Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-26 / 148. szám

NÉP LAP 1952 JÚNIUS 20, CSÜTÖRTÖK A nyírbátori „Lenin" tszcs, pártcsoportjoi pártmegbízatást adnak a kommunistáknak, hogy szemveszteség nélkül fejeződjék be az aratás Alig pár perc híja van, már csak a délinek. A nyírbátori Lenin tszcs, ezőlőskertjében a legtöbb permete­ző, kapa a diilőúton bever. De azok, akik egy-egy fél sorral lema­radtak a többiek mögött, most nagy igyekezettel kapálnak tovább. Az ügyesebbek már a tüzelőt sze­dik a szál o nmasütéahez. Valamennylen örömmel fogadják az ebédszünetben érkező látogatót, Zelizi elvtársat, a tszcs, pártlit- kárát. Zelizi elvtárs a pártesoport tagjait szólítja magához s n diófa hűvösében rövid megbeszélést tart Telük, — 28-án lesz a taggyűlés, — kö­zölte Zelizi elvtárs. — Készüljetek jó javaslatokkal a taggyűlésre, hogy elősegítsétek azzal is az ara­tás gyors befejezését. — Bizony, nem elég az, hogy mi elhatároztuk: naponta egy holdat vágunk le egy-egy kaszával, — szól t közbe Tripsánszki elv társ, a pártcsoport vezetője. — Jól meg kell szervezni a munkát, hogy szé­gyent ne valiljunk a vállalásunk­kal. Zeliai elvtársi rögtön javasolja; nagy gondot fordítsanak arra. hogy a családtagok is részt vegyenek az aratásban, a verseny nyilvánossá­gára is legyen gondja a pártcso- porioknak, g neon szabad elhanya­golni a sajtóolvasást sem. Ezeket a feladatokat rá kell bízni egy-egy elvtársra, aki felelős lesz a fel­adatok: egyikéért. Fontos, hogy minden kommunista kapjon megbízatást. Oláh elvtárs rögtön vállalia: el­sősorban az ő gondja lesz a csa­ládtagok bevonása. Azt is ellen­őrzi majd, hogy a tarlóban iási nrarukák rendesen folynak-e. Ez annál Is inkább fontos, mivel a nagyobb Iskolásfiúk végzik mind­járt a kasza után ezt a munkát. Oláh elvtárs felel majd a verseny nyilvánosságáért. Az újságból ol-. vasta, hogy egyes csoportokban a föld végére, vagy a dűlőkre állíta­nak fel táblát. Ezt ők nem tudják megcsinálni, mert a Lenin ben nem volt még tagosítás. „De én na­ponta bevésnem az eredményt az irodához, hogy minden reggel bár­ki megláthassa előző napi teljesí'- ményeinket. — Az pedig valaraennyiőtök fel­adata legyen, — javasolta a párt­titkár, — hogyha valaki elmarad a munkáiból, azzal beszélgessetek. Mondjátok el, hogy mennyivel ká­rosítja saját családját és az egész tszcs.-t a lógással, mennyivel tud­tok kevesebb terményt kiosztani a tagoknak és kevesebbet adni az államnak. Emlékeztek még vala­mennyien, hogy Bihari Gyula gyakran elmaradozott szó nélkül a munkából, de ti figyelmeztettétek és most a legszorgalmasabb tagok közé tartozik. Molnár Pálnénal: is olyan kevés volt a munkaegysége, hogy még előleget se adhattunk neki, most ivedig a lányával együtt minden nap jön dolgozni. A családtagok bevonására megvan minden lehetőség, hisz az aratás idején nem kell az asszo­nyoknak főzni, mert mozgókonyhát állít fel a tszcs, és fogatokkal hordják ki a határba az ételt az aratóknak. A. nagyobb iskolásgye­rekek segítenek majd a szülőknek, a kisebbekre meg a csoport kultúr­termében fog vigyázni két asszony, így teljesíteni tudják majd válla­lásukat : öt nap