Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-30 / 100. szám
NÉPLAP 1952 ÁPRILIS 30, SZEKDA RÁKOSI El VT ARS s „Népi demokráciánk útja“ c. előadásáról ii. Lenin arra tanít, bogy a prole- táriátusnak ágy kell megsemmisítenie a burzsoázia Os a kispolgári megalkuvók befolyását a nemprole. tár dolgozók többségében, hogy gazdasági szükségletét forradalmi úton, a kizsákmányolok rovására elégíti ki. Lenin továbbá arra tanít, hogy ennek eszközéül a prole- táríátusnak az államhatalmat keli felhasználnia. A felszabadulás pillanatában az államhatalom még nem volt a mi kezünkben. De pártunk éppen, mert vezetője volt a hitlerellenes harcnak és mert hazánkat a Szovjetunió szabadította fel, részese volt az államhatalomnak. Pártunk ezt a hatalomból ráeső részt használta fel a lenini-sztálini tanítás megvalósítására. Igv oldotta meg a földreformot, á bányák és a legfontosabb vas- és fémipari üzemek állami kezelésbe vételét. De ugyanez történt az infláció idején is. A reakció azt remélte, hogy a pénzromlás nyomán fellépő gazdasági zavarok ellenünk fordítják a dolgozó tömegeket. Azt hitte, hogy az infláció jó alkalom lesz az amerikai befolyás megteremtésére Magyarországon. Egyedül a mi pártunk hirdette azt, hogy a jó pénzt saját erőnkből Is meg tudjuk teremteni. És nemcsak hirdette, hanem egyedül vállalta e rendkívül nehéz feladat végrehajtását és az esetleges sikertelenség ódiumát is. A stabilizáció győzelme éppen ezért növelte meg olyan hatalmas mértékben pártunk befolyását a tömegek között. Amint Ká- kosi elvtárs írja: „A jó forint százezrekkel és milliókkal értette meg, hogy pártunk felismeri a dolgozó tömegek szükségleteit és ki is tudja elégíteni ezeket a szükségleteket.” Nem lehet eléggé aláhúzni ennek a tanításnak a jelentőségét további munkánk számára. További fejlődésünknek is elengedhetetlen előfeltétele az, hogy a dolgozó tömegek saját tapasztalataikon keresztül győződjenek meg a párt politikájának helyességéről. Rákosi elvtárs legutóbb a járási titkárok értekezletén beszélt arról, hogy mennyire döntő ennek az elvnek az érvényesítése a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A termelőszövetkezetek jó munkája, a jobb munkaszervezés, a magasabb terméseredmények, a termelőszövetkezeti tagok nagyobb jövedelme kell, bog.v . véglegesen meggyőzzék az egyénileg dolgozó parasztokat arról, hogy boldogulásuk egyetlen útja az, amelyen pártunk vezeti őket. Külön tanulmányt lehetne írni arról, hogy pártunk milyen taktikai művészettel hajtotta végre az akciókat és készítette elő az ellenség teljes megosztását és szétfor- gácsolását. A földreform gyors és sima végrehajtását megkönnyítette. hogy a földosztás alsó határát 200 holdban állapítottuk meg. s így ez a kulúkok zömét nem érintette. A tőkéseknek nyújtott kölcsön lehetővé íette a burzsoázia egy részének a bevonását az újjáépítési«?. Ilyen volt a fokozatosság, az átmeneti formák felhasználása a bankok, bányák, üzemek államosításánál, vagy az 1046. márciusában alkalmazott ..szalámi taktika”, amely végül is teljesen, felőrölte az ellenség erejét. Az 3947-es választásokat olyan pillanatban javasoltuk, amikor az összeesküvés leleplezése után, a reakciós pártok között a zavar a legnagyobb volt és ezzel megakadályoztuk, hogy az ellenség rendezni tudja sorait. A két munkáspárt szervezeti egyesítését is olyan időpontban