Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-27 / 122. szám
NÉPLAP 1952 MÁJUS 27, KEDD s Teljesítsék túl továbbra is tervüket a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói Megválasztotta oz új vezetőséget az MNDSz kongresszusa Kain nagy üzem a Szabolcs-Szat- iuári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, de mégis igen jelentős szerep« van abban, bogy megyénk íiUumi gazdaságai és termelőcso- portjai milyen eredménnyel zárják irt gazdasági évet. Minden ..beteg” gép ide fut be, aboi az ,,orvosok” {szakszerű kezelése rövid idő alatt lei gyógyítja őket. Az elmúlt negyedévben az ország valamennyi gépjavító üzemével voltak verseny iten és alig néhány géppel maradtak le az első mögött. A versenyt azután sem hagyták abba, éppen azért, mert jóval nehezebb feladatot kell megoldaniok ebben a negyedévben, mint tavaly. Ismeretlen gépeket kell javítaniuk és igen sokan megijedtek az előttük "álló nehézségek láttán. „Cor- mick” traktorokat még nem javítottak, az üzemben senki nem ismerte őket és bizony nem egyszer a bonyolultabb részek összes zerelé- t-énői szitkozódva vakarták fejüket a tapasztaltabb dolgozók is. Az is megtörtént — bár ritkábban. —. hogy a türelmetlenebbek a földhöz vágtak egy-egy alkatrészt, amikor már azt látták, hogy nem boldogulnak vele. Az egyik pártcsoport-értekezleten Éppen a „Cormick” javításáról beszélgettek a dolgozók. Kéri és Sütő lelvlársak azt bizonygatták társaiknak, hogy az egész tervlemaradást a. bonyolult javítási munkák okoznák. _ Senki nem ismeri a gépeket, íniuek kellett ezt elvállalni — mondották. Persze arra nem gondoltuk, hogy a gépálomások. állami gazdaságok már várják a kijavított gépeket és szeretnének dolgozni jvele a nagyobb terméshozam érdest ében, ami a gépjavító üzem dolgozóinak Is több és jobb kenyeret biztosít. Marót! elvtárs, az egyik pártcsoportvezető szólalt ezután fel. Ö maga is ,,Cormick”-on dolgozott, javította és tervét is teljesítette. Szavai nyomán Kéri és Sütő elvtársak is belátták, hogy nem az a feladat, hogy azon vitatkozzanak, hogy „jó”, vagy „rossz”-e a gépet javítani, hanem a reális tervet kell teljesíteni. Marót! elvtárs felajánlotta, hogy június 1-re, a béketalálkozó tiszteletére, határidő előtt javít meg egy gépet. Kéri elvtárs vállalta a másikat, majd Kiss Zoltán és Csatlós elvtársak csatlakoztak a felajánláshoz. Megoldották a másik nagy nehézséget, a Uugaty- tyúk cserélését is. Ősz elvtárs, a művezető segítségével ma már saját maguk öntik az új dugattyúkat, amik Igen jók és a legnehezebb munkában is megállják helyüket. A jó munka eredménye nem is maradhatott el. Április hónapban nyolc százalékkal maradtak el az előző havi tervteljesítéstől. Ez a hónap volt az átállás hónapja, legtöbb nehézségük ebben a hónapban volt. Május első dekádjában pedig már 117 százalékra teljesítették tervüket — tehát <5 százalékkal haladták túl « márciusit. Ezt az eredményt akarták megtartani a hónap további részében is. Éppen ezért a szakszervezet ötletnapot rendezett ahol az üzem dolgozói javaslatukkal a terv további túlteljesítését segíthették elő. Jgen értékes javaslatot adott ezen a napon Tuba Ferenc elvtárs. A csapúgyfúrást eddig esztergapadon végezték és egy óráig tartott egy darabnak a kifúrása. Az esztergagépeknek igen sok munkájuk