alatt learatnak, sőt ha minden kasza levág napon­ta egy holdat, akkor négy és fél nap alatt, is keresztekbe rakják az összes kenyérgabonát. Nemcsak azért kell hamar le­aratni, hogy ne legyen szemveszte­ség, — magyarázta tovább az ebédszünetben Zelizi elvtárs. — 580 hold tarlónk lesz és abból v 500 hold masodniivényt velünk. A vetést ■— úgy számítjuk — az aratás befejezése után három nap­pal elvégezzük. Közben megérkezik az újság. Váradi Béla veszi át. ö szokta fel­olvasni ebédszünetben. ÉS mist Már a pártcsoport megbeszélése után állandó feladatnak kapta ezt a munkát Várculi, Béla. Rendes, becsületes, pártunk tvüli, megér­demli' a megbízatást. Büszke lesz rá, ha az újságcikkek buzdítására is jobban megy majd a munka. Tripsánszki elvtárs párt csoportja hozzájárul ahhoz, hogy időben vé­gezzék el a betakarítás nagy mun­káját. 10 hold őszi árpát már le­arattak a Lenin tagjai, de rövide­sen learatják a hátralevő 30 holdat is. A 40 hold tarlóba korai érésű kukoricát számítanak vetni. Bi­zony. jópár darab sertést hizlal­hatnak majd meg annak a 40 hold tengerinek a termésével. De sokat fog jelenteni a többi másodnövény is, hisz bőven van már jószáguk, gondoskodni kell a takarmányról. Csak szarvasmarhából 160 darab van, sertésből pedig 180, nem is beszélve a baromfiról és arról, amit még rövidesen számít vásá­rolni a csoport. ^A cséplőgépeknél is tszcs.-tagok dolgoznak majd, mégpedig két mű­szakban, hogy minél előbb befejez­zék a csépi és t. A pártcsoport tag­jai, a cséplőgépnél dolgozó kommu­nisták is ellátják pártmegbizatás- sal, hogy minél előbb befejezhessék a szem veszteségű éltül! csépi,"st, hogy minél előbb teljesíthessék az állammal szembeni kötelességüket 'és minél előbb.,vihessék terményei­ket a szabadpiacra. A Lenin tszcs, többi pártcsoport­jaiban ehhez hasonlóan bízzák meg feladatokkal a párttagokat és a legjobban dolgozó pártonkívülieket. A pártvezetőségi ülés és a taggyű­lés adjem még nagyobb lendületet a Lenin tszcs, kommunistáinak, pártonkívüli tagjainak az új élet betakarításához. l)ISZ-sxervexetek életéből Sztálinvárosba megyek dolgozni Az iskolai év végétért. De ezzel nem fejeződött be a munkánk, mert hazánk gyorsütexnü építése megköveteli a nagyobb helytállást a tanulóifjúságtól is. A mi isko­lánkban többen jelentkeztünk Sztá linvárosba dolgozni, hogy jó mun­kánkkal hozzájáruljunk az új, szo­cialista város megteremtéséhez. A jelentkezők közül 35-en kaptuk meg a DISz. Központi Vezetőségétől :i megbízólevelet. Sztálinv árosban úgy dolgozom hogy méltó legyek a szocialista vá­ros élmunkás építőinek bizalmán. Addig is, míg az elutazásom napja (Ijön, szüleimnek segítek. Közben nem feledkezem meg községünk I ) I Sz.-szer vezet érői sem, igyekszem annak munkájába bekapcsolódni. A tnrpai DISz.-szervezet előtt szép feladat áll az aratás, cséplés, be­gyűjtés munkájának elősegítésé­ben. Ehhez hozzájárulhatnak a szünidőre hazatérő diákok is, — írja Keresztesi Sándor középisko­lai tanuló. Élenjár a munkáltán az ifjúság a petneházi állami gazdaságban Zákány Ilona DISz.