Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-08 / 133. szám
n NÉPLAP 1932 JÚNIUS 8. TASAItNAP T» Á H T Él1! T É 3 ____________★ Az alapszervezeti titkárok t^rtekezlete elé Az alapsze?■vezeti titkárok ma reggel értekezletre gyűlnek össze a járási székhelyeken, hogy megtárgyalják a soronlevő feladatokat. A községek, termelőszövetkezeti csoportok, állami gazdaságok, gépállomások gazdái: a politikai élet irányítói tanácskoznak. Tanácskozásukat. át kell hatnia a mély felelősségérzetnek. annak a tudatnak, hogy mindenért, ami a járásiban, községben, termelőszövetkezeti csoportban történik, elsősorban ők a felelősek. Minden egyes felszólalást hasson át ez a mély felelősségérzet s a bírálat-önbíráiat jegyélten értékeljék a munkát, utána jtedig körültekintően, a helyi körülményeknek megfelelően jelöljék ijmeg azokat a nagy feladatokat, amelyek elvégzésére mozgósítani kell egy-egy járás, egy-egy község dolgozó népét. Ugyanakkor a titkári értekezlet legyen tapasztalaté-e reértekezlet is, amikor az egyes pártvezetők elmondják munkamódszereiket, amelyekkel sikereket értek el. Jelentősek tehát ezek az értekezletek és sikerük nagyban befolyásolja az egész megye területén az elkövetkezendő munkák elvégzését. Ennek a tudatában vegyenek részt aktívan, tevékenyen az értekezleten a járás legelső emberei: a kommunista párttitkárok. A megtárgyalandó kérdések középpontjában a leni kell a csoportos agiláció jól- berált módszereit, a kisgyültsek tartását, az ebédidőben való csoportos újságolvasást, a beszélgetést, de úgyanakko- nem szabad elfeledkezni az egyéni agitációról sem. Az egyik nem helyettesíti a másikat: a kettő kiegészíti egymást s eredményes népnevelőmunka csak ott van, ahol mindkettőt alkalmazzák. A népnevelőmunka szüntelen erősítését jelenti az is, hogy a népnevelők soraiba rendszeresen bevonjuk az egyes munkákban. a beadásban kimagasló, szép eredményeket elérő dolgozó parasztokat. Az előttünk álló nagy feladatok megkövetelik a párlvezelés színvonalának további emeléséi Éppen ezek a sürgős és nagy munkák követelik meg azt, hogy a pártvezetőségek rendszeresen ülésezzenek, megvitassák a munkákat s konkrét határozatokat hozzanak. Ugyanakkor az egyes pártvezetőségi tagok rendszeresen ellenőrizzék a határozatok végrehajtását. A titkár elvtársak fordítsák főfigyelmüket a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére: ez a módszer növeli a pártmunkások aktivitását. Különösen nagy gondot kell fordítani a UISz.-szer rezetekre. A ír]Sz.-szervezetek az utóbbi! időben egyre inkább tantíjelét adják annak, hogy képesek komoly feladatok elvégzésére. Nagy sikere van például a 250 munkaegység mozgalomnak a szövetkezeti fiatalok körében. A tunyogmatolesi fiatalok szénakaszálási mozgalmat kezdő ményezfek. Ez legyen figyelmeztető valamennyi pártszervezet és személyesen valamennyi párttitkár számára: segítsék és támogassák a DISz.-c azzal, hogy állandó megbízatásokkal, feladatokkal látják el őket. Nem könnyű, hanem éppen küzdelmes feladatokkal, amelyekkel az ifjúság a maga lelkesedésével, erejével képes megbirkózni. — Az ilyen segítség neveli a fiatalokat jó harcosokká, az ilyen támogatás erősiti az ifjúsági szervezetek egységét, küzdŐbérresséftét. soronlevő mezőgazdasági munkák elvégzése áll — mint a növényápolás s az aratásra, cséplésre és begyűjtésre való felkészülés! Nem elegendő csak arról beszélni, hogy igyekezni kell a növényápolási munkák jó- rninösegű elvégzésével, hogy az ne zavarja majd gátlőan a gyors békearatást, hanem jóelőre gondolni kell már az aratás, cséplés megszervezésére, a gabona cséplőgéptől való begyűjtésére. A nyári munkálatok nagy erőpróbái a pártszervezetek