Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-11 / 161. szám
NÉPLAP 1952 JÚLIUS 11, PÉNTEK PÁRTÉPÍTÉs A Megyei Pártbizottság kibővített ülése megtárgyalta a Központi Vezetőség ülésének útmutatásait A Megyei Pártbizottság ülést tartott, amelyen résztvettek a járási pártbizottsági titkárok is. Az MB a Központi Vezetőség június 2T—2S-i ülésének útmutatásait vigyözelmekre — mondotta. — Nagy gazdasági eredményeink mellett kulturális téren is óriási a fejlődés. Szabolcs-Szatmárban a felszabadulás előtt mindössze 3S ezer gyermek járt elemi iskolába. Ezeknek kis része végezte el az elemi iskolát. Ma már 85.518 gyermek tanulhat általános iskolákban. A felszabadulás előtt megyénkben 2820 volt a középiskolások létszáma. Ezek 1,7 (százaléka volt munkásszülők gyermeke, 2,5 százaléka pedig dolgozó parasztszülők gyermeke. Ma 4629 gyermek jár nálunk középiskolába. Ezek 33 százaléka munkás, öl százaléka dolgozó parasztszülők gyermeke. Uj iskoláink vannak, mint a magasépítési és gépipari technikumok, a növény- és állattenyésztési, kertészeti technikum. Harmincnyolccal szemben, ma 217 könyvtárunk van. Szépen kibontakozó kul túrót t h<m-mozgaltmin];i>;in 122 kultúrotthon! tartunk számon. A legnagyobb eredmény azonban amit elértünk, az dolgozóink kultúrájának emelkedése volt. Ez megmutatkozik a szocialista munkaversenyben. Ezek az öntudatos emberek teszik lehetővé, hogy a nyíregyházi Lakatosüzem augusztus 20-ig befejezze évi tervét. Megmutatkozik ez a lelkesedés az aratási- cséplési munkákban. Magy és Székely községek elsőnek fejezték be az aratást. Rádai Jánosné nyírtéti traktorista óránként 25 mázsa gabonát csépel el. A fejlődés felmérhető a falu szocialista átalakításában is, mert- hiszen megyénk szántóterületének mintegy S8 százalékán folyik ma már nagyüzemi gazdálkodás. Megyénk az április 4-i értékelésnél országos első lett a begyűjtésben. A politikai munka lebecsülése Eredményeinket a politikai tö- tnegmunkdnak köszönhetjük, azon. lan meg kell mondani, hogy komoly hildk vannak a tömegek között végzett politikai felvilágosító ■munka területén. Nem ismerték fel mindenütt pártszervezeteink a tömegek megnyerésének fontosságát. Kok helyütt az önelégültség látszik. Ez mutatkozik például meg a súly- szerinti sertésbegyüjtési terv nem teljesítésénél megyénkben. Lebecsülik a politikai tömegmunkát a tiszadobi Táncsics tszcs-ben is, ahol olyan helytelen nézet alakult ki: szövetkezet vagyunk, nem kell népnevelő munka. Hasonló jelenség ütötte fel a fejét a vásárosnaményi járásban. A politikai tömegmunka lebecsülésének egyik legsúlyosabb következménye az ellenséggel szemben vívott harc ellanykulása, tési tervek végrehajtása helyett siránkoznak egyes funkcionáriusok. Meg kell szilárdítani a szocialista szektort a mezőgazdaságban, megnyerni a dolgozó parasztság tömegeit a tszcs-be való belépésre. Termelőszövetkezeteink amellett, hogy jobban és többet termelnek, járjanak élen példamutatóan az állampolgári kötelezettségek teljesítésében. Szövetkezeteinkben meg kell javítani a népnevelőmunkát. Mindenütt meg kell teremteni a szervezett népnevelő csoportot. Békemozgalm u tikban igen nagy eredményeket értünk el, azonban hiányosság, hogy nem küzd e mozgalom következetesen a még- megmutatkozó pacifizmus ellen, nem mozgósít eléggé helytállásra, nem