Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-29 / 151. szám
NÉPLAP 3 1052 JÚNIUS 29. VASÁRNAP »•AKTÉ PÍTÉS Harcoljanak népnevelőink a begyűjtés 100 százalékos teljesítéséért ■Atdkosi elvtárs Pártunk Közpon- X\ Vezetőségének 1951. november ,'iú-i ülésén, ezeket mondotta: „Megvannak a jegyrendszer megszüntetésére a tehetőségek és ennek a rendszabálynak eljött az ideje.” A jegy rendszer megszüntetésével kaixsolatos árrendezést Népköz- társaságunk minisztertanácsának és Tártunk Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáról szóló hatálazatával egészítette ki.- Szabolcs-Szatmár megye kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt hónapokban a begyűjtésben, jelenleg is a begyűjtési verseny élén halad. Elért eredményeink azonban sem miképpen sem vezethetnek arra, hogy úgy gondoljuk: már mindent megtettünk a begyűjtés érdekében. Tártszervezeteinknek különös gonddal kell tanulmányozniok a minisztertanács határozatát az 1952—53. évi terménybsgyüjtésröl. Felvilágosító, agitációis munkával el kell érni, hogy minden termelőszövetkezeti tag, minden egyénileg dolgozó paraszt tudja, hogy a he adás határidőre való ron tos teljesítése közvetlen anyagi érdeke. Iíá kell mutatni arra. hegy a késlekedők elütik a szabadpiaci értékesítéstől a kötelességüket becsületesen, teljesítő dolgozó paraszr íokat is. A minisztertanács 1951 december 1-1 határozata kimondja, hogy azokat a községeket, melyek ÍV nagyon lemaradtak a begyűjtésVu, ki kell zárni a szabadpiaci forgalomból. Megyénk dolgozó parasztsága értesült arról, hogy a begyűjtési minisztérium a belügyminiszterrel egyetértésben a december 14 párt- és kormányhatározat alapján május ü—tői kezdődően kizárta Sr'TOafeadpiaci forgalomból Gros községet, mert a® első negyedévi beadási kötelezettségét, többszöri figyelmeztetés ellenére sem teljesítette. Ebben a községben a begyűjtési kötelezettségüket becsületesen teljesítő dolgozó parasztok sem értékesíthetik szabadon, termékeiket. Szabolcs-Szatmár megye dolgozó t parasztsága lelkesen készülődik a begyűjtés tervének sikeres teljesítésére. Ezt mutatja a vajai dolgozó pa- . «isztok országos begyűjtési versenyfelhívása. Versenyfelhívásunkat, mely a Szabad Atp és a Aép- ! lap 1952. június 10-t számában js- . lr-ut meg, — Vaján 18 kisgyülésen alaposan megvitatták. A versenyfelhívás megjelenése óta sorra csatlakoznak a versenyhez az egyes községek dolgozó parasztjai, a las- kodiak, ramocsaliáziak, pusztado- bosiak és sok más község. A versenyfelhívásba® megállapítják, hogy mit végeznek el a növényápolás, terén, hogyan dolgoznak az aratás, behordás, tarlóhántás, másodvetés és cséplés munkálataiban. Nem véletlen az, hogy ezt a példaadó versenyfelhívást a vajaink béke-nagygy illésén fogadták "el, mert hiszen jól tudják, hogy mindezeknek a munkálatoknak az elvégzése — a beadási kötelezett ségek teljesítése, az állami fegyelem betartása — a legszorosabban elválaszthatatlanul I‘ártsaervezetei üknek akkor, amikor megtárgyalják csoportos és egyéni agitáció keretében a vajaink versenyfelhív á sát, amikor csatlakoznak községükkel a vajaiak versenyfelhívásához, rá kell mutatni arra, hogy a beadási kötelezettségek pontos teljesítése, a tavaszi növéuyápolúsi munkák jó elvégzése a dolgozó parasztok legközvetlenebb érdeke. Felemelt 5 éves tervünk teljesítése során országunk gyors ütemben fejlődik. Megyénk dolgozó parasztsága lépten-nyomon látbaáj a; ezt a hatalmas iramú fejlődést. Minden öt napban