Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-22 / 145. szám
'Tm VWOTS ». nSXTWXT' N * P 13 A F :s Az aratási, cséplési, begyűjtési feladatokról tárgyalt a megyei tanácselnökök értekezlete megtörtént-« minden intézkedés a csépié® előkészítésére, kijelöiték-e a csépié®! ellenőröket, megfelelő módon válogatták-e ki őket. — Fontos teendő a begyűjtés előkészületeinek meggyorsítása. — Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az idén is jó termésünk lesz, egyes termény,féleségekből még jobb, mint tavaly Tolt. Éppen ezért a tanácsoknak erőteljesen kell harcolniok az ellenség által terjesztett hamis nézet ellen, amely mindenféle fogással az idei termésátlagok gyengeségét igyekszik bizonygatni. Nagy kárt okozhatnak népgazdaságunknak a fekete cséplések. Gondoskodjanak a tanácsok arról, hogy akiket fekete- eséplésen rajtakapnak, elnyerjék méltó büntetésüket. A törvény értelmében most közA budapesti városi tanács és a baboo a belügyminisztériumban ér- taegyei tanácsok végrehajtó bízott- jtekezletet tartottak. Sági elnökeinek részvételével szom- I Nagy Imre elrtárs a begyűjtésről Az értekezleten 'Nagy Imre elv- társ, begyűjtési miniszter ismertette az 1952. évi begyűjtési1 ’feladatokat. Megállapította: igen fontos feladat az 1951—52-es begyűjtési év jó lezárása, — Azt tapasztaltuk, — folytatta & agy Imre elv társ, — hogy sok helyen lebecsülik a begyűjtés jelentőségét, hosszú időn keresztül csak félkézzel irányítják, amikor lustán a körmükre ég a dolog, akkor elkezdenek kapkodni. Mi a törvények szigorú betartásával «karjuk győzelemre vinni a begyűjtést. — Tisztában keli lennie minden tanácselnöknek azzal, hogy a begyűjtési terv megsértése a törvény megsértését jelenti. A tanácsok több helyen nem biztosítják a dolgozó parasztoknak az őket jogosan megillető kedvezményeket, jogokat. Pedig a mi begyűjtési rendszerünk a dolgozó parasztságra nemcsak kötelezettséget hárít, hanem megfelelő jogokat is biztosít. > — Igazságos törvényeinket, ren- deleteinket egyes helyeken igazságtalanul hajtják végre. Előfordul, hogy nem a törvényben előírt módom vetik ki a kötelezettségeket, nem a kulákokra és nem a módosabbakra, hanem a kisparasztságra hárítják a nagyobb terheket. Ezután az új begyűjtéssel kapcsolatos feladatokról beszélt Nagy Imre elv társ. — Igen fontos tennivalónk — mondotta — az egész begyűjtési apparátus szervezeti és politikai fel készülésének: ellenőrzése. Tartsanak „seregiszemlét” a tanácsok. Vizsgálják meg, hogy rendelkezésre áll-e elegendő raktárhelyiség, megvannak-e a szükséges nyomtatványok, van-e elegendő zsák, biztosították-© a termények azonnal! átvételét, van-e elegendő munkaerő, vetleoül a cséplőgéptől kell eleget tenni a beadás kötelezettségének. Ez arra kötelezi a tanácsokat, hogy szervezetileg is biztosítsák közvetlenül a cséplőgépektől való beadást. Aki negyvennyolc órán belül nem teljesíti beadási kötelezettségét, alkalmazzák azzal szemben a tanácsok a törvény előírásait. — A cséplőgéptől való beadás döntő érdeke a dolgozó parasztságnak is: hamarabb hozzájut a szabadpiaci értékesítés jogához. A parasztság a tavalyi tapasztalatok alapján' tudja, hogy a szabadpiac számára igen sokat jelent. A tanácstagok példamutatásáról szólva, hangsúlyozta: a példamutatás nem egyéni elhatározás kérdése, hanem a népi hatalom elsőrendű követelménye. Nagy Imre elvtárs beszéde után számos hozzászólás hangzott el, — majd Keresztes Mihály elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese mondott beszámolót. Keresztes Mihály elvtárs az aratási, cséplési munkákkal kapcsolatos feladatokról Keresztes elvtárs mindenekelőtt rámutatott arra: a növényápolási munka országos viszonylatban ebben az évben körülbelül 40 százalékkal jobb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. A növényápolás eredménye, hogy a kapásnövények a fagykárokat teljes mértékben kiheverték. Az aratásra, cséplésre, a