Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-29 / 151. szám

NÉPLAP 3 1052 JÚNIUS 29. VASÁRNAP »•AKTÉ PÍTÉS Harcoljanak népnevelőink a begyűjtés 100 százalékos teljesítéséért ■Atdkosi elvtárs Pártunk Közpon- X\ Vezetőségének 1951. november ,'iú-i ülésén, ezeket mondotta: „Meg­vannak a jegyrendszer megszünte­tésére a tehetőségek és ennek a rendszabálynak eljött az ideje.” A jegy rendszer megszüntetésével kaixsolatos árrendezést Népköz- társaságunk minisztertanácsának és Tártunk Központi Vezetőségé­nek határozata a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadí­tásáról szóló hatálazatával egészí­tette ki.- Szabolcs-Szatmár megye kiemel­kedő eredményeket ért el az el­múlt hónapokban a begyűjtésben, jelenleg is a begyűjtési verseny élén halad. Elért eredményeink azonban sem miképpen sem vezethetnek arra, hogy úgy gondoljuk: már mindent megtettünk a begyűjtés érdekében. Tártszervezeteinknek különös gond­dal kell tanulmányozniok a minisztertanács határozatát az 1952—53. évi terménybsgyüjtésröl. Felvilágosító, agitációis munkával el kell érni, hogy minden termelő­szövetkezeti tag, minden egyénileg dolgozó paraszt tudja, hogy a he adás határidőre való ron tos teljesítése közvetlen anyagi érdeke. Iíá kell mutatni arra. hegy a késlekedők elütik a szabadpiaci értékesítéstől a kötelességüket be­csületesen, teljesítő dolgozó paraszr íokat is. A minisztertanács 1951 december 1-1 határozata kimondja, hogy azokat a községeket, melyek ÍV nagyon lemaradtak a begyűjtésVu, ki kell zárni a szabadpiaci forga­lomból. Megyénk dolgozó parasztsá­ga értesült arról, hogy a begyűj­tési minisztérium a belügyminisz­terrel egyetértésben a december 14 párt- és kormányhatározat alap­ján május ü—tői kezdődően kizárta Sr'TOafeadpiaci forgalomból Gros községet, mert a® első negyedévi beadási kötelezettségét, többszöri figyelmeztetés ellenére sem teljesí­tette. Ebben a községben a begyűj­tési kötelezettségüket becsületesen teljesítő dolgozó parasztok sem ér­tékesíthetik szabadon, termékeiket. Szabolcs-Szatmár megye dolgozó t parasztsága lelkesen készülődik a begyűjtés tervének sikeres teljesítésére. Ezt mutatja a vajai dolgozó pa- . «isztok országos begyűjtési ver­senyfelhívása. Versenyfelhívásu­nkat, mely a Szabad Atp és a Aép- ! lap 1952. június 10-t számában js- . lr-ut meg, — Vaján 18 kisgyülésen alaposan megvitatták. A verseny­felhívás megjelenése óta sorra csat­lakoznak a versenyhez az egyes községek dolgozó parasztjai, a las- kodiak, ramocsaliáziak, pusztado- bosiak és sok más község. A ver­senyfelhívásba® megállapítják, hogy mit végeznek el a növényápolás, terén, hogyan dolgoznak az aratás, behordás, tarlóhántás, másodvetés és cséplés munkálataiban. Nem véletlen az, hogy ezt a példaadó versenyfelhívást a va­jaink béke-nagygy illésén fogadták "el, mert hiszen jól tudják, hogy mindezeknek a munkálatoknak az elvégzése — a beadási kötelezett ségek teljesítése, az állami fegye­lem betartása — a legszorosabban elválaszthatatlanul I‘ártsaervezetei üknek akkor, ami­kor megtárgyalják csoportos és egyéni agitáció keretében a vajaink versenyfelhív á sát, amikor csatla­koznak községükkel a vajaiak ver­senyfelhívásához, rá kell mutatni arra, hogy a beadási kötelezettsé­gek pontos teljesítése, a tavaszi növéuyápolúsi munkák jó elvég­zése a dolgozó parasztok legközvetlenebb érdeke. Felemelt 5 éves tervünk teljesí­tése során országunk gyors ütem­ben fejlődik. Megyénk dolgozó pa­rasztsága lépten-nyomon látbaáj a; ezt a hatalmas iramú fejlődést. Minden