Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-25 / 173. szám

(7) If ág pro tefarjai tQijPuVjefek f A jó népnevelőmunka crcdmé nye Szabolcsbákán a szabadpiac (2. old.) — A Román Népköz- társaság 1952 második negyed­évi tervjelentése (3. old) — Jó munkával, forintokkal a koreai népért, a békéért (4. oldal) Mai számunkból s VIII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM. ÁRA 50 FILLER 1952 JÚLIUS 23, PÉNTEK Sehol sem hanyagolhatják el a falvakban ELŐRE A GABONA BEGY ÜJTES MEGG\ ORSITASAERT! a tarlóhántást, másodvetést! Az elmúlt esztendőben egészen rövid idő alatt az ország megyéi közül a legelső helyre küzdötte fel magát. Szabolcs-Szatmár a rná- sodvetési terv túlteljesítésével. A dolgozó parasztok, legelsősorban termelőszövetkezeteink és termelő- csoportjaink Rákosi elvtárs útmu­tatásait követve a gondos tarlótíán- tással, másodvetéssel az egész or­szág előtt hírnevet, megbecsülést szereztek. Az idén is számos ter­melőszövetkezet végezte el nagy gonddal a tarlóhántás, másodvetés munkáját, jónéhány helyen már zöldéi is a másodvetés a mostoha, erősen száraz időjárás ellenére. Szinte gyönyörködtette a szemet az a pontos, szép munka, amelyet pél­dául a tiszadobi „Táncsics” ter­melőszövetkezet dolgozó parasztjai végeztek el. Hatalmas rozstábláju­kon még ott állt kint száz, meg száz dús kereszt, de a keresztek mellett már mindenütt lefordítot­ták a tarlót, elvetették a másodve- temények magját, A hatalmas táb­lát csak a tarlócsíkok szelték ke­resztbe, hosszába, amelyeken a ke­resztek álltak egymás mögé sora kozva. Sok-sok időt, sok-sok ned­vességet nyert ezzel a gyors, pon­tos munkával a tiszadobi „Tán­csics” tsz., másodvetése bő termés! fog hozni. Azonban jónéhány termelőszüvet- kezst és csoport maradt el a tarló- hántással. másodvetéssel, még in kább elmaradtak az egyénileg dől &ozó parasztok. Alig lehet hírét venni annak, hogy valamelyik köz­ségben az egyéni gazdák tarlót búk tattak, vagy másodnövényt vetet­tek. Ez az elmaradás kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a községi párt- szervezetek, a községi tanácsok ke­vés gondot fordítottak a tarlóhán­tás, a másodvetés munkáinak elő­mozdítására. Beérték azzal, ha va­laki felvetette: „száraz a föld, úgysincs abban már megőrizni való -nedvesség, még hiába is vetnék bele a magot”. — Sőt olyan né­zetek is voltak, hogy „ha tavaly haladt a másodvetés, halad az majd az idén is’’. Persze meggyőződhet­tünk már arról, meggyőződhettek pártszervezeteink, tanácsaink, hogy .magától” semmi sem m-egy, „ma­gától” bizony nem lesz ismét első a másodvetésben Szabolcs-Szatmár — mint ahogy szégyenszemre az utolsók közt is Emlegetik a másod vetés aimaradása miatt! Fel kell hagyni azzal az „elvvel”, hogy most a cséplés, a begyűjtés miatt „nem tudunk foglalkozni a tarlóhántással, másodvetéssel’’. A cséplés, a begyűjtés elvégeztével kétségtelenül későn lesz ezzel fog­lalkozni. Meg kell birkózni a fel-, ■adatokkal, s meg kell magyarázni a dolgozó parasztoknak, hogy már­is mennyit veszítettek a tarlóháu- tás elhanyagolásával. Mert hisz a napokban lehullott futóeső bizony nem maradt a földben, egy-kettőre elpárologtatta azt a tarló, a tartó­buktatással el nem rontott haj­szálcsövecskék. De meg kell ma­gyarázni a dolgozó parasztoknak, hogy még mindig nyerhetnek a tarlóhántással, különösképp a szat­mári részen, ahol még pár napja gabona állt a földeken. Mert a iiéha hulló íutóesők csapadékait könnyen megőrizhetik a nemsokára földbe kerülő újabb vetemények számára. • A pá rí