Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-11 / 161. szám

1052 JÚLIUS 11, PÉNTEK NÉPLAP 3 Walter Ulbricht elvtárs nagy beszédben javasolta a NSZEP párt értekezletének: hozzon határozatot a szocializmus felépítéséről a Német Demokratikus Köztársaságban Wilhelm Pieek, a párt elnöke megnyitóbeszédé elején megemléke­zett a német munkásmozgalom és a német egységküzdelem hősi ha­lottaméi. Ezután felolvasta a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Köz­ponti Bizottságának a pártértekez- lethez intézett üdvözlő levelét. Lel­kes taps közepette jelentette be, hogy a pártértekezlet üdvözlőlevél­ben köszönti J. y. Sztálint. Wilhelm Pieck ezután a külföldi küldötteket üdvözölte. Wilhelm Pieck elvtárs megnyitó- beszédében rámutatott: ugyanak­kor, amikor a Német Szocialista Egységpárt II. pártértekezlete meg­kezdi a béke megszilárdítását, a demokratikus rend megerősítését célzó tanácskozásait, Adenauer, a nemzetáruló német burzsoázia kép­viselője a bonni szövetségi gyűlés elé terjeszti a német nép érdekei és a béke ellen irányuló militarista egyezmények ratifikálási törvény- javaslatát. A német nép a bonni szövet­ségi gyűlés határozatától füg­getlenül, sohasem fogja el­ismerni a különszerződést és az úgynevezett európai védelmi egyezményt. ÍValter Ulbricht elvtárs as NSZEP külpolitikai céljairól és feladatairól megfelel a munkásosztály és vala­mennyi dolgozó érdekeinek és a gazdasági fellendülés szükségletei­nek. A német nép — amelynek köréből kerültek ki Kari Marx és Friedlich Engels, a tudományos szocializmus alapítói — a Német Demokratikus Köztársaságban a munkásosztály vezetésével megvaló­sítja a szocializmus nagy eszméit. szocializmus alapjainak lera­kásában a legfőbb eszköz az államhatalom. Államhatalmunk népi demokratikus elemeit állandóan erősítjük. Ezt előmozdítja az antifasiszta demo­kratikus pártok tömbjének további megszilárdítása is. A szocializmus felé haladó államunk két osztályra támaszkodik: a munkásosztályra és a dolgozó parasztság osztályára. Ezt a két osztályt szoros szövetség fűzi egymáshoz. Ezeken kívül igen fontos szerep jut a munkásosztály­hoz közelálló értelmiségnek, amely a kapitalista társadalom értelmisé­gétől eltérően a nép ügyének szol­gálatába állítja munkáját, erejét és tudását. A vezetőszerep a legha- ladottabb osztályé, a munkásosztá­lyé, amelyet a Marx, Engels, Le­nin és Sztálin tanításai alapján álló Német Szocialista Egységpárt irányít. A Német Demokratikus Köztár­saságban az államhatalom felada­tai a következők: 1. meg kell tör­nünk a megdöntött és kisajátított nagytőkések és nagybirtokosok el­lenállását és fel kell számolnunk a tőke hatalmának visszaállítására irányuló minden kísérletüket; 2. valamennyi dolgozónak a munkás­osztály köré tömörítésével meg kell szerveznünk a szocializmus építé­sét. 3. Meg kell teremtenünk a Né­met Demokratikus Köztársaság fegyveres haderejét a hasa védel­mére a külső ellenséggel szemben, az imperializmus ellen. Kétségtelen, hogy Nyugatnémet- ország és más kapitalista államok reakciós nagytőkés érői nem nézik majd jószemmel a szocializmus épí­tését a Német Demokratikus Köz­társaságban. A szocializmus építé­sét a kiélezett osztályharc viszo­nyai között kell majd megvalósí­tani. A szocializmus alapjainak le­rakása ezért a legnagyobb ébersé­get követeli a dolgozóktól és azt a szilárd eltökéltségüket, hogy feltét­lenül érvényt szereznek, a demokra­tikus törvényességnek. A szocializmus felépítését a Né­met Demokratikus Köztársaságban viszonylag kedvező körülmények között hajtjuk végre, mert fel­használhatjuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasz­talatait, amelyeket a szocializmu­sért vívott harcban szereztek. Sze­münk előtt van a kommunizmus építésének nagyszerű példája a Szovjetunióban. Felmerül a kérdés, hogy a szocializmus építése Német­ország egy részében hogyan hat ki az . egységes demokratikus és füg­getlen Németországért vívott küz­delemre. A központi kérdés továbbra is a nemzeti kérdés marad, mehmek mély szocialista tartalma van. A szocializmus építése