Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-04 / 103. szám
, IW MÁJUS 4. VASÁRNAP —MWBW I ■ HWlWWaikl.lM NÉPLAP A íniiaika sikereivel készülnek ai Megyei Hpkpííslálkozóra az üzemek dolgozói A Lakatosüzem dolgozói harcot indítottak a gépek jobb kihasználásáért A Lakatosüzem vezetősége alaposan tanulmányozta a DIMAVAG dolgozóinak a gépek jobb kihasználására szóló felhívását. Felajánlást teltek, hogy július 1-re a Megyei r.éketalálkozó tiszteletére harcot indítanak a gépek jobb kihasználásáért. A vezetőség ebbe a munkába bevonta az üzem dolgozóit is, Kresztyankó György átdolgozta eddig nem használt újítását. Az átalakítás abban rejlik, hogy az önműködő fúrólocsolót úgy szerkesztette meg, hogy a feleslegessé vált locsolóvíz egy külön tartályba gyűl össze. Ennek segítségével növelte a fúrógépek teljesítőképességét. Az újítás jelentősége, más téren is jelentkezik. Minden fúrógépnél egy segédmunkás feleslegessé vált. Ez az önköltségcsökkenésben évi 57.600 forintot jelent 8 gépnél, nem beszélve az új muuka- erőfelszabadulús jelentőségéről. Az újítás alkalmazásával meghosszabbítják a fúrók életét is. A töréseket 60 százalékkal sikerül csökkenteni. Á vezetőség a dolgozókkal közösen újabb megoldást talált a gépek jobb kihasználására. Eddig az üzem dolgozói a laposvasakat vil- lanygépen fúróval fúrták. Ezt igen költséges és lassú munkának találták. Kísérletet tettek a laposvasak lyukasztóval való lyukasztására. A terv sikerült. A 6—S milliméter- vastagságú laposvasak lyukasztását könnyű módszerrel és gyorsan présgépen végzik. Ezzel az új munkamódszerrel 50 százalékkal növelték a termelékenységet a laposvasak lyukasztásánál. Ennél a munkánál 40 százalékkal sikerül csökkenteni az önköltséget. A gépek jobb kihasználása százalékban még nem mérhető, annyi azonban bizonyos, hogy meglepő lesz az eredmény, mivel a présgépek a jövőben teljesen és állandóan ki lesznek használva, a villanyhajtású A nyíregyházi trafó üzem dolgozói a terv túlteljesítése mellett anyagtakarékosságot is vállaltak. (lom bős András szerelő-brigádja például vállalta, hogy egy 900-as transzformátor újjáépítését a béketalálkozó tiszteletére 10 nappal a határidő előtt fejezik be s a transzformátor újjáépítésénél a nagyfeszültségű gombolyításhoz ócska anyagot használnak fel. Mindezzel a dolgozók az üzem eljesítő képességét 15 százalékkal akarják emelni, ami sikerül is. (An fii/ Sándor üzemi tudósítónk jelentése.) Auragfakarékossági verseny a tr'aloiizemben Szerelő-brigádunknak május . felhasználásánál igen bevált Hajdú fúrógépekkel viszont szintén szaporább lesz a vékonyabb laposvasal; lyukasztása és még más anyagok fúrására is fel lebet használni. 20-ig, a terv szerint egy 400-as transzformálót kell újjáépíteni, de a brigád azt vállalta, hogy június 1. tiszteletére terven felül május 20-ig egy 990-es transzformátort elkészít. A magasfeszültségű gombolyításhoz szintén ócska anyagot használunk fel. Hajdú László újítással segíti a dolgozók munkáját. Az ócska anyag elvtárs papírszigetelőgépe. Sok pamutot takarít meg most már a javító üzem. A gép papírral szigetel, ami olcsóbb és tökéletesebb a pamutnál. Hajdú elvtárs június 1-re vállalta, hogy a papírszigetelő géphez egy papírszalagvágógépet is készít. (Seregi Kálmán brigádvezető telefonjelentése.) A