-titkár ezt írja Fetnebázáról: „Állami gazda­ságunk megkapta az Állami Gaz­daságok Megyei Trösztjének vár- dorzászlaját, amit már több mint két hete őriztünk tervünk túltelje­sítésével. E vándorzúszlőra a gaz­daság DISz.-szervezete büszkén te­kint, mert jő munkájúval hozzájá­rult a kitüntetés elnyeréséhez. A növényápolási munkákban nagyon sok fiatal jár az élen. A dinnyeka­pálásban ifj. D. Tölti József 136. Csircsák Júlia és Varga Ilona 135 százalékot ért el, a dohány kapálás­ban Fazekas Béla. 140, Udvari Er­zsébet 134 és T\ Tóth Erzsébet 132 százalékkal halad az élen. Egyéb munkánkban sem vallanak szégyent ifjaink. További munkájukkal hozzájá­rulnak a fiatalok, hogy az aratást ne hat, hanem öt nap alatt végez­zük el." A nyári munkában is tanulmányi eredményeinkhez hasonló szép sikert akarunk elérni „örömmel írom, hogy a Diák­otthonunk átlaga 4,2 lett. ötvenkét tanulónk közül nyolcán kitüntetés­sel végeztek. Ez azért is szép ered­mény, mert az év első negyedében egy kitűnő tamil ónk sem volt, írja levelében Lukács Irén a nyírbátori óvónőképzőből. — A szép eredmény új erőt, lelkesedést öntött a Diák­otthon tagjaiba ős mindannyian je­lentkeztünk nyári munkára. Mielőtt elklultunk volna, fogadtuk a jövő év első osztályosait, akiknek most volt a beiratkozásuk. Hattagú bri­gádot alakítottunk s i; brigád várta őket az állomáson. Az iskolába ér­kezésük után közösen végigjártuk a termeket és beszélgettünk boldog életünkről, diákélményeinkről. Kul­túrműsort is bemutattunk számuk­ra. Az elsőosztályosok szülei is el­jöttek szétnézni gyermekeik új otthonában és büszkén szemlélgették iskolánkat és diákotthonunkat. Egymást bíztatva, a nyárt mun­kában való helytállásra váltunk el. Az elsősök hazamentek szüleiknek segíteni, míg mi a tarcali állami gazdaságba vonatoztunk, hogy há­rom heti munkánkkal segítsük elő a gazdaság további erősödését. A gazdaságban a termelőmunkában is meg akarjuk állni a helyünket és a tanulmányi eredményeinkhez ha­sonló szép sikert akarunk elérni.” Aki veréssel és kínzással akarja „megszilárdítani44 az iskolai fegyelmet Gyors tarlóhántással és ínásodvctéssel gazdagítják a nagykállóí Vörös Zászló tagjai szövetkezetüket A nagykállói járásban elsőként (kezdte meg az őszi árpa aratását a Vörös Zászló termelőszövetkezet. A 22 holdas táblát géppel vágta le a gépállomás Boros-brigádja. A Ikévekötő-aratógép után Kovács Íj ászló munkacsapata rakta össze a kereszteket és takarította fel a kaparékot. Ahogy haladt a kereszt- rakás és tarlókaparás, úgy haladt nyomukban Boros István a másod- vetést előkészítő talajmunkávat. Boros István a megye első trakto­ros brigádvezetőjének, Boros Jó­zsefnek az öccse. Már a tavaszi munkálatokat is ő végezte a Vörös Jóászlóban, tavaszi tervét 226 szá­zalékra teljesítette. Bíznak is benne a szövetkezet tagjai, tudják, hogy nem adták rossz keaekle a másod- vetés, tarlóhántás munkáját. A mezőgazdaságban általában minden munka olyan, hogy jól el kell találni az idejét. Ez érvényes a tarlóhántásra és a másodvetésre is. A téli csapadék egy részét, a tavaszi esők tekintélyes mennyisé­gét a sűrű. kalászos takaró nem engedte elpárologni a talajból. Ez a beárnyékolás aratáskor megszű­nik, szabadon fújja a szél és süti