Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-10 / 134. szám

NÉPLAP 1952 JÚLIUS 10, KEDD P A «{ I ■ '] ■» ■ ■ i; s ____________★ Iskolai pártszervezeteink feladatai a tanév végén Pártunk Központi Vezetőségi­nek határozata alapján megyénk iskoláiban is megalakultak az isko­lai pártszervezetek. Egyéves mun­kájuk ugrásszerűen megjavította iskoláink oktató-, nevelő munkáját. Pártunk II. Kongresszusa pedagó­gusaink számára a következő fel­adatot szabta meg: „A felemelt ötéves terv megvalósításának, vala­mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik döntő teltéte­leként támogatni kell a kultűrfor- radalom további kibontakozását, az egész dolgozó nép szaktudásá­nak és általános műveltségének nagyarányú emelése, az iskolarend­szer. stb. hatalmas fejlesztése út­ján.” A szocialista iskola megvaló­sítása, a szocialista ember kifor­málása, a. már működő pedagógu­sok szocialista emberré való átala­kítása olyan feladatokat jelentei­tek iskolánk számára, amelyeket csak újszerű segítséggel, új módon lehet megvalósítani. Ezt a segítsé­gei jelenti az iskolai pártszervezet. Az iskolai pártszervezetek mun­kája természetszerűen nem azonos a termelő üzemekével. Az iskolai pártszervezetek fő feladata az is­kolai munka politikai alátámasz­tása. Segítséget kell nyújtania az igazgatónak ahhoz, hogy a Pár­tunk által megszabott politikai irányvonal teljes mértékben érvé­nyesüljön, hogy a kormányzatiunk által hozott intézkedések maradék tálán végrehajtást nyerjenek. Segí­tenie kell a nevelőknek abban, hogy az oktató munkában a haladó tudományok, a természet tudomá­nyos világnézet alapján nyújthas­sák az ismereteket. A szocialista ember tulajdonságai merőben má­sok, mint a kapitalizmusban nevel­kedett emberé. A szocialista neve­lés elvének érvényesítésében se­gítséget adni az igazgatónak, ez is az alapszervezet feladatát képezi. Szocialista embert csak szocialista pedagógus formálhat. Ezért peda­gógusainkat szocialista pedagógu­sokká kell nevelni. Meg kell taní­tani nevelőinket a bírálat, önbírá­lat fegyverének állandó haattiáln- tára, Segíteni kell óikét abban, hogy haladó tudományokkal fegy­verezzék fel magukat, segíteni kell tehát a mindjobban szélesedő peda­gógus továbbképzést is. Iskoláink­ban az úttörők, a DISZ szervezetei, a Szülői Munkaközösség, Pedagó­gus Szakszervezet, MSZT.,stb. mű­ködik. Ezek a tömegszervezetek az iskolai nevelő, oktató munkának fontos segítői. Az alapszervezet ve­zetőségének foglalkozni kell tehát az iskolában működő tömegszerve­setek megerősítésével, aktivizálásá­val. Az ellenség támadása a kultúra frontján mind élesebbé válik. Az iskolai munkában a burzsoá ide­ológia, a klerikális reakció hatása igen változatos formában jelentke­zik. Éberségre nevelni pedagógu­sainkat, harcosakká tenni a bur- zsoá* ideológia elleni harcban: ez is az iskolai pártszervezet célkitűzései közé tartozik. Feladata a pártépítésben a legkiválóbb nevelők közül a leghar­cosabbakat, a munkában legpélda­mutatóbbakat, népi (lomokráoiátik­hoz hű, tiszta múltúnkat kiválasz­tani s velük Pártunk sorait erősí­teni. A felsorolt feladatok végrehajtá­sában pártszer ve zeceink többsége az elmúlt egy év alatt jól megállta a helyét. Ez elsősorban az iskolázta­tásban, a tanulmányi színvonal emelésében s a pedagógusok harco­sabb kiállásában mutatkozik meg. A nagyeesedi iskolai pártszervezet