a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban és Berlinben csak ked­vezően befolyásolhatja az egy­séges demokratikus bókeszerető és független Németországért vívott harcot. Kitartunk a nemet békeszerző­dés mcf kötésére és Németország egyesítésére irányuló követeléseink mellett. Azt a kérdést, hogy az egyesítés után Németországban mi­lyen társadalmi rendszer lesz. az egész német nép minden külföldi beavatkozás nélkül dönti majd el. A szocializmus építésében kifeje­zésre jutó politikánk halomra dönti az Adenauer-klikk és a mögötte álló nagytőkések terveit. A szo­cializmus alapjainak a Német De- Imokratikus Köztársaságban történő lerakása elősegíti, hogy döntő ve­reséget mérjünk az amerikai mono­poltőke bonni szövetségeseire, a né­met konszernek és nagybankok uraira — hangoztatta Walter Ulbricht elvtár?. Hónai Sándor elvtárs üdvözlő távirata Biiinacende elnökhöz BUMACENDE elvtársnak, a MongoL Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksége elnökének Mongolia győzelmes forradalma 31-ik évfordulójának ünnepén melegen üdvözlöm önt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az egész magyar nép nevében. Szeretettel köszöntjük a mongol népet ezen a napon és kíván­juk, hogy azokat az eredményeket, melyeket az utolsó néhány évti­zed’ folyamán elért, még tovább fokozza hazája és a nagy Szovjetunió által vezetett hatalmas béketábor javára. RÓNAI SÁNDOR, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. * Ugyancsak táviratot intézett pedig Lhamoszurun elvtárshoz, a Dobi István Oedenbal elvtárshoz, Mongol Népköztársaság külügymi- a Mongol Népköztársaság minisz- |niszteréhez. tertanácsa elnökéhez, Kiss Károly A mongol nép forradalmának évfordulója Sorsdöntő események, nagy győ-' zelmek esztendeje volt 1921. a mon­gol nép életében. Ebben az évben a nép küldöttsége nagyjelentőségű látogatást tett a Szovjetunióbanj ‘Lenin elvtársnál, hogy kikérje az Októberi Forradalom hadvezérének tanácsát a mongol nép sorsát il­letőé®. A tanácsok értelmében ala­kul meg ugyanebben az évben a Szuhe Bator és Csojhalszan által vezetett Népi Forradalmi Párt, amely hamarosan döntő rohamra vezette a népet a feudalizmus és az imperializmus szövetkezett erői el­len. Ennek a forradalomnak harminc- egyedik évfordulóját ünnepli ma a Mongol Népköztársaság. 1921. július O-án a mongol nép forradalmi hadserege a Szovjet Hadsereg testvéri támogatásával bevonult Mongolia fővárosába. Ju­lius 11-én pedig megalakult Mon­golia népi kormánya, majd a nép megdöntötte a feudális-papi mon­archiát. Nagyarányú munkába kezdett a mongol nép felszabadulása után a Forradalmi Párt vezetésével. Első feladatának tartotta, hogy megszi­lárdítsa a baráti kapcsolatot a szovjet néppel, a leghübb fegyver- társsal, mert ebben látja a nép leg­főbb zálogát a szocializmus kihar­colásának. Lenin és Sztálin elvtársnak a mongol nép ügye iránti nagyfokú figyelme és gondoskodása, a szov­jet nép testvéri és önzetlen segít­sége megnyitotta a mongol nép szá­mára a szabad, boldog élethez ve­zető utat. A győzelmes forradalom után Kelet legelmaradottabb or­szágában nemzeti ipar keletkezett, korszerűsítették a mezőgazdaságot, vasútvonalakat építettek és megin­dult a légi közlekedés. Ugrássze­rűén emelkedett a lakosság élet- színvonala és az ország kultúrája. Több mint 400 alsó és középfokú iskolát, egy állami egyetemet te­remtett a népi hatalom, egész sor tudományos kutatóintézet működik, számos színház, klub, könyvtár és filmszínház neveli a dolgozókat. Virágzó országgá fejlődik Mon­golia, ahol 1921. előtt oly hosszú ideig gyötörte a népet a világi és papi feudális urak legkegyetlenebb elnj-omása, párosulva a külföldi im­perialisták elnyomásával. Mind­örökre megszűnt az az idő, amikor a mongol népet a nyomor miatt va­lósággal a kihalás veszélye fenye­gette. Sztthe Bator és Csojhalszan vezetésével a mongol nép kiharcolta a győzelmet, s vívmányait megvéd­te a forradalom után belülről tá­madó ellenséggel szemben is. Mongolia Jegújabbkori története a valóságban igazolta azt a lenini- sztálini tanítást, hogy az elmara­dott országok