Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-22 / 145. szám
néplap 1052 JÚNIUS. 22, VASÁRNAP 3 PAltTÉPÍTÉS Fokozzák termelőszövetkezeti csoportjaink pártszervezetei a politikai tömegmunkát a termésbetakarítás idején Néhány nap választ el ben minket az új élet betakarításától, az aratástól. Az aratás, csépié«, begyűjtés, tarlóhántás, másodvetési munkák sikeres időbeni elvégzése harci feladat megyénk dolgozó parasztsága, termelőszövetkezeteink számára, melyeknek munkáját ezer szemmel figyeli a falu, az egész ország. A terme!öesoportok előtt álló nagy feladatok sikeres elvégzésének alapvető feltétele az, hogy mindenki ismerje, világosan lássa: mit kell tennie az aratás, csépi és, s. bő termés betakarítása érdekében. Ezért van szükség a pártszer- vezetetkfokosott felvilágosító munkájára ebben az időben. Fontos, hogy most az aratás, cséplés előtt minden termelócsoportban létrehozzák, megszilárdítsák a népnevelő- csoportokat. A népnevelők helyes elosztásával, munkacsapatonként 2 —3 népnevelő beosztásával biztosítani kell a tszcs, ezen harci szervezetében is a felvilágosító munkát. A népnevelők közé be kell vonni a munkában példamutató, a legtöbb munkaegységgel rendelkező párlon- kívüli dolgozókat, asszonyokat, fiatalokat, akik a termelócsoportban a nehézségek legyűrése közben eddig js megállták helyüket Termelőcsoporljaink pártszervezetei e!ött Sztálin elrtárs szavainak kell állandóan lebegnie: „A gabonagazdagságban a Icgfelelősségteljesebb dolog a betakarítás. A betakarítás idénymunka és nem szeret várni. Ha idejében betakarítottál, nyertét, ha késtél a betakarítással, vesztettél." Ezért kell a termelőcsoportok pártszervezeteinek erejüket a politikai tömegnnmkára fordítani, mert a tszcs, egész tagságának aktivizálására, öntudatára támaszkodva tudja ezt a feladatot megoldani. Termelőszövetkezeteink békeluucá- nak nagy ütközete az aratás. Ezen ütközet győzelmének tárgyi előfeltételei : a növény ápolási munka gyors, minőségi elvégzése, a háromszori—négyszeri kaimlás befejezése, hogy majd a döntő pillanatban, a döntő helyre a termelőcsoportok erejüket átcsoportosítva, a minisztertanács határozata értelmében az aratás megkezdésétől számított öt na.p alatt, illetve a búzát, rozsot S nap alatt learathassák. A növényápolási munkákat, a háromszori, négyszeri kapálást az aratásig csak ügy biztosíthatjuk, ha a pártszervezetek felvilágosító munkával megértetik a dolgozókkal annak jelentőségét. Ha elmondják és kiszámolják, hogy a munkaegységben mennyi veszteséget jelentett tavaly termelőesoport- jainknál a karbatett kézzel való várakozás, a külső segítségre való Számítás a növény ápolási, aratási munkákban. A pártszervezetek, a népnevelők akkor harcolnak ered menyesen a bő termésért, a gazdag aratásért, ha termelőcsoportjainkban mindenütt meglesznek terübetfelosztáson alapuló szilárd munkaszervezetek. Ha saját erejükre építenek ebben a munkában., az asszonyok, fiatalok bevonására s mint külső segítségre, egyedül a gépállomás gépi munkájára számi, tárak, ha követik a tiszadobi Tár estes tsz. példáját, ahol már most a növényápolási munkák idején minden családtagot megmozgattak, akik — hogy a számukra kijelölt földterületen idejében elvégezzék a kapálást — elhívták a munkába rokonaikat, szomszédaikat is. A népnevelők a brigádokban, munkacsapatokban, már most, a növényápolási munkák ideje alatt használjanak fel minden percet az aratásra való mozgósításra. lie ne általánosságban beszél jenek a háromszori, négyszeri