komolyan segítette az igazgatót ab­ban, hogy a tanulók minél jobban felkészülhessenek az évvégi vizs­gák -a. Ebből az iskolából majdnem mindegyik Vili. osztályos tovább­tanulásra jelentkezett, de nagy számban érdeklődtek h falu dol­gozó parasztifjai a szakérettségi iránt is. Kemény munkát végzett a tantestület a hiányzás elleni küz­delemben. Ezek az eredmények az iskolai pártszervezet jó munkájából adódtak, amely harcossá, példamu­tatóvá nevelte a tantestület kom­munista tagjait. A szakérettségis jsiWoláztatá*! terv teljesítésében a rakamazt i kólái pártszervezet igen nagy se- j gítséget adott az igazgatónak. De ! nem kisebb a hiányzás térén az ál- ! (alános iskolában elért eredményük sem. Helyesen foglalkozott a párt­iépítés kérdésével a büdszentmihí- lyi iskolai pártszervezet, amely a jó munkát végzett pedagógussal úgy foglalkozott, hogy méltó lett a tagjelöltfelvételre. Ugyanez az is-; kóla kiváló eredményt ért el az a -1 landóan hiányzó tanulóik visszaho- zásóban is. Az iskola, a szülők és a tömeg­szervezetek közötti kapcsolat megerő­sítése terén a vajai iskolai pártszer­vezetet kell kiemelni. Itt az állan­dó bizottságnak széleskörű aktíva- hálózata van a faluban, amelynek megteremtésében a kommunista pe­dagógusok segítettek a helyi ta­nácsnak. Kern értette azonban meg az is­kolai pártszervezet feladatát a kis- várdaí tanfíónöképző alapszerveze­tének vezetősége. Itt a vezetőség, különválasztotta a politikai és szakmai irányítást s ezzel nagy­mértékben gyengítette az igazgató egyszemélyi felelős vezetését. A tiszadobi kommunista pedagó­gusok nem voltak elég éberek. Nem figyeltek fel arra, hogy a gyerme­kek egy csoportja ponyvairodaimat olvasott. I A fehérgyarmati úttörő szerve zet az elmúlt hónapokban a kléru- befolyása a!ú került: vallásos meg­mozdulásokra akarta felhasználni azt a fekete reakció. Mindebből a kommunista pedagógusok semmit sem láttak s a járási tanács kom­munistáinak kellett leleplezni eze­ket az üzelmeket. ** Az iskolai év jelenlegi szakaszán nagy feladatok előtt állnak iskolai pártszervezeteink. Közvetlenül a tanév vége előtt állunk. Ebben a tanévben vezettük be először a — Szovjetunió példája nyomán —- egyes tárgyakból a vizsgákat. A na­pokban fog elkezdődni középiskolát végző IV. osztályosok érettségi vizs­gája. Fontos feladata pártszerveze­teinknek e vizsgákat minél ered­ményesebbé tenni. Június hó 10— 28 közölt lesznek az általános és középiskoláinkban a beiratkozások, július hó elején az egyetemi és fő­iskolai felvételi vizsgák. El kell ér­nünk, hogy tanulóink ezeken száz százalékosan résztvegyenek, illető­leg beiratkozzanak. Tanulóifjúságunk a nyár folyamán a tavalyitól sokkal széle­sebb körben fog bekapcsolódni a termelő munkába. Lelkesedéssel akar részt vállalni Sztálinráros fel­építéséből, valamint a nyári mező- gazdasági munkából. A tanulók nyári foglalkoztatásának megszer­vezése js iskolai pártszervezeteink egyik közvetlen feladata. Ez a munka annál is inkább gondosabb szervezést kíván, mert nevelőink­nek tekintélyes része nyári tanfo­lyamokon vesz részt. Az ellenség ezt a munkát megpróbálja szétzül­leszteni, mint ahogy azt a tavalyi példák is mutatják. Ezért foko­zottabban kell ébereknek lenniük pártszervezeteinknek. A pártépítés ivedig keltezze rendszeres feladatát iskolai alapszervezeteinknek. Ne­veljék mind példamutatóbbakká, harcosabbakká, a