másodvetési és tarlóhántási munkákra a felkészülés általában megtörtént az egész országban, de a gépállo- mási és termelőszövetkezeti szemlék tapasztalatai azt mutatják, hogy még vannak bizonyos hiányosságok. A másodvetések kérdésével foglalkozva hangsúlyozta: a másodvetési tervek végrehajtásával pótolni kell a takarmányalapnál még mutatkozó hiányokat. A másodvetés az aratás előrehaladásával párhuzamosan történjék. Az aratás-cséplés munkálnál a legfontosabb teendő, hogy mindenütt idejében és gyorsan végezzék el. A termésátlagokról szólt ezután Keresztes elvtárs. majd arról beszélt, hogy nagyobb mértékben kell megvalósítani a közös szérűn való eséplést, amelyen jelentősen lehet fokozni a gépek kihasználását és csökkenteni a szemveszteséget. Ezután néhány időszerű növényvédelmi kérdésről beszólt. Hangsúlyozta, biztosítani kell az eredményes védekezést az amerikai szövőlepke kártevései ellen, nagy figyelmet kell fordítani a gyapot kártevőktől való megvédésére. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az aratási, cséplési feladatok elvégzésénél fokozott mértékben kell törekedni a minőségi munkára. Harehan a magaiahb tfei»iBié$éi»í A nyírbátori járás, Nagydobos és az újfehértói állami gazdaság jár élen a mezőgazdasági munkákban A megyei versenybizottság az elmúlt hét nővényápolási munkáját értékelve, az alábbiakat állapította meg: A növényápolás megyei állása a június 15-íg elvégzett munkákból ítélve: cukorrépa egyeselés 99 százalék, első kapálás 98 százalék, második kapálás 90 százalék, harmadik kapálás 55 százalék, Kukorica első kapálás 99 százalék, második kapálás 89 százalék, harmadik kapálás 45 százalék. Burgonya első töltögetés 100, második töltögetés 68 százalék. Napraforgó első kapálása befejezve, második kapálás 90, harmadik 48 százalék, R járások közötti versenyben útra a nyírbátori járás tört az étre: a cukorrépa első és második kapálását befejezte, a harmadik kapálással 95 százaléknál tart. A kukorica első kapálása 100 százalékos, a második kapálás 94, a harmadik kapálás 53 százalékos. A burgonya második töltőgetése 90, a napraforgó második kapálása 78 százalékos. A múlt hét elsője, Nyíregyháza város, a második helyre került. A cukorrépa első, második kapálását befejezték, a harmadik kapálással 80 százaléknál tartanak. A kukoricát már harmadjára kapálják, ugyanígy a napraforgót. A burgonyának 90 százalékát töltögették fel harmadjára. Jó eredményt ért el a tisza- löki járás, amely a harmadik helyen van. A további sorrenu a következő: 4. mátészalkai, 5. kemecsei, 6. kisvárdai, 7, fehér- gyarmati, 8. nyíregyházi, 9. nagykállói, 10. baktatórántházi, 11. vásárosnaményi és 12 a csengeri járás, fl községek versenyében Nagydobos érdemelte ki a Me gyei Pártbizottság vándorzászló ját. A cukorrépa első, második kapálását befejezték, a harmadik kapálás 60 százalékos, A kukorica harmadik kapálása 60, a burgonya második töltőgetése 79 százalékos A megyei tanács vándorzászlóját Nyírbátor kapja. A cukorrépa első két kapálását befejezték, a kukorica második kapálását 96 százalékra teljesítették. A burgonya második kapálásában, valamint a napraforgókapálásban is szép eredményeket értek el. A megye első termelőszövetkezete továbbra is a császárszállási ,,Uj Alkotmány", ahol a cukorrépa, napraforgó és kukorica harmadik kapálását befejezték. A dohányukat kétszer kapálták meg. Második termelőcsoport a nagydobosi Petőfi, ahol a cukorrépa harmadik kapálását befejezték, ugyancsak befejezték a napraforgó és a tengeri harmadik kapálását is. Első állami gazdaság az újfehértói. A jó növényápolási munkák mellett megkezdődött a hét eleién az őszi árpa aratása is a gazdaságban. Jó eredményeket érnek el a gumipitypangmag szedésében is. Legjobb eredményt a Csuha-brigád érte el. Az utolsó tíz napban 168 százalékra teljesítették tervüket. Második továbbra is az aba- pusztai állami gazdaság, ahol a gyümölcsösben