kapálás, a jHÍrbeporzás jelentőségéről, hanem magyarázzák meg, hogy például a napraforgó pólbeporzásával 20—S0 százalékkal növelni lehet a terméseredményt. Az aratásról necsnk annyit mondjanak, hogy azt ,,jól” kell elvégez, ni, hanem magyarázzák meg: az aratásban való minden perc késlekedés megrövidíti a munkaegységet, megkárosítja népgazdaságunkat. A helyes időben való aratás jelentősen befolyásolja a termés- eredményt. A korán levágott gabona a keresztben sem érik be, a tálérésben levágott gabona pedig rengeteg szemet veszít: kalásza könnyen törik, a ' toklászok meglazulnak, a szem a legkisebb ütésre is kipereg, s így a szempergés (j —8 százalékos veszteséget okoz. Érdeke minden termelőcsoporíi tagnak: harcolni a munkafegyelem megszilárdításán, a családtagok bevonásán keresztül az aratás idején a családtagonként! 30 munkaegység eléréséért — a minisztertanács határozatában előírt időpontok betartásáért. Csak igy biztosítható az. hogy a búzát viaszérésben, a rozsot teljesérés előtt, az őszi, tavaszi árpát és zabot pedig eárgaérésben arassák csoportjaink, akkor, amikor a gabonafélék leggazdagabbak a tápanyagokban, amikor legsúlyosabb a szem. A népnevelőknek termel öcs'»portja in kban a politikai römegmunkán keresztül olyan légkört kell teremteniük, amelyben szégyen és gyalázat a lógás, a fegyelemsértés, a hanyagság. — Nem nézheti közömbösen egy tszcs.- tag sem a tarlón heverő kalászokat, vagy azt, ha valaki az sszta- gok megrakásánál kalásszal lefelé a földön húzza a gabonát és kipergeti a szemet. Ha a kocsisok nem megfelelően készítik elő a szekereket a hordáshoz, nincs a szekérnek rendes alja, ha nincs kiponyvázva, a kocsi rázása közben a szemek leszór ódnak az át porába. A népnevelők akkor harcolnak a legjobban e hiányosságok ellen, ha kiszámolják mindjárt, a hanyagság milyen kárt okoz a munkacsapatnak, a brigádnak, a termelőcsoport tagságának. A cséplés, beadás időbeni elvégzése is harci feladat, A pártcsoportokon, a politikai tö- megmunikán múlik, hogy eat a fel adatot termelőcsoportjaink a minisztertanács határozatában előirt idő előtt elvégezzék, hogy a terrne- 1 őcsoporlok az állammal szembeni kötelezettségüket a cséplőgéptől azonnal teljesítsék, s ezzel is elősegítsék ötéves tervünk sikerét, azt, hogy a falunak több iparcikk, gép, text! Iá ni, élelmiszer jusson. A népnevelőknek újból meg kell magya ráz ni ok a termelőcsoportok tagságának, a Párt és kormány december 1-i határozatának jelentőségét, azt. hogy a jegyrendszer megszün- tetőse, a szabadpiaci forgalom újabb segítség volt a Párt részéről a dolgozó parasztság számára, mert lehetővé tette a beadást teljesítő dolgozó parasztok számára feleslegeik szabadpiacon való értékesítését. Ezzel nagyobb lendületet adott a magas terméseredményekért folytatott liarcnak s lehetővé tette, hogy a falu még több traktort) iparcikket, élelmisze-t kapjon. Meg kell magyarázni ok, hogy a júniufs 30-án megszűnő szabadpiaci forgalomról szóló határozat is a Párt és a kormány december 1-i határozatának sikeres végrehajtását szolgálja, a falu még szebb életének a biztosítását. mert az állammal szembeni kötelezettségek teljesítése után a községek, termelőcsoportok visszanyerik a szabadpiaci értéke sítósi jogukat. A népnevelőknek szavaikon túl példamutató munkával 1« elő kell segííeciöfc az időbeni munkák elvégzését. Példát kell mutatniok a munkafegyelemben, a családtagok bevonásában, a mun- kaversenvben. Magukkal kell ragadni, lelkesíteni kell a