Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-11 / 161. szám

I NÉPLAP itóü JÚLIUS 11. PÉNTEK ^8zent$égimádásM a csegöidi pap-báróitiál Hír jött arról, hogy „l>áró Vé- csey Aurél katolikus pa,p, akinek megyénkben több, minit kétezer hold földje volt, most együtt lelkészke- dik volt intézőjével, Tusnádival, Sátoraljaújhelyen. A nép elvete­mült ellenségei ezek az emberek. Az utolsó percig kiszolgálták a hitlerista banditákat. Amikor a Szovjet Hadsereg közeledett, 48 lo­vat, 250 szarvasmarhát, sok foga­tot, élelmiszert „ajándékoztak” a menekülő náciknak, SS-gyúlko,sok­nak. Uradalmuk „szent-uradalom” volt — azaz a földesúri zsarnokság közvetlenül összefonódott a papi ravaszsággal, álszent fondorlattal s a nép nyomora kétszeres volt. A pap bárónak, aki nem lakott az uradalomban — kedvelt szokása volt, hogy évente többször leautó- kázott a csegöldi birtokra s ott a saját maga által építtetett kápolná­ban szentségimádást tartott... * A NEGYVENES ÉVEK KLE- JÉN történt. Forró nyári va­sárnap délelőtt volt. A szikkadt földnél csak a felsorakozott rou- gyosruhájú .mezítlábas cselédek se­rege volt tikkaiditabb és szárazabb. Nem is a szomjúság gyötörte őket jobban, mint inkább az éhség. Ara­tás előtt voltak — újat még nem kaptak, a régi rég elfogyott. Az uradalom előleget nem adott. A Deák-fiú megpróbálkozott kérni, de Tusnádi az intéző korbáccsal verte ki a szobából: „Előleg nincs! Ta­karékoskodjatok !” Takarékoskodni? Spórolni abbói, ami nincs?! Az intéző vörösre gyulladt arc­cal, kövér verejtékeseppeket hul- iajtva rohangált fel s alá a cselé­dek előtt. Kezében az elmaradha­tatlan korbács suhogott: ..Senki ne merjen panaszt tenni a méltósá- gos úrnak, mert megkeserüll még a i anyját is, aki sírni mer!” — ordítozta tori:a.szakadtábói. — ,,Ke- zetcsókolni neki és kész!” A rongyosok csak nézték az út porát szótlanul. Az utat a kápol­nától kezdve haragoszöld sáslevél- iel terítették fel. így követelte az intéző. A (kápolnát koszorúkkal ékesítették. Mert nagy urat vártak ám. Papot. Báró Vécsey Aurélt, a ..raéMóságost”. Az uraság szentség- ‘máriást tartani érkezik. így szó­lott aratás előtt. Aztán majd csak ■'észéi jön — a pénzért. A SOR ELEJÉN mozgolódás támadt, aztán megjelentek a kirendelt lóhátas legények, meg- kondult az öt nagyharang a kápol­nában. Zúgott éktelenül, mintha • sak a Krisztus érkezését várnák... — Az ámtikrisztus...! — saa­id't ki egy cseléd száján, de aztán ' jedten körbenézett és elhallgatott. I eltűnt már a „méitóságos” négy­lovas hintája is. A lovak lassítot­tak az embereknél s lépésien ka­páltak a lábukkal. Az intéző a hintő elé rohant, lekapta a kalap­ját és elórdította magát: „Éljen!” .Megemelte a korbácsát s az embe­rek torkából is felszakadt: „Él­jen !" A papbáró kegyesen bólin­tott. Egyik kezét vörössel övezett pocakján nyugtatta, másik kezét kinyújtotta a hintóból. Puffadt, párnás kezei ej ét odanyomta az em­berek orra elé s a mezítlábasak sorra járultak kézcsókra. A „méitóságos urat” a birtok ve­zérkara követte. Legelsősorban is Tőkési, az uradalom papja, teljha­talmú helyi ura — a legelső in­téző. Aztán Tusnádi, a korbácsos. Ott volt Gyulai béresgazda is a császlói tagból, meg a többi haj­csár mind. Levett kalappal, áh ita­tó« orcával követték az uraságot, csak Tusnádi szeme villogott, mint a vércséé, ahol nem siettek elég gyorsan kézcsókra, arrafelé emel­kedett az ökle. Jött hát a nagyúr közös szent- ségimádásra cselédeihez, bárányai­hoz, mert ahogy mondani szokta: „... egyek vagyunk mi édes