Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-25 / 173. szám
NÉPLAP 1052 JÚLIUS 23, PÉNTEK *> PABTÉPtTÉS A jó népnevelő munka eredménye Szabolcsbákán a szabadpiac A diákok legjobbjai résztvehetnek Sztálinváros építésében A DISZ megyei bizottságának felhívása „Tanulófiataljaink legjobbjai! Ti, akik jó tanulásotok eredményeképpen résztvehettek Sztálinváros, az ifjúság városának építésében, készüljetek fel e nagy feladat végrehajtására. Augusztus 3-án útnak indulhattok büszkeségünk, Sztálinváros felé! Számos diák jelentkezett sztáünvárosl építőmunkára, azonban fl megyei bizottság nem tehetett eleget mindenki kérelmének. Most kérésük teljesítése lehetővé válik! A megyei DISZ-bizottság közbenjárására ifjúsági szövetségünk Központi Vezetősége teljesítve a sza- bolcs-szatmári diákok legforróbb vágyát, engedélyezte, hogy a kiszabott kereten felül további élenjáró diákok indulhassanak el Sztálin- várösba! > Előre diáijépítők! Fel Sztálinváros, építésére! Mutassátok meg. hogy nemcsak a tanulásban, hanem az építőmunkában is megálljátok helyeteket. Szabolcs.&zatmári Megyei DISZ Bizottság Harc az építkezési költségek csökkentéséért Irta: A. Budojer mérnök HA Horváth András elvtárstól, a Eziaboícsbáteai alapszervezet titkáraitól valaibl arról kérdezősködik: milyen módszerekkel harcolt a pártszervezet a szabadpiac megszerzéséért, egy évi munkát visszamenően kezd magyarázni. Egy év óta lendült fel a pártmunka a községben. Azelőtt politikai . tömegmúnfairól iáiig lehetett beszélni. Élenjáró dolgozó parasztot meg csak imitt- íimott lehetett találni a népnevelők soraiban. Első dolga volt akkoriban ti titkár elvtársnak, lw.gy olyan dolgozó parasztokat vonjon be népnevelőnek, mint Gyüre Józsefet, Gyüre Károlyt, Szalai Józsefet és sok más hozzájuk hasonló, munkáiban és beadásban élenjáró do-lgozó parasztot. Nem feledkezett meg azonban a DISZ-fiatalokról sem, akitekéi szintén keveset foglalkozott azelőtt a pártvezetéséig. 0—8 fiatalt sikerült már kezdetben mozgósítani felvilágosító munkára. Utána egyre emelkedett ezeknek a fiataloknak a száma. Nem hagyta abba a szabolcsbá- kai pártszervezet a népnevelő munkát most sem, hogy termelőszövetkezetbe lépett a község minden dolgozó parasztja. Továbbra is eredményes felvilágosító munkát végeztek a községben és ezt a tömeg- nevelő munkát még fokozták az aratás, cséplós és terméüybegyüj- 'tós idején. A népnevelők nemcsak egyszerűen arról beszéltek, hogy fcell a kenyér a városi, falusi mun- ■Ivásoiknak, hanem arról is: az ellenség igyekszik szabotálni m beadás teljesítését. Szarvas István elvtárs például elmondta'népnevelő munkája közben a tszcs-pa- tasztalinak körzetében: „Látjátok, az ellenség most azzal akarja elvenni a kedveteket a munkától, hogy azt a hazugságot hireszteli: elviszik tőletek az összes terményt, mert szövetkezeti község Bátea, nem marad meg még a kenyeretek sem. Úgy igaz most i.s a kulákok beszéde, mint régen volt — folytatta tovább Szarvas elvtárs. —* Emlékeztek rá, amikor Szalai Kálmán kulák, aki most a fegyverrejtegetésért tölti méltó büntetését, azzal hitegette részes aratóit, hogy a hetedik keresztet adja nekik. Amikor azonban reszelésre került sor, a tizenegyediket hagyta ott. — A múltban csak az kaphatott nála harmados földet,' aki egész télen fát vágott nála és a jószágok alól - a ■ trágyát hordta. Igaz, hogy Szalai Kálmán most. >,tncs a községben, de itt van az apja és a többi kulák.’’ Vau még egy igen veszedelmes ember a kulákok mellett Szaboles- 1 iákán — mondták a népnevelők — mégpedig Nagy Dezső református pap, aki szintén le akarta a dolgozó parasztokat beszélni a béke- aratásról és békecséplésről. Aljas, hiszenteskedő beszédével még Vedres Andrást is hatása alá kerítette. Amikor a csoportok lelkesen egyhangúlag szavaztak a békecsépié« mellett. Vedres-brigádja volt az egyedüli, „amelyik nem ment vasárnap dolgozni. Előbb a kérdezőknek fog- hegyről csak azt felelte: „Nem köteles senki vasárnap csépelni.” —■ „Nem is kényszerít téged senki arra, hogy vasárnap csépelj — mondta Vedresnek Horváth elvtárs, — De-tudod