Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-27 / 122. szám

1952 MÁJUS 27, Kedd néplap A szoYjct kopin«iiT valaszjegrzcke az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kor ni útivá Ii oz af. űsszncmet választások, a német egység és a uémeí békeszerződés kérdésében Ez ér május 13-án a Szovjet­unió külügyminisztere megkapta az Egyesült Államok, Nagy-Uri fa rí­nia és Franciaország azonos tar­talmú jegyzékét a német békeszer­ződésről, válaszul a szovjet kor­mány április 94 jegyzékére. Május 24-én a Szovjetunió külügyminisz­tériuma eljuttatta az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Francia- ország nagykövetségéhez a szovjet kormány válaszjegyzékeit. Az Egyesült Államok május 13 i jegyzéke — amely megfelel az an­gol és a francia jegyzéknek is, — leszögezi a tárgyalási készséget, de csak arra az esetre, ha a négy na gyh a-taiom előzetesen megállapo­dásra jut ,.a tárgyalások kereteit és a megtárgyalandó problémákat illetően”. Majd újólag kifejti az Egyesült Államok kormányának már ismert álláspontját, amely szembeszegül a szovjet kormány jegyzékében megállapított feltétel­lel, bogy tudniillik Németország nem csatlakozhat olyan hatalmi csoportosuláshoz, amely .bármely békeszerető állam ellen irányul. A továbbiakban a jegyzék kitér arra, bogy a német békeszerződést csak abban az esetben lehet kidolgozni, „ha megalakult az össznémet kor- .mány, amelyet szabad választások eredményeként alakítottak meg és amelynek lehetősége van teljes szabadsággal résztvenni a szerző­dés megvitatásában”. Majd a már ismert érveléssel a szabad válasz­tások kérdését taglalja és vissza­tér arra a javaslatra, bogy a vá­lasztások feltételeinek megállapítá­sát bízzák az Egyesült Nemzetek bizottságára. Az Egyesült Államok kormányá­nak jegyzéke ezután javaslatot, tesz az úgynevezett elfogulatlan bizott­ság felállítására és működésére vonatkozóan,* A jegyzék végül a következőket tartalmazza: „Amint ennek az elfogulatlan bizottságnak jelentése elkészül, az Egyesült Ki­rályság, az Egyesült Államok. Franciaország és a Szovjetunió kormányának képviselői találkozza­nak, hogy megvizsgálják, a . jelen­tést abból a célból, hogy megegyez­zenek: a) A szabad választások legbamaral)!) történő megtartású, ban, beleértve a megfelelő feltéte­lek megteremtését ott, ahol ez szükséges és h) a biztosítékokról, amelyeket a négy hatalomnak kell adnia arra vonatkozólag, hogy az ezeknek a szabad választásoknak eredményeképpen megalakított össz­német kormány rendelkezni fog a szükséges cselekvési szabadsággal, a békeszerződés életbelépése előtti időszakban.” A szovjet kormány az Egyesült Államok kormányának jegyzékére adott válaszában a következőket állapítja meg: 1. A német kérdés megoldásának halaszthatatlanságáról és e kérdésnek a nyugati hatalmak által jegyzékváltással való halogatásáról A szovjet kormány ez óv március 104 jegyzékében javasolta az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, hogy közösen vitassák meg a német bé­keszerződés megkötésének és az össznémet kormány megalakításá­nak kérdését. A szovjet kormány, hogy megkönnyítse és meggyorsít­sa a német békeszerződés előkészí. tését, előterjesztette szerződéster­vezetét, egyúttal kifejezte, hogy kész megvizsgálni más lehetséges javaslatokat is ebben a kérdésben. A szovjet kormány szükségesnek tartotta és tartja ennek a kérdés­nek haladéktalan megoldását, mert szem előtt tartja az európai béke megerősítésének érdekeit, és annak szükségességét, hogy teljesíteni kell a német nép jogos nemzeti köve­teléseit. Mivel az Egyesült Államok kormányának március 251 válasz- jegyzékéiben az össznémet kormány megalakításával kapcsolatban ja­vasolták a németországi általános választások megtartása feltételei­nek kivizsgálását, a szovjet kor­mány április 94 jegyzékében el­fogadta ezt a javaslatot, ragaszko­dott azonban ahhoz, hogy az em­lített vizsgálatot ne az Egyesült Nemzete^ Szervezetének bizottsága végezze — amelynek hatáskörébe nem tartoznak a Németországra vonatkozó békés