is fejlődhetnek a szo­cializmus irányában — a kapitaliz. mus elkerülésével. Csojbalszan elv­társ éles harcban védte meg ezt az irányvonalat azokkal az ellensé­ges elemekkel szemben, akik Mon­góliában kapitalista kizsákmányo­lást akartak teremteni, akik a külföldnek akarták kiszolgáltatni az ország természeti kincseit, akik el akarták szakítani a Mongol Nép- köztársaságot a Szovjetuniótól. Az új életre ébredt Mongolia ke­gyelettel őrzi nagy vezérének, Szűke Bator és az év elején meg­halt Csojbalszan elv-társnak emlé­két, s Oedenbal elvtárs az ö útju­kon vezeti tovább Mongolia népét a szocializmus kivívásáért folyta­tott harcban. Minden hónap, minden nap új győzelmet jelent a mongol népnek. A mai évfordulót is nagy munka­sikerekkel, gazdag eredményekkel ünnepli. Ebben az évben fejezik be az ország első ötéves tervét, amely kétszeresére emeli az ipari terme­lést, amely eddig is gyönyörű új kormánypalotát, a fővárosban új lakótelepeket, hat villamoserőmű- vet .számos iskolát, kórházat és klubot adott a népnek. Ma, a forradalom évfordulóján sok sikert kívánnak a szocializmus felépítésében a világ népei a Mon­gol Népköztársaságnak. Malik elvtárs beszéde a Biztonsági Tanács ülésén az amerikai küldött provokációs javaslatával kapcsolatban A Biztonsági Tanács július 8-i délelőtti ülésén azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok a Biz­tonsági Tanács elé terjesztette má­sodik határozati javaslatát — fel­szólalt J. A. Malik elvtárs, a Szov­jetunió képviselője. Megállapította, hogy a Biztonsági Tanácsnak hi­vatalos okmányok állnak rendelke­zésére, amelyek vitathatatlanul bi­zonyítják, hogy az amerikai fegy­veres erők Koreában és Kínában baktériumfegyvert alkalmaznak. Az ENSZ titkárságához ebben a kérdésben több hivatalos nyilatko­zat érkezett a Kínai Népköztársa­ság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányától, valamint beérkezett több nemzetközi demo­kratikus szervezet felhívása Is. E megdönthetetlen adatok és bi­zonyítékok figyelembevételével tel­jesen nyilvánvalóvá válik milyen célt követ az amerikai kormány a Biztonsági Tanács elé terjesztett ú.l határozati javasltával. Ez a határozati javaslat a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság ellen irányuló kihívó rá­galmakat és koholmányokat tartal­maz. Feltétlenül ki kell emelni ennek a határozati javaslatnak és a benne foglalt indítványnak pro­vokációs jellegét. A határozati ja­vaslat arra irányul, hogy elvonja a közvélemény figyelmét arról a fe­lelősségről, amely a baktérium­fegyvernek a koreai és a kínai nép ellen történt alkalmazásúért az Egyesült Államok kormányára hárul. Malik elvtárs végül hangsúlyoz­ta : a Szovjetunió küldöttsége nem tartja lehetségesnek, hogy részt ve­gyen a második amerikai határo­zattervezet megvitatásában és a szovjet küldöttség a határozatter­vezet ellen fog szavazni. A berlini Werner Seelenbinder- csarnokban szerdán délelőtt meg­kezdődött a Német Szocialista Egy­ségpárt II. pártértekezlete. Pieek elvtárs megnyitó beszéde Ezulán Walter Ulbricht, a párt főtitkára tartotta meg beszámoló­ját „A jelenlegi helyzet és a Né­met Bzocialista Egységpárt új fel­adatai" címmel. — Pártunk 11. értekezlete olyan időben ült össze — mondotta — amikor államunk fejlődése forduló­ponthoz érkezett. Ebben a helyzet­ben a német népnek — élén a inun- ikásosztállyal — kezébe kellett ven­nie a béke fenntartásának és a né­met egység demokratikus úton tör­ténő helyreállításának ügyét. Walter Ulbricht ezután a nem­zetközi helyzetet elemezte. Kiemel­te, hogy a szocializmus télborához tartozó országok ma a világ lakos­ságának egyharmad részét és a vi­lág területének egynegyedrészét képviselik. .1 Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában képviselt államok védettek a tőkés monopóliu- moklcal és a tőkés világ gazda­sági válságainak hatásával szemben. Rámutatott, hogy a kapitalizmus belső ellentmondásai mindinkább el­mélyülnek és a tőkés rendszer álta­lános válsága mindinkább kiéleződik. Ezután összehasonlította a ke­let- és nyugatnémetországi viszo­nyokat. Kelet-Némctországban, a