dohányfermentáló dolgozói jobb minőségű munkát vállaltak A dohányfermentáló dolgozói jobb minőségű munkával készülnek a béketalálkozó napjára, június 1-re. Eddig a hulladékválogatásnál átlagosan 1.5 százalék reklamáció volt az átvevőközpont részéről. A munka minősége pedig 97 százalékos. Már az -eddig elért eredmény is igen szép, azonban a dolgozók újabb eredmények eléréséért indultak harcba. Elhatározták, hogy a reklamációt teljesen megszüntetik, a munka minőségét pedig 100 százalékra emelik. A békeharc nagy tavaszi ütközete az encsencsi gépállomáson A nagy tavaszi ütközetet a magasabb terméshozamért az encsen- csi gépállomáson még a télen előkészítették. A gépállomás vezérkara: az igazgató, a politikai vezető, a mezőgazdászuk és a brigád vezetők összeültek, hogy elkészítsék a „hadjárat” tervét. A tervezésbe bevonták a hozzájuk tartozó Termelőszövetkezeteket és csoportokat. A harci eszközöket, a gépeket rendbehozták, kijavították, hogy a csata folyamán mind rendben legyen. A harc megkezdésének napja is már ki volt tűzve, amikor felborult az egész „támadási” terv. A gépállomás területe nagyobb lett, mert a termelőszövetkezetek megnövekedtek. Ezért harminc gépet utaltak még oda, A vezérkar nem hátrált meg a nehézségektől, nem borult fel a hadsereg szervezettsége. Az erőket gyorsan átcsoportűsítot- ták, hogy a meglévő gépek kiindulhassanak, s a beutalt gépeket is tudják javítani. A politikai ,,tiszt” is jól oldotta meg feladatát. A gépállomásra csaknem száz „újonc” került be, akik sem szakmailag, sem politikailag nem voltak elég fejlettek. Ezek nevelése, hogy a kemény harcban megállják helyüket, töbhé-kevésbbé sikerrel járt. A HARCI EAZ a gépállomáson-f*- a kiindulás előtti napokban már magasra csapott. Egymás után történtek meg a versenykihívások, brigád brigádot, traktoros traktorost hívott ki, hogy ki oldja meg a legjobban harci feladatát, ki teljesíti a legjobban a tervét és kinek a munkája nyomában lesz bővebb a termés. Az idő a „támadás” megkezdését nem nagyon akadályozta, mert a „terep” nagyrészt _ homokos, s ezért a régi gépekkel a frontáttörés már az első napokban sikerült. A beutalt traktorokkal csak később lendültek támadásba. Azonban ezeknek a bevetése nem • járt teljes sikerrel, mert még sok hiba akadt a csapatok rendezése, az, erők megosztása, a tervszerű támadás és az emberek nevelése körül. Ennek tudható be, hogy az encsencsi gépállomás a magasabb termésért folytatott békehaveban nem hajtotta végre maradék nélkül a reábízott feladatot, s május 1-re tavaszi tervét csak 84 százalékra teljesítette. A gépállomáson lévő traktorokat tizenegy brigádba osztották- be. A 7'(í«(«/(.-s-brigádnak, a gépállomás egyik legjobb brigádjának területe: az encsencsi Ifjúság termelőszövet, kezet földje. Az Április traktoros brigád a piricsei termelőszövetkezetek földjeit kapta. Ez a brigád a legrosszabbak közé tartozik, tervteljesítése mindössze 30 százalék. A Táncsics brigádé már száz- százalék. Ennek a két brigádnak egyenlő esélye volt (versenytársak is), de az egyik mégsem hajtotta végre a békevédelem sürgető parancsát, a tervet. A TÁ XCS1 CS-brigó(I paraucs- noka, tí. Molnár Károly elv- társ. mindent megtett a csata megnyerése érdekébeu. A területet jól ismeri, tudja, hova kell több erőt csoportosítani. Mindig