tudja eléggé megmagyarázni, hogy a békevédelem és honvédelem elképzelhetetlen egymás nélkül. Népünk megtanulta, hogy mi az új hazafiság, megtanulta, hogy mi a hazaszeretet. A szocialista hazafiság erejét megsokszorozza az a tudat, hogy új országot építünk, amelyben új nemzet, szocialista Magyarország van kialakulóban. A hazaszeretet másik forrása a felszabadító Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránti határtalan szeretet. Politikai tömegmunkánk csak akkor lesz eredményes, ha mélyíteni tudjuk népünkben az internacionalista és hazafias- helytállás szellemét, amely lehetővé teszi, hogy sikeresebben megoldjuk azokat a feladatokat, amelyeket szocialista építésünk tőlünk megkövetel. Az ifjúság körében végzett pártmunkáról 8z opportunizmus. Komoly veszély a szoeiáldemokra- •tizmus elleni harc lebecsülése. Le kell lepleznünk a szociúldemokra- tizmust, mint az imperializmus támogatóját. A nyíregyházi Tatarozó Vállalatnál hosszú ideig bújtak meg a vezetésben a jobboldali szociáldemokraták, akik tudatosan anyaghiányt idéztek elő és szabotálták a tervteljesítést. Nyírbogdányban a műszakiak ellen próbálták hangolni a munkásokat. A szakszervezeti választásoknál többhelyen sikerült a jobboldali elemeknek befurakodni az üzemi bizottságba. Nem kisebb hiba az is, hogy elhanyagoltuk a klerikális reakció elleni harcot, újra tért hódít az egyházi reakció „ártatlanságáról” szóló illúzió. Agltdciónk gyenge pontja a klerikális reakció, a szekták elleni harc. Nem neveljük eléggé harci helytállásra a párt- szervezetek tagjait. Pedig a tegnapi farkasokból nem lettek bárányok. Beszterecen a klerikális reakció az aratás időbeni megkezdése ellen agitált. Súlyos opportunizmus mutatkozik meg egyes pártszervezeteinknél és tanácsainknál a kulákokkal szemben. Sokan megfeledkeztek arról, hogy ' a kiilák a főellenség. X vásárosnaményi járásban például 65 kulákra nem vetettek ki sertésbeadást. A sertésbeadás első félévi tervét a baktai járás dolgozó parasztsága túlteljesítette, ugyanakkor a tanácsok opportunizmusa miatt a. kulákok csak 64 százalékban teljesítették. A fehérgyarmati járásban azt mondják: „Szegény a kulák, nincs annak semmije”. Tiszaeszlá- ron a kulákokat középparasztokká „minősítették’’. A gulácsi Uj Barázda termelőszövetkezeti csoportban még mindig bent van Bihari Sándor 100 holdas kulák. Igen fontos, hogy agitációnkban a kidé,kot, mini a legvadabb osz- túlyellenséget, az imperialisták legfőbb hazai szövetségesét leplezzük le. i Súlyos hiba, hogy egyes helyeken elhanyagolják a dolgozók egészség- védelmét és egyes vezetők kezdenek régi bürokratikus szokásokat felvenni. Igen fontos, A Politikai Bizottság szükségesnek tartotta, hogy a Központi Vezetőség megtárgyalja a pártmunka kérdéseit az ifjúság között. Ezt mindenekelőtt az tette fontossá, mert megnőtt az ifjúság szerepe a szocializmus építésében. Ifjúságunkban kifejeződnek azok a nagy változások, amelyek népi demokráciánk megszilárdulásával, a szocializmus alapjainak lerakásával dolgozó népünkben végbe mentek. Azonban a mi ifjúságunknál vannak még hibák. Bár az ifjúság kevésbbé van megfertőzve a múlt káros szokásaitól, mint az idősebb nemzedék, azonban nem mondhatjuk el, hogy teljesen mentes ezektől. Ezért komoly hiba lenne, ha lebecsülnénk az ifjúság nevelésének