Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-11 / 85. szám

NÉPLAP

ff» a n t éi*í t i: s

4 tissalöki járás pártszervezetei tapasztalatcserét rendeztek a propagandisták számára

A járási titkárok országos értekezlete felhívta a pártszervezetek figyelmét a párttagok és tagjelöltek estiméi-, politikai színvonalának emelésére. A pártoktatás a pártépítés elválaszthatatlan része. A jó oktatási munka erősebbé teszi a pártszervezetet s a jó termelési eredményekben tükröződik vissza. Éppen ezért mondotta Kovács István elvtárs: „A jövőben minden

falusi pártszervezet vezetősége nagyobb figyelmet szenteljen a tag- Ság politikai képzésére és javítsa- meg az esti pártszeinindtiúmok színvonalát. Törekedni kell orra, hogy a párttagság mind nagyobb számát részesítsük politikai nevelésben és különös gonddal törődtünk a legtehetségesebb elvtársak lóvd,átképzésével.”

A tlszalökl járás pártszervezetei, hasonlóan a megye valamennyi járásához, tapasztalatcsereértekezle- íeket rendeztek a propagandisták számára. A tapasztalatcsere célja az volt, hogy elősegítse az oktatási munka színvonalának további emelését. Különösen fontos ez most, amikor a sürgős tavaszi munkák beálltával több helyen olyan téves nézet ütötte fel a fejét, hogy: . most már nincs időnk tanulni”. Erre fény derült magukon az értekezleteken is. Pál Gábor elv társ, ti szád a dal középfokú politifeij .iskolavezető elmondotta, beígy a Béke termelőszövetkezeti csoport tajai nem járnak el a politikai is- kólára sok munkájukra hivatkozva. A hiba gyökere ott van, hogy maga a párttitkár elvtárs is hiányzik, nem tanul. Hasonló a helyzet á ti- szalöki falusi alapismereti tanfolyamon. A tiszalöki Uj élet tér-, melőszővei keze t n él is sok a hiányzó a középfokú politikai iskoláról. Jtt sem fordít kellő gondot a púi tveze- t.őség a1 tanulásra. Ezek a példák is igazolják, hogy helyes volt a ta- pasztalatcsereértekezleíek összehívása, amelyeken két-három szomszédos község propagandistái vettek részt.

A propagandisták elmondták azokat

* jó módszerei»el.

amelyek segítségével még magasabb színvonalra lehet emelni a roarxizmus-lenínizimus tanítását. A

büdszem mihályi Petőfi termelőszövetkezet politikai iskolájának vezetője. Róka elvtárs elmondotta, hogy náluk a hiányzás teljesen megszűnt. A legszorgalmasabb politikai iskolahallgatók vállalkoztak arra, hogy elbeszélgetnek a hiányzókká!. Ugyanakkor a púrtvezelő- ség is azonnal cselekedett, mindkét hiányzóval beszélt s ennek eredményeként megszűnt a fegyelmezetlenség. Most, a tavaszi munkák be. álltával a pártvezetőség elhatározta, hogy minden egyes hallgatóval elbeszélget arról: ,.A nagyobb munka, a komolyabb feladat a termelés területén azt követeli, hogy az eddiginél is jobban tanuljon mindenki!” Tiszaűadán, a Kántor Péter-vezette alapismereti tanuló körön sincs hiányzás. Ez annak tudható be, hogy ő rendszeresen és alaposan felkészül minden előadásra. • Ezután még nagyobb gondot fordít arra — ígérte.

Az ötös csoportok

fontosságáról beszélt többek közölt (terhes elvtárs, a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezet, középfokú politikai iskolájának vezetője. A pártvezetőség uagy gondot fordítóit arra. hogy ezek a csoportok rendszeresen működjenek, a csoportvezetők minden előadás előtt felkeressék a hallgatókat. Ugyanakkor háromtagú „elvtársi bizottságot” szerveztek s ez a bizottság bírálatot mond minden fegyelmezetlen, hiányzó, hanyag hallgató felett. Ez is segített abban, hogy a politikai iskolán elmélyüljön a bíráló szellem s bizony ma már minden hallgató alaposan és mélyen megbírálja a hibák elkövetőit, azokat, akik lebecsülik a tanulást.