fiaim, a Jézus Krisztusban ...” A határig autóval szaladt le, ott szállt át a négylovas hintóba. Most elégedetten legeltette szemeit hívein. Vala­mennyien katolikusok! Nem tűrt meg a birtokán „eretnekeket”. A nagyúr szeme azonban sok­mindent nem látott. Nem látta pél­dának okáért Koleszár Lacinak a hátát sem. Mintha késsel hasogat­ták volna'össze. Valamiféle apró- C9eprő dologért, Tusnádi paran­csára a csendőrök kivitték az er­dőbe. egy fához kötötték és úgy verték lovaglópálcával. A cseléd­házakhoz vagy 800 méternyire le­hettek, de tisztán behallatszottak a szörnyű jaj kiáltások, ordítások. Az asszonyok elborzadt rémülettel la­pítottak, a férfiak földresütötték tekintetüket. Mintha csodát vártak volna a földtől. Mert az égtől már nem. C OKÁIG törték a fejüket azon, hogy honnan tud min­dent az intéző. Aztán rájöttek. Tő­késitől, a „tisztelendő úr”-tól. Tő­kési rendszeres gyónásra szorította rá az embereket. Aki nem gyónt, nem áldozott, az nem kapott nap­számot. A pap gyónáskor vallatóra fogta az embereket: „Édes fiam. sorold el a bűneidet, bűnödről csak az isten és én fogok tudni...” Deák Gyula is bevallotta, hogy sze­relmes lett eg.v lányba. Valami ok­nál fogva a dolog nem tetszett a papnak és nemsokára a szentgyó­nás után megjelent két csendőr. Gyulát berendelték az irodába. A csendőrök egyike megmarkolta a haját, körbeforgatta, a másik meg csépelte a hátát lóhajtó ostorral. Amikor kijött, patakokban folyt róla a vér. Péter János szerencsétlenségére bevallotta a papnak, bogy a fia két marék kását vitt el az uradalom­ból a csirkéknek. Eltelt néhány nap, aztán Péter Jánost is beren­delték az irodára. Ahogy belépett, Tusnádi már ordított is: „A fiad ne mutatkozzon két évig Csegöl- dön! Takarodjon a szemem elől!” Szegény gyereknek nem volt többet maradása. Fekszi Miklós fia pedig azt gyónta meg, hogy egyszer Tá­vért az uraság ökreire, mert azok nem akartak húzni. Három évre tiltották ki utána az uradalomból. Tóth Miklóst egy vágat dohányért két évre. Szóval ezért kellett csak katoli­kus cseléd ! Tőkei ki vallatta őket mindenről a gyónószókben, aztán Tusnádival mérette ki a „peniten- ciát”. így biztosították a „rendet” és a „nyugalmat.” YULAI ANDRÁS, a béres­^ gazda sem maradt el sokban mögöttük. Dolgoztatta, pofozta a cselédeket. Péter József nála ka­pott bélszakadást a nagy munká­ban. Gyulai meg gyűjtötte a va­gyont. Spórolt a napszámokon. A 19 éves fiúknak nyolcvan filléres kaszásnapszámot adott. A íelesége egy pohár aludttejért, vagy egy fej savanyúkáposztáért kapáltsjtta a földet. Egyszer Kígyóson öt hold kaszálót egy liter pálinkáért vága­tott le. De próbált volna valaki nem dolgozni. Még a cselédek kon­dását is befogta, aki fél kommen- ciót kapott s az volt a hivatása, hogy legeltesse a cselédek disznóit. Gyulaiék hajnali háromkor keltet­ték, hogy etessen, fát, vizei hord­jon. 11-kor kihajthatott, délben meg vissza. Gyulai jószágait etetni, itatni, fát hordani, aztán újra ki­hajtani, este meg vissza, hogy éj­félig krumplit, tengerit készítsen a piacra meg a béresgazda jószá­gainak. Fél komuiéncióért. Pedig még a/, egész is kicsi volt. Egy cseléd ke­resete alig rúgott fel évente há­romszáz pengőre. Ellenben Tusnádi, az intéző háromszáz holdat, Gyulai meg vagy ötveo holdat harácsolt össze. A papbárónak meg egyene­sen tengernyi jövedelme volt, hogy dőzsölhessen, meg külföldi nyara­lókban szépasszonyokat simogasson. Volt neki Császión 365 holdja, Cse- göldön 1694, Osengersimáu 334, Szamosbeesen 94, összesen 2.487, 1935-ös