Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-06 / 183. szám

1952 AUGUSZTUS 6, SZERDA NÉPLAP 3 Ä cséplés és a begyűjtés meggyorsításáról tárgyalt a megyei tanácselnökök értekezlete A budapesti városi tanács és a megyei tanácsok elnökei részére kedden a bed iigy minisztériumban értekezletet tartottak, amelyen a begyűjtés leiadataival foglalkoztak. Az értekezletet Varga András elv- társ, belügyminiszterhelyettes nyi­totta meg, majd Nagy Imre elv­társ, begyűjtési miniszter mondott beszámolót. Nagy Imre elvtárs beszámolója Beszéde elején hangsúlyozta, hogy á begyűjtés eddig általában jó eredménnyel folyik az országban. Begyűjtési rendszerűnk a nehézsé­gek és az ellenség aknamunkája el­lenére, az egyre élesedé osztály­harc közben is kiállta a próbát és betölti feladatát. A dolgozó pa­rasztság hatalmas többsége közvet­lenül a cséplőgéptől tesz eleget tör­vényes kötelezettségének s ezzel csattanós választ ad az ellenség aknamunkájára és rágalmaira. A munkásság és a dolgozó paraszt­ság szövetsége a begyűjtés idején — az ellenség mindem mesterke­dése ellenére — nem lazult, ellen­kezőleg: megszilárdult. Dolgozó parasztságunk ezzel Is bebizonyí­totta, hogy nem az ellenség, hanem a Tárt és a kormány szavára hall­gat és az állampolgári kötelesség­teljesítés becsületes, hazafias útját választja. Azok a kevesek pedig, akiket rászedett az ellenség, kárát vallották, mert kötelezettségüket büntetéssel együtt teljesíteniük kel­lett és még szégyen is érte őket. A dolgozó nép ellsnségei már a gabonabegyüjtés elején megpróbál­tak zavart keltenif elsősorban az­zal, hogy felvetették a fejadag kérdését — folytatta Nagy Imre. Heg kell mondani, hogy sok helyen a tanácsok nem léptek fel kellő eréílyel az ellenség megtévesztő hírverésével szembein, sőt egyes he­lyeken annak uszályába is kerül­lek. Pedig a törvény világosan elő-1 írja, liogyan kell megállapítani a beadás kötelezettségét. — isme­retes, bogy a dolgozó parasz­tok kötelezettségét annakidején úgy állapították meg, hogy taná­csaink — a 2. számú törvényierejű rendelet demokratikus szellemének megfelelően — mintegy másfélmil­lió dolgozó paraszttal külön-kiilön megtárgyalták mennyi gabonát feedl majd a cséplőgéptől beadnia. Ezt a mennyiséget beírták a beadási könyvbe s ennek adatait a dolgozó paraszt is aláírta. így kifejezésre juttatta, hogy azzal teljesen egyet­ért. Az egyéni megbeszélés alapján megállapított kötelezettségeket ösz- saegezték, ágy szabták m;g a falu, a járás, a megye tervét és a me­gyei terveken épült fel az egész ország begyűjtési terve. Ez a terv törvény, a teljesítése törvéoyszaibta kötelesség. A fejadag felvetésével az ellenség ezt a törvényt, a tör­vénynek ezeket az előírásait pró­bálta kiforgatni, felborítani, hatá­lyon kívül helyezni az ország egyetemes érdekeinek sérelmére. — Nyilvánvaló: nincs olyan törvény, amely a tavasszal elvégzett tervfel­bontást, a beadási könyvbe bejegy­zőit kötelezettségeket hatályon kí­vül helyezte volna. A 2. számú tör­vényerejű rendeletét az ellenség próbálta hatályon kívül helyezni, de tanácsainknak éberen őrköd-; niök kell meghozott törvényeink felett. Aagy Imre elvtárs ezután elmon­dotta: meg lehet állapítani, hogy a begyűjtés eddigi eredményei orszá­gos viszoinylatban jók, az A) és B) kötelezettség kétharmadát