kérdését és abból a helytelen nézetből indulnánk ki: az ifjúság véglegesen, ingadozás nélkül követi Pártunkat. Komolyan küzdeni kell a fegyelmezetlenség ellen. Tavasszal a gebei és a mátészalkai gépállomáson bárom fiatal traktoristát kellett a munkatörvény súlyos megsértése miatt nyilvános bírósági tárgyaláson elítélni. De harcolói kell az ifjúság soraiban fellelhető cinizmus, antiszemitizmus, sovinizmus és kozmopolitizmus ellen. Nyíregyházán is látni nyugatot majmoló fiatalokat, pepita ingben, csőnadrágban, jampec öltözetben. Ifjúságunk sokszor azt hiszi, minden símán megy és nem kell nehézségekkel megküzdeni. A Párt legfontosabb szervezett ereje az ifjúság között a DISZ. Ha megyénkben a DISZ-szervezet taglétszámát vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy a szép fejlődés ellenére a DISZ taglétszáma messze el van maradva a Párt taglétszáma mögött és különösen elmarad a parasztfiatalság taglétszáma a Díszben. Több helyen még a tszcs, fiataljai sem tagjai a DISZ-nek. A tszes-k 50 százalékában vannak mindössze DISZ-szervezetek. Komoly fejlődést ért el az úttörő-mozgalom megyénkben, de Pártunknak még fokozottabb támogatást kell adnia az úttörő-mozgalom nak. Hosszú hónapok óta vajúdik a nyíregyházi úttörő-ház kérdése, mert sem a városi DISZ-bizottság sem a városi pártbizottság nem kezeli súlyának megfelelően a kérdést. Az ifjúság között végzett gyenge politikai munkáért. elsősorban a pártbizottságok, a pártszervezetek a felelősek, a vezetés színvonalának megjavítása. A tömegek meggyőzésének legna- gyob hiányossága, hogy a politikai nevelőmunka helyett mi magunk végezzük el az állami szervek, a tanácsok helyett a munkát. Sokszor formális intézkedéseket hozunk a tömegmunka kidolgozása helyett. Lemásoljuk a felsőbb szervek határozatait. A mátészalkai járásban a járási pártbizottság végzi el a begyűjtés feladatait. Ebből a helytelen munkamódszerből adódik, hogy sokszor nem tudjuk, mit kezdjünk a tömegszervezetekkel. nem adunk pártmegbizatást a DISZ-nek és nem számoltatjuk be azok végrehajtásáról. Az előttünk álló nagy feladatok elvégzéséhez harcos és szívós tö- megmunkára van szükség. Hazánk fejlett ipari országgá változik. S az ötéves terv végrehajtása során a versenyt alátámasztó politikai munka legfontosabb feladata: a versenyvállalások teljesítésének segítése és ellenőrzése. A Megyei Pártbizottság ülése ezután a műszakiak között folytatott politikai nevelőmunkáva!, majd a munkás-paraszt szövetség jelentőségével foglalkozott. A munkásosztály iránti hűséget meggyőzéssel, nevelőmunkával, s az állami intézkedésekkel kell megszilárdítani, fejleszteni dolgozó parasztságunk körében. Meg kell nyerni a dolgozó parasztság egészét az állam iránti kötelezettségek teljesítésének, Győr telek, . Nagymért nekünk tudni kell, hogy a DISZ csak a Párt vezetésével válhat a Komszomolhoz hasonló forradalmi szervezetté. Alapszerveze- teink nem értették meg kellőképpen a DISZ-szervezetek támogatásának jelentőségét. Erősen zavarja a DISZ fejlődését még ma is a nagy fluktuáció. 