öt napban felépítünk egy gyárat. A gyárakban traktor, eke, műtrágya, textil-, cipő és egyéb iparcikk készül. Erőműveket ép tünk, duzzasztógát akat, melyek villanyáramot adnak a falunak és, sokezer hold földet öntöznek. Az elmúlt évben újabb 31.000 hold öntözését kezdtük meg. Az 5 éves terv végére öntözéssel 370.000: holdról űzzük el az aszályt. A me­zőgazdaság az elmúlt évben több, mint 3.000 traktort, 1.250 kévekö- tő-aratógépet, 850 cséplőgépet, 990 fogat os fűkaszálót és más gépel kapott. A mi megyénkben, csupán a nagykállói gépállomás 2 millió 134.OOÓ forintjába került a dolgo­zók államának. Az egész megyének büszkesége a Tiszalökön épülő ha­talmas duzzasztógát. Mint minde­nütt, itt is a legközvetlenebbül járhatjuk a Szovjetunió segítségét. A Szovjetunióból soha nem látott gépek érkeznek az építkezéshez, melyek ezer, meg ezer ember mun­káját szabadítják fel. A földgyalú, a lépegető ekszkavátor leveszik a dolgozók válláról a legnehezebb munkák gondját. Ha elkészült a Tiszalökl Duzzasztómű, 200.UUO kát holdat tudunk vele öntözni. Mindez A politikai tömegmunka kérdéseit vitették meg a tiszadobi Táncsics tsz. aktívéi összefügg a béke megvédésével. Ezzel a jelszóval indulnak harc­im: „Munkával erősítsük hazán­kat — a béke országát!” E jelszónak szellemében így szól a begyűjtésre vonatkozó része a versenyfelhívásnak: Kenyérgaboná­ból, takarmánygabonából augusz­tus R-ig 100 százalékig teljesítjük beadási kötelezettségeinket. Me: fogadjuk, hogy az Alkotmány iin nepére teljesítjük az egészévi to jós- és baromfibeadást, a szeptem­ber 1 re előirányzóit sertésbeadási tervünkét és a III. negyedévi vá- gömarbabeadási tervet. Minden hő- .iuipban rendszeresen 105 százalék fa teljesítjük tejbeadási kötelezett, sósunkét. vőlegény korába n vett. Ma minden­kinek rendes cipője, bakancsa, vagy csizmája van a falun s van viselő és ünneplő is. Nemcsak a kulákoknak, mint a múltban. A cipőhöz azonban bőr kell. Az. államnak beadott sertés- és egyéb, élőállat bőréből készül a cipő a falu dolgozói számára is. Az a dol­gozó paraszt, szövetkezeti tag. aki nem iparkodik az élőállatbe- adással, saját magát és a töb­bi falusi dolgozót rövidíti meg. Tannak, akik úgy vélik, hogy a begyűjtött mezőgazdasági terméke­ket kizárólag a város fogyasztja. Ez teljesen helytelen felfogás, lö­szén a beszolgáltatott ételemnek kö. a fele visszatér a faluba. Ma minden fahisi dolgozónak bőven akad munkája. Földje jöve­delméből, vagy keresetéből minden élei m iszerszü kségletét biztosi tan i tudja. Ma már a kupeoek és spe­kulánsok nem tudják megsarcolni a dolgozó parasztot azzal, liogy potom áron veszik meg a megszo- rultaktól terményeiket, vagy uzso- rakölcsöneikkel segítik l;i őket» Begyűjtési rendszerünk megfelelő állami készletet biztosít az ország lakosságának ellátása érdekében. Az állami készletek biztosítják a falu ellátatlanjai, a gépállomások, állami gazdaságok dolgozói, a dol­gozó parasztok katona- és város ban tanuló fiai ellátását is. A be­gyűjtött termékek megfelelő men.v- nyis-ége akadályozza meg, hogy kis- és középparasztok termékei a spekuláció martalékaivá váljanak. Ha jól megy a begyűjtés, akkor falun is több nemcsak az iparcikk, hanem az élelmiszer, ta­karmány is. mint ahogy ezt az 1951. december 1-i rendszabályok bevezetése óta mindenki tapasztal­hatta. Az ellenség aknamunkáját agitációs érv népnevelőink számára, mikor arról beszélünk, hogy hogyan emelkedik a dolgozó nép életszínvonala, mit ad a dolgozók állama a munkáju­kat becsületesen