Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-11 / 85. szám

m2 Air’Ul LIS 11, PÉNTEK NáPLAf A nemzetközi gazdasági értekezlet április 9-i teljes ülése Moszkva (TASZSZ.): A nemzet­közi gazdasági értekezlet szerdán Paul Bastille (Franciaország) el­nökletével teljes ülést tartott. A szekciók elnökei az ülésen beszá­moltak a szekciók munkájáról. Oskar Lange lengyel professzor, a nemzetközi kereskedelem fejleszté­sének kérdéseivel foglalkozó szekció elnöke a szekcióban lefolyt vitát összegezve rámutatott: a nemzet­közi kereskedelem színvonala süly- lyedt, alig haladja meg az 1928-as színvonalat, sőt az egy főre átszá­mított külkereskedelmi forgalom kisebb, mint 1928-ban volt. Ennek egyik legfontosabb tényezője a nyu­gati és keleti országok közötti ke­reskedelem csökkentése. Beszélt a latinamerikai, > ázsiai és nyugat­európai országokban uralkodó dol- lárhiányról és arról, bogy a fizetési mérleg válságának olyan ,,megoldása’’, hogy a behozatalt korlátozzák, a lakosság életszín­vonalának süllyedésére, áremel­kedésre és munkanélküliségre vezet. A vita legfontosabb ered­ménye az a megállapítás, hogy nagy lehetőségek vannak a nemzet­közi kereskedelem szélesítésére. Elmondta Lange professzor, hogy a vita során bebizonyosodott, hogy a népi demokráciák közötti keres­kedelem szüntelenül növekszik. Hasonló — az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyre épülő — keres­kedelmi egyezményeket lehet kötni más országokkal is. Nyugaieurópa. Ázsia, Amerika és a világ többi része országainak képviselői kije­lentették, hogy hajlandók fejlesz­teni kereskedelmi kapcsolataikat a Szovjetunióval Kínával és a Kelet­európai oszágokkal. . Ezután felso­rolta a szekció elé terjesztett leg­fontosabb javaslatokat: az értekez­let következtetéseit és indítványait terjessze az Egyesült Nemzetek üzervezete elé és hívja fel az ENSZ-t, hogy tegyen intézkedése­ket a nemzetközi kereskedelmi kap­csolatok bővítésére. Javasolták, az exportlehetőségekkel és a behoza- 1 ali szükségletekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatási szervek megteremtését, tájékoztató bulletin kiadását. Kifejezték azt a kívánsá­got. hogy tartsanak második nem­zetközi gazdasági értekezletet, alu­li ilsanak olyan nemzetközi bizott­ságot, amely előkészítené ezt az értekezletet. Javaslatot terjesztet­lek elő egyes kereskedelmi és gaz­dasági természetű kérdésekkel fog­lalkozó nemzetközi gazdasági érte­kezletek megszervezésére is. I.aDge igen célszerűnek tartja azt a javas­latot, hogy az értekezlet forduljon felhívással az ENSZ-hez, javasolja az ENSZ-nek: hívjon össze kor­mányközi értekezletet a világkeres­kedelem elősegítésére. A szociális problémák megoldá­sára irányuló nemzetközi gazdasági * együttműködés kérdéseivel foglal­kozó szekció munkájáról Pierre Lebrun (Franciaország) számolt be. Elmondta, hogy a szekció a leg­nagyobb figyelmet az élelmiszer­hiány és a munkanélküliség leküz­dése lehetőségeinek, valamint a fegyverkezési verseny és a keres­kedelemben megnyilvánuló megkü­lönböztetés következtében kiéle­ződő szociális problémák megoldá­sának szentelte. Nagy figyelmet keltett a szekció ülésén V. V. Kuz­nyecovnak. a Szovjetunió Szakszer­vezeti Tanácsa elnökének e tárgy­ban elmondott beszéde. Ezután Lebrun felolvasta a szek­ció javaslatait: a fennálló politikai és gazdasági feltételek mellett a gazdasági köröknek mindent el kelt követniük, hogy megkönnyítsék az árucserét