Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-26 / 148. szám

Vili. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM. ARA 50 FILLER 1952 JÚNIUS 26. CSÜTÖRTÖK A koreai nép iiarea a mi karénak is Klóré a koreai hónap .sikeréért! Nagygyűlést tartottak a nyíregyházi békeharcosok Tegnap este zsúfolásig megtöltöt­ték a József Attila kultűrliáz nagy­termét a nyíregyházi üzemek leg­jobb munkásai, a városkörnyék dolgozó parasztjai, értelmiségiek, orvosok, pedagógusok, férfiak és nők, Ifjak és öregek. Azért gyűltek össze, hogy megemlékezzenek az imperialisták Korea elleni gaz orv- támadásának járói és megbeszéljék tennivalói­kat a koreai nép megsegítésében, a békeharcban. A megyei és városi békebizottság által rendezett nagygyűlésen Zsura- kovszki János elvtárs, a megyei békebizottság fi Aára mondott beszé­det. Előadásában a többi között a második évforduló- következőket mondotta: Xsurakovszki .Linos elv társ» beszéde — Két esztendő telt el azóta, hogy a liszinmanista zsoldosbanda betört Észak-Korea földjére s az. ENSZ lobogója alatt megindultak 1 lacArthur „kereszteslovagjai” a béke, a szabadság és függetlenség ellen. Két esztendőn át hiába próbálták az imperialista fenevadak mocsár­ba taposni a koreai nép szabadsá­gát.. Hiába adtak parancsot embe­rek millióinak kiirtására, — a ko­reai szabadságharcosok nem tör­tek meg, inkább megizmosodtak, erősebbekké váltak. A történelemben példa nélkül áll Korea népének hősi küzdelme. Egy egész nép kelt hazája védelmére. Az elmúlt két esztendő során bebi­zonyosodott, bogy az a nép, amely egyszer már megízlelte a szabadsá­got, legyőzhetetlen. Izzó hazafiság. forró hazaszeretet. az igazság ügyébe vetett rendíthetetlen hit lelkesíti a koreai hazafiakat. Tud­ják és érzik, hogy küzdelmükben a világ békeszerető népei mellettük állanak. Érzik, hogy mellettük áll a hatalmas szovjet nép, hogy ve­lük vannak a népi demokratikus országok néltei, hogy rokonszenvvel kísérik harcukat a tőkés országok dolgozói is. Ott küzdenek mellettük vállvetve, fegyverrel a kézben a kínai önkéntesek,' hogy segítsék szomszédjukat, védjék hazájukat. Az amerikai gengsztereket hihe­tetlenül felbőszítette a csúfos ku­darcsorozat. Az idei tavaszon ledob­ták az utolsó álarcot is és a pes ris, kolera, tífusz bacillusait hív­iák szövetségesül. Baktéri unibom- bákat szórnak a házakra, földekre, megfertőzik a kutakat és abban bizakodnak, hogy ezzel az ocsmáuy fegyverrel megtörhetik Korea né- ]ij^. TV- vereség érte őket a bakté­riumháborúban is. Vádat emelt el­lenük a világ népe, háborús bűnös­nek bélyegezték meg őket a béke-' szerető milliók. Nincs olyan szó, nincs olyan jelző, amely kifejezhetné azokat a gazságokat, amelyeket az ameri­kaiak a kocsedószigeti és puszani hadifogolytáborban követnek el. Szabályos háborút indítottak a foglyok ellen. Kell-e aljasabb, vér- íorralóbb gaztett, mint tankokkal, lángszórókkal, kézigránátokkal gyil­kolni védtelen embereket csak azért, mert azok a háború után haza akarnak menni, csak azért, mert nem voltak hajlandók az amerikaiak rabszolgáivá lenni'? Az elmúlt nyolc hónap alatt a fronton egyetlen , ütközetben sem vett részt annyi amerikai katona, mint a jú­nius 10-i vérengzésben, a kocsedó­szigeti hadifogolytáborban. Június elején Clark tábornok, a pestishad­vezér Ridgway méltó utóda meg-, látogatta Kocsedót. Megbeszélést! tartott a tábor parancsnokával és) a következőket mondta: „Kocsedo- szigetet olyan csendes«! kell változ­tatni, mint a sír. Amíg engem lát­nak, erre a célra mindig lesz ele­gendő csapatuk és fegyverük.” Egy hétre rá