munkacsapat, a brigád, a termelöcsoport minden dolgozóját. A politikai tö- megmunkának elő kell segítenie a munkaverseny széleskörű kibontakozását, a nemes vetélkedést, a munkacsapatok, a brigádok között. De elő kell segítenie a termelőcsoportok között a minisztertanács zászlajáért folyó versenyt is. — Éppen ezért az aratásra, esép- lésre való felkészülés érdekében végzett politikai munkát össze kell kötni a termelőszövetkezetek megszilárdításáról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása érdefcé- ben folytatott agitáció« munkával. A népnevelőknek az aratás után, tarlóhántás után mozgósítani kell a másodvetés időbeni és a lehető legnagyobb területen való elvégzésére. El kell mondani a termelőeso." port tagjainak: a másodvetés a termelőcsoport jövedelmét ugrásszerűen növeli és így gyarapítja a munkaegységet -is, azon túl, hogy elősegíti az állatállomány fokozott fejlesztését. A népnevelők mondják el a termelőesoport-tagokna.k, hogy a másodvetés kettős jövedelmet jelent, aki többet termel, annak több jut a kamrájába, vastagabb lesz a bukszája. A termelőcsoportokbao az agitá- ciós munka fő formája továbbra is a csoportos agitáció legyen. A munkacsapatokban, a brigádokban, a cséplőgépnél ez a legalkalmasabb agitációs forma, mivel a tagság idejét legnagyobbrészt együtt tölti. Szervezzenek a termelőcsoportok népnevelői a kolhozok agitátorainak példáját követve, az aratás, csépié«, másodvetés ideje alatt agitációs sarkokat kint a szántóföldeken, ahol rendszeresen ebédidő alatt megpihennek és megvitatják a munkával kapcsolatos tennivalókat. A csoportos agitációt vezető népnevelő a pártszervezettel már előzőleg megbeszélt kérdésről, mint például az aratás, eséplés ha táridő előtt való elvégzéséről tartson rendszeres beszámolót. A csoportos beszélgetéseknek ebben a munkában is az lesz a döntő jelentősége, hogy a dolgozók a viták alkalmával. egyszerű szavaikkal beszélik meg a növényápolás, aratás kérdéseit, így világosan megérti mindenki, mi ebben a munkában a feladata. A csoportos agitáció másik módszerét is helyes, ha alkalmazzák termelöcsoportjainkban a népnevelők: a munkacsapat-, brigádértekezletek felhasználását szószéknek a tagság aktivizálására. A politikai tömegmunka fontos formája a sajtóolvasás is. Éppen ezért a népnevelők számára a ter- melőcsoportok pártszervezetei min den nap rendszeresen juttassák el a Szabad Nép-et, a Párt központi lapját, a megyei sajtót, hogy a tagság állandóan értesülve legyen a nemzetköze eseményekről, a munkásosztály hősi harcáról, a maga sabb teljesítmények eléréséről, s a termelőcsoportok versenyéről az aratáy, cséplés határidőn belül való elvégzéséért. Az agitációs munka hatásos eszköze még a faliújság, a villám. A népnevelők a versenyszellem kibontakozását, a hanyagok, lusták elleni harcot sikeresen vívhatják szemléltető agitáció ezen eszközeivel is. „Az agitáció« sarkokon", a cséplőgépeknél felállított faliújságok jól mozgósítanak. Helyes, ha a faliújságokon minden nap fel tűn tetik a munkaverseny eredményeit, megdicsérik az élenjárókat, s me; bírálják az elmaradókat. Bátran használják a népnevelők a villámokat is. A földekre vezető düiőúton helyezzenek el villámokat a népnevelők, melyen egy-egy szorgalmas dolgozót megdicsérnek, vagy egy-egy restet, haflyagot megbírálnak. A Párt a termelőszövetkezetek megszilárdítását állította a falusi munkánk középpontjába. Termelőcsoportjaink pártszervezetei úgy harcolnak eredményesen e célkitűzés megvalósításáért, ha