valamennyi kormánynak minden eszközzel segíteni kell a ke­reskedelmi világ képviselőit és a kereskedelmi szervezeteket a nem­zetközi kereskedelem fejlesztésében, A kormányoknak az ENSZ-en ke­resztül együttes akciókat kell indí- taniok a nemzetközi kereskedelmet bénító akadályok fokozatos meg­szüntetésére. Javasolni kell. az ENSZ közgyű­lésének : a lehető legrövidebb időn belül hívja össze valamennyi kor­mány képviselőinek, kereskedelmi köreinek és társadalmi szervezetei­nek tanácskozását a gazdasági élet és a nemzetközi kereskedelem kér­déseinek megoldására. A kevésbbé fejlett országok pro­blémáival foglalkozó szekció mun­kájának eredményeiről Dzsan Csand (India), a szekció elnöke számolt be. Rámutatott: a véleménycsere megmutatta, hogy a néptömegek a kevésbbé fejlett országokban erősen szenvednek a nyomortól és a beteg­ségektől. Az említett országok egészséges, gyors gazdasági fejlő­désének alapfeltétele gazdaságuk modernizálása és átépítése. i Intézkedéseket kell tenni hogy a kevésbbé fejlett országok fejleszt­hessék iparukat és hogv természeti kincseiket teljes egészében a lakos­ság érdekében használhassák fed. A szekció a megkülönböztetések fel­számolása és a fejlettebb országok gazdasági uralmának megszüntetése mellett foglalt állást. Megengedhe­tetlen minden olyan kereskedelmi módszer, amely a kevésbbé fejlett országok gazdasági érdekeit csor­bítja. Ezután Kora Tomi asszony, a .japán szenátus tagja szólalt fel. Hangoztatta, hogy véleményét mint magánszemély mondja el. Elmond­ta, hogy az élelmiszerárak Japán­ban a háborűelőttihez viszonyítva 437 százalékkal emelkedtek, a mun­kanélküliek száma állandóan nö­vekszik. A felszólaló Heinrich Krumm nyugatnémet gyáriparos kijelen­tette : a 'tanácskozáson megterem­tett kereskedelmi kapcsolatokat tovább kell bővíteni. Majd Oskar Lange javasolta, bízzák meg az el­nökséget, hogy az értekezlet elé terjesztett javaslatok alapján dol­gozzon ki indítványt a nemzetközi kereskedelmet elősegítő bizottság megalakításáról, felhívástervezetet az ENSZ-hez és közleményterveze­tet az értekezlet főbb eredményei­ről. Bemard De Plas francia pro­fesszor és AU Vakili iráni nagyke­reskedő felszólalása után a javas­latot az értekezlet egyhaagúlag el­fogadta. Az ülés végén R. Cham- beironnak, az értekezlet főtitkárá­nak javaslatára elhatározták, hogy a záróiilést április 12-re halaszt­ják hogy addig a külföldi résztve­vők találkozhassanak a szovjet gazdasági szervek képviselőivel, to­vábbá, hogy elkészíthessék a ja­vaslatokat. A MOSZKVAI ÉRTEKEZLET KOMOLY LEHETŐSÉGEKET NYITOTT MEG AZ OLASZ GAZDASÁGI ÉLET SZÁMÁRA A nápolyi szakszervezetek veze­tői táviratot intéztek Moszkvába Oiuseppe Di Vittoriohoz, az általá­nos olasz szakszervezeti szövetség főtitkárához. A táviratban örömük­nek adtak kifejezést a nemzetközi gazdasági értekezlet sik,eres előre­haladása fölött. 1 Giuseppe Di Vittorio , választáv­iratában hangsúlyozta: , jA nemzet­közi gazdasági értekezlet nagy si­kerrel folytatja munkálatait és máris komoly lehetőségekét nyitott meg az olasz gazdasági (élet szá­mára a Szovjetunióval, Kínával, a népi demokráciákkal ésy a világ minden ..országával vaKJ árucsere fejlesztése terén.” i EGYRE NAGYOBB MéREtE- ! KEt ÖLT A MUNKANÉLKÜLI­SÉG JUGOSZLÁVIÁBAN A Pod Zavasztom Internaeio- nalizma, a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja írja: A jugoszláv gazdaság militarizá- lása, a közszükségleti cikkeket gyár­tó