Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-06 / 183. szám
1 N iS P E Ä P 1052 AUGUSZTUS 6, SZERDA A nyíregyházi József Attila kultúrotthon vezetői fordítsanak sokkal több gondot f a kultűrmunka és kultúrmunkások erkölcsi iisstn. *áru Amennyire időszerű volt, hogy a Népművészeti Intézet kiadta Kü- szöntölcőnyv-é t kiét hónappal ezelőtt, amennyire hasznos, hogy jó intetákikal, s adott esetben közvetlenül is felhasználható műsoranyaggal sieteitt kultúragitációs brigádjaink segítségére, annyira igaz az is, hogy ez a kiadvány bizonyos veszélyeket hozott magával. Nyíregyházán, például, a járási kiultúr- ház tánc csoportja egyszerűen betanult vagy hatot ezekből a kész rigmusok/ból, s ezeknek — a dolog természete szerint — többnyire lélektelen, sokszor nem is a helyzethez illő (például első aratóként kö- szöntiik azt, aki történetesen nem elsőnek aratott, hanem másodiknak csépelt), századszori és kétszázad- szori uinos-unílig recitálását nevezik kultúragitációnak. Nem akarunk igazságtalanok lenni, Ha kicsit elnézök volnánk, sok szépet és jót írhatnánk a nyíregyházi kultúragitációs brigádtól. Ezt az elnézést azonban a kultúrmun- kásolk lapjában nem éreznénk helyénvalónak. S ha maigas igénnyel bíráljuk meg munkájukat: ez any- nyivat is inkább jogos, mert Nyíregyháza 60.000 lakosú város, megyei székhely, több mint 22.000 földművelő lakosa van, a járási kuitúrház munkájának pedig nemcsak a nyíregyházi járásban, de még annak határain jóval túl is példát kell mutatnia kultiirottho- nairaknak. Váratlanul érkeztünk,, este. Nyüvánvalóan nem volt „előkészített dolog”, hogy éppen akkor gyülekezett vagy húsz fiatal, hpgy a Szabadság-telepre induljanak köszönteni azokat, akik aznap legjobbak voltaik a csépiéiben és beadásban. A fiatalok vidáman, lelkesen készülődtek a fcultúrházJban, türelmesen várakoztak a Szabadság-telepen is, míg a kuitúrház vezetője a párt-irodán a termeflési adatokat megkapta és utána _jól bele az éjszakába — énekelték egymásután hat hel-yen a hat rigmusból álló műsort; néhol, ahol villainy volt az udvaron, még táncoltak is. A szorgalom és jószáudók tehát megvan. Mégis, egészében nem olyan volt, amit csináltak, ahogy a kultúragitációt elképzeljük és szeretnék. Jelentésben, persze , mulat” az ilyesmi: ..húsztagú brigáddal kint jártunk a Szabadság-telepen, rigmusokkal és tánccal köszöntöttük a termelésben élenjárókat”. — Valóban azonban van valami formális, valami „szempont-leviteles”, bürokratikus íze az egésznek. Persze, ma még van bizonyos újdonság-varázsa annak is, hogy egyáltalán felkeresik azokat, akik jól dolgoznak. De ha így megy ez még néhány hétig, ezekkel az ismétlődő, elég lapos müsonszámok- kal, bizony lassanként únmi fogják a dolgozóik a köszöntőiket. Hol kellene változtatni? Véleményünk szerint a konkrét bírálat, a harcossúg hiánya a nyíregyháziak _ és nemcsak a nyíregyháziak — kultúragitációs munkájának fő gyengéje. Nem lehet a kultúrag.itáeiót a köszöntésre korlátozni. A dicséret értékét is kisebbítjük, ha ugyanakkor nem mozgósítunk konkréten az ellenség ellen, nem bíráljuk elv- társa,ink hibáit. Ehhez persze még egy dolog kell; nem az utolsó percekben kell gyorsan adatokat kérni, hanem alaposan ismerni 'keld a területet, amelyen dolgozunk. Miért járnak húszán, miért nem négy— ötös csoportokban, és ezek a kis csoportok miért nem végeznek hosz- szabb előtanulmányokat ott, ahová mennek? Nem érzik a súlyát és felelősségét munkájuknak? Megelégszenek azzal, hogy könnyen, mint a kutya a vizet, „lerázzák” ezt a feladatot? I braze, ha elmélyült és konkrét a kultúragiitáció, akkor a brigád csakhamar kinövi annak az előre betanult hat kis csasztuská- nak szűk kereteit! Dehát Nyíregyháza elég nagy város, s még kis falvaikban is akad mindenütt olyan ember, aki legalább is azt meg tudja ősiméiül. hogy a kész rigmusokat a helyi és pitta natnyi követelmények szerint kicsit átalakítja. (Egyébként,, mikor erről kérdeztük az elvtársakat, rögtön mondtak is néhány rigmusfaragót, csak a szőkébb ismerősi körükből.) És ami áHbaláiham a népnevelőinkre fiit, áll itt is: ám végezzenek számszerűen kevesebbet, de