Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-25 / 173. szám

NÉPLAP 1052 JÚLIUS 23, PÉNTEK *> PABTÉPtTÉS A jó népnevelő munka eredménye Szabolcsbákán a szabadpiac A diákok legjobbjai résztvehetnek Sztálinváros építésében A DISZ megyei bizottságának felhívása „Tanulófiataljaink legjobbjai! Ti, akik jó tanulásotok eredménye­képpen résztvehettek Sztálinváros, az ifjúság városának építésében, készüljetek fel e nagy feladat végrehajtására. Augusztus 3-án útnak indulhattok büszkeségünk, Sztálinváros felé! Számos diák jelentkezett sztáünvárosl építőmunkára, azonban fl megyei bizottság nem tehetett eleget mindenki kérelmének. Most kérésük teljesítése lehetővé válik! A megyei DISZ-bizottság közben­járására ifjúsági szövetségünk Központi Vezetősége teljesítve a sza- bolcs-szatmári diákok legforróbb vágyát, engedélyezte, hogy a kisza­bott kereten felül további élenjáró diákok indulhassanak el Sztálin- várösba! > Előre diáijépítők! Fel Sztálinváros, építésére! Mutassátok meg. hogy nemcsak a tanulásban, hanem az építőmunkában is megálljátok helyeteket. Szabolcs.&zatmári Megyei DISZ Bizottság Harc az építkezési költségek csökkentéséért Irta: A. Budojer mérnök HA Horváth András elvtárstól, a Eziaboícsbáteai alapszervezet titkára­itól valaibl arról kérdezősködik: mi­lyen módszerekkel harcolt a párt­szervezet a szabadpiac megszerzé­séért, egy évi munkát visszamenően kezd magyarázni. Egy év óta len­dült fel a pártmunka a községben. Azelőtt politikai . tömegmúnfairól iáiig lehetett beszélni. Élenjáró dol­gozó parasztot meg csak imitt- íimott lehetett találni a népnevelők soraiban. Első dolga volt akkoriban ti titkár elvtársnak, lw.gy olyan dol­gozó parasztokat vonjon be népne­velőnek, mint Gyüre Józsefet, Gyüre Károlyt, Szalai Józsefet és sok más hozzájuk hasonló, munká­iban és beadásban élenjáró do-lgozó parasztot. Nem feledkezett meg azonban a DISZ-fiatalokról sem, akitekéi szintén keveset foglalkozott azelőtt a pártvezetéséig. 0—8 fiatalt sikerült már kezdetben mozgósítani felvilágosító munkára. Utána egyre emelkedett ezeknek a fiataloknak a száma. Nem hagyta abba a szabolcsbá- kai pártszervezet a népnevelő mun­kát most sem, hogy termelőszövet­kezetbe lépett a község minden dol­gozó parasztja. Továbbra is ered­ményes felvilágosító munkát vé­geztek a községben és ezt a tömeg- nevelő munkát még fokozták az aratás, cséplós és terméüybegyüj- 'tós idején. A népnevelők nemcsak egyszerűen arról beszéltek, hogy fcell a kenyér a városi, falusi mun- ■Ivásoiknak, hanem arról is: az ellenség igyekszik szabotálni m beadás teljesítését. Szarvas Ist­ván elvtárs például elmondta'nép­nevelő munkája közben a tszcs-pa- tasztalinak körzetében: „Látjátok, az ellenség most azzal akarja el­venni a kedveteket a munkától, hogy azt a hazugságot hireszteli: elviszik tőletek az összes terményt, mert szövetkezeti község Bátea, nem marad meg még a kenyeretek sem. Úgy igaz most i.s a kulákok beszé­de, mint régen volt — folytatta tovább Szarvas elvtárs. —* Emlé­keztek rá, amikor Szalai Kálmán kulák, aki most a fegyverrejtege­tésért tölti méltó büntetését, azzal hitegette részes aratóit, hogy a he­tedik keresztet adja nekik. Amikor azonban reszelésre került sor, a tizenegyediket hagyta ott. — A múltban csak az kapha­tott nála harmados földet,' aki egész télen fát vágott nála és a jószágok alól - a ■ trágyát hordta. Igaz, hogy Szalai Kálmán most. >,tncs a községben, de itt van az apja és a többi kulák.’’ Vau még egy igen veszedelmes ember a kulákok mellett Szaboles- 1 iákán — mondták a népnevelők — mégpedig Nagy Dezső református pap, aki szintén le akarta a dol­gozó parasztokat beszélni a béke- aratásról és békecséplésről. Aljas, hiszenteskedő beszédével még Ved­res Andrást is hatása alá kerítette. Amikor a csoportok lelkesen egy­hangúlag szavaztak a békecsépié« mellett. Vedres-brigádja volt az egye­düli, „amelyik nem ment vasárnap dolgozni. Előbb a kérdezőknek fog- hegyről csak azt felelte: „Nem kö­teles senki vasárnap csépelni.” —■ „Nem is kényszerít téged sen­ki arra, hogy vasárnap csépelj — mondta Vedresnek Horváth elvtárs, — De-tudod te azt, hogy most harc folyik minden szem termény meg­mentéséért és a harc békeharc. Ha te kivonod magad a békeharc bői, áz ellenség munkáját segíted. Végy jpéldát a hős Koreáról ahol az emberek élet-halál harcot vívnak azért, hogy szabadok lehessenek. Te, mint párttag, ho­gyan állsz ki kommunista helytál­lással, példamutatással a pártom- kívüli dolgozó parasztok elé!?” Vedres András előbb hallgatott, lesütötte a szemét, aztán csendesen megszólalt: Dolgozunk ... Néphadseregünk katonáit is el kell látni kenyérrel. — Erről som feledkeztek meg a szabolcs­iul kai népnevelők. Nem egyszer, el­mondták a faluban: „A hadsereg­ben a mi gyermekeink vannak. — Azért vannak ott, hogy megvédjék az ellenségtől azt, amit mi építünk, termelünk. Nem sajnálhatjuk hát a kenyeaet fiainktól, akik fegyverrel a kezükben vigyáznak ránk, s véde­nek bennünket a fasiszta Titóéktól, az amerikai imperialistáktól.” Van kiről gondoskodni a szabolcs- bákaiaknak. Négy katonatiszt ke­rült ki az egykori cselédfiúk közül! Szilágyi I-’erenc már százados. Aztán gondoskodni kell az ipar­ba került dolgozókról, akik gépe­ket készítenek a munka tnegköny- nyítésére, a föld termésének meg­sokszorozására. Az ipari tanulókról, akik a jövő szakmunkásai. El kell látni a termelőcsoportoknak a falu ellátatjait is kenyérrel. ' , Egyszóval, visszakerül száz­szorosán a falunak az, amit odaad a dolgozó nép számára. Nemcsak kenyér formájában, hanem gépek­ben, épületekben, amelyeket az öt­éves terv juttat a községnek. Már eddig is villanyt, mozit kapott a község. A jól megszervezett népnevelő­munka mellett Horváth elvtárs nem feledkezett meg a tanács munkájának ellenőrzéséről sem. Naponta. ellenőrizte a ta­nácsnál. hogy a termelőcsoportok teljesítik-e gép alól állammal szembeni kötelességüket. A négy csoport versenyben végezte munka-, ját és ezt nemcsak a község kü­lönböző helyein ismertették ver­senytáblán, hanem minden csoport­nál naponta értékelték: melyik tszcs, vezet a munkában, vagy a badásban. „Az éhezők és nélkülözők ínséges tömege teszi borússá a magyar eget'... Az ínségadónaik kellene a leggyorsabban befolyni a házipénz­tárba . Mert miit jelenít ez az ak­ció? Azt, hogy a családokban, ahol nem keresnek a férfiak vagy a nők kenyeret, mert nincs munka, ha­vonként legalább néhány napot dol­gozzanak és a betevő falatot meg­kereshessék. Ha nem folyik be az ínségadó, elmarad ez a kis munka­alkalom is.” (Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 3038. március 2Ö.) „Herceg