üzemek termelésének csökken­tése és tömeges leállítása következ­tében egyre több jugoszláv ipari munkás és alkalmazott válik mun­kanélkülivé. Jugoszláviában a mun­kanélküliek száma meghaladja a 250 ezret. Ti tóék ez év januárja óta az „Oktobarszka Szloboda” nevű vállalatnál több mint 300 munkást bocsátottak el. A horvátor­szági üzemekből a közelmúltban <3000 nőt tették az utcára. Női nagyaktívaértekezlcl volt Budapesten Szerdán délután Budapesten az MNDSZ budapesti szervezetei és a szakszervezetek üzemi nőbizottságai közös nagyaktíva értekezletet tar­tottak. Az ünnepségen részt vett Vass Istvánná, az MNDSZ főtit­kára, valamint a bécsi nemzetközi gyermekvédelmi konferenciára Bu­dapesten átutazó küldöttségek ve­zetői és tagjai köztük Csu Teh asszony, a Kínai Nők Demokra. tikus Szövetsége gyermekvédelmi osztályának vezetője, a kínai kül­döttség vezetője, Li In Szó, a ko­reai Nőszövetség alelnöke, a Ko­reai küldöttség vezetője, Pák Csun Vol, koreai sztahanovista mozdony- vezetőnő, valamint a konferenciára utazó Mongol, vietnami és izraeli küldöttségek vezetői. Az értekezle­tet Bodonyi Pálné, a SZOT nőtit­kára nyitotta meg, majd Vajdai Lajosné, az MNDSZ budapesti tit­kára mondott beszédet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gyermekvédelmi érte­kezlet célja: javaslatot tenni a gyermekek jövőjének biztosítására, jelenlegi helyzetük megjavítására. Ezután arról a kegyetlen elnyomás­ról beszélt, amelyben a kapitalista országok dolgozói élnek, majd így folytatta : — A nemzetközi gyermekvédelmi értekezleten a világ asszonyai fog­nak vádat emelni az amerikai im­perialista gyilkosok ellen, hogy va­lamennyi édesanyát harcba szólít­sák a baktérium-banditák ellen. A továbbiakban arról beszélt, hogy a Szovjetunió következetes bé­kepolitikája, a dolgozók százmilliód nak békeakarata- megakadályozta a koreai háború kiszélesítését. Hang­súlyozta, hogy május elseje méltó megünneplésével,, a termelésben való részvétellel a magyar asszo­nyok a békét, a szabad életet vé­dik. Példaképül állította az asszo­nyok elé Chvala Ferenenét, az or­szág legjobb felvetőnőjét, aki a nemzetközi nőnapra befejezte 1952-es tervét. Végül ismét felhívta a magyar asszonyokat: még hatá­rozottabban, még merészebben lep­lezzük le az imperialistákat, az új háború szervezőit. Utána Csu Teh asszony, a Kínai Nők Demokratikus Szövetsége gyer­mekvédelmi osztályának vezetője üdvözölte a magyar asszonyokat. Lelkesedéssel beszélt azokról a ha­talmas eredményekről, amelyeket a magyar nép Rákosi elvtárs vezeté­sével elért, majd arról beszélt, hogy Kínában is békés építés fo­lyik Mao Ce Tnng elvtárs vezetésé­vel á kínai nép földet osztott helyre­állította a termelést, rögzítette az árakat és állandóan emelkedik a nép életszínvonala. A kínai társa­dalombiztosítós is a nép, a nők és a gyermekek érdekeit szolgálja. — Tízezer szülőotthon, száztízezer szülésznő, kiterjedt anya- és ese- csemővédelem gondoskodik a népi Kínában a nőkről és gyermekeikről. Ezután hangsúlyozta, hogy a kí­nai nép mindezt csak kezdetnek tekinti és további eredmények el- érést-hez szilárd békét akar. A mos. tani gyermekvédelmi konferencián el kell érni, hogy megvédjük gyer­mekeink és az egész világ gyerme­keinek jövőjét. A továbbiakban a kínai nőknek a baktérium-támadás elhárítására irányuló sikeres küz­delméről beszélt és hangsúlyozta: „meg fogjuk semmisíteni az ellen ség aljas tömeggyilkos terveit.” Ezután Li