szilárdságának, egységének, harcosságának, mozgató erőjének. Éppen ezért elsősorban a pártszervezetek tagságát kelL kellőképpen felkészíteni az elvégzendő munkákra, szüntelenül hangsúlyozva a kommunista példamutalás, élen járás nagy mozgósító, szervező jelentőségét. De meg kell magyarázni minden dolgozónak, hogy aratásnak, eséplésüdk és begyűjtésünk békearatás, békecséplée és békebe- gyüjtós. Munkánkkal hazánkat, a béke országát erősítjük. Nem Mindegy az, hogy kilenc nap alatt vagy hat nap alatt, aratunk le. — Minden gabonaszem a békéi erősíti, minden kipergett gabonaszem az imperialista háborús gyújtogatok malmára hajtja a vizet. Következik a gabonabegyüjtés nagy időszaka. A jelszó ez legyen: „Cséplőgéptől a begyiijtőhelyre Pártszervezeteink jóelőre hívják fel a figyelmet arra, hogy június 30-ával ideiglenesen felfüggesztik a szabadpiaci kedvezményeket, ugyanakkor hangsúlyozzák: a korlátozás nem örökérvényű, hanem azonnal feloldást nyer, mihelyt tel. jesítették dolgozó parasztjaink beadási kötelezettségeiket. Külön fél kell hívni arra a figyelmet, hogy különösen fontos az, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink, termelő- szövetkezeteink élenjárjanak a munkában. Ez csak akkor érhető el, ha csoportjaink a minisztertanács határozata szellemében szüntelenül erősítik a munkafegyelmet, ellenőrzik, hogy a csoporttagok és családtagok is résztvesznek a munkában, megszilárdítják a brigádokat. í ártseervezeteink őrködjenek afelett, hogy minden dolgozó pa rasztra kiterjedjen a iminkaver- seny s ne legyen egyetlen közömbös dolgozó sem a nagy versenyben. A vájni dolgozó parasztok versenyre hívták ki az ország, a .megye dolgozó parasztjait. Ez a versenyfelhívás jelentős mértékben elősegíti a munkák gyors é« alapos elvégzését; Pártszervezeteink elsőrendű feladaba az, hogy a vajai versenyfelhívás minden egyes pontját megismertessék a dolgozó parasztokkal s mozgósítsanak azok végrehajtására. Ez megköveteli a népnevelőmunka további javítását Továbbra is alkalmazni és fejleszA FALU POSTÁSA | us»ya körzeti központban és a hozzátartozó falvakban Táfil Hájdárit, a 47 éves postást, mindenki ismeri. A múltban Táfil Hájdári hol itt, hol ott járt napszámba, másokat szolgált ki csekély nap számért. Mi sem természetesebb, hogy az ily körülmények között nyomorgó Táfil nem gondolhatott tanulásra és mindösz- szc egy elemit végezhetett. Ennek ellenére nagy igyekezettel megtanult ímí-olvasni. Az idők megváltoztak és Táfil Hájdári élete i' átalakult. — Most szép életet él. Az egyik fia — Édip — esztergályos a lusnyai gépállomáson, a másik fia, Skender, aki fogtechnikus, jelenleg katona. Maga Táfil a Posta vidéki alkalmazottja, ahogy ő mondja, a postásnak öröm besározni a cipőjét, mert így jobban érzi munkája eredményét, körzet dolgozó parasztjai szeretik őt és örömmel várják a postást. Ö viszi el nekik a napilapokat és hozzátartozóik leveleit. A központi körzetben 14 falu van, köztük a legtávolabb eső Cerme-Pasáj, de Táfil kétszer hetenként mindenhová elviszi a napilapokat is leveleket; becsületesen teljesíti kötelességét. Táfil Hájdári azonban nem csak egyszerű postás, aki elviszi és szétosztja a leveleket a falvakban, ő egyúttal a sajtótermékek terjesztésének egyik legjobb agitátora. Már régebben hozták meg azt a határozatot, hogy falun legalább minden tizenötödik családnak egy napilapot kell járatnia, de abban a központi körzetben, amelyben Táfil Hájdári a postás, már régen elérték ezt a normát. A postás agitátor azonban nem elégedett meg ezzel az eredménnyel, „Lehetőség van arra — mondotta —, hogy sokkal több dolgozó paraszt fizessen elő, mindenki aki írni-olvasni tud." J^zért Táfil Hájdári, ahányszor falura megy, agitál és magyarázza