Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-04 / 103. szám

1932 MÁJUS 4. VASÁRNAP NÉPLAP Megszűnt az egyenlösdi a nyíregyházi Ságvári tszcs-ben, de ki kell alakítani a szilárd munkaszervezetei a szárazkertészetben is Pár hete annak, hogy a nyír- I leletet kapták „nem lehet a ker- egyházi „Ságvári” tszcs-t meg- tészetben külön-külön értékelni bíráltuk lapunk hasábjain, mert i a végzett munkát”.— A bírálat a „s.zárazkertészeti" brigádban nyomán komoly javulás mutat- egyenlösdi volt. A szorgalmasan | kozik a brigádban, ma mármin- dolgozó tagok bár felvetették j denkínek végzett munkája sze- ennek helytelenségét a vezető- rint írják be a nap elteltével ségnek, de erre csak azt a fe-1 munkaegységét. Ovorsabb a munka, amióta nines egyenlösdi Estére járt már az idő. Az eső is sűrű cseppekben kezdett esni. A ,Ságvári” tszcs. szárazkerté- szetének tagjai azonban tovább igyekeztek a munkával, hisz a paprikapalántát kiszedték és azt el is kell ültetni. Járai Györgyné — mint mindig — úgy most is elől halad a sorral. Ö szokta a legmagasabb munka- egységet elérni a brigád tagjai közül. —•' Érdemes is igyekezni a munkával — magyarázza Járai- né — hisz mostmár nem úg'i teszünk, mint. eleinte, hogy el­osztjuk 6 fele a napi munkaegy­séget. Igaz, nem ment ez köny- nyen, míg megvalósítottuk. Eleinte még mi is azt hangoz láttuk —- mondja kissé szégyen kezve Járainé, hogy nem lehe azt nálunk megcsinálni, hog} Jhogy a területet „nem lehet I felosztani egyénekre". Trifonov I elvtársék azonban megdöntötték j ezt az állítást azzal, hogy gya­korlatban bizonyították be: min­den területen meg lehet csi­nálni a területfelosztást, csak akarni kell. A pártszervezetnek a felada­ta, hogy segítséget adjon a bri­gádnak munkájához hasznos ta­nácsaival. Felhozhatná példának a mezőgazdasági brigádot is. Nagy lelkesedéssel halad a munka a mezőgazdasági brigádban. kinek-kinek a végzett munká­ját írják*be, A legjobban hangolt előbb a brigád tagjai közül Ince József- né. Eleinte le is maradt a töb­biek mögött, de mikor látta, hogy így néki kevesebb lesz a munkaegysége, mint a többiek­nek, bizony igyekezett a munká­val és már estére neki is annyi munkaegységet írhattak be, mint a brigád többi tagjainak. —1 Ha nem külön értékeljük a napi munkát, nem tudtuk volna elérni, hogy 1600 öl föl­det kapáljunk meg egy félnap alatt hatan, mikor 1200 öl van előírva egy egész napra ismeri be most már Vitanov Tamás brigádvezető is. Lelkesíti a cso­porttagokat az is, hogy 2—3 ti­zeddel többet kereshetnek, mint a lassúbb munkások. Még mindig van azonban ja­vítanivaló a „szárazkertészet­ben”. A területet nem biztosí­tották egész évre a tagoknak. Példát vehetnek az öntözéses kertészetről. Trifonov elvtársék úgy díszítették fel szekerüket a május 1-i felvonulásra, hogy minden brigádtagnak megvolt a maga területe, a terület végén táblácska hirdette, hogy kinek a tulajdona az a föld. így van ez a valóságban is az öntözéses kertészetben. Trifonov elvtárs mikor kiosz­totta a területet tanítványainak, felhívta figyelmüket — itt van ez a terület, becsüljétek meg. Igyekezzetek minél szebb ter­mést elérni rajta. Igyekeznék is szorgalmasan a brigád tagjai. Ha naponta ke­vesebb munkaegységet teljesíte­nek kettőnél, úgy vélik, „ma nem jól dolgoztunk’, de aztán másnap annál többet igyekeznek végezni, Legtöbben fiatalok vannak a brigádban. Kosa Zsigmondné és Pál Andrásné ugyan idősebbek, úgy 58—60 év körüliek, de bi­zony ők sem maradnak le a munkában, nem hoznak szégyent a fiatalokra. Vitanov elvtársék példát ve­hetnének az öntözéses kerté­szettől a terület felosztásában. Mert bizony bár az egyenlősdit már felszámolták, de még min­dig azon az állásponton vannak, Főként