kimutatás szerint birtoká­nak kataszteri tiszta jövedelme aranykoronában 17.253 volt. — Ha hozzászámítjuk gulyáit, juhnyájait, házait, kastétyait ennek majd tíz­szeresét is elérte a jövedelem pen­gőben. „... mert egyek vagyunk mi édes fiaim, az Ur Jézus Krisztus­ban. ..” A papbáró a kápolnánál lekászo- lódott a hintáról, magára öltötte a miseruhát s megkezdődött a szent- ségimádás. A kápolna ajtajára névsor volt kiszegezve. Például, hogy: „Péter János 12-töl 2-ig.” Péter Jánosnak tehát 12-től 2-ig szentséget kelleti imádni. Ott tér­depelt rongyos nadrágban a kövön a cseléd s hajtogatta: „Milyen jó lesz a menyországban, milyen jó lesz, nem leszünk éhesek .. Az ajtóban az ispán vigyázta a szent ségi m adás rendjét. Aki vég­zett, az aló mars! ki a földre szé­nát hordani! Mert a papbáró uradalmában halálos bűn volt vasárnap saját kommenciós földön dolgozni, — az uraságén azonban kötelező! S. I. Sporthírek A megyei bajnokság 14. fordulójában vasárnap az alábbi niér.kőzésék kerülnek sorra: Záhonyi Lokomotív—Balkány, Má. túí»::alkai Építők—Nyírbátori Kinizsi, Kákám az—Nyíregyházi Dózsa, Nyír­bátori Bástya—Demeoseri Szikra, Vá- bárosuamény-—Kisvárdai Vasas, Tiszá­id ki Építők—Nyíregyházi Kinizsi. Ugyanezen a napon kezdődik a megyei bajnokságba való jutásért rendezett osztályozó is, amelyben két csoport ban 8—8 csapat vesz részt. A sorsolást az MTSB elvégezte, mely szerint július» 13. napján az alábbi csapatok küzdenek egymás eliten. [. csoport: Nagykállói Kiniz-ei—Nyírmihálydi. Fehérgyarmat—N agyecsedi Portás, \yírmeggyes—Csenger, ófehértó—Nyír. egyházi Kisker. II. csoport: Dombrád—Nyírbogdány. Nagyha­lász—Kisvárdai Kinizsi, Nyházi Bás­tya—Tiszadob, Búj—Gyulatanya. 30 város atlétikai versenye lesz szombaton délután 2 órai kez­dettel a Lokomotív sporttelepen. — Reszt vesznek ru^.i az összes nyír­egyházi üzemek, vállalatok, sportkö­rök, iskolák sportolói és dolgozói. Minden üzemnél., vállalatnál nevez­zenek minél többen az MHK-ra, mert. a verseny értékelésének egyik legérté­kesebb pontja, hogy melyik város hány dolgozóval vesz részt rajta. Versenyszámok: 100 m-es és 1000 m-ee futás, távol- és magasugrás, súly- és gerelyhajítás. Nőknél ugyan­ezek a számok lesznek, csupán 1000 m-ee helyett 500 m-es futás. KOREAI KUPA 12-én délután 4 órakor kezdődnek a Dózsa bújtosi sporttelepén a Koreai Kupa küzdelmei. Késztvesznek a városi bajnokság labdarúgó csapatai Belé­pődíj 5 forint. A bevételt a koreai nép megsegítésére fordítják. MHK A kisipari termelőszövetkezetek tel­jesen elhanyagolják az MHK-munkát. Még a szervezés sem fejeződött be. A szabó KTSZ-ben, a fehérnemű KTSZ-ben egyetlen dolgozó sem je­lentkezett. Próbán is mindössze a múlt hó 25-i MHK-nap alkalmával volt egynéhány jelentkező. A sport­felelőstől sokkal lelkiismeretesebb munkát várnak a sportszerető dolgo­zók. A TOTÓ 28. sz. szelvényén az ulimpiai labdarúgótorna selejtezőire tippelhet! 1. Románia—Magyarország végeredmény 1 2. Románia—Magyarország I. félidő eredménye 3. Bulgária—Szovjetunió végeredmény 4. Bulgária—Szovjetunió I. félidő eredménye 5. Hollandia—Brazília végeredmény 0. Hollandia—Brazília I. félidő eredménye 7. USA—Olaszország 8. Egyiptom—Chile 9. Luxembourg—Anglia 10. Dánia—Görögország 11. Ausztria—Saarvidék, törölve 12. Lengyelország—Franciaország 13. Luxembourg—Anglia I. félidő eredménye 14. Ausztria—Saarvidék I. félidő eredménye törölve 15. USA—Olaszország I. félidő eredménye 16. Dánia—Görögország I. félidő eredménye ,1.