a dolgozó parasztoknak, hogy milyen fontos szerepe van a sajtónak az ő életükben. Erről így beszélt Torna Berkotival, Cerme Pasaj falu szövetkezeti vezetőjével, aki húzódott az előfizetéstől: „Mond, így akarod te, mint párttag, az embereket nevelni?" És hasonló módszerrel sikerül neki majdnem minden faluban elérni azt, hogy minden harmadik család előfizet egy központi lóságra. Ha a dolgozó parasztokat nem találja otthon, elviszi utánuk az újságot a mezőre. — Ahányszor visszatér falusi útjáról mindenkor új nevek szerepelnek előfizetési blokkján. Táfil jól megértette a sajtó fontos szerepét falun. „A postás feladata fontos — mondja — a Párt szavát viszem a dolgozó parasztoknak. Jegyszer Cerme Pasáiban ta-j lálkoztunk Táfil Hájdári-1 val. Ez a falu a Terbuf mocsár északi részén, a Skumbin partján fekszik. Aznap egy nappal a határidő előtt vitte el az újságot, mert az a II. Pártkongresszus határozatairól írt. Pillanatok alatt összejött vagy 10 dolgozó paraszt a népbolt előtt. Ö felolvasott nekik részleteket a határozatból, főleg az ötéves tervre vonatkozólag, a nagy alkotásokról, melyeket az első ötéves terv folyamán meg fogunk valósítani, „Látjátok a Terbuf mocsarat, ezt a csúnya, maláriás helyet? — szólt Táfil a parasztokhoz — itt nemsokára megkezdik a lecsapolást és a mocsár kiszárításával sok ezer hektár termőfölddel gazdagodik Muzeqe. Másrészt a mocsár le- csapolása örök időkre megment benneteket a maláriától." A dolgozó parasztok figyelemmel és lelkesedéssel kísérték szavait. S ő beszélt nekik tovább a Nat folyón épülő új vízíerőműröl, amely Lusnyának is szolgáltat majd villanyfényt, a ceriki olajfinomítóról, a Vlore—Yemaliapi vasútvonalról. így dolgozik Táfil Hájdári postás azokban a falvakban, amelyeket reá bíztak. Az állam és a Párt iránti agitátor! kötelességét példamutatóan teljesíti a sajtó terjesztésével a falun {Kollektív levelezők: H. Li- naiopi, A „Zeri i Popuiiíi" postai levelezője. F. K- m- bora, A „Zeri i Popullit" Ic- velejője, Lusnya körzet.) 1 A mátészalkai járás mezőgazdasági versenye a megyei versenybizottság értékelésének tükrében A megyei versenybizottság egy brigád'a felülvizsgálta a mátészalkai járásban a mezőgazdasági versenymozgalmat, melyvannak eredményei, jó módszerei nek során az alábbiakat állapították meg: A járásban van verseny, melynek de van sok hiányossága is. — Hogy a járás jelenleg a második helyen áll, azt mutatja, hogy ehhez az eredményhez köze van a mezőgazdasági osztálynak is A mátészalkai járásban 22 község és 42 termelőcsoport van . párosversenyben. Sinyi elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője rendszeresen átadta a Szovjetunióban szerzett versenymozgalmi tapasztalatait a versenybizottságnak. A mezőgazdasági osztály havonként egyszer összehívja a tszcs, elnököket és a versenyszervezésről tapasztalatcsefét tartanak. Mindemellett azonban döntő hiányosság, hogy kint a közsé gekben nem foglalkoznak a versennyel, Például Kiss Lajos főagronómus hosszabb ideig tartózkodott Fábiánházán és nem vette észre, hogy a versenytábla ki sincs akasztva. A járási tanácson belül hiányosság, hogy a versennyel más osztályok egyáltalán nem foglalkoznak, mintha a többtermelést előmozdító versenyhez csak a mezőgazdasági osztálynak volna köze. A versenybizottság mindet},, kedden megtartja az üléseit Azonban gyakori a hiányzás, különösen a DISZ részéről A mátészalkai járási versenv- bizottság jelentéseit rendszeresen beküldi, de itt meg kell említenünk a megyei tanács egyes dolgozóinak a viszonyát is a (versenyhez, például Bányai Já- I nos, a tervcsoport egyik elő- í adója a mátészalkaiak jelentését a zsebében hordta, ahelyett, ! hogy a megyei versenybizoltság- I