Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-17 / 166. szám

(OiMq. geoleí/irjal t.grjejfllie?ek t A KV útmutatásai alapján jobb felvilágosító mukával küzdenek a mándoki népnevelők a begyűj­tés sikeréért (2, old,) — A kéki tanács nem tartja be a törvényt, — szabotálnak a kulákok (2. old.) — A Bolsevik Párt üdvöz­lete a Japán Kommunista Párt 30 éves fennállása alkalmából (3, oldal) Mai szántunkból: VIII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM. ARA 50 FILLER 1932 JÚLIUS 17, CSÜTÖRTÖK I Európa és a világ békéjéért 3,4 millió hitleristából 2,5 milliót I Egy addig ismeretlen német vá-' ros neve vonult be hét esztendővel ezelőtt a világtörténelembe: Pots­dam. Itt ülésezett 1945 júliusában a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Anglia vezetőinek értekez­lete abból a célból, hogy lefektes­sék a német béke rendezésének alapelveit. A háború éppen hogy csak végét­ért Európában. Milliók éheztek, milliók gyászolták háborús halottai­kat. A könnyek nem száradtak még fel, nem tűntek el a romok, hiszen alig csitult el a fegyverek zaja. Hogyne került volna az ér­deklődés középpontjába a német kisváros. A békére vágyó világ Potsdam felé tekintett. Olyan ha­tározatokat várt. amelyek egyszer s mindenkorra végetvetnek a német imperializmus háborús törekvései­nek. Olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják Európa békéjét, lehe­tetlenné teszik a fasizmus újjá­éledését, az agresszió szellemének feltámadását. Frissek voltak tehát a háborús sebek, s az amerikai imperialisták — Hitler hatalomrajuttatói — nem kockáztathatták meg, hogy nyílt háborús programmal lépjenek fel Potsdamban. A világ népeinek egy­öntetű akaratától támogatva győ­zelmet aratott a Szovjetunió előre­látó béképolltikája, amelyet Pots­damban személyesen Sztálin elv­társ, a Nagy Honvédő Háború győ­zelmes hadvezére képviselt. A Szovjetunió javaslatára jött létre a háromhatalmi megállauo- dás, amelyhez később Franciaország is csatlakozott. Ez az egyezmény kimondja a fasiszta Németország teljes lefegyverzését, a nácítlanítás végrehajtását, az ország gazdasági és politikai egységének lielyreállí- sát, a háború ipari bázisának meg­semmisítését, mindazon feltételek­nek felszámolását, amely elősegít­heti az új támadást a békeszerető országok ellen. A potsdami egyez­mény történelmi okmány Német­ország jövőjéről, amely szerint egy­séges, demokratikus, békeszerető Németországot kell teremteni s megkötni vele a békeszerződést, a német népet a béke, a demokrácia útjára kell vezetni. Magasztos célok ezek, méltái számíthattak a békeszerető világ- támogatására. Kelet-Németország- ban a Szovjetunió végre is hajtotta a potsdami határozatokat. A keleti övezetben leszerelték a hadiipart, megteremtették a szabad sajtót, a demokratikus intézményeket, végre­hajtották a nácítlanítást, méltó büntetést kaptak Hitler segítőtár­sai s a Szovjetunió hathatós segít­sége nyomán gyors ütemben indult meg az újjáépítés. És hogy még­sem jött létre az egységes, demokra­tikus Németország, az a nyugati hatalmakon múlott, amelyek az első perctől kezdve Németország feldarabolásán, az új háború elő­készítésén dolgoztak. Maga Tru­man elnök már a potsdami érte­kezletre olyan tervvel ment, hogy Németországot három részre kell szakítani, lehetetlenné tenni az egyesülést, mert Németország így szolgálhatja legjobban az imperia­lista érdekeket. Az agresszív né­' met imperializmus feltámasztását tűzték ki célul a nyugati hatalmak, s minden további tettük is ezt a célt szolgálta. Ennek érdekében követték el sorozatosan az egyez­mény megsértését: már 1946-ban egyesítették