rendezés kérdései, — hanem a Németországban meg­szállási funkciókat teljesítő négy hatalom elfogulatlan bizottsága. A szovjet kormány egyúttal másod­szor. is javasolta az Egyesült Álla­mok kormányának, valamint Nagy- Britannia és Franciaország kormá­nyának, hogy ne halasszák tovább a német békeszerződés, valamint Németország egysége és az össz­német kormány megalakítása kér­désének megvizsgálását. Noha a szovjet kormány elfogadta az Egyesült Államok kormányának azt a javaslatát, hogy vizsgálják meg, megvannak-e Németországban a szabad, általános választások megtartásának feltételei; noha a szovjet kormánynak az a javasla­ta. hogy a négy hatalom közötti megegyezés alapján nevezzenek ki bizottságot ilyen vizsgálat megtar­tására, biztosítja az említett bi­zottság tárgyilagosságát és elfogu­latlanságát — a német békeszerző­dés és Németország egységesítése kérdésének megoldását, amint az Egyesült Államok kormányának május 13-i jegyzóffe tanúsítja, is­mét elhalasztják bizonytalan időre. Az említett jegyzékből látható, hogy az Egyesült Államok kormá­nya elutasítja, hogy a négy hata­lom végre minden huzavona nélkül hozzáfogjon ezeknek a kérdéseknek a megvitatásához. Az Egyesült Ál­lamok kormánya ehelyett május 13-i jegyzékében egész sor új, elő­zetes feltételt tűzött kit amelyeket március 25-1 jegyzékében nem tű­zött ki és amelyekről most java­solja a megállapodást jegyzékvál­tás folytatása útján, még mielőtt a közvetlen tárgyalásokat megkezde. nók. Jgy az Egyesült Államok kor­mánya május 13-i jegyzékében ja­vasolja, hogy a közvetlen tárgyalá­sok megkezdése előtt állapodjanak meg „a tárgyalások keretét és a megtárgyalandó alapvető problé­mákat illetően” és hogy folytassák a jegyzékváltást a németországi ál­talános választások feltételéit vizs­gáló bizottság összetételéről és funk, dóiról. Mindezek a tények arról ta. núskodnak, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya továbbra is halaszt­ja a német békeszerződiés megköté­sét, valamint Németország egyesí­tése és az össznémet kormány meg­alakítása kérdésének megoldását. Ebben a helyzetben mind Né­metországban, mind Németorszá­gon kívül szükségszerűen megerő­södik az a vélemény, hogy az Egye. sült Államok kormánya a valóság­ban nem törekedik árra, hogy a bé­keszerződést megkössék és véget- vessenek Németország megosztásá­nak. A békeszerződés megkötése és Németország egyesítése nélkül azonban nem lehet helyreállítani a független és teljes jogú német ál­lamot, amely az egész német nép igazi akaratát fejezi ki. 2. A nyugati hatalmaknak Nyugat-Németországgal kötött külön egyezményeiről és azokról a kísérletekről, amelyekkel kitakarnak térni a német békeszerződés megkötése elől Á szovjet kormány szükségesnek tartja külön felhívni a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok kormánya, Nagy-Britannia és Franciaország kormányával együt't, a folytatódó jegyzékváltással egy­idejűleg külön tárgyalásokat foly­tat Nyugat-Németország bonni kormányával az úgynevezett „keret- szerződés” megkötéséről. A valóság­ban ez a „keretszerződés’’ külön szer­ződé«, amelyet hamisan neveznek keretszerződésnek a nép félreveze­tése érdekében, nymodon durván megsértik a potsdami egyezményt, amely a négy hatalomra — az Egyesült Államokra, Nagy-Bri- tauniára, Franciaországra és a Szovjetunióra — bízta a német békeszerződés előkészítését. Az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia és Franciaország kormánya által előkészített, említett külön szerződés Nyugat-Németországgal egyáltalán nem tűzi ki célul az ön­állóság és függetlenség megadását Nyugat-Németországnak. A meg­szállási statútum formális eltörlé­sével egyidejűleg ez a szerződés fenntartja a tényleges katonai megszállás í'endszerét és Nyugat- Németországot függő és alárendelt helyzetben tartja az Egyesült Ál­lamok, valamint Nagy-Britannia és Franciaország kormányával szemben. Az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia és Franciaország kormánya ugyanakkor a Nyugat-Németország­gal való külön szerződés