te azt, hogy most harc folyik minden szem termény megmentéséért és a harc békeharc. Ha te kivonod magad a békeharc bői, áz ellenség munkáját segíted. Végy jpéldát a hős Koreáról ahol az emberek élet-halál harcot vívnak azért, hogy szabadok lehessenek. Te, mint párttag, hogyan állsz ki kommunista helytállással, példamutatással a pártom- kívüli dolgozó parasztok elé!?” Vedres András előbb hallgatott, lesütötte a szemét, aztán csendesen megszólalt: Dolgozunk ... Néphadseregünk katonáit is el kell látni kenyérrel. — Erről som feledkeztek meg a szabolcsiul kai népnevelők. Nem egyszer, elmondták a faluban: „A hadseregben a mi gyermekeink vannak. — Azért vannak ott, hogy megvédjék az ellenségtől azt, amit mi építünk, termelünk. Nem sajnálhatjuk hát a kenyeaet fiainktól, akik fegyverrel a kezükben vigyáznak ránk, s védenek bennünket a fasiszta Titóéktól, az amerikai imperialistáktól.” Van kiről gondoskodni a szabolcs- bákaiaknak. Négy katonatiszt került ki az egykori cselédfiúk közül! Szilágyi I-’erenc már százados. Aztán gondoskodni kell az iparba került dolgozókról, akik gépeket készítenek a munka tnegköny- nyítésére, a föld termésének megsokszorozására. Az ipari tanulókról, akik a jövő szakmunkásai. El kell látni a termelőcsoportoknak a falu ellátatjait is kenyérrel. ' , Egyszóval, visszakerül százszorosán a falunak az, amit odaad a dolgozó nép számára. Nemcsak kenyér formájában, hanem gépekben, épületekben, amelyeket az ötéves terv juttat a községnek. Már eddig is villanyt, mozit kapott a község. A jól megszervezett népnevelőmunka mellett Horváth elvtárs nem feledkezett meg a tanács munkájának ellenőrzéséről sem. Naponta. ellenőrizte a tanácsnál. hogy a termelőcsoportok teljesítik-e gép alól állammal szembeni kötelességüket. A négy csoport versenyben végezte munka-, ját és ezt nemcsak a község különböző helyein ismertették versenytáblán, hanem minden csoportnál naponta értékelték: melyik tszcs, vezet a munkában, vagy a badásban. „Az éhezők és nélkülözők ínséges tömege teszi borússá a magyar eget'... Az ínségadónaik kellene a leggyorsabban befolyni a házipénztárba . Mert miit jelenít ez az akció? Azt, hogy a családokban, ahol nem keresnek a férfiak vagy a nők kenyeret, mert nincs munka, havonként legalább néhány napot dolgozzanak és a betevő falatot megkereshessék. Ha nem folyik be az ínségadó, elmarad ez a kis munkaalkalom is.” (Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 3038. március 2Ö.) „Herceg Sándor többgyermekes • baktalórántházi szegény parasztnak 1939 augusztusában megdöglött utolsó tehénkéje, és nagy nyomorában mást nem tehetett: kén.vvínyt nyújtott be az alispánhoz koldulási engedélyért. . (A Megyei Levéltár adataiból.) „Magyar László nyíregyházi tanárt augusztusban kényszernyugdí- jaztáte. Elképzelhető Magyar László kétségbeesése. Feleségével, kislányával a 119 pengős nyugdíjból megélni lehetetlenségnek látszott. Elhatározták. hogy felköltöznek Buda,pestre, hogy ott próbáljon Magyar László elhelyezkedni és kenyeret keresni családjának. Sajnos, a mai nehéz gazdasági viszonyok között Budapesten sem sikerült munkát találni, tanítványokat sem kapott sehol s így előállott a leg- srzörnyübb helyzet, a nyomor 1 Magyar László 110 pengős nyugdíjából megélni nem bírt s felesége idegei a nagy kenyérharcban teljesen felőrlődtek. Az utóbbi napokban már orvosi kezelésre is szorult, mert a nemrégen még boldog, nyugodt családi életet a kétségbeesés teljesen feldúlta. Az elmúlt napokban azután szomorú hírt kaptunk a fővárosit!. Magyar Lászlóné Itökk Szilárd-utca 22. szám alatti lakásán ismeretlen méreggel megmérgezte magát, mire észrevették, már eszméletlen állapotban feküdt szobájában.” (Nyírvidék . Szabolcsi Hírlap 1937 október 29.) Előbb az volt a vélemény a csoportoknál, hogy majd ha befejezik a eséplést, akkor teljesítik beadásukat. Horváth elvtárs felkereste a csoportok vezetőit, tagjait és beszélgetett velük. A hazafiasságról, a nép és a haza iránti szertetröl. Aztán úgy döntöttek — az első gabonát a dolgozó nép számúra, a dolgozó nép raktárába viszik ! Már kedden este az ország minden részében szétharsogta a rádió: „Szabolcsbáka község megkapta a gabona szabadpiaci értékesítés jogút, teljesítette az álammal szembeni kötelességét.’’ A népnevelők munkáját nem bízta a véletlenre a pártszervezet. Minden 3—4 nap elteltével leszámoltak munkájukról, elmondták tapasztalataikat. Most a cséplésnél is meghonosodott a verseny, vándorzászlót adnak a legtöbbet teljesítő cséplc- munkásoknak. Szerdán annál a gépnél volt a zászló, amelyiknél Horváth elvtárs az ellenőr. Több, mint 390 mázsa terményt csépeltek el a keddi napon. Verseny táblán ismertetik az elért eredményeket. Azoknak a neveit is, akik a csép- lésben a leglelkesebben végzik munkájukat. A kis Major Margit nevét is a legjobbak közt lehet találni, mert nemcsak az aratásban végzett kaszásával, Kovács Károlyival 50—60 százalékkal többet a többi aratópárnál, de a cséplésnél is a legszorgalmasabb tagok egyike. A szabolcsbákai pártszervezet tehát a jól megszervezett, rendszeres népnevelőmunkával érte el azt,! hogy az elsők között kapta meg a község a gabona szabadpiaci értékesítésének jogát. — Antalóczi — ,,«S. §■ (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való Jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást." „Az év második negyedében a munkások és tisztviselők száma a népgazdaság valamennyi ágában tovább emelkedett. A gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt- mintegy V,.000 fővel nőtt. Ezen belül a nők létszámának emelkedése közel 89 ezer. Az 1952 második negyedévi munka- béralap a gyáriparban — leszámítva az 1951 december 1-i báremelést -■— a múlt év második negyedéhez képest 22.8 százalékkal magasabb." (A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1952 második negyedévi tervteljesitésé- ről.) ,,AZ É. M. 22/1 sz. Építőipari Vállalat felvételre keres férfi és női segédmunkásokat, budapesti és veszprémi munkahelyekre. Mindkét helyen ingyenes, tiszta szállás a munkahelyhez közel. Budapesten napi 3.—■ forint ellenéken ebéd. Veszprémben napi 6.— forint ellenében ebéd és vacsora, Munkdba- állás esetén a vállalathoz való fék utazási lakóhelytől, 8 napon belül megtérítjük. Ezenkívül havonta háromszor 80 százalékos hazautazási kedvezményt biztosítunk és havonta egyszer a haza-visszautazást teljes egészében megtérítjük, a jogszabályok értelmében.” — „Az Állami Kordélyos Vállalat Tiszalöki Ki- rendeltsége szakképzett cserépgyártó mestereket felvesz tiszalöki telepére. Teljes ellátás, lakás biztosítva.” — „Kői tanulókat felveszünk lj—Ili évig villanyszerelési és vasesztergályos szakmára. Cím: Dcljreceni Erőműtelep nyíregyházi telephelye." — ,„1 2j/3 Építőipari Vállalat szak- és Segédmunkás férfiakat és nőket felvesz." (Részletek a Szabolcs-Szat- mári néplap 1952 július Zlyi hirdetési rovatából■) A Szovjetunióban folyó hatalmas méretű építkezéseknél igen nagy jelentősége van az önköltségcsökkentésnek. E eél elérése érdekében meg kell szüntetni minden feleslegeset a tervekben és költségvetésekben : új és haladó építészeti, szerkezeti és technikai megoldásokat kell alkalmazni: a munkatermelékenység emelése és mindenfajtájú építési munka maximális gépesítése révén csökkenteni kell az építkezések batáridejét: az építési anyagokat gondosan kell őrizni és gazdaságosan felhasználni. Az utóbbi idő'ben az építők körében elterjedt a népgazdaság többi ágaiban jól bevált szocialista munka verseny a műveletenkinti önköltség csökkentésére. B téren igen nagy jelentősége ran Mihail Sisimorov és Alekszandr Zavjalov kőművesek kez/leményezésének, akik Balihin üzemmérnökkel együttműködve munkaversenyt indítottak az építkezés költségének komplex csökkentéséért. Az újítók konkrét tervet állítottak össze, amely előírja a teljesítménynormák túlszárnyalását, az építőanyag megtakarítását biztosítji a felszerelés és szerszámok épségét és él et ta rta m án a k meghossza bbí tásó t. A javaslat értéke abból áll, hogy ilyen pontosan kidolgozott tervek alapján minden brigád megteheti felajánlásait az építkezés műveletenként! önköltségcsökkentésére. Újabb