a nap a talajt, minek folytán a csa­padék néhány .nap alatt elszáll a felső 8—10 centiméteres talajré­tegből. Nagyobb erő ’ szükséges a talajmü vetésihez, nem tudjuk biz­tosítani a porhanyó, morzsalékos 'talajt és a megfelelő nedvességű magágyat a földbekerült mag csí­rázásához. Tarlóhántásnál tehát fontos a gyors szántás, illetve tár­csázás, hogy a nedvességet a gyom­magvak csírázásához és a taln.iérés- hez biztosítsuk. — Nemcsak ezek ni iát: sürgős a talajelőkészítés —- oktatja a szövetkezet agronó- rnusa a traktorlstákat ebédszünet­ben — hanem azért is, mert a má­sodvetések növekedésére és be- érésére igen rövid idő van, tehát minden percet ki kell használnunk, hogy hamarabb a földbe kerüljön a mag. A Vörös Zászlóban 130 holdba vetnek másodnövényt. Erről már a ♦élen is beszélgettek a szakmai tan­folyamon, de most ebédszünetben -újra felelevenítik és megbeszélik a másodvetési terveket. Az agronó- mus és az elnök minden délben meglátogat egy-egy munkacsapa­tot és elbeszélgetnek a soronkövet- kező nagy munkákról, az aratásról, a cséplésről és ilyenkor a másod­vetést is mindig megemlítik. Leg- utóbD Kovács László és Vadócz Sándor munkacsapatánál a műtrá­gyázás körül volt vita. Ilyenkor a beszélgetéssel nem elégszenek meg a tsz, vezetői. Mindent kísérletei bizonyítanak be, bogy helyes. Például tavaszárpájuk egv részét tavaszi szántásba vetették, ős olyan i nagy a különbség az őszi és tavaszi szántásba vetett között, hogy most] már a tagság követeli, jövőre min­den szem árpa őszi szántásba ke- í üljön. így fognak kísérletezni a i ••• ód vetések műtrágyázásánál is. Néhány holdra, nem szórnak mű­trágyát, hogy a különbséget be tud­ják mutatni. A borsó és csillag- fürt kivételével minden hold má­sod vetés alá 50 kg pétit és 40 kg kálit adnak. Amikor a leszántott tarló korhad, nagymennyiségű nit­rogént köt le, ennek az ellensúlyo­zására, valamint a növények fejlő­désének meggyorsítására igen nagy szükség van a pétisóra, aminek az ára bőven megtérül a terméstöbb- letl>en. Egy fél mázsa pétisó nem kerül többe, mint öt ven forint, a terméstöbblet paciig 13—20 mázsa silótöltelék, vagy 2—3 mázsa száz­napos tengeri, ami csak 10 hold tengerinél is 5 sertés ki-hizlalásához elegendő. Ezeken a beszélgetéseken Pál Ernő agronómus ismerteti a vetési munkálatokat is, különösen azokkal beszéli meg tüzetesen, akik a má­sodvetéshez lesznek beosztva. Rövi­den így szokta Pál agronómus mon­dani : ,.A sorrend: eke, borona, vetőgép és henger”. Különösen a hengert hangsúlyozza, mert fontos a talajtömörítés még a nyirkos ta­lajon is, szárazabb talajon pedig el­engedhetetlen. Gondoskodni kell a növekvő állat­állomány ellátásáról Sörös elvtárs párttitkár helyesen oktatja a népnevelőket, amikor arra tanítja őket. hogy a másodve­téssel kapcsolatban ne feledkezze­nek meg arról beszélni: sertés- állományuk a jövő tavaszra kétsze­resére nő és már most gondoskodni kell a takarmányról. A tehénállo­mány még ebben az évben 16 da­rab fejőssel szaporodik, a lóállo- máuy úgyszintén 6 darabbal, A nagykállói Vörös Zászló tagjai a múlt évben is szép eredményeket értek a másodvetésben, ez évben még