augusz­tus 5-ig begyűjtöttük. Az eredmé-' nyékért elismerés illeti a tanácsok vezetőit és dolgozóit, akiknek fele­lősségteljes munkája nyomán ma már minden remény megvan arra,, begy augusztus 20-ra teljes egészé­ben teljesítjük a begyűjtési tervet. A munka neheze azonban még hát­ra van, hiszen legnehezebb az utol­só 5—10 százalék és 5—10 százalék híján nincs tervteljesítés! A tervet teljes egészében, maradéktalanul teljesíteni kell 1 Az augusztus 20-ig terjedő időt jól ki kell használni arra, hogy ezt a nagy feladatot si­kerrel megoldjuk. Nagy Imre elvtárs ezután rámu tutott arra: a begyűjtés további sikereinek egyik legfontosabb fel­ír [ele az, hogy tanácsaink szigorúan r.s következetesen alkalmazzák az előírt büntető rendszabályokat a nemteljesítőfckel szemben. Itt még sok a hiányosság. Sok helyen az elszámoltató bizottságok meghát- r^toak a feladatok előtt, sőt egyes helyeken még nem te alakultak meg ilyen bizottságok. Ez az álla­mi fegyelem súlyos megsértése és lényegében meghátrálás az ellenség elől. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen esetek ott fordulnak elő, ahol a tanács elszigetelődik a széles paraszti tömegeiktől, ahol nem működnek az állandó bizott­ságok. Sürgősen fel kell számolni azt a lazaságot is, hogy a hanya­gokkal szemben hoznak ugyan, bün­tető rend szabály óikat, de ezeket nem hajtják végre. Igen fontos feltétele az eredmé­nyes begyűjtésnek a tanácstagok, a tanácselnökök példamutatása. Ez jó hatással van a dolgozó parasz­tokra és gyors beadásra mozgósítja a községet. Borsod, Nógrád, Heves, Fejér, Szabolcs és Pest megyében nagyobb elmaradás mutatkozik, — mondotta Nagy Imre elvtárs, — s elsősorban azért, mert az ütem szerint ezekben a megyékben csak augusztus IS— 19—2Ó-ra fejezik be a csépiért. — Márpedig legkésőbb augusztus 16- ra, 17-re véget kell érnie a cséplés- nek ahhoz, hogy augusztus 20-ra befejezhessük a begyűjtést is. Ép­pen. ezért mindazokon a helyeken, ahol van megfelelő munkaerő és biztosítani lehet a műszaki felté­teleket, _meg kell szervezni a ki­váltásban való csépi est, esetleg az éjszakai cséplést és a körülmények­hez képest a vasárnapi csépiért is. Nagy gondot kell fordítani a csép­lőgépek tervszerű csoportosításá­ra is. A termelőszövetkezetek a be­gyűjtés első időszakában jó példát mutattak a dolgozó parasztoknak. Az utóbbi időben azonban vissza­esés te paszta Iható. Egyes megyék­ben a termelőszövetkezetek a fej­adag biztosítása címén a beadás csökkentését kérik. A tanácsok s nemritkán a miniszteri meghatal­mazottak is megalkuvók ebben a kérdésben. Nyilvánvaló: ml a termelőszö­vetkezetektől te meg,követeljük a beadás pontos és maradéktalan tel­jesítését. Náluk is feltétlenül ér­vényt szerzünk a 2. számú törvény­erejű rendeletnek. Az eddiginél jóval fokozottabb figyelmet kell fordítaniak a taná­csoknak a begyűjtés versenyére is. A dolgozó parasztság sok helyen nagy lelkesedéssel vesz részt eb­ben a versenyben, a tanácsok azon­ban nem támogatják kellőképpen a verseny ügyét, nem tekintik fel­adatuknak a versennyel való fog­lalkozást, pedig ahol a versenyt jól megszervezték, ott kimagasló eredményeket értek el a begyűjtés­ben s ott kudarcot vall az ellenség minden aknamunkája. Másik fontos kérdés: a forgalmi kolötozások megszüntetése, a szabadpiaci