felépítünk egy gyárat. A gyárakban traktor, eke, műtrágya, textil-, cipő és egyéb iparcikk készül. Erőműveket ép tünk, duzzasztógát akat, melyek villanyáramot adnak a falunak és, sokezer hold földet öntöznek. Az elmúlt évben újabb 31.000 hold öntözését kezdtük meg. Az 5 éves terv végére öntözéssel 370.000: holdról űzzük el az aszályt. A mezőgazdaság az elmúlt évben több, mint 3.000 traktort, 1.250 kévekö- tő-aratógépet, 850 cséplőgépet, 990 fogat os fűkaszálót és más gépel kapott. A mi megyénkben, csupán a nagykállói gépállomás 2 millió 134.OOÓ forintjába került a dolgozók államának. Az egész megyének büszkesége a Tiszalökön épülő hatalmas duzzasztógát. Mint mindenütt, itt is a legközvetlenebbül járhatjuk a Szovjetunió segítségét. A Szovjetunióból soha nem látott gépek érkeznek az építkezéshez, melyek ezer, meg ezer ember munkáját szabadítják fel. A földgyalú, a lépegető ekszkavátor leveszik a dolgozók válláról a legnehezebb munkák gondját. Ha elkészült a Tiszalökl Duzzasztómű, 200.UUO kát holdat tudunk vele öntözni. Mindez A politikai tömegmunka kérdéseit vitették meg a tiszadobi Táncsics tsz. aktívéi összefügg a béke megvédésével. Ezzel a jelszóval indulnak harcim: „Munkával erősítsük hazánkat — a béke országát!” E jelszónak szellemében így szól a begyűjtésre vonatkozó része a versenyfelhívásnak: Kenyérgabonából, takarmánygabonából augusztus R-ig 100 százalékig teljesítjük beadási kötelezettségeinket. Me: fogadjuk, hogy az Alkotmány iin nepére teljesítjük az egészévi to jós- és baromfibeadást, a szeptember 1 re előirányzóit sertésbeadási tervünkét és a III. negyedévi vá- gömarbabeadási tervet. Minden hő- .iuipban rendszeresen 105 százalék fa teljesítjük tejbeadási kötelezett, sósunkét. vőlegény korába n vett. Ma mindenkinek rendes cipője, bakancsa, vagy csizmája van a falun s van viselő és ünneplő is. Nemcsak a kulákoknak, mint a múltban. A cipőhöz azonban bőr kell. Az. államnak beadott sertés- és egyéb, élőállat bőréből készül a cipő a falu dolgozói számára is. Az a dolgozó paraszt, szövetkezeti tag. aki nem iparkodik az élőállatbe- adással, saját magát és a többi falusi dolgozót rövidíti meg. Tannak, akik úgy vélik, hogy a begyűjtött mezőgazdasági termékeket kizárólag a város fogyasztja. Ez teljesen helytelen felfogás, löszén a beszolgáltatott ételemnek kö. a fele visszatér a faluba. Ma minden fahisi dolgozónak bőven akad munkája. Földje jövedelméből, vagy keresetéből minden élei m iszerszü kségletét biztosi tan i tudja. Ma már a kupeoek és spekulánsok nem tudják megsarcolni a dolgozó parasztot azzal, liogy potom áron veszik meg a megszo- rultaktól terményeiket, vagy uzso- rakölcsöneikkel segítik l;i őket» Begyűjtési rendszerünk megfelelő állami készletet biztosít az ország lakosságának ellátása érdekében. Az állami készletek biztosítják a falu ellátatlanjai, a gépállomások, állami gazdaságok dolgozói, a dolgozó parasztok katona- és város ban tanuló fiai ellátását is. A begyűjtött termékek megfelelő men.v- nyis-ége akadályozza meg, hogy kis- és középparasztok termékei a spekuláció martalékaivá váljanak. Ha jól megy a begyűjtés, akkor falun is több nemcsak az iparcikk, hanem az élelmiszer, takarmány is. mint ahogy ezt az 1951. december 1-i rendszabályok bevezetése óta mindenki tapasztalhatta. Az ellenség aknamunkáját agitációs érv népnevelőink számára, mikor arról beszélünk, hogy hogyan emelkedik a dolgozó nép életszínvonala, mit ad a dolgozók állama a munkájukat becsületesen