In Szó, a koreai nő­szövetség alelnöke szólalt fel. A hős koreai nép szívből jövő üdvözletét tolmácsolta a magyar asszonyok­nak, a koreai nők háláját és szere- tetét fejezte ki azért a segítségért, amelyet az amerikai intervenciósok támadása óta a magyar nők nyúj­tottak Korea harcoló népének. — Ti magyar asszonyok — mon. dotta többek között — azzal segíti­tek legjobban a mi harcoló népün­ket, ha növelitek a munka termelé­kenységét és sikerre viszitek az öt­éves tervet. TI a munkával harcol­tok miértünk, mi pedig Koreában a ti gyermekeitek boldog jövőjét is védjük. Beszélt ezután azokról a szörnyű szenvedésekről, amelyeket az ame­rikai imperialisták zúdítottak a koreai anyákra, de Korea hős né­pét sem baktériummal, sem fegy­verrel nem lehet megfélemlíteni, mert tudja, hogy az egész világ ha. ladó emberisége mellette áll. Ezek­kel a szavakkal fejezte be beszé­dét : ígérem nektek, a koreai nép a maga arcvonalán győzelemre viszi a békét, a szabadság ügyét. A következő felszólaló Pák Csun Yoi koreai sztahánovista mozdony- vezetőnő volt. Elmondta, hogy a koreai nők Kim ír Szénnek és a Munkapártnak köszönhetik egyen­jogúságukat. Ma már a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb nemzetgyűlésének hat- vankilenc női képviselője van, több mint hatezer nő dolgozik a köz- igazgatásban és a társadalmi szer­vezetekben, a nők százezrei végez­nek hősies munkát az üzemekben, a vállalatokban és a mezőgazda­ságban. A honvédő háború kezdete óta sokszázezer nő jelentkezett ön. ként frontszolgálatra és a (óbori kórházakba. Ezután arról a liösies harcról beszélt, amelyet az egész koreai nép az ellenséggel szemben érzett haraggal és gyűlölettel eb telve folytat a baktériumháborút alkalmazó amerikai betolakodók el­len. Végül hangsúlyozta, hogy a köreai nép nagy harcában nem áll egyedül, mellette áll a béke és a demokrácia hatalmas tábora. — A győzelem a tartós, egyete­mes békéért harcoló becsületes em­bereké lesz — fejezte be beszédét Pák Csun Vol, Gondja van a tanácsnak, a mezőgazdasági állandó bizottságnak a tavaszi munkákre •tol hala<l a száiilás-vctés Táján Úgy indultak ki hétfőn reggel ekékkel, vetőgépekkel Vaja hatá­rába a dolgozó parasztok, mintha harcba, az ellenség elleni csatába mennének. Harc Is ez, amiért most ők indulnak, de olyan, ami a gaz­dagabb termést, a még jobb életü­ket segíti elő. Már a kora reggeli órába egy pár öregemberen, az asszonyok egyrészén és az iskolás gyermekeken kívül senki nem ma­radt a faluban. Mélyen hasítottak az ekevasak a földbe, hogy puha ágyat készítsenek a magvaknak. Jól elő kell készíteni a földet, hisz az este hangzott el a dolgozó parasztok ajkán a vállalás: úgy dolgoznak hogy burgonyából 70. búzából 10.5, napraforgóból 7 má­zsát teremjen egy-egy hold föld a vajai határban. Takács György úgy délutánra fe­jezte be egy darab föld vetését. — Ha nem sértem meg, szom­szédom, segítek magának, hogy vé­gezzen maga is ezzel a darabbal a mai nap. — Ezzel állított oda Szé­kely Kálmánhoz. Dehogy is sértő­dik meg, dehogy is haragszik Székely Kálmán. Jó lesz, nagyon jó egy­szerre két barázdát borítanak az ekék. Gyorsabban megy. Csak amiatt törte a fejét, hogy miért is segít neki Takács György. D? gondolkozásra nem sok idő maradt, sietni kellett. — öröm nézni, az egész határ­ban mindenütt dolgoznak — szá­molt be Tisza Bernát, a mezőgaz­dasági állandó bizottság elnöke a tanácselnöknek. 