az angol és amerikai övezetet, s 1948-ban hozzácsatolták a franciát is; 1948 decemberében közkegyelemben részesítettek, s az­óta sorra-rendre nyílnak ki a bör­tönök a legnagyobb háborús bűnö­sök előtt is. Hitler tábornokai az amerikai „vendégszeretetet” élvezik, mert szükség van rájuk az új tá­madó hadsereg szervezésénél. Krupp, Hitler első ágyúgyárosa szintén szabadon garázdálkodik, visszakapta gyárait, amelyek újra ontják a fegyvereket. Nem hajtot­ták végre Nyugatnémetországban a gazdaság decentralizálását — fenn­maradtak a monopóliumok azzal az ürüggyel, hogy „gyógyszert” gyárta­nak. (Egy ilyen „gyógyszergyár”, felrobbanása leplezte le aztán az amerikai imperialistákat akik to­vábbra is folytatják a robbanó­anyagok gyártását, sőt fokozzák a hadiüzemek termelését.) Nyugatnémetországban elsikkad­tak a demokratikus reformok. Új­jáéledtek a hitlerista szervezetek, amerikai jóváhagyással roham- csapatokat szerveznek, amelyeknek az a feladatuk, hogy zavarják a Keletnémetországban folyó építő­munkát, megfélemlítsék a dolgozó­kat. Németország feldarabolásának „véglegesítése” céljából 1948-ban külön pénzreformot hajtottak végre Nyugaton később pedig létrehozták a bonni bábállamot, „alkotmányt” írattak nyugatnémetországi laká­jaikkal, amely szentesiti a nagy­iparosok és junkerek uralmát. Mindezeknek az intézkedéseknek betetőzésére a nyugati hatalmak és Adenauer megkötötte a háborús „keretszerződést”, amely kifejezetten amerikai gyarmattá, felvonulási területté, egyetlen hatalmas arze­nállá teszi Nyugatnémetországot. Az imperialista hatalmak intéz­kedései arra késztették a keleti or­szágrész felszabadult lakosságát hogy sorsának irányítását saját ke­zébe vegye, hogy megalakítsa a Német Demokratikus Köztársasá­got. A Német Demokratikus Köz­társaságban a demokratikus vívmá­nyok, a néphatalom megszilárdu­lása, a tervgazdálkodás sikerei, a szocializmus alapjainak építése jel­zik, hogy a német dolgozók milliói nagy lelkesedéssel erősítik a szo­cializmus, a béke táborát, tudtára adják a világnak, hogy megingat­hatatlanul harcol a német nép egy­séges, független hazája megterem­téséért, s nem engedi országát ismét az imperialisták eszközévé ziilleszteni. A Német Demokratikus Köztár­saság békés építőmunkája, a dol­gozók életszínvonalának fokozott emelkedése példa Nyugatnémetor- szág dolgozói előtt. A Német Demo­kratikus Köztársaság megalakulása — mint Sztálin elvtárs mondotta — fordulópont Európa történeté­ben. Bizalommal tekint fejlődésére az egész haladó világ, mint ahogy mély aggodalommal kíséri a béke­szerető emberiség a nyugatnémet­országi eseményeket, s felemeli til­takozó szavát az új háború szerve­zése, az új imperialista rabszolga­ság bevezetése ellen. A magyar dolgozó nép is határozott nemet mond a háborús uszítók „politiká­jának”. amely nemcsak Nyugatné­metország felfegyverzését, új há­ború kirobbantását vette tervbe, hanem Magyarország helyét az im­perialisták gyarmatainak sorában jelölte ki. Éppen az a tervezet, amellyel Truman hét évvel ez­előtt Potsdamba ment, egy nemrég nyilvánosságrahozott térké­pet tartalmazott, amely szerint a ELŐRE A NAGY NYÁRI MUNKÁK SIKERÉÉRT I Ünnepélyesen beadták az első terményt a nyíregyházi Úttörő és Szabadság termelőcsopertok Két nyíregyházi termelőcsoport, az Úttörő és a Szabadság ünnepé­lyes keretek között adta be az ál­laminak első terményét. A beadásra szánt gabonát fellobogózott szeke­reken vitték a Búza-téri termény- raktárház. Ott az építőipari dolgo­zók egy csoportja várta a szövet­kezeti dolgozó parasztokat, s kö­szöntötték vidám nótaszóval őket. A termelőcsoportok