Sándor többgyermekes • baktalórántházi szegény parasztnak 1939 augusztusában megdöglött utolsó tehénkéje, és nagy nyomorá­ban mást nem tehetett: kén.vvínyt nyújtott be az alispánhoz koldulási engedélyért. . (A Megyei Levéltár adataiból.) „Magyar László nyíregyházi ta­nárt augusztusban kényszernyugdí- jaztáte. Elképzelhető Magyar László kétségbeesése. Feleségével, kislá­nyával a 119 pengős nyugdíjból megélni lehetetlenségnek látszott. Elhatározták. hogy felköltöz­nek Buda,pestre, hogy ott próbáljon Magyar László elhelyezkedni és ke­nyeret keresni családjának. Sajnos, a mai nehéz gazdasági viszonyok között Budapesten sem sikerült munkát találni, tanítványokat sem kapott sehol s így előállott a leg- srzörnyübb helyzet, a nyomor 1 Ma­gyar László 110 pengős nyugdíjából megélni nem bírt s felesége idegei a nagy kenyérharcban teljesen fel­őrlődtek. Az utóbbi napokban már orvosi kezelésre is szorult, mert a nemrégen még boldog, nyugodt csa­ládi életet a kétségbeesés teljesen feldúlta. Az elmúlt napokban az­után szomorú hírt kaptunk a fővá­rosit!. Magyar Lászlóné Itökk Szi­lárd-utca 22. szám alatti lakásán ismeretlen méreggel megmérgezte magát, mire észrevették, már esz­méletlen állapotban feküdt szobá­jában.” (Nyírvidék . Szabolcsi Hírlap 1937 október 29.) Előbb az volt a vélemény a cso­portoknál, hogy majd ha befejezik a eséplést, akkor teljesítik beadá­sukat. Horváth elvtárs felkereste a csoportok vezetőit, tagjait és be­szélgetett velük. A hazafiasságról, a nép és a haza iránti szertetröl. Aztán úgy döntöttek — az első gabonát a dolgozó nép szá­múra, a dolgozó nép raktárába vi­szik ! Már kedden este az ország minden részében szétharsogta a rádió: „Szabolcsbáka község meg­kapta a gabona szabadpiaci érté­kesítés jogút, teljesítette az álam­mal szembeni kötelességét.’’ A népnevelők munkáját nem bízta a véletlenre a pártszervezet. Minden 3—4 nap elteltével leszá­moltak munkájukról, elmondták ta­pasztalataikat. Most a cséplésnél is meghono­sodott a verseny, vándorzászlót ad­nak a legtöbbet teljesítő cséplc- munkásoknak. Szerdán annál a gépnél volt a zászló, amelyiknél Horváth elvtárs az ellenőr. Több, mint 390 mázsa terményt csépeltek el a keddi napon. Verseny táblán is­mertetik az elért eredményeket. Azoknak a neveit is, akik a csép- lésben a leglelkesebben végzik mun­kájukat. A kis Major Margit ne­vét is a legjobbak közt lehet ta­lálni, mert nemcsak az aratásban végzett kaszásával, Kovács Károly­ival 50—60 százalékkal többet a többi aratópárnál, de a cséplésnél is a legszorgalmasabb tagok egyike. A szabolcsbákai pártszervezet te­hát a jól megszervezett, rendszeres népnevelőmunkával érte el azt,! hogy az elsők között kapta meg a község a gabona szabadpiaci érté­kesítésének jogát. — Antalóczi — ,,«S. §■ (1) A Magyar Népköz­társaság biztosítja polgárai szá­mára a munkához való Jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díja­zást." „Az év második negyedében a munkások és tisztviselők száma a népgazdaság valamennyi ágában tovább emelkedett. A gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt- mintegy V,.000 fővel nőtt. Ezen belül a nők létszá­mának emelkedése közel 89 ezer. Az 1952 második negyedévi munka- béralap a gyáriparban — leszámít­va az 1951 december 1-i báreme­lést -■— a múlt év második negyedé­hez képest 22.8 százalékkal maga­sabb." (A Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése az 1952 máso­dik negyedévi tervteljesitésé- ről.) ,,AZ É. M. 22/1 sz. Építőipari Vállalat felvételre keres férfi és női segédmunkásokat, budapesti és veszprémi munkahelyekre. Mindkét helyen ingyenes, tiszta szállás a munkahelyhez közel. Budapesten napi 3.