í előrelátható nagy kereslet miatt biztosítsa, szelvényeit mielőbb ! esetben a talaj 20—25 százalék nedvességet is tartalmaz. Ilyenkor naponként két százalékos a víz­vesztéség, ami elpárolog. Ez a vesz­teség ilyen nagy víztartalom mel­lett szinte észre sem vehető a ta­laj kötöttségén, ami a munkát ne­hezíti. A jelenlegi száraz időjárás­ban azonban a talajnedvesség kb. 6—7 százalékos, a napi 2 százalék veszteség tehát négyszeresére is felemeli a talaj kötöttségét. Ez azt jelenti, hogy sokkal több erőre, üzemanyagra van szükség a tarló­hántás elvégzéséhez, a munka minő­sége pedig sokkal rosszabb. A teendő az, hogy a kasza nyo­mán, még aznap hántsuk le a tar­lót, de ne ekével, hanem lehetőleg tárcsával. Sok helyen elkövetik azt a hibát, hogy van tárcsa és mégis ekével végzik a tarlóhántást, mert látszatra a száraz földben nem vé­gez jó munkát a tárcsa. A száraz talajt ekével négy-öt centi mélyen nem lehet bántani, mélyebbre kell engedni az ekét, hogy ne dobja ki a föld, ne „kapja a hátára’’. A tarlóhántásnak pe­dig öt centinél nem szabad mé­lyebbnek lenni, mert itt nem az a cél, hogy a tarlót letakarjuk vagy semmi termelési jelentősége nincs, A tarló alászántása az őszi szán­tás feladata. A tarlóhántás főcélja, hogy a gyommagvak ne kerüljenek mélyre, biztosítsuk a kelésükhöz a megfelelő magágyat. Ezt azzal érjük el, hogy egysoros tárcsával apró rögössé bántjuk a tarlót. Az apró rögös felület megakadályozza a gyors párolgást, viszont a lég­köri csapadékot jól átereszti. A félig leszántott tarló pedig mint egy takaró védi a talajt a szél és nap szárításától. A tarlómaradvá­nyok és az apró rögös felület után sem engedik a talaj felszínét egy­séges kéreggé száradni. A hántott tarlót nem szabad lx>- ronálni, hogy megmaradjon a rögös felület, összefoglalva, a tarlót ahol csak mód van rá, tárcsával hato­suk. Az aratás után azonnal vé­gezzük el a tarlóhántást. Csaik ak­kor boronáljunk, ha már a gyo­mok kikeltek. A tarlóhántássai a gyomokat irtjuk, a talaj beérését segítjük elő, nedvességet tárolunk, a rovarokat irtjuk: egyszóval, a magasabb terméshozamot biztosít­juk jövőre. Róka László járási főagronómus. Végezzük gyorsan és szakszerűen a tarlóhántást! A kalászosok iearatása utáD sok ,a talajt egyenletessé tegyük, ennek Miéri csak negyventől gyerek jár az íiifeliérlói napközi otthonba? Már többször szó volt róla a já­rási és megyei tafiácson, hogy Uj- fehértón, egy 16.000 főt számláló községben miért csak negyvenöt gyerek jár a napközi otthonba. A hiba okát a napközi otthon vezető­jének rossz szervezési munkájában találták. Nem tagadom, részben ez is hozzájárulhatott. Viszont meg kell vizsgálnunk azt is: kiknek a gyermekei járnak napközi otthonba és kiké nem? Sajnos, az utóbbi kicsit rossz képet mutat. Ugyanis a község vezetői nem mutatnak példát, s a hat pedagógus sem ki­vétel. Pedig ha ők elküldenék a gyermekeiket a napközi otthonba, ahol jól érzik magukat a gyerme­kek, — a dolgozó parasztság is jobbam igénybe venné népi álla­munk szociális intézményét. S ez főleg most, a nagy nyári munkák idején lenne fontos. A gyermekek, ha egyedül maradak otthon, köny- nyen kárt csinálnak és akkor hiá­ba dolgoznak a szülők, ha a gyer­mek otthon felgyújt valamit vagy más kárt tesz. A gyermeket kicsi koruktól kezd­ve gondozni kell, mint a kis virág­palántát, hogy megnőve annál éke-, sebb legyen. Az emberek ékessége a' becsület, a munkában való helyt­állás, a haza szeretete. A napközi otthonban pedig erre igyekszünk nevelni a gyerekeket. Úgy gondo­lom, minden szülő arra törekszik, gyermeke