1951 januárja óta a vásárosnaményi és csengeri járásokban háromszor cserélődtek a járási titkárok. Ugyanakkor a DISZ-bizottságot gyengén segítik a DlSZ-választmá- nyok. Maga a DISZ megyei bizottság sem támaszkodik erre a segítségre. Farkas Mihály elvtárs erősen megbírálta a DISZ-vezetők bürokratikus munkamódszerét, a folytonos üléisezéseket és határozatgyártásokat. A Megyei DlSZ-bizott- ság az elmúlt évben 14 körlevelet küldött az alapszervezeteknek, 82 határozatot és 47 tájékoztatóit a DISZ járási bizottságoknak. — Ugyanakkor elterjedt módszer a telefonon való InstruálAs. A DISZ Megyei Bizottság tagjai keveset járnak ki a területre, s ha kimennek, ott rövid ideig tartózkodnak. Nem ellenőrzik a hozott határozatok végrehajtását. — A DISZ vezetőit meg kell tanítani a kommunista vezetés el saját teására. Hiba, hogy a DISZ mechanikusan kopírozta a Pártot, elhanyagolta az Ifjúság között a sportéi kultúrmumkáit. Komoly fiiba, hogy megyénkben is lényegében csak a 16—20 évesek vannak bent a DISZhen. A pártbizottságok és pártszervezetek a DISZ szervezeti megerősítése és a Párt egészséges utánpótlásának biztosítása érdekében a 24 éven aluliak közül tagjelöltnek, a termelésben, a tanulásban, a társa dalim munkában kiváló érdemeket szerzett kiváló fiatalok legjobbjait vegyék fel. Pártbizottságaink ellenőrizzék és segítsék elő, hogy a : területükön dolgozó DlSZ-bizpttsá gok vezetői és munkatársai, valamint a fontosabb DISZ-szervezetek titkárai kellő politikai képzettséggel rendelkező, a feladat ellátására alkalmas, lehetőleg 20 éven felüli káderek legyenek. A pártszervezetek a DISZ megerősítése céljából adjanak a DISZ-nek politikailag fejlett és lehetőleg már párt iskolát végzett 24—26 éves pártkádereket. Értünk már el eredményeket a DISZ segítése terén. Számos olyan párttitkár van, mint a nagyhalászi, nyírbogát!, akik maguk is gyakran résztvesznek a DISZ vezetőségi ülésein. Pártszervezeteink mindinkább kezdik megérteni, kifizetődik az a munka, amit a DlSZ-szerveze- tekkel való foglalkozásra fordítunk. Azonban a kezdeti eredmények mellett vannak hibák, amelyek fékezi k a DISZ gyorsütemű fejlődését. A csengeri, mátészalkai és kisvárdai járási párttitkár elvtársak kevés segítséget adnak a DISZ-nek. A pártszervezetek még nem értették meg mindenütt: a DISZszel való foglalkozásnak mindennapi munkánk szerves részévé kell lennie. így a DISZ is nagyobb gon dot fog fordítani a munkásosztály nevelésére, a dolgozó parasztfiatalok bevonására. S ennek eredményeképpen falusi DlSZ-szerveze- teink is harcos szervezetek lesznek, meg fog javulni a tainulási fegyelem iskoláinkban is. Ezek után a Megyei Pártbizottság ülése összefoglalta a megyére vonatkoztatva mindazokat a feladatokat, amelyeket Farkas elvtárs 7 pontba jelölt meg referátumában. A Központi Vezetőség ülésén Horváth és Farkas elvtársak beszámolói hosszú időkre megszabták pártszervezeteink munkáját, ezért a referátumokat alaposan dolgozzák fel pártszervezeteink vezetőségi üléseken, taggyűléseken, pártcso- portértekezleteken. és népnevelő-értekezleteken. Á tiszarádi tanács munkája az aratásban Tiszarád határát keresztek tarkítják. Az aratás derekán van a község. Az aratás megkezdése előtt tanácsülésen vitatták meg a dolgozó parasztok az aratás teendőit. Elhatározták, hogy az egyénileg dolgozó' parasztok is egymás segítségével végzik az aratási munkát. Azonban ez csak határozat maradt. Gyakorlatilag nem valósították meg. Ezért megy lassan a községben az aratás. Maga Végső Károly tanácselnök is egyénileg dolgozó paraszt s nem mutat ő sem jó példát