Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-15 / 139. szám
2tNÉPLAP 1952 JÚNIUS 13, VASÁRNAP Idejében készüljön fel a nyári munkákra Szabolcs-Szatmár dolgozó parasztsága SOLTÉSZ LAJOS, A KISVARDAI VULKAN SZTAHANOVISTÁJA Irta: Balogh József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője (Folytaid* az 1. oldalról.) két a terveket, hogy minden egyes arató, minden szövetkezeti tag tudja, milyen tennivalói vannak az aratás idején, közölni kell minden aratópárral, mennyi kalászostermés betakarításáért felelős a szövetkezet, a köziség, az egész ország népe előtt Ugyancsak pontosan meg kell tervezni azt, hogy a gépek mellé mennyi kisegítő munkaerőre van szükség ott, ahol arató és kévekötő gépekkel vagy aráíó-csép- lő gépekkel, kombájnokkal folyik majd az aratás. Nem szabad megfeledkezni sehol sem arról, hogy a tervezésnél tíznaponkénti eloszlással számításba keli venni a szükséges fogaterőt is. De nem kis jelentősége van annak, hogy minden lehetőséget kihasználjanak termelőszövetkezeteinkben a megfelelő munkaerő biztosítására. Igen sok olyan termelőszövetkezeti tag és csoport- tag van falvainkban, akik állami, földimüvesszövetkezeti, vállalati funkcióban vannak. Szövetkezeti gazdaságaink vezetőinek törekedniük kell arra, hogy szabadságidejükben ezek a szövetkezeti tagok hozzátartozóikkal, családtagjaikkal együtt résztvegyemek az aratás munkájában. A munkaerő biztosítását segíti az aratáshoz, ha — természetesen nagy körültekintéssel — csökkentik a kertészetekben, szőlőben, gyümölcsösben dolgozók számát. Itt feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy a munkaerő csökkentése az előbb említett területen nem jelentheti azt, hogy a kertészetekben, szőlőben, gyümölcsösben az aratás ideje alatt megáll a muraka. Annyi munkaerőt kell elvonni azokból az aratáshoz, amely a kalászosok betakarításának meggyorsítását jelentősen elősegíti, de nem állítja meg a munkát a kertekben. A munkaerő biztosításának — helyesebben szólva jó kihasználásának —döntő módja lehet ez a mozgalom, amely kezd gyökeret verni termelőszövetkezeteinkben és csoportjainkban ., harminc munkaegységnél többet teljesítünk mindannyian az aratás- -cséplés idején” jelszóval. Szövel kelteinkben mindenütt vitassák meg «ezt a kezdeményezést, legyen az aratás-cséplés idején sikerek új erőforrása. — S a munkaerő biztosí- lásának még egy döntő feltétele van: minél több napköziotthon létrehozása a minisztertanács határozata szerint termelőszövetJkeze- teintcben, mert a napköai otthonok segítségével lehetővé válik, hogy a szövetkezetekben hasznos munkát végezzenek a többgyermekes anyák la A kaláSBOStermés betakarítására jvaié felkészüléshez szorosan hozzátartozik, hogy az aratógépek mellett rendben legyenek a szükséges szerszámok: kaszák, üllők, fenőkövek, elegendő mennyiségű legyen mindebből. S nem kisebb jelentőségű a magtárak rendbehozatala, kimeezelése, kitakarítása, fertőtlenítése. A vajai földművesszövebkezet dolgozóinak versenyfelhívása az emlékezetes békegyűlésen éppen e. cél megvalósítására szólítja versenyt« megyénk föl d m ü vesszővel keze leit. Az aratásra, cséplésre való készülődés hiányos lenne, ha nem gondolnának termelőszövétkeze- teinkben, falvaink egyénileg dolgozó parasztjai az ellenségre, a iulákokra, akik — az elmúlt évben is jó néhány példa volt rá — kártevő szándékkal leselkednek bő termésünkre. Már most gondoskodni kell a lábon álló gabona, s később az aszta gok őrzéséről, a tűzőrségek- ről, biztosítani kell mindenütt a megfelelő tüzoltófelszereléeeket. Visszatérve az aratás munkájának megszervezésére: a gépeket és az arató párokat mindig gereb- iyések kövessék. Fontos, hogy ne maradjon másnapra egy talpalatnyi tarló sem kapa ration, mert csak így lehet biztosítani a tarló- hántá'' és másodvetés Idejében való ‘elvégzését. Az aratöbrigádokbnn ezért mindenütt ki kell jelölni azokat, akllk kizárólag a tarlókaparási .munkákat fogják majd elvégezni. A’ munka meggyorsítása érdekében aninél nagyobb területen fel kell használni a lógereblyéket, vagy a nagyteljesítményű, házilag Is elkészíthető nagyobb gereblyéket. Ebben a munkában nagy segítséget adhatnak gépállomásaink is a termelőszövetkezeteknek. Tavaly sok hiba eredője volt, hogy a gépeket gondatlanul nedves, vizes gabonák vágására állították. Tanulnunk kell a tavalyi hibákból, s az aratógépeket csak megfelelő időben állíthatják mindenütt» a gabonatáblákba. A gépek munkájának megszervezésénél vegyék figyelembe azt is, hogy 15-~ 20 holdnál kisebb táblákba« nem lehet megfelelőéin kihasználni az aratógépeket. Ezért lehetőleg nagyobb területen vegyék igénybe a gépek segítségét. A behordés feladata sem kisebb, mint az aratás jó elvégzése. Termelőszövetkezeteinkben a hordás munkáit is brigádonként szervezzék meg, s a szérűk helyét úgy válasszák meg, hogy lehetőleg két kilométernél nagyobb távolságra ns hordják a termést. Tegyenek figyel eiutnel termelő« zövet keze tel n k arra, hogy a szérűkben az egyes brigádok munkájának termését kii- lön-kiilön rakják a hordásnál. Ez- zel a minisztertanács határozata szerint járnak el. Mert a csépiéinél mindjárt megállapítható lesz, melyik brigád teljesítette túl a tervben vállalt terméshozamot, melyik brigád számíthat többtermelési prémiumra. A eséplés munkáinak a behor- dással párhuzamosan meg kell k ez dődn ie. Term előszövet keze t el nk- ben teljes egészében gépállomásaink gépei végzik majd el a cséplést, amelyhez a termelőszövetkezetek és csoportok kötelesek munkaerőt biztosítani. Ha a kisebb termelő- csoportok külSn-kíilön nem tudnak egy-egy brigádot kiállítani a cséplőgéphez, fogjanak össze, szomszédos termelőcsoportokkal együttesen állítsanak össze egy közös brigádot, s a cséplést közösen végezzék el. Nem fordulhatnak elő olyan esetek, mint az elmúlt esztendőben például Ti szád ob községben is, hogy mwnkaerőhiány miatt nem tudták maximálisain kihasználni a cséplőgépeket, azok 50—60 mázsát csépeltek, holott e mennyiség háromszorosát is kicsépelhették volna. Jónéhány termelőszövet keze- tlinlkben alkalmazzák a* idén csép- lésnél az élenjáró szovjet, Bredjuk- féle gyorscsépiéei módszert. E módszer teljes kihasználásához is a munka helyes megszervezése és a munkaerő megfelelő biztosítása szükséges. Az aratögépeket, kaszákat mindenütt a tárcsának, az ekének kell követnie. Biztosítani kell azt, hogy az aratás befejezésének idejére a tarlóhántás és másodyetés munkájának legnagyobb része is befejeződjék, hogy a hordási és eséplési munkákhoz úgy a termelőszövetkezetek, mint a gépállomások gépi, illetve fogatos erejét megfelelően felhasználhassák. Megyénk dolgozó parasztjai már az elmúlt esztendőben is meggyőződtek arról, milyen hasznos és jövedelmező a másodvetés. Tervünket az elmúlt esztendőben túlteljesítettük, országos hírnevet szereztünk