részéről Farkas András elvtárs mondott rövid be­szédet, majd az ipari munkások ré­széről Seibli Zoltán sztahanovista beszélt a munkás-paraszt szövetség jelentőségéit)!. Az Úttörő termelő­csoport az első gabonából búza be­adását 50.1, rozsbeadását 100.4, ár- pabeudásút 80.8 százalékra teljesí­tette. A Szabadság termelőcsoport még csak árpát csépelt s így abból teljesítette beadási kötelezettségét száz százalékra. Fordítsanak nagyobb gondot a biidszentmihályi állami gazdaságban a gépekre A büdszantmihályi állami gazda­ság egyik kévekötő aratógépe a ti- szadobi Táncsics lermelős'zövetke- zetben aratja a gabonát. Már egy jó héttel ezelőtt történt, hogy az aratógép vonórúdja megsérült s ja­vítás végett be kellett hozni a nyír­egyházi javítóműhelybe. Itt azon­nal kijavították s visszaküldték az állami gazdaságba. Ott azonban ezt nem szerelték vissza a gépre, ha­nem az továbbment az ideiglenes vonórúddal, amelyet akkor szerel­tek fel. amikor a rendes megsérült. Az ideiglenesen használt vonórüd igen hajlékony anyagból van. sok­szor elgörbül, ezért rengeteg gép­állást eredményez. Az állami gaz­daságban ezt nem vették figyelem­be, s nem szerelték vissza a már jó vonórúdat. Most a gyenge, hajlé­kony vonórűd következtében eltört az aratógép kifordítókar-tengelye. Ezért kénytelen volt a gép leállni. Azonban a nyíregyházi javítómű­helyben ezt a hibát egy éjszakai megcsinálták és másnap reggelre ismét jó volt a gép — csak mosd már nem volt aki a gépre üljön. A traktoros elment és egész nap néni volt az aratógépnél, s az így állt. Az ilyen bűnös hanyagságot nem szabad megengedni, mert minden elvesztegetett perc a dolgozó nép vagyonának elfecsérelése. Érpatakon megkezdődött a cséplés — s a beadás teljesítése Érpatakon a dolgozó parasztok nagyrésze közös szérűre hordott, — 10—15 paraszt rakodott össze, hogy megkönnyítsék a cséplés mun­káját, hogy minél előbb zsákba ke­rüljön a termény, s tudják teljesí­teni beadási kötelezettségüket. Aliehogy felizúgott az első gép, nemsokára megjelentek az első fel­lobogózott szekerek, amelyeken a dolgozó parasztok a gép alól vitték ünnepélyesen a beadásra kerülő ga­bonát. Már az első napon nagyszerű eredmények születtek a beadás te­rén. Az érpataki dolgozó parasztok minél előbb meg akarják kapni al szabadpiacon való értékesítés jo­gát s ezért igyekeznek a beadás teljesítésével. Az ünnepélyes első beadáskor Pécsi János kötelezettsé­gét 200, László János és Baranyák Púlné jóval a száz százalék felett teljesítette. Odalesz a vajaiak becsülete, ha nem iparkodnak a tarlóhántással, másodvetéssel Nemcsak megyei, de országoshírű vállalást tettek a vajai dolgozó pa­rasztok, melyben többek között ara­tási, tarlóhánitási és cséplési ver­senyre Is kihívták a megye dolgo­zóit. A járási tanács versenytáb­láján a következő értékelés áll: a bakttalórántházt járás 17 községe közül 11.-nek fejezte be az aratást, tairióhántá^ban, másodvetésben pe­dig a 17. vagyis az utolsó. Ez a szé­gyenteljes utolsó hely bizony nem illik Vaja régi hírnevéhez, nem il­lik a megye élenjáró békehareos községéhez, de egyáltalán nem U11K az adott 'szóhoz sem, mert a va- jaiaiktói mást várnak, máéhoz vau­nak szokva megyénk dolgozói. Vajaiak! Veszélyben hírnevetek! (MT sajtócsoport.) A nyírtéti gépállomás igazgatója halogatja a cséplőgépküldést Nyíribronyba A nyír,téti gépállomás egyik csép- őgépe Nyíribronyba van beosztva iséplésre. Többször hívták telefo- ion a nyírtéti gépállomást, ahon­nan mindig azt a választ kapták: nár megy is a gép. A gép azonban ■sak nem érkezett meg. így a kör­zeti cséplési ellenőr személyesen felkereste a