Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-15 / 139. szám
1952 JÚNIUS 15, VASÁRNAP NÉPLAP A Hagy a r Ilolgozok Pártja Politikai ISIzottságának iiatározaia hT. 1951/52-cs évi iskolánkfiviili pártokíatás <apagz(ala(airól és az 1952/53-as oktatási évről /. A pártoktatás eredményei és hiányosságai Párt és népi demokrácián!: történetének hiányos kidolgozása. — Emiatt még a magasabb fokú tantól yaraoikon is gyakoriak -voltak a mesterkélt, a történelmi helyzet különbözőségeit figyelmen kívül hagyd párhuzamok, a vulgarizá- lás. A proletárnemzetköziség és a hazafiság propagandáját gyakran üres szólamokkal helyettesítették. Az alsófokú pártoktatás tanulóival általában nem sikerült eléggé megértetni a magyar népi demokrácia osztályviszonyait, az osatáQyharc éleződésével ka peso latos aktuális feladatokat A kommunista világnézet kérdésével nem foglalkoztunk kellő mértékben. Míg a Szovjetunió népszerűsítése terén előrehaladtunk, pártpropagandánk változatlanul keveset foglalkozott a testvéri népi demokráciákkal, a tőkés országok dolgozóinak helyzetével, harcaival. A központi pártsajtó kevés segítséget nyújtott az elméleti kérdések tisztázásához. Pártbizottságaink jórésze — köztük a Budapesti Pártbizottság — még nem értékeli megfelelően az előadásos propaganda óriási jelentőségét a marxista-leninista képzésben és sok esetben csak tehertételt látnak a propaganda-jellegű előadások- szervezésében és levezetésében. A képzettebb párt-, állami és tömegszervezetí funkcionáriusok II. A pártoktatás színvonalának további emeléséért 1. Oktatásunk eszmei-politikai 1. Az 1951—52-es tanévbe® a párttagság 40 százalékát vontuk be a szervezett politikai oktatásba, mirwl a városban, mind falun. Az előző évhez viszonyítva lényegesen több alapszervezeti titkár, párt- csoporBblzalmi és népnevelő tanult a különböző tanfolyamokon. Számszerűen javult a pár toktat ás a nagyüzemiek többségében, különösen a budapestiekben és a gépállomásokon is. Komoly hiányosság azonban, hogy igen alacsony a tanfolyamokon résztvevő értelmiségiek aránya s ezek egy részét is pártszervezeteink indokolatlanul alacsony oktatási formákba osztották be. Országosan mintegy 140.000 pártonkívüli vett részt az alsófokú oktatásban, ami a pártonkívüli dolgozók fokozódó politikai fejlődésén s vonzódását mutatja pártunk felé, de helyenként már akadályozta a párttagság megfelelő számban való oktatását. 2. A pártoktatás szervezeti megerősödése mellett tovább emelkedett eszmei-politikai színvonala, az elmélet és a gyakorlat helyesebb összekapcsolása. a) A különböző tanfolyamokon többet foglalkoztak a szocializmus építésének gyakorlati kérdéseivel, a fontos párt- és kormányhatározatok megtárgyalásával. Az előző évhez viszonyítva javult a tananyagok színvonala, de ugyanakkor a K. V. Ágit. Ftop. Osztálya által kiadott útmutatók egyrésze túlzottan részletes módszertani útmutatásaival inkább gátolta, mint segítette a propagandistákat a tananyagok önálló feldolgozásában, oktatói és nevelői módszereik ki- fejlesztésében. b) A pártbizottságok fokozott gondoskodása, a propagandisták zömének szorgalmas munkája, a párttagság, elsősorban a pártfunkcionáriusok növekvő érdeklődése és tanulási készsége elősegítette a tanfolyamok eredményesebb munkáját. A káderképző tanfolyamokon a széles pártaktíva elsőízben tanulmányozta rendszeresen a klasszikus müvek segítségévei! a Bolsevik i'árt történetét. Ideológiai fejlődésüket nagy mértékben elősegítette Sztálin: „A dialektikus és a történelmi