kérdés volt az, hogy a norma túlteljesítése milyen hatást gyakorol az önköltség csökkentésére, hiszen meggyorsítja a munka ütemét, csökkenti a határidőket, sőt továbbmenően kihat az igazgatási, gazdasági és egyéb költségekre. Balihin üzemgazdász mérnök táblázatot állított össze, amely meghatározza, hogy a norma■ teljesítésétől, illetve túlteljesítésétől függően hogyan változik a rezsiköltségek nagysága. Ez a segédeszköz kibővíti a munkások látókörét és segít felszínre hozni az önköltségcsökkentés tartalékait. A táblázat segítségével pontosan meg lehet állapítani, hogy 300 százalékos normateljesítés esetén a rezsiköltségek a közvetlen ráfordítás 14.1 százalékát teszik ki, 150 százalékos túlteljesítés esetén 10.36 százalékot tesznek ki. Sisimorov ,és Zavjalov kiszámították, hogy a normáját havonta 200 százalékra teljesítő brigád 2108 rubelt takarít meg a rezsiköltségnél. A. költségvetés szerint az anyag- ráfordítás az összköltségeknek körülbelül háromnegyedrésze. — Az anyagfelhasználást normák azonban már igen elavultak, olyan veszteségeket vesznek . figyelembe, amelyeket régebben elkerülhetetlennek tartottak. A takarékos anyagfelhasználás és a veszteségek csökkentése révén a normákhoz képest komoly megtakarítást leltet elérni. Sisimo- rov és Zavjalov ennek figyelembevételével tervükben előírták, hogy minden köbméter felrakásánál 10 téglát, bizonyos mennyiségű habarcsot és burkolólemezt kell megtakarítani. Minden 200 százalékot teljesítő br: - gád az anyagfelhasználás csökkentése révén havonta további 2542 rubelt takarít meg. Kutyenkov Sztálin-díja,s moszkvai vakolókőműves a gyakorlatban bizonyította be, hogy egyetlen vn- kolőkőműves-brigád egy év folyamán 5 ezer rubelt takaríthat meg a szerszámok és felszerelés gondos használata révén. Sisimorov és Zavjalov ezt a fajtájú megtakarítást is felvették felajánlásaik közé. A komplex önköltségcsökkentés alapja a nyilvántartás, amely rél- kül nem tudják, ki takarékoskodik az anyaggal és szerszámmal, ki bánik vele könnyelműen. A brigád nem várhat a havi könyvelési elszámolásra, min den nap tudnia kell az elér' eredményeket. Ezért Merzljak építési Igazgatósági vezető és Makarov főmunkavezető megszervezték annak napi nyilvántartását, hogyan teljesítik az egyes brigádok a műveletenként'! önköltségcsökkentésre vonatkozó felajánlásaikat. A munkavezető a brigádvezetőkkel együtt a műszak 'végén leméri a végzett munkát és. az eredményt beírja az egyes brigádok munkanyilvántartási könyvébe. Ugyanakkor kiszámítják, mennyi anyagot használtak fel a műszak alatt és ennek eredményé': külön naplóba írjak be, amelyet a munkavezető és a brigádvezető ír alá. A normamegállapító ezeknek az adatoknak alapján kiszámítja brigádonként a munkateljesítményt, a műszakra eső munkabért, az elért anyagmegtakarítást és a végzett munkálatoknál elért költségmegtakarítást a kötlségvetési előirányzathoz viszonyítva. Több mint ezer moszkvai építő vesz részt a Sisimorov és Zavjalov kezdeményezte takarékossági versenyben. Négy hónap alatt • 54 ezer darab téglát, 79 köbméter habarcsot, 39 négyzetméter kerámialapot, 10 tonna alabástromot és sok egyéb anyagot takarítottak meg. A fentemií- tett Idő alatt az építkezés önköltségének csökkentése 124 ezer rubel volt. A verseny egyik fontos eredménye a munka színvonalúnak emelkedése az építkezéseknél. A munkahelyeken nagyobb a rend, a minimumra csökkentették a tormelési hulladékokat. A - kollektíva igényesebb az előző munkafolyamat végzőivel és az anyagszúllítókkal fezemben, az építkezések vezetői, mérnökei és technikusai alaposabban behatolnak az éptfkezés gazdaságába. Az önköltségcsökkentésért folyó verseny természetesen együtt jár a minőségi versennyel. Az élenjárók kezdeményezése széles körben elterjedt a moszkvai építkezéseken s a kőműveseket a többi szakmájú munkások is követik. Az építkezések vezetőinek feladata, hogy széles körben elterjesz- szék ezt az értékes módszert, amely lehetővé teszi, hogy sikeresen teljesítsék az önköltségcsökkentés! feladatot. „Á Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot"