nak átadta volna. A járási versenyértékelés hiányos, mert csak az elvégzett munkákat veszik figyelembe, de az egyes községek versenyvállalásait nem veszik elő megnézni: vájjon hogyan teljesítette vállalását. Á versenybizottság nem tudja, hogy a községek mikor tartják a versenyértékeléseket. A versenybizottság mindig azzal zárja üléseit, hogy „el kell végezni", „meg kell csinálni", de határozati javaslat, új ötletek, módszerek sohasem elevenítik az értékelést. A versenybizottság tagjai közül voltak már kint Fábiánházán, de nem a verseny szemszögéből, nézték meg a határt, hanem afféle „hivatali vizsgálat" módjára, hogy a rendeleteket menynyire tartják be, stb. Az nem jutott eszükbe, hogy a versenv- vállalással a kezükben végigjárják a határt. A járás területén két község párosversenyét is felülvizsgálta a brigád: A nyírcsaholyiak az utolsó helyen a begyűjtéssel és a növényápolásban sem. A versenybizottság tábláján azonban csak az adófizetés értékeléséről van adat A versenybizottsági ülésen pedig csak a növényápolással foglalkoztak de ezt sem a fábiánházíak ver- senyrehívása alapján vizsgálták. Határlátogatás még nem volt a két község között,, „egymásra várnak". Fábiánházán szintén jó eredmények vannak úgy a begyűjtésben, mint a növényápolásban. Az első kapálást már befejezték, sőt vanr.ak olyanok, mint Kun Sándor 5 holdas dolgozó paraszt, aki már másodjára is megkapálta a forgóját, de a nevét nem látni a táblán. Másét sem látni, pedig tábla g van három is, csak nem a helyén, hanem bent „őrzik" jaz irodában. Fábiánházán a versenybizottság még nem is ülésezett, így az étékelést nehéz is lett volna kiírni. A versenyszerződést pedig ..beiktatták" és „irattározták", hogy azóta sem találták meg, így nem is tudják, hogy milyen versenypontok alapján hívta ki őket Nyírcsa- holy. Ezek a hiányosságok figyelmeztetők a járás’ pártbizottságon dolgozó elvtársak számára is, mert ők is sok üres versenytábla előtt elmennek, anélkül, hogy észre vennék, A falust párttitkárokat pedig szintén a járási bizottságnak kell megtanítania: hogyan ellenőrizze a versenyt, hogyan segítsék kibontakozását. 3 nyírcsaholyiak és tábiánhéziak párosversenyét. nincsenek A versenybizottság feladatai A járási versenybizottság tagjainak első feladata legyen, hogy egymásközt felosszák a járást és hetenként mindenki a saját területén egy-egy községi versenybizottsági ülésen vegyen részt. A versenybizottság vegye nyilvántartásba, hogy melyik község mikor tartja a verseny- értékelést, hogy azt ellenőrizhesse, illetve azon résztvehessen. Erre már némi kezdeményezés tapasztalható volt a bizottságon belül, de ezt végre is kell hajtani. Szabjanak feladatokat maguknak az üléseken: Például egy községnek megvizsgálják a versenymozgalmát; határozzák el: mikor mennek el a tapasztalatcserére a versenytárshoz, melyik községek között Szerveznek határlátogatást, stb. Különösen a termelő- csoportok között szélesítsék ki a tapasztalatcserét. Ilyen kezdeményezés már van is, például a kocsordi és a nagyecsedi termelőszövetkezetek multheti határjárásai. A községi versenybizottságok’ tagjai dolgozó parasztok. A saját munkájuk végzése közben is látják az egész határt, tehát ne csak a mezőőrök jelentései alapján értékeljék a versenyt, hanem a saját tapasztalataikkal • is egészítsék azt ki. Necsak az élenjárókkal, hanem a lemaradókkal is foglalkozzanak. Egy- egy versenybizottságí ülésen értékeljék néhány versenyben lévő dolgozó paraszt párosversenyét és ezt a versenytáblán tegyék közzé. A pártszervezet vezetésével a » tömegszervezetek vegyenek részt a verseny élőbbé tételében, hogy sokkal jobban felkészülten érjen bennünket a következő nagy munka, az aratás,