Bolsevik Párt által nevelt kommunista pedagógu­sokhoz hasonlókká párttag neve­lőinken túl a párionkívüliekct is. Nagy feladatok ezek. De iskolai [jártszervezeteink működésének egy­éves mérlege azt mutatja, hogy ezeket jól fogjuk megoldani. Bizto­síték erre az a lelkesedés és felisé mérés, hogy ifjaink és pedagógu­saink számára a szocialista építés olyan lehetőségeket ad, amiket a kapitalista rendszer soha nem nyújthatott. Kommunista pedagó­gusaink, de legelsősorban alapszer­vezeti vezetőségeink az előttünk álló feladathoz kommunista példa- mutatással, győzni akarással fog­nak hozzá 9 azokat teljes mérték­ben meg is valósítják. Sisa Jánot. pártvezetőségi tag. Országos begyűjtési versenyfelhívást tettek augusztus 20. tiszteletére a vajai dolgozó parasztok 'fPolytatás a£ 1. oldalról.) „Minden vállalás annyit ér, ameny- aylt teljesítünk belőle — mondta. i— Megszervezzük a kalákaaratást s még öt n«p sem ssztikséges az ara­tás befejezéséhez. A cséplőbrigá­dokat már megszerveztük, minden ember tudja a helyét. Fogadalmunk nem szólam lesz, mert szeretjük hazánkat s az ötéves terv a miénk is!” Aztán Kun Lajos fogadta meg a nyírmadaiak nevében: „Ügyes, jő munkát végzünk.” Zsigó István akart ezután szólani. a leveleki ..Alkotmány” tszcs, elnöke, azon­ban közbevágott újra Vidrovics György: „Még valamit akarok. A vándorzászló most nálunk 'van. De nem akarjuk, hogy ez vándorló zászló legyen. Azt akarjuk, hogy mindig nálunk maradjon!” Zdgő elvtárs ezután a termelő­szövetkezeti csoportokat hívta ver­senyre, majd Ráca Katalin tett ígé­retet a laskodi asszonyok, lányok nevében a jó munkára. Láng Elek, a vajai földműves- szövetkezet ügyvezetője a füldmü- veeszüvetkezeteket szólította ver­senyre : „Július 10-ig a raktárak­ból elszállítjuk a terményt, lö-ig társadalmi munkával kitakarítjuk a raktárakat, fertőtlenítjük s a zsákokat kijavítjuk. A terményát- vevést több helyen szervezzük meg. Ugyanakkor biztosítjuk a zavarta­lan áruellátást.” Svelta András Magy termelőszö­vetkezeti község nevében ígérte meg, hogy hálom nap alatt le­aratnak. Jónás Miklós, a nyírma- dai állami gazdaság nevében, hívta fel az állami gazdaságokat arra, hogy példamutatóan dolgozzanak. Sípos Erzsébet vajai békeharcos az MNDSZ-asszonyokat szólította harcba. Szabó József, az őri ter­melőszövetkezeti csoport agronö- musa a szovjet agrotechnika alkal­mazására hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy csoportjukban 100 hold rozsnál végezték el a pót­beporzást. 3 hold nyári ültetés^ burgonya előcsiráztáfását megkezd­ték. A tehenészetben bevezették a háromszori fejést. az egyedi takar­mányozást, a tőgymasszázst. A jó vetőmag érdekében a burgonyánál, a kukoricánál szelektálást végez­nek s a eséplésnél Bredjuk-mód- szert alkalmaznak. S a gyűlés végül forróhangú táviratban üdvözölte Rákosi elvtár­sat, az első magyar békeharcost! Kultúrműsor következett ezután, majd valamennyien azzal távoztak: Becsülettel teljesítjük ígéretün­ket, jő harcosai leszünk a béké­nek !” Nyirtura termelőszövetkezeti község versenyre hívj» a megye valamennyi termelőszövetkezetét és csoportját "június 25-re teljesítik évi tojás- és baromtibeadásukat A nyírturai „Béke”, „Petőfi”, „Vörös bájnál”, „Szabadság” é* ..Kossuth” tévinijiöcsoportok tagjai elhatározták: a háztáji gazdasá­gukban lévő baromfiállományból és tojásból annyit adnak a