azért, mert minden tag saját területén kezdte meg a sarabolást. A cukorrépa sarabo- lásához fogtak hozzá elsőnek, kiki a maga területén. Ramcsák- né és Szurkosné bizony messze maguk mögött hagyták a töb­bieket. — Szeretnénk mi megnézni azt a kapálást, mondták ezt lát­va a munkacsapat többi tagjai. — Gyertek csak — mondta a két asszony. — Nézzétek meg, milyen munkát végzünk. Délbe aztán át is mentek a többiek és láthatták, hogy bi­zony nincsen semmi kifogásolni való azok munkájában. Estére aztán, mikor mindnyájan végez­tek a kapálással és még 40 hold földbe elvetették a tököt köz­tesként, Szurkosné odament hozzájuk. — Lássátok, ha nem verseny­zőnk azért, hogy ki tud gyor­sabban kapálni, akkor még hol­nap is jöhetnénk sarabolni. Most pedig még más munkát is tud­tunk végezni. így harcolnak a „Ságvári” tszcs, tagjai azért, hogy minél nagyobb legyen a termés a szö­vetkezetben. (— Antalóczi —) Jól halad a növényápolás a nyíregyházi járásban A tavaszi vetés befejeztével meg­indult a növényápolás munkája a nyíregyházi járásban. Sürget az Idő az. aprómagvak darabolásánál, mert a burgonya, kukorica, forgó kapálásának ideje rohamosan köz.9. ledik. S ha elkésünk az apróinag- vak sarabolásával, az elmaradás könnyen a fontos ipari növények ápolásának kárára leltet. A növényápolás eredményei igen sz.épek járásunkban, megalapozzák azt, hogy a nyíregyházi járás to­vábbra is a legelsők közt haladjon a magasabb terméshozamért folyó versenyben. A VENCSELLÖI „SZABADSÁG” tsz. például 10.3 hold sárgarépát, 3 hold mákot, 6 hold angolperjét hold burgonyát, 1 hold gumipity­pangot és 25 hold napraforgót már rn'egsarabolt. Három hold kömény­magot kétszer megkapáltak és ki­ültettek két lioldnyi dohánypaián- tát. 10.5 hold cukorrépájukat Dar. siunal lepermetezték, hogy meg­akadályozzák a répabarkó kárté­telét. A növényápolás kezdődő ver­senyében A NYÍRI AZON Y t GEJRü TSz. is magáratalúlt. Leküzdötték a szövetkezet fejlődésével járó ne­hézségeket, s a munka megszerve­zésével biztosították a növényápo­lás zavartalan folyását. 18 hold cukorrépát, 15 hold mákot, 6 hold salátát és 10 hold gumipitypangot saraboltak már meg. 2.5 hold gya­potjuk szépen kikelt s már azt is megkapálták, hogy jó morzsalékos talaj megteremtésével is segítsek új növényük meghonosodását. A TISZANAGYFALU.SI „TÁNCSICS” TSzCs.-BEN Gondoskodjanak a munkásvédelemről a kemecseiúti garázsépítkezésnél A vezetőség sok szépet beszél a munkásvédelemről. Balogh Lajos építésvezető véle­ménye az, hogy jó a munkásvéde­lem, a dolgozók egészségét jól vé­dik, mert az elmúlt év novembe- ■ rétül dolgoznak azon a munkahe­lyen és még nem volt baleset. — Igaz, hogy baleset nem fordult eiő, de mégis helytelen Balogh épí­tésvezetőnek ez. a nézete. Alig hangzottak el az. építésve­zető szavai a „jó” védelemről, IV«- . nási Péter bácsi dolgára sietett és útja a kőművesek állványa alatt vitt el. Zárni József és munkatáisai , dobálták egymás kezelje a téglát, készítették elő a munkához. A d - mi sí Péter mitsem sejtve, az állvá­nyok platt akart elmenni. Az egyik munkás kezében kettévált egy tégla és fele Váltási bácsi orra előtt zuhant a földre. Ha csak öt —hat centiméterrel jár előbb, vagy egy tizedrnásodperceel esik későb­ben a tégla, súlyos baleset történik. Vájjon szabad-e az állványok alatt járni? Nem! Vájjon szabadé a mészgödröket fedetlenül, védet- leniil hagyni? Ugy-e, azt sem sza­bad. Az építkezésnél pedig már több mint két hete nincs korlát a mészgödrök körül. Talán az állványok körül min­den rendben van? Zdm József és úmnkatársai 15 centi széles, collos vastagságú párkánydeszkáról vég­zik a beton vibrálását. Keresztben el sem fér rajta a lábuk, hátuk mögött pedig csak a félelmetes mélység