van mindig, sokszor azért késik a javítás, mert egy-egy alkatrész nem készül el a kellő időben. Tuba elvtárs ezen javított. Egy szerkezet segítségével most marógépen történik a fúrás, egy óra helyett húsz pere alatt. Időt ős pénzt takarítanak meg az ötlet segítségével, ősz András és Hock Mátyás javaslata is sokat segít a munkán. A félten- geiykinyomó-készüléket most már nem kalapáccsal, hauern hidralikus prés segítségével oldják meg. A nyolc-tíz órás munkát itt is 20 percre csökkentik. Még mindin' ran mit tenni az tizemben, ha az országos versenyből elsőként, akarnak kikerülni ebben a negyedévben. A munkafegyelem igeu sokat javult, hiszen ebben a negyedévben mindössze egyetlen késés fordult elő, de a munka fegyelemhez tartozik az is, hogy mindenki a kellő időben adja le a munkalapját. Hornyuk Fái a hónap első dekádjában ,,nem tudta” leadni a munkalapot, így az ő eredménye ma sincs kint még a versenytáblán, de ez az eredmény hiányzik az üzem terv teljes! léséből is. Sokszor késnek a munkalapok leadásával, és így történhetett az meg, hogy még 21-én sem írták ki a második dekád eredményeit. 10 nap eredményeit* négy, sőt még ennél rüvidebb idő alatt is értékelni lehet, de meg kell találni a módját, hogy a kiváló eredményekről hamarabb is tudomást szerezzenek a dolgozok. így lesz jó a verseny nyilvánossága, így segítheti az elő, kellő mértékben a terv mielőbbi teljesítését. (— halasa —) Gépek segítik a növényápolás munkáját a büdszentniihályi állami gazdaságban — Én?! Dehogy ülnék én fel a traktorra, semennyi pénzért! — mondta Bőd! Piroska, a büdszent- mibályi állami gazdaság egyik dolgozója még » kora tavasszal, amikor meglátta, hogy az állami gazdaság traktorainak nagy részére nők kelültek. De nem akármilyenek! Olyanok, akik mind 120 százalék felett teljesítették a tervüket. Szóval kivívták maguknak a nők meg- ibeesülését. Csak akkor támadt egy kis „zúgás” a többi traktorosok között, amikor az állami gazdaság a Szovjetuniótól két új típusú traktort kapott, a Zetorokat. Sokan Várták reménykedve, hogy ők kerülnek a pompás gépre. Különösen a férfiak. Gondolták, ezek a gépek „egész embert” követelnek meg, s éppen ezért „feltétlenül” íi közülük kerül valaki a Zetorrs. Amikor megtudták, hogy kik kerülnek a gépekre, nagy volt a meglepetés. Az egyiknek a vezetője Ober Erzsébet és Bodó Mária, n másikra S.erbán Mária és Makkó József lett, Aztán a gazdaság igazgatója meg is magyarázta, hogy miért történt így. Röviden tízért, mert a nők jobban dolgozunk, mint a férfiak. Most aztán a lányokon volt a Bor, hogy bebizonyítsák, megérdemelték ezt a kitüntetési. Jó munkát kell. hogy végezzenek a növényápolásnál. He itt nincs is semmi hiba. Ober Erzsébetek az első munkát a répában, végezték. A kultlvátort átalakították, hogy a répát is tudják vele egyeselni. Bizony, egy kicsit nehezen ment a munka, szokatlan volt az új géppel dolgozni. A kultivátor is makrancoskodott, az első időben nem úgy ment. ahogy :i lányok akarták. Persze ennek is ki kellett tapasztalni a módját. Igy a/.tón ennél a munkánál éppenhogy csak tudták a tervet teljesíteni. Amikor a répa egyeselése befejeződött, neki kezeltek a helerozis-kukorica kapálásához De ezt nem a sorművelő kultivá- torral végezték, hanem saját maguk szerkesztette ekekapával. Miklósi