végezzék el jobban! A népnevelő munka, a kultúragltá- eió is, nem egyszerű szervezési kérdés. Ez a pártmunikának a területe, aminek az élethez, az eleven emberhez a legtöbb köze van. A formális, sematikus, szfimszerűségre törekvő kiralkntpolitika talán éppen ebben a munkában a legveszélyesebb. Végül pedig: a kultúragiitáció abban különbözik a népnevelés más formáitól, hogy a művészet eszközeivel él. Mondanivalójának egyszerű tartalmi erején túl a művészet speciális hatóerejét, a szépet is a nevelés szolgálatába állítja. A nyíregyháziak — s ebben ismét nem államiak egyedül — nem fordítottak kellő gondot műsoruk esztétikai nevelőhatására. Kedves lehet az ilyen köszöntő (mint az ügyetlen kis rajz. amit a kisgyerek készít a papája születésnapjára, de még ezt a kedvességet is elveszítheti, ha egyszer érzik rajta a rutin, az unalom), szépnek azonban nem mondható. A táncok ugyan elég szépek voltak, ahol sor került rájuk. A művészi vezetésnek azonban, ha a színpadi tűrne műsoranyagát kiviszik az udvarra, a kultúragitációs munka keretében,, nem szabad elfeledkeznie valamiről : a népiíáncot, amit a kocsma udvaráról, csűrökből, táncmulatságokon gyűjtötték a szakemberek, a koreográfusok színpadra alkalmaz iák, s a színpadi alkalmazásnak első szempontja az, hogy az ilyen táncot egy oldalról látja a néző. A láncnak tehát a színpadon három oldalról zárt, egy oldalon nyitott perspektívában kell esztétikai hatást gyakorolnia. Az udvaron ismét más lesz a perspektíva. A színpadi táncot ilyenkor mintegy visz- sza kell alkalmazni az udvarra. — Magyarán: táncoljanak szívből, mulatságszerűem egyet a fiatalok a felköszöntött gazda tiszteletére és ne kínlódjanak azzal, hogy a Uultúrházi színpadra beállított táncot az udvar porában, szűk helyen, sután reprodukálják. Vigyék táncba a felköszöntöttet is, feleségét, lányát 1 Az igazán jó kultűiragitációs munkához, persze, mindenekelőtt igazi jó népnevelők kellenek. Emberek, akik harcolni tudnak új életünkért, akik magánéletükben csak úgy, mint a színpadon, vagy a cséplősaérün, példát mutatnak sza-( vukkal, tetteikkel nevetik társaikat. A nyíregyházi fiatalok között sok ilyen lelkes, munkáját és művészi munkáját szerető, példát mutató népnevelő akad. Ugyanakkor nem hunyhatunk szemet az előtt, hogy a csoportnak mintegy negyedrésze — dologkerülő, haszontalan, szülei nyalkán élő fiú és leány! Tetézik a hibájukat azzal, hogy a „munka- nélküliségért” a „vezetőséget”, érted: a kultűrház-igazgat ót és a járási tanácsot okolják, amely neon hozott eléjük tálcán valami kényelmes szinekurát, „elegáns” hivatali posztot. Ezek a lányok nem akarnak elmenni dolgozná a kertészetbe tán éppen „alantas” dolognak tekintik, hogy beáll járnák a dohánygyárba, ők a maguk általánosisko- lai végzettségével és két-hfinom dologtalanul ellőgott évével váltig csaik azt hangoztatják, hogy „kát hét alatt belejönnének a gépírásba”. Pedig nem vagyok biztos benne, hogy a magyar helyesírás szabályainak legalább a gorombábbik felével tisztában lennének, hiszen a tétlenül töltött évek alatt biztosan nem gyarapították, hanem inkább elfelejtették, aimlt az iskolában tanultak. Ilyenfajta fiataloknak, véleményünk szerint, nincs helyük a knltúrmunkában, s talán legkevésbbé a kultúragitációban. Mivel hasonló jelenségekkel nem egyszer találkoztunk, általában fel kell vetnünk, hogy a kultürotthon- vezietők, a csoportok és szakkörök, különösen a művészegyüttesek vezetői, fordítsanak sokkal több gondot a kultűrmunka és a kultur- munkásaink erkölcsi tisztaságára, társadalmi és munkaerkölcsére, magánéletére. MESTERHÁZI LAJOS (Cikkrészlet a Müveit Nép augusztusi számából.) Rádióműsor AUCUSZTUS 6. SZERDA KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.30: Hírek. Lapszemle. 5.45—8-30-ig: Reggeli zenés műsor. 6.45: A Szabad Nép mai vezéreikké. 7.45: Levelezőink jelentik. 31.30: Az igazi hajó. Elbeszélés. — Hanglemez. 12.00: Hírek. Hangos Újság. 12.30: Oláh Kálmán és zene- kaia látszik. 13.15: A Magyar Búdió szórakoztató zenekara látszik. 13.15: A Magyar Rádió szórakoztató zenekara játszik. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: Hidy Márta hegedűi. 