materializmusról” e. müvének alapos feldolgozása. A káderképző tanfolyamok részvevői Rákosi elvtárs „Népi demokráciánk útja” c. pártifőiskolai előadásának feldolgozásával jobban megértették, hogyan kell alkalmazni a lenini-sztálini tanításokat a magyar népi demokrácia viszonyaira. Az idén elsőízban indított politikai gazdaságtan tanfolyam hallgatói az alapfogalmak megismerésén túl különösen az imperializmus és kapitalizmus általános válsága kérdéseit tanulmányozták sikeresen. Falum az alsófokú pártoktatás részvevői, különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a városi, üzemi hallgatók a szocialista iparosítás kérdéseit tanulmányozták eredményesen, s a hallgatók általában jó példát mutattak a pártmegfbfzatások teljesítésében, a termelésben, a begyűjtésben, a termelőszövetkezetek megszi Iá rd it á- sáért vívott harcban. A kommunista nevelés szempontjából kiemelkedő hatású volt és fokozottan mozgósított a Párt előtt álló feladatokra Rákosi elvtárs életrajzának tanulmányozása. A pártoktatás egyik fő hiányossága, hogy a hallgatók jelentős része nem dolgozta fel kellő alapossággal a tananyagot, ezért is a csoportos foglalkozásokon a napi kérdések túl részletes tárgyalása, a gyakorlati példák sokasága miatt gyakran háttérbe szorultak az elméleti és elvi kérdések. A nagyüzemekben emiatt is az oktatás szervezeti javulásával nem járt együtt színvonalának emelkedése. Az egész pártpropaganda elméleti színvonala emelésének egyik fő akadálya most a magyar munkás- mozgalom, a Magyar Kommunista színvonala emelésének fő eszköze a marrizmu s.lenin i zm us klasszilcus müveinek, elsősorban a SzK(b)P történetének szélese bbkörü tanítása. Ezt szorosan össze kell kapcsolni Pártunk vezetőinek a marxizmus- lemnizmustiak a sajátos magyar viszonyokra való alkalmazását tükröző írásainak, a párt- és korra á n y h a t á roza to k na k ta n u 1 m á n y ozásával. A K. T. Ágit. Prop. Osztálya biztosítsa a SzK(b)P' története egyes fejezeteihez a megfelelő magyar vonatkozású kiegészítések kidolgozását, gondosan ügyelve a hamis azonosságkeresés és a vulgari- zúlás elkerülésére. A marxiamus- leninizmus tanszékek vezetőiből álló bizottság 1952. szept. 1-ig terjessze az Ágit. Prop. Bizottság elé a Bolsevik Párt története hat soron levő fejezetének programját, s december 31-ig a többi fejezetekét. 1952. év végéig ki kell dolgozni és a SzK(b)P történetét tanulmányozók oktatási anyagába be kell építeni a magyar párttörténet rövid tanfolyamát és a magyar népi demokrácia történetének alapvető tételeit, alapul véve dz utóbbihoz Rákosi elv-társnak a Pártfőiskolán „Népi demokráciánk útja” címmel tartott előadását. A Pártfőiskolán 1952. okt. 1-ig fel kell állítaná a magyar párttörténeti tanszéket. 2. Párt oktatásunkat fokozottan a kommunista nevelés szolgálatába kell állítanunk. Ezért mind a szóbeli, mind az írásos propagandában jobban ki kell domborítani a világnézeti kérdéseket, elsősorban a hazafiság és a proletúrnemzet- köziség eszméit, kifejtve a magyar nép szocialista nemzetté válásának kérdését, hogyan lett a magyar munkásosztály a legjobb haladó nemzeti hagyományaink zászlóvivője, s ugyanakkor hogyan számolja fel Pártunk a sovinizmus maradványait. Le kell leplezni a szociáldemo- kratizmus maradványait nemcsak elvontan, mint, a burzsoá ideológia megnyilvánulását a munkásosztályon belül, hanem mint a szocialista építés kerékkötőjét, mint a bér- és táppénzcsalás, a munkafegyelem és a munkanormák lazításának és a csoport és a műhelyi érdekeknek az