végzőknek. De ki tudná felsorolni mindazt, amivel még érvelni lehet. Nincs olyan község a mi megyénkben sem, amely ne erezné a dolgozók álla­mának gondoskodását, Sényő kis község, de 56.000 forintot fektet­tünk be két új kát elkészítésébe, községben 52 családi ház Kék épült 260.000 forintos értékben. A kisari hídépítés 1 millió 400.000 forintjába került a nép államának. De hány olyan község van, mint Yenesellő, ahol a múlt rendszer­ben a Dessewffy-grófok pöffesz- kedtek és zsákmányolták ki a pa­rasztságot. Ma VencseMő községből 34 fiatal jár középiskolába, 14 van főiskolákon és egyetemeken, S ka­tonatiszt került ki közülük. 12 en vannak most is tiszti iskolán, 2 fiatal gazdasági főiskolán van. A vásárosnaményi járás területén 12 milliós beruházás történt. Tarpán csupán a villanyvilágítás 240.000 forintba került. Községeink túlnyomó többségé­ben kigyúlt a villany, falusi gyógy­szertárak létesültek, kultúrottho- nákban jönnek össze a dolgozó pa­rasztok, hogy felébresztett művelő d-ési igényeiket kielégítsék, közvet len orvosi segítséget kapnak, több szülőotthon, szociális otthon léte­sült. Pártszervezeteinknek a begyűjté­si munkára való felkészülés idején össze kell gyűjteni az agitációs ér­veket és meg kell mutatni, hogy dolgozó parasztságunk önmaga ér­dekeit is legközvetlenebbül akko szolgálja, ha az állam iránti kö­telezettségének eleget tesz. A múltban a munkanélküliek se­rege még novemberben is cipő nél­kül álldogált a falusi piactéren. A gyermekek kimaradtak az iskolá­ból, mert nem volt cipőjük. Sok kis- és közép paraszt élete végén abban a csizmában ünnepelt, amit egy pillanatra sem szabad szem előtt téveszteni. A Szabad X ép jú­nius 15-i számában jelent meg a Magyar Népköztársaság miniszter- tanácsának határozata az 1052— 53. évi termény-begyűjtésről. Ezt a határozatot úgy kell megmagya­rázni dolgozó parasztságunknak, hogy egyben rámutatunk arra, hogy az ellenség hogy igyekszik akadályozni a határozat végrehaj­tását. A minisztertanács határoza­ta pontos útbaigazítást ad a ter- mén y begy ü j tés előkészítéséről, a begyűjtési tervek megállapításáról, az állami termény-begyűjtés meg­szervezéséről, a tárolás és szállí­tás biztosításáról, a terménybe­gy iij tőd versenyről. Továbbá a sza­badpiaci * értékesítés szabályozásá­ról. Különösen rá kell mutatni* a határozat következő részére a dol­gozó parasztság előtt: ,,Az 1951. december 1-1 párt- és kormányba-1 túrozat alapján a forgalmi korlá­tozások gabonafélékre 1952 június hő 30. napján átmenetileg újból életbe lépnek. A forgalmi korláto­zások a megye, a járás, illetőleg a község vagy város területén csal akkor szűnnek meg ismét, ha a megye, a járás, illetőleg a község gabona begy ü j tésl tervét teljesíti. Pártszervezeteinknek él kell ér­ni, hogy a minisztertanácsi hatá­rozat minden pontjának érvény! szerezzenek, a tanácsok, a tömeg- szervezetek, az állandó bizottságok jó munkájukon keresztül elérjél: hoáy a dolgozó parasztok „közvet­lenül a cséplőgéptől tegyenek ele­get beadási kötelezettségüknek és így biztosítsák a. begyűjtés teljes sikerét”. I’á rt szerveze teínknek, tanács tagjainknak egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy a leghatá­sosabb érv, a legjobb nevelő-esz­köz a személyes példamutatás. A begyűjtéssel kapcsolatos verseny- szervezésében, a beszolgáltatások teljesítésében tehát járjanak élen a kommunisták, a népnevelők, a tanácstagok, tömegszervezeti ve­zetők, hogy személyes példamuta­tásukkal is segítsék elő a begyűj­tési terv