végzőknek. De ki tudná felsorolni mindazt, amivel még érvelni lehet. Nincs olyan község a mi megyénkben sem, amely ne erezné a dolgozók államának gondoskodását, Sényő kis község, de 56.000 forintot fektettünk be két új kát elkészítésébe, községben 52 családi ház Kék épült 260.000 forintos értékben. A kisari hídépítés 1 millió 400.000 forintjába került a nép államának. De hány olyan község van, mint Yenesellő, ahol a múlt rendszerben a Dessewffy-grófok pöffesz- kedtek és zsákmányolták ki a parasztságot. Ma VencseMő községből 34 fiatal jár középiskolába, 14 van főiskolákon és egyetemeken, S katonatiszt került ki közülük. 12 en vannak most is tiszti iskolán, 2 fiatal gazdasági főiskolán van. A vásárosnaményi járás területén 12 milliós beruházás történt. Tarpán csupán a villanyvilágítás 240.000 forintba került. Községeink túlnyomó többségében kigyúlt a villany, falusi gyógyszertárak létesültek, kultúrottho- nákban jönnek össze a dolgozó parasztok, hogy felébresztett művelő d-ési igényeiket kielégítsék, közvet len orvosi segítséget kapnak, több szülőotthon, szociális otthon létesült. Pártszervezeteinknek a begyűjtési munkára való felkészülés idején össze kell gyűjteni az agitációs érveket és meg kell mutatni, hogy dolgozó parasztságunk önmaga érdekeit is legközvetlenebbül akko szolgálja, ha az állam iránti kötelezettségének eleget tesz. A múltban a munkanélküliek serege még novemberben is cipő nélkül álldogált a falusi piactéren. A gyermekek kimaradtak az iskolából, mert nem volt cipőjük. Sok kis- és közép paraszt élete végén abban a csizmában ünnepelt, amit egy pillanatra sem szabad szem előtt téveszteni. A Szabad X ép június 15-i számában jelent meg a Magyar Népköztársaság miniszter- tanácsának határozata az 1052— 53. évi termény-begyűjtésről. Ezt a határozatot úgy kell megmagyarázni dolgozó parasztságunknak, hogy egyben rámutatunk arra, hogy az ellenség hogy igyekszik akadályozni a határozat végrehajtását. A minisztertanács határozata pontos útbaigazítást ad a ter- mén y begy ü j tés előkészítéséről, a begyűjtési tervek megállapításáról, az állami termény-begyűjtés megszervezéséről, a tárolás és szállítás biztosításáról, a terménybegy iij tőd versenyről. Továbbá a szabadpiaci * értékesítés szabályozásáról. Különösen rá kell mutatni* a határozat következő részére a dolgozó parasztság előtt: ,,Az 1951. december 1-1 párt- és kormányba-1 túrozat alapján a forgalmi korlátozások gabonafélékre 1952 június hő 30. napján átmenetileg újból életbe lépnek. A forgalmi korlátozások a megye, a járás, illetőleg a község vagy város területén csal akkor szűnnek meg ismét, ha a megye, a járás, illetőleg a község gabona begy ü j tésl tervét teljesíti. Pártszervezeteinknek él kell érni, hogy a minisztertanácsi határozat minden pontjának érvény! szerezzenek, a tanácsok, a tömeg- szervezetek, az állandó bizottságok jó munkájukon keresztül elérjél: hoáy a dolgozó parasztok „közvetlenül a cséplőgéptől tegyenek eleget beadási kötelezettségüknek és így biztosítsák a. begyűjtés teljes sikerét”. I’á rt szerveze teínknek, tanács tagjainknak egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy a leghatásosabb érv, a legjobb nevelő-eszköz a személyes példamutatás. A begyűjtéssel kapcsolatos verseny- szervezésében, a beszolgáltatások teljesítésében tehát járjanak élen a kommunisták, a népnevelők, a tanácstagok, tömegszervezeti vezetők, hogy személyes példamutatásukkal is segítsék elő a begyűjtési terv