Saabolcs-Sza/tmámak. S a másodvetések termése jókora takarmánymenny iség el. jókora többletjövedelmet biztosított a szövet, kezeteknek, » dolgozó parasztoknak. Kétéves állattenyésztési tervünk teljesítése érdekében még nagyobb jelentősége van most a másod vetésnek. Máris számos helyen születnek fogadalmak a másodvetési tervek túlteljesítésére. — Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink úgy készülhetnek fel jól a másodvetésre, ha már most biztosítják saját erejükből a másodvetóshez szükséges vetőmagot. S termelőszövetkezeteink és gépállomásaink brigádjai, — a növénytermelő és traktorosbrigádok jól véssék már most emlékezetükbe: a tar lobi ni ás és másodvetés időben és jó minőségben való elvégzéséért egyetemlegesen felelősek. Az aratás, bordás, eséplés, tarlóhántás, másodvetés munkájának legfontosabb emelője a munkaverseny. Fel kell újítani a termelőszövetkezetekben, a községek egyénileg dolgozó parasztjai között a hosszúlejáratú versenyeket, figyelemmel kell kísérni a vállalások teljesítését, s széleskörű nyilvánosságot kell biztosítani a dolgozók eredményeinek. Naponta kerüljenek friss jelentések a versenytáblákra, a községi hangos híradók ismertessék az egész faluval, kik harcolnak a nyári munkák során a legjobban a békéért. A szövetke. zeti gazdaságok vezetői tűzzenek ki jutalmakat a legjobb aratóknak, a munkában kitűnteknek, hogy ezizel is serkentsék még jobb eredmények elérésére az új kenyér aratóit. Idejében fel kell figyelni és harcot kell indítani minden olyan káros nézet, vagy magatartás ellen, amely megcsonkítja a munkanapot. A munkaidő teljes kihasználása érdekében szívós munkát kell végezni a lógósok, a fegyelembontók helj>es útra térítésére felvilágosítással, szép Szóval előbb, büntetéssel, munkaegységlevonással később, ha a jó szó nem használ. Megyénk 27 gépállomására hatalmas feladatok várnak most, a nyári munkák idején. Nagy, minden eddiginél nagyobb segítséget várnak most tőlük a termelőszövetkezetek. Éppen ezért sürgősen be kell fejezni a gépek kijavítását, s biztosítani azt, hogy az aratógépekre, kombájnokra, cséplőgépekhez megfelelő szaktudással rendelkező vezetők kerüljenek. A gépállomásokon ugyancsak fontos tennivaló most a kampánytervek felbontása. A munka sikerének egyik legfőbb biztosítéka a gépállomásokon is, hogy minden egyes traktorista, gépkezelő, cséplőgópyezető, aralógépes, kombá.inteta jól ismerje a saját maga feladatát. — Gépállomásaink már eddig is számos újítást elöké- szíiő dolgoz«« most ismét tág teret kapnak ahhoz, hogy a tarlóhántás és másodvetés gépesítését, gyors és jó elvégzését milyen ötletes újításokkal oldhatják meg. — Nem ke- vésbbé fontos, hogy gépállomásaink a hatósugarukhoz tartozó termelőszövetkezeteket a mezőgazdászok és mechanikusok közt úgy osszák fel, hogy négy öt termelőcsoportra jusson egy mezőgazdász és egy mechanikus, akik személyesen felelősek a hozzájuk tartozó termelő- szövetkezetek munkájáért, megfelelő segítséget adnak nekik. Az egyéni gazdák munkájának egyik fontos emelője az az új, egyre elterjedtebb versenyforma, amely a mi falvaink fejlődésére, dolgozó parasztjaink öntudatának növekedésére jellemző, — s amelynek elve: egymás kölcsönös megsegítése. A ramocsahází dolgozó parasztok fényes példát adtak a növényápolás során. Az aratás, hordás és a többi nyári munka elvégzéséhez is döntő segítséget ad a versenynek ez a módja. Fogjanak össze a falvak