Darin elvtárs, a Tiszalöki Erőmű propagandistája arról beszélt, hogy elsőrendű fontossága van a hallgatókkal való rendszeres foglalkozásnak. ő minden egyes foglalkozás után elbeszélget egy-egy elvtárssal egyrészt a tanulásról; másrészt a termelőmunkájáról. Külön munka- tervet készített erre a célra. Dórin elvtárs igen fontos kérdésre

a káderuevelés

kérdésére irányította a figyelmet. A propagandistáknak el kell érniük, hogy minden egyes hallgatójukból tevékeny, áldozatkész pártmunkás váljék. Ezt csak rendszeres neveléssel lehet elérni. Több

Jó traktorosok leszünk

i biidszentmiliályi traktorosnőképzö iskola hallgatói

elvtárs elmondotta, mint a bűd szentmihályl Szabó Sándor elvtárs is, hogyan vezeii a fejlődési nap lót. A naplóba rendszeresen jegyzi az egyes hallgatók fejlődését, feljegyzi hibáikat s a fejlődési napló segítségével rendszeres bírálattal és dicsérettel neveli a hallgatókat. A propagandisták munkájának nem utolsó sorban az a fokmérője, hogy hány harcos pártmunkást adnak át az oktatási évad végén a pártszervezeteknek. Ez azt is megköveteli, hogy a propagandisták fordítsanak nagyobb gondot

a termelőmunkára, a gyakorlati élet kérdéseire

Fogyatékossága volt általában a tapasztalatcsereértekezleteknek az, hogy nem vitatták meg: milyen

fontos feladatokra kell mozgósítani a hallgatókat a tavaszi munkák elvégzésénél. Nem beszéltek arról, hogy fontos feladatuk felhívni a figyelmet a szovjet agrotechnikai módszerekre. Kik tudnának erről legjobban beszélni faluszerte, ha nem azok a párttagok, akik rendszeresen tanulmányozzák a rnarxiz. mus-leninizmnst ? Még szorosabb kapcsolatot a gyakorlati élettel! Ezt a legfőbb tanulságot vonják le a tiszalöki járás propagandistái a tapasztalatcsereértekezletekből s ha ezt megvalósítják, akkor még elevenebbek, érdekesebb és színvona. lasabbak lesznek az előadások és szemináriumok, még kevesebb mértékben áll fenn a hiányzások, kimaradások veszélye.

Ki ad jobb szálat? Ki tanítja meg az új munkásokat a tilolásra?

Ezért folyik a verseny a nagyhalászi kendergyárban

Á büdszentmihályi traktovosnő- képző iskolán több mint 150 fiatal lány és vagy 10 fiatalasszony tanulja a traktorvezetés és gépkezelés mesterségét. Népi demokráciánk gondoskodott kényelmes elhelyezésükről, tanításukról.

• GYÜRE MÁRIA iskolai életükről többek közt ezt írja: „Szüleim cselédek voltak és mindig attól rettegtek, mikor dobja ki őket az ,.úr”, — ivódig éjjel-nappal dolgoztak. — Ma pártunk megteremtette a lehetőséget, hogy a volt .számkivetettek” gyermekei tanulhatnak. Ezért tanihatok én is és megígérhetem : jó traktoros leszek.

PÁLL IRMA leírja, hogyan leit ő a traktorosnő-képző iskola hallgatója. így kezdi levelét: ,,1949ben a tiszacsegei Kossuth tszcs ben találkoztam egy traktorista lány- nyál, aki jó munkája után már havi 1.200 forintot kapott. Tetszett a jő fizetés, meg az is, hogy milyen büszkén ült a traktoron. Tgy határoztam el, hogy traktorista le. szék.”