Sándor, az állami gazdaság dolgozója már tavaly látta, hogy a büd- szentmihályi gépállomáson úgy próbálnak segíteni a termelőszövetkezeteknek a növényápolásban, hogy ekekapákat kapcsolnak tissue és azt traktorral vontatják. „Miért na csinálhatnánk meg mi is az Idén? — gondolta, — annál is inkább, mert mostmár van hozzá gépünk is.” S összedugták a fejüket Katona József szerelővel, hogy ők maguk is szerkesztenek egy olyan gépet. Persze, ez nem ment egykönnyen. De segítségükre jött egy ujságctk, amelyben megírták, hogyan lebet ezt megcsinálni. S tűire eljött a kapálás iclrje, a szerkezet ott állt az udvaron készen. Egy kerékre szerelt, hosszú vassínhez öt ekekapa volt kapcsolva. Már csak a kipróbálás volt bátra. Amikor ez megtrütént, akkor derült ki, hogy van még átalakítani való éppen elég. Először is egy merevítőt kellett csinálni a vázra, mert ha az öt ekekapa közül egyet meg- ! emeltek, mondjuk a jobboldalon, akkor felborult az egész szerkezet egyensúlya és a baloldalon visszamaradtak a kapák. De nemcsak ennyi hiba volt. Amikor az első munkát végezték a géppel, akkor látták, hogy nem jó megoldás az. hogy a kapák mind egysorban vannak. Így a kápát tartó embe- i rek munkaköriben bsleverife a másik i kapába a kezüket. At kellett szerelni az egész gépet úgy. hogy az egyik kapa előbb legyen, a másik pedig hátrább. Amikor mindez megvolt, akkor vitték ki újra a gépet, hogy megkezdje munkáját. Ober Erzsébet rákapcsolta a üetort és megindult a munka, azaz, hogy csak megindult volna! De a kapákat még be kellett állítani. Míg ezt megcsinálták. a kapálógéphez beosztott emberek elszéiedtek. Ondi Sándor ígv „búcsúzott”: — A fene aki megette ezt az egész gépet. Nem jó ez semmire, csak az időt rabolia el az emi>e"- töl. Már itt kínlódunk vele több. mint másfél órája, aztán mégsem haladunk semmire. Jobb lenne a lovakat liefogni, aztán gyerünk! 12 óra alatt 40 hóidat kapált meg a gép Amikor belállították a kapát, a íőagronömus meg egy pár vezetőségi tag fogta meg a kapa végét és indultak meg. A szerkezet úgy működött, mint egy óra. Nem sokáig kellett nekik kapálni, mert amikor meglátták az emberek, hogy milyen tüneményes gyorsasággal fordul a gép, s csak "úgy fogy a kapálni való. egy-kettőre visszamentek, s már maguk kérték, hogy hadd dolgozzanak vele. Ondi Sándornak is megváltozott a véleménye. Főleg azért, mert a gép után a dupláját keresték az előbbi fizetésnek. A lányok tehát megint nem maradtak szégyenben. Ober Erzsébetek 12 óra alatt kapáltak meg negyven hold tengerit és ezzel szemben a tízórai norma csak 15 hold. A gén nyomában ott mentek a többi lányok, akik mindjárt meghúzták a sorközt, mert a heterozis kukoricát nem lehet négyzetesen vetni. A géppel a lányok munkája is meggyorsult. Nem akartak a gép mögül elmaradni egy tapodtat sem, s egymással versengve folyt a kapálás Amikor a táblán befejezték a munkát a kapáslányok odaszaladtak a Zetorboz s kérlelni kezdték Ober Erzsit, hogy vegye fel őket maga mellé. Ott volt köztük Bódi Piroska is. Amikor elh-- 'yezkedett Erzsi mellett, megkérdezte tőle: „Nem tudod, mostanában nem lesz traktorosképző tanfolyam”. Az MNDSZ-kongresszus második napján az első felszólaló Hegedűs Magda, az MNDSZ országos szervező titkára volt. Megállapította, hogy a2 MNDSZ politikai, kulturális