Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-10 / 134. szám

1032 JÚNIUS 10. KEDD NÉPLAP t Segítsetek, hogy megmeneküljünk az amerikai pokolból A hocsedoszigcíi koreai hadifoglyok felhívása a koreai néphez Az olasz népben fokozódik az cléjfcdelleiiséj*- a kormány kalászirófapol{Ilkájával szemben Az Olasz Kommunista Párt re­zei őségé június 4.-i és ő.-i ülésén megvitatta a legutóbbi községi és tartományi választások eredmé­nyeit. A vezetőség megelégedéssel állapítja meg, hogy főleg a Szicí­lián és Szardínián tartott választá­sok eredményei a népi erők poli­tikai ébredését és előrehaladását bizonyítják. A párt vezetősége köszönetét mond a kommunistáknak és szö­vetségeseiknek, akik dolgoztak és küzdöttek ezért az eredményért. A kormányon Lévő keresztény de­mokrata párt semilyen eszközt sem vetett meg annak érdekében, hogy útját állja az ország haladásának, de vereséget szenvedett. Ez a vere­ség az 1948. április JS-i választá­sokhoz képest másfélmillió szava­zatveszteségben jutott kifejezésre. Mindez azt mutatja, hogy a nép körében fokozódik az elégedetlen­ség azzal a politikával szemben, amely katasztrófa felé sodorja Olaszországot. Csak a vezetés megszilárdításával teremthetnek szilárd munkalegyeimet, munkaszervezetei az őri Petőfi isz-ben A Kocsedo-szigetén lévő hadifo­goly -koreai katonák felhívást in­téztek a koreai néphez. A felhívást partizán-futár juttatta el Észak- Koreába az ellenség gyűrűjén át. Az ellenség kocsedoszigeti kínzó- kamrájából írjuk ezt a felhívást — írják többek között — halálos ve­szedelem fenyegeti életünket. Ké­rünk benneteket, segítsetek, hogy megmenekülhessünk ebből az nme rikai pokolból. Szinte leírhatatlan, hogyan kínoznak bennünket az amerikai hóhérok. Az új táborparancsnok, a hóhér Boatner nemcsak megszegte Colson ígéretét, hanem fokozta a lerrort és kínzásokat. Minden órában, min­den percben fenyeget bennünket a halál. Egyetlen nap, egyetlen é.i- szaka sem telik el anélkül, hogy több társunk ne válna a hóhérok áldozatává. 1952 május 18-án a 76-os rész­legben, ahol Dód volt íogvatartva. Boatner parancsára tizenhárom társunkat állati kegyetlenséggel meggyilkoltak. Ugyanezen a na­pon a 77 es részlegben az ameri­kaiak könnyfakasztó gázt alkal­maztak. Ennek következtében hu­szonnégy ember meghalt, negyven­hat ember i>edig elveszítette látá­sát. Május 19-én a 66-os részlegben az amerikaiak kihirdették, akik haza akarnak térni liszuk-Koreába. sorakozzanak fel és legyenek ké­szen arra, hogy hajóra szánjanak. A foglyok mindannyian felsorakoz­tak a tábor mellett. Az amerikai hóhérok erre gép­puska. tts aknavetőtüzet nyitottak rájuk. A provokáció során száz­huszonhét ember meghalt és még több megsebesült. Az amerikaiak május 20-ijn és 21-én több mint ezer társunkat hí­vattak be a táborparancsnojkság épületébe, közülük csak négyszáz- huszonkettő tért vissza a táborba vallatás után, véresre verve. Május 22-én és május 23-áli az amerikai őrök tömeges gyilkossá­got hajtottak végre a foglyok kö­zött, mert a foglyok megtagadták, hogy erődítményeket építsenek. — 88 embert megöltek, harminckilen­cet megsebesítettek. Május 23-án a 76-os részlegben a hóhérok több hadifoglyot lefejeztek. A meggyil­koltak fejét fákra függesztették fel a többiek megfélemlítésére. — Ugyanezen a napon elektromos árammal tizennyolc „áriunkat meg ölték. Az amerikai hóhérok azonban sem terrorral, sem kínzásokkal nem tudják megtörni