vetettük fel, amikor a szociáldemokrata párt a kisgazdapártról leszakadó tömegeket akarta maga mögé állítani. — Ezzel nemcsak ezeket az elemeket zavartuk meg, banem a szociáldemokrata párt áruló vezetőit is lelepleztük a munkástömegek előtt. Mindezek a példák azt mutatják, hogy pártunk a maga politikai ellenfeleit soha nem tekinti egységes szürke tömegnek, hanem felfedi és kiélezi azokat az ellentéteket, amik megbontják soraikat és lehetővé teszik, hogy megosszuk, szembeállítsuk őket, vagy egy részüket átmenetileg semlegesítsük. A „Népi demokráciánk útja” olvasásakor feltárul előttünk pártunk tevékenységének mélyen tudományos jellege. Minél alaposabban tanulmányozzuk a művet, annál világosabban megértjük a marxista-leninista elmélet mindenható erejét és jelentőségét. Ez a szigorú tudományosság végigvonul az egész művön, ez az alapja Rákosi eivtárs bölcs vezetésének, ez. telte lehetővé, hogy hazánk rövid hét esztendő alatt ilyen hatalmas fejlődésen menjen keresztül. (Befejező rész következik.) Cicviiro^k« Andrst« és «zoin«%cdai négyhetesen vetik a kukoricáit Ha az ember Nyíregyházáról elindul délnek, a várost elhagyva, a taDyavilágba jut. A városhoz étről az oldalról legközelebb az. Alsópázsit esik. Ezen a környéken akárki meg tudja mondani: hol lakik Gyureskó András. A nagy tágas portát a rajta lévő házz.al nem nehéz megtalálni, de annál nehezebb magát Gvureskó Andrást, inert mint mindsn parasztember, íi is kint van a határban, a tata szí szántás-vetést végzi. A Munka ünnepének tiszteletére vállalta, hogy a vetést április 26-ra befejezi. E felajánlásának már eleget tett. Most a szomszédunk, meg olyanoknak segít, akiknek nincs fogatjuk, hogy azok is minél előbb befejezzék a tavaszi munkákat. Gvureskó András mint tauácsmeg- bízott is járja a határt. Amellett, hogy segít az elmaradóknak, ellenőrzi a körzetéhez tartozó dolgozó parasztokat, hogy idejében végzik-e u munkát, eleget tesznek-e a május 1-re tett felajánlásuknak. Mert nem csak Gyureskó András telt vállalásokat, hanem a körzetéhez tartozó valamennyi dolgozó pa- . raszt. Gyureskó András tanácsokat is ad a dolgozó parasztoknak. Az idén például a körzetében lévő parasztok valamennyien négyzetesen vetik a kukoricát. Nem volt könnyű meggyőzni a dolgozó parasztokat az új, a' négyzetes kukoricaveté- helyességéről, de maga Gyureskó András sem egyszeriből gondolta meg, hogy ezt az új módszert alkalmazza. Gyureskó Andrást úgy ismerik a környéken, mint leleményes, újat kedvelő embert. Már régebben is, mindig csodálkoztak azon, hogy r.eki sokkal szebb volt a vetése, mint a mellette lévő földeken. Pedig az minőségben egyforma volt, s trágyát sem igen kapott többel a Gyureskó Andrásé, mint másoké. Pedig nem volt ezen semmi csodálkozni való. Gyureskó bácsi már rég felismerte az őszi mélyszántás jelentőségét és hasznosságát, ö, a maga hét holdján mindig ősszel szántott — kivéve a futóhomokot. Már ezért is jobb volt a termése, mint a többi gazdáké. Gyureskó András legelőször akkor hallott a négyzetes kukoricáról, amikor a Súgván termelőszövetkezetben vetettek így. Akkor nyáron sokat megálltak a mezőre menő, vagy onnan jövő parasztok a négyzetesen vetett tábla mellett. Figyelték, vájjon milyen eredményeket hoz az új módszer. Bizony az a tengeri már az első hetekben kiválóit a többi közül. De ugyanekkor Gyureskó bácsi