az amerikaiak szabályos hadműveletet indítottak a tábor barakjai ellen. A tankok ágyúi lőt­ték a foglyokat, a hernyótalpak á{gázoltak az embereken és a hős koreai és kíuai hadifoglyok fegyver nélkül, a puszta kezükkel, kövek­kel, dorongokkal védekeztek a tan­kok, szuronyok és könnygázbombák ellen. Ezen az egy napon az ame­rikai gengszterek 188 koreai hadi­foglyot gyilkoltak és sebesítettek meg. A kocsedószigeti rémuralom mérhetetlen felháborodást váltott ki a koreai nép -soraiban és az. egész világon. Magasan lobog a gyűlölet lángja és a bosszú nem késik soká. A koreai hadifoglyok üzenete, amelyet hazájuk népéhez intéztek, vérben fogant. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy a koreai és kínai harcosok a mi nevünkben is méltó választ állnak ezekre az aljasságokra. A nyíregyházi békenag-ygyűlés* távirata Kim ír $xen elvtársitok Kim lr Szén elvtársnak Mi. Nyíregyháza város Uékenagygyúlésének résztvevői testvéri, har­cos üdvözletünket küldjük önnek és hős népének. Tudatában vagyunk annak, hogy az önök hősies szabadságharca a mi békénk védelmét is jelenti. Mi, üzemi dolgozók és dolgozó parasztok, értelmiségiek, úgy dolgozunk, hogy munkánkkal elősegítsük a világ béké­jének védelmét, a koreai nép szabadságharcát. Nyíregyháza békenagygyülós résztvevői Összeforrott a bélteszerető emberiség Az amerikai háborús gyújtogatok most a saját kárukon tanulhatják meg, hogy mit jelent egy olyan népre támadni, amely szabadsá­gáért, függetlenségéért harcol. A koreai háború két esztendeje az áldozatkész hazafiság, a forró ha­zaszeretet. a példás helytállás hő­söket adó 'csodálatos történelme. Ez a két esztendő a békésiérető emberiség összeforíottságának ra­gyogó bizonysága, a béketábor ere­jének szüntelen növekedése. A béke- szerető milliók erőt merítenek a koreai nép áldozatos küzdelmeiből. A nagy Sztálin szavai, hogy a ko­reai intervenció csakis az amerikai agresszorok vereségével végződhe­tik, százmilliókat, erősített meg. A magyar dolgozó nép is szíve minden szeretetével gondol a koreai szabadsághősökre, a szenvedő édes­anyákra, az árván maradt gyerme­kekre, a megcsonkított aggokra. Ezernyi tantijeiét mutatta már őszinte együttérzésének, szer,etető­nek, segítő szándékának. Az üze­mekben tartott koreai műszakok nagyszerű termelési eredményei, dolgozó parasztságunk harca a bő­séges termésért, az amerikai ke­gyetlenkedéseket megbélyegző tilta­kozó levelek és táviratok sokasága, mind azt bizonyítja, hogy nekünk is fáj a koreai nép szenvedése, hogy a mi kezünk Is ökölbe szorul az imperialisták gazságainak halla­tára. Itt, közöttünk J. is járnak aljas kártevő emberek, akik azt szeret­nék, ha újra lángbatmrulna a vi­lág, akik abban bíznak, hogy Tru- maa gengszterei a mi háza tábláin­kat is letaposhatjú.k, a mi gyárain­kat is rombadöntbetik. Ravaszul suttogva ..Amerika hangjá ”-t szaj­kózzák és azt hirdetik, hogy már nincs messze az új háború. Nem nehéz felismerni őket! A gyárak­ban a jobboldali szociáldemokratá­kat, akik a munkafegyelmet lazít­ják, a termelést akadályozzák, a határban a kulákokat, akik iiszküt vetnek a tiszta búza közé és a klerikális reakció ügynökeit, akik a szószékeket használják fel arra, hogy a főpapok és főárak régi vilá­gát sírják vissza. Truman megfize­tett ügynökei ők, a kocsedó-szigeti rablóbanditák cinkosai! Dolgozó népünk egységes a béke védelmében és jó munkájával mér csapást ezekre a bitangokra is. Közös cél, közös akarat vezet ben­nünket. és tettekkel bizonyítjuk be. hogy Korea hős népét támogatjuk. Küldjünk ajándékot a koreai gyermekeknek Az ország