és nevelő munkája sokat fejlődött a legutóbbi kongresszus óta. Az olvasókörökben több mint százezer asszony vett részt eddig, harmadrészük szervezeten kívüli. Az elmúlt esztendőben 7B0 ezer szülő, elsősorban anya hallgatta végig a szülők iskolájának előadásait. Bessenyei Lajosné Komló szövetkezeti község üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Beszéd:; alatt hirtelen tapsvihar tört ki, megérkezett a kongresszusra dolgozó népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs, aki mosolyogva viszonozta a meleg üdvözlést. Tangia Yunna görög nőküldött a sokat szenvedett Görögország asszonyainak üdvözletét tolmácsolta. Ezután a kongresszus tagjainak tapsvihara közben úttörő-küldöttség j köszöntötte a tanácskozó asszonyo- ! kát, majd Zlaika Georghina Vaszi- jjleva a bolgár nép üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. | Ezután Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára emelkedett i szólásra. |! — A békéimre a mi szocializmust ! építő hazánkban tetteket kíván — mondotta — helytállást, példamutatást a munkában. Rendkívül fontos az MNDSZ csoportok, a béke- bizottságok felvilágosító munkája az újságcikkek és jó könyvek olvasására. békeharcos filmek és színdarabok megnézésére való buzdítás. Ezután Eliza Uriz a tizenhárom- évi fasiszta uralom által megkínzott Spanyolország asszonyainak üdvözletét tolmácsolta. Utána Paulina Kunos angol küldött a legutóbbi angol nemzeti nőgyűlés sikeréről beszélt. Anna Marie Pontson a dán nők nevében üdvözölte a kongresszust, majd Alba Durand a francia nőszövetség ajándékát adta át. Ezután Vass Istvánná elvtársnő válaszolt a felszólalásokra. Az MNDSZ kongresszus határozati javaslatát Lazányi Józsefné ismertette. A kongresszus határozata leszögezi az eddigi eredményeket és feltárja a hiányosságokat is és az MNDSZ feladatául tűzi ki: tudatosítsa a magyar nők között, hogy az erő és az igazság a béke- tábor oldalán áll. a világot átfogó békeinozgalom napról-uapra nagyobi) győzelmeket arat. Az MNDSZ feladata az is, hogy megmagyarázza a népnek: az imperialisták nem nyugszanak bele veszteségükben, továbbra is folytatják a népek megtévesztésének politikáját és hazug békeszólamokat hangoztatnak, de az emberiség millióinak életét veszélyeztető kalandor .vállalkozásokba bocsátkoznak,) hogy megtartsák, sőt ki is terjesz-i szék uralmukat. A békét meg tudjuk védeni — folytatja a határozat, — ha erősek vagyunk, ha Magyarországból a vas és az acél országát teremtjük. Ezért keit minden magyar nőnek részt- vennie ötéves tervünk teljesítésében. Városon és falun kapcsolódjon be mind több háziasszony a termelésbe, tanuljanak szakmát, hódítsanak meg egyre több munkaterületet, legyenek élenjárók a munka- fegyelemben, a munka verseny ben. Az MNDSZ harcoljon azért, hogy a tszes-kben és állami gazdaságokban, gépállomásokon mind több nő dolgozzék és érjenek el kiváló munkateljesítményeket; ismertesse a többi egyénileg dolgozó paraszt- asszonyokkal Sztálin elvtárs tanítását, hogy a falusi nép igazi egyenjogúsága csak a termelőszövetkezetekben valósul meg. A nők teljes egyenjogúsága megvalósításának érdekében vonjunk be mind több nőt a tanácsok mun- 1 kájába, a közügyek intézésébe, Érezzék a nők az alkotó munka, az állami és társadalmi élet minden területén