állami érdekekkel való szembeállításának egyik fő forrását, a kártevés és rémhírterjesztés melegágyát. Propagandánknak nevelnie kell dolgozóinkat a párt-, az állami és munkafegyelem jórésze nem, vagy csak ritkán tart propaganda előadásokat. c) Az oktatás decentralizálásának eredményeként a pártbizottságok és a pártszervezeti vezetőségek munkájában jobban előtérbe került a pártoktatás, s kezd szűk reszort- jellegéből fokozottabban a pártbizottságok egészének munkaterületévé válni. A pártbizottságok rendszeresebben tűzték napirendre a pártoktatás kérdéseit. A megyei, kerületi és egyes nagyüzemi pártbizottságok megkezdték a helyi propaganda anyagok kidolgozását. Azonban a járási, városi é.s nagyüzemi párt- bizottságok és alapszervezeti vezetőségek egy részén k oktatással kapcsolatos munkája, tevékenysége még minidig túk^omóan szervezési jellegű s alig terjed ki a tanulás eszmei-politikai tartalmára. 3. A DISz. propaganda munkája ezévbm fejlődött, de még alatta maradt a követelményeknek. A DISz.-szervezotek tagságuknak csak 20—22 százalékút vonták be a DISz. oktatásba. Ennek az elmaradásnak egyik fontos oka, hogy a DISz.-bizottságok még nem rendelkeznek elég propaganda tapasztalattal, s a pártiszervezetek sem segítették kellőképpen a DISz.-t az ifjúság marxista-leninista nevelésében. szigorú betartására, az állam iránti kötelezettségek pontos teljesítésére. Mindezt alá kell támasztani a szocializmus és kommunizmus, az emberiség boldog jövőjének feltárásával, melynek nagyszerű távlatai még hatalmasabb teljesítményekre lelkesítik a dolgozó tömegeket. Erőteljesebben kell folytatni a klerikális reakció, az idealista és a vallásos ideológia elleni harcot, különös súlyt helyezve annak a marxi-lentni-sztállni tételnek helyes megértésére, hogy a vallás a párttagok számára nem magánügy, s elsősorban a pártfunkeionáriu- soknak kell aktívan hareolniok a vallásos előítéletekkel szemben. 3. A propagandisták elméleti és módszerbeli felkészültségének további javítása a párt oktatás színvonala emelésének alapvető feltétele. a) A pártbizottságok gyökeresen számolják fel azt a hibás gyakorlatot, hogy nagy számban vontak be propagandamunkára képzetlen párttagokat, míg a politikailag fejlett és müveit párttagokat, különösen az állami és gazdasági vonalon dolgozó felelős funkcionáriusokat és értelmiségieket „sajnálják” megbízni propagandamunkával. Feltétlen érvényt kell szerezni a Politikai Bizottság 1951. május 17-i határozatának, amely kimondja : „Most fokozottan olyan propagandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik Pártunk politikáját, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nemzetközi helyzetben — választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre és álha- tatosságra nevelik a hallgatókat”. A nagyüzemekben folyó oktatás színvonalának megjavítására a budapesti, kerületi és a városi, járási pártbizottságok a legjobb pir.-i pagandistákat bízzák meg a nagyüzemek, bányák és gépállomások propagandista szemináriumai, káderképző tanfolyamai és politikai iskolái vezetésével. b) A K. V. Ágit. Prop. Osztálya évente egy-két ízben hívjon össze országos propaganda-értekezletet a propagandamunka legfontosabb tartalmi és módszerbeli kérdései megvitatására a megyei titkárok bevonásával. A megyei és budapesti kerületi pártbizottságok ugyancsak szervezzenek hasonló célú megyei, illetve kerületi értekezleteket. A megyei titkári értekezletek na-| pirendjére kell tűzni a propagandamunka kérdéseit. c) A pártoktatás