Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-22 / 145. szám
NÉPLAP 1952 JÚNIUS 22. VASÁRNAP Végrehajt jók a Megyei Béketalálkozó határozatait Az amerikai agresszorok gyalázatos bűncselekményei a koreai hadifoglyok ellen „A fain dolgozói Vészül jen«* félj u nagy nyári munkákra, tegyék azl aratást ebben az éviién is nagysze-l tű békearatássá. Végezzék el ha-jj mar, szem veszteség nélkül az ara-J tást, a cséplést. Teljesítse minden! dolgozó [»araszt becsülettel ter-j inénybeadási kötelességét!” Jólj az emlékezetembe véstem e mondatokat a Megyei Béketalálkozó határozatából. Eszembe jutott akkor is, amikor megtartottam a bóke- gyűlésen beszámolómat. Kz a béke-gyűlés, melyen több, mint négyezer dolgozó paraszt gyűlt össze, új erőt adott további munkámhoz. A tömegek lelkesedése kísérte versenykihívásunkat. A versenyfelhívásban megfogadtuk : a növényápo- lási, aratási, behordási, cséplési és begyűjtési tennivalókat „Munkával erősítjük hazánkat, a béke orszá gát!” jelszóval végeezük. Fogadalmunk nem puszta szó. hiszen községünk már eddig is túlteljesítette félévi lieadási előirányzatát. SertésbeadásAian 100. szarvasmarhában löl, haromHhan 135 és tojásbeadásban 783 százalékot ért el. A multhavi tejibeadást 110 százalékra teljesítettük, míg e hónapban még csak az 55 százaléknál tartunk. Itt erősítenünk kell, mert közel van a hónap vége. Szénából eddig 30 mázsát adtunk be. E téren sem fogunk szégyent vallani, hisz a dolgozó parasztok egymás után teljesítik beadási kötelességüket. Dolgozó parasztságunk versenykihívást tett a községi nagygyűlés után megtartott tizennyolc békekisgyülésen, a megtartott kis- gyülések lelkes hangulatban folytak le. A résztvevők kifejezték tiltakozásukat Dados elvtárs és 'André Stü elrtárs bebörtönzése miatt Versenykihívásunk nyomén Ne- Jiéz Elek sertés- és vágóma rha beadását száz százalékon felül telje- ejtette. Baromfiból hat kiló nyolcvan deka helyett kilenc kiló nyolcban dekát adott he. Tojásból 80 darabbal adott be többet az első félévre. Versenytársa, N. Tisza István Is kitett magáért. Baromfiból 170 dekát, tojásból 75 darabot adott be kötelezettségen felül. K. Paczdri Bertalan és versenytársa. EL. Takács András szintén beváltották fogadalmukat. Vaja községben már tizenhárom dolgozó paraszt teljesítette egészévi saénabeadását: Urbán Péter, A agy Sándor, Ilartha, Miklós és még sokan mások. Községünkben a versenyszellem mindjobban kiszélesedett a növényápolásban is. A beadásnál tapasztalt lendületes, jó munkát keil ezen a téren is végezni, hogy a község dolgozói mind nagyobb erővel törekedjenek versenykihívásukat teljesíteni. ígéretet tettünk: Aratásig a burgonyát másodszo-r is töltögetjük. A napraforgót, kukoricát háromszor, a cukorrépát pedig aratásig négyszer kapáljuk meg. Mind a termelőszövetkezeteink, mind az egyénileg dolgozó parasztok beváltják ígéretüket, mert a Az MSZT-nek legfontosabb feladat». hogy a magyar és a szovjet nép közti barátságot elmélyítse. Nevelje a magyar dolgozó népet a Szovjetunió és Sztálin elvtárs szemetére, aki felszabadított bennünket az évszázados elnyomás alól, Megismertesse a szovjet agrotechnikát dolgoz:) parasztságunkkal, mun- kásoszltá!yuiiikka! pedig a szovjet iparban alkalmazott újításokat, új munkamódszereket. Mikor átvettem a járási MSZT titkári megbízatást, már láttam, hogy ilyen sokrétű munkát egyedül neon lehet elvégezni, ezért aktívahálózatot építettem ki. Az MSZT szervezetek vezetói és tagsága tájékoztatására megszerveztük a tájékoztatási bizottságokat. A bizottságok a Szovjet-Magyar Barátsági Hónap alatt a dolgozókat megismertették a szovjet filmekkel és segítséget adtak az