tudja, egy- egy gép hol van. Az egyes szakaszoktól a jelentés az ö kezébe fut össze, így naponta értékeli a helyzetet. Nyilvántartást vezet a feladat végrehajtásáról, szakaszonként és emberenként, és ezt állandóan és rendszeresen közli a beosztottakkal. A brigádban belenként cgy.zer közösen beszélik meg a tapasztalatokat, az eredményeket és a hibákat. A brigád parancsnoka nagy gondot fordít arra. hogy a maga írontszakaszán egyetlen gép se essen ki a harcból, rendszeresen betartja a gépápolási időt. fokát foglalkozik az „újoncokkal'', lakik nemrég kérditek a gépállomásra. Ezért van az, hogy ezek — Imint például A agy Sándor, akinek 65 százalékos a tervteljesítése — jól megállják helyüket a harcban. A brigád legjobb harcosa Vasvári !Mihály, aki a tavaszt tervét 139 százalékra teljesítette, s ezért a gépállomás parancsnokától dicséretben is részesült. Példaképül állították valamennyi traktoros elé. [Azonban érhetett volna el ez. a í különítmény is sokkal nagyobb 'győzelmeket, ha még jobb a puli- Itikul munka a brigádon belül. Van |ugyan népnevelő és dolgozik is, de ímunkája nem kielégítő, mert csuk tíupoi'tosan foglalkozik a t rak * o- | listákkal, egyénileg azonban ’ na- jgyon keveset. I AU ÉPPEN EZÉRT maradt el, éppen ezért érte sorozatos vereség a másik brigádot, amelynek parancsnoka Szabó Bálint. Nincs harci láz, nincs verseny ebben a brigádban. Itt meg kell említeni. hogy a gépállomás politikai vezetője sem adott elég segítséget a győzelem kivívásához. Erre a frontszakaszra kevesebbet jár ki, kevésbbé buzdítja a harcosokat. Ezért történt meg itt az a szégyenletes dolog, hogy az egyik traktorista, Szilágyi Miklós megszökött a „frontról”, szó nélkül otthagyta munkahelyét és a brigádban egy traktor áil kihasználatlanul. Itt a brigádparancsnok keveset törődik a beosztottjaival, nem neveli őket, sem szakmailag, sem , politikailag. Nem sokat tesz azért, hogy egy egy részlet-terv teljesítésével, egy-egy ütközet megnyerésével erősítse a béketábor magyar bástyáját. Pedig maga a brigádparancsnok is részt vett a legutóbbi háborúban, tudja nagyon jól, milyen pusztítást hoz. És most mégsem igyekszik azon. hogy megakadályozza az imperialisták újabb háborús terveit. Mivel a brigádvezető nem mutat jó példát, a brigád harcosai sem dolgoznak jól. Egyedül <Hiba Lajos élt el viszonylag jó eredményeket, s ezzel megmutatta társainak, hogyan kell szívvel-léiekkel a békéért dolgozni. Az Április brigád minden tagja példát vehet róla. — Harcoljanak úgy, mint ő, érjenek el győzelmeket a nagy tavaszi csa talmi. A Vj ENCSENCSI GÉPÁLLO- MASON a Táncsics-briyád megmutatta, hogyan lehet eredményesen harcolni és győzelmeket elérni a magasabb termésért, a béke nagy ügyéért. Az. hogy nem harcol így minden brigád, hibája a gépállomási vezérkarnak, mert nem ad megfelelő támogatást a brigádoknak. a traktorosoknak, ts nem vezeti be a 7’úJicsies-brigád módszereit a többieknél. A gépállomásuk által végzett tavaszi mezőgazdasági munka — csata a magasabb terméshozamért, mert a nagyobb termés a béke ügyét erősíti. (ÁFR.l ISTVÁN) A magasobb terméshozamért folyó harc következő szakasza: a növényápolás Állami gazdaságaink, termelő- szövetkezeteink, megyénk egyénileg dolgozó parasztjai elérkeztek a tavaszi vetés befejezéséhez. Elérkezett