végzett jó munka mellett végeztek a burgonya- töltögetéssel és befejezték a nyári burgonya ültetését. A járások közötti begyűjtési verseny élenjárója továbbra is a mátészalkai járás, 2. csengeri, 3. kisvárdai, 4. tiszalöki, 5. baktaló- rántházi járás, 6. Nyíregyháza város, 7. nyíregyházi járás, 8. kemecsei, 9. fehérgyarmati, 10. vásárosnaményi, 11. nyírbátori 12. a nagykállói járás. Az első község továbbra is Gyűrtelek, második Nagyecsed. A harmadik helyre újra Tivadar került. Legrosszabb községek: Nyírkércs, Vámosatya és Nyír- pazony. A termelőcsoportok közül a győrteleki „Dózsa" tört az élre, második a szamostatárfalvi „Ady“, harmadik a mándoki „71, évforduló". Legrosszabbul teljesítő csoportok: a nyírjákói „Sztálingrád", az aranyosapáti „Béke" és a tiszabezdédi „Május 1". Az állami gazdaságok tervteljesítésében továbbra is a nyír- | madai gazdaság vezet, különösen a hízottsertés tervét teljesítette jól ez a gazdaság. Második a nyírtassi állami gazdaság, amely a tejtermelési tervük teljesítésével érte el, ezt a helyezést. A. Magyar Népköziársasáa kormányának nyilatkozata az imperialisták bonni és párizsi háborús szerződéseiről A Magyar Népköztársaság kormánya az alábbi nyilatkozatot adta ki: „Az Egyesült Államok kormánya, Nagybriíanniai és Franciaország kormánya 19Í52 május 26-án Bonnban különszerződést írtak alá Nyugat-Nómetország ú. n. „kormányával”. Egy nappal később Franciaország, Olaszország, Nyugat- Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányai Párizsban ugyancsak szerződést írtak alá ú. n. „európai védelmi közösség” létrehozásáról és „európai hedse- reg” alakításáról. A Magyar Népköztársaság kormánya ezeket a bonni és párizsi szerződéseket újabb kísérletnek tekinti az Egyesült Államok, Nagy- britannia és Franciaország kormánya részéről, hogy Nyugat-Német- országnak a lámadó atlanti tömbbe való bevonásával előkészítsék az általuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen tervezett harmadik világháború kirob- bantását, törvényesítsék Nyugat- Németország remilitarizálását és Nyjgat-Németország megszállásának állandósításával újabb akadályt emeljenek Németország egységesítésének útjába. A bonni és párizsi szerződések intézkedései éles ellentétben állanak a jaltai és potsdami megállapodásokkal, valamint a békeszerető népek életbevágó érdekeivel. — Ezek a szerződések szentesítik a revans-eszméket tápláló agresszív német imperializmus újjászületését, ahelyett, hogy az egységes, demokratikus Németország létrehozását, a német nép további békés, de mokratikus fejlődését és a többi békeszeretö néppel való baráti kapcsolatait mozdítanák elő. A Magyar Népköztársaság kormányának és a magyar népnek szilárd meggyőződése, hogy ezek a szerződések komolyan veszélyeztetik az egész világ és különösen Európa békéjét. A magyar nép hosszú időn át nyögve hordta saját elnyomói és a német imperialista hódítók között létrejött „szövetség” jármát. A német imperializmus világuralmi törekvései eg.v emberöltő alatt kétíz- ben sodorták Magyarországot bűnös háborús kalandokba, amelyek a magyar nép számára rengeteg szenvedést és nyomorúságot hoztak. A magyar nép zavartalanul óhajtja folytatni békés építőmunkáját és nem akar mégegyszer a német imperializmus és militarize mus áldozata lenni. A Magyar Népköztársaság kormánya leszögezi, hogy a magyar nép békében és barátságban akar élni minden országgal és mindem néppel és fontos feladatának tekinti, hogy a nemzetek egyenjogúságának és egyenlőért ékűségének elvéből kiindulva, a békés gazdasági és kulturális együttműködés alapján őszinte baráti kapcsolatokat fejlesszen ki a német néppel, A Magyar Népköztársaság kormánya azonban nem ismeri el és nem tekinti törvényesnek az említett szerződéseket, amelyek a német, nép életérdekeit és jogos nemzeti követeléseit lábbal tiporják, a békeszeretö német nép legádázabb ellenségeit, az agresszív nímet imperialistákat, köztük