tátong, nincs védőkorlát: Ha már itt tartunk, él denies azt is meghallgatni, miért vitat­koznak a segédmunkások. — Ezen az átjárón én egy kanál I betont se viszek keresztül! — mon-1 dotta dühösen Rchó Mihály, a ku-j bikosok brigádvezetője. — Talán még 70 centi széles sines. Az em­ber leveri a kezét. — Még az csak hagyjál), hogy 70 centi széles, szól a vitába Kor- vát Mihály- —; De ez a védő léc! — kezével megragadta a korhadt’, I gyenge tákolmányt, mely recsegett, ropogott keze alatt. — Ezt még a szél, is ledönti! Varga, az ácsok brigádvezetője mentegetőzni próbát először. — Nincs jobb anyag, meg aztán nem szaporodik a százalék, ha ezzel töltjük az időt. Rchó Mihály a következő átjáró állványhoz vezette Varga elvtársat. — Hát itt nincs panasz az anyagra. Jó erős is a védő korlát. De vájjon kit véd ez meg. Varga elvtárs’? —1 kérdezte Rehú és oda állt a hosszú szál ember. Épp a homlokánál húzódott a léc. -— En­nek nem szabad magasabban len­ni 1 méternél, vagy legfeljebb 1 méter 2Ú centinél. Varga elvtárs belátta, hogy nem jól készítették el az állványokat. Néhány perc múlva az egész bri­gád ott termett és megerősítették az állványt. Helyesen cselekedtek az építke­zés munkásai, hogy szóvátették a védelmi berendezések ügyét. Népi államunk lehetőséget ad a muu- kásvédelemre, — Jogos kíván­sággal állnak elő, ha ezt ké­rik, Bírálják meg a vezetőséget, ha elmulasztja a védő intézkedése­ket. Bíráljanak a kubikusok, akik­nél súlyos hiányosságok vannak a munkavédelem terén. Rehó Mihály brigádja, — mivei a betonozásnál szünetelt a munka, az új épület alapzatának helyét ké­szítette. Relió maga tákolt egy fö!dtá£uasz.tót, nehogy a föld élve temesse el. Balogh Lajos építés- vezetőnek erről is megvan a „sze­rény” véleménye. — Nem veszélyes az, kérem. Már több. mint 100 folyóméter ár­kot ástunk, de még egyszer sem omlott be. Nem olyan föld ez. Ha mindjárt beépítenénk a kiásott gödröt, sohase szakadna be. Eddig a leghamarabbi beomlás a kiásás után egy hétre volt. Nem veszé­lyes az. A szabály se írja elő a kipoleozást, csak 2 méter mélység­től, ott pedig, ahol dolgoznak, alig van 150—100 centi. Milyen mély a valóságban a ki­ásott árok? 2 métertől 2.10—2.20 méterig, — megmérték a kubiku­sok. Tehát kötelező a védekezés a beomlás ellen, nem beszélve arról, hogy az árok partját 40—50 centi vastag kihányt föld nyomja, ami még veszélyesebbé teszi a helyzetet. Nem veszi ezeket észre Ferine.: i János munkavezető sem, akinek a szeme előtt, az ő irányításával fo­lyik a munka. De vájjon miért van az építkezésnél a munka és egészségvédelmi megbízott, ha ezekre nem terjed ki a figyelme? Miért alkuszik meg a hibákkal, miért nem követeli meg a véde­lemhez szükséges védő intézkedé­seket ? Még nem késő, még nem volt baleset, még meg lehet előzni, de egyben sürgős is az intézkedés, mert baleset előfordulhat. is serény munka folyik. Hatalmas fejlődés látszik ebben az esztendő­ben ezen a termelőcsoporton. Oláh János elvtárs elnök, helyes vezeté­sével jól dolgoznak a brigádok, csapatok. B zu romi brigádvezető a kevés esőt kihasználva, pénteken délfjen 10 fős munkacsapatot állí­tott a cukorrépa sarabolására, hogy a célul kitűzött 320 mázsás holdankénti átlagot az idejében való növényápolással is megala­pozzák. Idősebb Bernéit István munkacsapatával (Munkácsi Anna, Árvái Anna, Mimi,ácsi Júlia, Csip­kés Pál, Bodnár Anna, Volf Éva és Jászovics Magda vannak a csa­patban, maguk bizonyítva, hogy gondot fordítanak itt a családta­gok. műn kába vonására !) az új be­lépők által behozott kalászosfölde­ken ’ nagy gonddal végezték el az acatolást. Jakab József dohányos csapatvezető jó munkát végzett eddig. 22 centi hosszú, fél centi vastag palántái vannak. Két hold­ra már ki is ültette a legerősebb palántákat az esőt kihasználva, — kevés víz felhasználásával. A köz­ség egyéni gazdái követik a tszcs, példáját. Takács István 8 holdas dolgozó paraszt például hozzálátott a répa sarabolásához. SÖREKCTON is megmozdult az egész tanya. Földjük határos a vencsellől Sza­badság-teleppel. A két tanya dol­gozó parasztjai közt lelkes verseny folyik. Vinnai András hétholdus dolgozó paraszt például április 24-éu már megsarabolta cukorré­páját, május 2-án már másodszor hengerezett. s egyéni terve szerint május ötödikén már egyesein! fog­ja répáját. Tavaly 380 mázsás át­lagtermést ért el, az idén 400 má­zsát akar betakarítani a répából. Ennek biztosítására elvégezte még április harmincadikán- a Darsinnal való permetezést. Gulyás József sőrekúti dolgozó paraszt is erősen felzárkózik fi imáihoz, ő is az egyelésrp vár. De Bodnár Péter és még sokan mások hasonlóan jó munkát végeznek. A TISZABERCEI.IEK nem jártak éppen legelöl a vetés­nél, de élen akarnak haladni most, a ; növényápolásban. Máté András tanácselnök azt mondja: az egész falu elhatározása, hogy elsőséget akarnak nyerni a növényápolási versenyben. Gönczi Bálint 14 hol­das középparaszt egy hold cukor­répát, 2.5 hold krumplit cs félhold mákot már megkapált. Bodnár György 18 holdas mintagazda som marad el tőle. Egy hold répáját megsarabolta, két hold mákot már kétszer kapált meg, három hold burgonyáját, 4 hold kukoricáját megfogasolta. Kató Bűben 4 hol­das kisparaszí is példát mutat a faluban. A fentiekből látszik: já­rásunk dolgozó parasztjai a maga­sabb terméshozamért való harccal készülődnek a Megyei Béketalál. kozóra. Fontos, megszívlelendő tanácsok a cukorrépa* és gyümölcstermelőknek A szokatlanul száraz tavaszi Időjárás és a kártevők fellépése veszélyezteti a cukorrépa fejlődé­sét. A magházföld tömítése érde­kében terhelt fahengerre], vagy vashengerrel hengerezzék minde­nütt a cukorrépavetést, ahol- nagy tábla van, ott a vetéssel keresztbe. Hengerezés után haladéktalanul saraboljanak a dolgozó parasztok. Ha eső nem esik, úgy üt-lmt nap múlva újra kell hengerelni, hogy a baktériumok életlehetőségét, a nedvességet biztosítsuk. Minden répaparcellát, ahol bol­ha észlelhető, Hungária- Alalador- ral porozzunk be és ha a száraz, meleg idő tovább tart, a porozást öt-hat nap múlva ismételjük meg. Ahol répabarkőt észlelnek a dolgo­zó parasztok, ott egyszázalékos Darsin-oldattal permetezzünk. — Hungária-Mataűort és Darsint a föld művesszövet kezetekben lehet, beszerezni. A gyümölcsösökben lisztharmat található sokfelé és az állati kár­tevők is felléptek. Hogy a termést megmenthessük, elvirágzás után varasodás és lisztharmat ellen bordóilével permetezzünk. A bordói léhez keverjünk félszázalékos ar­zént. hogy u fiatal termést a her- nyórágástól is megóvjuk. KOM.ISSY GYULA, járási föagronómus. küzdünk az iskolai hiányzás ellen Mikor az országban mindenütt szocialista verseny íolyík és a dolgozók jobb és több munká­val harcolnak a győzelemért, mi úttörők sem maradhatunk el a nagyok mellett. Mi a mulasztá­sok ellen harcolunk. Örömmel jelenthetjük, hogy a megindult verseny óta nálunk még mindig vöröscsillagos, hiányzásmestes nap volt. Azt is elmondom, hogyan ér­tük el ezt az eredményt. Meg. szerveztük az iskolában a mu­lasztásfelelősöket, akik korán reggel meglátogatják a hiányzó­kat. Éppen a napokban volt egv ilyen eset és a pajtást felhívtuk az iskolába. Tudjuk, hogy a munkánknak végefelé közele­dünk. Lassan itt a nyár és le­vizsgázunk. Éppen ezért küz­dünk a hiányzás ellen, hogy év végén eredményt tudjunk fel­mutatni. Farkas llo-na .VI, oszt. úttörő, Mánd, PS» ? Vegyenek példát a* öntözéses kertészetről

Next

/
Thumbnails
Contents