14.50: Részletek Tárász és családin e. operából. 15.00: Úttörő híradó. 15.30: Vidéik énekkarok énekel. Elveszett Nyíregyházán barna pénztárca vauuti arcképes igazolvánnyal. A megtaláló a benne lévő pénzt megtarthatja, sőt jutalomban is részesül Kérem, a tárcát adja le Nyíregyházán, Állatorvosi Ambulancia, Ka- linin-u. 22. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa György-u. 6. Tel.: 13-70. Z2-T1 Kiadóhivatal: .Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Szabetcs-Szatmarmegyei Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza Dózsa György-u tea 6. roám F. V.: Szilágyi József. jiek. 15.50: Utaeás az Uraiban. 16.20; Pista ailmafája. Elbeszélés. 16.40:,Tanuljunk énekszói a oroszul! 17.00: Hírek.. 17.30: A dollár álarc nélkül. Előadás. 17.45: Fiatal müvéraek — a termelésben élenjáró dolgozóknak. — 18.15: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.00: Építőipari félóra. 20.00: Hangos XJjság. 20.40: Hanglemeze. 20.50: Az ember, aki ! ., Stella Adorján írása. 21.00: A Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik. 21.53: Liszt, Ferenc kórusműveiből. 22.00: Hírek. Sport. 22.25: A Stúdió-zenekar játszik. 23.30: Beethoven hegedű-zongora szonátái. X. 25.55: Hanglemez. Nyíregyházi Dohány fermentálógy ár villanyszerelőket felvesz azonnal, jelentkezés a gyárban. Kőeiaüás! Bodrogkeresztúri fehér építőkövet 21 tonnás vagonnal 1.094.50 forintért, 15.7 tonnás vagonnal 818.50 forintért szállítunk magánfelek részére is. Az árak vasúti kocsiba rakva értendők. Vétel esetén a kő ellenértékét kérjük 13.114.153—19 számlánkra befizetni, pontos cím és vas-; útállomás közlésével. melynek meg-i történte után 10 napon belül szállítunk. Északmagyaror&zági Építőkőfejtő Vállalat, Gyöngyös. Megjavította munkáját a Verdes-brigád a Néplap bírálata után A Néplap megbírálta Verdes András brigá övezet öt és brigádját. A lapban megjelent kritika hatott, mert a cikket követő vasárnap már reggel négy órakor kiállóit a brigád csépelni teljes létszámban. — Mindannyian békecséplést tartottak. S oly jól dolgoztak,, hogy 1070-es géppel két óra harmincöt perc alatt negyvenhárom mázsa ro zsot csépeltek el. Ez a siker becsületére válik a brigádnak. A községben egy másik 1070-es gép is dolgozik. A cséplőgépet Sinka Bertalan felelős gépkezelő gondozza. A jó gépkezelésnek megtérül u haszna. A eséplés megkezdése óta naponta emelkedik az elcsépelt gabona mennyisége. Előbb ICO mázsát, később 195 mázsát csépeltek el. A gép jő ós becsületesen dolgoznak a mellé beosztott tszcs.- tagok is. Ügy dolgoznak, hogy versenytársuk 1200-as cséplővel nem bírták velük a versenyt. HORVÁTH ADNRÁS, Szabolcsbáka. Apróhirdetés így készülnek a nyíregyházi fűtőház dolgozói a vasutasnapra és Alkotmányunk ünnepére Rózsa Mihály jelvényes sztahanovista motorvezető a vasutasnap és Alkotmányunk ünnepének tiszteletére a hajtóolaj 5 százalékos megtakarítását, a napi motor-kilomiterterv 5 százalékos túlteljesítését vállalta. Fogadalmát túlszárnyalva, eddig 10 százalékos olajmegtakarítást és 15 százalékos motorkilométer-terv túlteljesítést, valamint 45 százalékos motor javítási költségcsökkentést ért el. Pető Zoltán sztahanovista főmozdonyvezető mozdonykilométer-tervének napi 2 százalékos növelését vállalta, azonban ezidáig 4.6 százalékkal teljesítette túl tervét. Eredményei még a 10 százalékos szénmegtakarítás, a 100 elegytonnaJcilopieter tervének 5 százalékos túlteljesítése, a javítási költség 27 százalékos csökkentése, valamint vonaljainak átlcu- gos 15 százalékos túlterheléssel való továbbítása. Asztalos Sándor sztahanovista esztergályos munkájának helyes megszervezésével érte el a vasutasnap és Alkotmányunk ünnepének tiszteletére tett fogadalmainak teljesítését, illetve túlteljesítését. A teljesítményének 125 százalékról ISO százalékra, való emelését vállalta. — Eddigi teljesítménye 1)2 százalék. Minden elkészített munkadarabja1 minőségi munka. Ennek a minőségi munkának végzésére tanítja fiatal munkatársát Sipos Gizellát is. Eredménye: Sípos Gizella ma már a legtöbb munkadarabot egyedül készíti el jöminöségü munkával.