mai Német Demokratikus Köztár­saság területén antifasiszta, demo­kratikus rend fejlődött ki, amely­ben a hatalom a dolgozó paraszt­sággal és a haladó értelmiséggel szövetkezett munkásosztály kezében van, A Német Demokratikus Köz­társaságban nincs monopoltöke. .1 tervgazdálkodás révén meg­szűnt mindenfajta gazdasági válság és a munkanélküliség. Ezzel szemben Nyugat-Németországban az ame­rikai megszállók és csatlósaik népellenes katonai diktatúrát vezettek be. A munkásság és , parasztság a külföldi és honi kizsákmányolók kettős igáját nyögi. Hárommillió fölé emelkedett a munkanélküliek száma, a lakosság életszínvonala a háborús előkészü­letek folytán állandóan süllyed. Az amerikai megszállók dühödt harcot folytatnak a haladó német kultúra ellen. Az államhal alom a legreak- ciósabb erők kezébe került. Ezt a bűnös rendszert és az élén állá Adenauer-konnányt csak a német nép széles nemzeti ellenállási moz­galma döntheti meg. A Német Szocialista Egységpárt harcának — hangsúlyozta — to­vábbra is egyik legfontosabb célja, hogy a szovjet jegyzékek szellemé­ben kikényszerítse a német béke- szerződés megkötését. A párt tá­mogatja a német egységért küzdő nyugatnémetországi népi erőket és a haladó polgárok Adeuauer-ellenes mozgalmait. A párt ugyanakkor az amerikai imperialisták és a német militaristák nyílt háborús készülő­dései miatt feltétlenül szükséges­nek tartja a. Német Demokratikus Köztársaság nemzeti haderejének megszervezését. Bármint legyen is, egy bizonyos: A német nép soha­sem fogja elismerni a bonni külön­szerződést és a párizsi háborús paktumot — fejezte be Walter Ulbricht beszámolója első részét. Javaslat a szocializmus felépítéséről Walter Ulbricht elvtárs a szerda esti ülésen nagyjelemtősgéü beje­lentést tett: a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága ja­vasolja a pártértekezlemek,, hogy liozzon határozatot a szocializmus felépítéséről a Német Demokrati­kus Köztársaságban. Walter Ulbricht szavait a kon­ferencia résztvevői leírhatatlan lel­kesedéssel fogadták. A küldöttek és a vendégek helyükről felállva hosszasait ünnepelték a pártot. Arra a kérdésre — mondotta be­számolójában —, hogy 1952-ben a Német Demokratikus Köztársaság­ban milyen fejlődési fokot értünk el, a következőkben felelhetünk: 1. A munkásosztálynak, amely szövetségre lépett a dolgozó pa­rasztsággal, vezetőszerepe van az államban. 2. A demokratikus államhatalom megszilárdult. Az államapparátus dolgozói mindinkább megtanulják az állami, gazdasági és kulturális élet jó irányítását. Az államhata­lom régi formái és módszerei azon­ban alcadályozzák az új feladatok megvalósításút. S. Gazdaságunk állami és szövet- kezeti szektora új rendünk szilárd gazdasági alapjává lett. 1950-ben gépipari termelésünk 73.1 százalé­kát a szocialista szektor adta. Ez az arány 1951-ben 79.2 százalékra emelkedett- és ebben az esztendő­ben eléri a 81 százalékot. A keres­kedelem terén kifejlesztettük az ál­lami üzletek széles hálózatát. A mezőgazdaság terén a dol­gozó parasztok kezdeményezése, a mezőgazdasági gépállomások kifej­lesztése és a haladó mezőgazdasági tudomány módszereinek felhaszná­lása révén sikerült az előirányzatot meghaladó terméshozamot elérni. Igen sok faluban a mezőgazdasági munkások, a dolgozó parasztok és az áttelepítettek szabad elhatározá­sukból a föld közös megművelésére tértek át. Kétségtelen, hogy fejlődésünk eddigi fokán egész sor nehézséget nem sikerült áthidalnunk. A demo­kratikus és gazdasági fejlődés, vala­mint a munkásosztály és a többi dolgozó öntudata azonban olyan fokot ért el, hogy legfontosabb fel­adatunk a szocializmus építése lett. A szocialista fejlődés útján min­den nehézséget le fogunk küzdeni. A Német Szocialista Egység­párt Központi Bízott sá<ra a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és más dolgomk köré­ből kiindult kezdeményezésnek megfelelően javasolja a p/irtér- telcezletnek, hogy hozzon hatá­rozatot a szocializmus felépí­téséről a Német Demokratikus K öztá r saságban, Ä szocializmus alapjainak lerakása

Next

/
Thumbnails
Contents