—■ forint ellenéken ebéd. Veszprémben napi 6.— forint elle­nében ebéd és vacsora, Munkdba- állás esetén a vállalathoz való fék utazási lakóhelytől, 8 napon belül megtérítjük. Ezenkívül havonta há­romszor 80 százalékos hazautazási kedvezményt biztosítunk és havonta egyszer a haza-visszautazást teljes egészében megtérítjük, a jogszabá­lyok értelmében.” — „Az Állami Kordélyos Vállalat Tiszalöki Ki- rendeltsége szakképzett cserépgyár­tó mestereket felvesz tiszalöki te­lepére. Teljes ellátás, lakás bizto­sítva.” — „Kői tanulókat felve­szünk lj—Ili évig villanyszerelési és vasesztergályos szakmára. Cím: Dcljreceni Erőműtelep nyíregyházi telephelye." — ,„1 2j/3 Építőipari Vállalat szak- és Segédmunkás fér­fiakat és nőket felvesz." (Részletek a Szabolcs-Szat- mári néplap 1952 július Zlyi hirdetési rovatából■) A Szovjetunióban folyó hatalmas méretű építkezéseknél igen nagy jelentősége van az önköltségcsök­kentésnek. E eél elérése érdekében meg kell szüntetni minden felesle­geset a tervekben és költségveté­sekben : új és haladó építészeti, szerkezeti és technikai megoldáso­kat kell alkalmazni: a munkater­melékenység emelése és mindenfaj­tájú építési munka maximális gé­pesítése révén csökkenteni kell az építkezések batáridejét: az építési anyagokat gondosan kell őrizni és gazdaságosan felhasználni. Az utóbbi idő'ben az építők köré­ben elterjedt a népgazdaság többi ágaiban jól bevált szocialista mun­ka verseny a műveletenkinti önkölt­ség csökkentésére. B téren igen nagy jelentősége ran Mihail Sisimorov és Alekszandr Zavjalov kőművesek kez/leményezésének, akik Balihin üzemmérnökkel együttműködve munkaversenyt indítottak az építkezés költségének komplex csökkentéséért. Az újítók konkrét tervet állítottak össze, amely előírja a teljesítmény­normák túlszárnyalását, az építő­anyag megtakarítását biztosítji a felszerelés és szerszámok épségét és él et ta rta m án a k meghossza bbí tásó t. A javaslat értéke abból áll, hogy ilyen pontosan kidolgozott tervek alapján minden brigád megteheti felajánlásait az építkezés művele­tenként! önköltségcsökkentésére. Újabb kérdés volt az, hogy a norma túlteljesítése milyen hatást gyakorol az önköltség csökkenté­sére, hiszen meggyorsítja a munka ütemét, csökkenti a határidőket, sőt továbbmenően kihat az igazga­tási, gazdasági és egyéb költsé­gekre. Balihin üzemgazdász mérnök táblázatot állított össze, amely meghatározza, hogy a norma■ teljesítésétől, illetve túlteljesí­tésétől függően hogyan válto­zik a rezsiköltségek nagysága. Ez a segédeszköz kibővíti a mun­kások látókörét és segít felszínre hozni az önköltségcsökkentés tarta­lékait. A táblázat segítségével pon­tosan meg lehet állapítani, hogy 300 százalékos normateljesítés ese­tén a rezsiköltségek a közvetlen rá­fordítás 14.1 százalékát teszik ki, 150 százalékos túlteljesítés esetén 10.36 százalékot tesznek ki. Sisimorov ,és Zavjalov kiszámí­tották, hogy a normáját ha­vonta 200 százalékra teljesítő