teljesítését. A tiszadobi Táncsics termelőszövetkezet vállalta: úgy végeznek minden munkát, olyan eredményeket érnek el, hogy elnyerjék az „Ország élenjáró terinelőszövrtke- zeli gazdasága” címet. Az elmúlt gazdasági év tapasztalatai az alsóbb iskola elvégzését jelentette a csoport számára. A tiszadobi Táncsics tagjai megtanulták a szövet- (kezet! gazdálkodás ábo-jét. Termé- iszetesen nem egyszerre értette ezt: .meg mindenki. A pártszervezetnek, t i szövetkezet vezetőinek szívós, felvilágosító munkát kellett végeznie, tinig eljutottak odáig: a területet -gyénekre felosztották. Míg sikerült megértetni, az új módszerek alkalmazásúnak jelentőségét. A háromszori fejős bevezetéséről jiél- dául hiába beszélt bosszú hetekig a vezetőség. „Ha eddig jó volt így miért kell most változtatni':” — mondták sokan a csoporttagok közül. A néhány éve, hónapja még egyénileg gazdálkodó termelőszövetkezeti tagok maradi gondolkodása is akadályozta a tiszadobi 1sz. fejlődését. „Minek nekünk az a sok tehén’” — mondták néhányban, amikor a tehenészet fejlesz- téséről volt szó. Sokan meg is toldották : ,,Azt mondják, hogy 'a sajátunk ellenségei vagyunk, mert ellenezzük az állatállomány növelését. Miért lennék én a saját magam ellensége — mondta egy hangoskodó -— hisz nem az enyém az/istállóba álló tehén, mertha az enyém lenne, akkor elköthetném, akkor vihetnem a vásárra, amikor én akarom". Azóta nagyot változott minden. Ha most valami Idegen betéved a Táncsics tsz. udvarára, a tehenészetbe és elnézi, hogy az ott dolgozó üreg néni és bácsi este harmadszori fejes elqft tőgy-masszázst végez, vagyha megsimogatja a mesterségesen nevelt borjúkat s megtekinti a vetőkmmpll előesiráz- tatúsát, eszébe se jut talán, hogy mindazt, amit lát, nehéz harc — a pártszervezet politikai felvilágosító munkájának eredménye. De erről még a tsz. néhány tagja is megfeledkezik. Ezért hozott u pártszervezet vezetősége most az aratás-csépi és nagy munkájának megindulása előtt olyan határozatot: a népnevelők, pártbizalmiak, a pártszervezet aktivistái vitassák meg a „Politikai törnegmunka a termelőszövetkezetekben” című brosúrát. S hogy ez a határozat mennyire időszerű volt. azt Róka elvtárs az egy-il népnevelő hozzászólása is elárulta, aki kijelentette: „az aratás-cséplés sikeres elvégzéséhez politikai felvilágosító munkára nincs szükség, csak az a fontos, hogy a tsz. vezetősége biztosítsa a csoporttagok jó élelmezését.” A POLITIKAI TÖMEGMUNKA ELHANYAGOLÁS AN A K JELET mutatkoznak a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezetben. Erről beszélt Szojlca elvtárs a tsz. agronómusa és Sípos Zsófia könyvelő is, aki megbírálta a vezetőséget azért, mert elhanyagolja a népnevelő értekezletek megtartását. S majd elmondotta, hogy a szövetkezeti demokrácia elmélyítésével — azzal, hogy minden egyes szövetkezeti tag megérti majd, hogy ö a szövetkezet gazdája és hogy személy szerint is felelős a szövetkezet fejlődéséért — még jobban elősegítenél a tagság aktivizálódását, az ara- tás-cséplésre való felkészülést. A szövetkezeti demokrácia növeli a tagság felelősségérzetét — mondta Sipos elvtársnő, amit bizonyít az hogy amikor a kocsisok, brigádve zetők számára értekezletet tartottak és elmagyarázták nekik az építkezés jelentőségét, rögtön vállalták: vasárnap az építkezés meggyorsítása érdekében beszállítják a szükséges gerendákat az építkezéshez. A vitaest résztvevői Róka elv- társ nevét nem Is említették, — aki azt mondotta, hogy nincs