színvonala emelése érdekében a pártbizottságok elsősorban a propagandista szemináriumok és konferenciák irányításával és ellenőrzésével foglalkozzanak. Rendszeresen tűzzék a pártbizottságok és pártvezetőségi ülések napirendjére a propagandisták munkájáról szóló beszámolókat, továbbá «gyes fontosabb elméleti, vagy politikai kérdések feldolgozásának eredményeit a pártoktatásban. d) A propagandista káderek kiképzésének meggyorsítására az 1952—53-as oktatási évben a Pártfőiskola hallgatóinak egyharmada propagandista legyen. e) A pártbizottságok biztosítsák, hogy az eredményesen dolgozó propagandisták a jövő tanévben is végezzenek oktatói munkát, általában azon a fokon, amelyen az idén tanítottak, hogy ezéyi tapasztalataik felhasználásával eredményesebben tudjanak tanítani. Elméleti továbbfejlődésük elősegítésére lehetővé kell tenni részükre, hogy — a propagandista szemináriumon való kötelező részvétel mellett — önkéntes alapon bekapcsolódhassanak a káderképző tanfolyamokba, vagy az önálló tanulásba is. A pártszervezetek szüntessék meg a propagandisták túlterhelését egyéb pártmunkával. f) A propagandisták elméleti és módszertani képzése, az önálló tanulás és az elméleti tanácsadás kifejlesztésének egyik legfőbb eszköze a Pártoktatás Házai, a budapesti kerületi, városi, nagyüzemi és járási pártbizottságok mellett létesített Pártmunkás Könyvtárak. Ezek vezetésével képzett és tapasztalt propagandistákat kell megbízni. A legfontosabb 30 budapesti és vidéki pártmunkáskönyvtár vezetőjét függetleníteni kell, a vidékieket megbízva egyben az esti pártiskola vezetésével is. 4. A párt propaganda minőségi megjavításának, a marxizmus-leninizmus eredményesebb elsajátításának egyik legfontosabb előfeltétele az előadásos propaganda kiszélesítése. Az előadásos propagandát a párttagság, az értelmiségiek és a legjobb pártonkívüliek politikai képzésének, nevelésének sokoldalú, hatékony eszközévé kell fejlesztenünk. Az előadásos propaganda ölelje fel a marxista ideológiának azokat a fontos kérdéseit, melyek nem kaphattak helyet eddigi pártoktatásunkban. Segítse elő a mnr- xizmus-leninizmus klasszikusai önálló tanulmányozását, a nemzetközi helyzet eseményeinek, a szocializmus építése kérdéseinek jobb megértését. Az erre alkalmas párt-, állami és szakszervezeti funkcionáriusok — a vezető funkcionáriusokat sem kivéve — rendszeresen tartsanak propaganda előadásokat. A budapesti és a megyei pártbizottságoknak meg kell szervezniük az előadók rendszeres kiképzését és továbbképzését az előadói irodák vezetésével. 5. A marxizmus-leniniizmus sajtópropagandája az utóbbi években mindjobban elmaradt propagandánk általános fejlődése mögött, pedig a sajtónak — folyóiratoknak, újságoknak, brosúráknak — kell a propaganda egyik fő fegyveréül szolgálnia. A Rzabad Nép-ben és a megyei pártsajtóban rendszeresebbé kell tenni az elméleti és konzultációs cikkek közlését. A Társadalmi Szemle is segítse konzultációs cikkekkel a pártoktatást. A folyóiratok és a többi napilapok is rendszeresen közöljenek szakterületük egyes ideológiai kérdéseiről propaganda anyagokat. 