szervezetek népnevelői, a tanácsok állandó bizottságainak . tagjai, aktívái idézzék fel ismét a dolgozó parasztok előtt Rákosi elv­társ tanításait a másodvetésről: „A mi éghajlati viszonyaink mel­lett a kalászosok learatása után legalább 3 millió holdon lehetne másodveteményt, tarlórépát, csata- mádét, muhart, kölest vetni. Ha ezt az eredményt el tudnék érni. könnyen öt ven százalékkal emel- hetnők állatállományunkat” — mondotta Rákosi elvtárs másodéve. S jól tudják a dolgozó parasztok, hogy így van ez, hiszen a tavalyi másbdveteményekből is jól telelt a jószág, nem volt gond a szaporulat etetésére. S tapasztalhatták, mek­kora igazság van abban, hogy a másodveteményekkel megtöltött siló-adta takarmány etetésével 2-3 literré! növekedett a tejhozam, mint a laskodi „Yorosilov” tsz-ben és másutt is. „Olyan ’ a másodvetés, mintha megkétszereznék a földjüket -— mondotta Rákosi elvtárs a dolgozó parasztoknak. — Mintha valami­ből 400 hold helyett 800 holdjuk lenne. Száznapos kukoricát vesse­nek, meg kölest. Azt a tyúk is. a csirke is szereti, no, meg kifizető­dő. A közmondás is azt tartja: fizet, mint a köles” — tanácsolta tavaly a szolnokmegyei szövetke­zeti városok küldötteinek. Szabolcs-Szatmár dolgozó pa­rasztjai tapasztalták is mái', .hogy így van ez." AJ Néplap kemecsej ankétjén például Bíró István ke- mecsei dolgozó paraszt elmondotta, hogy tavaly árpa után azonnal fel­szántotta a földet öt-hat centi mé­lyen és utána céklái vetett, majd hengereseit és tövisboronával vé­gigment a földön. Négyszáz ölön hat száz forint értékű céklája ter­mett. ez holdra átszámítva 2.400 forintos jövedelmet jelent! Baraksö Bertalan nagyhalászi dolgozó pa­raszt elmondotta ugyanott, hogy Rákosi elvtárs tanácsát megfogad va, tavaly kölest vetett tartóba másodnövényuék. Fél holdról ül mázsa kölest csépelt! Mindketten megfogadták, az idéu még töbl másodnövényt vetnek, Megkétsze­rezték földjük hozamát, nagyobb jövedelemhez jutottak, jól hozzá járultak . az országépítéshez I S vájjon igazuk van e azoknak akik sokalják a vetőmagra' való pénzt? A termés sokszorosan visz- szafizeti a vetőmagra fordított kiadási. Vegyünk csak oO kiló ku koricát, a mily 10 köbméter siló takarmányt ad másodtermésként Ez három tehénnek is elég télvíz idején. Ha a silótakarmány etet' sével egy tehén két liier tejjel ad többet naponta, akkor ősztől tava szig 200 forinttal nő a gazda jő vedelnie. De a silótakarmány eteté­sével egy tehénnél még 10 mázsa szálastakarmányt is meg lehet ta karítaní. Ennek is 220 forint az ára. Vájjon megtalálta e számító sát a dolgozó paraszt? Bizony megtalálta. S vájjon nem tudja visszaadni a földnek a másodvetés­sel elvetett tápanyagot? De vissza­adja a silótakarmánnyal jóltartoU tehenek bőséges trágyájával! Egyszóval: fontos, halaszthatat­lan munka a tarlóhántás, másod- vetés. Fontos, mert ezt kívánja né­pünk felemelkedésének ügye. a béke ügye. Az egész megyében, de. különösképp Szatmáriam, minde­nütt. 'de különösképp az egyénileg dolgozó parasztok közt végezzenek az agitátorok, a tanácstagok ser­kentő. buzdító felvilágosítási - a tarlóhántás, másodvetés mielőbbi elvégzés*' érd -kében ! A vasárnapi „koreai műszakban“ tíz vagon terméuvt csépelnek el Mérkvállaj cséplőbrigádjai í A mérkvállaji cséplőmunkások brigádjai az alábbi levelet írták Győré József elvtárshoz, Pártunk megyei titkárához, s ezzel egyidejű­leg az egész megye, valamennyi cséplőmunkás-brigádjához: „Kedves Győré elvtárs, mi, Mérkvállaj község cséplőmun- kásai rendszeresen, naponta