földdarabja mellett lévő parcellában szomszédja, Újlaki Mihály is megpróbálta a négyzetes vetést. Gyureskó bácsinak így közvetlen közelről volt módjában figyelni, hogyan fejlődik az ő tengerije és milyen a szomszédjáé. Ősszel, kukorícatörés idején a szomszéd bizony sokkal többet hordott be, ugyanakkora területről. mint Gyureskó bácsi. Ezután maga is elhatározta, hogy kiöt mázsával hoz« udut a másik. így határozta el Gyureskó András, hogy ebben az évben az összes kukoricáját négyzetesen veti. S a földben is van már neki három hold.. Azonban Gyureskó András nem [elégedett meg azzal, hogy csak neki legyen magasabb termése. Azt akarja, hogy minden dolgozó paraszt átvegye ezt a módszert, így több a jövedelem és több jut az próbálja ezt a módszert. Ezért tavaly tavasszal négyszáz ölön maga is négyzetesen vetett. Aztán kíváncsian várta az eredményt. Valami hibának kellett lenni a föld megmunkálása, vagy trágyázása körül. — gondolta akkor Gyureskó —, mert az első kapálásnál bizony a négyzetesen vetett tengeri sokkal gyatrább volt, mint a többiek. Mondta is neki Hegyi Gyula, meg még páran, hogy csak rá fog fizetni. Ezt azonban maga a tengeri cáfolta meg. amely a második kapálásra már olyan gyönyörű volt, hogy valósággal csodájára jártak az emberek. Messze kimagaslott a többi közül. A harmadik kapálásra már olyan csövek voltak rajta, mint egy jól megtermett ember karja. Amikor Gyureskó András betakarította a termést, kiderült, hogy a rosszabb, gyengén kezelt földön a négyzetesen vetett tengeri holdanként tt töl»]» termést, államnak is. Ezért Gyureskó András igen sokat beszélget erről a környékbeli dolgozókkal. Azok először húzódoztak ettől, de Gyureskó bácsi a saját maga példájával győzte meg őket, hogy mennyivel előnyössbb ez a módszer. S ma már a körzetében mindenki négyzetesen veti a tengerit, még Hegyi Gyula is. Pót beporzás, lieterózis kukorica De maga Gyureskó bácsi már tovább haladt a négyzetes vetésnél. Az egyik darab tengerit úgy vetette. hogy azon pótbeporzást fog végezni. 1.00 öl földön pedig bete- j rózis kukoricát vetett. Gyureskó András próbálkozik azon, hogy aj maga kis parcellájából az új agro-J technika alkalmazásával a legtöbb. a legmagasabb termést hozza ki. Azt is látja, hogy ezeknek az új módszereknek alkalmazása, a terméshozam megtöbbszörözése csak a nagyüzemi gazdálkodás, a nagy 50—100 holdas táblákon lehetséges teljes sikerrel. Ezért határozta el. hogy ez esztendő folyamán maga is belép a termelőszövetkezetbe. Hal tszcs-! segít a beadásban a tényeslitkei tsz. Mi. a fé-nyeslitkei Fürst Sándor tsz. tagjai —- írja levelében Olajos Ernő elnök május elsejét a tavaszi munkák elvégzésével és félévi beadási kötelezettségünk teljesítésével akarjuk ünnepelni. Beadási kötelezettségünket a múltét! 'hátralékkal együtt teljesítjük. — IUgyanakkor hal termelőcsoportnak I kölcsönképpen 49 darab 10 hóna- ; pos hizlalásra alkalmas süldőt I adunk át, hogy sertésbeadásukat lök is teljesíteni tudják. Az épííő- i brigád befejez két, összesen 105 1 férőhelyes istállót. Egy percre se feledkezzünk meg a munkás- osztály gyalázatos árulói elleni harcról! Erre figyelmeztet bennünket Számuelly Tibor elrtárs emléke Számuelly Tibor elvtárs, a lü-es Tanácsköztársaság nagy hőse, ti következőket írta 1918 decemberében a „Szociális Forradalom” című újságban: „A szocializmust eláruló, a