a magasabb terméshozamért folyó harc következő szakasza: a növényápolás. Gazdag aratásunk, dús terméssel bővelkedő őszi betakarításunk fontos biztosítéka a növényápolási munkák idejében való, jó elvégzése. Ebben a harci szakaszban is döntő győzelmi- előfeltétel az új módszerek, élenjáró eljárások alkalmazása, a virágzó szovjet mező- gazdaság tapasztalatainak felhasználása állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink mellett lehetőleg minél több egyéni gazdaságban is. Ebben a harci szakaszban, a növényápolás idején kell alkalmazni a négyzetes vetést követően a keresztbe-tiosszába való gépi kapálást. Gépállomásainknak, állami gazdaságainknak halaszt hatatlanul fontos dolga már most átalakítani a kultlvútorokat, összekapcsolni a fc.gatos kapákat, hogy idejében el tudják végezni velük a munkát. A növényápolás szakaszában kell alkalmazni a kukorica, napraforgó, lucerna pót beporzását, ebben a szakaszban kell ríj eljárásként alkalmazni a hengeres szénakészítést, az öntözéses kertészetekben a fogatos és gépi munkák kihasználásának biztosítására a barázdás öntözési módszert. Legelsősorban termelőszövetkezeteinkben legyen a vezetők gondja, hogy idejében ismertessék ez új termelési eljárások, új módszerek jelentőségét, ismertessék a minisztérium által kiadott hasznos útmutatókat, s buzdítsanak ez eljárások alkalmazására. Természetesen nem haladhat rendben a növényápolás munkája termelőszövetkezeteinkben addig, amíg zűrzavar van a munkaszervezés területén. Mérjék hát fel erőiket a termelőszövetkezetek, vizsgálják meg munkaszervezeteiket a növényápolási munkák zavartalan elvégzése érdekében. Ne forduljon elő olyan eset sehol sem, mint az elmúlt esztendőben-a többi közt például a fehérgyarmati Győzhetetlen brigád tszcs.-ben, ahol a rossz brigádszervezés, a kapkodás, az egyéni felelőtlenség miatt nem végezték el a kukoricakapálást, alaposan csökkent a kukorica termésátlaga. A brigádok állandósága, a munkacsapatok állandósága felett őrködjön minden termelőszövetkezeti tag, harcoljanak az állandó területek megtartásáért, az egyenlősdi, a „bundázás” ellen. Feltétlenül fontos, hogy a növény ápolási munkák megkezdése előtt mindenütt alakítsanak munkacsapatokat sok kézi munkát igénylő növények ápolására. Feltétlenül munkacsapatot kell szervezni a gyapot, cukorrépa, kukorica, napraforgó, burgonya és egyéb kapásnövények ápolásának elvégzéséhez. A munkafegyelem, az egyéni felelősség megszilárdítása érdekében, a családtagok bevonásának elősegítésére feltétlenül fel kell ősz. tani a munkacsapat állandó területét egyénekre is, hogy a munka iránti felelősség, a lelkes verseny szelleme bontakozzék’ ki a munkacsapatokon belül is. A növényápolás sikere nem utolsó sorban függ n gépállomások és termelőszövetkezetek viszonyától. A gépállomások vezetőinek mindem segítséget meg kell adniok a termelőszövetkezeti munkafegyelem megszilárdításához, ahhoz, hogy új eljárások bevezetésével, a fejlett technika vívmányainak felhasználásával haladjon a növényápolás. A gépállomások vezetői vegyenek részt rendszeresen a termelőszövetkezetek értekezletein, megbeszélésein, adjanak segítséget a különféle munkafolyamatok elindításához. A most kezdődő harci szakaszban komoly feladatai vannak a pártszervezeteknek, a pártcsoportoknak. A magas