értékesítés jogának biztosítása. Ez hatalmas előrelendítője a be­adásinak, a terv teljesítésének, meg­szilárdítja a bizalmat Pártunk és kormányzatunk iránt. Alig három héttel a forgalmi korlátozások be­vezetése után máris felszabadítot­tuk az első községeiket és termelő­szövetkezeti csoportokat. Azóta a községek és termelőszövetkezetek egész sora kapta vissza a szabad­piac jogát. A dolgozó parasztság, tudja, hogy a szabadpiac nagy anyagi haszonnal jár. Ezt azonban nem tudatosítjuk eléggé széles kör­ben, pedig a beadás s nem utolsó­sorban a december 1-i párt- és kor­mányhatározat eredményeinek meg­szilárdítása szempontjából hatalmas buzdító erőt jelent. Erről a munka lázában egy pillanatig sem szabad megfeledkezni. A begyűjtést jó politikai felvilá­gosító munkával is alá kell tá­masztani. A felvilágosító munka megjavítása érdekében fokozni kell az egyéni agitáciöt, elsősorban a cséplőgépeknél és az átvevőhelye- ke,n. A jó felvilágosító munka szer vés része a begyűjtésnek, s ezért ezt segíteni ők, támogat niok kell a tanácsoknak is. Közeleg augusztus 20., Alkotmá­nyunk ünnepe, amely a begyűjtés nagy napja is. Mi augusztus 20-ra vállaltuk, hogy sikeresen befejez­zük a begyűjtés első szakaszát: a gaibonaibegyüj'tést. Az eddigi ered­mények biztatók, s ezek adjanak erőt a további feladatok elvégzé­séhez. A most következő napokban dől el, hogy melyik megye lesz az elsőn a minisztertanács vándorzász­lajáért folyó versenyben. A mostani gabonabegyüjtés alapozza majd meg az őszi begyűjtés sikerét is. Koronázza az edd'# sillereket augusztus 20-ra teljes győzelem! — fejezte be Nagy Imre elvtárs nagy tapssal fogadott beszámolóját. Keresztes Mihály eivtárs a cséplésről és az őszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről Ezután Keresztes Mihály elvtárs. a földíművelésügyi miniszter első helyettese a cséplés gyors befeje­zésének és az őszi mezőgazdasági munkák előkészítésének feladatai­ról beszélt. — Kormányzatunk — mondotta _ az összes körülmények figye­lembevételével állapította meg a cséplés határidejét. Ezt mindenkép­pen be lehet és be Is kell tarta­nunk. A még hátralevő időben min- den erőnket összpontosítani kell a cséplés befejezésére, mert ez döntő előfeltétele annak, hogy augusztus 20-ig befejezhessük a begyűjtést. Legfontosabb tennivalónk ennek a feladatnak jó végrehajtásához a cséplőgépek napi átlagteljesítmé­nyének fokozása. A jó munkaszer­vezés mellett kitűnő eredményeket hozó Bredjuk-féle gyorscséplési módszert tovább kell szélesíteni és jó felvilágosító munkával népszerű­síteni kell. Nhgyoo fontos a csép­iéinél a szükséges munkaerő folya­matos biztosítása, mert a cséplés ütemének gyorsítása megoldhatat­lan sikkor, ha hibák vannak a mun­ka szervezésénél, a kellőszámú munkaerő biztositásánál. Nagy gonddal kell eljárni a csíp. tógépek átcsoportosításánál is. A szükséges átszervezéseket végre kell hajtani, de az illetékeseknek le­gyen gondjuk arra, hogy feleslege­sen és messzefftkvő területre ne csoportosítsák át a gépeket. Keresztes Mihály elvtárs ezután a másodvelés cs a íariótiáiiíás kérdéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező napok egyik •igen fontos feladata a másodvetés és a tarlók ónt ás maradéktalan végrehajtása. Különös gondot kell fordítani arra, hogy rövid tenyész­idejű másodnövényeket vessenek most. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a később vetett má- sodvebések Is jelentős termést hoz. talk az állattenyésztés számára. A továbbiakban az őszi mezőgazdasá­gi munkák legfontosabb feladatai­ról szólt. Rámutatott arra, hogy fejlettebb talajelőkészítő módsze­rekkel, fokozott mértékben alkal­mazott mélyszántással, nagyarányú trágyázással is fokozni akarjuk jö­vőévi terméseredményeinket. Végül a megyék 1953. évi növény- és ál­lattenyésztési tervének elkészítésé­vel kapcsolatos feladatokat is­mertette. Az értekezleten számos liozzászó lás hangzott el. Az Országos Takarékpénztár megkezdi a Második Békekölcsön kötvényeinek kiosztását Tíz hónappal ezelőtt a minisztertanács felhívására egyemberként mozdult meg dolgozó népünk, hogy a béketábor erősítését, az ötéves terv sikerét előmozdító Második Békekölcsön jegyzésében részt ve­gyen. A dolgozók néhány nap alatt jóval túljegyezték a kölcsön elő­irányzott összegét. Azóta a jegyzett összegekből új üzemek, gépállo­mások. iskolák, lakások, bölcsődék épültek. Ebben a hónapban fizették be a dolgozók a Második Békeköl­csön utolsó részletét. Az Országos Takarékpénztár rövidesen megkezdi a kötvények kiosztását. A kölcsön jegyzésben élenjáró üzemek dolgo­zói ünnepélyes keretek között kapják meg Békekölcsön-kötvényeiket. it*»1 1 1 ............ ................ ...................... ' " ............ Még* augusztus 20 előtt befejezik évi tervüket a Lakatosüzem dolgozói l nyíregyházi Lakatosüzem dol-i ói alkotmányi fogadalminkat A gozói lelkes munkával teljesítik. A leg­utóbbi értékelés azt mutatja, hogy a vásárlások teljesítése (ami a bri­gádok évi tervének száz százalékos teljesítése) 3—4 nappal Alkotmá­nyunk ünnepe előtt befejeződik. Az elmúlt dekádban a legjobb ered­ményt a Bodor kovácsbrigád érte el 153 százalékos át'lagteljesítmény- iijel. A Miskolczi lakatosbrigád 133 százalékot, a Martinovszlci lakatos­brigád pedig 126 százalékot ért el. A többiek szí ötén hasonló jő ered­ménnyel büszkélkedhetnek. Most az alkotmányi verseny utolsó nap­jaiban még az eddiginél is lelke­sebb munkával harcolnak fogadal­maik valóraváltásáőrt, mivel évi terveik teljesítésével kívánják meg­köszönni az Alkotmány-adta jogo­kat. (NAGY SÁNDOR) Hazai anyagokkal pótolják az importárut a nyíregyházi trafójavító üzemben A nyíregyházi trafójavító üzem dolgozói olvasták a budapesti Vil- lamoisgép- és Kábelgyár dolgozói­nak felhívását a „Takarékoskod­junk a külföldről behozott anya­gokkal” mozgalom megindítására. A dolgozók a felhívás nyomán meg­értették, hogy a mozgalom kiszéle­sítésével elősegítik ötéves tervünk nagy alkotásainak mielőbbi elkészí­tését. A komplex-brigád tagjai megfogadták, hogy az üzemben már eddig is megkezdett hazai nátron- celluloze, triplex-lemezek használa­tát teljesen bevezetik és ezáltal mellőzik a külföldről behozott nát- roncellulozepapír, prespán és egyéb lemezek használatát. A Gazda-moz­galom keretében a régi vörösréz­drótokat is hazai anyaggal teszik használhatóvá az azelőtti külföld­ről behozott pamut helyett A moz­galom teljes kiszélesítése annál is könnyebb az üzemben, mivel a tra­fója ví tő dolgozói már ezelőtt is használták a hazai anyagoikat és tapasztalták, hogy minőségileg Ugyanolyan jő, mint a külföldi. A dolgozók fogadalma, hogy az év végére több, mint 20.000 forint értékű megtakarítást érnek el a külföldi anyagok mellőzésével, ha­zai anyagok használatával. Foga­dalmuk, hogy az üzemben további kísérleteket végeznek a még hasz­nálatos külföldi anyagok hazai anyagokkal való pótlására. A Román Népköztársaságban üzembehelyezték a doicesti „Gheorghe Gheorghiu-Dej" erőmüvet A Román Népköztársaságban a napokban üzeimbehelyezték a doi­cesti „Gheorghe Gheorghiu-Dej” erőművet. A doicesti erőmű a legnagyobb villamosenergiaiközpont, amelyet a Román Népköztársaság mindmáig épített. Az építők munkájukban si­keresen használták fel a szovjet tapasztalatokat. Az erőmű, amelyet alig másfél évvel azután helyeztek üzembe, hogy az ország villamosításának terve megszületett, már sokezer kilowatt árammal látja «I a buka­resti gyárakat, a Prahova-völgyi olajmezőket és ipari üzemeket. A doicesti erőmű üzembehelyezó- sével a román nép a Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs irányításá­val kidolgozott hatalmas villamosí­tási terv első részének megvalósí­tását ünnepli. Á koreai és kínai népi erők győzelmes harcai július 26 és 29 között Az „Uj Kína” hírügynökség tudó­sítója jelenti: A július 29-ével vé­gétért négy nap harcaiban a koreai- kínai népi erők visszaverték az el­lenség valamennyi támadását és jelentős veszteséget okoztak a tá­madóknak. Július 26-án Munüunnl térségé­ben egy ellenséges zászlóalj — tü­zérségi támogatással — egymás­után húsz rohamot intézett a Bjonamdongtól tíz kilométerre északnyugatra húzódó koreai-kínai állások ellen. A népi erők vala­mennyi lámadást meghiúsítottak és kétszázfőnyi veszteséget okoztak az ellenségnek. Joncson térségében a népi erők alakulatai július 26-án meglepetés- szerű támadással a várostól észak­nyugatra ellenséges állásokat fog­laltak el. Két ellenséges szakasz megkísérelte az állások visszafogla­lását, miután azonban nyolcvan fő­nyi veszteséget szenvedett, kényte­len volt visszavonulni. Július 28-án Joncsonlól észak­nyugatra a népi erők újabb meg­lepetésszerű támadással ötvenöt fő­nyi veszteséget okoztak az ameri­kaiaknak. A „Borba“ beismerései a jugoszláv ifjúmunkások helyzetéről Még a titóista sajtó Is beismeri a jugoszláv ifjúmunkások nehéz helyzetét. Tito Jugoszláviájában a dolgozó Ifjúság egyáltalában nem részesül egészségvédelemben. A Titó-klikk lapja, a „Borba” július 22-i számában megállapítja, hog yaz elmúlt év üzemi balaestei- nek mintegy negyven százaléka a 14—25 évi közötti Ifjúmunkásokat érte. Sok vállalat egyetlen dinárt sem fordít a munkások egészség- védelmére : nincsenek rendszeres orvosi vizsgálatok az ifjúmunkások körében nem építenek munkáslaká­sokat, stb. A „Borba” beismeri továbbá, hogy nagy a munakuélküliség az ifjúmunkások soraiban. A jugo­szláv államvasutak zágrábi igazga- ósága legutóbb 696 fémmunkás-ta- noncot bocsátott el Nlsben ötszáz „feleslegessé vált” tanoncnak mond­tak fel, a szerbiai textilipari igaz­gatóság egyik tanonciskolájának va. laraennyi tanulóját elbocsátotta. A titóista sajtó hivatalos adtai szerint Horvátországban mintegy 25.000 ifjú munkanélküli van, aki szakmát akar tanulni és szakmai iskolába akar iratkozni. Ezzel szemben a szakmai iskolák ennek csak elenyésző töredékét képesek befogadni.

Next

/
Thumbnails
Contents