alapszerveae- teknék a tagság bevonására. Március elején megkezdtük a tagkönyv-cserét. Eddig 1250 tag vette át az új tagsági könyvet a járás területén. Az alapszervezetek titkárainak jó munkája elősegítette szervezeteink erőteljes fejlődését. Kocsordon Benedek elvtárs, alapszervi titkár a Megyei Békeburgonya második kapálása befejezés előtt áll A többinek sem sok híjjá. Bátran, határozottan törünk a cél felé, békénk megvédése felé. S annak örülünk legjobban, hogy versenytársaink is hozzánk hasonlóan harcolnak a békéért, jövőnkért. Pusztadobos a növényápolásban és beadásban a járásunk első helyezettje, őr község a harmadik helyre tört fel. Ez az egészséges verseny még több lendületet kíván meg tőlünk, hogy méltóan, II. Rákóczi Ferenc unokáihoz álljak meg helyünket. K. KOVÁCS ANDRÁS, a Megyei Béketalálkozó küldötte, Vaja. találkozó előtt napról-napra mozgósította a vezetőséget és a tagságot kisgy ülések tartására, ahol megvitatták, miért kell nekünk szívós harcot folytatnunk a béke megvédéséért. Mészáros Károly, a nagyeosedi alapszervezet titkára minden lehetőséget kihasznál, hogy ismertesse a dolgozó parasztsággal a szovjet agrotechnikai módszereket. A járásban azonban nem minden alapszervezet működik kielégítően. Itt elsősorban az a tennivaló, hogy MSZT-szervezeteink jobban tú m aszkod j a n a k pár tszer vezet el u k - re. S ugyanakkor a párttitkár elvtársak adjanak több segítséget az MSZT-szervezetek megerősödéséhez, mindennapi munkájukhoz. Foglalkozzanak a titkárok nevelésével és gyakorlati tanácsaikkal segítsék elő a feladatok megoldását. MSZT-szervezeteinkre komoly feladat vár az aratás, cséplés és más előttünk álló munkák jó elvégzésében. Kell, hogy felkészüljenek a feladatok megoldására és helyes agitáeiós és gyakorlati munkájukkal hozzájáruljanak a békearatás, cséplés és begyűjtés sikeréhez. Filep Oábor, a mátészalkai járás MSZT titkára. A mátészalkai járás MSZT szervezeteinek munkájáról EGY HŐS NÉP GYERMEKEI IRTA: HENRYK KOROTYINSKI Űttalan utakon, a frontvonalakon keresztül, az ellenség gyűrűjén át vitte Észak Koreába a partizánfutár a Kocsedo-szigeten lévő hadifogoly katonáknak a koreai és kínai néphez intézett felhívását. A tények, amelyek ebből a felhívásból napvilágra kerültek, megdöbbentették az egész emberiséget. A hitleri Gestapo kegyetlenkedései, a náci kínzókamrák, Auschwitz és Mauthausen szellemét ébresztik új, minden eddiginél kegyetlenebb formában az amerikai imperialisták ! Erről számol be a hadifoglyok üzenete. Az amerikai beavatkozók nehéz- fQgy vetekkel, tankokkal, lángszórókkal vonulnak fel, szabályos had. műveleteket folytatnak a fegyvertelen hadifoglyok ellen. Mérhetetlen szenvedés, kínzatás, halál a koreai és kínai hazafiak osztályrésze az amerikaiak hadifogolytáboraiban. Vadállatok tomboló terrorh.'id- járatáról rántja le a leplet a par- tizámfutár által hozott üzenet s az egész világ becsületes, jóérzésű embereit mozgósítja: mentsük meg a hadifoglyokat, mentsük meg a koreai népet a gyarmatosítók szörnyű rabságából. A Kocsedo-szigett rémuralomról a nyugati burzsoá sajtó is sorra közölt beismerő leleplezéseket, s az amerikai hadvezetőség hiába váltotta le utólag a táborparanesno- kokat, hiába vezetett be szigorú hírközlési cenzúrát, az egész világ előtt megbélyegzik őket a kocsedoi események. A brutális „hadviselők”, a nemzetközi jogok megsértői, az amerikai megszállók most már önmagukkal sem tudják elhitetni, hogy „nagyszerű hivatást” teljesítenek Koreában a „demokrácia védelme” érdekében. A világ népei szemében rég nevetségessé váltak az amerikai gyarmatosítás „érvei”, amelyek szerint „meg kell büntetni az északi