becsületes, szorgalmas ember legyen, hogy a társadalom hasznára váljon. Nekem, mint nevelőnek, szintén érdekem, hogy népi államunk intéz­ményét, mely megkönnyíti a dol­gozó nők életét, — népszerűsítsem. S tisztában is vagyok nevelői fel­adatommal. Ezért vállalom a ko reai hónap alatt, — Alkotmányunk tiszteletére — a napközi otthon létszámát hatvanötre emelem. Műn hámhoz kérem a pártvezetőség és tanács segítségét, — főleg a példa- mutatás terén. Kertész Ilona óvónő Ujfehértó. ltádió műsor JULIUS 11. PÉNTEK KOSSUTH-RÁDIÓ? 5.30: Hírek. Lap­szemle. 5.45—8.30-ig: .Reggeli zenés műsor. 6.45: A Szabad Nép mai ve­zércikke. 7.45: Levelezőink jelentik. 11.30: A francia becsületrend lovag­ja, 11.45: Hanglemezek. 12.00: Hírek. Hangos Újság. 12,30: A Pénzügyőrze. nekar játszik. 13.15: A nyíregyházi népi zenekar játszik. 14.00: Időjárás­éi vízállásjelentés. 14.15: Szórakoz­tató muzsika. 3 5.00: Úttörő-híradó. 15.30: Az előadóművészet mesterei 15.50: A Demokratikus Német Rádió műsorából. 16.20: Uttörő-sporthíradó. 16.45: A Gyermekrádió műsora. 17.00: Hírek. 17.15: Hanglemezek. 17.40: Kínai és koreai tömegdalok. 17.55: Nemzetközi kérdések. Előadás. 18.40: Szovjet zeneszerzők a békéért. Elő­adás. 19.00: A tudomány iittörői: Than Károly. 19.15: Filmdalok. — 20.00: Hangos Újság. 20.40: A be- j gyűjtési verseny hírei. 20.45: Ifjú gárda. Hanglemezek. 21.00: A Ma­gyar Rádió szimfonikus zeenkara ját­szik. 22.00: Hírek. Sport. 22.25: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. ,23.10: Hanglemezek. 24.00: Hírek. PETÖFI-RÁDIÓ: 6.00: Hanglemezek. .6.45: Jó reggelt, gyerekek — 7.00: Lengyel táncok. 7.35: Színes magyar I muzsika. 8.15: A Magyar Rádió népi I zenekara játszik. 9.20: Párisi fiúk. IHangjáték. 10.00: Hírek. 10.10: In­dulók, tömegdalok. 10.40: Román ! hegedűművek. 11.00: Óvodások mű­sora- 11.20: A Gyermekrádió mű­sora. 15.00: Hanglemezek. 16.00: A gyűlölet tüze. összeállította: Hegedűs Zoltán. 16.20: Operettek. 17.00: Szív küldi szívnek szívesen. 17.30: Hírek. 17.40: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 18.10: A magyar munkásmozgalom harcos múltjából: A magyar mun­kásmozgalom kialakulása. 18.0: Az Abonyi Szakmaközi Bizottság kórusa énekel. 19.00: Egy falu — egy nóta. 3 9.15: Sporfcn egyed óra. 19.30: Jó munkáért szép muzsikát! — 50.00: Tánczene. 22.00: Népek dalaiból. j Nyíregyházi mozik műsora BÉKE-FILMSZÍNHÁZ: fél 5, fél 7. fél 9 órakor; Felszabadult föld. Magyar film. DÚZSA-FILMSZLNHÁZ: 4, 6. 8 órakor: Szovjet Ör ményország. Színes szovjet film. KERT-MOZI: fél 9 órakor Távol Moszkvától. Színes ezovjet film. Jegyelővétel a Béke-moziban délelőtt 10—12-ig, a Kert-moziban délután 6 órától. 9'TBS.HS»ír. I - ÍHIUfTTír IUI IHIIIMMH Apróhirdetés Akik biztosítani tudnak egy-két tanuló részére az 1952—53-as iskolai évre lakást, július 11-től 20-ig jelent­sék ezt be a megyei tanács X. okta­tási osztályán a II. emelet 4. számú szobában. A további felvilágosítást ugyanott megkapják. Hiányos hálóbútor eladó, esetleg lakással átadó. Körte-u. 31, Eladó: ebédlőasztal, ki3 a^ztálok. szőnyeg selyemruha damaszt abrosz, képek mosóteknő, faláda. Zsdánov- utca 26. Egy darab női pullóvert jogos tu­lajdonosa kelilő* igazolás mellett a nyíregyházi rendőrkapitányságon át­vehet. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Cyöre József Szerkesztősig: Nyíregyháza Dózsa György-u. 6. Tel.: 13-70, 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza Dózsa György-utca 0. szám F. v.: Szilágyi József.

Next

/
Thumbnails
Contents