az előttünk álló mezőgazdasági munkák közepette is állandóan erősítik a termelőcsoporton bellii a politikai tümegmunkút, ha a felvilágosító munkán keresztül növelik a tagság aktivitását, felelősségérzetét, a ter- melőcsoport eredményeiért, ami a növényápolás, aratás, cséplés, a termelőcsoport eredményeiben fog megmutatkozni és újabb tíz. és tízezreket győz majd meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. KOVÁCS SÁNDOR. MB. ágit. prop. titkár h. Gönczi János eivtárs példát mutat az új normák túlszárnyalásával A kisvárdai Vulkán vasöntödében felülvizsgálták a normákat. A régiek elavultak ; Újabb, reális normákat kellett megállapítani az egyes munkafolyamatokra. Az üzem dolgozói megértették a norma felülvizsgálásának jelentőségét és sokan már az első napokban túlszárnyalták az új normákat, sőt az elavult normákban elért legmagasabb teljesítményeket is. Például a forgácsoló műhelyben Margittal ■Juliánná fúrós 165 százalékot, a maró műhelyben Csépke Tibor 131 százalékot, az öntődében Berták István 231 százalékot, a szereidében Nagy Géza sztahanovista , és Bányai András 230-—230 százalékot, a présműhelyben pedig Winkler Sámuel 276 százalékot is elért június első dekádjában. Mintha valami „csoda” történt volna ez üzemben. Azok a dolgozók, akik a régi normákkal alig haladták meg a 100 százalékot, ma a szorosabb normákkal túlszárnyalják a régi eredményeket is. — Pedig nincs ebben semmi csoda. Csupán a norma felülvizsgálása olyan új lehetőségeket tárt fel, amelyre az elavult, laza normák nem voltak képesek. Újítások, új munkamódszerek születtek azóta. Jobban kihasználják az időt és a gépeket is. Persze, tévedés lenne azt hinni, hogy egyszerre születtek meg az új eredmények és változtak meg az emberek. KEMÉNY HARC FOLYT AT, Cd NORMÁK T Ú LTE LJESÍTÉSÉÉ R T. Az első nap sok dolgozó még kételkedett. Mentek a vezetőséghez: „Ezt lehetetlen teljesíteni” — mondogatták. A vállalat vezetőségének, az üzemi bizottságnak, az üzemi pártszervezetnek szívós felvilágosító munkát kellett végeznie. Meg kellett magyarázni a dolgozóknak, hogy nem igazságos a laza normával dolgozni, jogtalanul, meg nem dolgozott munkáért bért felvenni. A legnagyobb, a legjobb meggyőző erő a párttagok személyes példamutatása volt. Megmutatták, hogyan lehet teljesíteni az új normákat. Ezek közé tartozik Gönczi dá nos elvtárs is, a marómülie'y fúrása. ELSŐ NAP AZ Ú-J NORMÁKKAL Reggel, mikor kiosztották a munkalapokat, az új normáikkal, kis csoportok alakultak a marómühely- ben. Vitatkoztak. — 12 fillérrel kevesebbet kapunk darabjáért, — jegyezte meg P.oiti Miklós, kezében lobogtatva a fehér munkalapok Az egész műhelyben nyomott volt a hangulat, csak Gönczi dános és Iváncsik Sándor mozogtak fürgén, felemelt fejjel. Felkészültek a nagy csatára. — Én azt mondom, hogy nincs ezen mit vitázni, — szólalt meg Gö-n^zi elvtárs. — Ha nem csináljuk, magától nem szaporodnak a százalékok. —• S azzal már be 1 kapcsol la a gépét. ,— Na-na, majd meglátjuk, hogy milyen legény vagy, — jegyezte meg Böjti Miklós. A gépel: egymásután zúgtak fel Gönczi elvtárs Iváncsik elvtárssal még azelőtt való nap megbeszélték, úgy dolgoznak, hogy senki se előzze meg őket. Iváncsik elvtársnak sikerült meghaladni azon a napon a 100 százalékot. de Gönczi elvtárs csak 90 százalékot ért el. Hallgatott is érte eleget, amikor a műhelyben meg tudták a munkások az első nap eredményeit. — Hiába gúnyolódtok, — kor-, holta a többieket. Közben arra gondolt, hogy jobban