marxizmust meghamisító magyar szocialista vezérkarnak a piros bársonyszék volt az ideálja, az államtitkárság az eszményképe: ezért borultak testvéri csókkal a burzsoázia nyakába, ahelyett, hogy sárba tiporták volna őket. A bateg- segél.vzöpénztár estiszó-míLzó férgei képviselői mandátumról álmodoztak s hogy azt elérhessék, megtagadtak mindent, a hitüket, sőt önmagukat is és saját pillanatnyi előnyeikért zsákmányul dobták az egész proletariátus jövőjét." Aljas aknamunkát folytattak a nép forradalmának megbuktatására a jobboldali szocialisták s a törekvésük az volt, hogy visszaállítsák a régi rendet, a földbirtokosok, tőkések uralmát. Kétszínű férgek voltak, akik demagóg szavaikkal igyekeztek becsapni a dolgozó tömegeket. Tizekben a napokban Számuelly ^ elvtársra emlékezünk. Beszéljünk ezekben a napokban azokról a gálád tettekről is, amelyeket a jobboldali szociáldemokraták Nyíregyházán elkövettek 1918-ban és 19-ben I Beszéljünk ezekről, hogy még gyűlöletesebb legyen azoknak a neve, akik napjainkban az. amerikai háborús gyújtogatok, a kolerabanditák legalázatosabb kiszolgálói ! Kétszínű, képmutató farizeusok voltak. 1918 november 18-án nép- gyűlés volt Nyíregyházán s ezen felszólalt Kazimir Károly, a nyíregyházi szociáldemokrata párt vezetője is. Műfelháborodással keit ki a gazdagok ellen, akik elrejtik pénzeiket, élelmiszerállományukat, de ugyanakkor minden szavával elárulja, hogy ők maguk sem mások, mint a burzsoák talpn.valói: „Meg- botránbozva kell látnunk, hogy a tehetősek, akiknek megvédtük palotáikat, akiknek életét védve testünkkel feküdtünk neki a volt ellenség sztuouyeidejének s akiknek ít forradalom sikerre juttatásával nagyobb boldogságot, nagyobb jólétet teremtettünk meg, mint magánknak, akiket a forradalom első i napjaiban látni sein lehetett... i akiknek életét és vagyonbiztonságát, mi magunk élete kockáztatása árán védtíik meg... behúzódtak kényelmes palolóikba ... mit sein törődve a további eseményekkel.” A Károlyi-kormány idején a nyíregyházi kis-kuníjak (Kuuíy, a Károlyi-kormányban résztvevő' szocialista miniszter volt) — arra törekedtek, hogy minden erővel I mentsék a burzsnákat, akadályoz- ! zák a valóságos forradalom kibontakozását. Elősegítették, hogy az úgynevezett néptanácsok a volt urak irányítása alá kerüljenek. — Bujon például a néptanács elnöke Darvas István földbirtokos lett, Vencsel’.őn Smidt Károly addigi bíró. Tiszaiükön Tompos Endre dr. főszolgabíró is helyet kapott a tanácsban, mint vezető. (Ez a Tompos a felszabadulás után ilyen „forradalmi mult”-tal formált jogot arra, mint jobboldali szociáldemokrata, hogy elterpeszkedjen az. alispán! székben.) Célkitűzésüket nagyon találóan fejtette ki egyik gyűlésükön Markstein .lenő, a szociáldemokrata párt központi küldötte: „...azért jöttem ide, hogy a bolsevizmust megakadályozzam ..Kazimir is sietve kifejtette programjukat október 211 gyűlésükön: „...Miitől kezdve egy jelszónak éljünk, annak, hogy ez.t az országot meg kell menteni a forradalomtól.” A bur- z.soá lakájok remegtek a forradalomtól, attól a forradalomtól, amelyet győzelmesen vívtak meg az. orosz proletárok a nagy Lenin és Sztálin, a Bolsevik l’árt vezetésével ! t Tanácsközíár-asáz kikiáltása alkalmával a jobboldali szociáldemokraták arra törekedtek, hogy a forradalom igazé híveit elszigeteljék s a hatalmat továbbra is maguk