termelik csoportnak, amellyel egész eszjen- d?i soványba romfi- és tojásbeadasat teljesíteni tudja. Mer.hiszen az ál­lam iránti > kötelezettségek te je í- tése a legelső! Ugyanekkor felhívással fordul­tak a megye .valamennyi termelő- szöveikezetéhez és csoportjához, ba­romfi- és tojásbeadási versenyre szólítva őket. Felhívásukban a töb­bi között ez áll: „Mi, nyírtural dolgozó parasztok 1932 április hetedikén is helytáll­tunk a nagyobb darab kenyérért ví­vott harcban, annak ellenére, hogy a eseiidőrsortöz után vért ivott be a nyírtural homök, cselédtársunk kiomló véréi. Mostani szabad éle­tünket nem adjuk oda senkinek, nem engedjük megzavarni. Forró együttérzéssel viseltetünk mindazok iránt, akik a szabadságért, a jobb életért, az emberi jogokért küzde­nek szerte a világon. Együtt har colunk a francia dolgozókkal Duclos elvtárs szabadságáért, együtt har­colunk a koreai dolgozókkal, akik szabadságukat védelmezik. Éppen ezért elhatároztuk, hogy június 25-re teljesítjük egész évi tojás- és sovány baromfi beadásunkat. Ezen. a napon lesz két éve annak, hogy az imperialisták elvetemült, barbár seregei megtámadták a szabad Észak-Korea népét. Mi e napra erősfljük beadásunkkal a béketá­bort, ezzel i> bizonyítva együttérzé­sünket a hős1 koreai néppel, amely két esztendeje győzelmesen védel­mezi szabadságát.” A béke nyírturai harcosai, a ter-% melőszövetkezeti község parasztjai szép példát mutatnak valamennyi termelőszövetkezetünknek, csopor­tunknak. A béke harcosainak ösz- szefogtisa jegyéljen küzdenek orszá­gunk erősítéséért, a beadási köte­lezettségek teljesítéséért. Vala­mennyi szövetkezeti paraszt kö- ves»p példájukat! Törjön ismét élre oz első műszak a záhonyi átrakó-munkások versenyében Az elmúlt évben a záhonyi átra­kó első műszakja élenjáró műszak volt. Ezévben azonban hónapokon keresztül messze elmaradt a többi műszakoktól. Első negyedévi ter­vét ez a műszak 101 százalékra tel­jesítette. A második műszak ennél gyengébb tervteljesítést tudott fel­mutatni, mindössze 98 százalékban teljesítette a negyedévi tervet és a harmadik műszak is csak 103 szá­zalékos tervi el jesftést ért el. Ezek a számok könnyen tévedésre adnak alkalmat, mint ahogyan a keres­kedelmi osztály . és az átrakók fő­nöke, Sclntk Géza is állította: „nem is olyan rossz az I. műszak, van nála még rosszabb is.” Más lett azonban a Sebük Géza véleménye Is, mikor a pártbizott­sággal együtt alaposan megvizsgál­ták az egyes műszakok munkáját. Az első mflszakbuu "0 munkással több dolgozik, mint a harmadikban és 14 munkással több, mint a má­sodikban. Ha ennek alapján vizs­gáljuk a tervteljesítést, akkor az első műszak eredményét 100-nak véve a második műszak 100 száza­lékos, a harmadik pedig 129 száza­lékos teljesítést ért el. Megmutat­kozik a különbség a munkaidő le­terhelési százalékában is. Míg a harmadik műszak dolgozói a mun­kaidő 07 százalékát fordították termelő munkára, addig az első műszak dolgozói csak 57 százaléko­san használták a munkaidőt kon­krét termelő munkára, Miért maradt le az első műszak? Mi az Oka annak, hogy az első műszak már hónapok óta az utolsó a záhonyi átrakóknál? Ez a kérdés már korábban is felvetődött, de a vezetők csak egymást hibáztatták. A műszakok közt is ellentétek ke­letkeztek, egymást vádolták, hogy kapzsiak a vezetők, a „legjobb munkákat” kiválasztják. A legna­gyobb hiba ott