6. Az 1952—53-as oktatási évadra az alsófokú oktatás tananyagát tankönyv formájában keli kiadni, melynek szerkesztésére a KV. Ágit. l’rop. Osztálya Irányítása mellett, oktatási formánként szerkesztő bizottságokat kell létrehozni. A tankönyv kiadását a Szikra Könyvkiadó végezze. III. A pártoktatás 1952/53. évi terve a) Az 1952—53-as tanévben a párttagság 50—55 százalékát kell bevonni a szervezett pártoktatásba. Elsősorban a nagyüzemek, bányák, építkezések, gépállomások, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok pártszervezeteiben kell a párttagság nagyobbarányú tanulását biztosítani. A tagjelöltek túlnyomó többségét be kell vonni a pártoktatásba. Ennek érdekében tudatosítani és népszerűsíteni kell a tanulás jelentőségét és a Párt szervezeti szabályzatának azt a követelményét, mely szerint minden párttag kötelessége, hogy „szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalút, igyekezzék elsajátítani a marxizmus-leniniz- mus tanításait”. A pártszervezeteknek feltétlen meg kell változtatniok helytelen álláspontjukat az értelmiségiek oktatásával kapcsolatban és nagy figyelmet kell fordítaniok az értelmiségieknek, különösen a mi új értelmiségiéin,k, s elsősorban a műszakiak, mind szélesebb bevonására a pártoktatásba, mégpedig képzettségüknek megfelelően a pártoktatás magasabb formáiba. Az erre alkalmas értelmiségi elvtársakat az előző évinél lényegesen nagyobb számban kell megbíznunk propagandamunkával. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani arra is, hogy elsősorban olyan párton- kívüliek részesüljenek pártoktatásban, akik termelő- és társadalmi munkájukban élenjárnak. b) A hallgatók pártoktatásba való beosztását gondos egyéni elbírálás, személyes beszélgetés alapján kell elvégezni, messzemenően figyelembe véve az elvtársak kívánságait. A hallgatók beosztásánál alapvető irányelv, hogy azokat, akik ezévben valamely oktatási formát eredményesen elvégeztek, a jövő oktatási évben feltétlenül magasabb oktatási formába kell be- osztani. c) A pártoktatás irányítása és ellenőrzésének munkájából minél nagyobb részt kell vállalnia az alapszervezetek vezetőségének. Az alapszervezetek vezetőségei kísérjék figyelemmel a párttagok tanulását, a pártosoportbizalmiakra támaszkodva, szilárdítsák meg a tanulási fegyelmet. Érjék el, hogy a pártoktatás a pártfegyelem iskolájává is váljék. A tanulásukat elhanyagoló aktívákat, funkcionáriusokat pártcsoport-ülésen, vezetőségi ülésen, taggyűlésen felelősségre kell vonni. d) A pártszervezetek tekintsék egyik főfeladatukineik, hogy elősegítsék az ifjúság marxista-leninista nevelését. A pártszervezetek jólképzett előadók átadásával, a DISz.-oktatás folyamatos támogatásával segítsék elő, hogy a DISz. tagsága 30 százalékát 1 levonja a szervezett DISz.-oktatásba. c) Az új oktatási évadban oktatási rendszerünk alapjában nem változik meg. Az iskolánkívüli pártoktatás a városokban és a falun is egységesen 1952. október 15-én kezdődjön és június 15-ig tartson. Budapest, 1952. június 5. ünnepség volt Tunyogmaiolcson Zalka Máté halálának 15. évfordulóján Tunyogmatolcs dolgozói soha nem felejtik el községük nagy szülöttjét. Zalka Máté halála évfordulóján zászlóűíszibe öltözött a falu. Zalka Máié szülőházának udvarán gyűltek össze a község dolgozói, hogy megemlékezzenek a félelmet r,em ismerő békeharcosról. Papp Zoltán elvtárs, községi párttitkár mondott ünnepi beszédet. Az MNDSz. koszorút helyezett el Zalka Máté szülőházán. Ifj. Balog Józsefné az MNDSz. nevében szólalt fel. Méltatta a nagy harcos éleiét, majd a község asszonyainak nevében vállalásit tett arra, hogy hálájuk jeléül még fokozottabban kiveszik részüket a növényápolási munkából és az aratás megkezdéséig mindent háromszor, a cukorrépát pedig négyszer megkapál jak. így járulnak hozzá a béke erősítéséhez. A tunyogmatolcsi dolgozók csatlakoztak a vajai versenykihíváshoz is. Az ünnepséget kultúrműsor zárta be.