KA.JOR ILONA így ír: „Köszönöm pártunknak és Rákosi elvtársnak, hogy lehetőséget adott a tanuláshoz. Ezt az iskolán jó tanulásommal, a gépáliomásou, — ahova megyek, — becsületes munkámmal hálálom meg.”

CSÓKÁS JULIA ezt írja: ..Yer- . sunyt indítottunk a tanulmányi

színvonal emeléséért. Jelenlegi állageredményem 4.5, s ezt ötre akarom kijavítani. Ezért versenyre hívtam ki Bíró Annust, aki eddig 3.0-os átlaggal tanul, ő négyes átlagot vállalt. Harcolunk felajánlásunk teljesítéséért.”

BAKOS MÁRIA így emlékezik meg múltbeli életéről és boldog jelenéről : „Gyerekkoromban örömmel léptem át az iskola küszöbét. Sajnos boldogságom csak egy hónapig tartott, mert édesapám nem tudott iskolába járatni. Ma újból tanulok. sokkal, de sokkal jobb anyagi körülmények között. A legutóbbi értékeléskor átlageredményem 3.6 volt, s ezt még javítani akarom.”

FERENCI ERZSÉBET is örvendezik : „A politikai tantárgyból

4-es, számtanból 3 as, mezőgazdasági gépek ismeretéből 3-as eredményt értem el, Ivedig a múltban csak három osztályt jártam. Most ennél is többet akarok s ezért még jobban tanulok."

MÁTÉ MÁRIA a DISZ-szervezet munkájáról is beszámol: ..Alig egy hónapja alakult meg DÍSZ-szerVe- zetünk, már is jó munkát fejt ki tanulmányi színvonalunk emelésének elősegítésében. Megszervezte a tanulási versenyt és könyvjutalmakat tűzött ki a legjobb eredményt

elérők részére.”

Szoboszlai Jolán, a nagyhalászi kendergyár tilosa. Az elmúlt év novemberében vette kezébe az első marok kendert, s letette sebesen forgó kések alá. Addig az áztatóbán dolgozott. Munkáját szép eredménnyel végezte s a Múlásban sem akart az utolsók közt lenni, — szorgalmasan tanulja áj szakmáját a szalumai tanfolyamon és munka közben is. Teljesítménye napról- nnpra emelkedik, hosszú ideig baj volt azonban a minőséggel. Márciusban az egyik napon aztán Szó- hoszlai Jolán és még sokan az i üzemben

levelet kaptak a fonoda dolgozóitól.

„Elvtárs, jobb minőségű kendert küldj, mert csak úgy tudunk jó- minőségű ruhaanyagot adni a dolgozóknak.” ■ i

Remegő kézzel dugta zsebre a fonoda dolgozóinak levelét. Bosz- szankodott volna, de eszélve jutott, hogy talán senki sem haragszik úgy, mint ő, lia rossz minőségű árut kap megtakarított pénzért.

— Szóval hát igaza van annak a levélnek. Csak ne hoznának megint olyan piszkos pozdorjás kendert, Pedig olyat hoztak.-7- Ma megint nekem lesz a legtöbb piszkos — korholta magát s csak szeme sarkából pillantott a melléje ledobott kendercsomóra. Szomszédos munkatársat egymást tréfálták a selejttel. Szoboszlai Jolánnak is odavetettek néhány csipkelődő szót. de ő szótlanul, fel se nézve végezte munkáját. Ifj. Bácskái Lajos tilos csoportvezető megállt Jolán mellett és egy darabig nézte, hogyan dolgozik.

— Azt nem értem, Bácskái elv- társ, hogy miért nyúlik el a kender? — kérdezte indulatosan Jolán.

Bácskái elvtárs Jolán helyére állt. Megmarkolt egy csomó kendert s közben magyarázott.

Hogyan kell tilolni ?