megköté­sével törvényesíti g német hadse­reg helyreállítását hitlerista tábor­nokok vezetése alatt és következés­képpen utat nyit az agresszív nyu­gatnémet militarizmus újjászületé­sének. A valóságban ez a szerződés az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország nyílt katonai szö­vetsége Nyugat-Németország kor­mányával. E szerződés segítségével a bonni kormány a német népet belesodorja az új háború előkészü­leteibe. Közismert, hogy az Egyesült Államok kormánya épp a legutóbbi időben arra törekszik, hogy mindén eszközzel meggyorsítsa minti az említett külön szerződés megköté­sét Nyugat-Németországgal, miud Nyugat-Németország felvételét az „európai közösségbe". Ezzel nem­csak véglegesen el akarja szakí­tani, de szembe js akarja állítani Németország egyik részét Német­ország másik részével. Ez azt je­lenti, hogy az Egyesült Államok kormányának nem Németország egyesítése, nem a német békeszer­ződés az érdeke; liánéra az, hogy új, külön egyezményekkel az eddi­ginél még erősebben a hatalmak északatlanti tömbjéhez kapcsolja Nyugat-Xémetországot és az újjá­alakítás alatt álló nyugatnémet hadsereget, ami összeegyeztethetet­len a békés európai fejlődés távla­taival. Mindez azt bizonyítja, hogy jelenleg egyezkedés folyik Nyugat- Németország revansiszta uralkodó körei és a hatalmak északatlanti csoportosulása között. E megegye­zés alapja csak az lehet, hogy tá­mogatják az Európában új háború kirobbantását előkészítő Adenauer bonni kormányának revansiszta tö­rekvéseit. A szovjet kormány ismét java­solja az Egyesült Államok kormá­nyának, valamint Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, hogy közösen vitassák meg ezeket a kérdéseket és akadályozzák meg a további huzavonát ebben az ügy­ben. Ezeknek a kérdéseknek további jegyzékváltás útján való megvizs-! gálája csak megnehezíti a tueg- j egyezést és nem vezethet olyan j eredményekre, amilyeneket közvet-j len tárgyalásokon el leltet érni. Ha a német békeszerződés és Német­ország egyesítése kérdésének meg­oldását tovább halasztják, ez fel­tétlenül jogos elégedetlenséget kelt a német népben, nem is beszélve . arról, hogy az ügy ilyen elhúzása ellentmond Németország és a szom­szédos államok normális és tartós kapcsolatai’ megteremtésének és az általános béke megszilárdításának. A szovjet kormány ezzel kapcsolat­ban abból indul ki, hogy a német békeszerződés kidolgozása terén mind a Szovjetunió kormányát, mind pedig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányát a potsdami egyezmény határozatai fogják vezérelni, külö­nösen Németország határainak kérdésében, amint erre a szovjet kormány már rámutatott április 9-1 jegyzékében. Ami az össznémet kormányt és hatáskörét illeti, természetes, hogy ezt a kormányt is a potsdami ha­tározatoknak, a békeszerződés meg­kötése után pedig a békeszerződés határozatainak kell vezetniük, amely szerződésnek az európai tar­tós béke megteremtését kell szol­gálnia. Ezzel kapcsolatban a szov­jet kormány továbbra is a német nép elvitathatatlan jogának tart­ja, hogy az ország védelméhea szükséges saját nemzeti fegyveres erőkkel rendelkezzék, mert enélkül az össznémet kormány hatásköré­nek kérdését nem lehet igazságos és méltó módon megoldani. A szovjet kormány, amikor ja­vasolja, hogy haladéktalanul kezd­jenek közvetlen tárgyalásokat Né­metország békeszerződéséről és az össznémet kormány megalakításá­ról, azt is figyelembe veszi, hogy Németország egyik vagy másik ré­szének más államok kormányával kötött külön egyezményei semilyen kötelezettséget nem rónak az össz­német kormányra és hogy az össz­német kormány — miután aláírta a német békeszerződést — rendel­kezni fog minden olyan joggal, amilyennel más független, szuve­rén államok kormánya rendelke­zik. A Szovjetunió külügyminiszté­riuma hasonló jegyzéket intézett Nagy-Britannia és Franciaország nagykövetségéhez is. Ma kezdődik az országgyűlés új ülésszaka A Népköztársaság Elnöki Tanú- .1952. évi május 27. napjának déli csa az 1949. évi XX. 12. g-áuak (2) 12 órájára új ülésszakra hívta bekezdése alapján az országgyűlést {össze. Bonnban gépfegyverek és géppisztolyok fedezetével aláírták a háborús keretszerződést A nyugati imperialista államok külügyminiszterei és Adenauer hét­főn délelőtt Bonnban a szövetségi tanács épületében a német nép és az egész békeszerető emberiség akarata és tiltakozása ellenére, a német nép, sőt a bonni parlament megkérdezése nélkül aláírták min­den idők egyik legszégyenletesebb népellenes paktumát, az úgyneve­zett keretszerződést és az ahhoz járuló három kiegészítő egyez­ményt. A békeellenes paktum aláírásá­nak időpontjában a bonni szövetsé­gi tanács épületét 500 géppiszto- lyos rendőr őrizte. Az épület előtti park bokrai között és a közeli ka­pualjakban gépfegyveres rendőr­osztagok álltak készenlétben, hogy megvédjék az áruló Adenauert és nyugati. imperialista vendégeit a német nép jogos haragjával szem­ben. A nyugatnémetországi tömeg­sztrájkok és tömegtüntetések fél­reérthetetlenül tanúsítják, hogy a német nép túlnyomó többsége a „keretszerződés” fegyveres fedezet alatt történt aláírását államcsíny­nek és enuekfoiytán magát a „ke- retszerzöűés”-t törvénytelennek és érvénytelennek tekinti. A „keretszerződés” életbelépte­téséhez az amerikai, angol, fran­cia és nyugatnémet parlamentek beleegyezésére, az egyezmény rati­fikálására van még szükség. Adenauer és a nyugati külügy­miniszterek hétfőn délután Párizs­ba repültek, ahol a tervek szerint kedden az úgynevezett „európait védelmi közösségről” szóló eeyez- ményt írják alá. Egy angol repülőgép megsértette a Aémct WemoKratilius Köztársaság- légi-terét Május 18-án egy angol repülő­gép Ludwigszuszt térségéből kilépett a megállapított légifolyosóból és bi­zonyos ideig a Német Demokrati­kus Köztársaság területe fölött re­pült jelentős távolságban a megen­gedett útiránytól. Truszov vezérőrnagy, a német- országi szovjet megszálló csapatok helyettes vezérkari főnöke tilta­kozó levelet intézett a németországi angol megszálló csapatok helyettes vezérkari főnökéhez. ÜVyu gat-Vemet ország népe tovább harcol a keretszerződés ellen A Bajna- és Kuhrvidék ipari kötendő békeszerződés kivívásáért,. központjaiban szombaton 25.500 ne­hézfegyverzettel felszerelt rendőrt helyeztek riadókészültségbe, — A rendőrök parancsot kaptak a „ke­retszerződés” elleni tömegakciók könyörtelen elfojtására. Ennek el­lenére vasárnap Essenben a nyu­gatnémet ifjúság több, mint tízezer képviselője tiltakozott a „keretszer­ződés” aláírása és Adenauer áruló politikája ellen. Az Essen főterén tartott nagy­gyűlésen egyhangúan elfogadott ha­tározat hangsúlyozza, hogy Nyugat, németország ifjúsága a keretszer­ződés törvénytelen, aláírása 'után kettőzött erővel tovább küzd a népellenes Adenauer-korműny el­távolításáért, Németország egyesí­téséért és egész Németországgal A dortmundi üzemek 80 ezer munkása és értelmiségi dolgozója szombaton délelőtt 11 órakor letet-' te a munkát és nagygyűlésen köve­telte a keretszerződés elvetését, az áruló Adenauer-kormány azonnali lemondását. A bajorországi Erlang gemben, Itegensburgban, Bamberg- Lien 80 ezer, Kiéiben 15 ezer ember tüntetett a keretszerződés aláírása ellen. Hannoverben szombaton a Hanumad-müvek hatezer dolgozója kezdett figyelmeztető sztrájkot. — Szombaton Bonnban figyelmeztcLíí sztrájkkal tiltakoztak a keretszer­ződés elien a városi közlekedési vállalat dolgozói. A figyelmeztető sztrájk következtében másfél óráig szünetelt a villamos és autóbusz- közlekedés. A Német Demokratikus Köztársaság legfelső bírósága halálra ítélte ßuriaucket, az amerikai szolgálatban álló terrorista bamla vezetőjét A Német Demokratikus Köztár­saság legfelső bíróságának első­számú büutető tanácsa vasárnapra virradóra ítéletet hirdetett az ame­rikaiak szolgálatában álló terroris­ta banda bünperében. A bíróság a banda vezetőjét, Johann Burianeket halálra, Möbis és Henschef vádlottakat életfogy­tiglani fegyházra, egy vádlottat 15 évi, két vádlottat 12—12 évi, egyet pedig 10 évi fegyházra ítélt.

Next

/
Thumbnails
Contents