Hitler nép. gyilkos fasiszta tábornokait helyezik vissza „jogaikba” és ugyanakkor a legsúlyosabb mértékben sértik a békeszeretö magyar nép érdekeit és veszélyeztetik békéjét. A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép teljes egészében támogatja és magáévá teszi a Szovjetunió kormányának 1932 május 24-i jegyzékét, amely a béke megszilárdítása érdekében össz- német kormány alakítását, a Németországgal való békeszerződés megkötését, a megszálló csapatok, nak Németországból való kivonását és az egységes, demokratikus Németország megteremtését célozza és szilárd meggyőződése, hogy a jegyzékben javasolt tárgyalások minél gyorsabb megvalósítása az egész békeszerető emberiség életbevágó érdeke. A magyar nép. amely éberen Őrködik biztonsága és függetlensége felett, minden erejét latba veti, hogy támogassa a német nép harcát az egységes, demokratikus, független Németország megteremtésé, ért és ezzel hozzájáruljon az amerikai imperializmus bűnös terveinek meghiúsításához, a nemzetek közötti békés együttműködés megszilárdításához. Budapest, 1952 június 21 " A tiszaberceli téglagyár dolgozói az Alkotmány ünnepe tiszteletére versenyre hívják a Hajdúmegyei Egyesülés valamennyi téglagyárát Harcot indítanak az élüzem cím elnyeréséért Mi, a Hajdúmegyei Téglagyár Egyesülés tiszaberceli gyárának dolgozói felismerve a szocialista munkaversenyben rejlő erőket, elhatároztuk, hogy az egyesülésünk kebelébe tartozó összes gyárakat versenyre hívjuk. Versenykihívásunkat az alábbi pontokban foglaljuk össze : 1. II. és III. negyedévi tervünket maradéktalanul teljesítjük és az első negyedévi lemaradásunkat a III. negyedév végére behozzuk. 2. A nnimkafegyelmet megszilárdítjuk és a későn jövéseket, igazolatlan mulasztásokat megszüntetjük. .1. A géphibákból eredő állási időket az eddigi 14 százalékról S százalékra csökkentj ük. 4. A sele.jtet úgy a nyers, mint az égetett árunál 4 százalékról 1.5 százalékra csökkentjük. 5. Az üzemen belül a brigádok közötti versenyt kiszélesítjük és a 100 százalékon aluli teljesítők számát teljesen megszüntetjük. Az új munkásokat úgy szakmailag, mint politikailag állandóan oktatjuk. 6. A versenymozgalom kiszélesítése érdekében a versenytáblákra minden munkahelyen pontosan felírjuk a verseny eredményeit. Az élenjáró dolgozók részére külön dicsérő tábláit rendszeresítünk. 7. A kemence égetői vállalják, hogy az ezer darab téglára eső szénnormát 20 kilogrammal csők. kentik, a minőséget megjavítják, a háromszázalékos selejlet 1.5 százalékra csökkentik. 8. A kihordó brigád n napi terven felül minden nap 5 ezer da- '• rab kisméretű téglával hord ki többet. A stősabárakűs alkalmával a törést teljesen megszüntetjük. Az egyéni versenyt is felújítjuk, amelynek eredményét minden nap értékeli a vezetőség, s a kihordok, munkások tudomására hozra. 9. A behordő-brigád a nyerstörést a behordás alkalmával teljesei) megszűntei és a munka befejeztével a behordó szerszámot rendbe- teszi. 10. A rakodók kipróbálják a rakásnál a Dubanov-módszert és utána rendszeresíteni fogják. Vállalják, hogy a folyamatos tüzelés érdekében úgy igyekeznek, hogy 3-4 kamra állandóan telve legyen nyerstéglával. A kamratisztító vállalta, bogya kemencét úgy belülről, mint kívülről rendbentartja s azáltal biztosítja a ki- és behordás folyamatosságát. A szénfeltolő azt. vállalta, hogy a kemenceszenct az égetők részére 100 százalékig biztosítja. 11. A telepet a legnagyobb rendben és tisztaságban tartjuk. 12. Czene Miklós gyárvezető és Gégény Béla művezető a fent felsorolt vállalások teljesítésének előfeltételeit biztosítják és a verseny- értékelését minden napra pontosan elvégzik. Versenyünk havi értékelésére felkérjük az Egyesülés központját. A gyár dolgozói a versenykihívást a terv sikeres teljesítése érdekében tették, és egyben harcot indítottak az él üzem elnyeréséért. Nagyidéi Béla (Irgcry Béla MDP. titkár. művezető,