nagyobb eredményeket vár tő­lük az egész járás. Néhány szó dr. Homoki-Heinrich Ferenc, mátészalkai plébános hittantanítási módszeréről Az ember minden egyes cseleke­detére, lépésére jellemző erkölcsi arculata. A tettek tükrében lehet megismerni az end verőket — így is ki lehet ezt fejezni. Nos, dr. Homoki-Heinrich Ferenc mátészal­kai római katolikus plébános csele­kedetei hű tükrét adják lelkűidé­nek, erkölcsi felfogásának. Sokmin­denről lehet itt beszélni. Emlékez­tetni lehet például azokat az em­bereket, akik hajlamosak a feledé- kenySégre: dr. Homoki a felszaba­dulás előtt véres szájjal szolgálta ki a náci banditákat, horthysta gyilkosokat, nyilas bitangokat. Csak úgy zúgott a templom uszító beszé­deitől, amelyekben „kereszteshábo- rút” hirdetett a szabadság és béke országa, a Szovjetunió ellen. Buz­gón megáldotta a harctérre vonuló katonák fegyvereit, amelyek egy igazságtalan háborúban oltottak ki emberéleteket az urak érdekében. Beszélni lehet itt arról is például, hogy a felszabadulás után Is halá­los ellensége maradt a népnek. Nem átallotta népi demokráciánk alkotó munkájáról azt mondani: „tatárjárás”. így prédikált a tem­plomban, gyalázatosán visszaélve azzal a szabadsággal, amelyet népi demokráciánk biztosít a vallásgya­korlat számára. Mátészalkán új SZTK, gépállomás épült, tereket, utcákat köveztek ki, helyreállítot­ták a rorabadöntött vasutat, ame­lyet éppen Homoki cimborái pusz­títottak el. Most épül a fürdő s nemsokára megkezdik az új gimná­zium építését! Ezt nevezi Homoki- Heinrich „tisztelendő úr” „tatárjá­rásnak”. Azonban arról egy szava sincs, bogy Koreában az amerikai hóhérok falvakat pusztítanak el, tízezreket, gyermekeket és asszo­nyokat gyilkolnak halomra. Erről mélyen hallgat, mintahogy cinko­sául szegődött a hitlerista bandi­táknak. Ilyen ember kezére bízták azok a szülők gyermekeik tanítását, ne­velését, akik hittanra íratták be lányaikat, fiaikat. Ám legyen teljes a kép! Dr. Ho­moki álszent ábrázattal hirdet dörgedelmeket a paráznaság, er­kölcstelenség ellen. Ugyanakkor azonban, amidőn egyik káplánja letette a papi ruhát, mert megsze­retett egy lányt és becsületes, em­beri, erkölcsös életet akart élni, ezt mondta neki Homoki: „Édes fiam, te egy szál fáért odaadsz egy egész erdőt?” íme, „az erkölcs őre", a gyermekek ,,lelki gondo­zója”. Nem lehet aztán csodálkozni, hogy az afféle erkölcsös tanokat, a népi demokrácia ellenes magatar­tással együtt tűzön-vízen keresztül megpróbálta a gyermekekre ráerő­szakolni. A hittanórákon visszatért az iskolába a középkor, a Horthy- fasizmus nevelési módszere. Nem elégedett meg azzal, hogy reggelen­ként megverte a ministrálókat, ha­nem a hittanórán is gyalázatos mó­don kínozta, térdepeltette, ütötte- verte a gyermekeket. Ezt a „mód­szert” bizonyára azoktól tanulta, akik most is legjobb barátai: Papp Gergely volt főszolgabírótól, Ortu- tav volt bankigazgatótól és a nép egyéb ellenségeitől. Méltán háborodtak fel a szülők a plébános magatartásán és méltán várják el a mátészalkai dolgozók dr. Homoki-Heinrich Ferenc egy- házii főhatóságától az erélyes in­tézkedést. »* tm

Next

/
Thumbnails
Contents