egyénileg dolgozó parasztjai, egymás segítésével harcoljanak a bő termésért, amely a nép gazdagodását, a béke erejének növekedését hozza majd. — Községi tanácsaink az eddig nem sokat érő jelentőszolgálat alapos megszervezésével és Irányításával segítsék a dolgozó parasztok nyári munkaversenyét s biztosítsák azt, hogy a felsőbb szerveik helyes képiét alkothassanak a megyében folyó nagy nyárt csatáról — helyes képet alkothassanak az egész megye dolgozói, akiknek legfontosabb ügye lesz most: győzelemre vinni a nagy nyári csatát a bőséges kenyérért, a gazdag termésért. 1950 december. Az egész országban, minden dolgozó szívében lobogva él a szeretet tüze. Sztálin elvtárs születésnapjára készülnek városban és falun, kint a földekeh (ís bent az üzemekben. Szeretik őt, a béke első és legnagyobb harcosát. és szeretetlik jeléül Béke-műszakot szerveznek országszerte. 164 százalékos eredményt ért el akkor Soltész Lajos a kisvárdal Vulkánban. A verseny tovább folytatódott és Soltész Lajos sem állt meg a megkezdett úton. Nevét már az egész megyében ismerték. Tudták, hogy a békeharc élharcosa, társainak példaképe és igen sokan kikérték véleményét, tanácsát. A kongresz- szusi versenyben az .élre került. — Szorgalmasan tanult, jól dolgozott és ez meglátszott teljesítményén is. 1931 januárban 217 százalék az eredménye, a következő hónap derekán már 296. A kongresszusi hét versenyelsői között megint ott találjuk: 313 százalékra teljesítette normáját. D ÁKOSI ELVTÁRS a Kong- resszuson mintha egyenesen őróla mondotta volna : „... dolgozóink között egyre többen értették meg, hogy a munka nálunk nem kényszerű robot többé, hanem a felszabadult dolgozók becsületének és dicsőségének ügye”. És mégis, Soltész Lajos, aki a kongresszusi versenyben lett sztahanovista, aki ebben az időben lett Pártunk tagjelöltje, az a Soltész Lajos, akire büszkék voltak társai, elfeledkezett ígéretéről, nem segítette tovább társait. Jött a fizetés napja. Teljesítménye még ebben az időben is elég magas volt, fizetése is sok — és Soltész Lajos a következő nap elkésett. — Elromlott a kerékpárom, — ezzel mentegetőzött, mikor késése oka felől érdeklődtek. Társai hittek neki, — senki sem gondolt akikor arra, hogy üzem egyik legjobb dolgozója félrevezeti őket. De „elromlott a kerékpárja” a következő fizetésnél is és ez egyre gyakrabban megismétlődött. Később derült ki, hogy nem a kerékpár, hanem a mulatozás miatt nem talált be a fizetés másnapján idejében az üzembe. A MAGA SEM TUDJA ponto. san, miért látogatta gyakran a kocsmákat. Talán az volt az oka, hogy minden olyan „simán” ment számára. Jól dolgozott, sok volt a fizetése és akadtak köny- nyelmű barátai, — ő pedig hallgatott rájuk. Teljesítménye is csökkent, rosszabb lett a munkája, — mintha jobban szeretné a bort, mint a munkáját A felelősségirevonás sem maradhatott el sokáig. Érezte a bűntudatot Soltész Lajos, de ezt úgy akarta saját maga előtt is leplezni, hogy senkinek nem adott igazat, durva, követelődző lett. Most már nem járt politikai iskolára sem. Teljesítménye aztán egy nap 16 százalékra csökkent. Komolyabb munkát nem mertek rábízni. Amikor más munkakörbe osztották be, akkor felcsattant és munkakönyvét kérte. Ki akart lépni az üzemből. Három napig nem is ment dolgozni. rP ARS AI fegyelmi bizottság elé állították. Ott ültek az asztal körül. Nem mert senkire sem nézni, de így is tudta, hogy ott ül a