olvas­suk az újságot, békekisgyűlésekei. tartunk, amelyeken, megbeszéljük a nemzetközi és belföldi eseményeket. Éppen ezért tisztán látjuk, hogy népi demokráciánk, s az egész Szovjetunio-vezette hatalmas béke­tábor hogyan harcol a béke meg­szilárdításáért, látjuk, ki-ki a ma­ga munkaterületén hogyan harcol együtt a proletárnemzetköziség szellemében a hős koreái néppel, amely két esztendeje hősiesen vé­delmezi hazáját a kínai népi ön­kéntesekkel együtt az imperialista barbároktól, akik az egész világra ki akarják terjeszteni a gyilkos, véres háborút. MI, mérkvállaji cséplőmunkások követni . akarjuk a népi demokrá­ciánkat példamutatóan építő mun­kásosztályunkat és egyöntetűen elhatároztuk, hogy vasárnap min­den cséplőgépünknél „koreai mű­szakot” tartunk. Munkánk .sikerei­vel erősítjük országunkat, erősít­jük a békét, gyengítjük a Koreában aljasul kegyetlenkedő, s az új vi­lágháború kirobbantásán mester­kedő, imperialistákat. Vállaljuk, hogy a „koreai műszak” során: 1. brigádjaink összesen tíz vagon terményt csépelnék el; 2. cséplés közben minden cséplő­gépnél félórás békegyűlést tartunk, amelyekre meghívjuk a környékbeli dolgozó parasztokat is; 3. a békegyűlések és az előzetes felvilágosító munka segítségévet el­érjük, hogy a mérkvállaji dolgozó parasztok a vasárnap elcsépelt ter­mény 40 százalékát, tehát 400 má­zsát a cséplőgép alól a nép raktá­rába szállítsák beadási kötelezett­ségük teljesítése végett. Tudjuk, hogy munkánkkal erősít­jük a Szovjetunio-vezette béke- tábort, drága hazánkat, megsemmi­sítjük a nálunk lévő imperialista- bérenc kulákol;, a klerikális reak­ció rágalmait, támadásait. Felhívjuk a megye valamennyi községének cséplőmuukásait, csatlakozzanak hozzánk, artsauak a megye valamennyi köz­ségében vasárnap „koreai műsza­kot” a cséplőgépeknél. Jó békehar- jósokként együtt rövidítsük meg a cséplés idejét, .elősegítjük a begyűj­tést. őrizzük meg megyénk jó hír nevét a miniszter -begyűjtési ván­dorzászlaját ! Követőink jelentsék be csatlako zásukat a Néplap szerkesztőségé­nek hogy mielőbb mi is tudomást szerezhessünk versenytársainkról, azokról, akik vasárnap be fogjál; bizonyítani, milyen békeharcosok! Előre Pártunk vezetésével a va­sárnapi „koreai műszak” sikeré­ért, eséplési, begyűjtési tervünk tel­jesítéséért, a minisztertanács hatá­rozatának végrehajtásáért. Éljen a Magyar Dolgozók-Pártja! Éljen Rákosi Mátyás elvtárs! Varga Imre, a falust pártbizott­ság titkára, Matri Sándor tanács­elnök. Jobbágy Ferenc körzeti csép- lési ellenőr, Orosz János. Gnúndt Aladár, Hadadi Ferenc, Ruha Ká­roly, Révész Ferenc, Rózsavölgyi József. Blank Antal és Altfater János hrigádvezetők — a mérkvál­laji cséplőmunkás-brigádok nevé­ben.” Tíz nap alatt 21.7 vagon terményt csépelt el Szűcs M. József nagyvarsányi traktoros! Lapunk tegnap adott hírt arról, milyen kiváló eredményeket ér el Sziics M. , József nagyvarsányi traktorista és cséplőbrigádja, milyen kiváló eredményekkel harcolnak a cséplés mielőbbi befejezéséért, a hegyit jt és meggyorsít ásóért. A legfrissebb jelentések még szebb eredményekről adnak hírt. Szűcs M. József nagyvarsányi trak­torista cséplőbrigádja már a hu­szonkettedik vagon terményt csépe­li. Tíz nap alatt ez a cséplőmunkás- 1 brigád több, mint 21 vagon, ponto­san 2170 mázsa terményt csépelt el, naponta átlagosan 217 mázsát, magasan túlszárnyalva a normái. Szűcs M. József és brigádja jó példával jár a megye cséplőmun- kás-brigádjai előtt 1 (MT. sajtócsoport.) Büdszentmihály egy raktárába 200 mázsa gabona gyűlt be