történt, amikor az első műszak leült babérjaira, nem fejlesztette u versenyt. A harmadik műszak, később pedig a második is, nemcsak azért Indított harcot, hogy a termeléssel eltöltött munka­időben magas százalékot érjenek el, hanem a terv teljesítéséért, vagyis a munkaidő minél jobb ki­használásáért is. Ebbe nem kap­csolódott be az első műszak. Az üzemi bizottság keveset törődött a munka verseny továbbfejlesztésével, bizalmiak is csak papíron voltak. Maga Iván Béla, a műszak veze­tője sem törődött azzal, hogy mű­szakjában milyen munkaverseny folyik. Nem jár a dolgozók között, nem hallgatja meg véleményüket, nincs a munkásokkal kapcsolata. Lebecsüli a népnevelő munkát,épe­dig beszédesen bizonyítja a felvilá­gosító munka eredményeit a har­madik műszak példája. A pártszervezet ellenőrző munkájának hiányossá­ga, hogy az üzemi bizottság nem fordított gondot a munkaverseny további fejlesztésére. Nem mutat, rak a műszak kommunistái, jó pél­dát a dolgozóknak. Megalkudtak a, nehézségekkel, nem folytattak fel- világosító munkát. A pártoktatás js a leggyengébb volt az első műszak­nál. Karkas László az alapismereti tanfolyam vezetője nem készült fel alaposan az előadásokra, az is előfordult, hogy meg sem jelent. A. vizsgákra aztán el sem mentek a ital Igatók. 'A záhonyi állomás pártbizott­sága felismerte, ezeket a hibákat, hiányosságokat, felismerte az ár- ;akó párt vezet őségének gyengesé­gét és hozzálátott a pártszervezet munkájának megjavításához. Az átrakó pártszervezete új vezetősé­get választott és egymás után ja­vítja ki hibáit. Az, egyes műszakok kommunistái munkájának összefo­gására egy-eg.v titkárt állítottak. Máris sokat javult a népnevelő munka. Az üzemi bizottságot is újjáválasztották, s bár még mindig nem gazdája az ti. b. a szocialista munka versenynek, de megvan rá a remény, bogy hamarosan az lesz. A műszakok vezetői közös aktíva- értekezleteket tartanak és ott a fel­merült problémákat megvitatják. Megjavult a viszony a forgalmi dolgozók és az átrakók első mű­szakjának dolgozói között is, ami addig igen rossz volt és szintén hátráltatta az első műszak munká­ját. A hibák kijavítása egyre inkább meglátszik az átra­kón. Május első felében már 15 fű­vel kevesebben is 110 százalékosan teljesítették tervüket, jelenleg pe­dig már csak 13 munkással dolgo­zik több az első műszakban, mint a harmadikban. Az a feladat most már, hogy a vezetők szélesítsék ki még jobban az együttműködést. A műszakok tezetői és aktívái közösen beszéljék meg az egyes műszakok napi fel­adatait, heti tervfeladatát. Vitassa­nak meg minden problémát, ami a termelésit érinti, tisztázzák u vi­tás kérdéseket. Ezekre a megbeszé­lésekre a forgalmi dolgozók veze­tőit és aktíváit is meg kell hívni, mivel a forgalmisták és az átrakók munkája egymástól nem választ­ható el. A tapasztalatcserét nem­csak egy műszakon belül kell szé­lesíteni, hanem ki kell terjeszteni a műszakok között is. Sok feladat vár még a pártszer­vezetre is. II. Tóth István elvtárs, az átrakók üzemi pártszervezetének titkára nagyon helyesen látott hozzá a széles aktívahálózat kiépí­téséhez, Még több népnevelőt kell azonban munkába állítani s azok­nak átlandó segítséget, érveket ad. ni, ellenőrizni munkájukat, beszá­moltatni őket. Ezen az úton sze­rezheti vissza régi jó hírnevét az első műszak. a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents