Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-30 / 100. szám
1952 ÁPRILIS 30, SZERDA NÉPLAP 3 A május I-i ünnepségekre Budapestre érkezett a szovjet és a kínai szakszervezeti küldöttség A Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására hétfőn szovjet és kínai szakszervezeti küldöttség érkezett Budapestre. A vendégek résztvesznek a május 1-i ünnepségeken. A szovjet küldöttség vezetője Alekszej Poduskin, a szovjet villanyerőmüvek dolgozói szakszerve-1 zete központi bizottságának elnöke. A küldöttség tagjai: Nyikolá j Esdanov, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Szakszervezeti Tanácsának titkára, Nyikolaj Csesznokov, a moszkvai Sarló és Kalapács gyár Sztálin díjas szta- hánovista acélöntője és Natalja Lavrentyeva, a kazáni lenkombinát' Sztálin-díjas szövőnője. A kínai küldöttséget Csüng Csin- Lin, a kínai könnyűipari dolgozók szakszervezetének elnöke vezeti. A küldöttségben részt vesznek Hsiao Tung, a Dzsiu-Liu tartomány Szak- szervezeti Tanácsának elnöke és Kuo Mao-An, a Kínai Szakszervezeti Tanács munkatársa. Küldöttségek utaztak május 1-re a Szovjetunióba és más baráti országokba A május 1-i ünnepségekre a Szakszervezetek Országos Tanácsa részéröl küldöttségek utaztak a Szovjetunióba és több más baráti országba. A Szovjetunióba utazott küldöttség tagjai: Borbás Lajos,a SZOT elnökségi tagja, a MEDOSZ elnöke, Gyenes András a SZOT elnökségi tagja, az ÉDOSZ főtitkára, Haszán Mária,. a vegyipari dolgozók szakszervezetének titkára, Herczeg Károly a vasas szak- szervezet elnökségi tagja, a Rákosi Müvek szakszervezeti bizottságának elnöke, Deák János, a MÁVAG Kossuth-díjas, sztahanovista művezetője, Tajkov András Magyar Munka Érdemrenddel kitüntetett tatabányai vájár és Piszkei Erzsébet, a győri texrtH- inüvek sztahanovista ifjúmunkás szövőnője. A Kínai Népköztársaságba utazott küldöttség tagjai: Pothoruyik József, a bányaipari dolgozók szakszervezetének elnöke és Nagy Imréné, az Újpesti Cérnagyár sztahanovista cérnázója, A Lengyel Köztársaságba utazott küldöttség tagjai: Zentai Ernő, a SZOT elnökségi tagja, a közalkalmazottak szakszervezetének főtitkára és Fehlen Lajos" az EFEDOSZ sztálinvárosi területi bizottságának szervezőtitkára. A Csehszlovák Köztársaságba utazott küldöttség tagjai: Molnár Ferenc, a SZOT titkára és Loy Árpád, az Alberttelepi Szénbányák Kossuth-díjas sztahanovista front- mestere. Román és bolgár A május elsejei ünnepségekre hazánkba érkéznek a román és bolgár dolgozók képviselői. A román delegáció vezetője Eagomir Moisin, a román munkásszövetség A Román Népköztársaságba Földvári Aladár, a közlekedési dolgozók szakszervezetének főtitkára és Dajka Ferene, a szakszervezetek szabolcsmegyel tanácsának elnöke utazott. A Bolgár Népköztársaságba utazott küldöttek: Varga György, a bányaipari dolgozók szakszervezetének titkára és Halász József, a MEDOSZ osztályvezetője. A Német Demokratikus Köztársaságba Döbrentei Károly, a SZOT elnökségi tagja, a textilipari dolgozók szakszervezetének főtitkára és Bállá Sándorné, a SZOT osztályvezetőhelyettese utazott. küldöttek érkezése osztályvezetője, Talamiut Bobacea Mlhal olajipari sztahanovista. A bolgár szervezőit dolgozókat Nikola Mitov Drocov, a bolgár szaktanács munkatársa képviseli. Panyuskin elvtárs nyilatkozata a távolkeleti bizottság feloszlatásával kapcsolatban Hamilton, a távolkeleti bizottság l’SA-képviselője, a bizottság elnöke levelet intézett Johnsonboz, a távolkeleti bizottság főtitkárához a bizottság feloszlatásáról. Ezzel kapcsolatban Panyuskin elvtárs. a távolkeleti bizottság szovjet képviselője április 28-án a szovjet küldöttség nyilatkozatát juttatta el Hamiltonhoz. Ebben többek közölt a következőket jelenti ki: Az Egyesült Államok képviselőjének nyilatkozata a távolkeleti bizottság feloszlatásáról az Egyesült Államok kormányának xíjabb jogtalan lépése, mert a jogtalan japán külön békeszerződéssel kapcsolatban foganatosították. E ..békeszerződés” megkötésével megsértették az erre vonatkozó, Japánról szóló egyezményeket, a kairói és potsdami nyilatkozatot, a jaltai egyezményt, a távolkeleti bizottság határozatait és az Egyesült Nemzetek 1912 január elsejei nyilatkozatát, Már jóval a különbékeszerző- dés aláírása előtt világossá vált, hogy az Egyesült Államok japáni céljainak semmi közük sincs azokhoz a kötelezettségekhez, amelyeket az USA magára vállalt. Az amerikai megszálló hatóságok Japán megszállása során elősegítették, hogy rendőri önkény- uralmat létesítsenek a demokratikus szervezetek és a demokratikus személyek ellen. A szovjet küldöttség még 1 tusban rámutatott, hogy a megszálló hatóságok Intézkedései sértik a japán dolgozók jogait, ellentmondanak a potsdami nyilatkozatnak és a távolkeleti bizottság japán demokratizálására vonatkozó határozatainak. Még az amerikai sajtó is kénytelen elismerni, hogy „Japánban megsértik az alapvető emberi jogokat”. A Japánra vonatkozó nemzetközi egyezményekben nagy figyelmet fordítottak a demilitarizá- lásra és a japán militarizmus újjászületésének megakadályozására, amelyek elszakíthatatlan kapcsolatban állnak az ország politikai éleíéuek demokratizálásával. A tények azonban azt mutatják, hogy az amerikai hatóságok — megsértve ezeket a nemzetközi egyezményeket, a japán militarizmus újjászületésének megakadályozása helyett politikájukkal buzdították és támogatták Japánban a militiiista elemeket. Az amerikai ha 10:4.gok már régóta jogtalanul, büntetésük letelte előtt szabadlábra helyezik a japán háborús bűnösöket, köztük a távolkeleti nemzetközi katonai törvényszék által elítélt háborús föbűnösöket. A megszálló hatóságok Japánban támogatják a demokratikus szervezetek üldözését és minden eszközzel elősegítették a militarista és ultra nacionalista szervezetek újjászületését. Elegendő megemlíteni, hogy 1947-ben Asida akkori japán külügyminiszter nyílt revansista kijelentéseket tett és 1948-ban a szövetséges hatalmak főparancsnokának támogatásával Japán miniszterelnöke lett. Az Egyesült Államok kormánya — háborús tervei megvalósítása érdekében — Japánban nem a demokratikus elükre, hanem ugyanazokra a militarista körökre támaszkodik,, amelyek már többször az agresszió útjára terelték Japánt. A szovjet képviselők a távolkeleti bizottságban és a japáni szövetséges tanácsiban ’ többször kijelentették, hogy ez a politika ellentmond az Egyesült Államok kormánya áital vállalt, nemzetközi kötelezettségeknek és megsérti a hatalmaknak a békeszerető, demokratikus Japán megteremtéséről szóló egyezményeit. Az Egyesült Államok e politikájának folytatása volt, hogy kíilön- békeszerződést kötött Japánnal. A japán külön békeszerző dóst és az úgynevezett „biztonsági szerződést” nem lehet másnak minősíteni, mint az új távolkeleti háború előkészítésére irányuló szerződésnek. A távolkeleti bizottság feloszlatásáról szóló nyilatkozat betetőzi az Egyesült Államok kormányának politikáját, 'amely arra irányul, hogy az) Egyesült Államok durván megsérti kötelezettségeit Japánnal szemben. Ezt a nyilatkozatot annak ellenére tették, hogy a távolkeleti bizottság még távolról sem teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britanflia külügyminiszterei 1945. évi moszkvai tanácskozásának határozata bízott rá és amely határozathoz Kína is csatlakozott. Japán továbbra is megszállt ország marad és tovább sújtják az összes ebből származó, a nemzetközi függetlenséget és az állami szuverenitást csorbító következmények. Természetesen ezért a helyzetért mindenek előtt az Amerikai Egyesült Államok kormánya felelős. A szov. jet kormány, amely követeli, hogy Japánból vonjanak ki minden megszálló csapatot és valamennyi érdekelt állam részvételével valósítsanak meg valóban békés rendezést Japánnal — semilyen mértékben sem lehet felelős ezért a helyzetért.” Panyuskin elvtárs kérte, hogy a szovjet küldöttség nyilatkozatát adják ki a távolkeleti bizottság okmányaként. Hughes angol munkáspárti képviselő cikke a moszkvai nemzetközi gazdasási ériekezleiröl Eiprys Hughes munkáspárti képviselő, aki részt vett a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten, a Peace Nevvsben közölt cikkében így ír. A moszkvai értekezleten azt a szilárd meggyőződést szereztem, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Meggyőződtem róJa, hogy a Szovjetunió a feszültség enyhítését és a béke fenntartását akarja. A konferencián a szovjet képviselők a lehető legnagyobb megértést tanúsították. Az értekezlet egyetlen célja a Kelet és Nyugat közti kereskedelem uövelése volt: olyan megegyezések elérése, amelyek lehetővé teszik a kommunista és kapitalista államok békés együttélését. Megbizonyosodtam arról, hogy a Szovjetunió őszintén, becsületesen keresi a megegyezés alapját. Ezt a béketörekvést visszautasítani bűnös őrültség volna részünkről. A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet egyik francia részvevőiének nyilatkozata Cabúról, a thiersi kisipari kama-j ra elnöke a Tribune des Nations című hetilapban számol be moszkvai tapasztalatairól. Elmondja, hogy meglátogatta a Sztálinról elnevezett hatalmas! gyártelep üzemeit is és elámult n| technikai fejlettségnek előtte eddigi ismeretlen méretein. Az elégedett-^ ség hangján ír arról, hogy milyen üzleti megállapodásokat sikerült létesíteniük a Moszkvában járt francia üzletembereknek, majd így fejezi be cikkét: Vájjon elhárítjuk-e a Sztálin által felénk nyújtott baráti jobbot? Elszalasztjuk-e a nemzetközi megenyhüiésnek ezt a kínálkozó alkalmát? Nagyszerű ünnepségek lesznek megyeszerte május 1-én Kiemelkedő eseményekkel ünnepli dolgozó népünk mogycsaerta május 1-ét. Nyíregyházán már ma este kezdetét veszi a világ dolgozói nagy ünnepének méltó megünnepelése. A fiatalok nagyszabású fáklyásfelvonulást rendeznek. Hasonló fáklyásfelvonulások lesznek a megye számos községében is. A fáklyásmenet után a fiatalok dallal ós tánccal köszöntik a munkaverseny, a tavaszi munkák, a begyűjtés élenjáróit. Május 1. reggelén zeneszó ébreszti a dolgozókat. Nyíregyházán a Számuelly-téren (a volt Búza-téren) van a gyülekező s itt tartják meg az ünnepi gyűlést is, amelynek kiemelkedő eseménye .Számúéily Tibor elvtárs emléktáblájának felavatása szülőházán. Ezután veszi kezdetét a pompás felvonulás. Elől az úttörők haladnak majd talpig fehérben, vörös nyakkendővel, utánuk az ipari tanulók, büszke egyenruhás serege halad majd. Az üzemek élén mindenütt a sztahanovisták, élenjárók vonulnak. Ezernyi szín, ötlet teszi felejthetetlenné majd a felvonulást. Szép látvány lesz, amikor a népitáncosok vonulnak fel népi viseletben. Az élőképek sokasága tarkítja majd a menetet. Hasonló felvonulással ünnepelnek mindenütt megyénk dolgozói. Délután mindenütt sport- és kultúriinnepségeket rendeznek. Nyíregyházán egész nap műsor lesz szabadtéri színpadokon, kinn a Sóstón is. Egyébként ugyancsak május 1-én nyílik meg a Sóstói-fürdő. A Loko- motív-pályán pedig mintegy 1290 sportoló rendez sportbemutatót. Az ünnepség utcabállal (Dózsa Gy.-u.) és este 10 óráig tartó tábortűzzel (Lenin-tér) fejeződik be Nyíregyházán. A vósárosnnményi téglagyár dolgozói bebo/zák « Icmaradssl, maradéktalanul teljesítik félévi tervüket Sárközi Ferenc elvtárs párttitkúr- üelyettes, kazánfűtő szenet dobott a tűzre, aztán végigment az üzemen. Megállt a prés mellett s néhány pillanatig nézte a sebesen forgó kerekeket, majd pedig Ka- gácska Erzsébetet. — Milyen ügyesen szedi a téglát ! Nem bír ez a gép annyit adni, hogy Ragacsba meg ne győzné, — mondta inkább magának, mint a mellette álló Arzeno- vics elvtársnak, a gyúr vezetőjének. A beszélgetésben egyhamar a termelésre tértek át. összeszámolták a napi teljesítményt. —• Felül van tízezren, Arzeno- vics elvtárs, — mondta örömmel Szabó elvtárs. — Nem emlékszem, hogy az idén egyszer-egyszer eny- nyit gyártottunk volna félmüszak alatt. Szép, szép ez a tízezer, csakhogy