a keddi ünnepi begyűjtési napon Július 22-én, kedden ünnepi be­gyűjtési nap volt Büöszen.tmiljm- lyon. Erre a napra lelkesen készült a község valamennyi dolgozó pá­rását ja. A község egyik magtárat szorgos kezek öltöztették ünnepi díszbe. Délután mintegy 45 feldíszí­tett, terménnyel megrakott szekér sorakozott a feldíszített raktár elé, ahol Bernéül elvtárs, a tiiszalöki járási pártbizottság titkára üdvö. zöl-te az ünneplőket. A beadási kö­telezettségük pontos teljesítésére összegyülekezett dolgozó parasztok lelkes tapsa közepette Németh La­josáé tanácstag és Tóth Miklósáé MNDSZ-tag virággal üdvözölte Ber- náth elvtársat és megfogadták va­lamennyi tanácstag és MN'DSZ- asszooy nevében, hogy jó mun-kávai fogják elősegíteni a begyűjtés si­kereit. — Az ünnepéij-es begyűjtést napon 200 mázsa gabona gyűlt be a község feldíszített magtárába. (Mészáros József né, az MT. saj­tócsoport tiszalöki tudósítója,! A termelőszövetkezeti mozgalom tavaszi fellendülése, fejlődése során számos termelőcsoportunk növeke­dett meg taglétszámban, közös va­gyonban egyaránt. A tavasz óta el­telt idő alatt sokat fejlődtek, meg­erősödtek, s közülük több szövetke­zet megérett arra, hegy önállóan intézze ügyeit. Az érpatak! „Alkot­mány” tszcs., amelynek 07 tagja 400 holdon, a tiszait agyfalusi „Tán­csics''. amelynek 00 családja 531 bakion, a kő táji „Vörös Október”, amelynek 04 családja 717 holdon,1 az ibrányi „Alkotmány”, amelynek 95 családja 720 holdon, s a csaro­dai „Béke”, melynek GO családja 511 holdon gazdálkodik, ünnepélyes csoportgyűléseken határozta el, hogy szövetkezeteik önállósítását kérik. Ezek mellett a szövetkezetek mel­lett a Tornyospálca-rlesikatanyai ..Vöröshadsereg” T. típusú termelő- csoport: 111. típus szerint működő termelőcsoporttá alakult át. Termelőszövetkezeteink és ter­melőcsoport jaink az elmúlt hétfő óta is fejlődtek. Hétfő óta a tis.za- löki járásban 14 család 44 hold földdel, a vásárosnaményl járásban 2S család 192 hold földdel lépett a szövetkezetekbe. A fehérgyarmati járásban egy újabb előkészítő bi­zottságot alakított nyolc család 12 tagja 38 hold földdel. Ugyancsak három előkészítő bizottság alakult a mátészalkai járásban és eigy a vásárosnaményi járásban, Lónyán. Ez utóbbiban 15 dolgozó parasztesa- lád van 34 taggal és 100 hold föld­del. Az előkészítő bizottság jól mű­ködik, rövidesen termeJőcsoporttá alakul át. (MT. szövetkezeti csoport.) Csizmadia Ferenc 20 holdas, Ne­mes Lajos 19 holdas és Kádár Jó­zsef 12 holdas középparasztok a „Zalka Máté” új tagjai lettek. I gj nocsak belépett a mátészal­kai „Szabad Nép” termelőcsoport­ba Oláh Mihály 18, özv. Csizma­dia Zsigmondné 15, Tarkanyi La­jos 17 holdas és ifjabb Szilágyi Sándor tíz holdas dolgozó parasz­tok. Szilágyi Sándor azt mondta belépésekor, látja a saját szemé­vel, hogy a tavasszal alakult, „Szabad Nép” tszcs, is milyen szé­pen gyarapszik, növekszik állat- állománya. Biztos benne, hogy a termelccsoportban találja meg bol­dogulását, ezért kéri felvételét. (Mátészalkai púrtbizoltsá<j.) Újabb öt termel besöpört válik önálló termelőszövetkezetté megyénkben i Tegnap este jelentős eseményről adtak hírt a mátészalkai „Zalka Máté” tevmelŐQSdport tagjai. A szövetkezet jó példáját látván, szá­mos* kívülálló dolgozó paraszt kí­séri figyelemmel a „Zalka Máié’ tagjainak gazdálkodását. S ezek közül a kívülállók közül most há­rom tekintélyes -középparaszt a szö­vetkeze,l>- való füvételét- kérte. I j tagokkal gyarapodtak a mátészalkai termelőcsoportok

Next

/
Thumbnails
Contents