•— Azért nyúlik el a kendereso- raód mert a kés glszaggatja a szálakat. — Erősen megszorította a kendert, úgy magyarázta- — Ha gyengén fogod a kés kirángatja a kezedből és a megszabadult szálak elnyúlnak, kilógnak. Aztán jegyezd meg azt is, hogy nem szabad sokáig a kés alatt tartani a kendert. —- Meg is mutatta mindjárt. Gyorsan forgatta a kések alatt a kendert és minden fordulatnál szét-, zilálta,

— Ahol pozdorjásabb, tovább tartani a kés alatt és jobban meg keli teríteni. Aztán gyakran ki kell taposni a lógó kócot.

Szoboszlai Jolánnak először nem sikerült úgy végezni a tilolást, mint Bácskái elvtárs mutatta, de néhány perc múlva már vidáman tllolt.

A műszak után bejelentette hogy 17 százalékkal jobb minőségű szál- kendert akar készíteni április 4-re.

Szoboszlai Jolán ettől kezdve még nagyolv figyelemmel végezte munkáját. Felhasználta a szakmai tanfolyamon hallottakat is. Mit is mondott az előadó'/ -Színein! kell a kendert. — Szoboszlai Jolán éppen vegyesszínü kenderre) dolgozott. A kezében is két színt játszott a kender. A barnaszínü csomó hamarabb tisztult. Jolán a szőkét, a szőkéhez, a barnát a barnához, a feketét a feketéhez tette. Egyszerre csak egyszínű kenderszálat tllolt. Aztán azt is megfigyelte, hogy nem minden kendercsomó egyforma száraz. A’an egész nyirkos Is. A száraz kender könnyebben és gyorsabban tisztul a nyirkosnál. Többet nem keverte össze a száraz kenderszálat a nyirkossal.

Szoboszlai Jolánnak napról-napra kevesebb piszkos kendert hoztak vissza. (Április elsejére már csak 4 kilót.) Boldogan vette tudomásul Szoboszlai Jolán, hogy üzemük a vállalat üzemi közül a legjobb minőségű kendert küldte a fonodának.

Elsők lettek, mert Szoboszlai Jolán meg a többiek harcoltak a jobb minőségért. II. Tóth Erzsébet is azok közé tartozott, akik a legrosszabb minőségű munkát végezték és április elsejére ő is lecsökkentette a visszaadott piszkos kender mennyiségét. Azóta pedig se Szoboszlainak, se Tóth Erzsébetnek nem volt piszkos kendere.

Mátyás Eszter sem nyugodott bele, hogy rosszminőségü munkát végez. Április elsején még 20 kiló piszkos kendert kapott vissza tisztításra, április 7-én már csak 3 kilő pozdorjás kendert adtak neki vissza. Május elsejét úgy akarja ünnepelni, hogy úgy’ mennyiségileg, mint minőségileg a legjobb teljesítők közé kerüljön.

Május elsejének tiszteletére tovább folytatják a harcot a terv túlteljesítés mellett a jobb minőségért.

Tanítják az új munkásokat

A lentilósokhoz 4 új lány került. Látta 55utl Erzsébet, hogy nehezen végzik a munkájukat. Odament Nagy Erzsébethez.

— Te. Erzsébet Itt van ez * négy lány. Csak bajiódnak a kőc- cal. Segítsünk nekik. Mutassuk meg, hogy kell titolai.

— Én benne vagyok, de szólni kellene Puliscsák Piroskának és Bartók Annának is, — ajánlotta kis gondolkozás után Nagy Erzsébet. így is történt. A négy régi be* gyakorlott munkás „védnökséget* vállalt az újak fölött. A verseny is kialakult köztük.

— Úgy megtanítom Kiss Annát, hogy te sem fogsz jobban dolgozni — mondta Zuti Erzsébet Nagy Erzsébetnek.

Nagy Erzsinek az a véleménye, hogy őt és Kovács Máriát csak szaladásban hagyhatják el, de még ott se biztos. Majd kiderül. Kezdeményezésünk minden esetre szép. Csatlakozzanak hozzá az üzem sztahanovistái is, hogy május elsejét a tapasztalatcsere kiszélesítésével. a jó terv teljesítése melleit még jobbminőségű munkával ünnepelhessék a nagyhalászi kender- gyár ifjúmunkásai.