elszántságunkat. Egyemberként kijelentjük: ben­nünket nem lehet megijeszteni, nem lehet megtörni és nem fognak ágyutöltelékké, az amerikai impe-* ríalisták rabszolgáivá tenni. Meg fogjuk védeni jogainkat és életün­ket, tudjuk, hogy ebben népünk és hős barátaink, a kínai önkéntesek és az egész haladó emberiség segít­ségünkre lesznek. A felhívást 6223 hadifogoly írta alá. „Termelőszövetkezeteink gondos­kodjanak növekvő állatállományuk számára elegendő szemes- és szálas- • ,v nv termeléséről” — Így zatáuak a takarmányvásárlás te­rén is. Most már eléggé bosszankodnak azok a tsz-tagok is, akik akkor q-y olőlp' Hossza*2* A francia békemozgalom elleni támadások a világ minden népét érintik A Béke Világtanács és neves társadalmi személyisegek nyilatkozata A Béke Világfánál« és több or­szág neves társadalmi .személyisé­gei nyilatkozatot tettek közzé. A francia békeínozgalom orszá­gos tanácsa ellen irányuló akciók — hangzik a nyilatkozatban — és a francia béke-mozgalom elleni ter- rorintézkedések mélységesén meg­döbbentettek bennünket. A francia békemozgalmat ért tá­madások a világ minden népét érintik. Ünnepélyesen kijelentjük, hogy a világ minden népe szolidaritást vúiial a francia nép békébartóval, Semilyen erő sem Törheti mjeg a függetlenségét védő és az egyete­mes békéért harcoló nagy nemzőt akaratát. A nyilatkozatot aláírt«: Frederic Joliot-Ourie, a Béke Világiam] es el­nöke, valamint a Béke Világi ináé® számos tagja és igen sok neves társadalmi személyiség a világ majdnem minden országából. A francia békemozgalom állandó bizottságának közleménye Á francia békemozgalom állandó bizottsága közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza: Valóságos összeesküvés folyik a nemzet ellen, amely Nyugatnémet- ország felfegyverzésében, a nyugat­német hadsereg felállításában, a francia csapatoknak Bklgway pa­rancsnoksága alá helyezésében, vé amerikai beavatkozás kiprovOkálá- sában nyilvánul meg. A francia békemozgalom állandó bizottsága éppen ezért felhívj min­den bókebizottsúgot és minden fran­ciát, aki net! támogatja a katonai kalandokat, fokozza megkezdett akcióját és szálljon sikra a béke giil az indokínai és északafrikai érdekében. A vizsgálóbíró kihallgatta Jacques Duclos elvtársat X Jacques Duclos elvtárs ügyé­nek kivizsgálásával megbízott vizs­gálóbíró szombaton a Kanté bör­tönben kihallgatta a Kommunista Párt titkárát. A kihallgatást a (ör­vény szerint az igazságügyi paloíá­Készek v;»j*jiuik megvédő!mezni létünket és íijjjitépítésünk eredményeit4 A Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének lipcsei beszéde Dertinger, a Német Demokrati­kus Köztársaság külügyminisztere pénteken beszédet mondott egy lip­csei nagygyűlésen. Hangsúlyozta, ' hogy egyre fokozódik a német nép ellenállása a bonni bábkormánnyal szemben, majd rámutatott, hogy az imperialista háborús uszítók ' egyre több ügynöküket küldik a Német Demokratikus Köztársa­ságba. A Német Demokratikus Köztár­saságban gondoskodni fogunk ar­ról — mondotta —, hogy az ellen­séges ügynökök börtönbe kerülje­nek, nehogy későbbb milljióknak kelljen elpusztulniok egy új hábo­rúban. Azt kívánjuk, hogy azokat a fegyvereket, amelyeket ma kezünk.' be veszünk, sohse kelljen) elsüt­nünk, de készek vagyunk megvé­delmezni létünket és újjáépítésünk kemény munkával kivívott eredmé­nyeit. - I Dertinger beszéde után .a nagy­gyűlés határozatot fogadott cl, mely kijelenti, hogy a nagygyűlés) részt­vevői