meg kell szervezni a munkát, jobban kell kihasználni a gépet. Nem győzi anyaggal Iváncsik elvtárs. Hiába igyekszik, ha ő nem tudja biztosítani számára az anyagot. De majd holnap .. Másnap reggel Gönczi elvtárs szereléshez látott. Két órán keresztül szerelt, majd csak aztán látott fúráshoz. Közben is törte a fejét: hogyan,, lehetne a gépből többet kipréselni.. Talán sohasem vette úgy szemügy- re gépét, mint most. Úgy nézett rá, mintha csak élne az a zsjohgőgép, aminek ki kell fürkészni titkait, gondolatait. Ahogyan pillanatok’ alatt átgondolta munkáját, min-; den mozzanatát, csalódást érzett. ÜJ MUNKAMÓDSZEREK SZÜLETNEK — Itt csak egy lehetőség van, —, állapította meg. — Megnyomni a jombot. Fürgébben kezdte emelgetni á fúróhoz a satukat. Mikor a satut kifúrta és az élőtől ó kereket megfogta, hogy háfrd- hezza vele a satut, egy pillanatra megá'lt. Karja, ahogyan fogta az eliholő kereket, alig néhány centiméterre volt a gépkikapcsolö fogantyútól. Könyökével megbillentette a fogantyút, s a gép megállt- újra bekapcsolta a gépet. A kereken fordított és közben karjával megbillentette a fogantyú». A gép leállt, a kész sa:u hátraesúszoit. — Iváncsik elvtársi — kiáltotta' örömében. — Ide figyeljen. Kgy mozdulat, két művelet! Gönczi elvtársnak minden fúrásnál sikerült 5—6 másodpercet megtakarítani. Ez növelte önbizalmát. A napi teljesítménye 328 százalékos lett. ’ Eltelt néhány nap. !>én aztán! arra figyelt fel, hogy a gép fúrás közben nagyon rezeg. Ez akadályozta az előtolást, meg aztán veszélyeztette a vidiakések ..életét''} — A csapágynál van valami baj, — állapította meg és ebédidő alatt lebontotta a csapágyat, kiszedte belőle az emelő lemezeket. Mikor újra termelni kezdett, a gép már nem mozgott úgy. A csavarokat le meghúzta. Növelte az előretolást. A gép szépen, egyenletesen dolgozott. A fúrást úgy meggyorsította, hogy a műszak végefelé már ácsor- gott is néha-néha, mert Iváncsik elvtárs nem győzte anyaggal. EMELKEDNEK A TELJESÍTMÉNYEK Gönczi elvtárs másnap 3 órán keresztül szerelt és csak azután kezdett fúrni gépével. így se nagyon győzte meg Iváncsik elvbirs. Gönczi elvtárs az első dekádban 131 százalékos átlagot ért el. Ma már meghaladja teljesítménye ä 140 százalékot, napi keresete 40 forint. Sziláéin Sándor és Böjti Mikid* kedvetlenül végezték munkájukat. Az első napokban 84 százalékot értek el. Nem siettek a termeléssel) úgy gondolták, „majd tágítanak a normán”. Azonban mikor látták, hogy Gönczi elvtárs hogyan harcolt a norma túlteljesítéséért, ők is kezdték kutatni a lehetőségeket a termelés fokozására. Értékes javaslatok születtek a termelés fokozására, s az újításokat be is vezetik, mihelyt kibővül a műhely. Az, bogy a maróiizemben senkt sem teljesít olyan keveset, mint ők, hogy a dolgozók az üj normával már sok esetben meghaladják a laza normával elért százalékokat is, — ez erős kritika volt feléjük. Egy nap 4 százalékkal emelték teljesítményüket és elhatározták, hogy pár napon belül ők is felül lesznek a 100 százalékon. Az egész (izemben egyre kevesebb a 100 százalékon aluli teljesítők száma. Az öntődében már minden dolgozó meghaladta a 100 százalékos teljesítményt. Az egész üzemben új lendületet vett a termelés, újítások, új munkamódszerek szüleinek, s arról beszélgetnek az. üzem dolgozói, hogyan lehet még szebb, még nagyol* eredményeket elérni. I.egyen gondjuk a jő munkamódszerek elterjedésére, hogy minél hamarabb minden munkás teljesítménye 100 százalék fölé emelkedjék, — KOLOZSI —