200—220 hold föld­re becsüli a ma felszántott terüle­tet. Sokan vetettek is. A szekere­ken mindenki vitte a magot Is. Szántás után azonnal vetnek. nem hagyják kiszikkadni a földet. Tisza elvtárs nemcsak azért a föl­dért érez felelősséget, amit maga szánt-vet. Szétnézett más dűlőkön is. így vette észre, hogy Sípos Elek a csilhigfiirtöt kézzel veti. Mondta is neki mindjárt, hogy kárt csinál ezzel az államnak és dup­lán megkárosítja magát is. Először több mag kell a földbe és még így is egyenlőtlen a kelés, tehát keve­sebb a termés. Másodszor a kézzel vetett magért csak 60 forintot kap, míg a gépi vetésért kétszázat. — Még azt akarom mondani, el­nök elvtárs, hogy már 3 holdat ki­szántottam abból az állami föld­ből is amit fásítani fogunk, már csak a facsemetét ültetem el bele — szólt vissza az ajtóból Tisza elvtárs. Sólyom elvtárs. a tanács-; elnök helyeselt és figyelmeztette Tisza Bernátot: csak járjon to­vább is nyitott szemmel, vegye észre a jó eredmények mellett a hibákat is. Ez jutott eszébe aztán Tisza elv­társnak, mikor másnap K. Tóth Pétert odahaza látta barkácsolni az udvaron. Nem is állhatta meg szó nélkül. — Mi az Péter, neked már nincs a határban dolgod? — kérdezte.— Tóth Péter nem tagadta, hogy van munka, Tisza elvtárs aztán foly­tatta a korholást: Mit gondolsz? Ha mások is úgy gondolkoznának, mint te, akkor május elsejére se végeznénk a tavaszi munkával. Tisza elvtárs talán hétszámra is beszélhetne, nem sok foganatja volna, ha ő maga nem végezné pél­damutatóan munkáját. Példamutatásra serkenti az állandó bizottság tag­jait is: Ne feledjétek, hogy a falu szeme rajtunk van. Ha mi elma­radtunk a munkával, szemünkre vethetik — „ti vagytok a vezetők és ti sem dolgoztok jobban”. Elsők legyünk hát a tavaszi munkák be­fejezésében. A falu május elsejére vállalta a tavaszi munka befejezését, de Ti­sza elvtárs már a jövő héten befe­jezi a szántás-vetést és aztán se­gít Sándor Mihálynak, özvegy Kiss Miklósnénak és meg másoknak is, akiknek nincs fogatuk. Milyen jól esett özvegy Sipos Albertnének Is, mikor beállított hozzá: — „Kimé. gyek, felszántok neked egy darab földet, meg egyúttal be is vetem. Azért, hogy nincs fogatod, te se maradj el.” Tisza elv társ elhatározta. « segítségről is fog még ma este az állandó bi­zottság tagjainak értekezletén be­szélni. Már a tanácsülésen vállal­ták a dolgozó parasztok, hogy segí­tenek azoknak, akiknek nincs foga tűk, vagy elmaradtak a munkával. De nem fog ártani, ha újból szóba- hozza. Még azt is elmondja, hogy lehetőleg minél több magot tegye­nek géppel a földbe, jobb termést fog ez biztosítani, könnyebb lesz a beadás teljesítése is és nekik is több termény marad eladásra, meg a családnak. , j * Üresek, néplelonek a vajai utcák, udvarok. De annál nagyobb élet van kint a határban. Már csak kint érzik jól magukat a dolgos emberek. Lám, Takács György már 8 hold földet szántott le az idén és 2 hold csillagfiirtöt, 1 hóid zabot pedig el is vetett. Sípos Miklós a 7 hold szántás mellett- 1 bold napraforgót, 2 hold csillagfürtöt és másfélhold zabosbükkönyt vetett el. S hosszan lehetne sorolni azoknak a neveit, akik jó békeharcosokhoz illően végzik a tavaszi munkákat. A község dolgozó parasztjainak harcos helytállását mutatja, hogy szerda estig 800 hold földet szán­tottak fel és elvetettek 250 hold csillagfürtöt, 50 hold napraforgót, ezenfelül SO—90 hold más tavaszi véleményt. — '.InMóc'i —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents