Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-04 / 103. szám
6 NÉPLAP 1932 MÁJUS 4, VASÁRNAP A PRAVDA NEGYVENEDIK SZÜLETÉSNAPJA A szovjet sajtó a marxista-leninista propaganda szószéke Május 5-én a Prcvvia 44>Ak születésnapját s egyben a Szovjet Sajtó Napját ünnepli a szovjet nép s vele együtt az egész világ haladó sajtója, a világ sokszázmillió bé- keharcosa. A szovjet sajtó élharcosa, a Pravda negyven esztendővel ezelőtt született — a sztolipini reakció gyengülése idején — a lé- nai véres sortiizet követő forradalmi fellángolás szakaszában. 1912. áprilisában Poletájev szociáldemokrata duma-képviselő pé_ tervári lakásán öt férfi jött ösz- sze. Két képviselő, két író: 01- núnszkij és Baturin, valamint Sztálin elvtárs, akinek Poletájev lakása nyújtott illegális menedékhelyet a cári csendőrkopók elöl. Ezen az estén beszélték meg a Pravda politikai feladatait s állították össze a Pravda első számát. Sztálin elvtárs így foglalta ősz- íze a lap első számában a „Céljaink" eimíi cikkben a lap feladatait: „As orosz munkásmozgalom útját megvilágít ami a nemzetközi szociáldemokrácia fényével, o munkások között elhinteni az igazságot a. munkásosztály barátairól és ellenségeiről, Őrködni a munkás- osztály érdekein.” S az eltelt negyven esztendő alatt a Pravda egyre növekvő erővel, egyre nagyobb lángolással és lelkesedéssel küzd azoknak a feladatoknak a megvalósításáért, amelyeket Sztálin elvtárs első cikkében kitűzött a bolsevikok harcos újságja elé. Kincs ma egyetlen lap sem a világon, amelynek olyan népes olvasótábora lenne, mint a Pravdá-nak. Nincs egyetlen olyan lap sem a ti- lágon, amelyet olyan tekintély, szeretet, megbecsülés övezne, mint a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának sajtószervét, a bolsevista Pravdát, Lenin és Sztálin elvtársak kedves gyermekét, — ahogy ezt az újságot nevezni szokták. Éppen azért van ez így, mert a Pravda minden ’ egyes dolgozója következetesen harcolt és harcol a lenini-sztálini útmutatások valóra- yáltásán, TJ at almas utat tett inog a szov- >f, jet sajtó a Nagy Októberi Torradalom óta. Míg a Pravda megjelenésekor a cári Oroszországban mindössze 830 újság jelent meg kétmillió 700 ezer példányban, addig ma több, mint nyolcezer újságot adnak ki a Szovjetunióban mintegy 40 milliós példányszámmal. A Bolsevik I’árt igen nagy figyelmet fordított arra, hogy kifejlődjék a sajtó azokban a köztársaságokiban is. amelyek a szovjet alkotmány viszonyai közepette egyenjogűakká és virágzó köztársaságokká váltak. A Bjelo- rtissz Köztársaság, a Moldvai, a Kirgiz, a Tadzsik, a Turkmen, a Finn-Karéi Köztársaság területén a Nagy Októberi Forradalom előtt egyáltalán nem adtak ki sajtóterméket, csak kizárólag orosz nyelven. Ma a megjelent sajtótermékek nyolcvan százaléka a köztársaságok nyelvén jelenik meg. A szovjet sajtó, a szovjet nyomdaipar és könyvkiadás hatalmas fejlődését bizonyítja az is, hogy a Szovjetunió fennállása óta több, mint egymillió könyvet adtak ki s ezek példányszáma meghaladja a 14 milliárdot. Csupán Marx, Engels, Lenin és Sztálin müvei 889 millió példányban láttak napvilágot. A szovjet sajtó ilyen hatalmas J ' fejlődése kizárólag a szovjet alkotmány viszonyai között vált lehetővé, amely teljes mértékben biztosítja a szovjet nép számára a sajtószabadságot. 1927-ben Sztálin elvtárs külföldi munkásküldöttséget fogadott. A küldöttség érdeklődött a sajtószabadság iránt, s erre így válaszolt Sztálin elvtárs: „Melyik sajtószabadságról beszélnek? Melyik osztály sajtószabadságáról: a burzsoázia vagy a proletariátus sajtószabadságáról? Ha a burzsoázia sajtószabadságáról van szó, akkor nálunk, amíg a proletariátus diktatúrája fennáll, ilyen szabadság nincs és nem is lesz. Ha azonban a proletariátus szabadságáról van szó, akkor meg kell mondanom, hogy a. világon nincs még egy olyan állam, ahol a proletariátus számára olyan széleskörű és sokoldalú sajtószabadság van, mint a Szovjetunióban. A proletariátus ■sajtószabadsága, nem üres szóbeszéd. Nincs sajtószabadság a, legjobb nyomdák nélkül, a proletariátus nyílt szervezetei nélkül, a. legszűkebbkor übbektöl a, legszélesebbekig, amelyek a munkásosztály millióit ölelik fel, a leg nagyobb fokú gyülekezési- szabadság nélkül. — Figyeljék meg a létfeltételeket a Szovjetunióban, látogassák meg a. munkásnegyedeket és megunják, hogy a. legjobb nyomdák, egész papír- és nyomda festékgyárak, óriási gyűl és paloták — mindez és még sok más, ami szükséges a munkásosztály sajtószabadságához, teljes egészében a munkásosztály és a dolgozó tömegek rendelkezésére állanak,"' A Pravda, példát mutat abban, hogy milyennek kell lenni a bolsevik, a kommunista sajtónak. Bebizonyítja, bogy a kommunista sajtó legfőbb ereje a magasfokú ideológiai színvonal, eszmei színvonal. A szovjet sajtó szenvedélyesen harcol minden ellen, ami gátolja a történelem haladását, keményen harcol a kommunizmus építéséért. S a szovjet újságíró minden egyts lépését a bolsevik ideológia, Lenin és Sztálin tanítása szempontjából mérlegel: mennyiben járul hozzá az egész nép győzelmének ügyéhez. A szovjet sajtó nem fél attól, hogy irányzatossággal, pártossággal vádolják éppen azért, mert a szovjet sajtó ereje és büszkesége a pártszerűség, az irányzatosság! A szovjet sajtó irányának célja: felszabadítani a dolgozókat, az egész emberiséget a kapitalista iga alól, a szovjet sajtó irányának célja: megőrizni a békét, békeharcra mozgósítani, kíméletlenül leleplezni az új háború gyujtogatóit, a bakté- riumháborii emberi mivoltukból kivetkőzött gonosztevőit! A szovjet sajtó a Bolsevik Párt és a szovjet haza iránti határtalan ragaszkodás és odaadás szellemében, a szocialista haza érdekében való önfeláldozó munka szellemében neveli a dolgozókat. Lenin és Sztálin elvtársak meghatározása szerint a sajtó a Bolsevik Pártnak a szocializmus és . kommunizmus győzelméért vívott harcában a legélesebb és leghatalmasabb fegyvere. A kinyomtatott szó erejével a Párt naponként, óránként beszélget a sokmilliós tömegekkel — a tömegek részére érthető, világos nyelven. A szovjet sajtó, a Pravda gyökerei mélyen lenyúlnak a széles néptömegekbe s felölelik a tömegek érzéseit, gondolatait és akaratát. A munkás- és parasztlevelezők mozgalma, amely láthatatlan szálakkal kapcsolja össze a dolgozókat a Párttal, legyőzhetetlen, életteljes erőt adott és ad a szovjet sajtónak. A szovjet sajtó a munkás- és parasztlevelezők segítségével valóban a kritika, önkritika eszközévé lett. Megfogadta Sztálin elvtárs útmutatását1: „Ne helyettesítsétek az alulról jövő tömegkritl. kát a felülről jövő kritikai fecsegéssel, engedjétek, hogy a munkásosztály milliós töii regei bekapcsolódjanak a munkába és megmutassák alkotószellemű kezdeményezésüket fogyatékosságaink megszüntetése terén, építésünk megjavítása munkájában.” (Vagy utat járt be a Pravda, a haladó sajtó világító fáklyája, nagy utat járt be a szovjet sajtó. Ez az út a fel fel éem e Ike dés szakadatlan útja. Ezen az úton jár a kommunista sajtó szerte a világon, ezen az úton jár népi demokráciánk sajtója. Nincs nagyobb és megtisztelőbb feladat a magyar sajtó munkásai számára, minthogy szüntelenül arra törekedni: hasonló legyen a mi sajtónk is a szovjet sajtóhoz. S most, a Pravda 40 éves születésnapján, a Szovjet Sajtó Napján a tanítvány szerete- tével és ragaszkodásával küldjük üdvözletünket a Pravdának, a szovjet sajtónak! A marxista-leninista elmélet mind mélyebb elsajátításához jelentős segítséget nyújt a szovjet dolgozóknak a forradalmi munkás sajtó, amely keletkezése óta egyik fontos feladatának tekinti a foradalmi elmélet propagálását. Már az első bolsevik újságok, a Lenin alapította ,,Iszkra‘ és a Sztálin kezdeményezésére megindított „Brdzola", a munkások nagy tömegeit segítették hozzá a tudományos szocializmus megértéséhez és jelentőségének felismeréséhez. A bolsevik sajtó e nagy példaképeiben a párt vezetői a tudományos szocializmus fényével világították meg a munkásokat foglalkoztató mindennapi gazdasági és politikai kérdéseket A sajtó a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után is leghatásosabb terjesztője lett a marxista-leninista elméletnek. A szovjet sajtó rendszeresen közöl cikkeket a marxista- leninista elmélet kérdéseiről. Fontos helyet foglal el a lapokban a klasszikusok müveinek népszerűsítése. Lenin és Sztálin egyes műveinek megjelenése után a szovjet újságok részletesen ismertetik e kötetek tartalmát és az aktuális feladatokkal kapcsolatos jelentőségét. Az ilyen természetű cikkek nagy segítséget, nyújtanak Lenin és Sztálin műveinek tanulmányozásához. Számos újság jelentet meg cikksorozatot a párttörténet kérdéseiről, a marxi-lenini politikai gazdaságtan, a dialektikus materializmus, a Szovjetunióban mind nagyobb arányokban kibontakozó kommunista építés és a szocializmust építő népi demokráciák problémáiról. Az olvasók gyakran fordulnak kér,A felszólalók nagyrésze gyakorlati, helyi példákon keresztül bizonyította be a tapasztalatok alkalmazásának nagy jelentőségét, A nyíregyházi Súgvari termelőszövetkezeti csoport MSZT titkára elmondta, hogy a szovjet fejési módszer bevezetésével napi két literrel emelkedett a tehenek rejhoz-ama. Biti András beszámolt arról, tégy a Szabadság tszcs-ben jarovizált burgonyát vetettek az elmúlt esztendőben s holdanként 00 mázsát takarítottak be. Felajánlotta, hogy június 10-ig megalakítják a Jego- rov-kört, amelynek feladata az lesz, hogy a szövetkezet minden tagját megismertetik az élenjáró módszerekkel. Szűcsi András, a laskodi termelőszövetkezeti csoport titkára elmondotta : a szovjet móddéseikkel a lapok szerkesztőségeihez. A lapok kielégítik az elméleti kérdések iránti egyre fokozódó érdeklődést és vagy cikkben, vagy az olvasóhoz közvetlenül eljuttatott levélben válaszolnak a feltett kérdésekre. A helyi lapoknak jelentős szerep jut a párttörténet és más elméleti kérdések helyi vonatkozásainak megvilágítása terén. A helyi újságok a bolsevizmus történetének egyes fejezeteit helyi anyagokkal illusztrálják és az illető köztársaság, kerület, terület dolgozói által megvívott harcokkal, a munkásmozgalom történetéből vett példákkal bizonyítják a párttörténet tanításának igazságát A bolsevik sajtó figyelemmel kíséri, hogyan alkalmazzák a marxizmus.-leninizmus tanításait a gyakorlati nevelőmunkában. Különösen nagy figyelmet szentel a propagandisták munkájának. A Nagy Honvédő Háborúban aratott világtörténelmi jelentőségű győzelem óta a sajtónak, mint a marxista-leninista propaganda szószékének jelentősége tovább növekedik. A háborúutáni újjáépítés,, a kommunizmus alapjainak lerakására irányuló páratlan erőfeszítés, az egyre élesedő nemzetközi helyzet, — amelyet a béketábor szakadatlan erősödése és erőfölénye jellemez, — mind a marxista-leninista elmélet, a tudományos szocializmus megvilágító fényében állnak a szovjet emberek milliói előtt. A szovjet sajtó nagymértékben hozzájárul, hogy a szovjet dolgozók tisztán látnak mindezekben, az emberiség további előrehaladása szempontjából döntő kérdésekben. szerek alkalmazásával ma már ai| tehenek napi fejési átlaga 14—1Q» liter. A felszólalók valamennyien megfogadták, hogy nemcsak az üzemü-i köD, szövetkezetükön belül terjesztik a szovjet tapasztalatokat, hanem azokkal megismertetik a 4 egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is. Az ő terméshozamukat is növelni kell. Az értekezlet: végül határozatot fogadott el, mely)', szerint minden egyes MSZT reze-, töségi tag elsajátítja a szovjet ter—I nielési módszereket, hogy azokat! széles körben tudják ismertetni, megalakítják a Jegorov-köröket, aij szakköröket, valamint rendszeres: tapasztalatcsereértekezleteket ren-1 deznek a tapasztalatok általánosít; tusa érdekében. A SAJTÓ AZ IMPERIALISTÁK MÉRGEZETT TŐRE A PÁRT LEGERŐSEBB FEGYVERE Az Egyesült