teljesítését. A tiszadobi Táncsics termelőszö­vetkezet vállalta: úgy végeznek minden munkát, olyan eredménye­ket érnek el, hogy elnyerjék az „Ország élenjáró terinelőszövrtke- zeli gazdasága” címet. Az elmúlt gazdasági év tapasztalatai az al­sóbb iskola elvégzését jelentette a csoport számára. A tiszadobi Tán­csics tagjai megtanulták a szövet- (kezet! gazdálkodás ábo-jét. Termé- iszetesen nem egyszerre értette ezt: .meg mindenki. A pártszervezetnek, t i szövetkezet vezetőinek szívós, fel­világosító munkát kellett végeznie, tinig eljutottak odáig: a területet -gyénekre felosztották. Míg sike­rült megértetni, az új módszerek alkalmazásúnak jelentőségét. A háromszori fejős bevezetéséről jiél- dául hiába beszélt bosszú hetekig a vezetőség. „Ha eddig jó volt így miért kell most változtatni':” — mondták sokan a csoporttagok kö­zül. A néhány éve, hónapja még egyénileg gazdálkodó termelőszö­vetkezeti tagok maradi gondolko­dása is akadályozta a tiszadobi 1sz. fejlődését. „Minek nekünk az a sok tehén’” — mondták néhá­nyban, amikor a tehenészet fejlesz- téséről volt szó. Sokan meg is tol­dották : ,,Azt mondják, hogy 'a sa­játunk ellenségei vagyunk, mert ellenezzük az állatállomány növelé­sét. Miért lennék én a saját ma­gam ellensége — mondta egy hangoskodó -— hisz nem az enyém az/istállóba álló tehén, mertha az enyém lenne, akkor elköthetném, ak­kor vihetnem a vásárra, amikor én akarom". Azóta nagyot változott minden. Ha most valami Idegen betéved a Táncsics tsz. udvarára, a tehené­szetbe és elnézi, hogy az ott dol­gozó üreg néni és bácsi este har­madszori fejes elqft tőgy-masszázst végez, vagyha megsimogatja a mesterségesen nevelt borjúkat s megtekinti a vetőkmmpll előesiráz- tatúsát, eszébe se jut talán, hogy mindazt, amit lát, nehéz harc — a pártszervezet politikai felvilágosító munkájának eredménye. De erről még a tsz. néhány tagja is megfeled­kezik. Ezért hozott u pártszervezet vezetősége most az aratás-csépi és nagy munkájának megindulása előtt olyan határozatot: a népnevelők, pártbizalmiak, a pártszervezet ak­tivistái vitassák meg a „Politikai törnegmunka a termelőszövetkeze­tekben” című brosúrát. S hogy ez a határozat mennyire időszerű volt. azt Róka elvtárs az egy-il népnevelő hozzászólása is elárulta, aki kijelentette: „az aratás-cséplés sikeres elvégzéséhez politikai felvi­lágosító munkára nincs szükség, csak az a fontos, hogy a tsz. veze­tősége biztosítsa a csoporttagok jó élelmezését.” A POLITIKAI TÖMEGMUNKA ELHANYAGOLÁS AN A K JELET mutatkoznak a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezetben. Erről beszélt Szojlca elvtárs a tsz. agronómusa és Sípos Zsófia könyvelő is, aki megbírálta a vezetőséget azért, mert elhanyagolja a népnevelő ér­tekezletek megtartását. S majd el­mondotta, hogy a szövetkezeti de­mokrácia elmélyítésével — azzal, hogy minden egyes szövetkezeti tag megérti majd, hogy ö a szövet­kezet gazdája és hogy személy sze­rint is felelős a szövetkezet fejlő­déséért — még jobban elősegítenél a tagság aktivizálódását, az ara- tás-cséplésre való felkészülést. A szövetkezeti demokrácia növeli a tagság felelősségérzetét — mondta Sipos elvtársnő, amit bizonyít az hogy amikor a kocsisok, brigádve zetők számára értekezletet tartot­tak és elmagyarázták nekik az épít­kezés jelentőségét, rögtön vállal­ták: vasárnap az építkezés meg­gyorsítása érdekében beszállítják a szükséges gerendákat az építkezés­hez. A vitaest résztvevői Róka elv- társ nevét nem Is említették, — aki azt mondotta, hogy nincs szük­ség felvilágosító munkára, — d'­ve le vitatkoztak és azokkal, akii a tavalyi kapálatlan földről elfeled­kezve, az idén is azt fújják, sok ,a munka, nincs idő az agitációra. Tóth Miklós elvtárs is hozzászólt-, a vitához. Elmondotta: ..Az elmúlt,: gazdasági évben a nagy munkára» való hivatkozással ELHANYAGOLTUK a népnevelő munkát. >S mivel mi nem beszéltünk, beszélt” helyettünk az ellenség. „Ne aras­satok többet, mint amennyi a fej­adagra -.szükséges — susogták, — , mert úgy sem kaptok egy szem­mel se többet, mind elviszik tőle­tek.” Ezért járt a tagság jelentő#’ része 8 óra után aratni s állt néki a kaszáját kikalapálni, ezért várta karba tett kézzel jó néhány szövet­kezeti tag már délelőtt 11 órákor az ebédet. Az jdén már másképp lesz. Mindenki tudja, hogy mennyi a beadási kötelezettségünk és. hogy a terven felüli termés 25 százálé­kát a területet megművelő brigád kapja. MIRŐL BESZÉLJENEK A NÉPNEVELŐK? A hozzászólók elmondották, lrogy abban a brigádban, ahol jól dolgo­zik a pártcsoport, s a népnevelők sem hanyagolják el munkájukat, ott lelkesen készülnek az aratásra. Mint például a Rákbsi-brigádbarí, ahol a családtagok is rendszeresén kijárnak a földekre. Matlszkó élv­társ arról beszélt, hogy az aratús- cséplés időbeni elvégzése érdeké­ben a brigádjához tartozó vata- inennyi dolgozót még a nagy mun­kák megindulása előtt felkeres s elmondja nekik: minden szem ga- . honával a békét erősítik, hogy ezen keresztül is érezzék felelősségüket, az időbeni aratás elvégzését. Hoch Mihály elvtárs kiegészítette Ma- tiszkó elvtárs szavait azontúl, hogy elmondják a népnevelők: a szö­vetkezet erősítése a béketábort erő­síti, — még keii ismertetni a .iíolT gozókkai az imperialisták, Tltó^k gaztetteit is, szembe kell állitunj. sajátmagunk életét a tőkés . el­nyomás alatt élő dolgozó parasztok helyzetével. Szűcs elvtárs .elmon­dotta, bogy a népnevelőknek a má- sodveíés jelentőségéről is beszél­niük kell, mert ha nincs is eileue a tagság, dé még sokan nem értik, hogy a másodvetés láthatatlanul megnöveli a csoport területét, elő­segíti az állattenyésztés fejleszté­sét — a tsz. jövedelmének növelé­sét, TÖRŐDNI KELL AZ EGÉSZ GAZDASÁGGAL A vita során elmondották a! népnevelők : még nem látja minden tsz, tag, hogy a saját munkáján tűi törődnie kell a gazdaság min­den kérdésével, mert ha a szövet­kezet 20 tagja közül például csak 10 végzi el idejében rendesen a munkáját, a másik 10 elhanyagolja, akkor a 10 szorgalmas is ugyan­úgy károsodik, mint a hanyag. A. szövetkezeti tagoknak egymást kell nevelniük, serkenteniük a jó mun­kára. Erről beszélt Novák elvtárs, aki elmondotta, hogy Tóth Ferenc is erről feledkezett meg, amikor a saját területének megkapálása után fogta magát és hazament, ahelyett, hogy új területet fogott volna. Majd Novák elvtárs felhívta vala­mennyi résztvevő figyelmét arra: elevenítsék föl a brigádokban, munkacsapatokban a déli sajtó­olvasást, a csoportos beszélgetése­ket, ami nagyban elősegíti a tagok aktivizálását. „Ne ismerjünk fá­radságot a felvilágosító munkába^, alkalmazzuk az agitációs rnuuiía legkülönbözőbb módszereit, mert csak jó politikai munkával bizto- jsíthatjuk az előttünk álló feladatok sikeres elvégzését, t A tiszadobi Táncsics termelö- j szövetkezetben a politikai tömeg- munkáról rendezett vitaest az ara­tás-cséplés, a nyári nagy munkák elvégzésének előkészítésében fontos helyet foglal el, elősegíti a terme­lőszövetkezet harcát az „Ország élenjáró termelőszövetkezeti gazda­sága” címért.

Next

/
Thumbnails
Contents