is az ország gazdáinak magukat. Emeljék a nők szakmai képzettségüket, műveltségüket, törődjenek azzal, bogy a dolgozók iskoláján, a különböző szaktanfolyamokon, egyetemeken is elfoglalják a nők az őket megillető helyet. Kapcsolódjanak be a kultúrottho- nok életébe, legyenek a kultúra élvezői és munkásai, hogy a könyv legyen lakásuk legfőbb dísze. Segítsük ötéves tervünk és további terveink teljesítését azzal, hogy hazaszeretetre, emberiességre neveljük gyermekeinket, nem kíméljük az áldozatot gyermekeink tanulásától, hogy nagy tudású, müveit szakemberek váljanak belőlük. Erősítsük a szülői munkaközösségeket. javítsuk meg a család és az iskola együttes nevelő munkáját. Ezekből a szép feladatokból ágy tudjuk kivenni részünket, ha erősítjük szervezeteinket. Vonjunk be mozgalmunkba minden jószándékú, békét akaró magyar nőt. Szilárdítsuk meg szervezeteink vezetéséi. Erősítsük a belső demokráciát a taggyűlések rendszeres megtartásával is. Különös gonddal vigyázzunk arra, hogy ne vonjunk éles határt az MNDSZ és a MNDSZ-en kívülálló asszonyok között. Harcoljunk azért, hogy azok a nők, ha még nem tagjaink is, bekapcsolódjanak a békemozgalomba. Segítsük a békebizottságok alakítását és működjünk velük együtt. Adjon az MNDSZ III. kongresszusa új lendületet a magyar nők fejlődésének, friss erőt munkájukhoz. A kongresz- szus útmutatásait követve, munkával erősítsük hazánkat, a béka országát. A kongresszus a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta, majd szünet következett. Hz országos vezetőség újjáválasztása Szünet után érkezett meg a kongresszusra Farkas Mihály elvtárs honvédelmi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja titkárságának ragja. akit lelkes tapsviharral fogadtak. Ezután a kongresszus egyhangú lelkesedéssel megválasztotta az országos vezetőséget, amelynek tagjai o többi közt : Vass Istvánná, az MNDSZ főtitkára, Andies Erzsébet Kossuth-díjas egyetemi tanár. Szabolcs-Szatmár megyéből a következő országos vezetőségi tagokat választották meg: Buda Lajosáé. középparaszt-asszony, Módi Lajosné tszes-tag és üzv, Zelenák Mihúlyné, a kísérleti gazdaság dolgozója. Szabó Piroska elvtársnő, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának titkára a legkiválóbb munkát végzett MNDSZ funkcionáriusoknak kitüntetéseket adott ezután. A kitüntetettek nevében Liptálc Jánosné mondott köszönetét. Vass Istvánná elvtársnő zárószavában megállapította: Munkánk kongresszusunkkal nem ért véget, sőt most kezdődik. A feladatok megvalósításához hosszú időre, kemény és még jobb munkára van szükség. Vas Istvánná ezután a kongresz- szus üdvözletét tolmácsolta a Szovjetunió. Kína, Korea, a népi demokráciák és a kapitalista országok asszonyainak, majd a következőket mondotta: Legyen III. kongresszusunk zárója fogadalomtétel, Pártunknak és Rákosi elvtársunknak, hogy az előttünk álló' nemes és magasztos követelményeknek mi magyar asz- szonyok eleget tettünk. Vass Istvánná zárószavai után a küldöttek ajkán felcsendült a béke himnusza. A küldöttek kendőjüket lobogtatva ünnepelték győzelmeink szervezőjét, Pártunkat, nagy vezérünket, Rákosi Mátyás elvtársat. Hosszú percekig éltették a világ dolgozóinak bölcs tanítóját, Sztálint. Majd felcsendült a nemzetközi proletariátus himnusza, az 1 n tér náción álé.