tartsák a kezükben. A direktórium a jobboldali szocialisták kezébe került. Kazimir így beszélt a direktórium pere alkalmával erről az aknamunkáról: ,.A kommunisták ellen szívós küzdelmet folytattam, gyűlöletet igyekeztem kelteni a munkások körében a kommunisták ellen. Akikről megtudtuk, hogy kommunista, kiutasítottuk a párthelyiségből.” Fazekas János így beszélt mesterkedéseikről: „Engem azért jelöltek direktóriumi tagnak, hogy megakadó Iyózzák Számuelly Györgynek és a hasonló szélsőséges elemeknek b*- jutását a: direktóriumba.” jVem azért tartották kezükben ■*-’ a hatalmat ezek a munkús- áruiúk, mert a dolgozók érdekeire akartak vigyázni, lianem azért, hogy hűségesen kiszolgálják, mentsék a burzsoázia érdekeit. Nem riadtak vissza a nyílt ellenforradalom támogatásától sem a Tanácsköztársaság rendeletéivel szembeszegülve. Kazimir nagyon dicsekedett a Tanácsköztársaság leverése, után: „Az én érdemem, hogy megakadályozták Mikecz István alispán rendelkezési állományba való helyezését”. S akkor, amikor a volt polgármester, Bencs Kálmán és társai a kommunista vezetők meggyilkolására esküdtek össze, tervük leleplezése után, midőn Számuelly Tibor telefonon adott utasítást az összeesküvő ellenforradalmi banda letartóztatására, éppen a jobboldalt szociáldemokrata vezetők voltak azok, akik erről Bencséket értesítették s elősegítették, hogy „eltűnjenek". Vég nélkül lehet sorolni aljas mesterkedéseiket. A szocializálás! rendeleteket kijátszottak, szabotálták a földreformot, börtönnel fenyegették meg a munkásokat, akik ifjúmunkásotthonnak foglalták le a nyíregyházi úrikaszinót, stb. Politikai magatartásukat saját maguk magyarázták így a Tanács- köztársaság bukása után: „Két célt tűztünk ki magunk elé, az osz- tálybéke és osztályegyüttmüködés megteremtését,” A jobboldali szociáldemokratáknak ez a magatartása is hozzájárult ahhoz, hogy az! ellenforradalom a külföldi imperialisták intervenciója következtében uralomra jutott s a nép legjobb fiait hallatlan kegyetlenséggel gyilkolja halomra a Horthy-fasiz- mus! űzek közül az aljas árulók kö* J ziil kerültek ki aztán azok is, akik a felszabadulás után el akarták adni a népet az amerikai imperialistáknak. Jól emlékeznek a nyíregyházi munkások Tompos, Arató (Sztempúk) Mária s a többi jobboldali, szociáldemokrata gyalázatos demokráeiaellenes, szovjetellenes aknamunkájára. Minden szavuk fröcskölte a gyűlölködést a felszabadító nagy Szovjetunió, s a legjobb hazafiak, a kommunisták ellen. Megpróbálták ugyanazt a szerepet játszani, mint amit J919- ben — azzal a különbséggel, hogy most, mint az amerikai háborús gyújtogatok ügynökei léptek fel. Május elsején, holnap avatjuk Számuelly Tibor elvtárs emléktábláját. Legyen ez az ünnep figyelmeztetés is! Számuelly így fejezte be az áruló szocialistákról szóló cikkét: „Proletárok!... űzzétek el ... a jüdásokat, a csalókat, a szélhámosokat!” Számuelly elvtárs azt üzeni nekünk: Munkások! Dolgozók! Legyetek élterek! It t bújkálnak, gyalázkodnak még a munkásosztály árulói, ott vannak az üzemekben és megpróbálják útját állni a szocialista haza felépítésének. Legyetek étterek! Leplezzétek le a jobboldali szociáldemokratákat, a munkafegyelem meg- bontóit, a uormacsaiókat, bércsalókat, a lógósokat, az uszítókat! Ezt üzeni nektek Számuelly elvtárs a világ munkásosztályának hatalmas seregszemléjén ! X. I. S