dolgozói nagy lelkese­déssel fogadták az Országos Béke­tanács felhívását. Egyhangú vá­lasztól volt hangos a magyar vi­dék : adjuk oda megtakarított fo­rintjainkat Korea népének, küld­jünk ajándékokat a hős katonák­nak, a nélkülöző anyáknak, árva- gyermekeknek. Segítsük a Iegyőz- hetlen népet, amely értünk, a mi békénkért is harcol. Legyünk méltók Korea hősi har­cához. üzemeinkben lendüljön fel a munkaverseny a harmadik negyed­évi terv sikeres teljesítéséért. Dú­san termő földjeinkről szorgalmas munkával takarítsuk be az eszten­dő bőséges termését, hogy Korea népe messze távolból is érezze ke­mény kézszorításunkat. Egy szívvel, egy lélekkel segítjük a koreai népet, mert tudjuk, ha őket segítjük, hazánkat segítjük, a békét szeretjük. Együtt harcolunk a hősökkel Koreáért a békéért! Hasonlóképpen tett fogadalmat a koreai hónapban végzendő jobb munkára Varga elvtárs, a Vasipari Vállalat dolgozója és Ferenci Mi- hilly elvrárs, az Építőipari Vállalat sztahanovista ácsa. Kiss Maróit szakérettségis hallgató megfogadta : a most sorrakerülő érettségi vizs­gára úgy készül, hogy a legjobb eredményt tudja felmutatni. Korea népe soha nem felejti el a magyar dolgozóit segítségét Teschmayer Krzsébet elvtársnő, a Rákosi Mátyás frontkóvház dol­gozója beszélt ezután koreai élmé­nyeiről. — 1051 szeptemberében hagytuk el Magyarország határát. Szovjet földön vezetett először utunk. Szer­te, amerre mentünk, hatalmas épí­tőmunkát csodálhattunk meg s a kórház valamennyi dolgozójára mély - benyomást tett a szovjet em­berekkel való találkozási Felejthe­tetlen élményt jelentett, hogy meg­láthattuk a Szovjetunió világszép fővárosát, Moszkvát. Megnézhettük a Kremlt, ahol Sztálin elvtárs dol­gozik. Azután négy napig élvezliik a baráti, kínai nép vendégszerete­tét. — erre vezetett az útnak egé­szen a '.Tfiiu f,'ivóig, Korea hatá­ráig. — Az első kép, ami Koreában szemünkbe ötlött, az a mérhetetlen; rombolás, pusztítás volt, amit az amerikaiak véghezvittek a legki­sebb faluban is. Amerre elmentünk, csak romokat és romokat láttunk. És még valamit: emberek dolgoz­tak a romok közt, építettek, javí­tottak, használhatóvá tették azt utakat, a hidakat. — Túláradó örömmel fogadtak bennünket koreai testvéreink. Száz­szor is elmondták ottartózkodásunk idején: „Soha nem felejtjük el a magyar népnek, nem felejtjük ell Rákosi Mátyásnak, hogy most, ai nehéz időkben segítségünkre sie­tett.” — Nehéz időket élnek a koreai dolgozók, — folytatta Teschmayer elvtársnő. — Láttunk édesanyákul, akik gyermekeiket temették. Lát­tunk árva gyermekeket, akik meg­halt szüleiket siratták. És láttunk harcosokat, láttuk, hogyan harcol á kínai és koreai nép. Láttunk rok­kantakat, akik minden áron vissza JUirtak menni a frontra, hogy megfizessenek az amerikai bandi­táknak a családi ház leromboló sóért, a gyermek, az anya megölé­séért vagy megkíívzásáért. — Láttuk, hogy elszántan, ke­ményen dolgoznak a front mögött az emberek s meggyőződtünk róla, hogy legyőzhetetlen az a nemzet, amelynek ilyen fiai vannak. Gerley Ferenc orvostanár szólalt fel ezután. Népi kormány­zatunk egészségügyi politikáját elemezte hozzászólása elején, amely szerves része a békéért, a jólétért folytatott harcnak. De amíg á bé­keszerető népek tudósai, kutatói és orvosai az orvosi tudás nagyszerű eredményeit a nép szolgálatába ál­lítják, afldig a nyugati imperialis­ták a baktériumokat emberek ki- pusztítására, pusztító járványok előidézésére használják fel. A szomszédos Nagykálló leszármazott­ja, a világhírű orvos, Korányi Sándor ‘ dr. egyetemi tanár néhány évtizeddel ezelőtt