agresszort”, „meg kell védeni a déli demokráciát”, önmaguknak is kénytelenek bevallani, hogy haza- áruló bábjuk. Li Szia Man. Dél- Ko reá ban a népnek még csak töredékét sem képviseli, s most az amerikai megszállók példáján felbuzdulva, még a látszatdemokrácia utolsó megnyilvánulásait is eltünteti. Li Szín Man, az amerikai „demokrácia” iskolájában nevelkedett főhóhér most „megbokrosodott”, -s amerikai gazdái tudta nélkül, a partizánokkal vívott háború ürügyével „hadiállapotot” jelentett be Dél-Koreában, s letartóztatta az „ellenzék” vezéreit, bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, új „alkotmányt” dolgoz ki és megiianem Li Szán Man véres diktatúrájának támogatása, kiterjesztése érdekében gyilkoltak halomra százezreket, — nőket, gyermekeket, öregeket egyaránt. Li Szin Man egyéként nem csinált egyebet Dél-Koreában, mint érvényt szerzett az amerikai „politikának”, amelyet a Tribune című angol lap röviden így fejezett ki: „Megszabadítani Koreát a koreaiaktól !” Ez az a „nagyszerű hivatás”, amit az amerikai megszállók Koreában betöltenek. Ezért kell a koreaiaknak százezerszámra pusztul- niok, ezért akarják a hadifoglyokat arra kényszeríteni, hogy tagadják meg 'hazájukat, és esküdjenek „hűséget” Li Szín Man-nak (a kínaiak pedig Csatig Kai Sek-aek). Mérhetetlen felháborodással értesült nemcsak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, nemcsak a Kínai Népköztársaság, hanem az egész békeszerető világ arról a hadjáratról, amit az amerikai gengszterek, a baktériumháború lovagjai viselnek a koreai és kínai hazafiak ellen. A koreai nép ismét fogadalmat tett, hogy egységesen és elszántan száll szembe az idegen hódítókkal. Rajta lesz, hogy amíg koreaiak élnek Korea földjén, addig az imperialisták ne érezzék magukat ott biztonságban. Egy népet pedig néni lehet elpusztítani, kiirtani, ahogy az amerikai imperialisták tewéz'k. Kevés ehhez minden tankjuk, baktérium- és atombombájuk. Két év eseményei meggyőzően bebizonyít tották ezt. A legutóbbi bűntett, a Koesedo- szigeti vérengzés megdöbbenést váltott ki az Egyesült Államok nyugateurópai csatlósai körében is, 1 ersze. nem az emberiesség érzése ébredt fel bennük, haaem a félelem a felelőskégrevonőstől, a bűntársak méltó megbüntetésétől. Joggal félnek a népek ítélőszékébj], joggal állapítja meg fogvacogva a londoni Times, az angol nagytőke szócsöve: „Angliában mind többen töprengenek megdöbbenve a koreai háború kilátásai és céljai felett”. Jogos, alapos a félelmük. A koreai nép és a világ egyetlen né]>e sem felejti el, hogy Koreában az imperializmus megmutatta valódi arculatát. A kocsedói hadifoglyok hősi ellenállása példát mutat az elnyomottak számára mindenütt: hogyan lehet ellenállni a sötétség erőivel szemben. Boainer, a véresA második világháború éveiben nekem is, mint minden honfitársamnak meg kellett ismernem a hitlerista agresszorok és gyilkosok elvetemült bűneit, akik barbár módon lerombolták a lengyel városokat és falvakat, koncentrációs táborokba hurcolták és meggyilkolták az ártatlan emberek tízezreit. Néhány hónappal ezelőtt Koreában jártam és saját szememmel láttam az amerikai imperialisták gaztetteit. Állítom, hogy az amerikai ngresszoro,c nemcsak utolérték, hárem kegyetlenkedésben túl Is haladták a hitle- rlKta gyilkosokat. Földig lerombolt városokat és falvakat láttam Koreában. Láttam, hogyan bombázták ezeket a romhalmazokat csak azért, hogy kiirtsák a még életben maradt embereket. Láttam, hogyan vadásziak az amerikai repülők az úton haladó, vagy a földeken dolgozó békés emberekre. Szemtanúja voltam, amint leszúrták bombáikat a rizsföldekre és erdőkre, hogy ott tüzet okozzanak, ezzel