gépállomás igazgatóját és megbeszélték, hogy kedden reg­gelre ott lesz a cséplőgép. Kedden hajnaliban össze is gyűltek a csép- lőmunkájsok és a gép újból nem érkezett meg. Vájjon Tóth János elvtárs miért halogatja a cséplő­gép küldését, miért várakoztatja a cséplőmunkásokat tétlenül? Hogyan segíti elő a gépállomás a gyors be­adást ?! (MT sajtócsoport.) A vajai Rákóczi tszcs, holdanként húsz és iél mázsa árpát takarított be A vajai Rákóczi terroelőcsoport, az idejében való vetéssel és minő-l ségi vetőmag használatával elérte,' ti hogy holdanként húsz és fél mázsa -j árpát takarított be. A termelőcso- . port árpabeadási kötelezettségének 137 százalékra tett eleget. A tér. melőcsoport az idén megkétszerezi az ősziárpa vetését. (MT sajtócsoport.) Hármas típusúvá alakul és megkétszereződik a kállósemjéni I. típusú Kossuth termelöcscport A múlt héten amikor lefejezték Kálltósemjén dolgozói a békearatást, győzelmi búaákoszorút vittek be a Járási Pártbizottságra. Az egyéni dolgozó parasztok és a többi ter­mékcsoportok között ott volt az I. típusú Kossuth is. A Kossuth ter- me.lőcsoport vezetősége elmondta ezen az ünnepélyen, hogy már ezen az aratáson is gazdagabb termést takarítottak be, mint a múlt év­ben, különösen arról a 26 holdról, amit közösen műveltek. Ennek minden munkáját úgy végezték, mint a III. típusú szövetkezetek és a jövedelmét is úgy osztják el munkaegység arányában. Tehát ez egy előískola volt a számukra. — Emellett állandóan figyelemmel kí­sérték a hármas típusú Uj Élet működését is, tőlük is sokat tanul­tak. Ezekután bátran jelentik ki, hogy átalakulnak hármas típusúvá, mert ott sokkal magasabb jövedel­met lehet elérni és Igazságosabb a jövedelemelosztáiS. Ebben a fejlettebb formájú szö­vetkezésben nemcsak a volt egyes típusú tagjai vesznek részt, hanem már eddig is számos dolgozó pa­raszt jelentette be csatlakozását, olyanok, mint Cseke János és ifjú Kóth György, akiket jó munkájuk irtán tisztel az egész község. Arra- számítanak, hogy a 16 tagú kis cső. port legalább kétszeresére fog nö­vekedni. szétszakított Németország déli ré­széhez kell csatolni Magyarorszá­got és Ausztriát. A magyar dolgozó nép jól ismeri ezt a tervet. Mind- szenty és Grősz szőtte ezen az ala­pon gyalázatos összeesküvését, a tő- í kések gyarmatává ajánlva fel Ma­gyarországot. Erre pedig határo­zott nemmel válaszolt a magyar dolgozó nép 1949-ben, 1951-ben, a liazaárulók perei alkalmából. És határozott nemmel válaszol ma is. amikor az összeesküvők sugalma­zol Nyugatnémetországot felfegyve- rezve akarjál; keresztülvinni ere­deti elképzeléseiket: Európa és az egész világ gyarmatosítását. A magyar munkás nem adja vissza soha többé a gyárat, a dolgozó pa­raszt a földet, amelyet végre ma­gáénak vallhat. A magyar dolgozó nem kér a német militarista had­seregből, amely kétszer kergette igazságtalan háborúba az orszá­got, mérhetetlen pusztulásokat oko­zott, milliókat küldött vágóhídra. Amilyen osztatlan örömmel fo­gadták a hírt a magyar dolgozók, a párthatározatot a szocializmus­nak a Német Demokratikus Köz­társaságban történő felépítéséről. éppoly osztatlanul tiltakoznak, har­colnak Nyugatnémetország felfegy­verzése ellen, szabad hazánk gyar­matosításának terve ellen. A mai évforduló figyelmeztetés az imperialisták felé: az egész békeszerető világgal, az emberiség nagyobbik, jobbik felével, hatal­mas erővel találják magukat szem­ben, ha folytatják háborús politi­kájukat. A Szovjetunió békezászló­jához százmilliók sorakoznak fel abban a küzdelemben, amely a bé­kéért, a demokráciáért, a szocializ­musért folyik!

Next

/
Thumbnails
Contents