wundotta: „Mi, orvosok, ha akarnánk, pusztító jár­ványokat zúdíthatnánk az emberi­ségre, de közöttünk eddig még egy sem akadt, aki ezzel a hata­lommal visszaél ni mert volna.” — A koreai baktériumháború viszont azt mutatja, hogy odaát, túl az Óceánon, akadtak „tudósok.”, akik ezzel a hatalommal visszaéltek. Joggal válaszolta erre Akadémiánk főtitkára, Erdey-Gruz Tibor, hogy „ilyen tudományból mi nem ké l'ÜDk”. Tegyük erőssé országúukai ! Az üzemi tervek túlteljesítésével, a betakarítás gyors elvégzésével válaszolunk az imperialisták gaztetteire Számos hozzászólás követte Zsu- rakovszki János elvtárs előadását. Üzemi munkások, dolgozó parasz­tok fogadták meg: jobb munkát végeznek a koreai hónapban, ezzel védik a magyar dolgozó nép béké­jét, ezzel erősítik a koreai nép harcát is. Az üzemi tervek túltel­jesítésével. a betakarítás példamu­tató elvégzésével válaszolnak a pestisbanditák, az imperialisták gyalázatos koreai bűntetteire. Recska Sándor a Ságvári terme- lőosoport tagjai nevében ígérte meg: szemveszteség nélkül liefeje- zik a szerdai nap folyamán meg­kezdett aratást. Igazi bekearatás lesz ez, bókemúszak, amelyben a tszcs, minden tagja tudása legjavát adja a mönkába, hadd legyen mi­nél nagyobb, minél szebb a jövő- évi kenyér. A Ságvári termelőcso- port tagjai örömmel fogadták aze a hírt is — tolmácsolta Recska Sun dór —, hogy új gyűjtési mozgalom indul Korea népének megsegíté­sére. Zúgó tapsvihar köszöntötte a; | gyűlés közben megérkező, fővárosi! i vendégeket. Kim Zang Gun Buda- j pesten tanuló koreai diákot és Mis kolci Ferenc elvtársat, a Rákosi Mátyás frontkórház kitüntetett dol­gozóját. Kim Zang Gun szabadságharcos | népének forró üdvözletét tolmá­csolta Nyíregyháza békeharcosa i- I nak, s azokról a súlyos megpróbál- ! tatásokról beszélt, amelyekben ne- 1 ki is része volt Koreában, azokról l a kemény harcokról, amelyekkel ■ csapást csapás után mértek a ko­reai népi hadsereg hős fiai a be­tolakodó ellenségre. Tört magyar­sággal éltette beszéde ''égén a ko­reai és magyar nép örök barátsá­gát, Sztálin. Kim ír S'.en és Rákosi eivtázsakat. Miskolczi Ferenc elvtárs sok-sok élményt mondott el a Koreában .töltött hónapokról, kezdve attól, hogy átlépték Kína felől a határt s bár néhány perccel azelőtt légi­támadást inléztek a környék ellen az amerikai repülők népes kül­döttség várta őket s a Hagyat Köztársaság dalát énekelték. — Sehol nem láttunk műveletlen földet — mondotta Miskolci elv­társ —, bár az amerikai repülők teljesen lehetetlenné akarják tenni a paraszti munkát, egy-két földjén dolgozó paraszt is, néhány gyer­mek is „hadicélpont'’ számukra, s alacsony repülésben géppuskáznak, robbanó golyókkal lövik azokat, akiket csak megpillantanak. Korea dolgozó parasztsága leginkább éj­szaka dolgozik, mégis megműveli földjét, ellátja a frontot s az orszá­got. Beszéde végén arra hívta fel a figyelmet: a magyar dolgozóknak is helyt kell állniok a békeliare- ban. Olyan erőssé kell tennünk az országot, hogy ha akár Tito. akár más imperialista bandita támadna ránk, már a határon zúzza össze a fejét. A nyíregyházi békenagygyúlés ezután elfogadta a Kim ír Szén elvtársnak küldendő távirat szöve­gét és a határozati javaslatot. Mai számunkból: ^ A nyírbátori „Lenin“ tszcs, párt- csoportjai pártmegbizatást adnak a kommunistáknak, hogy szem- veszteség *nélkül fejeződjék be az aratás (2. old.) Segítsük a szabadságáért küzdő hős koreai népet! (3. old.) Legyen a nö­vényápolási verseny új célja: j ezen a héten, beiejezni a harma- ^ dik kapálást! (3. oldal) ___J

Next

/
Thumbnails
Contents