szükség felvilágosító munkára, — d've le vitatkoztak és azokkal, akii a tavalyi kapálatlan földről elfeledkezve, az idén is azt fújják, sok ,a munka, nincs idő az agitációra. Tóth Miklós elvtárs is hozzászólt-, a vitához. Elmondotta: ..Az elmúlt,: gazdasági évben a nagy munkára» való hivatkozással ELHANYAGOLTUK a népnevelő munkát. >S mivel mi nem beszéltünk, beszélt” helyettünk az ellenség. „Ne arassatok többet, mint amennyi a fejadagra -.szükséges — susogták, — , mert úgy sem kaptok egy szemmel se többet, mind elviszik tőletek.” Ezért járt a tagság jelentő#’ része 8 óra után aratni s állt néki a kaszáját kikalapálni, ezért várta karba tett kézzel jó néhány szövetkezeti tag már délelőtt 11 órákor az ebédet. Az jdén már másképp lesz. Mindenki tudja, hogy mennyi a beadási kötelezettségünk és. hogy a terven felüli termés 25 százálékát a területet megművelő brigád kapja. MIRŐL BESZÉLJENEK A NÉPNEVELŐK? A hozzászólók elmondották, lrogy abban a brigádban, ahol jól dolgozik a pártcsoport, s a népnevelők sem hanyagolják el munkájukat, ott lelkesen készülnek az aratásra. Mint például a Rákbsi-brigádbarí, ahol a családtagok is rendszeresén kijárnak a földekre. Matlszkó élvtárs arról beszélt, hogy az aratús- cséplés időbeni elvégzése érdekében a brigádjához tartozó vata- inennyi dolgozót még a nagy munkák megindulása előtt felkeres s elmondja nekik: minden szem ga- . honával a békét erősítik, hogy ezen keresztül is érezzék felelősségüket, az időbeni aratás elvégzését. Hoch Mihály elvtárs kiegészítette Ma- tiszkó elvtárs szavait azontúl, hogy elmondják a népnevelők: a szövetkezet erősítése a béketábort erősíti, — még keii ismertetni a .iíolT gozókkai az imperialisták, Tltó^k gaztetteit is, szembe kell állitunj. sajátmagunk életét a tőkés . elnyomás alatt élő dolgozó parasztok helyzetével. Szűcs elvtárs .elmondotta, bogy a népnevelőknek a má- sodveíés jelentőségéről is beszélniük kell, mert ha nincs is eileue a tagság, dé még sokan nem értik, hogy a másodvetés láthatatlanul megnöveli a csoport területét, elősegíti az állattenyésztés fejlesztését — a tsz. jövedelmének növelését, TÖRŐDNI KELL AZ EGÉSZ GAZDASÁGGAL A vita során elmondották a! népnevelők : még nem látja minden tsz, tag, hogy a saját munkáján tűi törődnie kell a gazdaság minden kérdésével, mert ha a szövetkezet 20 tagja közül például csak 10 végzi el idejében rendesen a munkáját, a másik 10 elhanyagolja, akkor a 10 szorgalmas is ugyanúgy károsodik, mint a hanyag. A. szövetkezeti tagoknak egymást kell nevelniük, serkenteniük a jó munkára. Erről beszélt Novák elvtárs, aki elmondotta, hogy Tóth Ferenc is erről feledkezett meg, amikor a saját területének megkapálása után fogta magát és hazament, ahelyett, hogy új területet fogott volna. Majd Novák elvtárs felhívta valamennyi résztvevő figyelmét arra: elevenítsék föl a brigádokban, munkacsapatokban a déli sajtóolvasást, a csoportos beszélgetéseket, ami nagyban elősegíti a tagok aktivizálását. „Ne ismerjünk fáradságot a felvilágosító munkába^, alkalmazzuk az agitációs rnuuiía legkülönbözőbb módszereit, mert csak jó politikai munkával bizto- jsíthatjuk az előttünk álló feladatok sikeres elvégzését, t A tiszadobi Táncsics termelö- j szövetkezetben a politikai tömeg- munkáról rendezett vitaest az aratás-cséplés, a nyári nagy munkák elvégzésének előkészítésében fontos helyet foglal el, elősegíti a termelőszövetkezet harcát az „Ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága” címért.