(Kolozsi Dezsői

SZTÁLIN „4 BÉKÉÉHT (1946—1951)“

1952 ÁPRILIS 11. PÉNTEK-»

Ilúgosán látjuk hogy a béke erői erősebbek lehetnek a háború erőinél, világosan látjuk, hogy a háború nem elkerülhetetlen — ahogy azt a háborús gyújtogatok feltüntetni szeretnék. Ma már az egész béketábor harci jelszavává vált a sztálini útmutatás. ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ütmét és régig kitartanak mellette:’' '

Felhívja Sztálin elvtárs a figyelmet arra, milyen jelentősége vau a harcban a széleskörű béke- ' kampánynak, amely leleplezi a háborús gyújtogatok mesterkedéseit, feltárja a béke megvédésének lehetőségeit u néptömegek előtt. Lássa: meg mindenki, hogy az új háborús uszítok ..feltűnően emlékeztetnek Hitlerre és barátaira” és ezért sorsuk sem lehet más. mégha olyan vadállatiasan kegyetlen módszerekbe kapaszkodnak is, mint a bakté- riumháború.

Ugyanakkor, amikor az Amerikai Egyesült Államok a kis kapitálisul országok egész sorát igúzzu. le, Sztálin elvtárs a kis és nagy nemzetek egyenjogúságát hirdeti meg. Ennek a politikának a valóra- váltását igazolják azok a szerződések amelyeket a Szovjetunió Finnországgal és a népi demokratikus országokkal kötött.

A kötetben találjuk az 1946-os választási beszédet is. amely a háború bel- és külpolitikai eredményeit méri fel. s megadja a kommunizmus építésének távlatait,

A kötetben foglalt nyilatkozatok, beszédek magyar nyelven eddig egy-két kivétellel, csak a sajtóban, szétszórtan jelentek meg. Ez a gyűjteményes kiadás könnyen hozzáférhetővé teszi őket. Tanulmányozása nélkülözhetetlen minden pártfunkeionárius a béke minden harcosa számára.

A napokbuu jelent meg Sztálin elv társ háborúutáni beszédeinek, nyilatkozatainak, üdvözleteinek gyűjteményes kiadása. A kötet a béketábor vezető erejének, a Szovjetuniónak következetes és szilárd békepolitikáját tükrözi.

Háborút akarnak, háborúra spekulálnak az amerikai és angol itn- j perialisták és csatlósaik. Közben I azonban arról beszélnek hogy a J Szovjetunió „nem akar együttműködni’’ a kapitalista országokkal.

! hogy a Szovjetunió „agresszív po- í litikát folytat”. Igyekeznek hazug- I ságaikkal befonni a néptömegeket,

I a háborút elkerülhetetlennek, ma- j gukat légyözhete(leneknek tüntetik fel.

A világ népei azonban békét j akarnak s készek is azt meg is védeni. A világ népei Sztálin eiv-i társ útmutatásai nyomán harcolnak a békéért, aki választ ad korunk legégetőbb kérdéseire.

,,A Szovjetunió agresszív politikát-folytat” 1— ez kedvenc rágalma az imperialistáknak. Sztálin elvtárs visszaveri ezt a rágalmat is bebizonyítja, hogy már maga az a tény is, hogy a Szovjetunió olyan j hatalmas építkezést folytat, olyan (hatalmas természetátalakító terveiket hajt végre, olyan nagyarányokban emeli dolgozói életszínvonalát I— már maga ez a tény is kizárja.

! hogy a Szovjetunió „háborúra ké- ; szül”. Rámutat Sztálin elvtárs j arra, hogy ezekkel a rágalmakkal t az imperialisták saját agresszív I terveiket leplezik. Leplezik azt,

; hogy a háborút ők jóljövedelmező | üzletnek tekintik, hogy kifoszthassanak más népeket, hogy újabb j milliárdokat harácsoljanak össze.

Sztálin elvtárs az imperialisták minden mesterkedésével a népek békeakaratát helyezi szembe. És Sztálin elvtárs szavaiból azt is vi-