Államokban és Angliában az ujsűg- és a könyvkiadás teljes egészében a legnagyobb monopolista csoportok kezében van. Az amerikai imperialisták megvásárolják még más országok Újságjait is. így a ,.Scrips Howard” ujság- ifoszt megvette a „Bopulaire-'-t, a francia jobboldali szocialisták lapját. , . • Jolin Swinton, az ismert haladó amerikai uj- vságirő. a Newyorki .Sajtóegyesület gyűlésén tartott beszédében azt mondotta, hogy „a burzsoá újságírók a gazdagok eszközei és csatlósai, értelmiségi prostituáltak, akiknek hivatásuk, hogy hazudjanak, rágalmazzanak, szépitgessenek, hajlongjanak Mammon előtt és eladják népüket 90 ezüstpénzért”. - Az Egyesült Államok reakciós sajtója, valamint Anglia, Franciaország és a többi marshalli- zált ország burzsoá sajtója a Wall Street utasí- iásóra elszánt háborús propagandát folytat, magasztalja az atombombát s az emberek tömeges pusztítására szolgáló többi borzalmas eszközt. A legaljasabb módon helyesli az imperialisták új háborút előkészítő terveit. Az imperialista sajtó a háborúra uszít... A „Pravda"' és az egész bolsevik sajtó útját n marxizmus latinizmus fénye ragyogja be. .1 Lenin utasítására, és Sztálin elvtárs kezdeményezésére megalapított „Pravda"' hatalmas fegyvere volt a pártnak a pártszervezetek tömörítésében és megerősítésében, a tömeget; forradalomra való mozgósításában. „Az lOIZ-es Pravda — Sztálin elvtárs szilváival — lerulcUt a bolsevizmus 10 J 7 es győzelmének alapköveit"'. A szovjet ország sajtójú a népit szolgálja, a ■szovjet sajtó a népé, a nép alapvető érdekeit juttatja kifejezésre. És a szovjet nép szereti sajtóját, magáénak érzi. Ezért vain minden szovjet lapnak olyan kiterjedt levelezögárdója. .1 szovjet sajtó a szovjet liazafisúg szellemében neveli a dolgozókat, fokozza a tömege"; öntudatát, munkahöslettekrc, nagy békealkotásokra lelkesíti őket. .t nagy folyókon, a végtelen sztyeppeken új világ formálódik a szovjet ember tudása és munkája nyomán: a kommunizmus, a béke nagy müvei épülnek. A szovjet sajtó a betű erejével, az igazság érveivel harcol a békéért, a szovjet nép mögött felsorakozolt béketábor százmillióinak béke- akaratát és erejét sugározza. A szovjet sajtó a békéi hirdeti! „Szeles körben ismertetjük a szovjet agroteelinikui és zooteelmikai módszereket“ Az állami gazdasági, gépállomási, szövetkezeti MSZT-titkárok megyei értekezlete Az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezeti csoportok MSZT titkárai értekezletre jöttek össze Nyíregyházán, hogy megbeszéljék a soronléyö mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos tennivalóikat. Gellén Imre elvtárs, a Magyar Szovjet Társaság megyei titkára beszámolójában rámutatott ezeknek az MSZT szervezeteknek legfontosabb feladatára: a szovjet módszerek széleskörű terjesztésére. Gellén elvtárs hangsúlyozta: A Szovjetunió felszabadító harcai nemcsak azt tették lehetővé, hogy föidét kapjanak a dolgozó parasztok, hanem azt is, hogy a szovjet tapasztalatokkal egyre bőségesebb termést tudjunk elérni, népünk javára, hazánk erősödésére. Ma már százszámra állnak rendelkezésünkre szakkönyvek és szakcikkek, ame. lyek útmutatásai alapján a mi szövetkezeti parasztjaink, de nagyrészt az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is alkalmazhatják gazdaságukban az élenjáró agrotechnikai és zootechnikai eljárásokat. Ugyanakkor olyan neves szovjet mezőgazdasági szakemberek jártak nálunk a tapasztalatok közvetlen átadása céljából, mint Szkrjabin akadémikus, Glustyen- kov és Baranov akadémikusok, kol- liozparasztokkal, traktorlstákkal együtt. A szovjet emberek a mi dolgozó parasztjainkat is vendégül látták kolhozaikban. A népek iránti szeretet, őszinte barátság tükröződik ebben a sok-sok segítségben. A Magyar Szovjet Társaság nemes és megtisztelő feladata, — folytatta Gellén elvtárs — minél több dolgozóval megismertetni: a szovjet tapasztalatokat. Nagyobb lett a termés a szovjet módszerek alkalmazásával