terméshozamért folytatott harc sikereinek záloga a jó politikai tömegmunka. Párt- szervezeteink a tömegek közt folytatott sajátos szervezési és politikai nevelő módszeiekkel érik el eredményeiket. Nem igazgatási módszerekkel, nem utasítások adásával, hanem a meggyőzés, a felvilágosítás módszerével, azzal, hogy a pártvezetők, a kommunisták rendszeresen érintkeznek a dolgozókkal. minden erővel dolgoznak azért, hogy állandóan szilárdítsák a Párt és a dolgozó tömegek kapcsolatát. A pártszervezeteknek a dolgozók szervezőinek, nevelőinek kell lenniük. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépúílomá. sok pártszervezetei hivatottak arra. hogy munkájukkal kiváló terméseredmények megszületését segítsék elő. Falusi pártszervezeteink feladatai sem mások, állhatatos munkával kell buzdítaniok a dolgozó .parasztokat arra, hogy az ország építésén, a béke erőinek növelésén sikeresen munkálkodjanak a növényápolás harci szakaszában is, visszaverve a nép ellenségeinek minden mesterkedését. Pártszervezeteink legfőbb gondja legyen, hogy minden brigádban, minden munkacsapatban dolgozzanak jó népnevelők, akik példamutatásukkal. felvilágosításukkal buzdítani tudják, vezetni tudják társaikat, akik képesek megtalálni az agitációs munka legtöbb eredményt hozó formáit, akik helyesen tudják összekapcsolni a feladatokat. Ilyen emberek minden állami gazdaságban, minden gépállomáson, minden termelőcsoport ban, minden községben találhatók. Pártszervezeteink vezetői a népnevelő munka helyes Irányításúra törekedve, vegyenek példát a büd- szentmibályi egységes pártvezetö- ségtől. Büdszentmihályon egy-egy agronómus bevonásával rendszeresen tartottak és tartanak mezőgazdasági szakelőadásokat a népnevelők és kisgyüléselőadók részére, akik tanításaikkal mindig helyesen mozgósítottak a soroulető feladatok elvégzésére. Ez volt a záloga annak, hogy Büdszentmihály mindig az elsők közt haladt a tavaszi vetésnél, ez a biztosíték arra, hogy a magasabb terméshozamért folyó harc új szakaszában is jó eredmények születnek ott. A növényápolás szakaszában pártszervezeteink legfontosabb feladata a pártcsoportok megerősítése, a népnevelőhálózat megszilárdítása, állandó szélesítése, helyes mozgatása. LÉVAI SÁNDOR, a. Megyei Pártbizottság politikai munkatársa. Mit jeleni a műtrágya a gabonavetésnek ? Már többízben olvastam újságokban, hogy az egyéni gazdálkodók is igyekezzenek termés- eredményeiket a Szovjetunió bevált agrotechnikai módszereivel és az okszerű műtrágyázással növelni. Mi apagyi dolgozó parasztok ebben meglehetősen el voltunk maradva. Sokan kételkedtek a mütrágyabasználat | eredményességében. Én a következőképpen mutattam meg a ll hitetlenkedőknek a mütiágya 'hatását. ' i A vásárosnaményi betonút i mentén a domboldalban rozsve- I tés van. Én ezt a vetést pétisóval mütrágyáztam, de nem mindenütt, hanem ügy, mintha a leszórt műtrágyával kiírtam volna nagy betűkkel, hogy PÉ- TlSÓ. Ugyanezen a helyen tavasszal is fejtrágyáztam. Most pedig dűs zöld vetés írja minden arrajáró szeme elé a „PÉ- TlSÓ“ betűit. Láthatják dolgozó paraszttársaim a különbséget a műtrágyázott és a pétisó nélkül vetett gabona közt. Érdemes hát műtrágyázni. Gergely Károly egyénileg dolgozó paraszt, Apagy. Újabb észszerűsítés — 15 százalékos emelkedés a termelésben