a falu dolgozóinak a közös munka szervezésével. Egyedül arat s a 7 hold kalászosnak öt nap alatt még a felét sem vágta le. A tanácsülésen kijelölték a dűlő- felelősüket. Meg is bízták őket feladatokkal a falu dolgozó parasztjai. Feladatul tűzték eléjük, hogy minden nap megnézzék a hozzájuk beosztott területet. Ellenőrizzék az aratási munkát, gondoskodjanak arról, hogy a búza viaszéréskor kasza alá kerüljön, ne legyen szemveszteség. A dülőfelelősöknek napi munkájukról minden este be kell számolniok a tanács végrehajtó bizottságának. Vannak közöttük, akik felelősségük tudatában teljesítik is kötelességüket, amit a dolgozó parasztság reájuk bízott. Ilyen Barakső elvtárs, aki minden nap pontosan ellenőriz és leadja a jelentést a tanácsnál. Személyesen felkeresi azokat, akiknek a terményét már lehet vágni és ő maga figyelmezteti a gazdát az aratási munkálatok Időbeni elvégzésére. Nem segíti elő azonban az aratás munkáját az, hogy a tanács és a lermelőszövef kezet között rossz a kapcsolat. Ez az oka annak, hogy a csoport nem adja le a tanácsnál a napi jelentést és, hogy a Kossuth tennetőesoportnál Garai elvtárs úgy gondolkozik, „nincs ahhoz a tanácsnak semmi köze. hogy mi menynyit aratunk le naponta.” Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a termelőcsoport és a tanács között. Hogy ez mennyire valósul meg, az a tanácselnök elvtárs jó munkájától függ. Végső elvtárs gyakrabban keresse fel a termelő- csoportot. Foglalkozzon a problémáival. Nyújtson segítséget a tszcs, munkájához, akkor nagyobb bizalommal lesznek hozzá a csoport tagjai. Meg kell javítani a tanácsnál a pártelleuőrzést is, mert végső fokon a pártszervezet felelős a község rossz munkájáért. A tanácselnök elvtárs úgy látja, hogy Ti szárúdon .minden jól megy’’. Építő bírálattal kell megszüntetni az elbizakodottságot, s az agitáciős munka kiszélesítésével kell segíteni, hogy ezután rend legyen a községben. Az agitációban helyes kezdeményezés volt a villámok bevezetése. Alkalmazzák ezeket ezután is. Népszerűsítsék az élenjárókat és pel- lengérezzék ki a hanyagokat, mint például Erdei Sándornét, aki a Kossuth termelöcsoportnak tagja s még 9 órakor otthon henyél. A villám az.onban ne legyen egyoldalú. Necsak a termelőcsoportok eredményeivel és hiányosságával foglalkozzék, hanem az egyénileg dolgozókkal is. Dicsérjék meg az olyanokat, mint Barnák János, Bácskái Gyula, akik az aratási munkálatokat elvégezték két nap alatt. Az aratás után újabb nagy feladatok következnek: a cséplés, a begyűjtés. Az agitáclós munkának még magasabb színvonalra kell emelkednie. Meg kell magyarázni minden dolgozó parasztnak: az ötéves terv gazdag ajándékait kapja a falu a begyűjtött gabonáért. A tanács ugyanakkor megalkuvás nélkül dolgozzék, nehogy a késedelmes aratást törvényszegés, késedel- meg beadás kövesse, ecsed példája megmutatta, hogy nagy előrehaladást tettünk ezen a téren. Ugyanakkor akadnak egyes párt- és állami funkcionáriusok, akik a munkásosztállyal szemben akarják védeni a falut, lazítani akarják a közteherviselést. Ez az opportunizmus megmutatkozik a mi megyénkben is, amikor a begyiijtntta meg. Előadója Győré József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára volt. Pártunk, dolgozó népünk büszkén tekint vissza az eddig elért jelentős eredményekre, Hal