éhínséget hozzanak a koreai népre és megfosszák a lakosságot téli tüzelőjétől. Az országban utazva, sokat, hallottam azokról a gaztettekről, amelyeket az amerikaiak Észak-Ko- rea ideiglenes megszállása alatt követtek el. Hallottam, hogy az asszonyokon erőszakot követtek el, a polgári lakosságot agyonlőtték, az anyákat gyermekeikkel élve ásták a földbe. Aztán megkezdődött a koreai és kínai hadifoglyok kínzása. Az amerikai repülők pedig szórni kezdték a baktériummal fertőzött férgeket és rovarokat a koreai földekre. A legnagyobb haragot benuem és bennünk az amerikaiaknak a koreai gyermekek ellen elkövetett embertelen bűnei váltották ki. Koreában nagyon sok gyerek volt. A Szovjet Hadsereg által felszabadult északkoreai nép nagy szeretettel vette körül a szabad hazában felnövő ifjú nemzedéket. Abban az országban, ahol a japán megszállás éveiben a gyermekeknek csak 2 százaléka tanulhaiött, ezrével épültek az iskolái, bölcsődék és gyermeknevelő intézmények. Egymásután létesültek a gyermekkórházak és szanatóriumok, úgyhogy a koreai gyermekek egészségesen fejlődhettek, játszhattak és tanulhattak. Az amerikai agresszorok elrabolták a koreai gyermekektől ezt az örömteli boldog életet. Rombadöntötték a szülőotthonokat, iskolákat és gyermekkerteket. Meggyilkolták a gyermekek szüleit, lövedékek és szuronyok roncsolták össze a védtelen kicsi gyermekek testét. Senki sem tudja megállapítani, hány gyermeket öltek meg az. agresszorok bombái, hányat tettek nyomorékká, s hány koreai gyermek maradt árva, de mindenki tudja, hegy ez a szám iszonyatos. De a koreai gyermekek egy hős. igába nem törhető nép gyermekei. Nemcsak szenvednek, hanem harcolnak és dolgoznak is. Sok gyermekkel találkoztam Koreában, aki értékes szolgálatokat tett a partizánoknak. Láttam gyermekeket, akik iskola után segítettek a felnőtteknek a mezei munkában. Láttam, hogy az iskolások a nehéz viszonyok között is tanulnak, — és szorgalmasabbak, mint bármikor azelőtt. Az ország északi kerületeiben kevés az épen maradt iskola. Ezekbe gyűltek össze a többi rombadöntött iskolák tanulói is. A termeket zsúfolásig megtöltik. Hányszor kell a gyermekeknek megszakítaniok az órákat és lerohanniok az óvóhelyekre. A fronthoz közei- levő területekben megszervezték a „vándor is. kólák" hálózatát. Ez abban áll, hogy sokszor földbe vagy sziklába vájt kicsiny helyiségekben osztályokat szerveznek. A tanítók faluról falura járva felkeresik ezeket; az „iskolákat” és oktat-.' ják a gyermekeket. A rettenthetetlen és lej nem lgázható koreai nép) a rendkívüli viszonyok el-, lenére is megszervezte az oktatást, neveli az ifjú nemzedéket, amely majd a szabad, egységes és demokratikus Koreát fogja építeni, tartja a maga „választását”. Most az amerikai imperialistAk, akik — sikertelenül ugyan, de megpróbálták Dél-Koreát a „demokrácia mintaképének” feltüntetni, most álszent képmutatással követelik Li Szin Man fasiszta rendeletéinek visszavonását. Tehetnek azonban bármit. Csak még jobban belegabalyodnak ebbe a piszkos ügybe, s leleplezik saját hazug propagandájukat. ök maguk ismerik be most már, hogy agresszorok. Elismerik, hogy nem valamiféle „demokratikus rendszer védelmére siettek”, amikor megszállták Korpát, kezű amerikai tábornok hiába igyekszik vadállati kegyetlenséggel megtörni a. hadifoglyokat, — azok naponta bizonyítják be az egész világnak, hogy hűek szabad hazájukhoz. Hiába osztja kisebb, ötszázas csoportokra a hóhér Boat- ner a hadifoglyokat. A felosztott táborra a bútor hadifoglyok ismét kitűzik a békéhez és a szabadsághoz való hűségük jelét, a szabad Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti zászlaját! €