nem mindig ment igy a munka. Az üzem elsőnegyedévi tervét csak 32.7 százalékban teljesítette! Szégyenkezik is miatta eléggé Sárközi elvtárs. Hát egész éven keresztül lesütött szemmel járjon az ember miatta?! Most már van jő szén, nem úgy, mint a tavaszon. Az idő is jó, mehet a munka. Csak az a hajtószíj ne szakadna el mindig. Előző nap is két és fél órát álltak miatta. Az üzem gazdáihoz illő komolysággal, gonddal beszéltek a lemaradás behozásáról. Arzenovics elvtárs aztán megkereste Szabó elvtársat, az üzemi bizottság titkárát és VAradival, az üzemi normással elővették a tervet és boncolgatni kezdték. Az elsőnegyedévi tervidőszak alatt 317.000 téglával maradtak adósok. Április 24-ig meg már 001,220 darabra szaporodott az adósság. Kiszámolták, hogy naponta 30.600 téglát kell* gyártani július végéig, hogy a félévi tervet maradék nélkül teljesítsék. Sok, nagyon sok munkát jelent ez. Várad: mindjárt javasolta, hogy írjanak a központnak: a tervet „jóvá kell írni”, egy műszakra keli redukálni, mivel egy műszak dolgozik és az üzem terve két műszakra szól. Arzenovics etvtúrs elnevette ma-, gát, — Hát igen. Ez volna a legkönnyebb megoldás, csakhogy ha így tennénk, nem szaporodna a tégla, itt, pedig téglára van szükség, Várad! elvtárs, nem jóváírásra. 30.600 téglát kell gyártani minden nap. Tegnap meg mindössze 14.200 darab készült el. Két és félórai üzemállás Tolt a szfjszuka*- dás miatt. Arzenovics gyorsan számolni kezdett. Ha nincs üzemzavar, 19,300 a napi termelés. Azt ha kétszer vcsz- sziik, 38,600 darab. Mit szóltok ehhez elvtársak? Szóval a félévi tervet lehet teljesíteni. Jó szíj kell, meg 20 új munkás. — Ebben a dologidőben honnan tudunk 20 munkást szerezni? —- aggódott Váradi. — Ha csak mi indulnánk új munkásokat keresni, biztos nem találnánk annyit. Ehhez a munkások segítsége szükséges, — válaszolta Szabó István, az üzemi bizottság titkára. Én mindjárt beszélek is a dolgozókkal, munka után pedig rüpgyülést kell tartani. Szabó elvtárs hirtelen újabb nehézséget vett észre: — Hová rakjuk azt a sok téglát, Arzenovics elvtárs? — Az ám, még erről is gondoskodni kell. Május elsejéig helyet is teremtünk! A dolgozók örömmel fogadták a két műszak tervét. Ebédidő alatt már arról beszélgettek, ki hogyan szerez új munkást és ki szerez többet. A műszak után Szabó József ismertette a tervet. — Ha egy műszak alatt 18.300 darab téglát termelünk naponta, két hónap alatt minden adósságunkat türlesztjük. Ha mindenki hoz egy munkást, pár nap múlva megindulhat két műszakban a termelés. Puskás Gyula szólt hozzá elsőnek. — Én május elsejére magammal hozok egy új munkást. „Én is egyet’. „Én is”, „Én is”, ,.Én meg kettőt” — volt a munkások válasza. Arzenovics elvtárs letette a ceruzát, nem győzte a jelentkezők névsorát írni, meg azlán nincs is szükség rá, mert minden munkás vállalta, hogy toboroz legalább egy új munkást. Végh Béla a feleségét győzi meg, őt is hívja a termelőmunkába. Sárközi elrtárs már azon gondolkozott : mit szólnak ölthöz, ha megtudják a berceliek? A lelkes röpgyűlés ezután versenyértekezletté alakult s elhatározták: Ki hívjuk versenyre a bereeli téglagyárat. A versenykihívás még azon a gyűlésen a vezetőség és a dolgozók együttes munkájából megszületett, (— Kolozsi —) A vásárosnaményi téglagyár dolgozóinak / versenykihívása Mi, a vásárosnaményi téglagyái dolgozói félévi tervünk teljesité sére versenyre hívjuk a tiszaber- coli téglagyár dolgozóit. Behozzuk a lemaradást! Eddig 001.220 darab téglával tartozunk államunknak. A napi tervünk 25.000 tégla gyártását írja elő. Ml május 1-től július végéig 30.000 darab téglát gyártunk naponta. Ezt úgy hajtjuk végre, hogy biztosítjuk két műszak részére a munkaerőt, üzemünkben minden dolgozó egy-egy új munkást toboroz és vállaljuk, hogy a- gépkieséseket teljesen megszüntetjük. Vásúrosnamény, 1952 április 26. Sárközi Ferenc párttitkár.-h. Szabó István Arzenovics Gyonjy üb. titkár, gyárvezető.