párttitkár elvtárs, akitől a tagjelölt igazolványát vette át, olt van inellette az igazgató, csoportvezetője, Vaszil István és ott van- a púrtonkívüli Bállá Miklós K Eszébe jutott,- hogy nem is olyan'; régen éppen olyan megbecsült dob' gozója volt az üzemnek, mint Bulla: és Vaszil elvtársak. Szeretlek tár-» sai — és most? Most pedig a fegyelmi bizottság fog dönteni ügyei felett. Keményen bírálták viselkedését, munkáját, italozását és elmarado- zásait. Először még mos! is lázadozott. „ők beszélnek nekem? Hiszen soha nem dolgoztak olyan jól, mint én, ne akarjanak engem öi- tatgatni.” Aztán felülkerekedett józan esze. Sápadt arca, nyugtalan tekintete elárulta, hogy most érzi, milyen súlyos hibát követett ,ei társai, saját maga és az egész .ország ellen. Hiszen jó munkájára szükség van, olyan időben élünk, amikor minden teljesített százaiéi? legszebb álmaink megvalósulásához vezet közelebb bennünket. Megtörve hagyta el a szobát, de a párttitkár elvtárs is és mindnyájan tudták, hogy éppen erre voít szükség Soltész Lajosnak. Most teljes súlyával érezte azt a felelősséget. ami minden dolgozó vállán nyugszik ebben az országban. Megértette, ez idő alatt sokkal inkább, mint azelőtt bármikor, hogy az ország mi vagyunk, hogy a béke minden dolgozó ügye és minden nem teljesített százalék bűn gyermekeink jövője, hazánk építése, a béke védelme ellen. Soltész LAJOS a fegyelmi után napokig nem találta helyét. Visszakerült régi helyére. Dolgozott is, de csak az látszott rajta, hogy valami bántja. Nem késett eÉ azonban többé egyetlen egyszer sem. A legközelebbi fizetés napjára már „nem romlott el a kerékpár-« ja” — az első érkezők között volt. Teljesítménye ezután napról napra emelkedett. Nem lett újra egyszerre 120 százalék, mint ahogy nem egyszerre lett 16 százalék sem a teljesítménye. Minden nap feljebb emelte a fejét, minden új nap olyan volt számára, mintha ettől függne boldogsága, élete. És égjük nap — mikor elérkezett Loy elvtárs kezdeménj-ezésé- nek híre a Vulkánba Is, — felszólalt Soltész Lajos sztahanovista. Egy pillanatra mindenki feléje fordult, mert a legutolsó hónapok alatt nem igen lehetett vele gyűléseken találkozni. Kíváncsian várták, vájjon mit fog mondani. Nem beszélt sokat, de mindenki tudta, hogy mostani szavait beváltja. Azt mondotta, hogy követni fogja Loy elvtársat, résztvesz a mozgalomban és naponként emel? teljesítményét. í>ETARTOTTA SZAVAT SoU ‘ f tesz elvtárs. Újra a szereidéiben dolgozik és nem múlik el nap anélkül, hogy teljesítménye ne emelkednék. Még nem érte el azt az eredményt, amelyet el hagyott veszni a múlt esztendőben, de szilárdan megfogadta magában, nem nyugszik addig, míg újra olyan megbecsült, szeretetnek örvendő dolgozója nem lesz munkahelyének, mint volt Jó úton halad Soltész Lajos sztahanovista. — BALASA — Tovább tart az amerikai acélipari munkások sztrájkja Amerikában tovább tart a munkabéremelést követelő 650 ezer acélipari munkás sztrájkja. Meghiúsulnak azok a kísérletek, hogy a sztrájkot „kormányellenőrzés" útján nyomják el. Június 11-én a szenátus negyedszer vetette el azt a javaslatot, amely jogot adott volna Truniannak, hogy „kormányellenőrzés" alá helyezze az üzemeket. Bár az acélipari sztrájk még nem érintette a többi alapvető iparágakat, a Ford-társaság bejelentette, hogy ha a sztrájk nem ér véget, a legközelebbi két hét folyamán megkezdi üzemeinek be.záfását az egész era szagban.
