoktól, amelynek vezetői, tag­jai sem teljesítik legelemibb köte­lességüket, nem mutatnak példát! De lehet még sorolni a nábrádi tanács súlyos hibáit. Az elnökhe­lyettes maga is azt beszéli a dol­gozó parasztoknak, hogy ne telje­sítsék a beadást és majd ő ,,elin­tézi''. hogy később se kelljen le­róni az állam iránti kötelezettséget. Csak arról feledkezik meg, hogy ő már rég eljátszotta a nép bizalmát, s szavai csak a kulákoknál találnak meghallgatásra. Azonban a felelős- ségrevonás nem fog elmaradni. Ter­mesztés, hogy akinek saját magá­nak is van takargatni valója, az nem szereti más bűnét sem pisz­kálni. így vannak ezzel a nábrádi tanács egyes vezetői. Ezért nem számoltatták el a beadást nem tel­jesítő 12” dolgozó paarsztot. De ezért nem vonták felelősségre a be­adást szabotáló kulákokat sem. — Simon Menyhért kulák július 9-ón elcsépelte árpáját, beadását vi­szont csal? 18-án teljesítette. A ta­nács nem számoltatta el. A búzá­ját elcsépelte 23-án, de a beadást csal? 25-én teljesítette. A tanács nem emelte fel beadási kötelezett­ségét. A nábrádi tanács súlyosan vétett a minisztertanács határozatával szemben, nem tartotta be a törvé­nyeket ! (MT. sajtócsoport.) Ajak és Nyírbogdány dolgozó parasztjai befejezték a cséplést és teljesítették beadási kötelezettségüket A győrteleki és uagyecsedi dolgo­zó parasztok felhívása után máris jelentették az ajaki és nyírbogdá- nyi dolgozó parasztok: jó munká­val segítették elő azt, hogy augusz­tus húszadikán. Alkotmányunk ün­nepén is Szabolcs-Szatmároan ma­radjon a minisztertanács begyűjtési vúndorzászlaja. Az ajaki dolgozó parasztok táv­iratban jelentették tegnap a Megyei Pártbizottságnak: a cséplést befe­jezték, kenyérgabonabeadásban 1U2, Takarmánygabona bea dfiSDan pedig 124 százalékosan teljesítették tervü­kéi. Nyírbogdány dolgozó parasztjai ugyancsak tegnap küldtek táviratot Győré József elvtársnak, a Megyei Pártbizottság titkárának, örömmel jelentették, hogy a cséplést 15 nap­pal a határidő előtt befejezték, s a Község valamennyi dolgozó pa­rasztja gép alól teljesítette beadá­sát. A község búza és rozs beadá­sával 100 százalékra teljesítette tel­vet. árpabeadásban 200. zabbeadás*1 ban pedig 150 százalékos eredményt ért el. a tiszaeszlári földmüvesszövetliezet vándorzászlóval jutalmazza az élenjáró beadókat Oláh Gyuláné, a tiszaeszlári föld­művesszövetkezet pénztárosa levelé­nek beszámol arról, hogy a földmü- vesszövetkezet jó munkával segíti elő a begyűjtési tervek teljesítését. Vándorzászlót készítettek, amelyet a kötelességteljesítésben élenjáró dolgozó parasztoknak adnak át. A napokban Pacsirta János dolgozo paraszt őrizte a vándorzászlót, akt gép alól 105 százalékosan teljesítet­te gabonabeadását. Később Kuruez János dolgoző paraszt házába ke­rült. aki gép alól vitte be termé­nyét a raktárba, s 108 százalékot ért el a beadásnál. A föld m ű vessző vetkezet helyes munkát végez. Annál helytelenebb azonban, hogy a községben igen vontatottan halad a cséplés — s mint a Néplap néhány napja meg­írta — a községi tanács sem sokat tesz a cséplés meggyorsítása érdé kében. Nem igen gondoltak még arra a tanácsnál, hogy például ver­senyt szervezzenek a cséplőgépek­nél a gépek minél jobb kihasználá­sára, s a verseny élharcosait úgy. mint a földművesszövetkezet-— vándorzászlóval is jutalmazzák! Mint a levélíró ‘beszámol róla, 0 tiszaeszlári földművesszövetkezet vezetői úgy is harcolnak a község előrehaladásáért, hogy példamuta­tón a nagyüzemi gazdálkodás útját választják. Veres Miklós ügyvezető a napokban lépett be a termelőszil szövetkezetbe öt hold földjével. « * Omboly és Encsencs szabadpiacot kapott A begyűjtési miniszter augusztus 6-i hatállyal visszaadta a gabona szaabdpiaci értékesítésének jogát Encsencsnek ’ és Ombolynek, mert gabonabegyíijtési tervüket teljesí­tették. <Világ proletárjai tQ.tjiifíljetfk!

Next

/
Thumbnails
Contents