brigád 2108 rubelt takarít meg a rezsiköltségnél. A. költségvetés szerint az anyag- ráfordítás az összköltségeknek kö­rülbelül háromnegyedrésze. — Az anyagfelhasználást normák azonban már igen elavultak, olyan vesztesé­geket vesznek . figyelembe, amelye­ket régebben elkerülhetetlennek tar­tottak. A takarékos anyagfelhasz­nálás és a veszteségek csökkentése révén a normákhoz képest komoly megtakarítást leltet elérni. Sisimo- rov és Zavjalov ennek figyelembe­vételével tervükben előírták, hogy minden köbméter felrakásánál 10 téglát, bizonyos mennyiségű habarcsot és burkolólemezt kell megtakarítani. Minden 200 százalékot teljesítő br: - gád az anyagfelhasználás csökken­tése révén havonta további 2542 ru­belt takarít meg. Kutyenkov Sztálin-díja,s moszkvai vakolókőműves a gyakorlatban bi­zonyította be, hogy egyetlen vn- kolőkőműves-brigád egy év folya­mán 5 ezer rubelt takaríthat meg a szerszámok és felszerelés gondos használata révén. Sisimorov és Zavjalov ezt a fajtájú megtakarí­tást is felvették felajánlásaik közé. A komplex önköltségcsökkentés alapja a nyilvántartás, amely rél- kül nem tudják, ki takarékoskodik az anyaggal és szerszámmal, ki bá­nik vele könnyelműen. A brigád nem várhat a havi könyvelési elszámolásra, min den nap tudnia kell az elér' eredményeket. Ezért Merzljak építési Igazgatósági vezető és Makarov főmunkavezető megszervezték annak napi nyil­vántartását, hogyan teljesítik az egyes brigádok a műveletenként'! önköltségcsökkentésre vonatkozó felajánlásaikat. A munkavezető a brigádvezetőkkel együtt a műszak 'végén leméri a végzett munkát és. az eredményt beírja az egyes bri­gádok munkanyilvántartási köny­vébe. Ugyanakkor kiszámítják, mennyi anyagot használtak fel a műszak alatt és ennek eredményé': külön naplóba írjak be, amelyet a munkavezető és a brigádvezető ír alá. A normamegállapító ezeknek az adatoknak alapján kiszámítja bri­gádonként a munkateljesítményt, a műszakra eső munkabért, az elért anyagmegtakarítást és a végzett munkálatoknál elért költségmegta­karítást a kötlségvetési előirányzat­hoz viszonyítva. Több mint ezer moszkvai építő vesz részt a Sisimorov és Zavjalov kezdeményezte taka­rékossági versenyben. Négy hónap alatt • 54 ezer darab téglát, 79 köbméter habarcsot, 39 négyzetméter kerámialapot, 10 ton­na alabástromot és sok egyéb anya­got takarítottak meg. A fentemií- tett Idő alatt az építkezés önköltsé­gének csökkentése 124 ezer rubel volt. A verseny egyik fontos eredmé­nye a munka színvonalúnak emel­kedése az építkezéseknél. A munka­helyeken nagyobb a rend, a mini­mumra csökkentették a tormelési hulladékokat. A - kollektíva igénye­sebb az előző munkafolyamat vég­zőivel és az anyagszúllítókkal fezem­ben, az építkezések vezetői, mér­nökei és technikusai alaposabban behatolnak az éptfkezés gazdasá­gába. Az önköltségcsökkentésért fo­lyó verseny természetesen együtt jár a minőségi versennyel. Az élenjárók kezdeményezése szé­les körben elterjedt a moszkvai építkezéseken s a kőműveseket a többi szakmájú munkások is köve­tik. Az építkezések vezetőinek fel­adata, hogy széles körben elterjesz- szék ezt az értékes módszert, amely lehetővé teszi, hogy sikere­sen teljesítsék az önköltségcsökken­tés! feladatot. „Á Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot"

Next

/
Thumbnails
Contents