csatlakoznak a demokratikus rend védelmére kiadott kormány­intézkedésekhez. Újabb kémet tartóztattak le a Német Demokratikus Köztársaságban A Német Demokratikus Köztár­saság népi rendőrsége június 2-ún letartóztatta Burghardot, a francia kémszolgálat egyik ügynökét, aki­nél nagyobb mennyiségű robbanó anyagot találtak. Heinemann felszólítása a bonni képviselőkhöz Heinemann volt bonni belügymi­niszter felszólította a szövetségi gyűlés képviselőit, hogy tagadják meg hozzájárulásukat a háborús különszerződéshez. „A mi népünk érdeke az — hangsúlyozza, — hogy Németország a lehető leggyorsab­ban egyesüljön és népünk társa­dalmi és erkölcsi megújulijisa be­következzék.” A nyugatnémet szakszervezeti tagok tiltakozása Nyugatnémet szakszervezeti tagok körében nagy felháborodást keltett a nyugatnémet szakszervezeti szö­vetség jobboldali vezetőségének az a határozata, hogy elhalasztja a szövetség július közepére összehí­vott országos kongresszusát A szakszervezeti tagok Nyugatnémet­ország minden részében óvást emel­tek a kongresszus elhalasztása el­len, mely azt célozza, hogy a kon­gresszus csak akkor üljcn Össze, amikor már ratifikálták a háborús különszerződést. jTíz éve pusztították cí Lidicét a hitleri fasiszták Hitler már véres diktatúrájánál kezdetén a náci vezetők előtt tar tott egyik beszédében kijelentette, hogy a cseh népet meg kell semmi- s síteni. Hitler egyéb alkalmakkor is tett kijelentéseket, melyek szerint a szláv nemzeteket könyörtelenül ki kell irtani. Éhnek a hitleri programnak egyik állomása volt i- lid'icei, majd közvetlen utána t lezáky pogrom. A náci gyilkosok 1942 júnin 10-én hozzáláttak I.idice falu, j nius 24-én pedig Lezáky falu ■ pusztításához és lakóinak kiirtás hoz. A pogrom megkezdésekor a 1 zakból kiűzött asszonyokat és gy mekebst a helyszínen küiönvála tolták a férfiaktól. A férfiak agyonlőtték, miközben a fősz logt osztagok benzinnel öntötték le falu házait és a templomot. A mészárolt emberek holttestei föl hamarosan lángok csaptak ki a í dúlt házakból. A faluban 192 fét és 7 nőt lőttek agyon, 196 nőt dig koncentrációs táborokba hurt tak, közülük 7-en gázkamrát pusztultak el, 43-at pedig halá kínoztak. Á faluból 105 gyere! hurcoltak el és ezek közül a ború után csak 16 tért vissza. A fasizmus nem pusztult el német fasizmus bukásával, A sizmus jut kifejezésre az ami kaiak koreai véres agresszióját is. A fasizmus hangja csendül az amerikai tábornokok beszéc bői, amikor az atom- és baktérh háborút propagálják. Az ami kai Imperialisták ugyanúgy g kolnak a megszállt területeken, u ahogy a hitleristák gyilkoltak Cí Szlovákiában. I-engyelországt sokezer szovjet városban és fa valamint a többi megszállt tor telcen. A brit imperialista hads- hasonlóképpen pusztít el íalv a Malájföldön. Hltlerék koncét ciós táborokban folytattak b; riológiai kísérleteket, az ame imperialisták azonban már nj használják a baktériurufeg Koreában. A Szovjetunió által vezete belabor ereje napról napra kedik és képes arra, hogy állja-az új háború kirobban irányuló kísérleteknek, hog,- akadályozza az imperialistái terveinek megvalósítását. A letess emberek igazságos har, söpörte Hitlert ée elsöpri ti .kát, akik Hitlert követik, ban kellett volna megtarts ni, a hatóságok azonban — tüntetésektől tartva — a Kanté börtön fellett döntöttek. A kihallgatás 4 óra hosz- szat . tartott s részletei míg nem ismeretesek.

Next

/
Thumbnails
Contents